Őstermelők és a Kistermelői Rendelet: Hús és Bor Értékesítése Egy Garázsból
A kistermelők, mint a magyar mezőgazdaság fontos szereplői, gyakran szembesülnek azzal a kihívással, hogyan értékesítsék saját termékeiket a jogszabályi keretek betartása mellett. Különösen igaz ez a feldolgozott élelmiszerek, mint a füstölt húsáruk, vagy az olyan speciális termékek, mint a házi bor esetében. Egy kistermelő, aki kiskereskedelmi tevékenység keretében, saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett húskészítményt kíván egy tulajdonában lévő garázsban árusítani, vagy egy termelői bort előállító és árusító őstermelő, számos kérdésre keresi a választ. Az alábbiakban részletesen tárgyaljuk az őstermelők élelmiszer-értékesítési lehetőségeit, különös tekintettel a hús- és a bortermékekre, a vonatkozó jogszabályi környezet és a gyakorlati megvalósítás szempontjából.
A Kistermelői Élelmiszer-termelés, -Előállítás és -Értékesítés Feltételei
A kistermelők élelmiszer-termelésére, előállítására és értékesítésére vonatkozóan az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet (a továbbiakban: kistermelőkről szóló R.) tartalmazza a legfontosabb szabályokat. Ez a rendelet határozza meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a kistermelők legális keretek között végezhetik tevékenységüket. Azonban fontos kiemelni, hogy 2023. november 23-án életbe lépett a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és - értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet (a továbbiakban: 60/2023. AM rendelet), amely módosította és kiegészítette a korábbi szabályozást. Az új rendelet 2024. május 1-jétől válik hatályossá a korábban nyilvántartásba vett kistermelőkre.
A 60/2023. AM rendelet két kategóriába sorolja a kistermelőket a termelési mennyiség alapján, könnyített higiéniai feltételeket biztosítva számukra. Az I. kategória kisebb mennyiségeket, míg a II. kategória nagyobb, de még mindig kistermelői szintű mennyiségeket foglal magában. Ez a kistermelői és az üzemi méret közötti új kategória régóta várt a termelők körében, és rugalmasabb lehetőségeket kínál. Üdvözlendő a kisvágóhíd fogalmának visszatérése is, amely a korábbi vágópontokat hivatott helyettesíteni az állattartás és -feldolgozás megkönnyítése céljából.
A kistermelői értékesítési lehetőségek is bővültek: a termelők közvetlenül értékesíthetnek gazdaságuk helyén, helyi termelői piacon, piacon, vásáron, alkalmi rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen, csomagküldő kereskedelem útján, átadóponton és automatából. Emellett értékesíthetnek kiskereskedelmi szereplők, vendéglátóhelyek és közétkeztetők felé is. A falusi vendégasztal is nagyobb hangsúlyt kapott.
Húskészítmények Értékesítése: A Garázs mint Árusítóhely
Egy kistermelő, aki saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertéshúsból készített húskészítményt (füstölt árut) kíván árusítani egy, a családja tulajdonában lévő garázsban, több jogszabályi feltételnek kell megfelelnie. Az árusítás helyszínéül szolgáló garázs a húskészítmények előállításának helyével szomszédos településen található.
Kereskedelmi Tevékenység Nyilvántartása
A kereskedelmi tevékenységet a hatóság a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban: Ker. törvény) valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm.rendelet) alapján veszi nyilvántartásba. A Ker. törvényben és a kistermelőkről szóló rendeletben foglaltak alapján a kistermelő által folytatott tevékenységet vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, közterületi értékesítés vagy közvetlen értékesítés kereskedelmi formák valamelyikében lehetne nyilvántartásba venni.
A Korm.rend. 5. sz. melléklete alapján a kistermelő által értékesíteni kívánt termékkör közterületi értékesítés kereskedelmi formában nem forgalmazható. Ez azt jelenti, hogy a garázsban történő árusítás nem minősülhet közterületi értékesítésnek a jogszabályi értelmezés szerint.
A Kistermelői Rendelet és a Garázsban Történő Értékesítés
A kistermelőkről szóló R. 1. melléklet A. részének 8. pontja szerinti mennyiségű húskészítményt (pl. füstölt kolbász, füstölt szalonna, füstölt sonka) a kistermelő, a kistermelőkről szóló R. 2. § 16. pont szerint az árusítóhely tulajdonosának engedélye alapján - a kereskedelmi hatósághoz történő bejelentési kötelezettség nélkül is - értékesítheti a garázsban. Az ideiglenes árusító helyen történő értékesítéshez további hatósági, kereskedelmi hatósági bejelentési kötelezettségről szóló jogszabályi előírást vagy utalást nem találtunk.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a 60/2023. AM rendelet új lehetőségeket teremtett, és a rendeletben meghatározott mennyiségi korlátokon belül az engedélyezett helyszíneken történő értékesítés lehetséges. A garázs mint árusítóhely feltételeit a helyi önkormányzat építési és szabályozási előírásai is befolyásolhatják.
Higiéniai és Nyomonkövethetőségi Követelmények
A húskészítmények értékesítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a higiéniai és nyomonkövethetőségi követelményekre. A 60/2023. AM rendelet részletesen szabályozza az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás higiéniai feltételeit. A termékek eredetének bizonyíthatóságát, a megfelelő tárolási körülményeket, az eszközök tisztaságát és fertőtlenítését, valamint a felhasznált alapanyagok minőségét szigorúan ellenőrzik.
Az ellenőrzések során tapasztalt problémák, mint például sérült, koszos padozat, oldalfalak, mennyezet, nem megfelelő elkülönített tárolás, vagy nem működő eszközfertőtlenítő, súlyos bírságokat és a termékek lefoglalását vonhatják maguk után. A jelöletlen, nem nyomon követhető élelmiszerek lefoglalása is gyakori következménye a szabálytalanságoknak. Ezért elengedhetetlen a jogszabályi előírások pontos betartása.
Szabadkai Andrea - kislépték - Őstermelői és kistermelői tájékoztató
Termelői Bor Értékesítése
A bortermelő őstermelők esetében a helyzet némileg eltérő, de szintén számos jogszabályi és gyakorlati kérdést vet fel. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csgtv.) és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendelkezései irányadóak.
Az Őstermelői Jogviszony és az Adózás
2021-től megszűnt a korábbi kistermelői jogviszony, amely az őstermelői pozícióhoz kötődött. Ezért első lépésben annak a pontosítása szükséges, hogy a nevezett személy adójogi szempontból hova sorolható be. Az őstermelőket illetően (ugyancsak 2021. január 01.-től) az irányadó, hogy az őstermelői tevékenység mellett kiegészítő tevékenységek is végezhetőek a tárgyévi árbevétel 25%-át meg nem haladó mértékben.
Ha a kiegészítő tevékenységből származó árbevétel eléri vagy meghaladja az őstermelői bevétel 25%-át, akkor a kiegészítő tevékenység bevételei az összevont adóalap részeként, mint önálló tevékenységként adóznak. Ebben az esetben a 10% költséghányad, 90% jövedelem, vagy tételes költségelszámolás szabályai az irányadóak. Tehát a kérdés az, hogy kiegészítő tevékenység esetén belefér-e az adózó a teljes árbevétel 25%-ba vagy nem.
Átalányadózás és Költséghányadok
Alapesetben a mezőgazdasági őstermelők adózására az átalányadózás szabályai érvényesülnek, hacsak nem választ más módot, vagy nem lépi át a kedvezményes értékhatárt. A 40%-os kistermelői költséghányad szabályozása 2021-től már nem alkalmazható közvetlenül, de az átalányadózás keretein belül a kedvezményes adózási lehetőségek továbbra is fennállnak.
Az átalányadózás során a bevételből kell az adóalapot és adót megállapítani (a 90 százalékos költséghányad levonásával) akkor is, ha egyáltalán nincs a költségekről számlája. Az átalányadózás alkalmazása esetén a bevétel értékhatára limitálva van.
Őstermelők Családi Gazdasága (ŐCSG)
Az Őstermelők Családi Gazdasága (ŐCSG) alapítása céljából a tagok írásbeli szerződést kötnek. Ebben rendelkeznek a használatukban lévő, az ŐCSG tevékenységéhez szükséges összes mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, a termelőeszközök és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közös használatba átadásáról. Az ŐCSG tagjai az alapító szerződésben határozzák meg, hogy egyenlő arányban részesednek-e a nyereségből, illetve viselik-e a veszteséget. Az ŐCSG tagjai az e tevékenységükből származó bevételét és - tételes költségelszámolás esetén - azzal kapcsolatos költségét a közösen elért összes bevételnek, illetve összes költségnek a tagok számával történő elosztásával állapítják meg.
Az ŐCSG esetében az átalányadózás alkalmazásának a bevételi korlátja az éves minimálbér negyvenszerese. Ebből a szempontból mindegy, hogy az ŐCSG-nek pl. 7 tagja is van, az átalányadózás alkalmazásának a bevételi korlátja ugyanúgy az éves minimálbér negyvenszerese.
A Felvetett Ügyek Összegzése és Következtetések
A húskészítményt árusító kistermelő esetében a garázsban történő értékesítés lehetséges, amennyiben megfelel a kistermelőkről szóló rendeletben, illetve a 60/2023. AM rendeletben meghatározott mennyiségi és higiéniai feltételeknek. Fontos a helyi hatóságokkal való egyeztetés és a kereskedelmi nyilvántartásba vétel.
A bortermelő őstermelő esetében a fő kérdés az adójogi besorolás és az, hogy a borértékesítés kiegészítő tevékenységnek minősül-e, és belefér-e a 25%-os bevételi határba. Amennyiben igen, az őstermelői adózási szabályok érvényesülnek. Ha nem, akkor önálló tevékenységként kell adóznia utána.
Mindkét esetben kiemelten fontos a jogszabályok pontos ismerete és betartása, valamint a hatóságokkal való proaktív kommunikáció. Az őstermelők nincsenek kellő mértékben tisztában a rájuk vonatkozó szabályokkal és kötelezettségekkel, különösen a két-három éve bevezetett előírásokat nem ismerik, illetve nem tartják be. A kistermelői rendeletben bekövetkezett változások, különösen a 60/2023. AM rendelet életbe lépése, új lehetőségeket és kihívásokat teremtenek, amelyekre a termelőknek fel kell készülniük.
tags: #ostermelo #fustolt #aru #feltetelei #nebih