Talán már sokszor hallottál a savanyú talaj, lúgos talaj kifejezésekről, nem véletlenül. Növénytermesztésnél, kertészkedésnél számos tényezőt kell figyelembe vennünk, amik nagyban befolyásolják növényeink jóllétét. Ilyen szempontok közül az egyik legfontosabb, hogy megfelelő talajban helyezzük el őket. A talaj pH értéke határozza meg a talaj lúgosságát vagy éppen savasságát, és ez kulcsfontosságú a növények számára elérhető tápanyagok szempontjából. A saját termesztésű gyógy- és fűszernövények aromája utánozhatatlan, és szerencsére a fűszer- és gyógynövényeket folyamatosan szüretelheted és száríthatod. Ráadásul nemcsak annak érdemes belevágnia, akinek nagy kertje van, hanem akár az is, akinek egy kis balkonja, hiszen kis helyigénnyel rendelkeznek. Ha pedig egyszer belefog az ember, akkor szinte egész évben használhatja őket az ételek ízesítéséhez a konyhában.
A Talaj Kémhatásának Megértése: pH Értékek és Jelentőségük
A talaj pH értéke alapvető fontosságú a növénytermesztésben, hiszen ez a paraméter határozza meg a talaj lúgosságát vagy éppen savasságát. A kémhatást a következőképpen csoportosíthatjuk: 4,5-6,8 pH esetén savas, 7,2-14 pH esetén lúgos környezetről beszélhetünk, míg a 6,8-7,2 pH érték tekinthető semlegesnek.
A talajok kémhatását az alapkőzet minősége és a talajképződési folyamatok határozzák meg. Például a savanyú, szilikátos talajok mállástermékein eleve savanyú talaj alakul ki, míg a szénsavas mészben gazdag kőzetek mállástermékein meszes (lúgos) talajok képződnek. A mészben szegény talajok tehát savanyúak, a jelentős mésztartalmúak pedig lúgosak. A kettő közötti átmenetet hívják semlegesnek. Hazánk területének 30%-án savanyú, 5%-án semleges, 65%-án különböző mértékben meszes a talaj. Kisebb-nagyobb területeken pedig szikes talaj is előfordul, melyeket régen kizárólag legeltetésre használtak rendkívüli lúgossága miatt. Hazánk egy-két területén, például az Őrségben, kifejezetten jellemző a savanyú talaj.
Talajunk mésztartalmáról úgy győződhetünk meg a legegyszerűbben, ha egy marék száraz, elmorzsolt földünkre háztartási sósavat öntünk. Ha a talaj savanyú, akkor elnyeli a sósavat anélkül, hogy bármi történne. Ha viszont meszes, akkor határozottan pezseg, sőt felhabzik.
Mészkerülő és Savanyú Talajt Kedvelő Növények Fajtái
A legtöbb dísznövény, valamint néhány más típusú növény is kifejezetten a savasabb közegben érzi jól magát. A zöldségtermesztés egyik fontos pillére szintén a talaj választás. A jó hír pedig, hogy a zöldségek nagy része minden enyhén savas talajban remekül érzi magát. Akadnak olyan zöldségfélék is, amelyek nem kifejezetten szeretik a savanyú talajt, de jól bírják azt, így képesek ilyen környezetben is fejlődni. A gyümölcsök termesztésekor is kiemelt figyelmet érdemes fordítani a megfelelő talaj kiválasztására. A gyümölcsök közül mészkerülő a szamóca, az áfonya és a gesztenye.
Általánosan elmondható, hogy a fenyők és az örökzöldek savanyú talajban érzik jól magukat, nincs köztük olyan, amely határozottan igényelné a magas mésztartalmat. A meszes talajviszonyokat sok dísznövény nem viseli el, köztük az Erica-félék, a Callunák, a rhododendronok, az azáleák, a ciklámenek, a magnóliák, a kaméliák és a somfélék sok fajtája. Nem jól díszlenek ilyen körülmények között a begóniafélék és a hortenzia sem. Meszes talajban csak néhány évig él meg a japán juhar is. Több, viszonylag korán virágzó cserje is a savanyú talajt kedveli.
Ha ilyen a talajunk, valószínűleg meszezésre szorul. Fontos megérteni, hogy meszes talajból a mészkerülő növények a vasat és a magnéziumot nem tudják megfelelően felvenni. Teljesen megértem azokat a kertbarátokat, akik úgy vélekednek, mégis megpróbálnak minél jobb körülményeket teremteni Rhododendronjuknak vagy Magnóliájuknak. Éppen ezért, mészkerülő növényeket telepíthetünk oly módon, hogy a helyükön a talajt egy jó nagy gödörnyi méretben kitermeljük, és azokat savanyú kémhatású anyaggal, például balti tőzeggel töltjük meg. Ez az eljárás azonban csak addig hatásos, amíg a gyökerek el nem érik a környező talajrészeket. Ha az eredmény 6.8 és 4.5 közötti, mindenképpen savanyú talajra való növényeket ültessen!
A Fűszer- és Gyógynövények Világa a Kertben
A fűszerkertet, gyógynövénykertet tervezve érdemes előtte mindenképpen tájékozódni, hogy az általunk kiválasztottak közül melyek évelők, és melyek egynyáriak vagy kétnyáriak. Az egynyári vagy kétnyári növények, mint például a bazsalikom, a koriander, a levél petrezselyem, az édeskömény vagy a turbolya, gyorsan nőnek, így akár szakaszosan is vethetők tavasszal és nyáron, ha azt szeretnénk, hogy mindig legyen utánpótlás. Az évelők, mint például a szurokfű (oregánó), a menta, a kakukkfű, a tárkony, a rozmaring vagy a metélőhagyma, lassabban fejlődnek és állandó helyet igényelnek.
Ideális esetben a növények napos, szélvédett helyet, jó vízgazdálkodású talajt igényelnek. Azonban nem minden fűszernövény kedveli a tűző napot. Árnyék- vagy inkább félárnyéktűrő a turbolya, a petrezselyem, a bakszakáll (gyökere fogyasztható), a menta, a citromfű, a metélőhagyma. Ugyanezek a növények jobban viselik a nyirkos talajt is.
A talaj minőségének javítása kulcsfontosságú a sikeres termesztéshez. Ha agyagos a talajunk, keverjünk hozzá érett istállótrágyát, komposztot vagy zöldtrágyát. Ez segíti a talaj szerkezetének lazítását és a tápanyagtartalom növelését. Megfelelő talajjal feltöltött emelt ágyással tudjuk biztosítani számukra a legjobb vízelvezetést, ami különösen fontos a pangó vizet nem kedvelő fajtáknál.
5 tipp a szép és finom fűszernövényekért / kert TV
Vetéstől a Betakarításig: Fűszernövények Szaporítása és Ültetése
A fűszer- és gyógynövények termesztése magvetéssel vagy palántázással történhet. Ha magról vetünk, a hidegtűrő petrezselyem, koriander, kamilla, kapor magjai márciustól augusztusig vethetők szabadföldbe. Fontos megjegyezni, hogy ezek a növények, különösen a turbolya és a kapor, az átültetést nehezen viselik.
Sok gyógynövény magjából nevelhetünk palántát is. A vetési mód megválasztásánál kövessük a csomagoláson olvasható instrukciókat. A bazsalikom például hidegérzékeny, ezért jobb, ha palántának előneveljük, és a palántákat csak a fagyveszély elmúltával ültetjük ki. Az évelő rozmaring, zsálya, metélőhagyma, édeskömény magjait szintén palántának vessük el, és csak akkor ültessük ki őket, amikor már elég nagyok a palánták. A palántákat azonban a kiültetés előtt edzenünk kell, például hidegágyban, és csak ezután kerüljenek az állandó helyükre.
Hová ültessünk gyógynövényt?Gyógynövényeket nevelhetünk emelt ágyásban, elkülönített fűszerkertben, de akár virágágyásaink szegélyeként is. Ha külön gyógynövény- vagy fűszerkertben gondolkodunk, megkönnyítjük a betakarítást, és a forró nyári napokon élvezhetjük a növények illatát is. A gyógynövényeknek gyakran a virágaik is mutatósak, egyben fűszerként is használhatjuk őket.
A gyógynövénykert díszértékét növelhetjük, ha az ezüstös levelű levendulát vagy a zsályát kombináljuk a kék virágú borágóval, a narancssárga virágú körömvirággal. Mindkettejük virága ehető, így nemcsak esztétikailag, hanem kulinárisan is gazdagítják a kertet. Az eltérő textúrájú növények összeültetése is különleges hatást nyújt, ilyenek például a kakukkfű és a bazsalikom.
A gyógynövények remek szegélynövények. Kiváló szegélynövény a kakukkfű vagy a metélőhagyma. Kis forgalmú területen a borsikafű és a kakukkfű a járólapok hézagai közé is ültethető. Ha áthaladunk rajtuk, finom illatukat is élvezhetjük. A magas, fátyolszerű lombozatú édeskömény szintén kiváló ágyásszegély, sárga virágai pedig remek méhlegelők. Gyógynövényeket ültethetünk a zöldségeink közé is. A petrezselymet, a koriandert, a turbolyát telepíthetjük például a zöldségsorok közé, vagy azok szegélyére.
Betakarítás és tárolás:Nincs a saját termesztésű gyógy- és fűszernövények növény aromájához hasonló! A fűszer- és gyógynövényeket folyamatosan szüretelheted és száríthatod. A virágos-leveles hajtásokat szárítás után morzsoljuk, majd aromaőrző csomagolásban tároljuk. Magok tárolásához a tasakokat tegye egy befőttesüvegbe. Tegyen mellé pár babérlevelet és egy darab vászonba néhány szem rizst (páraelszívó), majd zárja le és tegye sötét, hűvös helyre. Így évekig biztonságosan lehet tárolni őket. A vegyszermentes, hagyományos technológiával termesztett növények magjai évről évre vethetők. A magokat első évben ajánlott felszaporítani.
Részletes Növényismertetők: Fűszernövények a Kertben és Konyhában
Ebben a részben számos, a kertekben gyakran előforduló fűszer- és gyógynövényt mutatunk be részletesebben, figyelembe véve az általános talajigényeiket és termesztési praktikáikat, amelyek segíthetnek a savanyú talaj adottságai mellett is sikeresen gazdálkodni.
Kapor (Anethum graveolens)
A kapor ősi fűszer és gyógynövény alapanyag, amit a Pannóniába a legionáriusok hoztak be. Egynyári, fás szárú növény, melynek magassága eléri a 140 centimétert. Tavasszal, március elejétől vessük a szabadban. Magjai 4-5 °C fokon már csírázásnak indulnak, de az optimális csírázási hőmérsékleten, 12-15 °C körül, sok levelet és jó gyökérzetet fejleszt. Amikor a szárcsúcsokon az ernyők megjelennek, hőigénye nő, így csak 20 °C felett biztos a terméskötése és gyors az érés lefutása. A hidegre kevésbé érzékeny. Korai vetés esetében az előforduló tavaszi fagyok sem tesznek kárt benne. Öntözés nélkül is termeszthető. Másodnövényként biztonságosan csak öntözéssel termeszthető. Másodnövényként július-augusztusban vethetjük, ekkor azonban magra már ne számítsunk. Levélfűszernek a 30-35 cm-es magasság elérésekor szedjük, ez még a szárba indulás előtti szakasz. Ekkor a hajtások zsengék, zöldek, dúsan levelesek. A levágott leveles hajtásokat igen vékonyán kiterítve, száraz, fedett helyen szárítsuk meg és apróra összetörve zárt edénybe tároljuk. A magyar konyha kedvelt fűszernövénye. Nélküle elképzelhetetlen a kovászos uborka, a túrós lepény, a tökfőzelék, kapros-túrós palacsinta. Használják levesek, főzelékek, saláták, hal, gombaételek, körözöttek, mártások, túró ízesítésére. Használják a kovászos uborka, a paprika, a savanyú káposzta és a tök eltevésénél. Gyakran használják fűszeres páclevekben. A friss zöld kapor az erdélyi ordás-palacsinta ízesítője.
Édeskömény (Foeniculum vulgare)
Az édeskömény évelő növény, 20-30 centiméter hosszú főgyökere belül hófehér. Elágazó, hengeres, barázdált, csupasz, kékeszöld színű szára 1-2 méter magasra nő meg. Levelei szórt állásúak. Virágzata lapos, kétszeresen összetett ernyő alakú, 12-15 cm széles. Az öt zöld csészelevél jelentéktelen, keskeny szegéllyé redukálódott. Termése nagyon hasonlít a kaporéhoz, de nagyobb annál. Az 5-8 mm hosszú, zöldesbarna vagy zöldessárga termés két vége elkeskenyedik. Meleg és fényigényes növény. Magjai már 6-7 °C-on kezdenek csírázni, de a 18-20 °C az optimális. Virágzás és terméskötés idején 25 °C körüli hőmérsékletet igényel. A −8 -10 °C-os hideget az édeskömény tövei még átvészelik, az ennél hidegebbet csak takarással bírják ki. Fény nélkül virágzata alig fejlődik, félárnyékban kevesebb magot hoz, mint a napon. Vízigénye változó: a növekedési szakaszban sok vizet igényel, virágzáskor viszont a sok csapadék rontja a maghozamot. Az első évben érdemes öntözni, utána az erős gyökérzete ellátja vízzel.
Az édeskömény fűszer és gyógynövény egyben. Közepesen fagyérzékeny: a −8 -10 °C-os hideget az édeskömény tövei még hó nélkül is jól átvészelik, az ennél hidegebbet csak hótakaró alatt. Fényigényes, gyenge fényben vagy árnyékban virágzata alig fejlődik. Félárnyékban, illetve szórt fényben mindenképp kevesebb magot hoz, mint a napon. Íze és illata az ánizsmaghoz hasonlít. Magjait levesekbe és halételekbe főzik, a gumóját lereszelik, és a káposztasalátához adják. Étvágyjavító, szélhajtó, görcsoldó, tejszaporító hatású. Felhasználható még késő, rendszertelen menstruáció kezelésére is. Aktiválja a női hormonokat, és ezzel enyhítheti a klimax tüneteit. Jobb hatást érhetünk el, ha az édesköményt cickafarkkal és komlóval kombináljuk.
Rukkola (Eruca sativa) - Borsmustár
A rukkola már a római kortól ismert, afrodiziákumként van nyilvántartva. Gazdag vasban és kalciumban, de tartalmaz vitaminokat is: A, C, K. Íze borsos-mustáros, egy kicsit hasonlít a tormára és emlékeztet a földimogyoróra. Magról szaporítható és gyorsan fejlődik. Nevelhető balkonon is. A kertben gyorsan terjeszkedik, így rövid időn belül rukkola mezővel rendelkezhetünk. Szereti a meleg, száraz helyet. Frissen fogyasztható, a hűtőben csak pár napig lehet tárolni. Érdemes nedves konyharuhába csavarni, így hosszabb ideig marad friss. Elsősorban salátákba, pizza tetejére használják, de kóstoljuk meg szimplán néhány csepp dióolajjal és citrommal.
Cikória (Cichorium intybus)
A cikória nem csak kávé készítésére használható. Cukorbetegség, emésztési problémák, vér tisztítás, fogyókúra, máj, vese, epe regenerálás, szorulás, álmatlanság ellen használható. Minden része hasznos. A virágok sokáig frissen maradnak, belőlük krémlevest lehet készíteni, sőt rántani is lehet. A levelekből salátákat lehet készíteni. Vetése május-júniusban történik, tőtávolság 30-35 cm, sortávolság 60-80 cm. A gyökerek begyűjtése október közepén esedékes. Kávé készítésekor az egész növényt fel lehet használni, gyökérrel együtt apróra vágva, megszárítva, pergelve, majd ledarálva és porítva. Az illata csodálatos. Ízlés szerint 1 evőkanál kávét 1 dl vízhez téve és 5 percig forralva rendkívül finom és egészséges tejeskávé készíthető belőle.
Citromfű (Melissa officinalis)
A citromfű fűszer és gyógynövény, mely a Közel-Keletről származik, és a mediterrán éghajlatot kedveli. Meleg, napos helyen érzi jól magát. Április elején magról vetik, vagy májusban palántázzák. Cserépben, balkonládában is nevelhető, teraszon vagy lakásban. Magassága 100-120 cm. Levelei csipkézettek, fűrészesek, citromillatúak, jellegzetesen pelyhesek. Hajtásait és leveleit szedik folyamatosan. Ettől bokrosodik, terebélyesedik és nem nő magasra. Virágzik július-augusztus hónapokban. A virágok színe fehér, esetleg enyhén rózsaszínű. A citrom illatú friss levelét saláták, mártások, főzelékek, gyümölcslevesek, vadételek, hidegtálak ízesítésére használjuk. Kiváló limonádé, tea, vermut és puding díszítésére, illetve ízesítésére. Vírusölő tulajdonsága miatt a belőle készített krém alkalmazható a herpesz kezelésére. Teája szívnyugtató, görcsoldó. Serkenti az emésztést, és alkalmazzák fejfájás, alvászavarok, depresszió, gyomorrontás, gyomorsavtúltengés, hányinger, puffadások esetén is. Javítja az epeműködést, emésztést, csökkenti a vérnyomást és a fejfájást, általános görcsoldó szer. Mivel távol tartja a szúnyogokat, érdemes virágcserépben az ablakba helyezni.
Tárkony (Artemisia dracunculus)
A tárkony Erdélyből került Magyarországra. Nagyon kedvelt, jellegzetesen fűszeres illatú, kissé kesernyés, enyhén csípős ízű fűszer, ami az ánizsra emlékeztet. Évelő növény, magassága 100-150 cm. Élénkzöld levelei 6-8 cm hosszúak, 2-6 mm szélesek, lándzsásak, hegyes végűek. A virágok kétivarúak, szél porozza őket. Általában őszi tőosztással szaporítják, de magról is lehet szaporítani. Májusban meleg, napos helyre ültessük. Tőtávolsága 60-80 cm. Vízigényes növény. Leveleit friss, zöld állapotában, vagy sóban, illetve ecetes vízben eltéve, akár szárítva is felhasználhatjuk.
Izsop (Hyssopus officinalis)
Az izsop évelő fűszer és gyógynövény, amit Magyarországon már régóta nem termesztnek, de vadon sok helyen megtalálható, hiszen jól bírja a szárazságot és a fagyot. Magassága 40-60 cm, levelei lándzsa alakúak, ép szélűek, virágai lehetnek fehér, rózsaszín, kék vagy piros színűek. Júliustól, a nyár végéig virágzik. A hajtások felső 15-20 cm részét használjuk fűszerként sültekhez, húspácokhoz és mártásokhoz. Gyógynövényként alkalmas asztma, görcsök, étvágytalanság és köhögés ellen, de ugyanakkor fertőtlenítő hatású. Magvetéssel szaporítható. A magokat április közepétől vessük el, 1-2 cm mélyre, sor és tőtávolság 30 cm. Kedveli a napos, száraz helyet, és már az első évben szedhetjük a hajtásokat és ősszel a magokat.
Lestyán (Levisticum officinale)
A lestyán évelő fűszer és gyógynövény. Régebben a falusi kertekből nem hiányozhatott, mind friss, mind szárított állapotban. Nincs szükség nagy mennyiségre, mert intenzív íze miatt csak keveset kell használni belőle. Szereti a félárnyékos, kötött, nedves, tápdús talajt. Magassága 1,5 - 2 m, virágja sárga. Második évben virágzik és hoz magokat. Termése sárgásbarna. Szaporítható tőválasztással vagy magról. Magvetés október-november, illetve március. A tőosztást csak tavasszal, a friss hajtások megindulása után javasolt. Levesek, saláták, diétás ételek és italok, likőrök és ecetek fűszerezésére használhatjuk.
Oregánó (Origanum vulgare) - Szurokfű
Az oregánó évelő, félcserje, fűszer és gyógynövény, magassága 30-60 cm, aromás illatú. A meszes talajokat kedveli, így gyakori a száraz gyepek, hegyoldalak és erdőszélek közelében. (Fontos megjegyezni, hogy az oregánó tehát nem savanyú, hanem meszes talajt preferál, ezért savanyú talaj esetén a talaj meszezése vagy emelt ágyásban történő termesztése javasolt.) Szára elágazó, levelei tojásdadok, szőrösek. Leveles hajtásai folyamatosan szedhetők. Szaporítása: magjait március végén vetik, tőosztás március-áprilisban vagy ősszel. Júniusban a hajtásai dugványozhatók. Sajátságos íze van, mely a majoránnára és a kakukkfűre emlékeztet. Gyakran használják paradicsommártás ízesítéséhez, grillezett húsokhoz, sült zöldségekhez, levesekhez, töltelékekhez, paradicsomos, burgonyás, halas, babos ételekhez, pástétomokhoz, mártásokhoz. A frissen szedett leveleket saláták készítéséhez használják. Virágzó hajtásait vágva vagy morzsolva tárolják a téli időszakra. A természet antibiotikumának tartják. Keserű anyagot és gyulladáscsökkentő timolt tartalmaz, ami a baktériumok szaporodását gátolja. Teája nyugtató hatású, étvágygerjesztő, baktériumölő, köhögéscsillapító. Felhasználható festékkészítésre is.
Rozmaring (Rosmarinus officinalis)
A rozmaring évelő örökzöld félcserje, fűszer, gyógynövény és kiváló méhlegelő. A kámforra emlékeztető keserű, aromás fűszer. Levelei sötétzöldek, egyenesek, tűformájúak, szélük visszahajlik, fonákjuk szőrözött. Virágai végállásúak, színei a világoskéktől a liláig terjednek. A növény minden része aromás illatú. Szaporítható tőosztással, de a 8-10 leveles hajtások csúcsait nedves homokban lehet gyökereztetni. Másik módszer az, ha 10-15 cm hosszú hajtásról eltávolítjuk az alsó leveleket, majd egy pohár vízbe állítjuk. A gyökérkezdemények megjelenése után nedves homokba ültetjük. Otthoni használatra cserépbe is ültethető.
A rozmaring jó az ételekben, főképp pástétomokban, salátákban és a bor készítéséhez. A virágjával eceteket és konzerveket lehet ízesíteni. Mártások, vadhúsok, pácok, szárnyas sültek, gomba és halételek fűszerezésére, valamint különleges növényi ecetek készítésére használják. Zsályával és hagymával pácok, szószok, birkahúsból készített ételek, vadhúsok ízesítésére alkalmas. Teája hatásos a fejfájás és nátha ellen. A rozmaring illatszerként is használható, helyettesítheti a tömjént. A rozmaringos borból desztillálással készíthető a rozmaringszesz, ami gyógyszerként használható. Frissen vagy szárazon a fürdővízbe áztatva illatosít és frissít. Morzsolva jól zárható edényben, száraz helyen kell tárolni. Népgyógyászati felhasználása hosszú távú tradíción alapszik. Emésztési zavarok, gyomor- és bélrendszer enyhe görcsös állapotainak oldására, izom- és ízületi fájdalmak és perifériás keringési zavarok enyhítésére használják.
Kakukkfű (Thymus vulgaris)
A kakukkfű évelő fűszer és gyógynövény félcserje. Szárazságtűrő, fényigényes. Magassága 20-50 cm, bokor alakú. A fekvő részeken a hajtások legyökereznek. Apró, ajakos, lilás rózsaszínű vagy vörös virágai az ágak végén nyílnak. Főleg a mészkőhegységekben, a szárazabb, füves réteken, erdők szélén könnyen megtalálhatjuk. (Hasonlóan az oregánóhoz, a kakukkfű is a meszesebb talajokat kedveli, ezért savanyú talaj esetén a pH beállítása vagy specifikus termesztési körülmények biztosítása lehet szükséges.) Rézsűkön, kővályúkban, sziklakertben és kőfalakon nevelhetjük. Napfényt, nedves talajt kíván. Magvetéssel, dugványozással és tőosztással egyaránt szaporítható. Magját tavasztól nyár közepéig vethetjük pohárba vagy más, kisebb edénybe, 0,3-0,5 cm mélyre. A 6-8 cm magas palántákat 20 cm tőtávolságra ültetjük. Tőosztással márciusban vagy szeptemberben szaporíthatjuk.
A legjobb fűszert vagy gyógytea alapanyagot a virágzáskor szedett hajtásokból kapjuk. Hajtásait mindig a fás részek fölött vágjuk le. Itt vágás után újra hajt, így egy évben többször is vágható. A virágos-leveles hajtásokat szárítjuk, morzsoljuk, majd aromaőrző csomagolásban tároljuk. Kámforos aromája miatt óvatosan kell használni, mert túladagolva megváltoztatja az étel jellegét. Használják levesekhez, bab, borsó, burgonya, paradicsom, káposzta főzelékhez, salátákhoz, sültekhez, vadas ételekhez, töltött káposztához, véres és májas hurkákhoz, kolbászokhoz, halételekhez, körözöttek, ecetek és a vörösbormártás készítéséhez. Étvágygerjesztő, gyomorjavító, görcsoldó, köhögéscsillapító, szélhajtó, köptető, erős fertőtlenítő és antibakteriális hatása van.
Menta (Mentha)
A fodormenta és macskamenta is a menta nemzetségbe tartozik. Évelő fűszer és gyógynövény. Kedveli a gazdag talajokat, viszonylag vízigényes növény. (Jóllehet a menta nem kifejezetten savanyú talajt igényel, de jó vízelvezetésű, tápanyagdús savanyú talajban is sikeresen termeszthető, különösen, ha annak nedvességtartalma megfelelő.) Lágy szárú, magassága 40-60 cm. A levelek rövid nyelűek, lemezük lándzsa vagy nyújtott ellipszis alakú, fűrészes szélű, csúcsa hegyes, felszíne sötétzöld, fonáka világosabb zöld. Gyakran a levélerezet, vagy a levél egy része ibolyás színű. A levél mentolos szagú, íze először égető, majd hűsítő. A virágzáskor gyűjtött gyógynövény kellemetlen szagú. Virágzata álló füzér, lila színűek, július és szeptember között nyílnak. Termése makkocska, de magja csak ritkán csíraképes. Ősszel vagy tavasszal, dugványozással, illetve tőosztással szaporítják. Évenként kétszer szedik a leveleit.
A menta használata igen egészséges, mert emésztési zavaroknál, epegyulladásnál, menstruációs zavaroknál nagyon hatásos. Teája felfúvódásoknál alkalmazzák nyugtatóként, csökkenti a viszketési ingert a bőrön, migrénes rohamoknál görcsoldó. Naponta 3-4 csészével fogyasztható, étkezések között. Használják gyümölcssalátákhoz, pulykatöltelékbe, szószokhoz, mártásokhoz, teákhoz, likőrökhöz, limonádékhoz, üdítőkhöz és különböző ínyencségek ízesítésére. Kandírozott leveleivel édes ételeket díszíthetünk. Illóolaját a cukrászatban és a kozmetikai iparban használják fel szájvizekben, fogkrémekben.
Metélő Fokhagyma (Allium tuberosum)
A metélő fokhagyma évelő fűszernövény, magassága 25-30 cm. Levelei telt húsosak. Napos, tápanyagban dús helyet kedvel. (Ez a növény jól alkalmazkodik, így enyhén savanyú talajban, megfelelő tápanyagellátás mellett is szépen fejlődik.) Vetése március-áprilisban. A vetést tartsuk állandóan nedvesen, mivel nagyon lassan kel. Tőtávolsága 15-20 cm, sortávolsága 25-30 cm. Júliustól vághatjuk leveleit, melyeket saláták, tojásételek, túró ízesítésére használunk. Nyers fogyasztása után sem okoz kellemetlen leheletet.
Metélőhagyma (Allium schoenoprasum) - Snidling
A metélőhagyma évelő, erős aromájú fűszernövény. Magassága 20-50 cm, levelei karcsúak, henger alakúak és üregesek. A tavasz első zöldülő hírnöke. A metélőhagyma a talajjal szemben nem igényes, minden talajban termeszthető. (Ez azt jelenti, hogy savanyú talajban is jól megél, ha az egyéb feltételek, mint a vízelvezetés és a tápanyagtartalom megfelelő.) A félárnyékot is tűri. Virágai rózsaszínűek, kerek ernyőben nyílnak. A magvakat márciusban melegházba vagy cserépbe vethetjük.
tags: #savanyu #talaj #fuszernoveny