A színházi világ és a gasztronómia látszólag távoli univerzumok, mégis mindkettő alapja a gondos tervezés, az arányérzék és az átalakítás képessége. Míg a színházi jelmeztervezés a karakterek belső világát teszi láthatóvá a textíliák nyelvén, addig a konyhaművészet - például egy sokoldalú alapanyag, mint a spenót esetében - az ízek és textúrák harmóniáját keresi.
A színházi háttérmunka műhelytitkai
Hogyan születik egy előadás látványvilága? A Jelmeztitkok műhely - a Katona József Színház próbatermében - a színházi háttérmunka egyik legizgalmasabb területébe, a tematikus ruhák, korabeli divattörténet és a jelmeztervezés folyamatába enged betekintést. A gyerekek nem rajzasztal mellett terveznek: az alkotás közvetlenül textillel, próbababán, térben történik. Minden alkalom tematikus: egy hangulat, egy történet vagy vizuális inspiráció mentén készül el egy saját tervezésű kis ruha vagy jelmez.
A 10:00-16:00 óra között zajló egész napos műhelyben a tervezés és kivitelezés kb. 50 cm-es próbababára történik. A kézi varrás és a térbeli formálás nemcsak technikai készséget fejleszt, hanem figyelmet, arányérzéket és alkotói gondolkodást is. A kreatív műhely vezetője és szervezője Földi Andrea.
Horváth Jenny - A fiatal szcenográfus pályaképe
Horváth Jenny még csak néhány hete hagyta maga mögött a húszas éveit, mégis közel harminc hazai (fővárosi és vidéki), illetve határon túli színházzal és színházi társulással dolgozott már együtt, és több mint ötven színdarab képi világa fűződik a nevéhez. Még nem volt huszonöt éves, amikor már a Vígszínház színpadára tervezett. 2019-ben a Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervező Művészek Társasága kiadásában megjelent Magyar Szcenográfia 2007-2017. című kötetnek ő a legfiatalabb szereplője.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) látványtervező BA szakán, majd látványtervező művész mesterszakán végzett, de filmtörténetet is hallgatott az ELTE-n. Erasmus-program keretében járt Franciaországban, az Ecole Supérieure d'Art et de Design Marseille Méditerranée-ban és Olaszországban, az Accademia di belle arti di Brerában (Milánó). Alapképzéses diplomamunkájában kortárs darabhoz, Spiró György Csirkefej című művéhez készített díszlet- és jelmeztervet, amelyben mesterei É. Kiss Piroska és Csík György voltak.
Az alkotói folyamat és a szakmai kapcsolatok
A legrégebbi munkakapcsolatot Kovács D. Dániel rendezővel ápolja, akivel még az egyetemen, másodéves korában kezdett dolgozni. Első, egyetemen kívüli munkája a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházban játszott akezdetvége című színművének látványa volt (2014). A darabról méltató kritika jelent meg MakkZs tollából: „…nagyon rendben van a látvány. Ha kezdő, akkor nagyon ígéretes ez a kezdés. Lehet, hogy egyből a kezdet végét látjuk és jön a tervező virágkora azonnal.)”
🎊Jelmez show az Újszínházban! #2🕺
Jennifer az esetek többségében szabad kezet kap a rendezőtől az ötletei megvalósítására, de a végső tervekhez mindig sok beszélgetésen, gyűjtőmunkán, számtalan skiccen és rajzon keresztül vezet az út. Ha lehetősége van rá, szeret olyan díszletet tervezni, amely valamilyen átalakuláson megy keresztül a darab során, és amely transzformáció természetszerűleg reflektál az előadott történetre. A jelmezek tervezése általánosságban ennél kissé kötöttebb, mert a jelmeznek koherensen passzolnia kell a díszlethez, a benne megjelenő karakterekhez és az adott színész saját adottságaihoz is; több a nüansz.
A természet „jelmeztervezője”: A spenót és a konyhai kreativitás
Miközben a színházban a karakterek öltözete határozza meg a megjelenést, a konyhában az alapanyagok textúrája és színe adja az élményt. A spenót (Spinacia oleracea) egy zöldleveles, évelő vagy egyéves zöldség, amelyet világszerte kedvelnek gazdag tápanyagtartalma miatt. A spenót a disznóparéjfélék családjába tartozik, levelei kerekek vagy tojásdadok, szélük lehet sima vagy fodros.
A spenót hatásai közé tartozik, hogy kiváló vitamin- és ásványianyag-forrás: gazdag A-, C-, E-, K-vitaminban, folsavban, vasban, kalciumban, magnéziumban, káliumban és mangánban. Antioxidánsokban gazdag, védi a sejteket az oxidatív stressztől, csökkenti a gyulladást, támogatja az immunrendszert. Magas rosttartalma elősegíti az emésztést, támogatja a bélflóra egészségét.
Gasztronómiai kísérletezés: Spenót az asztalon
A spenót - az étel, amelyet sok gyerek gyűlölt látni az iskolai menzatáblán, aztán ahogy teltek az évek, egyszer csak azon kapta magát, hogy szereti. A spenóthoz sokak szerint meg kell érni, íze ugyanis a gyerekek számára nem túl kellemes. Ezzel mindenképp vitatkoznánk, rengeteg gyerek odavan ugyanis a spenótos tésztákért, sós süteményekért, lepényekért, míg a klasszikus főzelékeket inkább kerülné. A titok, hogy meg kell találni azt az elkészítési formát, amely ízlik nekünk, valamint hogy merjünk vele kísérletezni.
A spenót szezonja tavasszal (április-május) és ősszel (szeptember-október) van. Akkor a legfinomabb, ha a levelek frisek, sötétzöldek, feszesek, nem fonnyadtak. Frissen hűtőszekrényben, nedves papírtörlőbe csomagolva vagy műanyag zacskóban 2-3 napig eltartható. Fagyasztva hónapokig megőrizhető minősége.
Mi a titka az igazán jó spenótfőzeléknek? Min múlik, hogy egy kisgyerek megkóstolja-e, vagy undorodva tolja el magától? Tapasztalataim szerint a gyerekek legtöbbször az étel állagával állnak hadban, ha ügyelünk arra, hogy minél selymesebb, konzisztensebb legyen a főzelékünk, szívesen esznek belőle. Az ízesítésben maradhatunk a klasszikus vonalnál, de kipróbálhatjuk nyugodtan keleti fűszerekkel - a gyömbér például remekül illik hozzá, vagy éppen fetával is.
A sokszínű felhasználás lehetőségei
Bár csupán egy aprócska levélről van szó, a spenót főszereplővé léphet elő nehezebb ételekben is. Gondoljunk például a burekre, amely egy valóban laktató, kifejezetten zsíros balkáni finomság, amit gyakran készítenek juhtúróval-túróval és spenóttal, de csak spenóttal töltve is. Sőt, a klasszikus francia quiche sem tartozik a habkönnyű ételek közé, hiszen jó sok tojással és tejszínnel készül, és bátran keverhetünk bele rengeteg spenótlevelet.
Sőt, remek maradékmentő megoldás, ha a spenótfőzeléket rakott tésztában, sós pitében vagy épp leveles/rétestésztában használjuk fel, utóbbinál a spenót mellé kerülhet sajt, bacon vagy épp túró is. A spenót vagy paraj egy egyszerű levélnövény, mégis sokan csak az utóbbi években kezdték nyersen fogyasztani, és salátaalapanyagként tekinteni rá. Bár a kifejlett spenótleveleket ma is inkább meg szoktuk főzni, a bébispenótot könnyebb salátákban használni. Ez nem jelenti azt, hogy a nyers, nagy levelű spenótból ne készülhetne saláta. Mivel a spenót rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, ráadásul ma már egész évben elérhető a boltokban, érdemes rendszeresen fogyasztani.
tags: #spenot #panna #jelmeztervezo