Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Budapesten, a Budavári Palota F épületének 5. emeletén található, és az írott magyar kulturális örökség legfontosabb gyűjtőhelye. A könyvtár gazdag és sokrétű dokumentumállományát, valamint történetét bemutató kiállítások sorozatával várja a látogatókat, melyek közül kiemelkedik a 2022-ben, az OSZK alapításának 220. évfordulója alkalmából megnyílt „Esszencia” című nagyszabású állandó tárlat. Ez a kiállítás, magyar és angol nyelven is elérhető, és a nemzeti könyvtár alapítója, Széchényi Ferenc gróf előtt tiszteleg, felidézve a történelmi előzménynek tekinthető Corvina könyvtárat is, miközben bemutatja a több mint tízmilliós dokumentumállomány összetettségét és rétegzettségét.
Az Esszencia: A nemzeti könyvtár alapjaitól a digitális korig
Az „Esszencia” kiállítás nem csupán egy történelmi áttekintés, hanem egy modern, interaktív utazás a magyar írott kultúra világába. A falakon, a tárlókban és az érintőképernyők segítségével elbeszélt több, önállóan is értelmezhető kiállítási részterület egy-egy témát, vetületet emel ki.
Széchényi Ferenc és az alapítás története
Gróf Széchényi Ferenc a 18. század végén magánkönyvtárát alakította hungarikagyűjteménnyé, ezzel lefektetve a magyar nemzeti könyvtár alapjait, és meghatározva annak fő gyűjtőkörét. A nemzeti gyűjtemény alapítását a könyvtárak védőszentjének, alexandriai Szent Katalinnak ünnepére időzítették. Széchényi Ferenc 1802. november 25-én írta alá az alapító okiratot, amelyet II. Ferenc császár és magyar király november 26-án szentesített.
A bejáraton belépve érintőképernyős vitrin fogadja a látogatót, amelynek képernyőjén korszerű vizualizáció jeleníti meg Széchényi Ferenc az alapításhoz kapcsolódó levelezésének egy részét. A gróf közel hétszáz levélben tájékoztatta a korabeli politikai, egyházi és tudományos elit tagjait a nemzeti könyvtár alapításáról. Leveleihez a könyvtár katalógusának saját költségén nyomtatott első köteteit is csatolta.
A „Széchényi-szekrény” is fontos eleme az alapítók terének, amely az újjáalakított formájában, új helyen áll. Ebben a szekrényben Széchényi Ferenc könyvei láthatók, és a kétezres évek elején készült. A szekrény bal és jobb szárnya közé az alapítót és Jankovich Miklóst bemutató érintőképernyő kerül, a tér egy-egy kiemelt pontjára pedig a két személyt ábrázoló festménymásolat.
Corvina emlékek és Mátyás könyvtára
Az Esszencia kiállításban kiemelt szerepet kap a Corvina könyvtár, mint a magyar könyvtári kultúra egyik legfényesebb fejezete. Az ún. corvinatermek előtt elterülő egységes látványelem, az úgynevezett „hullámzó” corvinafal középpontjába az a három, most felújított kárpit került, amelyet a corvinák motívumainak felhasználásával 2006-ban szőttek Mátyás könyvtárának emlékére. A Corvina-hommage része Mátyás és Beatrix híres márványportréjának másolata is. Körülöttük képes-szöveges összeállítás idézi fel a corvinák történetét, az érintőképernyők pedig további gazdag anyagot kínálnak a tárgyban. A corvinafal előtti térben helyet kapott egy múzeumpedagógiai asztal is, amely interaktív módon mutatja be a corvinákat.
Tematikus részlegek a gyűjtemény sokszínűségéről
Az Esszencia kiállítás hat fő tematikus csomópont köré épül, amelyek a nemzeti könyvtár gyűjteményének sokszínűségét és rétegzettségét tárják fel: Autográf, Kópia, Kód, Matéria, Vizuális és Audio. Ezek az installációk különböző szempontokat kiemelve mutatnak be más-más vetületeket a gyűjteményből. A falakon olvasható rövid összefoglalások mellett a tárlókban lévő másolatok és installációk, valamint az érintőképernyőkön futó összeállítások segítségével egy-egy téma jobban is megismerhető.
Autográf: Kéziratok és kézirategyüttesek
Az „Autográf” címmel a jeles és névtelen szerzők által írt kéziratok és kézirategyüttesek kerülnek a középpontba, felhívva a figyelmet a nemzeti könyvtárban őrzött számos becses egyedi kéziratra, gépiratra és fogalmazványra. Ezek a dokumentumok nemcsak a szerzők gondolatait és munkamódszerét tükrözik, hanem bepillantást engednek a magyar irodalom és tudomány fejlődésébe is.
Kópia: A másolat szerepe a kultúrában
A „Kópia” című rész a másolat fogalmát tág összefüggésbe helyezi az antikvitás sokszor csak másolatokban ránk maradt műveitől kezdve a hamisítás izgalmas esetein keresztül a kultúra terjesztését és „fogyasztását” lehetővé tévő reprográfia bemutatásáig. Ez a szekció rávilágít arra, hogy a másolás hogyan járult hozzá a tudás megőrzéséhez és terjesztéséhez az idők során.
Kód: Jelrendszerek és információhordozók
A „Kód” címmel a kultúránkat hordozó alapvető jelrendszer, a betűírás mellett más „kódokat” is bemutatnak a gyűjteményből - a Braille-írástól a dombornyomott térképig. Ez a rész bemutatja, hogyan tárolták és továbbították az információt különböző formákban az emberiség története során.
Matéria: A dokumentumok anyaga
A „Matéria”, azaz a dokumentumokat hordozó különböző anyagok a témája a negyedik csomópontnak. A papirusz, a pergamen és papír bemutatása mellett különleges hordozók - például a selyem - is helyet kapnak. Ez a szekció a dokumentumok fizikai formájának fejlődését és jelentőségét vizsgálja.
Vizuális: A képi megjelenítés ereje
A „Vizuális” című részben azokra a gyűjteményi dokumentumokra irányítják a figyelmet, amelyek esetében kifejezetten a képi megjelenítés áll a középpontban: plakátok, alkalmazott és művészi, egyedi, illetve sokszorosított grafikák és fotók, a könyvtár több tízmillió felvételt tartalmazó mikrofilm gyűjteménye, illetve az ún. ez a rész bemutatja a képek erejét az információközvetítésben és a művészetben.
Audio: A megőrzött hangok
Az „Audio” címmel jelzett részben a könyvtárban őrzött hangoké a főszerep. Ez a szekció a hangdokumentumok fontosságát emeli ki a kulturális örökség megőrzésében, a zenétől a beszédekig és egyéb hangfelvételekig.
Őrzők: A könyvtár munkatársai bemutatják a gyűjteményt
A témához kapcsolódóan „Őrzők” címmel két érintőképernyőn tekinthetők meg új, rövid filmfelvételek, amelyeken a nemzeti könyvtár munkatársai egy-egy általuk választott gyűjteményi dokumentumot mutatnak be. A kiállítás megnyitásakor látható másfél tucat 2-3 perces filmfelvétel folyamatosan bővül majd, betekintést nyújtva a könyvtárosok mindennapi munkájába és a gyűjtemény rejtett kincseibe.
További kiállítások és tematikus szekciók
Az Esszencia kiállítás mellett az OSZK számos más, rendkívül gazdag és informatív tárlattal is várja a látogatókat, amelyek tovább mélyítik a magyar kultúra és történelem megismerését.
Vershaza: A nemzeti költemények ereje
A közösségi tereket behálózó, több részből felépülő kiállítás összekapcsolódik a 2022. március 15-én megnyílt, a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal gyűjteményünkben őrzött kéziratai köré épített, „Vershaza” című tárlatunkkal is. A kiállítás középpontjában álló versek túlmutatnak önmagukon; számos jelentéssel bővültek másfél-két évszázados történetük során. Közösségi emlékezetünk és nemzeti identitásunk meghatározó alkotásaivá, nemzeti emlékezethelyeinkké váltak.
A kiállítás bemutatja a három mű nemzeti könyvtárban őrzött kéziratát és legfontosabb szövegkiadásait, továbbá a megzenésítéseket és a különböző fordításokat felemlítve végigköveti e versek emblematikussá válásának folyamatát. A megújult, elegáns kiállítótérben a költemények történetét bemutató érintőképernyők, új versfelvételek, valamint óriás kivetítőn követhető mozgó installáció is segíti az élményszerűséget és az elmélyülést.
Ennek bejárata mellett újrainstallálva mutatják be azt a műtárgyat, amelyet 1853-ban angol hölgyek és urak vásároltak és adományoztak Kossuth Lajosnak, aki emigrációja első éveiben - angliai körútján, 1851 őszén - nagy sikerű beszédeket tartott, s szónoki tehetségével és nyelvtudásával lenyűgözte az angol közönséget. A „könyvek háza”, azaz Shakespeare szülőházának makettje a drámaíró műveinek köteteit tartalmazza, utalva ezzel Kossuth nyelvtudásának forrására is.
Utazások a korai újkorban: Képek rólunk és a Kárpát-medencéről
Míg a Vershaza-kiállítás a csaknem kétszáz éve velünk élő három meghatározó költeményen keresztül a magyar identitásról beszél, a mellette lévő folyosószakaszon - gróf Apponyi Sándor hungarikagyűjteményéből válogatott útleírások segítségével - a magyarságról és a velünk élő nemzetiségekről kialakult képet mutatják be. A tárlat gróf Apponyi Sándor Hungarica-gyűjteményéből válogatott nyugat-európai szerzők útleírásai segítségével járja be a kora újkori Magyar Királyság vidékeit. A kiállítás arra keresi a választ, hogy milyen kép élt rólunk és mi várta a Kárpát-medencébe látogató európai utazókat a századokon átívelő utazás során.
Babits-hagyaték: Irodalmi életképek
A bejárati szint másik részén, a büfé folyosóján az egyik leggazdagabb magyar irodalmi hagyaték, a Babits-hagyaték fényképanyaga ihlette összeállítás fogadja a látogatót. A nagyrészt asztaltársaságot, az asztal örömeit megjelenítő képeken Babits pályatársai és barátai láthatók. A minitárlat a képek készítője, Török Sophie előtt is tiszteleg, aki több ezer felvételével páratlan dokumentumegyüttest adott az utókornak, amely betekintést enged a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő alakjának hétköznapjaiba, közösségi életébe.
Az OSZK intézménytörténete: Egy könyvtár élete képekben
Az információs pult mögötti részen és azt körbevevő falakon az OSZK intézménytörténeti fotóiból válogatva jelenítik meg a könyvtár múltjának hosszú Múzeum körúti időszakát, emlékezve ezzel egykori kollégáink nemzedékeire is. Az OSZK bejárati szintjén lévő intézménytörténeti kiállítás felújított környezetben, újra rendezve mutatja be a klasszikus könyvtári enteriőrt, a könyvtárosok és olvasók 1802 és 1985 közötti szellemi-tárgyi környezetét.
A kiállításban műemléki és könyvtártörténeti értékű bútorok, egykori intézményi feliratok, irodaszerek, a feldolgozó- és műhelymunkában használt gépek és eszközök, dokumentumok és fényképek láthatók oly módon, hogy két csúsztatható képernyő segítségével az adott bútor, eszköz, tárgy alaposabban és részletekbe elmerülve ismerhető meg. Kiegészítő fotók, újsághirdetések, történetek bővítik az eddigi, tárlókban látható feliratokat. A kiállítás művelődéstörténeti jelentősége abban rejlik, hogy nemcsak a nemzeti könyvtár, hanem egyúttal a magyarországi könyvtári és más intézményi berendezésekből és irodaszerekből is ízelítőt ad.
Herendi Porcelánkiállítás: Főúri készletek és mesterművek
- április 18-án nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtár és a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. közös kiállítása, amely főúri készleteket, egyedi mesterműveket, eredeti kéziratokat, leveleket és a Képes Krónika 19. századi reprintejét mutatta be. A látogatók nemcsak a gyönyörű porcelánokat és a ritka könyveket csodálhatták meg, hanem - a kiállított fotók, könyvek, öntőformák és filmek segítségével - megismerkedhettek a Herendi Porcelánmanufaktúra történetével, a porcelán gyártásának, festésének titkaival is, a kiemelt alkalmak, az ún. dinasztiák és díszletek bemutatásán keresztül.
Az első teremben egy főúri ebédlőenteriőrben az „arisztokraták porcelánjait”, például a jubileumát ünneplő Apponyi-készletet tekinthették meg a látogatók, illetve számos világhírű szerviz darabjait, közöttük az Erzsébet királyné - Sissi - számára tervezett készletet. A pazar kollekció kiemelkedő darabja a muzeális Királyi Készlet, melyet Ferenc József osztrák császár és magyar király használt egykor ugyanezen a helyen, a palotában, ahol a kiállítás látható. A készletet, amely összesen 4496 darabból állt, háromféle dekorációval díszítették, külön a királyi asztal, a személyzet és a tisztikar számára.
A másik terem, amelyben étkészletet láthatnak, nagypolgári szalonenteriőrt idéz. Itt az a széles körben elterjedt szerviz kerül a középpontba, amelynek névadója a Liechtenstein hercegi család, amely több mint másfél évszázada használja - családi címerükkel kiegészítve - a szép készletet. Célja annak bemutatása, hogy a 19. századi Magyarországon a polgárság asztalán is megjelent a porcelán, és milyen szerepet játszott az étkezési kultúrában.
A kiállítás harmadik, legkülönlegesebb része a középső terem, ahol azokat az egyedi porcelántárgyakat, illetve a megfestett motívumokhoz köthető, a nemzeti könyvtár tulajdonában lévő könyvritkaságokat tekinthették meg a látogatók, amelyek a magyar történelem nagy pillanatait, emblematikus alakjait örökítik meg. A zömében tálakat, serlegeket tartalmazó összeállítás darabjai az 1848-as szabadságharc 150. évfordulójára, illetve a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére készültek, s így együtt még soha sehol nem voltak láthatók. Mellettük kapott helyet a nemzeti könyvtár kincsei közül a Képes Krónika 19. századi reprintje, amely további kontextust biztosít a kiállított tárgyaknak.
A Világháborús Gyűjtemény története és a fotóarchívum
A magyarországi közgyűjtemények fényképgyűjteményei között az egyik legkorábbinak tekinthető tematikus magyar fotóarchívum az Országos Széchényi Könyvtár I. világháborús gyűjteménye. Pontosan száz esztendeje, 1914-ben hozták létre a német nyelvterület számos központi, városi, tartományi világháborús gyűjteményével nagyjából egy időben, s működését, felépítését is hasonló koncepció alapján határozták meg. A Világháborús Gyűjtemény természetesen igen tág gyűjtőkörrel rendelkezett: nyomtatott dokumentumok, könyvek, újságok, röplapok, képeslapok alkották a gerincét.
A gyűjtemény sorsa nem alakult kedvezően a két világháború közti korszakban: az 1920-as évek közepén anyagát egyesítették a Nyomtatványi Osztály anyagával, a könyvtár törzsgyűjteményével. Ám a fotográfiákat nem volt mivel egyesíteni, nem volt hova besorolni. Így a fényképek kényszerű csendességben, a raktárak polcain várták sorsuk jobbra fordulását. Majdnem száz esztendőnek kellett eltelnie ehhez.
Az egyik első, igen fontos mozzanat az „Ember az embertelenségben” című kiállítás megrendezése volt 1994-ben. A Hadtörténeti Múzeummal közös rendezésben megvalósult kiállításon azonban a könyvtár fényképgyűjteménye még csak statisztaszerepet kapott. Újabb csendes évtized következett, a gyűjtemény tervszerű és korszerű feldolgozása továbbra sem indult meg. Mai ismereteink szerint mintegy 6000 fényképfelvétel tartozik e gyűjteményhez, fizikai állapotuk eltérő. Feldolgozás közben egy kevésbé jó állapotú, kifejezetten magyar (sőt budapesti) képcsoport is előkerült - ezekből láthatnak most válogatást az érdeklődők. Müllner Jánosnak a világháború idején készült felvételei nem ismeretlenek, a korabeli lapokban számos képe megjelent, s a magyar közgyűjteményekben is található több széria.
Kutatási lehetőségek és olvasószolgálat
Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításai mellett széleskörű kutatási és olvasási lehetőségeket is biztosít. Könyvek esetében az „A” jelű kutatói olvasójeggyel rendelkezők a következő nyitvatartási napra (kivéve a nyári zárást követő 1. munkanapot) kérhetik az előkészítést. Napijeggyel rendelkező olvasó nem igényelhet előkészítést. Az előkészítés a kért napon reggel 11 órától 16 óráig vehető át.
A Plakát- és Kisnyomtatványtár az olvasói kiszolgálást tekintve előkészítéses rendszert alkalmaz. Az olvasó a kért anyagot egy - az olvasószolgálatos kollégával egyeztetett - időpontban, de legkorábban a kérés rögzítése után egy nappal kaphatja kézhez. Ez a szolgáltatás pénteken 13 óráig vehető igénybe. Pénteken 13 óra után, illetve szombaton érkezett előkészítési kéréseket a következő keddi napra tudják vállalni. A 16 óráig leadott kéréseket a megrendelést követő munkanapra áll módjukban teljesíteni, szombatra pedig csak a pénteken 13 óráig leadott kéréseket tudják előkészíteni. Új anyagot személyesen, online űrlapon és telefonon is lehet kérni a jelzet megadásával. A Tár anyaga személyesen, telefonon, vagy online űrlapon előkészíttethető.
A Történeti Fénykép- és Interjútár anyagai előzetes egyeztetés után a VII. emeleti Kutatóteremben, az ún. Olvasószolgálati részlegen érhetők el. A 14 óráig beérkezett kéréseket tudják a következő munkanapon teljesíteni. A Történeti Fénykép- és Interjútár kutatótermét a könyvtár 7. emeletén találhatók. Szombati napra vonatkozó dokumentumelőkészítés pénteken 13 óráig kérhető. Nagyobb mennyiségű dokumentum, összefüggő kézirategyüttesek (pl. hagyatékok) előkészítési ideje egyedileg kerül meghatározásra, és hosszabb időt vehet igénybe a feldolgozás.
Az Országos Széchényi Könyvtár nem csupán egy könyvtár, hanem egy komplex kulturális intézmény, amely a múlt értékeinek megőrzése mellett aktívan részt vesz a jelenlegi kulturális életben, és számos lehetőséget kínál a tudás és a műveltség bővítésére.
tags: #oszk #szakacskonyv #kiallitas