Sóska és Spenót Tartósítási és Felhasználási Módszerei: A Zöld Superfoodok Sokszínű Világa

A menzán sokak számára a spenót és a sóska olyan ételek, amelyek nem igazán váltanak ki repetáért való tolongást. Pedig ezek a zöld levelű növények rendkívül egészségesek és sokoldalúan felhasználhatók a konyhában. A spenót népszerűsítésén Popeye, a tengerész már majdnem száz éve dolgozik, és bár az erejét tévesen a magas vastartalomnak tulajdonították (egy rossz helyre írt tizedesvessző volt az oka), az Egyesült Államokban bizonyos mértékben növekedett a spenótfogyasztás. Valójában 100 gramm nyers spenótban mindössze 1-1,3 mg vas van, ami nem kimagasló mennyiség, ám más szempontból valóban igazi superfood: kiemelkedően magas az A-vitamin-tartalma, de kiváló C- és K-vitamin-, magnézium-, nátrium-, kálium- és antioxidánsforrás is. Minél rövidebb ideig hőkezeljük, annál több jó tulajdonságát őrzi meg, így lett a smoothie-k, turmixok, reggeli kásák, préselt levek sztárja, de a bébispenót salátaként is nagyszerű rost- és vitaminforrás. A sóska helyzete még mostohább, mivel nyersen és hőkezelve is savanyú. Ez a savasság és kesernyés íz gyakran elriasztja a gyerekeket, mivel az ő ízlelőbimbóik száma a felnőttekénél sokszorosa, így ezeket az ízeket sokkal intenzívebben érzik.

A Spenót és Sóska Táplálkozás-élettani Értéke

A levélzöldségek, mint a spenót és a sóska, abszolút beillenek a fogyni vágyók és cukorbetegek étrendjébe. Energia- és szénhidráttartalmuk szinte elhanyagolhatóan alacsony. Fontos azonban megjegyezni, hogy az alacsony energiatartalom csak akkor érvényesül, ha kalóriaszegény ételkészítési eljárásokkal fogyasztjuk őket. Nyersen, salátaként fogyasztva C-vitamin tartalmuk is érvényesül. Kiemelendő még magas B2 vitamin (riboflavin) tartalmuk. A B2 vitamin fogyasztás a vérképzés, a fehérjék, szénhidrátok és zsírok lebontása miatt fontos számunkra. Táplálkozás-élettani értékükön túl az egyik legfőbb érv a levélzöldségek fogyasztása mellett változatos elkészítési és felhasználási módjuk: színesebbé, változatosabbá tehetjük velük ételeinket. A hagyományos főzelékeken, mártásokon kívül tehetjük őket omlettbe, rizottóba, nokedlibe, salátákba, pitékbe, de akár muffinokba is. A tésztákat tölthetjük (pl. spenótos ravioli), rétegezhetjük levélzöldségekkel (pl. spenótos lasagne), ezzel növelhetjük az általában zöldségekben szegény tésztaételeink értékét. A levélzöldségek lehetnek önálló ételek, de például párolva köretként is megállják a helyüket.

Spenót - A „Vagány Zöldség”

Egyre menőbb spenótot enni, a lassan terjedő halfogyasztás is segíti népszerűségét, mivel a grillezett halételekhez kifejezetten jól passzol. Tápanyagtartalmát tekintve rendkívül gazdag folát típusú vegyületekben, ezért várandósoknak kifejezetten ajánlott. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a spenótnak van rossz tulajdonsága is: sok oxálsavat tartalmaz. A túlzott oxálsav-bevitel azért lehet veszélyes, mert növeli a vesekövek kialakulásának esélyét. Rendszeresen (pl. minden nap) egészséges embereknek sem ajánlott magas oxálsav tartalmú ételeket fogyasztani. Egész adagnyi mennyiségben, önálló ételként (például: parajfőzelék formájában) kéthetente szerepeljen étrendünkben. Ha a spenót az ételnek csak „mellékes” összetevője, ennél gyakrabban is fogyaszthatjuk. Vesekövesség esetén ne együnk csak spenótból készült ételeket.

A Spenót Fajtái és Termesztése

A spenótra leginkább természetesen maga a spenót (Spinacia) emlékeztet. Főleg étlapokon szokták parajnak is hívni, de ezt ne tekintsük mérvadónak, ez afféle szakácstudományi bikkfanyelv: a paraj, avagy paréj alapvetően az Amaranthus-félék (pl. disznóparéj) gyűjtőneve. Nem véletlenül esik annyira jól tavasszal: sok ásványi anyagot, vitamint, jelentős mennyiségű (2-3%) fehérjét, emellett flavonoidokat, klorofillt és egyéb hasznos, a télen jórészt nélkülözni kényszerült dolgokat is tartalmaz. Folsavtartalma miatt terhes nőknek is ajánlják. Magas vastartalma ugyan közismert, de ez csak növények között igaz, és a hatékony felszívódáshoz C-vitamin jelenlétére is szükség van. A vas felszívódását a benne lévő oxálsav is gátolja.

A spenót ősalakja a Kaukázus déli részén, Türkmenisztánban, Iránban és Afganisztánban honos, ezeken a vidékeken vadon termő zöldségként most is fogyasztják. A spenótnak számos kertészeti fajtája létezik. Ezek közül a hideget jól tűrőket ősszel szokták elvetni, majd szalmával vagy fóliaalagúttal betakarni, így már kora tavasszal, februárban kihajtanak és szüretelhetőek. Május végén vagy júniusban, amint megérzi, hogy itt a nyár, előjönnek fajfenntartási ösztönei és hosszú magszárat növeszt. Ilyenkor étkezésre már nem alkalmas.

Az új-zélandi spenót (amely tényleg Új-Zélandról és környékéről származik) nem rokona, de leveleinek alakja és íze nagyon hasonlít rá. A spenóttól eltérően hosszú, elkúszó szárat növeszt (futóspenótnak is nevezik), a konyhán a fiatal, leveles hajtásvégek használhatók fel. Kora tavasztól egészen késő őszig fogyasztható viszont a spenótszerű cékla, azaz a mángold. Bármilyen meglepő, de a nagy, hosszúkás, térdig érő levelekből álló sűrű rengeteg egyfajta gumótlan cékla, a szárzeller mintájára „szárcéklá”-nak is nevezhetnénk. Levelei inkább fű- mint sötétzöldek, spenótszerűen fiatal korukban érdemes őket elkészíteni, amikor még méretük is a spenótéhoz hasonló. Ha már nagyra nőttek, inkább a hosszú, ropogós, fajtától függően fehér vagy rózsaszín levélnyelet szokták, úgymond spárgaszerűen felhasználni.

A Spenót Elkészítése

A spenót elkészítése nem bonyolult, néhány alapvető szabály betartásával rendkívül könnyen, nagyon finom spenótos fogásokat alkothatunk.

1. Alapos mosás: A legfontosabb, hogy a felhasználni kívánt spenótot minden esetben alaposan mossuk meg. A földes-homokos rostogással nem csak a spenóttól, hanem az egész étkezéstől elmehet a gusztusunk. A szárától megszabadított leveleket egy nagyobb edénybe, vagy akár a mosogató egyik tálcájába tesszük, langyos vízzel felöntjük, átforgatjuk, majd új vizet veszünk, s ezt egészen addig ismételgetjük, amíg már nincs üledék a tál vagy a mosogató alján.
2. Fonnyasztás és fűszerezés: A felhasználás előtt a spenótot érdemes megfonnyasztani. Ehhez kevés zsiradékra dobjuk a megtisztított leveleket, majd közepes lángon, gyakori kevergetés mellett figyeljük, ahogy a nagy halom friss levélünk maréknyi zöldséggé változik. A fonnyasztás közben és után a spenót jól fűszerezhető. Klasszikus fűszere a fokhagyma, de medvehagyma, snidling, sonkahagyma vagy épp az újhagyma is jól áll neki. A fekete bors vagy a szerecsendió is jó választás a spenóthoz, de izgalmas eredményre vezet, ha rózsaborssal vagy épp curryvel fűszerezve készítjük el.
3. Töltelékként: A fonnyasztott spenótból remek töltelék lehet, az olaszos egytálételek, csőben sült fogások mind rajonganak a spenótért. Ezeknél a fogásoknál a spenótot érdemes kissé lazítani. Ehhez megfelelő alapanyag a túró, a ricotta, a cottage cheese, a mascarpone vagy a tejszín. A túrós spenót jó választás, ha spenótos cannellonit vagy lasagnét szeretnénk készíteni, a mártásokhoz meg egyértelműen a tejszín vagy a mascarpone javasolt, amit könnyen be is tudunk - a megfelelő mértékben - sűríteni. A tejszínnel kombinált spenót különböző - húsos vagy vega - raguk alapjául is szolgálhat.
4. Kombinációk: A spenót nem csak a tészták mellé adható, hanem bele is kombinálhatjuk a különféle tésztákba. Készíthetünk spenótos metéltet vagy épp spenótos krumpligombócot. A túróval való szoros barátságából fakadóan kitűnő választás lehet egy spenótos túrógombóc, amit kínálhatunk levesbetétként, felszolgálhatunk köret gyanánt vagy kínálhatunk főételként is.

Receptek Spenóttal

Egyszerű spenótfőzelék észak-afrikai fűszerkeverékkel és pirított kenyérkockákkal

• Hozzávalók: 1 kg friss spenót (vagy 600 g fagyasztott), 1 ek vaj, 2 gerezd fokhagyma, 1 tk észak-afrikai fűszerkeverék (pl. ras el hanout), 1 dl tejszín, csipetnyi sáfrány (opcionális), só, friss kenyér (pl. bagett vagy ciabatta), pekándió (opcionális), kb. 20 g reszelt parmezán.
• Elkészítés: A kenyeret nagy kockákra vágjuk, és a pekándióval együtt egy tepsin, 200 fokos sütőben aranybarnára pirítjuk. Egy közepes méretű lábasban felhevítjük a vajat, amin megpirítjuk a fokhagymát, majd megfonnyasztjuk rajta a spenótot, és közben megszórjuk a fűszerkeverékkel. Felöntjük tejszínnel, hozzáadjuk a sáfrányt, sózzuk, kiforraljuk. Tálaláskor megszórjuk a pirított kenyérkockákkal és reszelt parmezánnal.

Spenótos ricotta ravioli

• Hozzávalók (tészta): 150 g friss spenót (vagy 100 g fagyasztott), 2 tojássárgája, 200 g finomliszt (és még amennyit felvesz), csipet só.
• Hozzávalók (töltelék): 250 g ricotta (vagy orda, túró), 50 g reszelt parmezán, 1 tojássárgája, szerecsendió, só, bors.
• Elkészítés: Ha friss spenóttal dolgozunk, akkor a leveleket öblítsük le hideg vízben, szárítsuk meg konyhai papírtörlővel, majd 1 tk olajon futtassuk meg forró serpenyőben 30-40 másodpercig, amíg összeesik. Hagyjuk teljesen kihűlni. Ha fagyasztott spenóttal dolgozunk, akkor olvasszuk ki, csepegtessük le és szárítsuk meg konyhai papírtörlővel. A kiolvasztott spenótból alaposan kinyomkodjuk a vizet, majd a tojássárgájával teljesen krémesre turmixoljuk. A spenótos alapot a liszttel és a sóval tésztává gyúrjuk, de a spenót víztartalmától függ, mennyi lisztet kell hozzáadnunk: ha nagyon lágy, ragacsos a tészta, gyúrjunk hozzá még lisztet, fokozatosan növeljük a mennyiségét. Amikor már tömör, jól formázható, a kész tésztát lefóliázva pihentessük hűtőben egy órán át. Lisztezett felületen nyújtsuk 1 mm vékony, hosszúkás csíkká. A töltelékhez a hozzávalókat keverjük simára. A ricottás töltelékből tegyünk púpos teáskanálnyi halmokat egymástól egyenletes távolságokra a kinyújtott tészta egyik felén. A szabadon maradt tészta felületét enyhén nedvesítsük meg vizes ecsettel, majd takarjuk be vele a ricottahalmokat. Nyomkodjuk körbe a töltelék körül a tésztát úgy, hogy a két réteg összetapadjon, majd kiszúróval szaggassuk ki a töltött részeket, és lobogó sós vízben főzzük meg körülbelül 3-4 perc alatt.

Spenótos túrós pogácsa

• Hozzávalók: 250 g liszt, 125 g hideg vaj, 125 g túró, 1 tojássárgája, 1/2 csomag szárított élesztő, 1 tk só, 1 tojás a kenéshez, 100 g friss spenót (vagy 70 g fagyasztott).
• Elkészítés: Ha friss spenóttal dolgozunk, akkor a leveleket öblítsük le hideg vízben, szárítsuk meg konyhai papírtörlővel, majd 1 tk olajon futtassuk meg forró serpenyőben 30-40 másodpercig, amíg összeesik. Hagyjuk teljesen kihűlni. Ha fagyasztott spenóttal dolgozunk, akkor olvasszuk ki, csepegtessük le és szárítsuk meg konyhai papírtörlővel. A pogácsa tésztájához morzsoljuk össze a hideg vajat a finomliszttel és a sóval. Adjuk hozzá a túrót, az élesztőt és a tojássárgáját, gyúrjunk belőle egynemű masszát. Csomagoljuk fóliába, és tegyük hűtőbe min. 30 percre. Alaposan lisztezett felületen nyújtsuk vékony téglalappá, oszlassuk el rajta egyenletesen a spenótot, majd hajtsuk össze úgy, mintha egy hivatalos levelet hajtanánk. Fordítsuk el a tésztát 90 fokkal, nyújtsuk ki és ismételjük meg a hajtást. Nyújtsuk ujjnyi vastagságúra, és szaggassuk ki pogácsaszaggatóval. Kenjük meg felvert tojással, és hagyjuk 20 percet pihenni. 180 fokos sütőben 20-25 percig sütjük.

Sóska - A „Nagy Megosztó”

A sóska az a nyersanyag, ami sokakat megoszt. Az biztos, hogy a többség megriad tőle, a kisebbség pedig, legyen bármilyen különleges a konkurens menü, a sóska mellett szavaz. Talán a „kevés sóskát és sok habarcsot” tartalmazó iskolai főzelékek élménye égett az ellenzők táborába. Mindenesetre érdemes még egy esélyt adnunk a sóskának, otthon is elkészíteni vagy más helyen is kipróbálni. Nem feledve azt sem, hogy változik az ízlésünk: gyerekként más ízeket részesítünk előnyben, mint felnőtt korunkban.

Értékeit és rossz tulajdonságait vizsgálva a sóska a spenót finomított változata. Kevesebb folátot és C-vitamint tartalmaz, oxálsav tartalma alacsonyabb, de azért a sóska is a magas oxálsav tartalmú növények közé tartozik.

A sóska trükkösebb, főleg azoknak, akik nehezen barátkoznak meg a savanykás ízével. A titok az, hogy ezt az erős savasságot valamivel kiegészítsük: ilyen például a zsír - mint akár a zsírosabb halak húsa -, a tejszín, tejtermékek, és természetesen a cukor. Utóbbinál érdemes a természetes, főként gyümölcscukrokban gondolkodni, a sóska jól illik az eperhez, a barackokhoz, de még a csokoládéhoz is.

A Sóska Termesztése és Betakarítása

A sóska termesztése számos előnnyel jár. Először is, a sóska rendkívül egészséges, mert tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Főként A-, C-vitaminban, vasban és kalciumban gazdag. Továbbá, a sóska kiválóan illeszkedik a változatos étrendbe. Levesek, saláták, főzelékek, sőt szószok ízesítője is lehet. A termesztése is viszonylag egyszerű, ami ideálissá teszi kezdő kertészek számára is. Nem túl igényes növény, és ha figyelsz az alapvető gondozási tanácsokra, bőséges termést hozhat. Továbbá, a sóska kevés helyet igényel, így akár kis városi kertekben vagy erkélyen is sikeresen termeszthető.

Főbb igényei:

• Talaj: A sóska számára ideális a laza, jól vízelvezető talaj. Fontos, hogy a föld gazdag legyen szerves anyagokban, így bőségesen ellátja a növényt a szükséges tápanyagokkal. A sóska legjobban enyhén savas vagy semleges pH-jú talajban fejlődik, ezért javasolt a talaj pH-értékének ellenőrzése és szükség esetén lúgosabb talajnál meszezés alkalmazása.
• Fény és hőmérséklet: A sóska részleges árnyékot is elvisel, de a legszerencsésebb, ha olyan helyre kerül, ahol délelőtti vagy késő délutáni napsütés éri. A sóska a félárnyékos helyeket kedveli, de teljes napfényt is elvisel, amennyiben elegendő vízhez jut. A hőmérséklet terén igénytelen, mivel hidegebb időjárási körülmények között is megőrzi frissességét. Tavasszal és kora ősszel érzi magát a legjobban. A legjobb, ha 15-20 °C között tartjuk a termesztési időszak alatt.
• Vízigény: A sóska egyenletes öntözést igényel. A föld mindig legyen enyhén nedves, de sosem pangjon benne víz, mert az gyökérrothadáshoz vezethet. A mulcsozás hatékony módja annak, hogy megtartsuk a talaj nedvességtartalmát, különösen a melegebb időszakokban.
• Szélvédelem: Érdemes olyan helyet választani a kertben, ahol a növény védve van az erős széltől, mivel ez kiszáríthatja a leveleket. A szélerősség enyhítése érdekében gondoskodhatsz védő növénysávokról vagy használhatsz alacsony kerítéseket.

Ültetés:

• Talaj előkészítése: Kezdjük a talaj fellazításával. Az ideális talaj jól vízelvezető, gazdag szerves anyagokban.
• Magvetés ideje: A sóskát érdemes kora tavasszal elvetni, amint a talaj már nem fagyos. Ha enyhe a tél, akár ősszel is elvetheted, így a növény tavasszal korábban indul növekedésnek. Az ideális vetési időszak a kora tavasz, amint elmúlnak a fagyok és a talaj hőmérséklete eléri a körülbelül 10-12 °C-t. Ez általában március és április hónapokban lehetséges. Érdemes megfontolni az időzített másodvetést is nyár végén, így a növény télen is szolgálhat friss salátának valót.
• Vetés módszere: A sóska vetése történhet közvetlenül magról vagy palántáról.
  • Magvetés: Lazítsuk meg a talajt, távolítsuk el a gyomokat, majd szórjuk el a magokat egyenletesen. A magokat sekélyen, körülbelül fél-egy centiméter mélyre vessük, majd finoman takarjuk be őket földdel.
  • Palántázás: Készítsük elő a palántanevelő edényeket, töltsük meg őket jó minőségű, laza szerkezetű földdel, és helyezzük beléjük a magokat. A palántázás előnye, hogy a növények gyorsabban fejlődnek a szabadföldi ültetés után, és megelőzhetjük a nem kívánt kihalásokat.
• Ültetési távolság és mélység: Az magokat 1-1,5 cm mélyen ültesd. Ügyelj arra, hogy a sorok között 25-30 cm távolságot tarts, hogy a növények kényelmesen fejlődhessenek. Amikor a palánták már 2-3 leveles állapotban vannak, vékonyítsd ki őket, hogy a legerősebb növények maradjanak meg.

Gondozás:

• Öntözés: A sóska szereti a nedves talajt, de nem kedveli a túlöntözést. Fontos, hogy a talaj mindig kissé nyirkos legyen. Rendszeresen öntözzük, különösen a szárazabb időszakokban.
• Mulcsozás: A mulcsozás segíthet megőrizni a talaj nedvességét és csökkenteni a gyomok növekedését. Szórj egy réteg komposztot vagy szalmát a sóska köré.
• Gyommentesen tartás: A gyomok elvonhatják a szükséges tápanyagokat és nedvességet a növényektől. Rendszeresen vizsgáld át a sóska ágyásait, és távolítsd el a gyomokat.
• Tápanyag-utánpótlás: A sóskának tápanyagban gazdag talajra van szüksége. Havonta egyszer javasolt szerves trágyát vagy komposztot alkalmazni. Nitrogén különösen fontos a levélnövekedés serkentésére, foszfor a gyökérfejlődéshez, kálium pedig erősíti a növény sejtszerkezetét. Ha láthatóan lankad, vagy levelei sárgulnak, valószínűleg tápanyaghiány áll fenn.
• Kártevők és betegségek: A sóska nem zavarja gyakran a kártevők, de ritkábban levéltetvek jelenhetnek meg rajta. Fújjuk le őket vízzel és távolítsuk el a növény külső leveleit. A lisztharmat a leggyakoribb gombás betegség. Fontos a megfelelő szellőzés biztosítása és a sűrű ültetés elkerülése. Ültess különböző növényeket együtt, hogy megzavard a kártevők káros hatását. Használj természetes rovarriasztókat, mint például neem olajat vagy hígított szappanos vizet.

Betakarítás:

A sóska betakarítása rendszerint a növény fejlődésének harmadik vagy negyedik hetétől kezdődhet. Az ideális időpont megválasztása azért fontos, hogy a levelek frissek és zsengék maradjanak, hiszen ekkor még nem túl rostosak és keserűek. A sóskát egyszerűen kézzel szedheted le. Fogj meg néhány levelet az aljuknál, és óvatosan húzd meg őket lefelé. Ügyelj arra, hogy ne sértsd meg a növény többi részét. Egy éles olló vagy kerti kés is jól jöhet, ha nagyobb mennyiséget szeretnél egyszerre betakarítani. Ha a sóska virágozni kezd, érdemes az egész növényt visszavágni. Ezzel ösztönözheted a további levélképződést és elkerülheted, hogy a levél íze keserűvé váljon. A sóska akkor áll készen a betakarításra, amikor a levelek kb. 10-12 centiméter hosszúak. Az újonnan beültetett növényeknek 35-40 napot kell elérniük a „csecsemő” méretük eléréséhez, és 2 hónapot kell elérniük a teljes éréshez.

Sóska Tartósítási Módszerek

A sóska frissen nem tárolható jól. Körülbelül egy hétig tartható el a hűtőszekrényben, de az íze és a textúrája romlani fog. Sokféle módon tartósíthatjuk a sóskát, gyakorlatilag ahány ház, annyi módszer van erre. Íme a nyolc leggyakoribb:

1. Párolás és fagyasztás: Alapos tisztítással kezdjük, majd jöhet a párolás, botmixerrel való turmixolás, végül a fagyasztás.
2. Dinsztelés zsírban/olajban és fagyasztás: Mások ugyanezt a módszert követik, de nem párolják, inkább zsírban vagy olajban dinsztelik a sóskát, majd úgy fagyasztják.
3. Dinsztelés fejessalátával és fagyasztás: Van, aki dinszteli a sóskát, majd fejessalátával vegyesen fagyasztja - érdemes lehet ezt a párosítást is kipróbálni!
4. Szárítás és fagyasztás: Van, aki a tisztítás után megszárítja a sóskalevelet, azt fagyasztja le.
5. Dinsztelés sóval, befőzés olajjal/zsírral: Megint más mosás után ledinszteli a zöldséget sóval, majd a még forró pépet üvegekbe szedi, olajat vagy zsírt tölt rá. Szorosan lezárja, majd dunsztban kihűti az üveget - vagyis hozzáadott tartósítószer és fagyasztás nélkül konzerválja a sóskát.
6. Húsdarálás, saját lében befőzés: Szintén fagyasztásmentes módszer, ha mosás után lecsepegtetjük a leveleket, majd húsdarálón átnyomjuk, így saját levében tehetjük el befőttesüvegekbe a zöldséget. Légmentesen lezárt tárolóban állítólag évekig eláll így is.
7. Főzés, turmixolás, újra főzés, befőzés: Van, aki a főzéssel nem spórol: megfőzi előbb a leveleket, majd lecsepegteti, lehűti és összeturmixolja. Ezután a pépet újra felfőzi, kis üvegekbe önti, az üvegeket lezárja, majd forró vízben még öt percig főzi a sóskát. Dunsztban kihűti végül.
8. Nyersen üvegbe nyomkodás, szalicillal és dunsztolással: Ennek a folyamatnak némileg egyszerűsített formája az, mikor a frissen szedett sóskát üvegekbe nyomkodjuk, amilyen szorosan csak lehet, majd a tetejére pici szalicilt teszünk. Légmentesen lezárjuk az üveget, majd úgy, hogy a kétharmadáig érjen a víz egy-egy üvegnek, feltesszük főni. Fél óra főzés után dunsztba tesszük, kihűtjük.

Receptek Sóskával

Pisztráng sóskalevélbe tekerve

• Hozzávalók: 400 g pisztrángfilé (bőr nélkül), 12-16 sóska levél, durva szemű só, 2 ek vaj, 100 g zöldségköret (pl. zöldbab, brokkoli, spárga).
• Elkészítés: A pisztrángfiléket hosszában ujjnyi vastag csíkokra vágjuk. Durva szemű sóval megszórjuk, 10 percig állni hagyjuk, majd leöblítjük, papírtörlővel leszárítjuk. Egy-egy darab műanyag fólia közepét enyhén beolajozzuk, ráfektetjük a sóskaleveleket, egy-egy adag halhúst teszünk rá. Óvatosan, de szorosan föltekerjük, hogy a levelek a halhúson kívül legyenek, egyenletes hengereket formázva a filékből. A feltekert halakat 54 fokos vízben 10 percig hőkezeljük. Közben elkészítjük a köretet: egy serpenyőben felhevítjük a vajat, ezen néhány perc alatt megpirítjuk az előkészített zöldségeket. Ízlés szerint sózzuk.

Mángold - Kettő az egyben

A mángold húsos leveleit ugyanúgy és ugyanazokba az ételekbe használhatjuk, mint a spenótot. A keleti konyha a töltött szőlőlevélhez hasonlóan, töltött ételeket is készít a mángold leveleiből. Szárait a spárgával megegyező módon készíthetjük el. Kiemelkedő kálium tartalma.

tags: #soska #spenot #tartositasa