A házi pulykatartás egyre népszerűbbé válik, nemcsak a gazdasági megfontolások, hanem a hobbi és az önellátásra való törekvés miatt is. A pulykahús kiváló minőségű, alacsony kalóriatartalmú és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag. Azonban a pulykák takarmányozása, különösen házilag, számos kihívást rejthet magában. Ebben a cikkben átfogó útmutatót adunk a pulykák helyes és hatékony otthoni takarmányozásához, figyelembe véve a különböző életkorú és fajtájú állatok speciális igényeit.
Miért érdemes pulykát tartani?
A pulykatartás házilag a baromfi szerelmesei kifejezetten élvezik, mert a pulykák méretükkel a háziasított baromfihús legnagyobb képviselői közé tartoznak, így kellemes mennyiségű húshozamot kínálnak. A pulyka húsa, attól függően, hogy az állat melyik részéből származik, több más húsfajtára is hasonlíthat. A pulykamell íze és szerkezete könnyen a borjúhúsra emlékeztethet, a combhús azt a benyomást kelti, mintha őzhúst ennénk, a szárnyak pedig a csirkehúshoz állnak a legközelebb, amihez a pulykahúst gyakran hasonlítják. Ha úgy dönt, hogy megsüti a pulyka hátát és farrészét (a test hátsó része), amely a pulyka egyik legkövérebb része, akkor az libasültre fogja emlékeztetni.
Nem szabad megfeledkeznünk a tojásokról sem, amelyeket a pulykák természetesen úgy tojnak, mint a többi baromfi. A pulykatojás valamivel nagyobb, mint a csirketojás, és szeplős héja van. A pulykahús nem okoz allergiás reakciót, és étrendi termékekkel egyenértékű.
Karácsonyi pulykasült
A takarmányozás alapelvei és a házi keverék összeállítása
A baromfitartók elmondása szerint egyre nehezebb jövedelmezően tartani a baromfit. A keveréktakarmányok ára egyre nő, ugyanakkor a tojás eladási ára főleg a tavaszi hónapokban még a termelési költséget sem fedezi. Az lenne a korszerű megoldás, ha tisztán gyári keveréktakarmányokat, jó minőségű indító-, nevelő és tojótápokat etethetnének a háztájiban is. Mivel azonban ezeknek az ára nagyon magas, sokszor kénytelenek a termelés gazdaságossága és a jövedelmezőség érdekében másféle megoldást keresni.
A különböző korú, fajú és hasznosítási irányú baromfinak más és más a táplálóanyag szükséglete. Ezért van olyan sokféle keveréktakarmány, ezért kell például a pici csirkével indítótápot, a pulykával pulykatápot, a tojótyúkkal pedig tojótápot etetni. De még a tojótápok között is sok különbség van, másféle összetételűt igényel a sok tojást adó hibrid, ugyanakkor alacsonyabb fehérje és mésztartalmú táppal is beéri a ma még sok háztáji udvarban található kettőshasznosítású tyúk, mint például a jól ismert nem-hampshire vagy a Tetra-H.
Gyakorlati megfigyelések szerint nem jó az, ha csak ötletszerűen etetjük állatainkat. Így könnyen megeshet, hogy a legolcsóbb takarmányt etetjük, mégis nagyon magas az egy tojás előállítási költsége, mert a nem megfelelő összetételű takarmánytól csak keveset tojnak. Ugyanakkor a drága táppal, ha tyúkjaink sokat termelnek, alacsonyabb költség jut egy darab tojás előállítására. Javasoljuk összeválogatni a különféle takarmányokat olyan arány kialakításával, hogy a tyúkjainkkal naponta megetetett takarmányadag beltartalmi értéke a kívánt tápéval legyen azonos, az ára azonban lényegesen kisebb.
Ehhez először is azt kell tudnunk, hogy milyen keményítő értékű és emészthető fehérjetartalmú takarmányt kívánunk etetni állatainkkal. Természetesen az igényeknek megfelelőt, s ezért legegyszerűbb, ha az illető korú, fajú és hasznosítási irányú állat számára készített gyári keveréktakarmány beltartalmi értékét vesszük alapul. A háztájiban például a kettőshasznosítású csirkék esetében 2 hetes korig az indítótáp, 2-6 hét között a csibenevelő táp, 6-20 hét között a jércetáp beltartalmi értéke az irányadó. Tojótáp többféle van a forgalomban, így a Tojó-1-es, a Tojó-2-es és a Tojó-3-as táp. A 3-as tojótáp biológiailag a legértékesebb. Ennek a legmagasabb az emészthető fehérjetartalma és ebben van a legtöbb takarmánymész is. Régebben A, B, C elnevezéssel készültek a tojótápok. Így az A tojótáp a mélyalmos, a B tojótápot a háztájiban tartott tyúkok részére, míg a C tojótápot a ketreces tartású állatok részére használták fel a kistenyésztők.
Az elmúlt évek során gyakran szembetaláltam magam azzal a problémával, hogy egy adott baromfifajtának a takarmányozásában különleges igényeknek kellett megfelelni. Egyéb esetekben nem az apró jószág különleges igényeit akartam kielégíteni, hanem az azok húsát és tojását fogyasztó családtagjaimét, akik szójaallergiások vagy gluténérzékenyek. Ilyen igényekre szabott tápot azonban a kis kereslet miatt nem lehet kapni.
A gabonák beltartalmi értékeiről a legegyszerűbben úgy szereztem megbízható információt, hogy agráregyetemeket és vizsgálólaboratóriumokat kérdeztem. Az agráregyetemek nagyon segítőkészek voltak, és átküldték a Magyarországon termelt gabonamagvak átlagos beltartalmi értékeit tartalmazó táblázatukat. Gabonákat vizsgáló laboratóriumi intézményektől is szereztem információkat.
Tiltott és ajánlott alapanyagok
Van azonban tiltott alapanyag is: a földimogyoró az aflatoxintartalma miatt baromfikkal nem etethető.
A keveréktakarmány kiegészíthető gyümölcsökkel és zöldségekkel, a pulykák különösen kedvelik például a céklát, és azt is értékelni fogják, ha nagy füves karámot biztosítanak számukra. Étrendjüknek olyan összetett takarmányon kell alapulnia, amely búzát, lisztet és kukoricát tartalmaz. Általában granulátum formájában árusítják, és jó, ha megfelelő vitamin- és ásványianyag-tartalmú takarmányt választunk.
A pulyka takarmányának szemekből és hüvelyesekből, hajdinából, zabból, árpából, kukoricamagból kell állnia. A gabonafélék a baromfi testét akár 70% fehérjével, zsírral, fehérjével látják el. A pulyka étrendjében foszforra, kalciumra, állati fehérjére van szükség az etetés során. A rostot tartalmazó száraz és lédús (nedves) ételek elengedhetetlenek a felnőttek számára. Nagy mennyiségben találhatók szénában és szalmában. Figyelem! Szalmát és széna nem adható a pulyka baromfinak: az emésztés zavart lesz. A pulyka étrendnek kiegyensúlyozottnak kell lennie. Az étrendnek tartalmaznia kell a sok zsírt tartalmazó takarmányokat.
Amikor összeállítjuk házi keverékünket, nem szabad megfeledkeznünk a tápban lévő vitaminok, ásványi anyagok és gyógyszer pótlásáról sem. Ezeket az anyagokat a természetes takarmányaink részben tartalmazzák. Táblázatokból megnézhetjük, hogy egyes takarmányok miből mennyit tartalmaznak. Ha szükséges, akkor a gyári takarmány kiegészítők bekeverésével érhetjük el a kívánt mennyiséget állataink számára.
A házi keverék elkészítése
Hogyan készítek keveréket a fenti recept alapján? Mindösszesen egy mérlegre és egy darálóra van szükségem. A darálandó összetevőket (búza, kukorica, extrahált szójadara) kimérem, összekeverem, és a darálóba öntöm. Azért keverem össze és nem egyesével öntöm a gépbe, mert egyes alapanyagok a magas olajtartalmuk miatt beletapadhatnak a gépbe, vagy az apróbb magvak önmagukban csak átesnének a daráló rostáján, viszont vegyítve azokat is megtöri a gép. Amíg a gépen átmegy a keverék, addig a maradék összetevőket is kimérem és alaposan elegyítem. Amint lejárt a daráló, összeöntöm a két részt és alaposan összedolgozom. Ez kis mennyiségnél történhet kézzel, közepes mennyiségnél fúróba rögzíthető keverőszárral, nagy mennyiségben betonkeverővel. Figyelek az időre is, minél alaposabban, de rövidebb ideig keverem, mert a hosszas keverésnek az lesz az eredménye, hogy a nagyobb darabok a felszínre kerülnek, az apróbb vagy poros részek leülepszenek az edény aljára. Előnyben részesítem a darálást, mert jobban hasznosul a takarmány, a jószág nem tud válogatni az egyes összetevőkből, nem hagy hátra neki nem tetsző magvakat. Takarmány-kiegészítőkkel jól elegyíthető, így nem maradnak a „poros” összetevők az etetőben.
Arra mindig nagyon figyelek, hogy maximum 9 nap időtartamra készítsem a keveréket. Bizonyos állományaim valamiért nem fogyasztották szívesen a porosabb részeket. Erre van egy nagyon jó trükköm, mégpedig növényi olaj hozzáadásával kötöm meg a poros részt - 10 kiló daráléknak a 20-30%-a por, ehhez 2-3 dl olajat keverek.
Az alapanyagokat mindig úgy választom, hogy az év 365 napjában rendelkezésemre álljanak, vagy beszerezhetőek legyenek. Ehhez azonban meg is kellett találni azt a forrást, aki ezt nekem folyamatosan biztosítani tudja. Ez azért fontos, mert az állataink az állandóságot szeretik. Súlyos gondokat tud náluk okozni, ha folyton változik a táplálékuk összetétele, még akkor is, ha a beltartalma ugyanaz marad. Itt jegyezném meg, egyes alapanyagok megnövekedett beszerzési idővel rendelkeznek, főként a szójamentes takarmányozáshoz szükségesek. Ennek a megoldása az lett, a tárolókba belemértem 3 heti adagot, ennél a szintnél húztam egy jól látható vonalat.
Pulykafajták és etetési igényeik
A nagyszámú termék megszerzéséhez ki kell választania a pulykák számára megfelelő ételt, és dönteni kell a fajtáról is. Leggyakrabban ilyen népszerű madaraknál állítják meg a választásukat:
- Észak-kaukázusi bronz: Bármilyen éghajlaton képesek élni. Egy felnőtt, otthon termesztett pulyka hím legfeljebb 14 kg, egy pulyka 8 kg-on belül.
- Fehér széles mellű: Magas termelékenység a gyors súlygyarapodás miatt. Ezek a pulykák könnyűek, közepesek, nehézek. Megfelelő hízlalással rendelkező felnőtt hím akár 25 kg-ot is elérhet, a nőstény 10 kg-ig terjedhet. Ezek a baromfik bármilyen éghajlati viszonyok között képesek alkalmazkodni. Jobb megtervezni a felnőttek levágását, amikor elérik a hat hónapos kort: mivel a növekedés lelassul, ezért a takarmány az üregbe kerül.
- Bronz széles mellű: A hús mellett (pulykából - 17-22 kg, nőstények 10-14 kg) évente körülbelül 120 tojást kaphat. A legeltetés azonban nem nekik való. Ehhez a fajtához madárházakat kell készítenie.
- Moszkva bronz és fehér: Ezek az erőteljes pulykák rendkívül szaporodók. A pulykafajta étrendjének megfelelő megszervezésével a hím legfeljebb 13 kilogrammig, a nőstény legfeljebb 7 kilogrammig hízhat. A madarak igénytelenek, száraz tápot és polgári nőt egyaránt fogyasztanak.
Nálunk leginkább a bronzpulyka tenyésztésével foglalkoznak, ez nagytestű, edzett fajta. A tojók súlya 5-7 kg, a kakas súlya 10-12 kg közötti.
Pulykák etetése életkor szerint
Most térjünk át arra a kérdésre, hogy hogyan és hogyan kell etetni a pulykákat otthon. A madáreledeleket leggyakrabban maguk a tulajdonosok készítik. Az étrendet változatosnak kell lennie. A pulykák otthoni etetésének saját jellemzői és szabályai vannak:
Napos pulykapipék takarmányozása és gondozása
A pulykatartásnál a nevelés okozza a legtöbb gondot, mert a pipék ügyetlenek és igen kényes állatkák. Amikor a kispulyka kibújik a tojásból, igen rosszul lát, és a naposcsibékhez képest kissé ügyetlenebb. Ezért a legjobb, ha fekete fóliát vagy hullámpapírt teszünk alájuk, hogy így könnyebben észrevehessék a világosabb színű takarmányt. Az is hasznos, ha minden egyes apróság csőrét bedugjuk a vizes edénybe, hogy megtanuljanak inni. Ugyanakkor a vizet soha ne tegyük az infralámpa közelébe, hanem attól a lehető legtávolabbra.
A kelés után 24 óráig célszerű a kotló alatt hagyni, majd kellően meleg helyen kell elhelyezni őket. Más napos baromfikhoz képest a pulyka nevelésénél magasabb hőmérsékletre van szükség. A legkedvezőbb, ha 20-21 fokos helyiségben 35-37 °C-on tartjuk őket. Megjegyzendő, hogy a természetes körülmények között tartott pulykakotlók általi tartás eredményesebb, a legtöbb helyen ezt a módot választják.
A pulykapipék takarmányozásánál ugyanúgy járunk el, mint a napos csibéknél, tehát az első héten napjában 2-3 óránként etetjük őket. Megtörténik, hogy eleinte nem akarnak enni, ilyenkor segítséget jelent, ha a pipékhez egy-két naposcsibét helyezünk, amelyektől megtanulnak enni is. A kis pulykák rendkívül gyorsan fejlődnek, ezt a takarmányozásnál is figyelembe kell venni, és mindent el kell követni, hogy a gyors fejlődéshez a megfelelő táplálóanyagokat megkapják. A fehérjetakarmányokról sem szabad megfeledkezni, éppen ezért már az első napokban túrót és keményre főtt tojást szoktak etetni velük. A második héttől kezdve állati eredetű takarmányokkal is biztosítsuk a fehérjeszükségletet, ebből 20-25%-ot tegyünk a keverékbe.
A pulyka vagy pulyka csibe hajlamos a meghűlésre, ezért a pulykák gondozása ebből a szempontból kicsit igényesebb, mint a többi baromfi fiókáinál. Biztosíts nekik friss almot a csirkeólban, ami biztosan tetszeni fog nekik. A takarmányozást illetően a fiatal pulykák számára célszerű egy speciális takarmánykeveréket beszerezni, amelyben a fent említett alapot megfelelően kiegészítjük, hogy a takarmány segítse a pulykák biztonságos fejlődését életük első heteiben. Étlapjukat gazdagíthatja reszelt sárgarépával vagy hagymalevéllel. Ne felejtsen el elegendő tiszta vizet tartani az itatóban, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy a pulykák kényelmesen hozzáférhessenek.
Növendék és felnőtt pulykák etetése
Különböző ételeket kell adni legalább háromszor, néha négyszer. Este száraz ételt adnak: búzát, zabot, árpát. A gomba délután megteszi. Nedves és száraz takarmányokhoz az adagolókat adaptálják. Szükség szerint száraz ételt kell hozzáadni. Ami a cefrét illeti, nem sokkal etetés előtt elkészítik őket. Ha a pulykák nem esznek teljesen nedves ételt, ne hagyja el. A savanyú pép mérgezést okozhat.
Jó eredmény az élesztő, a friss reszelt sárgarépa, a répa, a sütőtök hozzáadása a takarmányhoz. Mint látható, a helyes, tápláló ételeket mindig saját kezűleg lehet elkészíteni.
Nyáron, ha a fajta megengedi, célszerű a pulykákat szabadon tartani. Maguk is megtalálják a szükséges ételt, ez már elég. A tartás és az etetés leegyszerűsített, nem kell folyamatosan gondolkodni azon, hogy milyen kiegészítő ételeket adjon a baromfinak a nap folyamán.
A baromfitenyésztők gyakran tűnődnek azon, hogy mennyi és milyen tápra van szükségük a madaraknak télen? Valójában ugyanaz a takarmány, de extra munkát kell végeznie a széna, a különféle növények leveleinek, a száraz csalán elkészítéséhez. Mindezt hozzáadják a cefréhez, hogy növeljék a takarmány tápértékét és dúsítását. Beszéljünk tovább erről a büszke madár etetéséről. A kezdő pulykaállomány-tulajdonosokat érdekli, hogy szükség van-e fűre a baromfi-étrendben. A pulykáknak füvet és zöldet kell adni. Háromnapos pulykáknak kínálják. A zöldeket apróra vágjuk, és bevezetjük a cefrébe. A gyermekek különösen szeretik a zöldhagymát - a legjobb csemege. Fontos! Amikor a pulykahús egy hónapos, fürtökbe akasztják a füvet. A két hónapos háziállatok egyedül legelhetnek. A pulykák örömmel eszik a vadon növő füvet, a pitypang, a lóhere, a quinoa, a fafaj nagyszerű ismerői. Ha a közelben vannak víztározók, akkor a kacsafüvet hozzá lehet adni a cefréhez, a tó nyomelemek raktára.
Tenyészpulykák takarmányozása
A tenyészpulykák tartása nem olyan elterjedt mint a tenyésztyúkoké, de ha a beszerzésén gondolkodik, akár önálló tartásra, akár tyúkjai mellé, akkor semmitől sem kell aggódnia. A nőstényeknek különleges módon kell enniük, hogy ösztönözzék a petesejtek termelését és a megtermékenyített petesejtek megszerzésének lehetőségét. A szokásos étel mellett az etetési adag változatos: gabonát csíráznak, fehérjét, ásványi anyag-kiegészítőket, B-vitaminokat visznek a cefrébe. A megfelelő mennyiségű szükséges tápanyagot tartalmazó kiegyensúlyozott étrend, segít a pulykák kiváló egészségének biztosításában, beleértve a szaporodási képességeik támogatását.
Pulykák hízlalása levágás előtt
A pulykatulajdonosok fő feladata az, hogy húsra hízlalják őket. A baromfit húsból főzheti 4-5 hónaptól, amikor a súly legalább 8-10 kg. Miután felvázolta a levágásra szánt madarat, legalább egy hónappal korábban el kell kezdenie a sok táplálék etetését. Leggyakrabban a tömeges vágást augusztus-október hónapokban hajtják végre. A házi pulykák több időt töltenek a szabad legeltetéssel, vitaminokkal és mikroelemekkel telítik a testet. Hízáskor egyes tenyésztők erőszakkal speciálisan elkészített gombócokat és gombócokat tesznek a madár csőrébe. A madarak megehetnek 250 grammot. Ez a technika nem olyan egyszerű, hanem tapasztalatot igényel. Azoknak a kezdőknek, akik csak most kezdik el megtanulni a termesztés és az etetés alapjait, jobb, ha nem használják ezt a lehetőséget.
A pulykákat levágásuk előtt hizlalásra fogják. Előbb fokozatosan leszoktatják őket a kifutóra való járásról, majd egyre szűkebb helyre zárják be, míg a hizlalás utolsó hetében már ketrecbe tartják az állatokat, noha még akkor is engedélyezünk számukra naponta egy kis mozgást. A hizlalásra legjobb takarmány a kukorica, emellett különféle darák, korpa, gumós takarmányok, zöldeleség, fölözött tej is használható.
Karácsonyi pulykasült
Pulykatartás a háztájiban
A pulykák háztáji feltételek közötti tartásával kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Ilyen alapelv, hogy pulykatenyésztéssel ott érdemes foglalkozni, ahol nagy, szabad területek, kifutók állnak rendelkezésre. Az elhelyezhető pulykák száma négyzetméterenként 2-3.
A pulyka nem kapzsi természetű, ezért a gazda számára ebből a szempontból előnyösebb állat, mint például csirke. A pulyka rendkívül fogékony a betegségekre ezért már a takarmányaink receptúráit úgy szerepeltetjük, hogy védve legyenek a különböző kórokozókkal szemben. Amikor a pulyka bőrképletei, azaz a bibircsókok előtűnnek, az állatok gyakran belázasodnak.
A pulykanevelés során nagy szerepet játszik a természetszerű tartás. A kis pulykák rendkívül élelmesek és fáradhatatlanok a takarmányok gyűjtésében. Ezt az adottságot ki kell használni, így a pulykanevelés lényegesen olcsóbbá tehető. Elhelyezésük tekintetében igénytelenebbek a tyúknál, a száraz, jó levegőjű, léghuzatmentes ólat kedvelik.
Fontos! A kezdő baromfitenyésztők sok hibát követnek el, amikor növekvő pulykákat… De ami a legfontosabb, ki kell számolnia a saját erejét.
tags: #pulyka #takarmanyozasa #hazilag