A Kárpát-medence gazdag zenei öröksége rendkívül sokszínű és mélyen gyökerezik a nép hagyományaiban. Ennek az örökségnek egyik legelkötelezettebb és legautentikusabb közvetítője Pál István "Szalonna" és Bandája, akik a Magyar Örökség díjjal kitüntetve, hivatásuknak tekintik a népzene tanulását, tanítását és megismertetését szerte a világban. Muzsikájuk egy olyan örömzene, mely minden korosztály számára érthetővé és szerethetővé teszi a saját, valamint a velünk élő nemzetiségek hagyományos kultúráját.
A zenei hitvallás és a családi gyökerek
Pál Eszter, Pál István "Szalonna" testvére, énekesnőként így fogalmazza meg zenei ars poeticáját: „Utazás ez. Erdélytől, Felföldön át, Dunántúlon keresztül egészen hazáig, Kárpátaljáig. Hordozva azt a zenei ízlést, amit népdalénekesként képviselek. És mindehhez, kiváló muzsikus barátaim mellett ott a család, ami körülvesz. Édesapámmal és a bátyámmal mindig nagy öröm az együtt muzsikálás. Hiszen ugyanúgy, mint az életben is, ez a hármas egység: a család, a zene és az ének ad egy kerek egész képet rólam. Egy kerek egészet. Ugyanúgy, mint a Nap, a Hold, és a Csillagok”. Ez a gondolat tökéletesen összefoglalja a Pál család zenei elkötelezettségét, ahol a családi kötelékek és a közös muzsikálás szervesen fonódnak össze a népzenei hagyományok ápolásával.
Pál István "Szalonna" és Bandája repertoárjában a szívszorító lassú dallamok, a virtuóz legényesek és a csárdások különleges világa mind megtalálható. Hangszereik között hallhatók a hagyományos paraszti világ furulyái, dudái, a vonóshangszerek robosztus megszólalása és a méltán hungarikummá vált cimbalom és tárogató is. A zenekar tagjai mind a mai napig a nemrégiben hetven esztendős Prima Primissima díjas Magyar Állami Népi Együttes muzsikusai, akik itthon és nemzetközi színpadokon is a magyar népzene élő hagyományát képviselik.
Pál Eszter - A népdalénekesi örökség folytatója
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi ének szakán végzett Pál Eszter, Pál István "Szalonna" állandó tagja együttesének. „Napot, holdat, csillagot” című albumán a Kárpát-medencei népzene gazdag hagyományából merít. A lemezen széki, magyarózdi, kalotaszegi, Baranya megyei muzsika hallható, és természetesen bemutatja szülőföldjének, Kárpátalja többnemzetiségű, multikulturális közegének hagyományait is. Bemutatkozó lemezén Pál Esztert a testvére, Pál István "Szalonna" és Bandája kíséri, és mellettük számos közreműködő között édesapja, Pál Lajos is szerepel a felvételeken.
Az albumon hallható dalok, mint például a „De szeretnék az égen csillag lenni” (Kalotaszeg, Magyarvista, Méra), az „Édesapámmal ruzsinul” (Máramaros, Visk), az „Erdők, mezők, vad ligetet” (Mezőség, Szék), a „Titkon” (Maros megye, Magyarózd), a „Madárka, madárka” (Csík megye, Kászonimpér), a „Sorstársamnak…” (Mezőség, Vajdakamarás), a „Csuda nóta” (Baranya megye, Mohács) és az „Adjon Isten néked áldást” (Zoboralja, Menyhe) mind a Kárpát-medence különböző régióinak zenei jellegzetességeit mutatják be, felölelve a magyar népzene széles spektrumát.
A zenekar tagjai és hangszeres sokszínűség
A Pál István "Szalonna" és Bandája, valamint a Pál Eszter lemezein közreműködő zenészek kivétel nélkül a népzenei élet kiemelkedő alakjai.A zenekar összetétele:
- Pál Eszter - ének
- Agod Alíz - ének
- Takács Éva - ének
- Berta Alexandra - citera
- Pál István - hegedű, ének
- Pál Lajos - harmonika
- Gombai Tamás - hegedű
- Gera Attila - klarinét, furulya
- Karacs Gyula - brácsa
- Kelemen László - brácsa
- Ürmös Sándor - cimbalom
Ez a felállás garantálja a gazdag, rétegzett hangzást, amelyben a hagyományos népi hangszerek és az emberi hang harmonikusan egészítik ki egymást. A hegedű, klarinét, furulya, harmonika, brácsa, cimbalom és citera mind hozzájárulnak ahhoz az autentikus megszólaláshoz, amely Pál István "Szalonna" és Bandája védjegyévé vált.
Koncertek és különleges együttműködések
A Pál István "Szalonna" és Bandája koncertjei mindig különleges élményt nyújtanak. A zenekar rendszeresen lép fel neves kulturális intézményekben, mint például a Müpa Budapest, amely Magyarország egyik legismertebb kulturális márkája és legmodernebb kulturális intézménye. A Müpa egyedülálló módon ötvözi a különböző művészeti ágakat, helyet adva a klasszikus, kortárs, könnyű-, jazz- és világzenének, operának, újcirkusznak, táncnak, irodalomnak és filmnek.
Az Esszencia zenekarral való közös fellépések is kiemelkedő események. Az Esszencia egy évtizede bűvöli el a közönséget eredeti, virtuóz dallamaival, amelyek a klasszikus és népzenei elemeket ötvözik, bőséges teret engedve az improvizációnak. Pál István "Szalonna" és Bandája, mint a hiteles magyar népzene egyik legelkötelezettebb és legmegbízhatóbb tolmácsolója, minden koncertjén élővé és vibrálóvá alakítja a hagyományt. A két formáció együtt a színpadra lépve baráti „párbajokat” vív a hangszereken, ahol szívszorító lassú dallamok váltakoznak bravúros táncokkal és lendületes csárdásokkal. Az Esszencia vendégei közé tartozott már Bánki Bettina jazzénekesnő és a világ egyik legjobb jazzcimbalmosa, Marcel Comendant is, akik tovább gazdagították a színes zenei estek különleges hangulatát.
A "Kivirágzott keresztfája" című előadás
A "Kivirágzott keresztfája" egy friss, mai hangvételű előadás, melynek befogadásához Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes Kossuth-díjas vezetője szerint nem szükségesek néprajzi ismeretek. Pál István "Szalonna" hangsúlyozza, hogy egy népzenei előadásnak, vagy amikor a saját zenekarával játszik, természetes hozadéka kell hogy legyen, hogy valamire ráeszméltesse az embereket. Kell hogy legyen a háttérben egy kis tanítása, fel kell hogy ismertesse a hallgatókkal, mennyire gyönyörűek és értékesek a hagyományaink.
Az előadás szerteágazó, mégis harmonikus egységbe rendeződő zenei szövetét nemcsak szokásénekek, népdalok, vallásos népi dallamok és táncmuzsikák alkotják, hanem a jeles napokhoz kötődő egyházi énekek is, legyen az római katolikus, református, görögkatolikus vagy görögkeleti, illetve archaikus népi imádság. A muzsikák összeállításában Bubnó Tamás, a Szent Efrém Férfikar művészeti vezetője volt segítségére. Bubnó Tamás egy görögkatolikus papcsalád sarja, ebben a hagyományban nőtt fel Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, és mint egyházzenész nagyon jól ismeri ezt a világot. A cél az volt, hogy az előadásban ugyanúgy megjelenjenek a görögkatolikus szakrális énekek, mint a református vagy éppen a népénekek, amelyek a hagyományban gyökereznek. Ezeket igyekeztek szépen összefűzni, ami nem volt könnyű feladat, hiszen minden vidéknek megvannak a maga sajátosságai. Ahogy Pál István "Szalonna" megjegyezte, fel lehetne építeni egy előadást csak a sárközi, csak egy széki vagy csak a felvidéki tánc- és zenei hagyományokra. Ebben az antológiaszerű műsorban azonban mindezen muzsikák esszenciáját igyekeznek bemutatni, egy átfogó képet nyújtva a Kárpát-medence szakrális és világi népzenéjéről.
A Várkert Feszt és a nyáresti táncházak
A Pál István "Szalonna" és Bandája rendszeresen fellép a Várkert Bazárban is, a "Várkert Feszt - Nyáresti táncházak" keretében. Ezek az események kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy a közönség közelebbről is megismerkedjen a magyar népzene és néptánc hagyományaival egy festői környezetben. A 2026. június 7-i vasárnapi rendezvény (19:00 - 22:00) a Várkert Bazár Neoreneszánsz kertjében (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2-6.) ismét felejthetetlen élményt ígér a népzene szerelmeseinek.
A Magyar Örökség díjas Pál István "Szalonna" és Bandája a Kárpát-medence népzenéjének egyik legautentikusabb és legélőbb megszólaltatója. Muzsikájuk egyszerre virtuóz és közvetlen: a szívszorító lassú dallamoktól a sodró csárdásokig ível, miközben a furulya, duda, hegedű, cimbalom és tárogató hangja az emberi énekkel együtt tölti meg a teret. A zenekar tagjai a Magyar Állami Népi Együttes muzsikusai, akik itthon és nemzetközi színpadokon is a magyar népzene élő hagyományát képviselik. A nyáresti táncházak lehetőséget adnak arra, hogy a közönség ne csak hallgatója, hanem aktív részese is legyen a zenei élménynek, bekapcsolódva a táncba, és átélve a közösségi muzsikálás örömét. Az ilyen események hozzájárulnak a népzenei hagyományok átörökítéséhez és ahhoz, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék és megszeressék ezt a páratlan kulturális kincset.