Bár a termesztett zöldségeket elnyomó gyomok rengeteg bosszúságot okoznak a kertben gazdálkodóknak, amennyiben egy adott növény nincs kimondottan útban, nem biztos, hogy a kiirtás a legjobb ötlet. Akad néhány értékes és finom növény, ami leszüretelve akár salátában, köretként vagy leszárítva, teába főzve is fogyasztható. Salátafélék, levélzöldségek nem csak a szokásos kerti zöldségfélék közül kerülhetnek ki! Nagyon sok vad növény is ehető. Ezekkel változatosabbá teheted az étrendedet, ráadásul nagyon könnyen termeszthetők. Ha egyszer betelepíted őket egy külterjesebb területbe, erdőkertbe, akkor nincs más dolgod, mint összegyűjteni és megenni őket. Vannak közöttük a téli, kora tavaszi szegényesebb időszakban szedhetők is! Kerti körülmények között is termeszthetők, így meg lehet nyújtani a szezonjukat.
A termesztett salátafélék világa
A saláta szó általában a zöld fejes salátát (Lactuca sativa) jelenti, pedig ezenkívül még rengeteg másfajta saláta létezik. A kerti zöldségfélék közül is sok különlegesebb, vagy vegyszermentes kertekbe beilleszthető egyszerűen gondozható fajtát megtalálsz a kínálatunkban.
- Vajsaláták: Ezek a legismertebbek (pl: Julia). Zöld vagy bordó leveleik puhák, közepük ropogós.
- Fejessaláták: Ezeket tömött, ropogós fej jellemzi, színük zöld (Lento) vagy bordó (pl: Diamant). Közkedvelt fajták az Aranysárga kőfej, Május királya, Attrakció, Téli vajfej. Ez utóbbi hidegtűrő, áttelelő fajta.
- Kötözősaláták (római saláták): Hosszúkás csúcsos fejű saláták, ropogós sárga közepük van, de külső levelei sötétzöldek. Ritkán bordó árnyalatúak. Ismertebb hazai fajta: Párizsi sárga, Párizsi fehér kötözősaláta, Hector, Romance, Fame E. Z.
- Laza fejű saláták: Ilyen pl: a Deci-Minor és a Salad Bowl - hibridek, valamint a tölgylevelű változatok is. Felhasználhatók egészben vagy csak levelekként.
- Jégsaláta: Igénytelen salátafajta, ennek ellenére óriási fejeket terem. A fejek hosszú ideig a földben maradhatnak, anélkül hogy felmagzanának.
Salátatermesztési útmutató és technológiák
A saláták földjét mindig nedvesen kell tartani, hogy a saláta fel ne magvazzon. A talaj víztartó képességét az évenkénti trágyázással biztosíthatjuk. Ha kevés hely áll rendelkezésünkre, ültessük a salátát a káposztasorok közé, a salátát a káposzták megnövése előtt felszedhetjük. Palánták ültetése: Soha ne ültessük túl mélyre, hogy a levelei a talaj fölött nőjenek. Földjét csak kicsit locsoljuk be, ne legyen tömör. A salátáknak csak a tövét locsoljuk, mert ha a közepüket éri a víz, akkor elrohadhat. Fontos dolog, hogy kapálással lazítsuk fel a talajt körülöttük, hogy a gyomok ne tudjanak kibújni, különben elszívják a nedvességet a salátáktól. Onnan tudjuk hogy a saláta megérett, hogy a közepe tömörré, sűrűvé válik.
Palántanevelés: A magot vessük komposztból készített melegágyba és öntözzük meg. A talajt tartsuk állandóan nedvesen. Amikor a palánták már kissé megnőttek ültessük át nagyobb cserepekbe vagy az eredeti helyére. Az üvegházban gondoskodni kell megfelelő szellőztetésről, mert a lisztharmat megtámadhatja a növényeket. Sok salátafajta ellenáll ezeknek a gombáknak (pl: a Clarion).
Speciális salátafélék és felhasználásuk
Folyamatosan szedhető saláták: Ezek a magkeverék formájában kapható vegyes metélősaláták. Kis helyigényűek, és egy idényben háromszor-négyszer is vághatunk zöldsalátának való leveleket egy-egy növényről. A magokat folyamatosan vethetjük márciustól augusztusig. Félárnyékos helyen termesszük, bőséges öntözést kíván. Fajtái: Flamenco (tölgylevelű típus), Lollo Rosso és Lollo Bionda, Amerikai barna.
Az endívia nyár végétől egész télen át fogyasztható salátaféle. Félárnyékos helyet igényel, mert napos helyen íze kesernyéssé válik, és könnyebben felmagzik. A korai fajtákat júniusban, a télieket nyár végén, 30 cm-es távolságra lévő barázdákba vessük, olyan helyre, ahol később fóliával letakarhatjuk. Körülbelül 3 hónappal a vetés után kezdjük el a halványításukat. Helyezzünk föléjük lefordított, elzárt kifolyónyílású cserepet vagy fekete fóliát.
Különleges - és egyre gyorsabban terjedő - vitamindús salátaféle a rukola. Friss levelei földimogyoróhoz hasonló ízűek. Balkonládában, cserépben is termeszthető. Salátákhoz, levesekhez, pizzák ízesítésére használják a mediterrán konyhákban. A zsázsa a legegyszerűbben és leggyorsabban termelhető saláta alapanyag. A barna magjait földdel megtöltött cserépbe, vagy vastag itatóspapír rétegbe vessük el. Rendszeresen ellátva langyos vízzel 12-14 nap múltán az apró növénykéket ollóval levághatjuk.
Hogyan termeszthetünk mikrozöldeket (kezdőknek)
Történeti és spirituális kontextus
Az első írásos emlékek Hérodotosz-tól maradtak ránk. Az ő beszámolója szerint a perzsák asztalán találkozott először salátával, i. e. 550-ben. Megemlíti a növény nyugtató hatását és termesztett változatokról is említést tesz. Augusztusz császár valószínűleg ennek a növénynek köszönheti egy súlyos betegségből való felgyújását. Érdekessége, hogy levelei úgy helyezkednek el, hogy lemezeiket csak a felkelő és a lenyugvó nap sugarai érik, az erősebb fényű sugarak csak a felső élüket érintik, így természetszerűleg É.-D. A tejnedv felelős egyébként a saláta keserű ízéért. A szárított tejnedvet salátaópiumnak is nevezik. A tejnedvet az egyiptomiak kifejezetten afrodiziákumként használták.
A világ valamennyi vallásában fellelhetőek olyan növények, virágok, amiket gyógyításra, révülésre, illetve szertartások helyének megtisztítására használtak. A vörös-, és fokhagymát rossz szelleműző és fertőzés pusztító hatásáról emlegette a nép. A fehér üröm az ókori világok, ill. a magyarság ismert gyógy, és mágikus növénye volt. A vasfű Magyarországon is fellelhető álom és gyógynövény. A druidák hite szerint a vasfű a Sirius bolygóról került a földre. A boszorkányok, sámánok, táltosok elengedhetetlen kelléke volt, s a népi hagyomány is úgy tartja a vasfű „láthatatlanná” tesz.
Vadnövények a konyhában: A természet ajándékai
A boltok polcain kínált salátákhoz szokott ízlelőbimbóinknak elsőre talán furcsák lehetnek a vadon termő növényekből készült saláták, ezért először talán érdemes kipróbálni a félvad változatokat. Félvad alatt azt értjük, hogy az általunk kedvelt és gyakrabban fogyasztott salátafélékhez (jégsaláta, fejes saláta, endívia, galambbegy, stb.) keverünk vadon termő növényeket, így kevésbé koncentráltan kapjuk a „vad” ízeket.
Kiváló alapanyagot szolgáltathatnak salátáinkhoz a különféle kerti növények levelei is, melyek „normál” körülmények között a komposztrakáson, esetleg háziállataink táplálékaként végzik. Ilyen például a cékla, a karalábé vagy a szőlő levele, a zöldhagyma szára, a zöldborsó zsenge hajtásai. A vadon termő növények igen széles tárházából válogathatunk, mint tyúkhúr (ez ízben nagyon közel áll a fejes salátához), turbolya, vadsóska, rukkola, csalán, gyermekláncfű, százszorszép, cickafark, medvehagyma, libatop vagy éppen porcsinfű.
A vadon termő növényekből főként a kora tavaszi időszakban készíthetünk ízletes salátát. A zsenge hajtások kellemesebb, enyhébb ízűek. Később, a növény teljes kifejlődésével a levelek keményebbé, esetleg keserűvé, túl vad ízűvé válhatnak. Egyes folyamatosan csipkedett növények egész nyáron hozzák friss hajtásaikat, így akár a nyár folyamán is szolgálhatnak salátáink alapanyagául. A legfontosabb szempont, hogy az éppen rendelkezésre álló zsenge hajtásokat keressük, kóstoljuk meg a kiszemelt növényeket (pontos beazonosítás után!!), s a számunkra ízletes példányokról gyűjtsük be a salátának valót.
A saláta lelke az öntet. Kedvenc önteteinket ezekhez a salátákhoz is felhasználhatjuk. A vinaigrette szinte mindenhez illik, különféle fűszerekkel pedig szinte a végtelenségig ízesíthető és variálható az alaprecept. A joghurtos öntetek a kész öntetekhez képest kalóriaszegényebbek, egészségesebbek, és szintén sokféleképpen ízesíthetőek. Kísérletezzünk bátran az ízekkel és a színekkel!