A Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola, ma már Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium néven, hosszú és gazdag múltra tekint vissza, melynek során folyamatosan alkalmazkodott az ipari igényekhez és a társadalmi elvárásokhoz. A kezdetektől fogva kulcsfontosságú szerepet játszott az élelmiszeripari szakemberek képzésében, különös tekintettel a sütőipari és később a pék-cukrász szakmákra. Az iskola története hűen tükrözi a magyar szakképzés fejlődését és az oktatásra fordított kiemelt figyelmet.
A kezdetek és a sütőipari képzés alapjai
Az intézmény jogelődjének, a 2. sz. Élelmiszeripari Tanulóiskolának feladata az 1953/54-es tanévtől a sütőipari szakmunkásképzés volt. Ez az időszak az alapok lerakásáról szólt, amikor a gyakorlati oktatás négy sütőipari tanműhelyben zajlott. Ezek a tanműhelyek kezdetben vállalati kezelésben voltak, majd 1957-ben kerültek az intézményhez, jelezve az oktatás centralizációjának és önállóságának növekedését. Ez a lépés lehetővé tette az iskola számára, hogy hatékonyabban irányítsa a gyakorlati képzést és biztosítsa a magas színvonalú oktatást.
Az 1960-as évek bővülése és a névadás
Az 1964/65-ös tanév jelentős változást hozott az iskola életében a szakközépiskolai képzés beindításával, ami szélesebb körű elméleti alapokat biztosított a diákoknak. Ez a bővülés kulcsfontosságú volt a szakmai képzés komplexebbé válásában. 1967-ben az iskola felvette Pesti Barnabás nevét, ezzel tisztelegve egy kiemelkedő személyiség előtt, aki valószínűleg jelentős szerepet játszott az élelmiszeriparban vagy az oktatásban (bár a pontos személyazonosság itt nem részletezett). Ugyanebben a tanévben tovább bővültek az iskola feladatai új szakképzési területekkel: tejipari szakmunkásképzés, konzervipari szakközépiskolai képzés, valamint dolgozók szakközépiskolája esti és levelező tagozaton sütő-, édes- és tejipari szakmákban. Ez a sokszínűség megmutatta az iskola rugalmasságát és elkötelezettségét a különböző ipari szektorok igényeinek kielégítése iránt.
Az iskola fizikai és szervezeti fejlődése
Az 1970-es és 1980-as évek a fizikai és szervezeti fejlődés időszaka volt. 1972 januárjában megalakult a természetjáró szakosztály, ami azóta is jelentős szerepet játszik az iskola közösségi életében, hozzájárulva a diákok testi-lelki fejlődéséhez. A fővárosi iskolák területi átszervezése után az iskola az 1979/80-as tanévtől az Andrássy út 63/64. szám alatti épületbe költözhetett. Ezzel egy időben megkezdődött az épület átépítése és korszerűsítése a szakképzés és a kor igényeihez igazodva. Ennek részeként korszerű analitikai és mikrobiológiai laboratóriumok kialakítására került sor, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a modern élelmiszeripari oktatáshoz. 1985-re befejeződött a 300 adagos konyha és étterem, valamint a tornatermi öltözők kialakítása, amelyek tovább javították a diákok és az iskola dolgozóinak körülményeit.
Kulturális és szakmai bővülés
1980-ban megalakult a "Jibraki" Diákszínpad, ahol igen színvonalas és országos szinten is eredményes munka folyt, bizonyítva, hogy az iskola nemcsak a szakmai, hanem a kulturális nevelésre is nagy hangsúlyt fektet. 1981-83 között felépült az XIV. Almádi u 3-5 szám alatti telken az új sütőipari tanműhely, amely a modern technológiák alkalmazására is lehetőséget biztosított. A sütőipari tanműhely munkáját és a szakképzést segítették az Almádi úti épületben kialakított korszerű kémiai laboratórium és géptani oktató kabinetek, amelyek az elméleti és gyakorlati képzés szorosabb összekapcsolását tették lehetővé. Az iskola vezetősége az érdekvédelmi szervezetekkel együttműködve 1985-ben alapította az ISKOLÁNKÉRT EMLÉKÉRMET, elismerve az intézményért végzett kiemelkedő munkát.
Az ötéves szakközépiskolai képzés és új szakmák bevezetése
Az ötéves szakközépiskolai képzés során a tanulók az első négy évben közismereti és szakmai tantárgyakat egyaránt tanultak. A diákok a negyedik év végén a közismereti tantárgyakból érettségi vizsgát tettek, és a tanulmányaikat az ötödik szakképzési évfolyamon folytathatták. Az ötödik évfolyamon csak szakmai elméleti és gyakorlati képzésen vettek részt a tanulók, ami felkészítette őket a szakmai életre. Az ötéves szakközépiskolai képzés a technikusképesítő vizsgával zárult, amely magasabb szintű szakmai tudást igazolt. Az 1989/90-es tanévben az érettségire épülő analitikusképzés első éve indult, amely a sütőipari, az édesipari, tejipari és az élelmiszer-analitikus szakokon nyitott új távlatokat a diákok előtt. Új feladat volt 1986-ban az élelmiszeripari gépésztechnikus képzés indítása, mely beiskolázási nehézségek miatt az 1996/1997-es tanévben szűnt meg. Az 1987/88-as tanévben újra beiskoláztak a malomipari szakmunkásképzőbe, mutatva az ipari igények változékonyságát.
Diáktáborok és a pék-cukrász képzés bevezetése
Az iskola a szakmai képzés mellett nagy hangsúlyt fektetett a diákok szabadidős tevékenységeire is. Minden évben diáktáborokat és tanulmányi kirándulásokat szerveztek "Ugornyán", ahol a túrakenuk 40 fő egyidejű vizitúráját tették lehetővé. 2002. óta az üdülő Kőszegi Zoltán, az iskola egykori igazgatóhelyettesének nevét viseli, tisztelegve emlékének.Az ipari igények és a társadalmi elvárások motiválták, hogy nyugat-európai minta alapján az iskola kidolgozta a pék-cukrász szakma tanügyi dokumentációit. Azok elfogadása után először az 1990/91-es tanévben iskolázta be a mai napig legnépszerűbb pék-cukrász szakmunkásképző osztályát. Ez a lépés forradalmi volt a magyar szakképzésben, hiszen egy új, rendkívül keresett szakmát honosított meg. A pék-cukrász képzés azonnal nagy népszerűségre tett szert, hiszen ötvözte a sütőipari hagyományokat a modern cukrászati technikákkal, ezzel széles körű karrierlehetőségeket kínálva a végzetteknek. A képzés bevezetése jelentős mérföldkő volt az iskola életében, hiszen azóta is az egyik legvonzóbb szakmaként tartják számon.
Gimnáziumi osztályok és oktatáspolitikai változások
Két gimnáziumi osztály is színesítette az iskolában a választékot. Az 1993/1994-es tanévtől irodalmi-drámai fakultációjú gimnáziumi osztály, az 1994/95-ös tanévtől biológia-kémia fakultációs gimnáziumi osztály is indult az iskolában. Ezekben az években az oktatáspolitikai koncepció is jelentősen megváltozott. A szakmai képzést az iskolák csak a tanulók 16. évének betöltése után kezdhették el. Új iskolai formációk alakultak ki. A szakközépiskolában a közismereti tantárgyak mellett csak egy-egy szakmacsoport úgynevezett orientációs és szakmai előkészítő tantárgyait tanulták a diákok. Hasonló volt a helyzet a szakiskolai osztályoknál is. A 9-10. évfolyam elvégzése után kezdhették meg a tanulók az OKJ szerinti szakmák elsajátítását. Ezek a változások a szakképzés rugalmasabbá tételét célozták, és lehetővé tették a diákok számára, hogy alaposabb közismereti képzést kapjanak, mielőtt szakmát választanának.
Fejlesztések és nemzetközi együttműködések
A Munkaügyi Minisztérium pályázatán 1995-ben sikeresen szerepelt az iskola. A Phare-CAS program keretében az intézmény 17 munkaállomásos korszerű számítógéptermet, fénymásolókat, és 20 millió forint értékben a közismereti tantárgyak korszerű oktatását segítő szemléltető eszközöket kapott. A Világbank Emberi Erőforrások Fejlesztése projekt keretében a tanárok pedagógiai továbbképzéseken vettek részt, biztosítva az oktatás színvonalának folyamatos emelését. A programban az iskola vállalta, hogy az 1996/97-es tanévtől az élelmiszeripari szakmacsoportban minden évben egy szakközépiskolai osztályt indít a Világbanki tanterv tematikáját követve, ezzel nemzetközi standardokhoz igazodva.
Kollégium és további beruházások
1991-ben a Fővárosi Közgyűlés határozata alapján az iskolához került a VII. Izabella u. 1. szám alatti kollégium. Az eredeti épületrészt az evangélikus egyház visszakapta, az új épületrész azonban az iskoláé maradt, ahol az ekkor induló házvezető képzés gyakorlati oktatóhelyeit alakították ki. Tankonyhát, számítógéptermet építettek, és megteremtették a feltételeit a gépírás, csecsemőgondozás és szabás-varrás oktatásának is, tovább bővítve az iskola képzési palettáját. Az 1993-94-es tanévtől az Almádi utcai tanműhelynél megvalósult egy emeletráépítés, melynek során 12 új tantermet alakítottak ki, orvosolva a férőhelyproblémákat és javítva az oktatási körülményeket. 1994-ben az édesipari gyakorlati oktatás pedagógiai és szakmai feltételeinek javítását eredményezte az édesipari tanműhely kialakítása a Nestlé-gyárban, ami 1999-től az iskola Almádi utcai épületében üzemel és folyamatos fejlesztése az iskola kiemelt feladata. Ez a külső-belső együttműködés példát mutatott a gyakorlatközpontú oktatásra.
Informatikai fejlesztések és a sütő-cukrász technikus képzés
1998-ban a Világbanki Programban résztvevő iskolák részére újabb pályázatot írt ki a Munkaügyi Minisztérium. A sikeres pályázatot követően az 1998/99-es tanévtől az informatikai szakmacsoportban is indult egy osztály az iskolában. Újabb korszerű 20 munkaállomásos számítógéptermet, informatikai oktatást segítő eszközöket, szoftvereket, a közismereti tantárgyak oktatását segítő szemléltetőeszközöket, az élelmiszeripari szakmacsoport részére nagy értékű, korszerű laboratóriumi eszközöket kapott az intézmény. Az oktatás új korszerű módszerekkel történő szervezését tette lehetővé a Phare-program keretében kapott, nagyértékű berendezésekkel felszerelt Média-terem. Az új képzési struktúra alapján az érettségire épülő sütő-cukrász technikus képzésre a 2001/02-es tanévben iskoláztak be először. Ez a képzés a szakmunkásképzésre épülve emelte a pék-cukrász szakma presztízsét és a végzettek elméleti és gyakorlati tudását.
Akkreditált képzések és az iskola neve
A 2002/2003-as tanévben új szinten indult meg az oktatás az iskolában, ahol a megszerzett kreditpontok egy részét a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karán történő továbbtanulás esetén beszámítják. Ez az együttműködés a felsőoktatással jelentősen növelte az iskola vonzerejét és a diákok továbbtanulási lehetőségeit. Az iskola folyamatos fejlesztését szem előtt tartva 2004-ben pályázati pénzből az Andrássy úti és az Almádi utcai épületekben is nyelvi laboratóriumot alakítottak ki, ami elengedhetetlen a globális piacon való érvényesüléshez. Főhatóságuk javaslatára az iskola új neve: Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium lett, tükrözve a képzési profil bővülését.
A TISZK-ek korszaka és a gimnáziumi osztályok megszüntetése
Az élet azonban nem áll meg, és a törvények is változnak. A Fővárosi Önkormányzat mint fenntartó 2008-tól TISZK-ekbe (Térségi Integrált Szakképző Központokba) csoportosította az iskoláit. Az iskola a "SZÍNES" TISZK-be tartozott, a képzési profiljának megtartása mellett. Változás volt, hogy 2007-ben bevezették a felzárkóztató képzést, viszont a gimnáziumi osztályokat 2008. szeptember 1-től nem indíthatták. Az eddigi közismereti alapozó osztályok indultak, illetve a szakmai képzés is, természetesen az átdolgozott OKJ (Országos Képzési Jegyzék) alapján. Az iskola vizsgáztatási joga továbbra is fennmaradt, biztosítva a megszerzett tudás hivatalos elismerését. Ezek a változások a szakképzés rendszerének országos átalakításának részét képezték, és az iskola rugalmasan alkalmazkodott az új kihívásokhoz, továbbra is magas színvonalú oktatást biztosítva a jövő szakemberei számára. A pék-cukrász képzés a változások ellenére is az iskola egyik alapköve maradt, folyamatosan megújulva és alkalmazkodva a piaci igényekhez.