A palacsinta, ez az egyszerű, mégis sokoldalú édesség vagy sós finomság, világszerte rendkívül népszerű. Magyarországon különösen nagy hagyománya van a szódával készített palacsintának, sokan szinte szentségtörésnek tartják, ha valaki szénsavas ásványvíz vagy pláne csapvíz felhasználásával süti. Azt a hiedelmet, miszerint a palacsinta a szódától lesz légies és igazán finom, mélyen gyökerezik a köztudatban, és gyakran még azt is megkérdőjelezik, hogy szóda nélkül egyáltalán lehet-e igazi palacsintát készíteni. Azonban, ha körbenézünk a világ konyháiban, hamar kiderül, hogy Magyarországon kívül szinte az összes nemzet szóda nélkül készíti a palacsintáját, és ez egyáltalán nem is bonyolult. Ez az átfogó cikk feltárja a palacsintakészítés történetét, kontextusát, a szóda szerepét, és bemutatja azokat az alternatívákat és praktikákat, amelyekkel szóda nélkül is tökéletes, vékony, selymes és finom palacsintát süthetünk.
A palacsintareceptek története és kontextusa
A palacsinta, vagy ahogyan a világ más tájain ismerik, a lepénykenyerek, tészták, rendkívül sokféle formában létezik. Ha alaposabban megvizsgáljuk, három fő műfaja különíthető el ezeknek a lapos, édes vagy sós tésztáknak.
A hajszálvékony palacsinták világa
Ez a kategória magában foglalja azokat a palacsintákat, amelyeket töltésre és hajtogatásra fejlesztettek ki. Jellemzőjük a hajszálvékony állag és az, hogy eredetileg nem kerül beléjük tömegnövelő szer. Tésztájuk hígabb, és Európa nagy részén ezt a típust készítik. Ilyenek a francia crêpes, az osztrák, német és a szláv nyelvterületeken készülő palacsinták. Mindegyik tojás, tej vagy tej és víz, valamint liszt keverékéből áll, és némelyikbe vajat vagy olajat, valamint cukrot is tesznek. Érdekes módon, szódavizet azonban csak mi, magyarok teszünk a palacsintánkba.
A vastagabb, pufi palacsinták és blinik
Ez a kategória magában foglalja a sütőporos, gazdagabb tésztájú, pufi amerikai palacsintákat, valamint a sós bliniket és rokonaikat. Ezek a palacsinták vastagabbak, és általában valamilyen térfogatnövelő szer (például sütőpor) segítségével érik el a pufi állagukat.
Az élesztős palacsinták
A harmadik, kevésbé elterjedt kategória az élesztős palacsintáké. Itt értelemszerűen az élesztő adja a levegőt a tésztának, viszont ezek általában nehezebb, sűrűbb állagú tészták.
Fontos megjegyezni, hogy a millióféle lepénykenyeret, mint például az indiai, arab vagy mexikói változatokat, vagy a reszelt zöldséges tócsniféleségeket nem érdemes ebbe a kategóriába sorolni, mivel azok tényleg más lapra tartoznak.
A szóda szerepe a magyar palacsintában: Hiedelmek és valóság
A magyar konyhában a szóda használata a palacsintatésztában mélyen beépült szokás. De vajon miért is került be a buborékos víz a palacsintánkba, és valóban ez adja-e a jellegzetes vékony, könnyű, lágy állagot?
A szóda története a magyar palacsintában
Hogy mikortól vált szokássá a buborékos víz, nehéz megmondani. Az általam fellelt legrégebbi, 17. századi magyar palacsintareceptben még nincs szóda, ami nem is csoda, hiszen itthon először a 19. század elején, 1829-ben írtak egyáltalán a mesterséges szikvízről. Magyar Eleknél és Horváth Ilonánál már kerül is szóda a palacsintatésztába, ahogy a klasszikus Gundel palacsinta is szódás. Valószínűleg a szódavíz népszerűségének terjedésével egy időben löttyent belőle a palacsintába is. A tej vízzel való pótlása nyilván spórolás céljából alakult, különösen a szűkös időkben, amikor feltalálták az úgynevezett balatoni palacsinta intézményét is, amely vékonyabb, szakadékonyabb állagú, mivel nagyon kevés tojással és vízzel készülnek.
Miért érdemes szódát tenni a palacsintába?
A szóda titka a légies, puha palacsinta elkészítésében rejlik. A szódát azért tesszük a palacsintába, mert segít abban, hogy a tészta könnyedebb, levegősebb és puhább legyen. Ez egy egyszerű, de nagyon hatékony módja annak, hogy a palacsinta textúrája tökéletes legyen: rugalmas, ugyanakkor vékony és könnyű.
A szódás víz apró buborékokat tartalmaz, amelyek sülés közben tágulnak és lazítják a tésztát. Ezáltal a tészta szerkezete nem lesz tömör vagy sűrű, hanem kellemesen lágy, szinte „felhőszerű” textúrát eredményez. A szóda használatával a tészta levegőssé válik, mivel a szódában található szén-dioxid gáz kis buborékok formájában van jelen. Amikor a tésztát megsütjük, ezek a buborékok felmelegednek és kitágulnak, ezzel biztosítva, hogy a palacsinta sülés közben megemelkedjen és könnyed, szellős textúrát kapjon.
A szénsavas víz (szóda) szén-dioxidot tartalmaz, amely savas környezetet teremt a tésztában. Ez a szén-dioxid a sütés során fokozatosan kiszabadul a tésztából, miközben apró gázbuborékokat alkot. Ezek a buborékok sülés közben tágulnak és fellazítják a tésztát, aminek köszönhetően a palacsinta levegősebb lesz.
A szódás palacsinta előnyei
A szódás palacsinta több szempontból is előnyös választás, ha könnyű, puha és rugalmas palacsintát szeretnénk készíteni:
- Légies és könnyed állag: A szódában található szén-dioxid gáz a tésztában apró buborékokat képez, amelyek a sütés során tágulnak, így a tészta fellazul. Ezek a buborékok biztosítják, hogy a palacsinta sülés közben megemelkedjen és légies legyen, ami nagy különbséget jelent a szódamentes változattal szemben, amely gyakran tömörebb.
- Rugalmasság: A szódás palacsinta nemcsak könnyedebb, hanem rugalmasabb is. A buborékoknak köszönhetően a tészta nem lesz tömör vagy száraz, hanem hajlékony és puha, ami ideális a tekerhető vagy hajtogatható palacsintákhoz.
- Könnyed ízvilág: A szódás palacsinta íze kissé eltér a hagyományos változattól. Bár a szénsav íze alapvetően nem erős, a könnyed textúrának köszönhetően a palacsinta „könnyebb” érzetet ad a szájban, amitől frissebb és lágyabb lesz. A szénsavas víz miatt a palacsinta kevésbé nehéz és telített ízű, így azok is jobban kedvelhetik, akik nem szeretik a túl sűrű palacsintákat.
A szódavíz hozzáadása a palacsintatésztához egy egyszerű, mégis hatásos trükk, amellyel a palacsintáidat könnyedebbé és levegősebbé teheted.
Mennyi szódát érdemes hozzáadni?
Általánosan ajánlott, hogy a palacsintatésztában a tej egy részét szódával helyettesítsd. Például, ha egy recept szerint 500 ml tejet kellene használnod, akkor adj hozzá 300 ml tejet és 200 ml szódavizet. Ez az arány biztosítja, hogy a tészta megőrizze krémes állagát, de mégis lazább, könnyedebb legyen a szódának köszönhetően.
Típusok:
- Szénsavas ásványvíz: A leggyakrabban használt opció, mivel sokféle kiszerelésben kapható és könnyen elérhető.
- Szikvíz: Ez tisztább ízvilágot biztosít, mivel nem tartalmaz ásványi anyagokat, csak szén-dioxidot.
Tippek a szóda használatához:
- A szóda hozzáadása a végén: A legjobb eredményt akkor éred el, ha a szódát a tészta végső összekeverésekor adod hozzá, miután már minden egyéb hozzávalót jól elkevertél.
- Lassú keverés: Amikor hozzáadod a szódát, ne keverd túl erősen a tésztát, mert a buborékok így kevésbé fognak eltűnni.
- Próbáld ki a tésztát sütés előtt: Egy kanál tésztát süss ki tesztelésként, hogy megnézd az állagát.
Lehetőségek szóda helyett: Hogyan készítsünk tökéletes palacsintát buborékok nélkül?
A magyar palacsinta jellegzetessége, hogy szódával készül, de akkor sincs semmi pánik, ha szóda vagy ásványvíz nélkül akarsz palacsintát készíteni, ugyanis készíthető finom palacsinta szóda nélkül is. Sok országban például egyáltalán nem használnak szódát a palacsintához. Ha éppen nincs kéznél szóda, több alternatíva is rendelkezésre áll, amelyekkel hasonlóan levegős és könnyed állagot érhetsz el a palacsintatésztában.
1. Palacsinta szóda nélkül - csapvízzel
A szódát helyettesítheted sima csapvízzel, hidd el úgy is nagyon finom lesz a palacsinta! Az egyik szódás, a másik vizes. Az olvasó felvetése, miszerint teljesen mindegy, szódavizet vagy sima csapvizet teszünk a palacsintatésztához, a szódában lévő buborékok nem fognak lukacsos állagot adni a tésztának, a kísérletek szerint részben igaznak bizonyult. Amikor bekevertek két teljesen ugyanolyan arányokkal működő tésztát, az egyikben csak víz, a másikban szóda volt. A bekevert tésztánál a szódás elképesztően pezsg, még a serpenyőbe öntés pillanatában, illetve a tészta körkörös eloszlatásánál is sok buborék látszott a masszában, elsőre kifejezetten látványos volt a különbség. Egy vegyész olvasó szerint a buborékok csak addig maradnak a tésztában, míg nem kerülnek a forró serpenyőbe, és a tapasztalat, hogy így maximum egy picit hólyagos lesz a tészta, de inkább csak hiedelem, hogy sokat jelentene a szóda. Pinczés Marianna élelmiszermérnök szerint viszont valamit mégis tesz a szóda: „Amikor sül a palacsinta, akkor a folyékony tésztában lévő gázbuborékok felszabadulnak, kipukkannak, ezzel levegőssé téve a sülő, kisült tésztát, ugyanis közben megsülnek, megszilárdulnak a lyukacsok.” Várvizi Péter kutató séf részletesen elmagyarázta, mi is történik ilyenkor a buborékokkal és a tésztával, kezdve azzal az evidens felismeréssel, miszerint nem is kell a palacsintába luk, hiszen ezeken aztán kifolyik a töltelék. „A szén-dioxid fontos reakciója vízzel a szénsavképződés, amelynek során gyenge, kétértékű sav keletkezik. A palacsintatésztába kerülve eleve történik egy nyomáscsökkenés, amikor a szénsav távozik a rendszerből, vízzé és szén-dioxiddá bomlik, a gázt a palacsintatészta nem tudja megtartani. Mivel ezután alaposan ki is keverjük, a szénsav oldatát felszívja a tészta, a fogyó oldószer miatt felszabadul a szén-dioxid. Sütéskor a magas hőmérséklet következtében a maradék szénsav is eltávozik a rendszerből. Ha ekkor még maradna is a tésztában szénsav, akkor a hőmérséklet hatására tésztában lévő buborékok mérete is megnő. Amikor pedig a hőmérséklet hatására a tészta szilárdulni kezd, vagy megszilárdul (a buborék környezete), akkor a túlnyomás a kapillárisokon keresztül elillan a felszín felé. A tésztában pedig ott marad a buborék helye. Persze ennek mérete, és mértéke épp a fentiek miatt már csak nagyon csekély mértékű lehet.”
Hozzávalók 10-12 db-hoz:
- 20 dkg liszt
- 2 db tojás
- 1 csipet só
- 3 dl tej
- 2 dl víz
2. Palacsinta ásványvíz nélkül csak tejjel
Másik módszer, ha a szódát tejjel helyettesíted. Itt jegyzem meg, hogy a legtöbb országban csak tejjel készítik a palacsintát. Ha csak tejet használsz, akkor kiadósabb lesz a tészta, de nagyon finom lesz!
Hozzávalók 10-12 db palacsintához:
- 20 dkg liszt
- 2 db tojás
- 1 csipet só
- 5 dl tej
3. Szódabikarbóna vagy sütőpor használata
A szódamentes palacsintatésztában szódabikarbónát vagy sütőport használhatsz, mivel mindkettő lazítja a tésztát és segít abban, hogy a palacsinta ne legyen tömör.
- Szódabikarbóna: Ez egy erős lazítószer, de savas összetevőkre (például joghurtra vagy citromlére) van szüksége ahhoz, hogy kifejtse hatását.
- Sütőpor: A sütőpor már tartalmaz savas összetevőket, így önállóan is hatékony lazítószer. Egy-két teáskanálnyi sütőport hozzáadhatsz a palacsintatésztához, és ez segít abban, hogy a tészta lágyabb és levegősebb legyen.
Melyik módszer a legjobb?
- Szódával készült palacsinta: A szóda természetes buborékokat hoz létre a tésztában, amely könnyed és levegős palacsintákat eredményez.
- Szódabikarbónával vagy sütőporral készült palacsinta: Mindkét alternatíva levegősebbé teszi a tésztát, de a szóda nélküli változatoknál gyakran enyhén tömörebb lesz az állag.
Összefoglalva: Bár a szóda nélküli alternatívák is jól működhetnek, ha igazán könnyű, légies palacsintát szeretnél, a szóda a legjobb választás. A szóda szénsavtartalma segít levegősebbé és könnyedebbé tenni a tésztát. Általában érdemes a tej egy részét szódával helyettesíteni. Ha nincs kéznél szóda, használhatsz sütőport vagy szódabikarbónát, hogy levegősebbé tedd a tésztát. Mindkettő jó választás, de a szénsavas ásványvíz enyhe ásványianyag-tartalma plusz ízt adhat a tésztához, míg a szikvíz semlegesebb.
2 TRÜKK, hogy puha legyen a PALACSINTA, a tészta bekeverése 2 perc alatt , vágás nélküli videó :-)
A tökéletes palacsinta titkai a szóda hiányában is
Nem kell buborék ahhoz, hogy isteni palacsintát süssünk. Egy jól összeállított tészta, egy kis pihentetés, és egy jó serpenyő - ennyi kell a sikerhez. És persze az, hogy ne féljünk belevágni akkor sem, ha épp nincs otthon ásványvíz.
Alapvető tippek és trükkök
A palacsintasütés nem egy bonyolult dolog, de érdemes odafigyelni néhány apróságra, hogy tényleg tökéletesek legyenek a végeredmények.
1. A tészta összeállítása
Egy nagyobb tálban keverjük össze a tojásokat egy csipet sóval. Adjunk hozzá egy kevés tejet, majd szórjuk bele apránként a lisztet. Folyamatosan kevergessük (kézi habverővel vagy robotgéppel), így nem lesz csomós. Ha az egész liszt benne van, fokozatosan öntsük hozzá a maradék tejet, majd a vizet is. Végül jöhet az egy evőkanál olaj - ettől kevésbé fog ragadni a serpenyőhöz a tészta. Az állagnak tejszínszerűnek kell lennie: se túl híg, se túl sűrű. Ha úgy érezzük, túl vastagon folyik, egy pici vizet még adhatunk hozzá.
2. Pihentetés
Ez az a rész, amit sokan kihagynak, pedig nagyon fontos! Legalább 20-30 percig hagyjuk állni a tésztát szobahőmérsékleten. Ez idő alatt a liszt megduzzad, az apró csomók eltűnnek, és egészen sima lesz a massza. Ha van időnk, akár egy órát is pihenhet - csak jót tesz neki. A tésztának muszáj pihennie pár órát, hogy emulzióvá válhasson, ha nem pihentetjük, akkor lesz szakadós és/vagy fojtós.
3. Sütés
Fogjunk egy jó tapadásmentes serpenyőt. Melegítsük fel közepes hőfokon, majd egy ecsettel vagy papírtörlővel kenjünk bele egy kis olajat. Egy merőkanál tésztát öntsünk a serpenyő közepére, és gyors mozdulatokkal körkörösen forgassuk meg, hogy szépen elterüljön. Süssük kb. 1 percig az egyik oldalát - amikor a szélén már kicsit felválik, óvatosan fordítsuk meg. A másik oldal már csak 20-30 másodpercet igényel. Tegyük egy tányérra, és takarjuk le egy fedővel vagy alufóliával, hogy ne száradjon ki, míg a többit is megsütjük.
További sütési praktikák
Várvizi Péter séf szerint a következők tesznek különbséget két recept között:
- A tészta sűrűsége: a se nem híg, se nem sűrű állag a nyerő.
- A tojás: a ruganyosságért felel, ebből sem kell túl sok, a száz gramm lisztenként egy tojás arány általában beválik.
- A zsírtartalom: ebből sem kell sok, mert elnehezítheti a tésztát, épp ezért jók a fele részben vizet, fele részben tejet használó receptek. Minél több a víz, annál inkább fog közelíteni a balatoni palacsintához.
- Azonnali eloszlatás: A tésztát azonnal el kell oszlatni a serpenyőben a jellegzetes, körbedöntögetős mozdulatokkal, amint a tészta hozzáért.
- A serpenyő hőmérséklete: A serpenyő ne legyen túl forró, ne füstöljön benne az olaj.
- Olajozás: Túl zsíros se legyen, éppen elég egy olajos papírtörlővel kitörölni. Nem kell minden egyes palacsinta előtt beolajozni a serpenyőt. Elég 3-4 darabonként. Ne legyen zsíros a végeredmény.
A serpenyő kulcskérdés
Egy régi, kopott, leragadt aljú edény megkeserítheti a palacsintázást. Használjunk teflonos vagy kerámia bevonatú, lehetőleg vastag aljú serpenyőt. Alapszabály, hogy a palacsintasütőben kizárólag palacsintát sütünk.
- Öntöttvas: Patinája kevés zsiradékon is meggátolja az aranyszínűre sülő palacsinta letapadását, ráadásul nagyon finom ízt kölcsönöz. Becsüld meg a nagyitól örökölt súlyos darabot! Ne hevítsd túl, és a palacsintát közepes tűzön süsd, máskülönben megbarnul.
Olaj vagy vajzsír?
- Olaj: A semleges ízű étolaj (napraforgó, repce) vékony filmréteget képez a palacsintán, és azt is megakadályozza, hogy az előre kisütött darabok összeragadjanak a tányéron vagy a fagyasztóban.
- Vajzsír (olvasztott vaj): Rendelkezik a vaj minden jó tulajdonságával, de lényegesen jobban bírja a magas sütési hőmérsékletet.
Az első palacsinta áldozat
Nem vicc. Az első mindig kicsit sötétebb, kicsit ragadósabb - de ez természetes. Az olaj mennyisége és a hőmérséklet ilyenkor még beállítás alatt van.
Fordítás mesterfokon
Ne keseredj el, ha rendre kudarcot vallasz a levegőbe dobálással! Óvatosan válaszd el a palacsinta alját a serpenyőtől, majd tegyél rá fedőt és lendületesen fordítsd meg. Kicsit meg is rázogathatod, hogy a palacsinta biztosan a fedőre essen. Ezután könnyen visszacsúsztathatod a fedőről, hogy a másik oldala is megsüljön. Ha elég ügyes vagy, egyszerűen alányúlhatsz egy palacsintafordítóval.
Vészhelyzeti tanácsok és gyakori hibák elkerülése
Van néhány tipikus hiba, amely egyszerűen orvosolható a palacsintasütés során.
A palacsinta leragad
A zsiradéknak egyenletesen be kell vonnia a serpenyőt. Talán túl keveset öntöttél bele, vagy nem megfelelő a palacsintasütőd. Ha biztosra akarsz menni, szerezz be egy teflonos vagy kerámiabevonatos serpenyőt.
Túl kemény palacsinta
10 dkg liszthez elég 1 db tojás. Lazítsd a tésztát szódavízzel vagy buborékos ásványvízzel, és tartsd be a 15 perc pihentetési időt. Ha szóda nélkül készíted, akkor a fent említett arányokat és a pihentetési időt tartsd be.
Odaégett palacsinta
Sütéskor túlhevíthetted a vajat. Töröld ki a serpenyőt, és tegyél bele frisset! Még jobb, ha vajzsírt vagy étolajat használsz, mert azok jobban bírják a magas hőmérsékletet. A serpenyő ne legyen túl forró.
Tésztavariációk és különleges palacsinták
A palacsintasütés általában kimerül abban, hogy megtöltjük a kész tésztákat, esetleg rakott palacsintát készítünk belőlük. Az alábbi ötletekhez nyugodtan használhatjuk a jól bevált alapreceptünket, nem kell rajta változtatni, maximum annyit, hogy sózzuk vagy cukrozzuk a tésztát, de az teljesen mindegy, hogy vajjal, olajjal, tejjel vagy vízzel készítjük - ahány ház, annyi szokás.
Palacsinta muffin
Készítsük el a palacsintatésztát - az alaprecepten annyit változtassunk, hogy tegyünk bele 3-4 evőkanál cukrot vagy 2 evőkanál juharszirupot és 2 teáskanál sütőport, hogy a muffinok megnőjenek a sütőben. A cukortól könnyen leragad a tészta, úgyhogy használjunk szilikon-sütőformát vagy muffinhoz való papírt. Öntsük bele a tésztát a formákba, majd szórjunk bele tetszőleges gyümölcsöket, csokicsipszet.
Palacsintaleves
Ehhez tényleg semmit sem kell változtatni az alaprecepten, maximum tehetünk bele picivel több sót az átlagnál. Ha kisültek a palacsinták, egy éles kés segítségével vágjuk fel őket vékony csíkokra, tegyük őket a mélytányér közepére, erre merjük a zöldség- vagy húslevest.
Császármorzsa palacsintatésztából
A bevált palacsintatésztába a tojások szétválasztva, a tojásfehérje felverve kerüljön bele. Ne tegyünk bele cukrot, inkább utólag édesítsük, mert a serpenyőben könnyen leragad a tészta. Kezdjük el sütni a palacsintákat, de több tésztát öntsünk a serpenyőbe a megszokottnál, körülbelül ujjnyi vastag legyen. Ha az alja már megsült, fordítsuk meg, majd fakanál segítségével daraboljuk össze.
Palacsintabunda
Ha azok közé tartozol, akik utálnak panírozni, akkor készíts bundát palacsintatésztából. Az átlagos palacsintatésztánál sűrűbb keverékre van szükség, több liszt kell bele, hogy a panírozni kívánt alapanyagon rajta maradjon a bunda. Érdemes a húst vagy a zöldséget is lisztbe mártani, úgy jobban megtapad rajta a tészta. Ha szeretnénk, tehetünk a tésztába sót, fűszereket, de sört is.
Gyümölcsös palacsinta
A muffinhoz hasonlóan itt is cukor vagy juharszirup kerül a tésztába, de sütőporra nincs szükség, az a jó, ha vékony tésztát kapunk, a tejpitéhez hasonló állagú lesz a végeredmény. Bármilyen gyümölcsöt szórhatunk a tésztába, de a legjobb talán az almás-fahéjas verzió. Vágjunk fel pár darab almát, szórjuk be alaposan fahéjas cukorral, majd tegyük a tésztába.
Töltelékek és tálalási ötletek
Amint kész a palacsintahegy, jöhet a legjobb rész: a töltés! Íme néhány klasszikus ötlet és variáció:
Klasszikus édes töltelékek
- Baracklekvár: Igazi retró ízélmény.
- Kakaós-cukros: Egy kis vajjal meglocsolva… nosztalgiafaktor 100%.
- Túrós: Egy kevés tejföllel és porcukorral - mennyei.
- Nutellás vagy mogyorókrémes: A gyerekek (és mi is) imádni fogjuk.
Sós verziók
- Sonka-sajt-tejföl kombóval: Meg is süthetjük kicsit a sütőben.
- Zöldséges töltelékek: Párolt gombás, spenótos vagy túrós-spenótos töltelékkel is kiváló.
Palacsinta tárolása és újramelegítése
Mit tegyünk, ha marad? Ha netán maradna néhány darab (bár ez ritka), becsomagolva hűtőben 2 napig simán elállnak. Újramelegíteni serpenyőben vagy mikróban is lehet, de hidegen is finomak. A tészta maga is eláll 1-2 napig a hűtőben - ha nem sütöttük ki az összeset, csak jól le kell fedni, hogy ne szívjon magába hűtőszagot.
Melegen tartás nagyobb mennyiség esetén
Sok az éhes száj és együtt akartok palacsintázni? Süsd meg előre az összes palacsintát, majd tetszés szerint megtöltve tedd be a 60 fokra előmelegített sütőbe egy jénai tálban vagy takard le alufóliával!
Fagyasztás
Zsírpapírral elválasztva tornyozd egymásra a palacsintákat egy hűtődobozban, és fagyaszd le. Közepes tűzön gyorsan kiolvaszthatod egy tapadásmentes serpenyőben vagy a mikróban.
A lisztek szerepe a palacsintában
A liszt nemcsak a palacsintatészta állagát, hanem az ízét is meghatározza. Próbálj ki a megszokotton kívül új fajtákat is! Sütés előtt pihentesd a bekevert masszát kb. 15 percig, hogy jól összeálljon. Tejjel lazíthatod, ha nem elég folyós.
- Búzaliszt (BL-51): világos, jól süthető tésztát eredményez. Ez a leggyakrabban használt liszttípus a magyar palacsintához.
- Hajdinaliszt: Enyhén diós ízű, gluténérzékenyek számára ideális. Ebből készül az eredeti blini is. Karakteres ízével különleges élményt nyújt.
- Teljes kiőrlésű liszt: Karakteres íze jól passzol a sós palacsintákhoz és pikáns töltelékekhez. Barnás tésztát ad, és rosttartalma miatt egészségesebb választás lehet.
- Tönkölyliszt: Kellemesen édeskés, továbbá hosszan tartó teltség érzetet eredményez. Fehér és teljes kiőrlésű változatban is kapható. A tönkölyliszt könnyebben emészthető, mint a búza, és gazdagabb tápanyagokban.
- Zabpehelyliszt: Keverhetjük a búzaliszttel, vagy akár önmagában is használhatjuk. Enyhén diós ízű, és gluténmentes alternatívát kínál.
A palacsinta világnapja
A palacsinta világnapja húsvét előtti 47. napon, húshagyó kedden van, egy mozgó dátumú ünnep. Ez a nagyböjt kezdete előtti utolsó nap, amikor még utoljára lehet nagy lakomát tartani. A palacsintakészítés nagyszerű módja volt, hogy a maradék tojást és zsírt felhasználják, amiket a böjt alatt nem lehet fogyasztani.