A krónikus sebek és a lábelváltozások kezelése napjaink egészségügyi ellátásának egyik legnagyobb kihívása. A cukorbetegséghez, keringési zavarokhoz vagy más alapbetegségekhez társuló lábelváltozások korai felismerése kulcsfontosságú a végtagmentésben. A pedikűrösök olyan szakemberek, akik a rendszeres lábápolás során gyakran elsőként találkoznak a kezdődő problémákkal. Feladatuk nem a seb kezelése, hanem a gyanús eltérések felismerése, a beteg megfelelő szakemberhez való irányítása, valamint az orvosi beavatkozást követő utógondozásban való közreműködés. A siker kulcsa azonban a multidiszciplináris együttműködés: a podiáter, a pedikűrös, az orvos, a sebkezelő team és a beteg közös, támogató munkája nélkülözhetetlen a hosszú távú eredményekhez.
Érsebészeti beavatkozások és a végtagmegmentés dilemmái
Amikor a végtag csak részlegesen menthető, a diabetesz és a perifériás érszűkület az érsebész gyakorlatában komoly szakmai döntéseket igényel. Beszámolónkban egy 54 éves, korábban dohányzó diabetes mellitusban szenvedő férfi beteg esetén keresztül mutatjuk be a perifériás típusú érszűkület kezelésének nehézségeit. Jobb alsó végtagon kialakult trophikus zavar miatt történt kivizsgálás során lábszári artériák többszörös stenosisa, occlusioja igazolódott igen limitált kiáramlási pályával. A cruralis artériák percutan ballonos angioplastikáját végeztük, melynek következtében a gangraneás lábujjak demarkálódtak, így előláb amputáció elvégezhetővé vált. Az amputációs csonk rossz gyógyhajlama ellenére NPWT kezelés mellett per secundam gyógyult.
Egy évvel később a bal alsó végtagon alakult ki kritikus ischaemia. Az ellenoldalihoz hasonló érrendszer miatt szintén interventiós beavatkozásra került sor, mely nem volt kellően effektív, a végtagot nem tudtuk megtartani. Cruralis amputáció vált szükségessé. Posztoperatív időszakban a csonk sebének gyógyulási zavarát észleltük. Sebrevízió, nectrectomia történt. Felmerült a femoralis szintű reamputáció lehetősége, melyet betegünk elutasított. Kontraktura hiányában NPWT kezelést alkalmaztunk, amely hatására másodlagos sebgyógyulást értünk el.
A betegút menedzselése és a modern terápiák
A modern sebellátás nemcsak orvosszakmai, hanem szervezési és pszichés támogatási kihívásokkal is szembesít. A rekonstrukciós beavatkozásokban részt vevő pácienseink hosszú, többlépcsős gyógyulási folyamaton mennek keresztül, amely során nemcsak a fizikai, hanem a lelki biztonság is kiemelt jelentőségű. A praxismenedzser, műtős szakasszisztens és sebkezelő szakember szerepköre egyedülálló: a folyamat első lépése, hogy a pácienseink először velünk kerülnek kapcsolatba. Tájékoztatjuk, támogatjuk őket, és segítünk eligazodni az ellátás rendszerében. Tapasztalataink szerint ez a többrétű jelenlét nemcsak a páciensek bizalmát mélyíti el, hanem jelentősen javítja az orvosi munka hatékonyságát és a sebgyógyulás eredményességét is.
Komplex szövődmények kezelése: NPWT és hiperbár oxigénterápia
Az ileostomás betegek ellátása mind orvosi, mind ápolásszakmai szempontból eltér a colostomával rendelkező páciensekétől. Az ileostomán ürülő béltartalom többek között emésztőnedvet is tartalmaz, mely irritálhatja a stoma körüli bőrt, megnehezíti a stomazsák fennmaradását. Ha a peristomális bőrgyulladáshoz sebgyógyulási zavar is társul, az további ellátási problémákat okozhat. Egy 52 éves adiposus nőbeteget három napja egyre erősödő hasi fájdalom miatt szállítottak a Sürgősségi Betegellátó Osztályra. A sebészek subtotal colectomiát végeztek, ileostoma képzéssel. Reoperáció történt két alkalommal; ileostoma áthelyezés a stomát alkotó bélkacs leszakadása miatt, illetve hasfali sebtisztítás és plasztikai zárás. A jelentős túlsúllyal és fecalis peritonitissel érkező beteg műtéte után súlyos sebgyógyulási zavar és ileostoma leszakadása történt.
A privát egészségügyi ellátásban egyre gyakrabban találkozunk komplex, többszörösen terhelt, nehezen gyógyuló sebekkel, ahol a hagyományos sebkezelési módszerek nem minden esetben nyújtanak kellő biztonságot és eredményességet. Intézményünkben az elmúlt években tudatosan építettük be a negatívnyomás-terápiát (NPWT) a magánellátás sebkezelési protokolljaiba, kiemelt figyelmet fordítva a nehezített sebgyógyulású esetekre. Az incízionális NPWT alkalmazása, valamint a regeneratív medicina eszközei - különösen a mikrostrukturális autológ zsírszövet használata - számos esetben bizonyultak nemcsak klinikailag hatékonynak, hanem gazdaságilag is indokoltnak.
NPWT Mechanisms of Action
A 2023. november 1. óta működő, kórházhoz asszociált hiperbárikus oxigénkamra (multiplace kamra) egyszerre 9 beteg kezelésére alkalmas. Betegeink egy jelentős része nem gyógyuló sebe miatt került hozzánk. A hiperbárikus oxigénterápia nem csodaszer, a sebgyógyuláshoz adjuváns kiegészítés. A plasztikai sebészeti beavatkozások sikerességét nagymértékben meghatározza a sebszélek mikrokeringésének állapota, amely alapvető szerepet játszik a szöveti oxigenizációban, a sebgyógyulás folyamatában, valamint a graftok és szabad lebenyek életképességében. A negatív nyomású terápia mechanikai ingerekkel serkenti a kapilláris perfúziót és a szöveti regenerációt, míg a hiperbár oxigén kezelés javítja az oxigénellátást hipoxiás területeken, elősegítve a sejtek metabolikus aktivitását és az angiogenezist.
Nyomási fekély és fasciitis necrotisans: prevenció és sürgősségi ellátás
A hazai állami kórházak nyomási fekély prevenciójára és ellátására irányuló gyakorlatát a 2022-ben és 2024-ben végzett kutatások eredményei mutatják. Az új irányelv ajánlásai segítséget nyújtanak az intézményeknek a prevenciós eszközök beszerzése és használata tekintetében, emellett levezethetőek belőle az ellátás minőségét mérő mutatók is, melyek alapot képeznek az intézményen belüli- és intézményközi benchmarknak.
A fasciitis necrotisans az alsó végtag súlyos megbetegedése, ami szisztémás és lokális tünetek megjelenésével jár. Az azonnali antibiotikus terápia és a sebészi dekompresszió a végtag megmentését eredményezheti. Egy 28 éves, cukorbeteg fiatal nőbeteg esetében a szeptikus állapotot sikerült stabilizálni, azonban a nagy nyitott sebek, és a végtag működésképtelensége miatt felmerült az amputáció szükségessége. NPWT terápiával sikerült a sebek felszínét feltisztítani, majd többszörös műtétekkel a sebek széleit közelíteni, végül azok teljes gyógyulását elérni. A fasciitis necrotisans ellátása nagy kihívást jelent az ellátók számára, interdiszciplináris kezelést igényel, amelyben a belgyógyászok, intenzív terápiás szakemberek, infektológusok mellett fontos szerepe van a mielőbbi sebészi kezelésnek.
A gyógyszerészet szerepének átalakulása a betegellátásban
A gyógyszerészet globális irányvonalai egyre inkább a betegközpontúság felé mozdulnak el. A világ több államában, például az angolszász országokban, a gyógyszertárak számos pluszszolgáltatást nyújtanak a betegek számára. Ezek a szolgáltatások hozzájárulnak a páciensek hatékonyabb és biztonságosabb kezeléséhez, és ez az irányvonal hazánkban is elkerülhetetlen. Számunkra a legfontosabb lépés a kognitív patikai szolgáltatások bővítése, amelyeket kizárólag gyógyszerészek végezhetnek. A gyógyszerészek szerepe az egészségügyben folyamatosan átalakul; az új irányvonal szerint nemcsak a gyógyszerkiadásért felelnének, hanem közvetlenül részt vennének a betegek kezelésében, a terápiák indításában, módosításában és akár megszüntetésében is.
Az ellátórendszer széttöredezett, kórházközpontú, nem érvényesül benne az üzemgazdaságosság, alacsony a digitalizáltság, és a prevenció, a szűrés és a rehabilitáció eddig teljesen kimaradt. A gyógyszerészetben, a lakosságközeli ellátásban felmerül a szolgáltatási differenciálás lehetősége. Az elektronikus egészségügyi rendszerek, különösen az EESZT, már most is jelentős előnyöket kínálnak, de ennek kapcsán még számos kihívással kell szembenézni. A mesterséges intelligencia nem fogja leváltani az orvosokat, gyógyszerészeket, egészségügyben dolgozókat, viszont azok, akik alkalmazzák, le fogják cserélni azokat, akik nem. A trendek szerinte azt mutatják, hogy az ellátás helye nem egy kórházban, és nem is biztos, hogy egy gyógyszerötárban lesz - ott lesz, ahol a páciens éppen tartózkodik.
Történeti kontextus: Balatonfüred mint gyógyászati központ
Balatonfüredre közel 300 éve járnak gyógyulást keresni a beteg és a lábadozó emberek. A XX. század elején jelentős fejlődés vette kezdetét: 1912-ben Hajdu Tibor főapát megteremtette a mai Füred legnagyobb intézményét, a Szívkórház elődjét, az Erzsébet-szanatóriumot. Az intézmény 1970 óta végzi országos és regionális ellátás keretében a szív- és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelését, és az év minden napján 24 órás infarktusos ügyeletet lát el. A Balatonfüredi Állami Szívkórház ma is meghatározó szerepet tölt be a magyar kardiológiai rehabilitációban, alapjait képezve annak a szemléletnek, amely a hosszú távú gyógyulást és a beteg életminőségének javítását helyezi a középpontba.
tags: #sule #laszlo #termeszetgyogyasz