A természet néha olyan látványosságokkal ajándékoz meg bennünket, amelyek első pillantásra valószerűtlennek tűnnek, mégis léteznek. Ilyen például a rózsaszín sóstó, amely nemcsak egzotikus úti célokon, mint Mexikó vagy Ausztrália, hanem Európában is megtalálható. Bulgáriában, Burgasz közelében fedezhetjük fel az Atanaszovszko-tavat, amelyet sokan a „bolgár Holt-tengerként” emlegetnek. Ez a természeti jelenség a látványon túl különleges gyógyhatásairól és a só évszázados történetéről is mesél.
A rózsaszín tó rejtélye: Az Atanaszovszko-tó
Burgasz egyik legváratlanabb meglepetése a pink sós fürdő. Az Atanaszovszko-tó (Атанасовско езеро) hatalmas területen fekszik a városközponttól északra, a repülőtér irányában. A tengerpart tőszomszédságában komoly sókitermelés folyik: az Atanaszovszko-tó lepárlói évente 40 000 tonna sót adnak, ami a maga nemében a legnagyobbnak számít Bulgáriában.
A tó vize, amely rendkívül magas sótartalommal bír, teljesen természetes okból veszi fel jellegzetes rózsaszín színét. Ez a pinkség az ultrasós vízben élő parányi sórákoknak (Artemia) köszönhető. Ezek az apró élőlények egyedi pigmentjeikkel színezik meg a vizet, így létrehozva a Barbie-strandhoz hasonló látványt.
Lebegés a bolgár Holt-tengerben és a gyógyító iszap
Az Atanaszovszko-tóhoz nemcsak a gyönyörködés és fényképezés miatt érdemes eljönni. A víz annyira sós, hogy minden gond nélkül fennmaradsz a felszínén, akkor is, ha egyáltalán nem tudsz úszni. A sós fürdők világszerte népszerűek, mivel a magas nátrium-klorid tartalmú víz gyulladáscsökkentő hatású, segíti a sebgyógyulást, fertőtlenít és jó hatással van a bőrre. Ezenkívül itt még fekete iszappal is szokás bekenni magad, majd a napon kérgesre száradni, csak utána lemosni az egyik szélső tavacskában - vagy rögtön a tengerben, ami gyakorlatilag pár lépés. Masszázs is van.
Azonban fontos tudni, hogy a területen nincs bent öltöző, wc vagy zuhany. Ezeket a kávézónál lehet találni, a bejáraton kívül, szóval a felszereltség kissé fapados.
Megközelítés és a tó élővilága
A rózsaszín fürdőhelyet Bulgáriában, Burgasz határában találjuk, a „medencék” az Atanaszovszko-tó részét képezik. A Fekete-tenger partján fekvő nyaralóváros központi strandjának szélétől kb. fél órányi séta, illetve jár ide egy dotto (kisvonat)féle, a jegy 3 leva. Egyéb tömegközlekedés nincs, de népszerű a kerékpározás, van kiépített bicikliút végig a parton, jó ötlet lehet Burgaszban bringát bérelni.
A tó változatos élővilágáról is ismert, természetjárók kedvelt túracélpontja, ahol számos madárfaj és más élőlény otthonra talált. Ez a biológiai sokféleség tovább növeli a terület természeti értékét.
A só története: Évezredek óta az emberiség szolgálatában
Mai modern életünkben elég csak betérni egy boltba és azonnal többféle só közül választhatunk, amelyek között sokszor nem is tudunk különbséget tenni, mindössze szimpátia vagy épp megszokás alapján választunk. Ahogy minden alapanyag, úgy a só is nagyon sok érdekességet hordoz magával.
A só történelme több ezer évre nyúlik vissza, mivel az emberiség már az őskorban is használta az élelmiszer konzerválására, ízesítésére és a húsfeldolgozásra. Tudtad? A világ egyik legrégebbi ismert sóbányája a kínai Zhejiang tartományban található, amelyet már 2700 évvel ezelőtt is használtak.
A só számos kultúrában volt fontos szerepet játszó anyag, mivel az élelmiszer konzerválása nélkül az emberek nehezen tudtak volna túlélni a hideg, élelemhiányos hónapokat. Bányászták és árusították, ami hozzájárult a kereskedelem fejlődéséhez és a kulturális kapcsolatok kialakulásához. Sokszor a gazdagság egyik jelképét jelentette mekkora mennyiségben áll rendelkezésre.
A Római Birodalomban az egyik legfontosabb kereskedelmi termék volt és fizetőeszközként is használták. Jelentőségének egyik oka többek között a hadsereg élelmezése volt, mivel segítette a húsok tartósítását a hadsereg számára az hosszú út alatt. A Római Birodalom bukása után a sóbányászat és kereskedelem átkerült a keresztény királyságokhoz. A só bányászata Európában a középkorban terjedt el, elsősorban Franciaországban, Olaszországban, Németországban és Spanyolországban.
A só kémiai és biológiai szerepe
De mi is az a só? A só, más néven nátrium-klorid (NaCl), egy kémiai vegyület, amely pozitív töltésű nátriumionokból (Na+) és negatív töltésű kloridionokból (Cl-) áll. Felhasználása széleskörű, többek között fűszerként sütés-főzés során, élelmiszer-tartósítószerként, bizonyos vegyi anyagok és gyógyszerek előállításában, valamint különféle ipari folyamatokban. Ízét a nátrium adja, amely ízt ad az ételeknek, és segít a táplálékfelvételben. A klorid pedig fontos szerepet játszik a test víz- és elektrolit egyensúlyának fenntartásában.
A só nyerhető természetes forrásokból, például sóbányákból és sóedényekből, vagy előállítható a tengervíz szoláris elpárologtatásával.
Só az egészségügyben
Használata az egészségügyben többféle módon is jelentős. A benne található jód fontos az anyagcserében és a pajzsmirigy működésében, és ezért só jódizálása is gyakori. A sót használják orvosi célokra is, például sóterápiában, amely segít enyhíteni a légúti betegségek tüneteit, mint például az asztma és az allergiás rhinitis. A sót használják sebgyógyításra is, a sóoldat használata segít megtisztítani a sebet és csökkenti a gyulladást.
A só hatásai és a sóhiány tünetei
Só tartósítószerként
A só használata tartósítószerként több ezer évre nyúlik vissza. A só képes megakadályozni a baktériumok és mikroorganizmusok növekedését, ami lelassítja az élelmiszerek romlását. Ennek legősibb formája - a füstölés mellett - a különböző húsok sózása tárolás és szállítás előtt.
A só gasztronómiai sokszínűsége
Az ételek ízesítése a sóval kulcsfontosságú a gasztronómiában, mert a só segít kiemelni az alapanyagok ízét, a textúrákat ezzel nagymértékben hozzájárulva az ételek ízélményéhez. A só használata a konyhában nagyon fontos és ennek megfelelően sokféle módon történik, például fűszerezésként, sütéshez, főzéshez vagy épp a marinádokban.
A gasztronómia területén használt sók között is vannak különfélék, mint például a Himalája só, a maldon só, a fleur de sel, és a parajdi só.
Különféle sófajták
- Természetes só: A természetes só általában magasabb ásványi anyagtartalmú, mint a feldolgozott konyhai só, és ízében is eltérhet. Természetes forrásból, mint például a tengeri és sótavakból, származó sóbányákból nyerik ki.
- Fehérített só, konyhai só: A fehérített só előállításának folyamata során a természetes sóból eltávolítják az ásványi anyagokat és fehérítik. A fehérítés célja, hogy a só színe és állaga egyenletes legyen. Őrlése finomabb, színe egyenletesebb, felhasználása leginkább a konyhában történik.
- Jódizált só: A jódizált só olyan só, amely jódot tartalmaz, ami egy ásványi anyag, amely szükséges a pajzsmirigy működéséhez. A jódizált sót általában a fehérített konyhai sóhoz adagolják, hogy megakadályozzák a jódhiányt. A jódhiány egy olyan állapot, amelyben az emberi szervezetben kevés jód található, ami a pajzsmirigy működésének zavarához vezethet. A jódhiány okozhatja a pajzsmirigy megnagyobbodását, ami következtében a pajzsmirigy alulműködése lép fel. A jódizált só használata segíthet megelőzni a jódhiányt, és javítani a pajzsmirigy működését.
- Himalája só: A Himalája hegyekből származó só természetes úton képződött. A Himalája só színe általában rózsaszín, és magasabb ásványi anyagtartalmú, mint a feldolgozott konyhai só. A vas-oxid tartalmának köszönhető a só jellegzetes rózsaszín árnyalata, színe. Ásványi anyagokban gazdag. Többek között jódot, káliumot, kalciumot, magnéziumot és cinket tartalmaz. Az ásványi anyagok miatt több egészségügyi előnyökkel jár.
- Fleur de sel: Fleur de sel egy természetes só, amelyet Franciaországban állítanak elő és a legjobb minőségű természetes sók közé tartozik. Színe szürke és fehér, illetve ízében is eltérhet az általunk jobban ismert természetes sóktól, mivel a sókristályokat a tengeri vízből származó algákkal együtt szárítják. Fleur de sel használata a gasztronómiában népszerű fűszerezésként, hogy egyedi ízt adjon az ételeknek.
- Maldon só: A Maldon só általában nagyon finom, és kristályos formában jelenik meg, főképp Angliában állítják elő, tengeri vízből szárítással és őrléssel. Az ásványi anyagokban gazdag, fehér színű sópehely steak húsok ízesítésénél örvend nagy népszerűségnek, mivel a sós íz elillanása után előtérbe kerül a hús íze.
- Kala namak: A Kala Namak egy indiai természetes, magas ásványi anyagtartalmú, bányászott só. A színe általában fekete vagy sötétbarna, és jellegzetes kénsav íze van. A Kala Namak sót szívesen használják a vegán és vegetáriánus ételekben, mert a kénsav ízének köszönhetően jól utánozza a tojás jellegzetes ízét. Ásványi anyagokban gazdag, és többek között magnéziumot, káliumot, kalciumot és vasat tartalmaz. Azonban, mivel a Kala Namak só magas szulfáttartalma van, ezért fogyasztására kiemelten mértékkel kell figyelni.
- Füstölt só: Olyan só, amely füstölés útján készül el. A folyamat alatt a sókristályokat füstölő fával, mint például a mesquite, alma, hickory, bükk, vagy éger fával füstölik, ami aztán a sóra jellegzetes füstös ízt és illatot biztosítja. Számos konyhai stílusban használják, különösen népszerű, például befejező sóként is használható sült húsokra, halra, vagy párolt zöldségekre szórva adhat füstös ízt az ételeknek. A füstölt sót általában a hagyományos só helyettesítésére használják, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a füstös íze erős lehet, és befolyásolhatja az ételek egyéb ízeit.
- A Parajdi só: Egy természetesen képződő só, amelyet a Parajd város környékén található sóbányákban ásva állítanak elő. Magyarországon hagyományos sónak számít, ismert és népszerű természetes sófajta, főleg gasztronómiai célokra használnak. A bányászott só forrását közel 250 millió évesre becsülik. A Parajdi só jellemzően színtelen, szürkés vagy fehér színű, finomra őrölt, jól oldódó és jellegzetes ízű, ásványi anyagokban gazdag, kristályos só.
- Felhasználása: Nemcsak a magyar ételekben ízletes, más konyhai stílusokban is használható fűszerezésként vagy sütéshez, főzéshez, öntetekben, szószokban. A Parajdi sót általában kristályos formában normál sóként forgalmazzák, de emellett fürdősóként, egészségügyben és ásványvízekben is hasznosítják, sőt ásványianyag-tartalma miatt természetes dezodorként is.
- A Parajdi só előnyei:
- Ásványi anyag tartalom: 84 ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, köztük kalciumot, magnéziumot, káliumot és vasat, amelyek hasznosak az emberi szervezet számára.
- Íz: Sokan azt mondják, hogy a só összetettebb és árnyaltabb ízű, mint a hagyományos konyhasó, ezzel finomabbá teszi az ételek ízét.
- Alacsonyabb nátrium: A Parajdi só kevesebb nátriumot tartalmaz, mint a hagyományos konyhai só, ami jótékony lehet a magas vérnyomásban szenvedőknek vagy más olyan egészségi állapotú embereknek, akik alacsony sótartalmú étrendet igényelnek.
- Főzés: Ásványianyag-tartalma miatt a sót a főzés és grillezés során is egészségesebb alternatívának tartják a hagyományos konyhasóval szemben.
- Spa és Wellness: A sót gyógy- és wellnesskezelésekben is használják, például sóradírozásban és gyógyfürdőben, ahol állítólag elősegíti a szervezet méregtelenítését és megfiatalítását.
- Pácolás és tartósítás: A sótömböket húsok és sajtok oltására, tartósítására is használják, ízesítve ezzel az ételeket.
- +1 érdekesség, a szarvasgomba só: A szarvasgomba egy jellegzetes illatú, nagyon kedvelt és különleges gomba számos konyhában. A szarvasgomba sót úgy készítik, hogy az ásványi anyagot összekeverik szarvasgomba kivonattal vagy szarvasgomba olajjal, ami a sót a szarvasgomba egyedi ízével és illatával ízesíti, erősíti. Sokféle módon használhatjuk, mint például fűszerezésként húsokhoz, halakhoz, tésztához, rizottóhoz, és zöldségekhez. Befejező sóként is használható, hogy szórva szarvasgombás ízt adjon az ételeknek. Különleges továbbgondolása az ízesített szarvasgombás-sós vaj.
A sófogyasztás mértéke és veszélyei
Az ajánlott napi sóbevitel 2-3 gramm között van, amelybe beletartozik a feldolgozott ételekben található mennyiség is. Ez az ajánlás azonban egyénenként eltérhet, attól függően, hogy milyen az életmódja, egészségi állapota és milyen étrendet követ az ember. Magas vérnyomása esetén az orvos jó eséllyel alacsonyabb sóbevitelt fog javasolni. Az ételekben található só mennyiségét az élelmiszer címkéjén kötelező feltüntetni.
A túlzott sófogyasztás veszélyei
- Magas vérnyomás: Növelheti a vérnyomást, ami növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
- Veseelégtelenség: Károsíthatja a veséket, ami veseelégtelenséghez vezethet.
- Osteoporosis: Növelheti a kalcium kiválasztását a vizeletben, ami csökkentheti a csontok sűrűségét.
- Emésztési problémák: Irritálhatja a gyomrot és a beleket, ami emésztési problémákhoz vezethet.
- Elhízás: Növelheti az éhségérzetet és a kalória fogyasztás, ami elhízáshoz vezethet.
Ahogy az életünk legtöbb területén úgy a sófogyasztás esetén is fontos a mérték. Ha odafigyelünk a mennyiségekre és nem lendülünk át a ló túloldalára, akkor az egészségügyi gondok elkerülhetők. Többek között a rendszeres vizsgálatok és konzultációk mellet a minőségi élelmiszer választás is kiemelt fontosságú.
A Földközi-tenger sótartalma és a klíma kapcsolata
A Földközi-tenger sótartalma 38 ezrelék, míg a világtengerek átlaga 35 ezrelék. Nem tűnik soknak ez a különbség, ám a víz sűrűségét, s ezáltal a víztömegek lesüllyedését ez már nagyon is befolyásolja. A víz sűrűség-különbségei az óceáni áramlatok mozgatói, így a klímánk szempontjából lényegi kérdés, hogy mennyire is sós a tengervíz.
A Barcelonai Egyetem kutatási eredményei, melyet a Communications Earth & Environment folyóiratban tettek közzé, fényt derítettek a fiatalabb dryas idejének vízi változásaira. A Földközi-tenger két fő medencére osztható: a keleti és a nyugati medencére. A vízben lévő neodímium-izotópok (ez az elem a szárazföldek kőzeteiből az erózió hatására kerül a tengerbe) segítségével pedig felmérhető, hogy miféle mélységi vízáramlás állt fenn a két medence, illetve a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán közt.
A felmérésben az elmúlt 14 ezer év adatai alapján rekonstruálták a tenger viselkedését, és olyan elméletet igazoltak, amely a jégkor utáni Atlanti-óceán északi részének vízkörforgását is érinti. Kiderült, hogy a Földközi-tengerből az Atlanti-óceánba jutó víz a szokásosnál is magasabb sótartalmú volt a fiatalabb dryas idején, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy az óceáni áramlatok a jégkor utáni időszakban újrainduljanak, és stabilizálódhasson a klímánk.
A Földközi-tenger keleti medencéjének vízszintje különösen érzékeny a csapadékviszonyokra, arra, hogy a régióban a folyók mennyi édesvizet szállítanak e tengerrészbe. A mérések azt mutatták ki, hogy a sósabb keleti medencéből a mainál mintegy kétszer több víz áramlott át a nyugati medencébe, így a keleti medence maga is sokkal jelentősebben járult hozzá az Atlanti-óceánba jutó víztömeghez. A fiatalabb dryas időszak kialakulásának okát egyelőre nem tudjuk, számos elmélet egy becsapódáshoz köti ezt a lehűlést. Míg az élővilág reakcióit e változásra már nagyjából értjük, a Földközi-tenger vizére, annak körforgására kifejtett hatásáról nem sokat tudtunk eddig. A kérdés azért lényeges, mert a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán vízkörforgása kapcsolatban van, és azt mindenki jól tudja, hogy ez még a klímára is jelentősen visszahat.
Különleges sóstók szerte a világon
A rózsaszín sóstavak nem csupán Bulgáriában, hanem a világ számos pontján lenyűgöző látványt nyújtanak. Ezek a tavak, akárcsak az Atanaszovszko-tó, a magas sótartalomnak és a benne élő mikroorganizmusoknak köszönhetik különleges színüket.
Chott el Jerid: A Szahara sós tava
Még hajnali sötétség volt, amikor a kényelmes tengerparti szállodánál felszálltunk a terepjáróra és elindultunk a Szahara legnagyobb sós vizű tava, a Chott el Jerid felé. A tó és környéke úgy néz ki, mintha egy másik bolygón lennénk, imádják is a filmesek, többek közt a „Csillagok háborúja”, „Az angol beteg”, vagy „Az elveszett frigyláda fosztogatói” című filmek számos jelenetét itt forgatták. Arab nyelven a Chott olyan sekély vizű tavat jelent, amely nyáron teljesen kiszárad, télen azonban némi víz visszatér a mederbe. Kezdett hajnalodni, és én ezt a hajnalt már mindenképpen a sivatagban akartam átélni. Kora reggelre pedig oda is értünk a Chott el Jeridhez. Valóban más bolygón jártam.
Hogy kerül a Szaharába víz? De jön ide máshonnan is víz. A téli időszakban az Atlasz hegységből időszakos vízfolyások indulnak a sivatag felé, és ezek összegyűlnek a só-sivatag felszíne alatt. Jules Verne is foglalkozott a dologgal, a Szahara tengere című regénye már halála után, posztumusz jelent meg. A Verne-könyv, a zseniális író többi művéhez hasonlóan, megelőzte a korát és nem teljesen délibábra épült. Sőt mi több, az ókori görög források megemlékeznek a tóról, persze, akkor még nem arab neve van, hanem Tritónisz-tónak hívják. De a vándormadaraknak is fontos pihenőhelye a Chott el Jerid. Szó volt róla, hogy a szaharai-tenger létrehozásának gondolata nem délibábra indult, állítólag a Chott el Jerid adottságai folytán itt igen gyakori, hogy a forróság, a sós víz optikai csalódásokat okoz. Még egy kérdést kell tisztáznom így a végére, jelesül, hogy miért piros a víz?
A tengeri sós levegő jótékony hatásai
Mert a tengeri sókristályos levegő a tengerparti Makrygialoson Görögországban, nagyban hozzájárul a fejlődő gyermeki immunrendszer erősítéséhez. A gyermekek korosztálytól függően, nap, mint nap hétköznap az óvodában, iskolában vagy a bölcsődében tartózkodnak. Ezért szükségük van a tengeri sós levegőre, ami az idegrendszeri - szellemi fejlődéshez nélkülözhetetlen. Ne sókamrákba menj, hanem használd ki a tengerparti nyaralás minden VALÓSÁGOS természeti tengeri sókristályos levegőjét Görögországban Makrygialoson. Várunk szeretettel a tengerparti üdülőhelyen Makrygialoson a Star Beach Rezidencia Resort Strandhotelapartmanban. Ha látni akarod az autentikus kagyló halászokat, a foglalásnál jelezd feltétlen, és kijárjuk Neked.
A só hatásai és a sóhiány tünetei
Az eCall rendszer és a segélyhívások hatékonysága
A VTT által a Finn Közlekedési és Kommunikációs Ügynökség számára készített tanulmány szerint alig van haszna az autókba kötelezően beépített segélyhívó gombnak. Legalábbis Finnországban, ahol eddig ez a rendszer csupán egyetlen életet mentett meg, illetve az automatikus vészhívás nagyjából öt percet takarított meg segélyhívásonként. 2018. március 31. óta az Európai Unióban (így Magyarországon is) minden új típusú személygépkocsi és könnyű haszongépjármű esetében kötelező az eCall (automatikus segélyhívó rendszer) beépítése.
Amellett, hogy természetesen egy megmentett élet is sokat számít, a lelombozóan alacsony hatékonyság nem a rendszer hiányosságainak számlájára írható, csupán arról van szó, hogy még csekély számú olyan autó fut az utakon, amibe már beépítették az automatikus segélyhívó rendszert. A finn segélyhívási adatok azt mutatják, hogy kifejezetten magas a téves riasztások aránya is. Összességében ezeknek az értesítések a 81 százaléka téves riasztás. Az automatikusan indított hívások 55 százaléka volt fals, míg a manuális riasztások 94 százalékáról derült ki utólag, hogy indokolatlan volt.