A természet sokszor olyan helyeken is utat tör magának, ahol nem is várnánk. Eredetileg sziklafalakon rakott fészket, de a városok kialakulásával már szinte kizárólag épületeken költ. A fészket puha növényi anyagokkal, szöszökkel, tollakkal béleli, melyeket a levegőben gyűjt össze. Hazánkba április második felében érkezik vissza telelőhelyéről, augusztustól pedig már elkezdődik a vonulás. Ez a különleges alkalmazkodóképesség tette lehetővé, hogy egyes ragadozó madarak akár az ember közvetlen közelében, erkélyládákban is megjelenjenek.
A ragadozó madarak világa és a vándorsólyom
A sólyom-féle, kistestű ragadozó madarunk az egyik legfigyelemreméltóbb jelenség az égen. A világon a leggyorsabban repülő madár! Csak összehasonlásnak: a Forma-1-es autók csúcssebessége kb. 300-350 km/óra, és ez a madár képes felvenni velük a versenyt a zuhanórepülés során. A felnőtt hímek testének felső része kékesszürke színű, míg a tojók felső résszel és barna színezetű alsó testtájjal rendelkeznek. Gyors támadással, meglepetésszerűen csap le áldozatára, főleg bokrok, fasorok takarásából lepi meg zsákmányát, majd ezután elhagyja búvóhelyét és alacsonyan szállva, gyors ütemben kirepül.
A kerecsensólyom a többi sólyomféléhez hasonlóan nem épít fészket. Vagy a sziklapárkány talajába alakítják ki a tojások helyét, vagy más madarak munkáját használják ki. A fás élőhelyeken leginkább az ölyvek és a sasok üres fészkeit használják a költéshez. Általában 3-4 tojást rak, valamint repülő madarakat, például seregélyt vagy galambfajokat is zsákmányol. Egész Európában, így hazánk jelentős részén elterjedt, a Kárpát-medencében rendszeres fészkelő madár.
Magyarországon a leggyakoribb ragadozómadár a nyílt területek facsoportjaiban fészkel. Fészkét nagyobb fák magasan lévő elágazásaiba építi száraz ágakból, de időnként lombos ággal is "díszíti". A Délisark kivételével az összes földrészen előfordul. Éles látása segíti a vadászatban; horgas, éles és hegyes csőre kiváló fegyver, ezzel üti agyon a lábával megfogott áldozatát.
Az éjszaka urai: Baglyok és a vadmacska
Az erdei fülesbagoly a hazai erdők állandó lakója. Barnás-szürke színezete és dús pihéi is segítenek abban, hogy könnyen azonosítható legyen. Hallóképessége kiemelkedően jó még a baglyok között is, ami segít neki megtalálni a zsákmányát akár az éjszaka sötétjében is. Éjszakai ragadozó, aki főként kisebb rágcsálókkal táplálkozik, mint például egerek, pockok vagy patkányok. Nem vonulnak el, mint sok más madárfaj.
Hasonlóan rejtőzködő életmódot folytat a vadmacska is. A házimacskával ellentétben leginkább alkonyatkor, éjjel és hajnalban aktív. Különösen félénk, óvatos állat. Kerüli a településeket és az ember által bolygatott, háborított helyeket. A természetes élőhelyek megőrzése létfontosságú számára.
A füleskuvik egy kis testű, bagolyféle madár. Könnyen felismerhető. Testhossza kb. 19-21 cm, szárnyfesztávolsága pedig kb. 50-55 cm. Táplálkozása változatos, azonban általában rovarokból áll. Főbb táplálékforrásuk közé tartoznak a bogarak, pillangók és más repülő rovarok. Ők is az éjszakai ragadozók közé tartoznak, akik nesztelenül csapnak le a gyanútlan zsákmányra.
Nádasok és mocsarak lakói
A szürke gém (Ardea cinerea) Közép-Európában még gyakorinak tekinthető nagyobb testű vízimadár. Hangja rekedtes "krekk", melyet röptében is hallat. Halakban gazdag vizek közelében mindenütt megtelepszik. A szürke gémek többsége Dél- és Nyugat-Európában telel, de hazánkban rendszeresen itt is marad télen. A szürke gémnek naponta kb. fél kilogramm állati eredetű táplálékra van szüksége. Elsősorban kisebb halakkal, vízi bogarakkal, rovarokkal táplálkozik, de olykor étrendjét növényi részek egészítik ki. Táplálékát a víz alá bukva szerzi meg, ahol levegővétel nélkül akár 30-60 másodpercet is eltölthet.
A kanalasgém nevét hosszú, kanálszerűen kiszélesedő csőréről kapta. A gólyákhoz hasonlóan nyújtott nyakkal repül, míg a gémek ugyanezt behúzott nyakkal teszik. Zsákmányuk elsősorban halakból, ebihalakból és békákból áll, de más kétéltűeket is elfogyasztanak. Főként a sekély, alacsony növényzettel ritkásan benőtt vizeken táplálkoznak. Csíborokat, szitakötőlárvákat fogyasztanak, de békákat, gyíkokat, lótücsköt és kisemlősöket is fognak.
A vörös gém kiterjedt öreg nádasok lakója. Jóval ritkább szürke rokonánál. Könnyen felismerhető jellegzetes megjelenésével, hosszú ujjaival, amelyek lehetővé teszik számára a sekély vízben való táplálkozást. A tojó általában 3-5 tojást rak a fészekbe, amelyeket mindkét szülő költ.
A barna rétihéja síkvidéki mocsarakban, nádasokban szinte mindenhol költ. A rétihéják sajátos módon vadásznak. A nyílt területen a növényzet felett néhány méterrel repülve pásztázzák át vadászterületüket, ha megpillantanak valamit, rávágnak. Táplálékkereső életmód a legjellemzőbb rájuk. Kedvelik a vízinövények fiatal hajtásait, az árvaszúnyog-lárvákat és az ászkarákokat is.
A nádirigó kizáróan csak a nádasokat lakja, máshol nem fordul elő. Nagyobb a verébnél és alakja szerint rigóra emlékeztet. Háta felé barna, szemén át világosodó csík látható, füle tája is világosodó. Csőre rigószerű, elég erős és kicsit íves, farka ékalakra metszett.
Vízi életmód: Halak, rákok és a Dráva
Magyarország déli határánál lévő folyó neve a Dráva. Gyors folyású. A Mama és a Papa kenuzott már a Dráván. Szép hely. Nézd meg a Google Maps-ben, milyen messze van légvonalban Kővágóörstől vagy Lukovótól. A folyóvizek és tavak lakója a folyami rák is, amely a tízlábú (5 pár) rákok közé tartozik. Az első pár lába speciális szerepet lát el, ez az olló. Csípése elég fájdalmas. Az olló segítségével feldarabolja és a szájához viszi a zsákmányát. A teste két fő részből tevődik össze: a fejtorból és a potrohból. Nappal parti üregekben és kövek alatt él, éjjel vadászik. Régen rácsa vagy más néven rákászháló segítségével fogták a rákokat.
Hazai vizeink legnagyobbra növő hala a harcsa. Ragadozó életmódot folytat. Életmódját tekintve inkább éjjeli, mint nappali hal. Táplálékát kisebb csapatokban keresi, de az öregebb példányok magányosan vadásznak. A süllő talán az egyik legszebb és legfinomabb ragadozóhalunk. Táplálékát tekintve azokat a halakat eszi, amit az adott élőhelyen talál. Elsősorban a jól felmelegedő, iszapos aljzatú, álló és lassan folyó vizeket kedveli.
Gyakori halféléink közé tartozik a dévérkeszeg, karikakeszeg és a vörösszárnyú keszeg. Sütve esszük, nagyon finomak. A horgászat során sokszor használnak villantót a ragadozó halak, például csuka vagy süllő fogásához.
A küszvágó csér az egyetlen hazánkban rendszeresen költő csérféle. Nevét az egyik legfontosabb táplálékáról, a szélhajtó küszről (kishal) kapta. Halakra, vízi rovarokra és azok lárváira vadászik, de olykor sáskákat is fogyaszt. Költöző madár, a telet Afrikában tölti. Hazánkban szikes tavak, bányatavak környékén, sokszor a dankasirályokkal közösen alkot költőtelepeket. A Balatonon is rendszeresen költ. A fészek kezdetleges, melyet száraz növényi szálakból épít.
A puszta és az erdő kisebb lakói
Az ürge kistermetű rágcsáló állat. Nappal aktív, az éjszakákat a biztonságos föld alatti üregében tölti. Magvakkal, füvekkel táplálkozik és téli álmot alszik. Sokszor válik a ragadozó madarak, például a sólymok zsákmányává. A róka is gyakori lakója mezőinknek, de vigyázni kell a beteg példányokkal. A rüh egy bőrbetegség, amelyet a rüh atka okoz; az olyan róka, ami ebben szenved, a rühös róka.
A szürke farkas (Canis lupus) falkában él. Ez a fenséges ragadozó kerüli az embert, de a népmesékben gyakran szerepel. A természetben minden állatnak megvan a maga szerepe. A bolha például madarakon és emlősökön élősködő apró rovar. A bolha a saját méretének 135-szörösét képes ugrani, ami lenyűgöző teljesítmény.
A sárgarigó, vagy más néven aranymálinkó, az egyik legszínesebb madarunk. Hernyókkal és egyéb repülő rovarokkal is táplálkozik. Költöző madár, augusztusban vonul el, majd tavasszal visszatér. Érdekesség, hogy nem fészket épít magának a hagyományos értelemben, hanem löszfalakba, árkok falába költőlyukakat fúr. Ezeket költőüregeknek nevezzük. Ezzel szemben a sárgarigó másik típusa jellegzetes fészkét egy ágvillába építi, növényi szálakkal rögzíti a lombkoronában. Megeszik azokat a szőrös hernyókat is, melyeknek kevés természetes ellensége van.
A szarka semmilyen más madárral nem téveszthető össze, hangja is jellegzetes. Hazánkban ligetes erdőkben költ, de falusi környezetben, tanyák körül, gyümölcsösökben, parkokban is előfordul. A kisebb testű varjúfélék közé tartozik.
Régi mesterségek és falusi élet
A borbély a mai fodrász megfelelője, bár régen faluhelyen a "barbély" nem csak hajat vágott, hanem kisebb orvosi beavatkozásokat is végzett, például fogat húzott vagy sebet kezelt. A bába a gyerekek születésénél segédkező egészségügyi személy volt. Ezek a mesterségek alapvetőek voltak a régi falusi közösségekben.
Régen a borotválkozásnál a férfiak borotvapamacsot használtak. Ennek segítségével a krémet az arcon addig dörzsölték, míg a krém felhabzott. Ezután a borotvapenge segítségével lehúzták az arcukról a felesleges szőrt. A férfiak gyakran hordtak díszes, fémből készült gombokat a mentéjükön. A dohányt dohányzacskóban tartották, ami készülhetett báránybőrből, macskabőrből, hörcsög bőréből, de akár madarakéból is, például gólya vagy kakas bőréből.
A közlekedésben is más eszközöket használtak. A tutaj szálfák sokasága, egy vízi közlekedési alkalmatosság, amiről Gyula a becenevét kapta. A kordé általában két kerékkel gyártott, kisebb kocsi volt. A lovak irányítására alkalmas lószerszám a zabla. Arra mondjuk, hogy zabolátlanul viselkedik, aki vagy ami nehezen irányítható. A vasútállomáson a peron az a terület, ahol az utasok várják a vonat beérkezését, és itt történik meg a ki- és beszállás.
A paraszti világban fontos volt az állattenyésztés. Az ökör kifejlett, "férfiasságától megfosztott" bika, amely legalább 3-4 éves. Régen rendszerint igavonásra használták. Ha valaki azt mondta: "buta vagy, mint az ökör", nem a konkrét állatra gondolt, hanem a saját észbeli képességeit hasonlította össze az állat észbeli képességeivel.
Mezőgazdaság és növényvilág
A búza gabonaféle növény, az egyik legfontosabb élelemforrásunk. A kalászból kicsépelt gabonának a rostáláskor különváló szemetes alja, törmeléke az ocsú. Régen a cséplést kézzel vagy egyszerű gépekkel végezték, de manapság ezt a műveletet már a kombájnok elvégzik. A learatott nádat egységnyi - általában ölnyi - csomagba, kévébe kötik. 18 bambusznádat is felhasználtak bizonyos építési célokra.
A széna megszárított fű, amit bálákba gyűjtenek. Elsőrendű takarmány a háziállatok számára. Ne keverd össze a szénát és a szalmával; a szalma a learatott és kiszárított gabona (búza, árpa, rozs) szára.
A kertekben és mezőkön sok hasznos gyógynövény terem. A kakukkfű kertben, ablakban, erkélyen megterem, de kiránduláskor a mezőn is szedhetünk belőle. Jóízű teát készíthetünk belőle, ami segít a torokfájás és a köhögés megszüntetésében. A sulyom egy vízinövény, melynek termése ehető, és a víz felszínén úszik. Ha egyszer lejutunk Sarudra a Tiszához, élőben is megfigyelhetjük.
A szőlészetben fontos a védekezés. A rézgálic egy növényvédőszer, leginkább a szőlészetben használatos permetező anyag, amely a gombák elleni védekezésben játszott fontos szerepet.
Tudomány és érdekességek a múltból
A természetrajznak hívták régen azokat a tanítási órákat, amiket ma környezetismeret vagy biológia néven ismerünk. A matematika egyik ága az algebra, ahol "x"-et és "y"-t használunk a számításokhoz. A geometria a matematika azon része, amely az alakzatokkal foglalkozik.
A Nobel-díj a világ egyik legjelentősebb tudományos díja, melyet Nobel Alfréd vegyész és feltaláló alapított. Az emberi test működése is sok érdekességet rejt. Az epe az emberi szervezetnek egy fontos része, a májban található. Összekeveredve a táplálékkal, elősegíti az étel feldolgozását. Próbáld meg kitapintani saját magadon!
Régen a távíró segítségével kommunikáltak távolságokra. Minden betűnek létezett egy kódja, amelyet az "adó személy" egy speciális eszközzel - kopogással vagy fényjelek segítségével - továbbított. A naptárak régi neve volt a csízió.
Különös természeti jelenség a lidércfény, amely általában mocsaras, lápos területeken éjszaka látható. Ez egy változó méretű kémiai jelenség: a növényi részek belesüllyednek a talajba, ott rothadásnak indulnak, és a folyamat alatt különféle gyúlékony gázok keletkeznek, melyek meggyulladnak.
A szarvasmarha gyomra négy részből tevődik össze: bendő, hálós gyomor, leveles gyomor és oltó gyomor. Érdekes kérdés, hogy a "bőrig ázott" személy miért hasonlít a szarvasmarha gyomrának egy részére (a pacalra). Ez egy népi hasonlat, amely a mai napig fennmaradt a nyelvben.
A mindennapi életben használt eszközök is sokat változtak. A zsebőkés egy olcsó, fanyelű zsebkés volt, aminek pengéje rendszerint gyenge minőségű fémből készült. Falusi vásárokon, búcsúkban vették ajándékként, "vásárfia"-ként. A kapszlis pisztoly egy régi gyermekjáték volt, ahol a ravaszt meghúzva a kis robbanópor elsült és durrant egyet.
Az indiánokról is hallhattunk régen, akiket a bőrszínük miatt "rézbőrűeknek" hívtak. Ha a nyári napon lebarnulsz, te is kicsit "rézbőrű" leszel! Indiában a rádzsa egy főúri cím volt, az ottani vallást pedig hinduizmusnak vagy brahmaizmusnak is nevezik.
A természet és a történelem ezen apró szeletei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük a körülöttünk lévő világot, legyen szó egy erkélyen fészkelő sólyomról vagy a régi falusi mesterségek titkairól.
tags: #solyom #az #erkelyladaban #feszket #rakott