Az uborka, amely a tökfélék családjába tartozó zöldségféle, ugyanabba a nemzetségbe tartozik, mint a sárgadinnye. Ezt a rokonságot van, hogy magunk is felismerhetjük, ha szerencsétlenségünkre, sajnálatos módon éretlen és kifejezetten uborkaízű sárgadinnyét fogunk ki a vásárláskor. Az uborka őshazájaként Indiát emlegetik, és a legrégebben termesztett zöldségfélék közé tartozik. Indiában a termesztése mint egy 3000 évre vezethető vissza, de a keserű termésű vad uborka is megtalálható a mai napig. A keserű ízt a fajtanemesítés során fokozatosan sikerült kiküszöbölni; a ma elterjedt fajták ritkán, csak rossz termesztési körülmények között (pl. öntözés hiányában) keserednek. Európában a görögök és a rómaiak is termesztették, bár múltjának pontosabb megismerését nehezíti, hogy a korabeli leírásokban a dinnyét, az uborkát és a tököt nem különböztették meg egymástól. Az uborka szó szláv eredetű, vélhetően az ólengyel „ogurek”-re, ami viszont a görög „aguros”, zöld, éretlen gyümölcsöt jelentő szóra vezethető vissza. Lippay János 1664-es Posoni kertje alapján az uborka régóta a magyarországi nyári szezon közismert szereplője, amelyet „nyersen, mikor még zöld meg-hámozzák, szeletenként metéllik, és saláta módgyára sóval, eczettel, faolayal eszik, föllyül egy kis borsot hintenek reá”.
Uborka a kertben🥒
Bár a salátákban sokszor mostoha szerep jut neki, hiszen sokan az unalmas és nem túl ízgazdag kevert salátákra asszociálnak róla, de egyrészt egy igazán jó minőségű alapanyagokból összeállított görög salátának, de a klasszikus ecetes vagy épp tejfölös uborkasalátának nem nagyon van párja. Az uborkát még a’ gyermekek is ösmérik Magyar-Országba, ezért nem szűkség annak le-írásában az üdőt heában töltenem - írta Lippay János. Pedig az uborka számos módon elkészíthető, és még csak az ecetesflakont sem kell mindehhez elővennünk. Persze nem vetünk meg mi sem egy jóféle fokhagymás-tejfölös uborkasalátát a rántott hús mellett, de azért arra biztatunk mindenkit, hogy érdemes más ételekben is főszerepet adni az uborkának.
Az Uborka Botanikai Háttere és Fajtái
Az uborkanövény a tökfélék családjába, ezen belül a Cucumis nemzetséghez tartozik. Az ide sorolt mintegy 50 lágy szárú kúszónövényfaj többnyire a trópusi övezetben, Afrikában és Ázsiában honos, így nem csoda, hogy kedvelik és jól bírják a meleget. Bár közülük több termése ehető, némelyiket eredeti élőhelyén termesztik is, nálunk csak az uborka (Cucumis sativus) és a sárgadinnye (Cucumis melo) ismert és egyben népszerű. A többi faj közül talán még az afrikai tüskés uborka/tüskés dinnye, avagy kiwano (Cucumis metuliferus) narancsszínű, szemölcsszerű tüskékkel borított termései tűnhetnek fel a boltok zöldség-, illetve gyümölcskülönlegességei között.
Itthon a legelterjedtebb a kígyó-, illetve a fürtös uborka. Az uborka is egyike azon növényeinknek, amelynek rengeteg nemesített változata létezik. A ma elterjedt uborkaféléket már Lippay is leírta: „Eggyik apróbb, és rövidebb: az másik hoszszú, és némellyk úgy nől mint a’ kígyó; némellyk mint a’ kürt horgassan; némellyk igyenesen el-nyúlt.”
Főbb Uborkafajták
- Kígyóuborka: Hosszú, lédús, héja redőzött és sima. Sima héjú, hosszúkás fajta, amelyből ma már valószínűleg a legtöbbet vásároljuk. Szezonon kívül üvegházban is jellemzően ilyeneket termesztenek. Bár szereti a fényt, de ha melegigényét kielégítik, az uborka mostohább fényviszonyok közepette is képes virágozni, illetve termést hozni. Ez teszi lehetővé a téli, üvegházas termesztését; a primőr zöldségek közül talán az uborka adja leginkább önmagát a rövid nappalok idején is. A kígyóuborkát és a salátauborkát többnyire meghámozva és kimagozva érdemes használni, mivel a héjuk kemény.
- Fürtös uborka: Sokkal kisebb, tömörebb, kevesebb vizet tartalmaz, héja pedig rücskös, sokszor apró „szőrök” is boríthatják. A piacon kovászolni valónak árult az úgynevezett fürtös uborka, amelyből a csemegeuborka is készül. Ezek arasznyi méretűre nőnek meg, de konzervnek az egészen aprón, néhány centiméteres korában leszedett a legjobb. Termesztése, a fiatal termések folyamatos szedése nagyon munkaigényes, ennek ellenére a csemegeuborka a mindenki számára elérhető árú élelmiszerek közé tartozik. A zsenge kovászolni való uborkát egy alapos mosás után „szőröstül-bőröstül” felhasználhatjuk.
- Salátauborka: Húsz centi körülire megnövő, félhosszú, kissé szemölcsös héjú fajták. Klasszikus uborkasalátának tényleg ezek a legjobbak, kisebb méretben leszedve kovászolni is lehet őket. Házikertbe, szabadföldi termesztésre a legalkalmasabbak.
Különleges Uborkafajták
A közismert sötétzöld, hosszúkás uborkák mellett különlegesebb típusok is léteznek, de ezeknek többnyire csak a vetőmagját tudjuk itthon megvásárolni.
- Gömbölyded, citromsárga vagy almazöld uborkák: Ízük friss, gyümölcsös.
- Örmény uborka (armenian cucumber): Világoszöld héjával, hosszúkás alakjával a kígyóuborkára emlékeztet, ennek ellenére botanikailag a sárgadinnye egyik fajtájáról van szó. A félméteresre vagy akár hosszabbra is megnövő termések íze is az uborkáéra emlékeztet, és teljesen hasonló módon használhatók fel, vékony héjukat sem kell lehámozni. Ezt a „műuborkát” az igazi uborkára érzékeny gyomrúak is könnyebben megemésztik.
Az Uborka Táplálkozási Értéke és Jótékony Hatásai
Az uborka nem tartozik a tápanyagban gazdag zöldségek közé. A 95% víztartalmú, folyadékpótlásra kiváló termésekben sokféle vitamin és ásványi anyag is található, de legtöbbjükből viszonylag kevés, egyedül K-vitamintartalmuk kiemelkedő. Hűsítő és nyugtató hatásuk viszont külsőleg is érvényesül: az uborkakarikák helyileg alkalmazva enyhítik az irritációt, gyulladást, tisztítják a bőrt. Ezért lehet hatékonyan kezelni velük például a napozás közben elszenvedett leégést is.
Az uborkáról azt is tudjuk, hogy remekül hidratálja az arcbőrt, ha szeletekben rápakoljuk. Ám ugyanez igaz akkor is, ha megesszük. Ráadásul rengeteg értékes ásványi anyaggal is gazdagítja a szervezetünket. Éppen ezért érdemes inkább nyersen fogyasztani. Főzve már elveszíti a friss ízét, állagát és ropogósságát.
Az Uborka Termesztése Házikertben
Az uborka egyszerűen termeszthető házikertben is. Néhány méternyi uborkaágyás nyáron folyamatosan fedezi egy család számára a salátábavalót, még egy-egy kovászolásra vagy eltevésre való adag is kijöhet belőle. Szabadföldre ajánlott salátauborkát (például Ashley, Joker F1), illetve a zöldségeseknél nem kapható különlegességeket, citrom alakú vagy örményuborkát érdemes a kertben vetni. Az uborkasor helyét arasznyi szélességben komposzttal, trágyával célszerű feljavítani. A magokat kb. 5 centinként kell elvetni, majd a kikelt növénykékből a kívánatos 20 centi távolságban lévőket megtartani. Helytakarékosság miatt az uborkát fel szokták futtatni - erre a célra a gazdaboltban kapható úgynevezett uborkaháló, amelyet a sor két végénél leszúrt karóra feszíthetünk fel. De ha van helyünk, engedhetjük eredeti életmódjának megfelelően a földön is szétterülni a növényeket. A területet összefüggően betakaró levélrengeteg árnyékában, a föld melegét magukba szívó termések íze édesebb, tartalmasabb, mint az uborkahálón lógóké. Ugyanakkor a nedves földközelben a növény a betegségekre is érzékenyebb.
Az Uborka Felhasználása a Konyhában
Az uborka olyannyira sokoldalúan felhasználható, hogy lehet belőle akár reggeli, ebéd, vacsora, vagy akár többféle ital is. Mindez egyszerűen és gyorsan, végül is ki akarna a konyhában aszalódni a nyári melegben, amikor ennél sokkal jobb programja is lehet.
Saláták
A friss uborkából nálunk jellemzően hűsítő uborkasaláta készül. Gyenge gyomrúaknak megárthat - ha tudjuk ezt magunkról, érdemes étkezés előtt fél óráig a salátalében áztatni. Az emészthetőséget javítja, ha a vékonyra gyalult uborkát enyhén besózzuk és kifacsarjuk, de ilyenkor persze az uborka hasznos anyagainak egy részéről is lemondunk.
Az uborkasalátába a nálunk szokásos, édes-savanyú (cukros-ecetes) salátalébe gyakran fokhagyma is kerül. Ha még tejfölt is teszünk a salátához, akkor már a török cacik, avagy görög dzadzíki rokonának is tekinthetjük, amelyek alapja a finomra aprított uborka, a joghurt és a fokhagyma. A közismert görög saláta, a horiatiki („falusi”), a Sop-vidékről elnevezett bolgár sopszka vagy a török coban („pásztor”) saláta fontos összetevője a kockákra vágott uborka. A coban saláta a másik kettővel szemben nem tartalmaz sajtot, a zöldségkeveréket olívaolaj mellett sokszor sűrített gránátalmalével (nareksisi) is leöntik. A mi uborkasalátánkhoz is jól megy a gránátalmaszirup, de a hasonlóan édeskés-fanyar, sűrűre főzött szatmári szilvalekvárral is kipróbálhatjuk.
Töltött Uborka Egyszerűen
Kiváló fogás ebédre, de akár vacsorára is. Az a nagy előnye, hogy nem terheli meg a gyomrunkat, így nemcsak nyugodtan tudunk majd aludni, de a vonalainkat sem veszélyezteti.
Hozzávalók:
- 3-4 nagyobb kígyóuborka vagy salátauborka
- 1 doboz krémsajt
- 1 csokor snidling
- 1 kápia paprika
- 1 csomag madársaláta
- 1 gerezd fokhagyma
- Só, bors ízlés szerint
Elkészítése:Hámozzuk meg az uborkákat. Vágjuk ketté, és vájjuk ki magvas belsejüket. Keverjük össze a krémsajtot az összezúzott fokhagymával, sóval és borssal. Keverjük bele a felaprított snidlinget is. Töltsük meg a keverékkel az uborkákat. Tálaljuk azonnal madársalátaágyon. A tölteléket tovább gazdagíthatod sonkadarabokkal, olívabogyó-szeletekkel vagy tonhallal, füstölt lazacszeletekkel, koktélrákkal is. De az uborkahajókat megtöltheted akár körözöttel is.
Uborkatekercs
Kiváló szendvics reggelire vagy vacsorára, de akár egy kirándulásra is magunkkal vihetjük egy jól záródó dobozban.
Hozzávalók:
- 1-2 kígyóuborka
- 20 dkg füstölt sonka szeletelve
- 25 dkg szeletelt ementáli sajt
- 1 doboz natúr krémsajt
- Fél csokor kapor
- 1 gerezd fokhagyma (ki is hagyható)
- Só, bors ízlés szerint
Elkészítése:Az uborkákat vékony szeletekre vágjuk. Összekeverjük a krémsajtot a fűszerekkel, zúzott fokhagymával és az apróra vágott kaporral. A fűszeres krémsajtból vékonyan rákenünk az uborkaszeletekre. Ráhelyezzük a sonkaszeletet, majd a sajtszeletet, és összetekerjük. Fogpiszkálóval vagy hústűvel összetűzzük, hogy ne essen szét.
Levesek
Hideg Uborkaleves
Nem is hinnénk, de bizony meglehetősen laktató ez a hideg leves. Nagyon praktikus, mert akár magunkkal is vihetjük a munkahelyre, vagy egy hűthető palackban akár kirándulni is.
Hozzávalók:
- 2 kígyóuborka vagy 4-5 zsenge kovászolni való uborka, esetleg két nagyobb salátauborka
- 500 g (két kisebb doboz) görög joghurt
- 1 gerezd fokhagyma
- Fél csokor kapor
- 5-6 levél menta
- 1 kis doboz (175 g) 20 százalékos tejföl
- Só, bors ízlés szerint
Elkészítése:Az uborkákat hámozzuk meg. A zsenge kovászolni való uborkákat elég csak megmosni. Vágjuk ketté, és szedjük ki a magokat a belsejéből. A kovászolni való zsenge uborkát nem szükséges kimagozni. Kockázzuk fel az uborkákat, és tegyük turmixgépbe. Dobjuk hozzá a többi hozzávalót, és alaposan turmixoljuk össze, hogy krémes állaga legyen. Tálalás előtt legalább egy órára tegyük hűtőbe.
Italok
Uborkás Zöld Turmix
Egy ilyen turmix reggelire biztosítja azt, hogy jól induljon a napunk. Mivel pillanatok alatt elkészíthető, így a reggeli rohanásban sem okoz fennakadást.
Hozzávalók:
- 1 kígyóuborka
- 2 kivi
- 4-5 nagyobb levél bazsalikom
- 1 alma
- 1 dl víz
Elkészítése:A meghámozott és kimagozott uborkát kockázzuk fel. Hámozzuk meg a kivit és az almát is. Az uborkát, a gyümölcsöket és a bazsalikomot dobjuk turmixgépbe. Adjuk hozzá a vizet is, és turmixoljuk simára. Kiváló napindító nyári reggeli ital lesz belőle.
Uborkás Limonádé
A belső hidratálás egyik magasiskolája ez a recept. Minden benne van, ami ahhoz kell, hogy pótoljuk a nyári forróságban elvesztett folyadékot és ásványi anyagokat.
Hozzávalók:
- 2 citrom
- 1 kígyóuborka
- Ízlés szerint cukor vagy édesítő
- 4-5 mentalevél
- 1 liter víz
- 1 mokkáskanál gyömbérpor
Elkészítése:Az uborkát meghámozva turmixoljuk össze, majd egy gézlap vagy tiszta konyharuha segítségével szűrjük le a levét. Facsarjuk ki a citromok levét. Egy nagyobb kancsóba öntsük bele az uborka és a citrom levét. Keverjük bele a gyömbérport. Öntsük hozzá a vizet, és ízesítsük cukorral vagy édesítővel.
Tartósítás: Kovászolás és Csemegeuborka Készítése
Az uborka az egyik legkönnyebben savanyítható zöldségünk, így a különböző módokon eltett, édesebb, savanyúbb, csípősebb ízesítések kedvelői nagyon sokféle savanyú - és csemegeuborkát találhatnak a boltokban és piacokon, de otthoni körülmények között sem nehéz nekiállni a tartósításnak.
Kovászolt Uborka
Kovászolással a nyers zöldségekből üdítő-frissítő, kész salátaként vagy nyersanyagként is használatos, néhány hétig tárolható ételt kapunk. Két-három nap alatt a környezetünkben élő baktériumok a zöldség cukortartalmát tejsavvá alakítják, ennek köszönhető a jellegzetes lágy, savanykás íz. A kovászolt uborkát sem kell senkinek (legalábbis Magyarországon) bemutatni, de hozzá kell tenni, nyári káposztát, vagy például nagyon fiatal cukkinit, patisszont is érdemes kovászolni. A fűszerekkel ízesített, 2-5 százalékos sótartalmú, langyos vízbe kerülő zöldség tetejére csak a bacik „beindításához”, kezdő táplálékul kell némi kenyeret tenni, nem a kenyérben lévő kovász a fontos. Csehországban rozslisztet használnak erre a célra.
Szerencsére egyre több vendéglátóhely saját maga készíti el, mert jó kovászos uborkával még az egyszerű sült hal, rántott hús vagy pörkölt is emlékezetes fogássá válhat, nem is beszélve a kovászos uborkából készíthető ételekről, például levesről. Egy időben divatos nyelvi lelemény volt a Balaton környékén az izlandi vulkánokat megszégyenítően nyelvtörő „csiripöri-noki-koviubi”, de a jobb büfékben ma már hamarabb kapunk kézműves hamburgert, mint a könnyű nyári ebédet jelentő csirkepaprikást házi nokedlivel és kovászos uborkával.
Csemegeuborka Eltevése
A téli hónapokra konzervsavanyúság formájában tudjuk az uborkát átmenteni. Vannak, akik szerint a paprikás krumpli nem is értelmezhető csemegeuborka nélkül, mindenesetre számtalan ételhez jó kiegészítők a ropogós uborkaujjak vagy -szeletek. Alapanyagként is használhatjuk őket: a kifőzdék hentestokányában, vagy a Stroganoff-bélszín nálunk ismert változatában találhatunk vékonyra vágott csemegeuborka-csíkokat. A levével együtt egyes mártásokba is jól illik. Bár az eredeti Stroganoff-recept állítólag nem tartalmazza, az orosz konyhán is szeretik, például a szoljanka és a rasszolnyik leves egyik alapanyaga a savanyú uborka és a leve.
A cukros, édes csemegeuborka „egészségtelen” ételnek tűnhet, de ha a levét nem isszuk meg, energiatartalma egyáltalán nem olyan magas, tíz dekában mintegy 30 kalória. Ez a főtt burgonyáénak kevesebb mint fele, és ha uborka helyett ketchup kerül a tányérra, hasonló mennyiség esetén háromszor ennyi energiával kell számolnunk.
Csemegeuborka Recept
Különösebb előkészületeket nem igényel, ezért néhány üveggel érdemes elrakni, ha szép apró uborkát látunk a piacon, vagy a kertben egyszerre érő uborkát nem tudjuk elfogyasztani.
Elkészítése:Az uborkát alaposan megtisztítjuk: legalább 15 percig áztatjuk, majd folyó vízzel lemossuk. A nagyobbakat hosszúkás gerezdekre vagy karikákra vágjuk. (A kifejlett salátauborkákat hámozzuk is meg.) A tisztára mosott üvegeket és kupakokat sterilizálás céljából sütőben, 130 °C-on szárítsuk meg. Az üvegek aljába tehetünk vékonyra metélt vöröshagymát és ízlés szerint fűszereket: koriandert, mustármagot, kaporszárat, bazsalikomot. Beletesszük az uborkákat, a helyet minél jobban kihasználva, de ne zsúfoljuk össze, hogy legyen helye a felöntőlének is.
A felöntőlé hozzávalói:
- 8 dl ecet (10 %)
- 3 l víz
- 100 g só
- 350 g cukor
Elkészítése:A lével feltöltjük az üvegeket úgy, hogy 0,5-1 cm maradjon az üveg tetejéig. Ha marad a léből, a hűtőben sokáig eláll, hígítva felhasználhatjuk salátákhoz, de más zöldségekből készült savanyúsághoz, például céklához is jó. Ha nem hőkezelt savanyúsághoz, pl. csalamádéhoz használjuk, ecetből és cukorból is kevesebb (6 dl, illetve 300 g) kell. Az üvegekre rácsavarjuk a kupakot, és langyos vízben feltéve 7 decis befőttesüvegek esetén 25 percig tartsuk 85 °C-os vízfürdőben. Tűzhelyre tett fazék is megfelel, ha van egy beszúrós hőmérőnk, de kényelmesebb termosztáttal ellátott befőzőfazekat használni. Természetesen a precíz sous-vide forralók is megfelelnek a célnak. Az üvegeket hagyjuk a vízben kihűlni, majd a tetejüket megkopogtatva ellenőrizzük, hogy rendesen ráfeszülnek-e a kupakok.
Az Uborkaszezon Jelentése
Az uborkaszezon kifejezést az eseménytelen nyári hónapokra szokták alkalmazni, amikor megáll az élet, és a sajtómunkások is nehezen tudják a hírrovatokat megtölteni. A szó a német Sauregurkenzeit fordítása, amelyet Berlinben a XVIII. század óta használnak. Hogy hogyan került pont a savanyú uborka a mondásba, arra több magyarázat is van. Az egyik szerint nyaranta jelentek meg az árusok a frissen elrakott savanyú uborkákkal, mások úgy gondolják, a kifejezés eredetileg ínséges időket jelölt, amikor kevés ennivaló akadt a munka nélkül maradt mesteremberek számára.
tags: #salata #uborka #felhasznalasa