Az állatkínzás, különösen a kutyák ellen elkövetett cselekmények, mélyen megrendítik a társadalmat. A jóérzésű emberek, különösen a kisállattulajdonosok, mindig döbbenten állnak az ilyen esetek előtt. Fontos azonban látni, hogy az állatkínzás nem csak a legszélsőségesebb, legbrutálisabb esetekre korlátozódik. Sajnos rengeteg kisállatot - kutyát, macskát, tengerimalacot, papagájt vagy gekkót - tartanak messze nem ideális körülmények között vagy kifejezetten rosszul. Még olyanok is, akik elvileg szeretik a kis kedvenceiket, és akik „csak” a legjobbat akarják nekik.
Az állatkínzás jogi megítélése az elmúlt években sokat változott Magyarországon. A 2003-as fadd-dombori eset, amikor három vagyonőr autó után kötött és több száz méteren át vontatott egy keverék kutyát, majd sorsára hagyta, megmozdította az országot. Több százezer magyar polgár népi kezdeményezés útján követelte az állatkínzás bűncselekménnyé nyilvánítását. Ennek eredményeként az Országgyűlés 2004. március 8-án elfogadta a Btk. vonatkozó módosításait. Fontos megjegyezni, hogy az állatkínzás Magyarországon korábban csak szabálysértésnek minősült, amiért akár pár tízezer forint pénzbírsággal is megúszhatták az elkövetők. A jogszabályi változások célja az volt, hogy erőteljesebb állami fellépés történjen az állatok védelmében.
Az állatkínzás jogi fogalma és büntethetősége
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) szerint állatkínzást követ el, aki gerinces állatot indokolatlanul bánt vagy olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. A törvény szerint nem minden jellegű testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak: a nevelés, az idomítás, a hasznosítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet. A büntethetőséghez nem szükséges, hogy az elkövető az állat életét ténylegesen kioltsa, vagy az állat valóban maradandó egészségkárosodást szenvedjen, elég csupán az, hogy az elkövető cselekménye erre alkalmas legyen.
A Btk. 266/A. § (1) b) pontja a háziasított emlősállat vagy az ember környezetében tartott veszélyes állat elűzését, elhagyását, kitételét bünteti. Ennek oka nem csupán az állat kiszolgáltatott helyzete, hanem a magára hagyott állat által okozható veszélyhelyzet megelőzése is, így a veszélyes állatok körét a törvény nem szűkíti le a veszélyes gerinces állatokra. Ezen bűncselekmény elkövetője a törvény szerint az állattartó lehet. Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek felszámolása, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás, valamint közegészségügyi veszély elhárítása. A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja.
Az állatvédelmi törvénynek az állat kíméletére, az állatkínzás és az állatkárosítás tilalmára, valamint a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezéseit a vadon élő állatokra is alkalmazni kell. A halászható, horgászható halfajokra és a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra jogszabály eltérő rendelkezéseket is megállapíthat.
Gyakorlati esetek és jogi következmények
Az állatkínzás számos formában megnyilvánulhat. A Pest Vármegyei Főügyészség közzétett fotói csontsoványnak tűnő, szűk kennelekben tartott kutyákról tanúskodtak. A Ceglédi Járási Ügyészség minősített állatkínzás bűntette miatt emelt vádat azzal a férfival szemben, aki több kutyát tartott rossz körülmények között, ráadásul kettőnek az életét is kioltotta, a tetemeket egyszerűen egy gödörbe dobta. A vádlott a szerencsétlen állatoknak nem biztosított ivóvizet és megfelelő élelmet. Több kutyát is rövid láncra verve tartott úgy, hogy nem volt nekik semmilyen menedékük, így ki voltak téve az időjárás viszontagságainak. A férfi 15 kutyát olyan kennelekbe zárt, amelyben a nagyobb testűek nem tudtak kinyújtózni és természetes testtartást felvenni. Az elhanyagoló bánásmód miatt több állat is elpusztult. A férfi két ebet olyan súlyosan bántalmazott, hogy azok szintén elpusztultak.
Egy dömösi ebtulajdonostól érkezett jelzés, hogy kedvencüket, németjuhász kutyájukat ismeretlenek megmérgezték. Szerencsére a kutyus a gyors orvosi beavatkozásnak és a gazda szerető gondoskodásának köszönhetően túlélte a mérgezést. Az állatok, ez esetben egy kutyus megmérgezése állatkínzásnak minősül, ami bűncselekmény.
Nem ritka az sem, hogy valaki csavarokkal teli virslit dobat be haragosa kutyáinak, vagy patkányméreggel próbálja megmérgezni egy kutyát. Sajnos előfordulnak kutyaviadalok is, ahol videóra veszik, ahogy két barát egymásnak ugrasztja a kutyákat, arra kíváncsian, hogy melyik kutya az erősebb. Ezek mind súlyos állatkínzások, amelyek komoly jogi következményekkel járnak.
Teendők állatkínzás gyanúja esetén
Ha valaki bűncselekmény (büntető törvénykönyvbe ütköző magatartás) történtét észleli, a rendőrségen tehet feljelentést állatkínzás miatt. Az állatkínzást NEM ÁLLATORVOSNAK, hanem a rendőrnek kell megállapítania, de figyelembe veheti a helyszínre hívott állatorvos/hatósági állatorvos véleményét. A területre történő behatoláshoz elegendő az állatkínzás GYANÚJA, nem kell, hogy ALAPOS GYANÚ legyen. Ez a rendőrök feladata. Fontos tudni, hogy a magánszemély bejelentő nem ügyfél és nem sértett, tájékoztatást kaphat az ügyről, de nem kötelező neki határozatot küldeni, és nincsen jogorvoslati joga. Az állatvédő civil szervezet viszont (egyesület, alapítvány) az állatvédelmi törvény alapján ügyfélnek minősül a jegyző eljárásában, vagyis joga van végig betekinteni az iratokba, felvilágosítást kérhet, és ami fontos: jogorvoslati joga van. Ha úgy gondoljuk, hogy mindenképpen szeretnénk tudni a jegyző eljárásának végét azzal a lehetőséggel, hogy a döntés ellen jogorvoslatra is legyen lehetőség, kérjük állatvédő szervezet segítségét a bejelentés megtételéhez.
✋ Állatkínzás-ellenes Büntetőjogi Index (Állatvédelemről mindenkinek, 1. rész)
Amennyiben állattartási problémák esetében értesítendő ÍRÁSBAN a helyi jegyző. Ez vonatkozik olyan esetekre, ha a kutya állandóan láncon van, nincs veszettség ellen oltva, nincsen chipje, nem szerepel az önkormányzati ebnyilvántartásban, a kerítés átjárható, állandóan az utcán van, ki tud mászni a kerítésen és támad, a tehenek/lovak/birkák/disznók (stb.) az utcán vannak, stb. Ezek elsősorban a jegyző hatáskörébe tartoznak. Az állatvédelmi hatóság bejelentésre vagy hivatalból, saját tapasztalata alapján értesül ilyen esetről, akkor jogszerű módon szabhat ki további vizsgálódások nélkül bírságot. Az állatvédelmi bírság összege igen magas lehet, az állatvédelmi törvény kedvtelésből tartott állat esetén, így kutyáknál is 75.000 Ft-ban határozza meg az állatvédelmi bírság alapösszegét. Az állatvédelmi bírság kiszabására az állatvédelmi hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott magatartásról történt tudomásszerzését követő egy éven túl nincs lehetősége. Az elkövetéstől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi a szerepe a hatósági állatorvosnak egy-egy ilyen ügyben. Az Állatvédelmi Törvény alapján közigazgatási eljárás folyhat (itt megyünk a jegyzőhöz); a közigazgatási eljárás az első fokú hatóság (jegyző) mellett a Kormányhivatalra is tartozik, és ott az ÁvTv szerinti állatkínzási/állattartási esetekben az illetékes hatósági állatorvos jár el. Az állatvédelmi törvényben leírt feladatokat ugyanis egy külön jogszabály felosztotta a jegyző, a kormányhivatalok (hatósági állatorvos) és a NÉBIH között. A hatósági állatorvoshoz speciálisabb probléma esetén kell fordulnunk, veszélyes állatokkal kapcsolatban, menhelyen, gyepmesteri telepen tapasztalt hiányosságokkal kapcsolatban, ha haszonállatról van szó szinte biztos, hogy a hatósági állatorvoshoz kell fordulnunk, aki járatos az adott állatra jellemző betegségek felismerésében, a tartási körülményeik ellenőrzésében, szállításukban, forgalmazásukban stb. A hatósági állatorvos, amint a jegyző is, ugyanúgy elrendelhet állatvédelmi bírságot, és eltilthat az állattartástól, és olyan speciálisabb intézkedéseket és szankciókat is tehet.
Szaporítótelep gyanúja esetén a helyi állatvédő szervezetet érdemes elsősorban értesíteni, ők remélhetőleg tudják, merre menjenek tovább a tartás fényében.
Az állattartó felelőssége és kötelezettségei
Minden ebtartónak tudnia kell, hogy az állattartó nemcsak az eb megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról köteles gondoskodni, hanem szökésének megakadályozásáról is. Az alkalomszerű, egyszeri szökéstől meg kell különböztetni a rendszeres „önsétáltató” kutyákat. Ez már nem az állatvédelmi törvénybe ütközik, hanem szabálysértésnek, a „kutyával való veszélyeztetés” tényállásának minősül. Belterületi közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen. Belterület közterületén - kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - ebet csak pórázon lehet vezetni. Az ebtartóval szemben a település jegyzője is eljárhat, így aki tevékenységével vagy mulasztásával az ebtartási előírásokat megsérti, a helyszínen, egy összegben kifizetendő állatvédelmi bírságot kaphat.
Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban együtt: állatviadal). Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhető, ha az érzéstelenítés, illetőleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna, mint a beavatkozás.
A vágóhídon a vágóállat állapotát és egészségét a megérkezéskor, a várakoztatott állatot pedig szükség szerint ellenőrizni kell. A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására, szaporítására az állatvédelmi hatóság adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás, illetve szaporítás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat közterületre vagy más magánterületére ne juthasson be. A veszélyes állat tartását, illetőleg szaporítását jogszabály vagy hatósági határozat megtilthatja, illetve feltételhez kötheti. A veszélyes állatnak az országba való behozatalához az állatvédelmi hatóság tartási engedélye szükséges. Veszélyes állat elidegenítése, felügyeletének átengedése hatósági engedélyhez kötött.
Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság, illetve - természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében - a természetvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság, illetve a természetvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, vagy ha ezt jogszabály kizárja vagy ez eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az állat a korábbi tulajdonosának, illetve korábbi tartási helyére nem adható ki.
Az állatvédelmi hatóság a kísérleti állatok tartásának körülményeiről szóló jogszabályok megsértése, illetve a tartási, tenyésztési engedélyben előírtak meg nem tartása esetén kötelezi az állattartót az észlelt hiányosságok kijavítására, illetve a jogsértés súlyától, a jogsértő állapot időtartamától, ismétlődésétől, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegétől függően visszavonhatja a tartási engedélyt, és kötelezi az állattartót az állatállomány megfelelő elhelyezésére. Kísérleti célra állatot tenyészteni, szaporítani, beszállítani, tartani az állatvédelmi hatóság engedélyével szabad. Aki kísérleti állatot tenyészt, szaporít, beszállít vagy felhasznál, köteles nyilvántartást vezetni azon személyek nevéről és címéről, akiktől az állatokat beszerezte, és akiknek az állatokat továbbadta.
Kóbor állatok és állatotthonok
A települési - a főváros belterületén a fővárosi - önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása. Az így befogott kóbor állat - amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté - az állam tulajdonába kerül. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni. Ha a tulajdonos az állatot nem veszi vissza, vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt az állat a tulajdonos részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság - az addig felmerült költségek megtérítésére való kötelezés mellett - az állatot elkobozza, ezt követően gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető.
Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítését az állatvédelmi hatóság engedélyezi. Az állatvédelmi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni, ha az indokolt. Az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségeket a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat köteles megtéríteni.
Az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti eljárásokban az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőként az a személy járhat el, aki az állatvédelmi hatóságtól erre engedélyt kapott. Az engedélyezéssel egyidejűleg az állatvédelmi hatóság nyilvántartásba veszi a szakértőt. A nyilvántartás tartalmazza az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértők természetes személyazonosító adatait.
Veszélyes állatok tartása és szaporítása
Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes, külön jogszabályban meghatározott állatok kedvtelésből való tartása, szaporítása és forgalomba hozatala tilos. A tilalom megszegésével tartott állatot az állatvédelmi hatóság elkobozza, majd gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja, vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Ez a tartási tilalom nem vonatkozik a külön jogszabályban foglaltak szerint - az állatvédelmi hatóságnak - bejelentett állatokra. A bejelentésben meg kell jelölni az állat tulajdonosának vagy az állat tartójának nevét, címét, valamint az állat azonosítását szolgáló adatokat és az állat tartási helyének adatait.
Az állatvédelemben részt vevő hatóságok és szervezetek
Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához állatvédelmi hozzájárulást kell fizetni. Az adatbázisba való regisztrációért díjat kell fizetni, mely díj az adatbázis működtetőjének a bevétele. Az ebösszeírás során a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jogosult kezelni az adatokat.
Az állatvédelmi hatósági feladatok ellátásának elősegítésére, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében szakértői testületet hoz létre a miniszter.
Állatkert létesítését a természetvédelmi hatóság engedélyezi. Cirkuszi menazséria létesítéséhez és fenntartásához a kereskedelmi hatóság engedélye szükséges. Kedvtelésből tartott állatok kereskedésének létesítéséhez és működéséhez a kereskedelmi hatóság engedélye szükséges.
A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkára, Kajó Cecília szerint az állatkínzók köztünk élnek, mert a súlyos állatbántalmazásoknak a többszörösét teszik ki a kisebb súlyú ügyek. Ezek ugyanakkor rengeteg állat életét teszik nyomorúságossá. A kutyák, macskák, tengerimalacok, vagy a ma egyre divatosabb egzotikus állatok nem tudnak segítségért kiáltani. Ezért nekünk, embereknek kell segítséget nyújtanunk vagy kérnünk a számukra. Az nem megoldás, hogy posztolunk egyet: „segítsen valaki”. Mindenki valaki! Mindig, minden helyzetben van megoldás, addig kell menni, amíg ezt megtaláljuk. A rendőrség, a jegyző, és a ma már komoly hálózatot képviselő civil állatvédők éppúgy segítségünkre lehetnek ebben, mint a közösségi vagy a hagyományos média.