A zöldségtermesztés világában, különösen Magyarország éghajlati viszonyai között, a fóliasátor használata számos előnnyel jár. A védett környezetben történő palántanevelés lehetővé teszi, hogy tavasszal korábban vessük el a magokat, és a megfelelő hőmérsékleten gondozzuk a fiatal növényeket, mielőtt kiültetnénk őket a szabadföldbe, vagy éppen a fóliasátoron belül folytatnánk a termesztést. A fóliasátorban a növénytermesztés nem muszáj, hogy bonyolult legyen; elegendő a megfelelő vetőmag, néhány jó tanács a növénytermesztésről és pár hónap múlva teljes értékű kertész lehet belőlünk. Ez az útmutató nemcsak kezdőknek mutatja meg, hogyan használja ki a fóliasátrat hatékonyan, hanem olyan tanácsokat is tartalmaz, mint például mikor és hogyan termesszen zöldséget a fóliasátorban, valamint alapelveket a növények ültetéséről.
A Fóliasátor Előkészítése és Berendezése
A sikeres palántanevelés alapja a körültekintő tervezés és a fóliasátor optimális előkészítése. Mielőtt nekilátnánk a növénytermesztésnek, fontos tisztában lennünk vele, melyek is azok a zöldségek, gyümölcsök, amiket érdemes fóliasátorban nevelni. Lényegében minden növény termeszthető fóliasátorban, de vannak olyan típusok, amelyek jobban érzik magukat, mint társaik. Kezdőként célszerű ezekkel az egyszerűbb növényekkel tapasztalatot szerezni és elsajátítani a kertészkedés fortélyait.
Talajelőkészítés és Magaságyások Kialakítása
Az üvegházban vagy a fóliasátorban nyugodtan használhatjuk a talajszinten a meglévő termőföldet a növénytermesztésre. Azonban létezik egy még hatékonyabb megoldás: a magaságyások készítése. Ezek a szerkezetek jelentősen megkímélnek minket a hajolgatástól, miközben ideális környezetet teremtenek a növények számára. A magaságyás alsó részébe növényi szerves hulladék kerüljön, amely a korhadás és bomlás során hőtermeléssel jár, ennek köszönhetően az ágyásban magasabb hő keletkezik, mint a szabadföldi termesztés során. Ez a jelenség télen és kora tavasszal kifejezetten előnyös, meghosszabbítva a termesztési szezont.
A magaságyás rétegezése kulcsfontosságú. A legalsó réteg apróra vágott gallyakból, faágakból álljon, melyeket 15-20 cm magasságban halmozzunk a magaságyás aljába, de egészen nagy farönköket is helyezhetünk ide. A növényi hulladékot és a fagallyakat egy nagy teljesítményű aprítógéppel tudjuk megfelelőre vágni. A következő réteg 10-20 cm magas földréteg legyen. Ezt követően, a negyedik rétegbe szarvasmarhatrágya és komposzt keveréke kerüljön 10 cm magasságban. A termesztés során elsődleges feladat a terület előkészítése jó minőségű komposzttal. Ha nincs saját komposztunk, már több helyen tudunk ilyet beszerezni. Nem feltétel, hogy a fóliasátorba utacska és agyag legyen az ágyásban; egyes kertészek virágtartókat, polcokat vagy asztalokat használnak edényekkel vagy cserepekkel, ahol a zöldségeket termesztik. Ha nyitott virágágyásokba szeretne beruházni, nem kell kerti fóliát vásárolnia, csupán néhány deszkára lesz szüksége a melegház elkészítéséhez. Ha azonban nincs lehetősége melegház építésére, tekintse meg a kínálatból a melegágyakat. A melegágy kivételes abban, hogy a termesztő időszakot körülbelül a tél végétől késő őszig meghosszabbítja. A kertészek előszeretettel ültetnek benne palántákat. Nyáron a melegházakban zöldségeket, például uborkát, sárgadinnyét és bizonyos típusú paradicsomokat termesztenek.
Növénytársítás és Tértervezés
Az üvegházban szinte minden zöldségfélét és fűszernövényt megtermeszthetünk. Tervezzük meg, hogy milyen növényeket szeretnénk termelni. Készítsünk rajzot az egyes ágyásokba kerülő növényekről, vegyük figyelembe, melyek azok a fajok, amik jól érzik magukat egymás közelében, és azt is, hogy miket ne ültessünk össze. A megfelelő növénytársítások, például az ágyásokban kialakítottak, hozzájárulnak a betegségek kialakulásának csökkentéséhez. Például a burgonya mellett a kömény elősegíti a gumók fejlődését. Jó szomszédok a salátafélék és a zamatos turbolya, mert a turbolya távol tartja a levéltetveket és a hangyákat. A kapor fokozza az uborka, a káposzta és a cékla ellenállóképességét, valamint segíti a sárgarépa és az uborkamagok gyors és optimális csírázását. A fokhagyma óvja a mellette levő szamócát, sárgarépát, paradicsomot a gombás megbetegedésektől. A kerti bazsalikom megelőzi a lisztharmatfertőzést.
A paprika fóliasátorban történő termesztésénél a legcélszerűbb az ágyásos, vagy ikersoros elrendezés. Ez megkönnyíti Önnek az ápolási munkák és a szedés végzését. A palánták kiültetését mindenképpen előre meg kell terveznie. Determinált fajtáknál a négyzetméterenkénti 12-15 tő javasolt. A tőtávolság 20 cm, a sortávolság ágyásos elrendezésnél 30 cm, az ágyások közötti távolság 60 cm. Ikersoros elrendezésnél a sortávolság 25 cm. Folytonos növekedésű fajták esetében a tőtávolság 25 cm. A sortávolság ágyásos elrendezésnél 40 cm, az ágyások közötti távolság 60 cm. Ikersoros elrendezésnél a sortávolság 25 cm. Fontos, hogy a növények, ha megnőnek, semmiképp ne legyenek összezsúfolva, egymás hegyén-hátán, hiszen így torzak lesznek a növények és a termés is, illetve sok betegség ütheti fel a fejét.
Melegágy a fóliasátorban – így nevelek erős palántákat biztonságosan
Vetőmagválasztás és Kezelés
A vetőmagok beszerzésekor válasszunk zárt, sérülésmentes csomagolásúakat, a csomagoláson legyen feltüntetve a szavatossági idő. A vetőmagokat tároljuk száraz és hűvös helyen. A felbontott zacskókban lévő, megmaradt vetőmagokat tegyük légmentesen zárható dobozokba. A tavalyról vagy még régebbről megmaradt, a csomagolás szerint lejárt vetőmagokat ne szabadföldbe, hanem cserepekbe vagy balkonládába vessük. Vessünk porhanyós, átszitált, érett komposzt és homok keverékébe, és öntözzük a talajt minden nap kézi permetezővel. A cserepeket és balkonládákat tegyük világos helyre.
A vetőmagok csírázóképességének időtartama fajtánként eltérő. 1-2 évig csíraképes, tehát rövid időn belül elveszti a csírázóképességét a hagymafélék, az édeskömény, a rebarbara, a kapor vagy a petrezselyem magja. 2-4 évig őrzi meg csírázóképességét a cékla, paprika, a paradicsom, a borsó, a bab, a retek, a sárgarépa, a spenót és a zeller magja. 4-6 évig csíraképes a káposztafélék, a paradicsom és a paprika magja.
A legtöbb vetőmagot vetés előtt érdemes beáztatni, mert a csírázás így napokkal lerövidíthető. Az apróbb magokat 4-5 órára, a nagyobbakat 1-2 napra áztassuk vízbe, a legjobb, ha erre a célra esővizet tudunk használni. A magokat a csomagoláson feltüntetett ültetési mélység szerint vessük el. A sekélyen vetett mag könnyebben kiszáradhat, megdőlhet, a túl mélyre vetett mag lassabban kel ki, deformált lehet. Az elvetett vetőmagokat öntözzük minden nap úgy, hogy nehogy kimossuk őket a talajból; erre remekül használható egy kézi vízpermetező.
A Paprikapalánta Nevelésének Szakaszai
A paprikapalánta nevelése a zöldségtermesztés "nehéziparának" is nevezhető, alapos szaktudást, lelkiismeretes munkát és nagy gyakorlatot igényel. A paprika víz-, tápanyag-, hő- és fényigénye alapján négy szakaszra lehet osztani a palántanevelést.
Általános Elvek és Hőmérsékleti Igények
A magoknak általában 16-20 °C-ra van szükségük a csírázáshoz. Az egynyári növények több mint 20-23 °C-ot igényelnek. A paprika esetében vetéstől a kelésig ez a hőmérséklet 25-32 °C, melyen a magok körülbelül 7-10 nap alatt kelnek ki. Kelés után - kis szikleveles állapottól - a hőmérsékletet csökkentsük borús időben 17-18 °C-ra, de napos időben se menjen 20 °C fölé a hőmérő higanyszála a felnyurgulás elkerülése érdekében. A lomblevelek megjelenésekor már az optimális szintre emelhetjük a hőmérsékletet, ami napos időben valamivel 20 °C fölött van (kb. 20-23 °C), míg borús időben valamivel 20 °C alatt: 18-20 °C.
Télen és kora tavasszal nehéz palántát, különösen a környezetre igényes paprikát megnevelni, mivel a legtöbb palántanevelőben a klimatikus feltételek csak részben biztosíthatók. Az üvegháznak vagy a palántanevelés célját szolgáló fóliának 25-30 °C hőlépcsővel kell rendelkeznie, azaz -15 °C-os hidegben is legalább +10-15 °C meleget szükséges biztosítani a fűtésnek a növények magasságában ahhoz, hogy kifogástalan minőségű palántát lehessen nevelni. Gyakran a fény is kevés az életképes, edzett növények megneveléséhez, amit pótolni körülményes és nagyon költséges. Ha tudunk, biztosítsunk helyet egy nagy víztároló edénynek, hordónak a fóliasátorban. A nap melege a vizet is felmelegíti, ez éjszaka lassabban hűl le, mint a levegő, segítve a hőmérséklet stabilitását.
Az Ideális Szaporítóföld és Tápoldatozás
A vetésre tökéletes az érett, átrostált komposzt, amit tőzeggel és homokkal keverhetünk el. A paprika vetéséhez megfelelnek az „univerzális” tőzegek, amelyeknek 5,5-6,5 a pH-értéke, és viszonylag alacsony, 1 az EC-értéke (a magas sótartalomnak csírázásgátló hatása van). Ezeket az értékeket megtalálhatjuk a csomagoláson. Szintén nagyon fontos figyelembe vennünk a magházföld megvásárlásakor a tőzeg frakcióját, vagyis azt, hogy apró szemcsés, szálas vagy finom a megvásárolandó föld. Ha többféle zöldséget választott ültetésre, ne növényfajának megfelelő talajt vásároljunk, hanem többcélú, magasabb komposzt tartalmú talajt.
Palántakorban a tápoldatozást a lomblevelek megjelenése után kell megkezdeni, ugyanis addig kis növényeink a magból táplálkoznak. A tápoldatozás során figyeljünk a tápoldat töménységének helyes beállítására, ami normál öntözővíz esetén 1 dkg komplex (pl. Volldünger 1) műtrágya / 10 liter víz. Palántaneveléskor célunk, hogy erős, zömök palántákat kapjunk. Ekkor magas foszfortartalmú tápanyagellátás célszerű. Kiültetés után a foszfortartalmú tápoldat a begyökeresedést és a virágképződést segíti. Virágzásig mindenképp biztosítani kell a kiegyensúlyozott nitrogénellátást is. A termésképzés idején a paprika káliumigénye megnövekszik. A kalcium hiánya csúcsrothadást okoz. Termesztés során fontos a folyamatos mikroelem ellátás is.
Tűzdelés és Átültetés
A palántanevelés során a bevetett balkonládákat, cserepeket a magok keléséig öntözzük minden nap, de még jobb, ha a cserép alatti tálcába is öntünk naponta vizet. Inkább többször, de egyszerre kevesebb vizet használva öntözzünk. A tűzdelést a vetés után 3-4 héttel végezzük, amikor a palántáinkon már legalább két pár lomblevél látható. A néhány leveles növénykéket új helyükre tűzdelhetjük, amikor már túl szorosan helyezkednek el egymás mellett. Ilyenkor legyünk nagyon óvatosak, hogy a még gyenge gyökérzet minél kevésbé sérüljön. Tűzdelni legalább 7 x 7 cm-es műanyag edényekbe kell, de a palántánk fejlődése érdekében jobb, ha 10 x 10 cm-es edényeket választunk. A palántaföld már lehet nagyobb frakciójú (0-20) is. Ilyenkor fontos, hogy a közeg, amelybe tűzdelünk, jól fel legyen töltve vízzel. Tűzdelés után a palántákat öntözzük be Previcur 20 ml + Starter 1 dkg / 10 l víz keverékkel.
A kis palántákat átültethetjük egyesével, vagy nagyobb cserepekbe többet is tehetünk, de ilyenkor már hagyjunk számukra megfelelő helyet a növekedéshez. A melegigényes paprika, paradicsom, padlizsán palántákat klasszikusan a „fagyosszentek” (május 12-14.) után szokták kiültetni a szabadföldi ágyásokba - a fóliasátorba már kiültethetjük áprilisban is. Fagyos éjszakákon mindenképpen takarjuk le őket fátyolfóliával plusz védelemként.
A Jó Minőségű Paprikapalánta Ismérvei
A jó minőségű paprikapalánta egészséges lombozattal, 6-7 kifejlett levéllel rendelkezik, 50-60 napos, 20-25 cm magas, bimbós fejlettségű, és a tápkockát vagy a palántanevelő cserepet fehér gyökérzettel intenzíven átszövi. Ne legyen megnyúlt és túlfejlett, egy levélre megközelítőleg 1,5-2 cm szárhossz essen. Elnyílt virágok, termések vagy terméskezdemények elöregedett növényre utalnak, amelyek kiültetést követően nehezen indulnak fejlődésnek. A jó minőségű palánta gyökere a tápkockát, illetve a palántanevelő cserép földjét fehér gyökérzettel intenzíven átszövi.
Ha még nem foglalkozott a növénytermesztéssel, készítsen címkéket a csemetéire, hogy a megfelelő helyre tudja majd helyezni a fóliasátorban. Még a tapasztalt termelők és kertészek is néha kudarcot vallanak.
Gyakori Hibák és Megelőzésük a Palántanevelés Során
A palántanevelés során számos olyan tényezőre kell tekintettel lenni, amelyek figyelmen kívül hagyása igen nagy károkat okozhat az apró növényekben, s tönkreteheti a tavaszi szezont. A tapasztalatlan kertészek által elkövetett egyik legnagyobb hiba az üvegház rendszeres megfigyelésének elmulasztása.
Lassú vagy Ritka Kelés Okai
A magvetéstől a sziklevelek megjelenéséig elkövetett hibák súlyosan befolyásolhatják a paprika kelését.
- Rossz a palántanevelő (magvetésre használt) föld: Vetéstől a sziklevelek megjelenéséig más a palánta közeggel szembeni igénye, mint tűzdelés vagy a kiültetés után. Megkülönböztetünk szaporítóföldet, ahová a magot vetjük, és amiben a palántát tűzdelésig neveljük, illetve tápkocka- vagy cserépföldet, amibe a palántát áttűzdeljük, és a kiültetésig abban termesztjük. A szaporítóföldnek kiváló szerkezettel kell rendelkeznie, hogy a csírázás a lehető leggyorsabban és tökéletesen megtörténjen. Nem feltétel a jó tápanyag-ellátottság, sőt kifejezetten káros, ha műtrágyával feltöltjük a közeget, ami megemeli a sótartalmat, illetve EC-értékét; az ilyen földben lassul a csírázás üteme.
- Öreg lehetett a vetőmag: A jól, hűvös helyen és száraz körülmények között tárolt vetőmag csírázóképessége is idővel romlik. A paprikáé 3-4 év után romlik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a jelzett idő után már egyáltalán nem kelnek ki, de a csírázási erélyük (intenzitásuk) gyengébb, és az is előfordulhat, hogy kevesebb kel ki a magtételből. Bizonytalan eredetű, ismeretlen csírázóképességű mag esetében a vetés előtt célszerű csíráztatási próbát végezni.
- Hideg a talaj, a szaporítóföld: A csírázáshoz igényli a növény a legtöbb meleget, a paprika számára legalább 25-28 °C szükséges, de ha a fűtés lehetővé teszi, a 30 °C még előnyösebb. A magas fűtési költség miatt egy-két nap is számottevő mértékben növeli a kiadást, ezért is fontos, hogy a csírázás gyors és lendületes legyen!
- Nem homogén a szaporítóföld, nem egyenletes az elkeverése: A többkomponensű szaporítóföldek esetében fordul elő, hogy a tőzeg, a homok vagy az adalékanyagok nincsenek egyenletesen eldolgozva. Gyakran a jelenséget a rossz vetőmagnak tulajdonítják, és a magminőséget reklamálják.
Palántadőlés és Egyéb Kórokozók
Az üvegház zárt, meleg, nedves terében könnyebben elszaporodhatnak a kártevők és a kórokozók, mint a szabadföldön. Az üvegházban törekedjünk a megelőzésre, néhány praktikát betartva csökkenthetjük a betegségek kialakulását. Az egyik legnagyobb problémának a palántanevelés során évről évre a különböző gombák okozta palántadőlés bizonyul. Ennek megakadályozására vetés után mindenképpen ajánlatos egy gombaölő koktéllal beöntözni a palántanevelő felületet. Mivel több gomba is okozhatja a jelenséget, nem elég egyféle vegyszert alkalmazni, érdemes több szer keverékét használni. Erre a célra jól bevált a Previcur 20 ml + Topsin 10 gr + Ridomil Gold MZ 10 gr keverék használata 10 liter vízhez adagolva. Ez a mennyiség 3-4 m² palántanevelő felület egyszeri belocsolására elég. Nagyon fontos, hogy a talajunk előzőleg már nedves legyen, mivel száraz talaj esetén csak a talaj felső rétege szippantja magába a keveréket, és az alsó rétegekbe nem jut el.
Az üvegházi környezet támogatja a kártevő populációk gyors terjedését. A kellemes, párás környezet és a gazdag növényzet az üvegházban vonzó és stabil élőhely a kártevők számára. Mindenki ismeri a levéltetveket. Ez az enyhén színes és törékeny rovar kitölti a kedvenc és féltve őrzött leveleit. Nézzen a levelek belsejébe, ahol a tetvek leginkább tartózkodnak. Hatásos az ellenük való védekezésben a sárga ragacsos lap kihelyezése, amely vonzza őket. A tripszek színben eltérőek lehetnek a barnástól egészen a feketéig; közepesen és kritikusan is károsítani tudják a növényeket. A vérférgek hosszúkás, orsóférgek, amelyek a gombalárvákhoz hasonlíthatók, hiányzó végtagokkal és jól körülhatárolható barna fejjel. Ha az üvegházban/fóliaházban magas a páratartalom, meztelencsigák és csigák jelenhetnek meg; éjszakai, húsos és karcsú lények, tisztaságra van szükség az elkerülésükhöz. A termesztett növényeinket rendszeresen vizsgáljuk meg; ha szükségesnek látjuk, használjunk növényvédő szereket, lehetőleg olyanokat, amelyek biotermesztésben engedélyezettek. Készítsünk természetes növénykondicionáló, erősítőszert csalánlevélből, pitypangból, fekete nadálytőből. A felsorolt növények leveles hajtását, leveleit főzzük meg, hagyjuk ázni legalább 24 órát, majd szűrjük le, és ezzel permetezzük a zöldségeket.
Öntözési Hibák és Növénytoxikus Anyagok
- Hideg vízzel öntöztünk: Ami lassította a magvak duzzadását, a kelést. Célszerű mindig olyan hőmérsékletű vizet használni, mint amilyen a levegő, illetve a közeg hőmérséklete.
- Átmenetileg kiszáradt a szaporítóföld: A fent említett magas hőmérsékleten (25-30 °C-on) intenzív a talajból a párolgás, ebből adódóan átmenetileg is gyorsan kiszáradhat, ami a csírázást, illetve a kelést lassítja, megállítja. Ha még a csírázás nem indult meg, legfeljebb duzzadt a mag, még nem feltétlenül pusztul el, öntözéssel a csírázás újraindítható, de ha a csíranövény megjelent, már kelési stádiumában van, jelentősen visszaveti fejlődésében a sziknövényt, pusztulását is okozhatja.
- Növénytoxikus anyag lehet a közegben: Például talajfertőtlenítő (fertőtlenítették a földet, de a fertőtlenítőszer még nem bomlott le), csapvíz használata esetén klóros vagy gyomirtó szeres eszközt, öntözőkannát használtak - sajnos ez utóbbi termesztéshigiéniai hiba gyakoribb, mint gondolnánk.
Az öntözést a reggeli órákra időzítsük, mert az esti órákban végzett öntözés után éjszaka nedvesek maradnak a növények, így könnyebben felbukkanhatnak az olyan kórokozók, mint például a lisztharmat. Nem minden növénynek van szüksége azonos mennyiségű vagy gyakoriságú öntözésre. A túlzott vagy elégtelen öntözés problémákat okozhat a növények számára. Ez akkor fordul elő, ha túl gyakran öntözzük, és a talajnak nincs esélye kiszáradni. Ennek megakadályozására olyan csepegtető rendszert építhet be, amellyel közvetlenül az edényekbe vagy vízszintes felületen szabályozható a kisebb-nagyobb vízáramlás. Ellenőrizze az egyes termesztett növények öntözési igényeit. Ne feledje, hogy a gyökereknek van szüksége vízre, nem pedig a leveleknek. A levélpermetezés helytelen öntözési módszer, és növelheti az esetleges betegség terjedését.
A túl magas páratartalom vad penészgombát, üszköt és bogarak kialakulását okozhatja üvegházban/fóliaházban. A túl kevés nedvesség hatására a növények szomjan halnak. Ha korlátozott, vagy nincs üvegházi szellőzése, a növények elpusztulhatnak. Használhat tetőszellőzőket a meleg levegő kiengedésére.
Melegágy a fóliasátorban – így nevelek erős palántákat biztonságosan
A Paprika és Chili Paprika Speciális Igényei a Fóliasátorban
A paprika és különösen a chili paprika sikeres termesztéséhez a fóliasátorban speciális odafigyelésre és a környezeti tényezők pontos szabályozására van szükség. Bár a fóliasátor nem szükséges a legtöbb növény esetén, ha nem ülteted ki őket túl hamar, remekül fognak fejlődni fólia nélkül is. Védelem az időjárás viszontagságai ellen: a fóliasátor megvédheti a kényes növényeket a nagy széltől, fagytól, erős napsütéstől és heves esőtől. A kereskedelmi termelők nem engedhetik meg maguknak, hogy a rossz időjárás miatt a teljes termést elveszítsék, ezért a fólia hatékony biztosítási módszer. Különösen hasznosak a fiatal, kevésbé jól bevált palántákhoz, valamint saláta zöldségekhez és fűszernövényekhez.
Fóliasátor Építése és Szellőztetése
A fóliasátor építése előtt először azt gondolja át, hogy tényleg szüksége van-e rá. Gyakran ugyanis nem az igények alapján ültetik a chilit, hanem mert úgy gondolják, csak így lehet bőséges a termés. A fóliasátor annak jó otthonra, aki egyébként is örömét leli a zöldségek nevelésében, szeretne még több mindent, még hosszabb időintervallumban termeszteni. A klasszikus méretű fólia 30 nm körüli, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne kisebb vagy éppen nagyobb. Rudak esetén a műanyagot javasolják, de a vas rudak még masszívabb építményt adhatnak. Mivel nagyobb helyet foglal, alaposan fel kell mérni az ültetési helyet. Minél szélvédettebb és naposabb helyre kerül, annál jobb!
Lényeges, hogy a sátor elejére és végére is zárható nyílásokat kell építeni. Ezeket a nyílásokat jó, ha minél magasabbra helyezi, így a felfelé szálló forró levegő könnyebben távozhat. A szakirodalom szerint a szellőztetők összfelületének el kell érnie az alapterület 20-25%-át. A ventilátorok többféle célt szolgálhatnak egy zárt szerkezeten belül. A kis ventilátorok segítenek a betegségek és a kártevők elleni küzdelemben azáltal, hogy felszárítják a felesleges nedvességet vagy a páralecsapódást. Egy egyszerű hőmérő apróság lehet, de kétségtelenül az egyik legfontosabb a növénytermesztésnél. Az üvegházba belépő nappali fény szabályozását egyszerű árnyékolással lehet elérni.
Fény-, Hő- és Vízigény
A chiliknek napra és hőre van szükségük ahhoz, hogy fejlődjenek. A növények eltérően reagálnak a fény intenzitására és tartományára. Ahogy a levelek száma nő és nő, úgy nő a fényigény is. A növények által használt fény nagy része a látható fény tartományában van. A vörös és kék fény a fény hullámhosszához tartozik, amely leggyakrabban használatos a fotoszintézisben. Ezek a fehér fény vagy a napfény összetevői. Nyáron és késő tavasszal elegendő fényt kell biztosítani a csírázáshoz és a növények növekedéséhez. A kiegészítő világítótest a legjobb alternatíva, ha északon él, és csak néhány órányi téli napfény áll rendelkezésére. A világítótest használata a termesztéshez meghosszabbítja a napszakot, ami valóban nagyon előnyös lehet a növény számára. A fluoreszkáló világítást általában üvegházakban használják, amikor csak kevés természetes fény áll rendelkezésre.
A chili paprika termesztése során tehát a tápanyagban gazdag talaj mellett az ideális hőmérséklet is jelentős: csírázáshoz 30 fok körüli, míg növekedéshez 25 Celsius körüli hőmérséklet megfelelő. A fóliasátras növénytermesztés során magas hangsúlyt kell fektetni az öntözésre. Ha friss vetésünk van, fontos, hogy ne száradjon ki a talaj, hogy a magok megfelelően csírázhassanak. Itt is segítségünkre van a fóliasátor, hiszen a gyakori tavaszi szeleket, amik a talajt kiszárítják, kizárja a fólia. Később célszerű a növények vízigényeit figyelembe véve locsolni annak érdekében, hogy ne öntözze túl a növényt, vagy épp ellenkezőleg, ne szenvedjen vízhiányt. A kisebb fóliasátrak esetében könnyen megoldhatjuk a locsolást kannával, legjobb ha összegyűjtött esővizet tudunk használni. Nagyobb fóliasátrak esetében, vagy nyáron, ha elutazunk, nagyon kényelmes megoldás, ha tudjuk automatizálni az öntözést. A fóliás termesztés esetén a leghatékonyabb megoldás, ha csepegtető öntözőrendszert alakít ki, ehhez előregyártott, sűrűn lyuggatott gumicsövet szinte bármelyik kertészetben, szaküzletben vásárolhat.
Tápanyagellátás és Támrendszer
A paprika virágzásig mindenképp biztosítani kell a kiegyensúlyozott nitrogénellátást is. A termésképzés idején pedig a paprika káliumigénye megnövekszik. A folyamatos mikroelem ellátás is létfontosságú a növekedés során.
A capsicum annuum és chinese paprika igényei időnként a metszést és támrendszert is megkövetelhetik. A paprika egyszáras termesztéstechnológiájú hajtatásához támberendezést kell létesítenie. A támrendszert úgy kell kialakítani, hogy a paprikasorok felett 2 méter magasan drótot kell kifeszíteni. Ezeket a drótokat keresztirányban oszlopokhoz rögzített huzalok támasztják alá. A növények felkötözéséhez többszálas műanyag zsinórt használjon, melyet csúszókötéssel rögzítsen a felső támrendszeren, majd lent lazán kötözze a paprikatőre, (figyelembe véve a növény szárának vastagodását). A zsineget csúszókötéssel rögzítse a felső támrendszeren, majd lent lazán kötözze a paprikatőre!
Metszés és Betakarítás
A paprikát metszeni szükséges. Az 5-7 cm magasságot elérő első hajtások közül válassza ki a legszebbet, és a többit tőből távolítsa el! Ezt vezesse függőlegesen a zsinór mellett! Az alsó részeken akkor kezdje el a felesleges hajtásrészek eltávolítását, mikor már 90-110 cm hosszúak. Erős növekedés esetén az első elágazás alatti levélhónaljakból is fejlődhetnek hajtások. Ezeket tőből távolítsa el! Ha a palánta végre virágozni kezd, majd megjelennek az első termések, a növény jó eséllyel túl van a kritikus időszakon: megszokta a talajt, és hamarosan chili paprikák jelennek majd meg a növény hajtásain.
A paprika betakarítása egy igencsak nagyszerű feladat, és több hullámban végezhető, szinte folyamatosan egészen őszig. A paprikának két érési ideje van a gyakorlatban. A gazdaságilag érett paprika még nem teljesen érett, sokszor nem érte el a végleges, fajtára jellemző színét, de már finom, ropogós, és nagyon jól betakarítható és feldolgozható. Ha biológiailag éretten szedjük le a paprikát, akkor megvárjuk, amíg ténylegesen megérik, általában pirossá vagy sárgává válik, kissé megráncosodik, a húsa kissé megpuhul.
Palántanevelés Nagyléptékben - A KITE Zrt. Tapasztalatai
A palántanevelési időszak, különösen január és február, szinte minden gazda számára valamelyik kultúra palántáinak nevelésével telik. A palántanevelés során számos olyan tényezőre kell tekintettel lenni, amelyek figyelmen kívül hagyása igen nagy károkat okozhat az apró növényekben, s tönkreteheti a tavaszi szezont. Manapság a paprikatermesztő gazdák jelentős része, mivel a palántanevelés feltételeit biztosító üvegházzal vagy jól fűthető fóliával, de gyakran a szükséges ismeretekkel sem rendelkeznek, a szaporítóanyagot az ilyen célra létesített és üzemeltetett palántagyárakból vagy - ahogy a kertészek mondják - palántabankokból szerzik be. Ugyanakkor vannak még mindig sokan - főleg kisebb árutermelő gazdaságok -, akik maguk próbálkoznak a palántaneveléssel. Ezeknél a vállalkozóknál a technikai hiányosság miatt és a kedvezőtlen környezeti tényezőkből adódóan gyakoriak a kisebb-nagyobb, még korrigálható, de sokszor már visszafordíthatatlan hibák és tévedések, amelyek a paprikapalánták értékét, használhatóságát rontják.
Innovatív Megoldások és Technológiai Fejlesztések
A KITE Zrt. derecskei kertészeti telepén a palántanevelési időszakban, februártól júniusig, komoly sürgés-forgás tapasztalható, ahol virágokat válogatnak, dinnyét oltanak. Évente 30-35 millió zöldségpalántát állítanak elő 5 hektár fedett területen, amit az utolsó szálig el is adnak. Ebből az évi 30-35 millió palánta felét, körülbelül 15 millió szálat a különféle paprikák teszik ki. Ezek között ma már a kápia típusúak a meghatározók, mintegy 7 millió darabot állítanak elő belőlük. A maradékon osztoznak a fehér-, a pritamin típusú és néhány ipari feldolgozásra szánt paprikák, mint amilyen az alma alakú vagy a pfefferoni.
A KITE Zrt. kertészeti üzletágának alapfilozófiája, hogy arra az időre, amikor palántaneveléssel foglalkoznak, egyben komplett technológiát is adnak. Ebbe beletartozik a növényháztól kezdve az öntözés, a tápoldatozás, az egyéves felhasználású inputanyagok forgalmán át a teljes technológiai kínálat. Be is mutatják, hogy mi miként történik, mégpedig a későbbi derecskei bemutatókon. Ilyen újdonság volt, amikor bemutatták a talajon történő paprikatermesztést, és azt is, hogy hogyan lehet új feltételeket kialakítani, ha valamilyen nehézség lép fel. Ilyen lehet a paprika esetében valamilyen növény-egészségügyi gond vagy a talajuntság, de ebben az esetben ugyanazon sátorban megoldható az úgynevezett talaj nélküli, vagyis hidropóniás termesztés is. Kókuszpaplanokba és kókuszkockákba helyezhető a palánta, és akár az óránkénti öntözés is megoldott. Emellett a talajos termesztésben az egyre jobb ellenálló képességű paprikafajtákat vizsgálják. Ha a KITE partnerei közül valaki sátorberuházásban gondolkodik, annak az öntöző- és tápoldatozási rendszerét mind a talajos, mind a talaj nélküli termesztéshez ki tudják alakítani. A palántanevelés technológiáját folyamatosan fejlesztik és korszerűsítik.
A Paprikatermesztés Kitekintése
A KITE Zrt. derecskei kertészeti telepén több, mint 2000 vevő fordul meg egy évben. Az érdeklődők köre két jól elkülöníthető nagy területre koncentrálódik: az egyik a Hajdúság és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol főleg a paprikát és az uborkát igénylik. A másik nagy rész a békési területeket foglalja magába, ahol az oltott dinnye termesztése koncentrálódik. Számottevőek még a derecskei telep eladásai Bács-Kiskun és Pest megyékben. Az ottani termelők főként a káposztaféléket keresik, azok minden változatában. Ez a diverzitás is mutatja, hogy a fóliasátras termesztés lehetőségei rendkívül szélesek, és a paprika csak az egyik, bár nagyon fontos eleme ennek a komplex rendszernek.
tags: #paprika #palanta #neveles #foliasatorban