Bevezetés a paleo étrendbe és a zsírok szerepébe
Az emberi táplálkozással kapcsolatos nézetek az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon mentek keresztül. Hosszú időn keresztül a zsírokat démonizálták, egyenes útnak tekintve az elhízáshoz és a betegségekhez. Mára azonban kutatások sora bizonyítja, hogy ez téves irányzat volt. A dolog viszont nem fekete vagy fehér, mert a zsírok fogyasztása nem feltétlenül vezet elhízáshoz és betegségekhez, ám nem mindegy, milyen fajta zsírokat fogyasztunk. Semmi okunk tartani a zsíroktól, és nem kell mindenből az alacsony zsírtartalmút, light-ot, zsírtalanítottat keresni a boltban. Komoly következményei lehetnek ugyanis annak, ha a zsírfogyasztást drasztikusan csökkentjük, a zsírokat kizárjuk az étrendünkből.
Az utóbbi évtizedekben alaposan megtanították nekünk, hogy a zsírt kerülni kell. Nem csoda, ha ezt a sztereotípiát nehéz leküzdeni, de gondoljunk csak bele: az alacsony zsírtartalmú ételek elterjedésével vajon fordult a kocka, egészségesebbek és karcsúbbak lettek az emberek? Nem. Egyáltalán nem javultak az arányok, és még rosszabbodott is a helyzet, hiszen mára népbetegséggé vált az elhízás, a cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, a rák és az Alzheimer-kór. A jó zsírok nem hizlalnak, hanem energiaként szolgálnak. Testünket úgy tervezték, hogy elsősorban a zsírokat használja fel energiaként.
A paleo diéta, vagy „paleózás” elmélete Loren Cordain táplálkozás szakértőtől származik, és alapja az a gondolat, hogy az emberi szervezetnek azt kell fogyasztania, amit eredetileg, a paleolitikumban (nagyjából 10 ezer és 2,5 millió évvel ezelőtt) evett, mindenféle feldolgozott szemét nélkül. Ez az étrend a vadászat és a gyűjtögetés során rendelkezésre álló ételekre, például sovány húsokra, halra, gyümölcsökre, zöldségekre, diófélékre és magvakra fókuszál. Ugyanakkor nem szerepelnek benne a modern mezőgazdasággal a mindennapi életbe bekerült ételfélék, mint a tejtermékek, a gabonafélék és a hüvelyes növények. A mai ételek tele vannak szükségtelen finomított cukrokkal, transzzsírokkal és mesterséges színezékekkel és ízesítőkkel, melyek kerülését a paleo étrend céljának tekinti.
Az esszenciális zsírok jelentősége és típusai
A zsírfogyasztás elengedhetetlenül fontos a hormonszint egyensúlyban tartásához, valamint számos vitamin zsírban oldódik. Mentális egészségünk érdekében is elengedhetetlen, hogy táplálkozásunk során zsírokat is fogyasszunk, hiszen a zsírok táplálják és védik az agyadat. Igen széles a skála, hogy milyen módon csempészhetünk zsírokat az étrendünkbe, de nem mindegyik egészséges. Fontos, hogy körültekintően válogassuk meg, milyen formában fogyasztunk zsírokat. Mindenképpen figyelni kell a zsírok eredetére és minőségére.
A legfontosabb, hogy olyan zsiradékokat keressünk, amik mellőzik az omega-6 zsírsavakat, mivel azok hosszútávon gyilkosok. Miután rengeteg omega-6 tartalmú étrendkiegészítővel találkozhatunk a boltokban, azt hihetjük, hogy az omega-6 zsírsavban gazdag olajok jó hatással lesznek egészségünkre. Ám ettől is érdemes tartózkodni, hiszen étrendünk általában eleve túl van telítve omega-6 zsírsavval. Az omega-6 és az omega-3 aránya étrendünkben ideális esetben 3:1 arányban kell, hogy legyen.
Paleo-barát zsiradékok és olajok
Az "ősember" csak olyan zsírokkal találkozott, amelyek hőstabilak és magas hőmérsékleten is használhatóak. Ezek a leginkább paleo-barát zsírok. Persze akkoriban még az állatok is egészségesebbek voltak.
Kókuszolaj
A kókuszolaj igen népszerű ma a világon. A leginkább kedvelt növényi olaj az egészséges életmód hívei számára. 92%-ban telített zsírt tartalmaz, ami stabillá teszi ezt a zsírt, így nyugodtan főzhetünk vele. Bármihez felhasználható, hiszen főzés után nem lesz semminek kókuszíze vagy illata. 47%-ban laurinsavat tartalmaz, ami egy ritka, közepes szénláncú zsírsav. Enyhén kókuszos aromával rendelkezik, ami a jó minőségű kókuszolaj esetében nem zavaró mértékű, könnyen megszokható, és a konyhában minden esetben alkalmas főtt ételeink készítésére is. Mivel magas a füstpontja, sütéshez és főzéshez is kiváló. Javaslat: mindenképp hidegen sajtolt, natív, finomítatlan kókuszolajat válassz!
Vaj és Ghee (tisztított vaj)
A vaj szintén jó választás. A ketogén és LCHF diétás étrendekben is előkelő helyen áll a fogyasztható zsírfélék között. A vaj igen gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban és egészséges zsírokban. A vaj közepes szénláncú zsírsavakban is gazdag, és pozitív hatással van az anyagcserére. Kiválóan alkalmas főzéshez és sütéshez, mert viszonylag magas hőmérsékletre hevíthető. Csak olyan vajat szabad fogyasztani, amiből a tej minden összetevőjét eltávolították, így nincs benne sem laktóz, sem kazein. Olyan vajakat kell keresni, amiben sok a konjugált linolsav, mert ennek rákellenes tulajdonságai vannak.
A ghee vagy más néven ghí nem más, mint a tisztított vaj. Ez azt jelenti, hogy a vajban található tejfehérje (kazein) és tejcukor (laktóz) szinte teljesen kivonódik és lefölöződik. Akik érzékenyek a tejre vagy teljesen mellőzni kívánják, azok választhatják a ghít, ami mellőzi a tej összetevőit.
Olívaolaj és avokádóolaj
Az olívaolaj igen elterjedt olaj fajta, széles körben felhasználható. Alkalmas salátaöntetekhez, de alacsonyabb hőfokon, rövidebb ideig főzhetünk is vele. Ha sok ideig szeretnénk hevíteni az olajat, vagy magas hőfokon kell benne sütnünk, akkor olíva helyett jobb választás az avokádó- vagy kókuszolaj. Ez ugyan egy növényi olaj, mégis többnyire egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, így használata biztonságos és egészséges.
Az avokádóolaj számos egészségügyi előnnyel rendelkezik, főként antioxidáns- és egészséges zsírtartalmának köszönhetően. Nagyszerű választás főzéshez, sütéshez, valamint dresszingek készítéséhez, de még bőrápolásra is használhatjuk. Az avokádóolajnak közel 70%-a egyszeresen telítetlen omega-9 zsírsav. Nagyszerű A-, B12-, E- és D-vitamin forrás, valamint számos antioxidánst tartalmaz, amelyek jótékony hatással vannak az egészségre. Segíthet a tápanyagok és vitaminok a jobb felszívódásában is.
Állati zsiradékok
Az állati zsiradékok gazdagok vitaminokban és tápanyagokban, és jó zsírsavprofilt kínálnak. Különösen hőállóak, így sütéshez is kiválóan alkalmasak. Az állati zsiradékok esetében az eredet játssza a főszerepet. Az állati zsírok beszerzésekor figyeljünk arra, hogy szabadtartású, fűvel táplált állatok zsírját vásároljuk meg.
MCT olaj
Az MCT olaj neve egy rövidítésből származik: közepes láncú trigliceridek. Rendkívül egészséges olajféle, ami minden nap fogyasztható, de erre inkább étrendkiegészítőként gondoljunk, mint főzéshez alkalmas olajra, hiszen se hevíteni nem szabad, se nagyobb mennyiségben fogyasztani! Az MCT olaj különösen gyorsan metabolizálható, így nem tároljuk a szervezetünkben. Az MCT olajnál fontos, hogy jó minőségű olajról legyen szó üvegpalackban. A zsírsavak összetétele különösen fontos. Ügyelni kell arra, hogy kizárólag C8 és C10 zsírsavakat tartalmazzon. Különösen a C6 kerülendő. Bár olcsóbb előállítani, kevésbé hatékony.
Kerülendő zsírok és olajok
Magas omega-6 tartalmú olajok
Például a dióolaj, mandulaolaj és mogyoróolaj különleges, ízletes olajok, amik feldobják az ételeinket. Különösen salátákra locsolva érdemes őket fogyasztani, de csak ritkább esetekben, ne napi szinten! Ezek az olajok igen gazdagok omega-6 zsírsavban, amiből nem érdemes túl sokat bevinnünk a szervezetünkbe, hiszen gyulladásos folyamatokat indíthat el, gyengítheti az immunrendszert.
Napraforgóolaj
A napraforgóolajnak nagyon kedvezőtlen az omega-6 és az omega-3 aránya. Míg az ideális arány 3:1, a napraforgóolaj 120:1 arányban tartalmaz omega-6-ot és omega-3-at. Abszolút kerülendő olaj.
Ligetszépe olaj
A ligetszépe olajat adhatjuk a müzlihez vagy a salátaöntethez. Mártásokhoz is jól keverhető. A többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag, és gyártás során gyakran hevítésen esik át, melynek során káros transzzsírokat eredményez.
A paleo diéta és az emberi evolúció
Szendi Gábor megfogalmazása szerint a paleolit táplálkozás valódi modelljei nem a kőkorszaki ősemberek, hanem az utóbbi 100-150 évben velünk kortársként élő természeti népek. A realista paleo a ma elérhető alapanyagokból állítja elő azokat az ételeket, melyek az emberi szervezet számára evolúciós okokból megfelelőek. A legfontosabb vonása, hogy elkerüljük a gyorsan felszívódó finomított szénhidrátokat, csak olyan ételeket fogyasszunk, amelyekhez az évszázezredek alatt alkalmazkodtunk. A paleo nem határozza meg a szénhidrát, fehérje és zsír beviteli arányát, nem diéta, nem gyógyétrend, gyógymód, egyszerűen az ember természetes étrendje.
Őspaleós tapasztalatok is alátámasztják az életmódváltás pozitív hatásait. Egy család 2010 január eleje óta él paleo módon, táplálkozik, és „elsőkézből” vannak tapasztalataik, milyen az átállás, mik a kezdeti nehézségek, buktatók, de arról is, hogyan jönnek az első sikerek, milyen eredményekre lehet számítani.
Barlanglakó őseink nemcsak kedvelték a szénhidrátokat, de legalább annyira szükségük is volt rá, mint ma nekünk. Még akkor is, ha ők nem termesztették, hanem gyűjtögették a cukor és keményítő tartalmú étkeket. Így az az elképzelés, hogy a paleo étrendben csak hús, hal, illetve kevés zöldség és gyümölcs volt, kifejezetten téves. A gyakorlatban elsősorban azzal jár, hogy a megszokott krumpli, laska vagy rizs helyett zöldségköreteket készítünk, elhagyjuk a kenyeret, cukros ételeket és italokat.
A paleo diéta kritikái és adaptációi
Noha úgy tűnik, a feldolgozott és egyszerű szénhidrátok mellőzése az étrendből hatékonynak bizonyul, a paleo diétával kapcsolatban vannak még fenntartások. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a tejtermékek kizárásával a testet jelentős kalcium-, D-vitamin- és káliumforrástól zárják el. A paleo diéta egyes bírálói kiemelik, hogy a túl sok állati eredetű táplálék miatt a 21. századi paleo diéta tipikus követője túl sok fehérjét és zsírt fogyaszt, többet, mint amennyire szervezetének szüksége lenne. Tudományos konszenzus van arról, hogy az emberi szervezetnek általában véve 10% körüli fehérje-, 10-15% zsír- és 75-80% szénhidrátbevitelre van szüksége, egy kiegyensúlyozott, elsősorban nem állati eredetű tápanyagokra alapozó táplálkozás esetén - írják a bírálók.
Amúgy a paleo diéta is „alkalmazkodik” a 21. századi realitásokhoz, oly módon, hogy elnézi, ha az étrend követői mondjuk hetente egyszer-kétszer esznek olyan fogást is, amely amúgy nem lehetne része a diétának, ugyanakkor bizonyos határokig tolerálja azt is, ha a laktózt csak kis mennyiségben tartalmazó vaj és kemény sajtok is megjelennek ritkán az elkészített fogásokban.
A nyugati típusú étrend negatív hatásai és a paleo megoldások
Ma már egyértelmű, tudományosan bizonyított tény, hogy a nyugati típusú étrend milyen negatív hatással van a szervezet működésére. Számos civilizációs betegség kiválóan „kezelhető” a megfelelő táplálkozással, mint pl. a metabolikus szindróma, túlsúly, inzulin rezisztencia, cukorbetegség, magas vérnyomás, szívműködés zavarai, a pajzsmirigy különféle megbetegedései, hormonbetegségek, köszvény, allergia, az IBS, szervezet szintű gyulladások, bizonyos bőrbetegségek, autoimmunbetegségek, termékenységi problémák, klimax, PMS, PCOS, SIBO, FODMAP intolerancia, hisztaminérzékenység, depressziós tünetek.
A paleo életmódváltóknak hála, mára szinte minden hagyományos ételnek megszületett a paleo alternatívája. 9 év alatt számos, paleo étrendbe illeszthető alapanyag ma már könnyedén megtalálható és beszerezhető. Megszülettek az első gasztroblogok, és azóta is gombamód szaporodnak.
Meghökkentő, durva...de EZ a helyes táplálkozás? - dr. Horváth Réka
A Paleomedicina munkacsoport tudományos alapú megközelítése
A Paleomedicina munkacsoport kizárólag tudományos alapon végzi a tevékenységét. Semmilyen természetgyógyászati módszert nem használunk, ezektől elhatárolódunk. Céljuk nemcsak a tünetek megszüntetése, hanem a kiváltó okok felkutatása és azok komplex kezelése. Specialitásuk a táplálkozással összefüggő állapotok, betegségek kiegészítő terápiája. Praxisukban is sikerrel alkalmazzák a táplálkozásterápiát, mint kiegészítő terápiát a meglévő betegségek gyógyításához, vagy megelőzésként, hiszen egészségünk három alappillérének egyike:1.) Statika, azaz kiegyensúlyozottság az élet minden területén, a mozgás fontossága.2.) Kémia, azaz a táplálkozás és vitaminháztartás rendezése.3.) Lélek, azaz harmónia, boldogság, tanulás, fejlődés, flow, stresszkezelés.
Kutatási eredmények a zsírok és szénhidrátok beviteléről
Egy friss tanulmány híre söpört végig az internetes fórumokon, amely alapján gyökeresen meg kellene változtatni a jelenleg hivatalos étrendi ajánlásokat. Borítékolható, hogy erre most sem fog sor kerülni. A vizsgálatot az egyik legtekintélyesebb orvosi folyóiratban közölték. A cikk feltűnően erős, ami a módszertanát illeti. Több mint 135 000 résztvevője volt öt kontinens 18 országából. Az országokon belül az összefüggések nagyon hasonlóak voltak, ami nem meglepő tekintve, hogy a Földön élő összes ember egy fajba tartozik, ami azt jelenti, hogy az anyagcseréjük tekintetében is nagyon hasonlóak. A cikk tanulsága szerint a több szénhidrátfogyasztás magasabb, a több zsír fogyasztása pedig alacsonyabb halálozással járt együtt. A cikk, ahogy említettük, nagy karriert futott be és a világ vezető újságjai idézték a fő eredményeit. Egy momentum azonban a legtöbb híradásból kimaradt. Ez pedig az, hogy, mint az az eredeti cikkből kiderül, a növényi és az állati eredetű fehérjék fogyasztása közül, csak ez utóbbi állt összefüggésben az alacsonyabb halálozással.
A jelenlegi táplálkozási ajánlások alacsony zsírtartalmú étrendet javasolnak. Vagyis azt tanácsolják, hogy a bevitt kalória legfeljebb 30%-a származzon a zsírból, a többi pedig szénhidrátból. Az utóbbi években számos Európában és Észak-Amerikában végzett metaanalízis és randomizált kontrollált vizsgálat is azt mutatta, hogy a telített zsír fogyasztása nem függ össze a szívbetegség magasabb kockázatával és a halálozással.
A PURE vizsgálat eredményei
A PURE (The Prospective Urban Rural Epidemiology) vizsgálatba olyan országokat is bevontak, amelyekben az alultápláltság sokkal nagyobb probléma mint a túltápláltság. A PURE vizsgálat 2003 és 2013 között futott. Résztvevői 35 és 70 év között voltak, akiket öt kontinens 18 országából válogattak be a vizsgálatba. Az adatokat standardizált kérdőívekkel gyűjtötték az életmód-tényezők, gyógyszerelés és megelőző betegségek tekintetében. A résztvevők súlyát, magasságát, csípő- és haskörfogatát megmérték 3, 6 és 9 év elteltével. A követés alatt 5796 személy halt meg, 4784-nél pedig kardiovaszkuláris esemény történt (infarktus vagy stroke). Az Afrikán kívüli országokban a leggyakoribb halálok a rák volt a szív-érrendszeri betegség mellett.
Összességében a magasabb szénhidrátfogyasztás magasabb halálozási aránnyal járt együtt. A legtöbb szénhidrátot fogyasztó csoportban (legfelső 20%) 28%-kal volt magasabb a halálozás, mint a legkevesebb szénhidrátot fogyasztó 20%-ban. A teljes zsírfogyasztás fordított összefüggésben állt a teljes halálozással, tehát minél több zsírt fogyasztott valaki, annál kisebb valószínűséggel halt meg a követés alatt. A fehérjefogyasztás szintén fordított összefüggésben állt a teljes halálozással és a nem-kardiovaszkuláris eredetű halálozással. A zsírokon belül a telített zsírok fogyasztása fordított arányban állt a teljes halálozással, a stroke-kal és a nem-kardiovaszkuláris halálozással. Ezek az eredmények nem támogatják a jelenleg hivatalos ajánlást a zsírok korlátozására. Ellenkezőleg, az emberek inkább nyerhetnek, ha az étrendjükben megemelik a zsírok arányát, és csökkentik a szénhidrátokét.
Egy paleolit étrend kísérlet eredményei
A kutatásban részt vevő idősebb hölgyek szigorúan betartották a paleo diéta szabályait, azaz csak olyan ételeket fogyasztottak, ami a paleolitikumban az emberek számára a vadászat és a gyűjtögetés során rendelkezésre állt. A két éven át végzett kísérletben 35, a menopauzán már átesett, súlyosan elhízott nő vett részt, akiknek vércukorszintje a teszt végére normális értéket mutatott. A csoport tagjai a napi energiabevitelük 30 százalékát fehérjéből, 30 százalékát szénhidrátból és 40 százalékát zsírokból, többnyire „jóféle” telítetlen zsírokból fedezték. Az étrend halból, tojásból, zöldségből állt, a zsírforrás pedig olíva- és repceolaj, illetve avokádó volt. A tejtermékeket, müzliféléket, a sót, a cukrot és a finomított zsírokat teljesen mellőzték.
Az evolúciós táplálkozás fontossága az állatvilágban és az embernél
Érdekes párhuzam vonható a hüllők és más állatok táplálkozásával kapcsolatban. Egy terrarisztikai múltból származó személy tapasztalatai szerint a hüllők megbetegedési és halálozási rátája elképesztő, ha nem a fajuknak megfelelő, evolúciós szempontból optimális étrendet kapják. Például a Phrynosoma (békagyík) fajok étrendjének 60-80%-át egy helyi hangya teszi ki, a fennmaradó 20-40%-ot pedig termeszek, szöcskék, legyek, bogarak és egyéb apró rovarok. Ha ezeket nem kapják meg, az állatok elpusztulnak. Hasonlóan, a zöld leguánok is, melyeket korábban állatkertekben állati eredetű táplálékkal etettek, csontrendszeri megbetegedésekben és köszvényben pusztultak el. Későbbi kutatások bebizonyították, hogy a leguánok valójában magas cellulóztartalmú lombnövényzeten és gyümölcsökön élnek.
Még izgalmasabb a története azoknak a fehérpamacsos selyemmajmocskáknak (Callithrix jacchus), melyek tartásával próbálkoztak. Ezeknek a majmocskáknak a fejadagját szigorúan ki kell egyensúlyozni, különösen a Magnézium-Ca-Foszfor arányra figyelve. Ha elcsúszik az arány, például túlsúlyba kerül a banán az étrendben, súlyos egészségügyi problémák léphetnek fel, akár az állat pusztulásához is vezethetnek, ahogy az egyik majom anyuka esetében történt, akinek a csontjai „mintha kiszívódtak volna, puhák és ruganyosak voltak”.
A természeti fajok esetében büntetlenül sehogy sem lehetséges elszakadni az evolúciós közegtől. Egyszerűen, mert nincs erre mód. Nem lehetséges azt a mennyiségű, minőségű és sokféle rovart előállítani, amire ezeknek a természetközeli állatoknak szükségük van. Nem lehetséges hangyákat, legyeket, annyiféle tücsköt és egyéb rovart, különböző halakat szisztematikusan előteremteni, sőt, még a növényevő állatok étkeztetése is kifejezetten probléma. (A legtöbb kajmánt rágcsálóval etetik, annak dacára, hogy élőhelyén inkább a hal dominál, így náluk jellemzően un. „zsíros májelfajulás” alakul ki, legalábbis az állatkerti állatorvosok így nevezik a tapasztaltakat). A hüllők zöme esetében kritikus a napfény, napfényizzót pedig relatív kevesen vásárolnak. Élelembevitelben és UV-ban már pár százalékos arányeltolódás vagy nem az adott organizmusnak megfelelő táplálkozás „mindent borít”. A legkülönbözőbb betegségek jelennek meg a legkülönbözőbb módokon, és rendkívüli módon felszaporodnak a halálesetek.
Ez a naivság azt gondolni, hogy a Homo sapiens valamiféle entitás, amire az evolúció - nem úgy, mint a többi állatra - nem vonatkozik. Mennél jobban sikerült a vadon élő állatok táplálását és UV-jét az eredetihez közelebb hozni, az állatok annál egészségesebbek voltak. A táplálkozásnak és az UV-nek jelentős, mindent meghatározó szerepe van egy organizmus életében. Szendi Gábor által kiásott adatok azért tűnnek reálisnak, mert párszáz generáció alatt semmilyen élőlénynek nem alakulhatott át a metabolizmusa és/vagy a bélrendszere drasztikusan, olyan módon és mértékben a természetben fellelhető növényi környezethez viszonyítva, ahogyan azt a mai táplálékpiramis gondolni engedi. Ez a hüllőtenyésztők és állatkertek tapasztalataiból is egyértelműen kitűnik.
Egy teknős példa a helytelen táplálkozás következményeiről
Egy személyes példa is alátámasztja az evolúciós táplálkozás fontosságát. Egy kisfiú szárazföldi teknősei esetében a nem megfelelő napfény és táplálék miatt fejlődési rendellenességek alakultak ki. Az első, nagyobbik teknős páncélja szépen, szabályosan fejlődött az évek alatt, (szép gömbölyded), a másik teknősön azonban jól látható a fejlődési rendellenesség: az ellaposodott páncél. Nyilván belsőleg is keletkezett káros elváltozás, melyet röntgenszemek híján nem lehet látni. Ez összesen „csak” három évnyi „feleannyi UV és nem megfelelő táplálék következménye”. Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy az emberi szervezet ezek alól a hatások alól „csak úgy” kivonhatja magát? Kiszemelhet magának néhány gabonafélét, napi tápláléka meghatározó részévé teheti, háttérbe szoríthatja a húst, zsírt, zöldségeket és a gyümölcsöket, megvonhatja az UV-t, és semmi nem fog történni…? Itt zajlanak a példák körülöttünk, a szemünk előtt, minden területen amerre csak nézünk, kérdés, felfogjuk-e jelentőségét és üzenetét annak, amit látunk. Amit Gábor „felfedezett”, elég nyilvánvaló, minden élő organizmusra kiterjedő alapigazság. A hüllők példáján okulva az emberi táplálkozással is foglalkozni kell, mert ugyanúgy meg fogunk betegedni és korán fogunk meghalni, mint a hüllőink, akiket nem azzal tápláltunk, amihez évmilliók alatt a szervezetük alkalmazkodott. Már csak azt lenne érdekes tudni, a tanult orvosoknak általában ez miért annyira hihetetlen és felfoghatatlan? Ennek én egy okát tudom csak elképzelni. A mai orvostudomány köszönő viszonyban sincs az evolúciós gondolkodással.
A paleo diéta előnyei és hátrányai
Előnyök
A paleo étrend vitathatatlanul az egyik legegészségesebb étrend és az elmúlt években exponenciálisan nőtt a népszerűsége a fitnesz iparban. Tucatnyi előnye van, és ha követjük, a fogyás esélye kimagasló.
- Javítja a vér lipidszintjét: A megfelelő zsírok fogyasztásával és a feldolgozott élelmiszerek kerülésével a vérben lévő zsírszintek javulhatnak.
- Segíti a fogyást: Mivel olyan ételeket fogyasztasz, amiket az embernek eredetileg kellene, amíg kiiktatod az egészségtelen cukrokat, keményítőt és gabonákat, a tested növeli a zsírégető képességét. Ez azt jelenti, hogy könnyen fogyhatsz több kg-t, még azt az utolsó pár makacs kilót is. Hogy igazán beindítsd testedben a zsírégetést, kombinálhatod ezt az étrendet időszakos böjtöléssel.
- Stabil vércukor: A vércukrod egy állandó szinten marad, ami azt jelenti, hogy nem fog rád törni az éhség és a zsírraktározás esélyét is csökkented.
- Hatékony edzések: Mivel helyesen táplálod a tested, olyan ételeket eszel, amelyek ennivaló makró- és mikrotápanyagokban gazdagok, tápláltabb leszel az edzéseid közben. A tested hatékonyabban használja fel az ételt, mint táplálékot, így még keményebben és intenzívebben tudsz edzeni.
- Javítja az alvásmintákat: Mikor erre az étrendre váltasz, észreveheted, hogy az alvásod minősége sokkal jobb és kiegyensúlyozottabb lesz.
- Tiszta bőr és jobb fogak: Mivel kiiktattuk az egészségtelen finomított cukrokat és zsírokat, ahogy a mesterséges színezékeket és ízesítőket is, a bőröd jelentősen kitisztul, ezáltal a paleo étrend egy nagyszerű megoldás a pattanásokra. A fogaid állapotán is javít, mivel kevésbé lesz hajlamos a színeződésre. Idővel az étrend során maguktól kifehérednek.
- Javuló emésztés: A Paleo étrend javítja az emésztést, mivel a szervezetednek nem kell feldolgozott vagy magas cukortartalmú ételt, keményítőt és zsírt emésztenie.
Hátrányok
- Hosszú tiltott ételek listája: Elég hosszú a Paleo étrendben nem megengedett ételek listája. Így sokaknak nehéz lehet betartani, mivel le kell, hogy mondjanak azokról az ételekről, melyeket élveznek.
- Néhány feldolgozott élelmiszer nem feltétlenül egészségtelen: Például a túró egy alapvető étel sok fitneszkedvelő étrendjében. Ha a Paleo étrendet követed, ki kell iktatnod az olyan ételeket, mint a túró.
- Néhány tiltott étel jótékony hatásai: Néhány tiltott étel, mint a babok és a hüvelyesek több olyan betegség kialakulásának az esélyét csökkentik, amelyek ellen a Paleo étrend is hatékony.
- Nem mindenki számára megfelelő: A mindenkit kielégítő étrendek nem mindig felelnek meg mindenkinek. Genetikailag mindannyian különbözőek vagyunk, ezért csak azoknak az ételeknek a fogyasztása, amit a Paleo étrend előír, valakinek működhet, valakinek viszont nem.