Az igazságügyi szakértői tevékenység mélyen gyökerezik a jogszolgáltatásban, és alapvető szerepet tölt be a jogviták rendezésében, az igazság kiderítésében. Ennek a hivatásnak a képviselői komplex feladatokat látnak el, amelyek túlmutatnak a puszta technikai elemzésen. Számos esetben például céges megbízók részére rendszeres tanácsadást biztosítanak, szerződéseket készítenek, és társasági jogi problémák megoldását végzik el. Ugyanakkor ingatlanközvetítő vállalkozások tevékenységéhez kapcsolódóan adásvételi szerződéseket készítenek, és a felmerülő egyéb jogi problémák kapcsán az ügyfelek részére teljes körű jogi tanácsadással állnak rendelkezésre. Ezen sokrétű tevékenység hátterében azonban az elmúlt időszakban jelentős strukturális és működésbeli változások zajlottak le, amelyek forradalmi jellegű átalakulást hoztak a magyar igazságügyi szakértés világában.
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöke, dr. Agárdi Tamás, aki 2014 októbere óta áll a kamara élén, elmondta, hogy a szervezet rendkívül eseménydús, küzdelmes évet hagy a háta mögött. Az interjúban kifejtette, hogy az új törvény egy sor olyan változtatást írt elő, ami több szakértő addigi világképébe csak nagyon nehezen volt beilleszthető. Sőt, tette hozzá, még most sem simul össze a korábbi és a jelenlegi világkép mindenkiben. Az elnök hangsúlyozta, hogy mindannyiunk elemi érdeke, hogy valahára kialakuljon a fejünkben az a rend, amit maga a törvény is diktál. Szerinte ideje lenne belátni, hogy nincs mese, nincs kifogás, a törvényt végre kell hajtani! Az év során azt látta, azt tapasztalta, hogy a kamarai tagság egy részében, de néhány küldöttben is, rengeteg indulat, gőz gyűlt össze, ami sokaknál idült türelmetlenséget okozott. Sokszor úgy érezte, tehetünk bármit, a kritikusok „éhsége” csillapíthatatlan: ha sapka van a fejünkön, azért bírálnak, ha nincs, akkor meg azért. Ez a helyzet rávilágított arra, hogy amit húsz éven keresztül nem sikerült megoldani, azt most szeretnék egyszerre, rövid időn belül megvalósítani. Az elvárások és a lehetőségek világa között épül a híd. De! Sokan ma sem látják be, ahogyan az elmúlt húsz évben működtünk, ma már tarthatatlan.
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) Átalakulása és Jogi Alapjai
Az igazságügyi szakértés területén zajló változások hátterében egy új jogi szabályozás áll, amely alapjaiban alakította át a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara működését és az igazságügyi szakértők mindennapjait. Az új törvény előírt egy sor olyan változtatást, ami több szakértő addigi világképébe csak nagyon nehezen volt beilleszthető, sőt, megkockáztatom, még most sem simul össze a korábbi és a jelenlegi világkép mindenkiben. Mindannyiunk elemi érdeke, hogy valahára kialakuljon a fejünkben az a rend, amit maga a törvény is diktál. Ideje lenne belátni, hogy nincs mese, nincs kifogás, a törvényt végre kell hajtani! Ez azonban nem zárja ki a kreatív gondolkodást, sokkal inkább ösztönzi azt, hogy a jogi keretek között megtaláljuk a leghatékonyabb megoldásokat.
Az elmúlt években a kamara működését sokan kritikusan szemlélték, és éveken át poénkodtak azon, hogy „a kamara a magas szinten kvalifikált profi szakemberek amatőr szervezete”, mert tényleg az volt. Az utóbbi hónapok egyik legalapvetőbb változása éppen e téren történt: fölállt a küldöttgyűlés, az elnökség, a kamara hivatala, ami egyébként eddig még sohasem volt. A főtitkár, a gazdasági és jogi titkár, az egész apparátus azon dolgozik, hogy a sokak által már unt régi szlogent végre lecserélhessék. Nem beszélve arról, hogy végre van állandó székhelyük és új irodájuk. Ma nem egy megtűrt kis lyukban vannak valahol, hanem egy professzionális irodában megfelelő infrastruktúrával, háttérlogisztikával. Ez a szakmai elismerés és a hatékony működés alapját teremti meg.
A Felügyeleti Szervekkel Való Kapcsolat Elmélyülése
A MISZK életében az elmúlt években többcsatornás lett a kapcsolat a felügyeleti szervvel. Rendszeresek az elnöki, főtitkári, elnökhelyettesi és a szakértői szintű egyeztetések. Illúzió lenne ugyanakkor azt hinni, hogy a szakértők minden javaslata mostantól kezdve „csont nélkül” átmegy majd a felügyelet szűrőjén. Ahhoz, hogy az együttműködés még gördülékenyebb, harmonikusabb legyen, folytatni kell a párbeszédet, meg kell ismernünk egymás gondolkodását. Ez a folyamat már megkezdődött. Az elmúlt időszakban több alkalommal is megbeszéléseket folytattak az illetékes felügyeleti vezetőkkel. Április végén az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Felügyeleti Főosztályának vezetői tettek látogatást az új székhelyen. Ezen a találkozón Lángné dr. Süle Anett főosztályvezetővel és dr. Fábián László főosztályvezető-helyettessel egyetértettek abban, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása és az igazságügyi szakértés megerősítése jegyében kialakult új szervezeti rendszerben számottevően megnőttek a kamara és a szakértők feladatai. Az elmúlt két évtized tükrében mindenképpen egy forradalomról beszélhetünk, amely az egész rendszert érinti és alapjaiban változtatja meg a szakértői hivatás gyakorlását.
Digitális Fordulat és Adatszolgáltatási Kötelezettségek
A modernizáció jegyében a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara nagy hangsúlyt fektet az informatikai fejlesztésekre és az elektronikus ügyintézés bevezetésére. Megújult a kamara weboldala is, amely egy Joomla portálmotor és keretrendszer használatával működik. A klasszikus weboldali funkciók (tartalmak létrehozása és publikálása, regisztrált felhasználók nyilvántartása, többszintű jogosultsági rendszer, hírlevél) mellett helyet kapott itt az igazságügyi szakértők kötelező negyedéves statisztikai adatszolgáltatását támogató informatikai modul is. Ez a fejlesztés kulcsfontosságú, hiszen az elmúlt két évtizedben nem voltak adatok, statisztikák az igazságügyi szakértésről. Nem lehetett tudni, hány és miféle ügyben járnak el szakértők, ami miatt lehetetlen vált bárminemű tervezés. Az új törvény kötelezővé tette a szakértőknek a rendszeres negyedéves statisztikai adatszolgáltatást, amelyet a kamara hivatala rögzít, és továbbítja a minisztériumnak a jogszabályi előírások szerint.
A Negyedéves Statisztikai Adatszolgáltatás Rendszere és Biztonsága
A tagság igényeire tekintettel alakították ki az adatszolgáltatási modult. A kitöltés során - a beküldést megelőzően - lehetőség van önellenőrzésre, és a már kitöltött adatlapok mentésére vagy módosítására. A lezárást és beküldést követően a rendszer automatikus levélben igazolja vissza az adatszolgáltatás tényét, s ebben a levélben letölthető PDF formátumban a teljes adatszolgáltatás is megtalálható. A már beküldött adatlapok természetesen utólag nem módosíthatók, de a kamara hivatalának informatikai ügyfélszolgálata a tag írásbeli jelzése és megfelelő indok alapján törli a tag által hibásnak minősített adatszolgáltatást. Az adatok tárolása nagy teljesítményű és biztonságos MS SQL adatbázis szerveren történik, és a pdf állományokat titkosítva kezeli a rendszer. A kitöltési és beküldési folyamat is naplózásra kerül, a tagok a saját - és kizárólag a saját adatrögzítéseikkel kapcsolatos - naplót bármikor jogosultak lekérdezni és megtekinteni. A napló tartalmazza az adatszolgáltatás teljes egészének az úgynevezett hash lenyomatát (32 jegyű egyedi azonosító). Az adatszolgáltatásnak és annak hash lenyomatának egyezősége bizonyítja és garantálja azt, hogy az adatok utólag, a beküldést követően semmilyen módon nem változtak meg. A statisztikai adatszolgáltatás folyamán a kommunikáció a tag és a rendszer között titkosított https csatornán zajlik a kamara weboldala és az adatszolgáltatási űrlap vonatkozásában is. A funkció platformfüggetlen, használatához kizárólag internet böngésző szükséges. Fontos hangsúlyozni, hogy az adatszolgáltatást elmulasztó szakértőket súlyos szankció fenyegeti, a névjegyzéket vezető hatóság törölheti őket a névjegyzékből. A statisztikai adatszolgáltatás megszervezése, megfelelő kialakítása és működtetése nagy fejtörést okozott. Kezdetben sok hiba, zökkenő volt az adatszolgáltatásban, de az adatok feldolgozásában is. Nehezítette a munkát, hogy a 3500 igazságügyi szakértőből öt-hatszáznak nincs elektronikus elérhetősége, ami az átállás egyik legnagyobb kihívása.
🔴 Görög Márta igazságügyi miniszterjelölt parlamenti meghallgatása
Az Elektronikus Ügyintézés Jövője és Kihívásai
Az igazságügyi szakértők számára a jövő egyértelműen az elektronikus ügyintézés felé mutat. Az egyik fontos jövőbeli változás lesz, hogy egyes kamarai közfeladatok ellátása az elektronikus ügyintézéssel valósul meg. Mint minden újat, ezt is meg kell szokni, a feladatot koordináló Belügyminisztérium is hosszabb evolúciós folyamatnak tartja az elektronikus ügyintézésre történő átállást, amely nem az egyik pillanatról a másikra működik majd megfelelően. Annak idején, amikor megjelentek életünkben a személyi számítógépek, óriási ellenállás alakult ki a profi titkárnők körében, és azt kérdezték: minek ez az ismeretlen szerkezet, amikor van nekünk nagyszerű gömbfejes villanyírógépünk? Ma már nem tennének fel egy ilyen kérdést. Sok szakértő kolléga is hasonló ellenszenvet táplál az elektronikus ügyintézéssel szemben, pedig hamarosan búcsút kell inteni a papíralapú ügyintézésnek! A jogszabályok a jövőben szinte minden szakértői tevékenységet olyan útra fognak terelni, amely megfelel a 21. századi követelményeknek és a megváltozott szabályozási, igazgatási és társadalmi körülményeknek. Erről szólnak az új eljárási törvények és végrehajtási rendeleteik. Ezért azon kell majd gondolkodnunk, miben tudna segíteni a MISZK a tagjainak az elektronikus ügyintézés elsajátításában, hogy a folyamat minél zökkenőmentesebben valósuljon meg.
A Szakmai Munka Minőségének Növelése és a Tagozatok Szerepe
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elengedhetetlennek tartja a szakmai színvonal folyamatos emelését és a belső struktúrák erősítését. Ennek keretében a szakmai tagozatoknak kiemelkedő szerep jut, hiszen ők a kamara szakmaiságának pillérei. Bízni kell benne, hogy a szakmai tagozatok beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Egyelőre azt látni, hogy a tagozatok eltérő intenzitással látják el a munkájukat. Azon dolgoznak, hogy a kamara szakmaiságának pillérei legyenek. Ebben is kiemelkedő szerepük van a tagozatoknak. Volt olyan tagozat, amely még meg sem alakult, de már kész módszertani levéltervezettel állt elő. És van, ahol csak most kezdték el a munkát, és bizony-bizony vannak tagozatok, ahol erről még nem is gondolkoztak. Számukra is segítséget jelenthet, hogy Deli Kálmán és Meruk József igazságügyi szakértők a szakértői szakvélemény szerkezetének egységesítésére mintát dolgoztak ki. Vitaanyaguk egyik célja az aktív kamarai tagság elérése, a közösségi felelősség kinyilvánításának ösztönzése volt, ami hozzájárul a szakma egységesebb és magasabb színvonalú képviseletéhez.
A kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés. Március 18-án több mint tízórás megismételt küldöttgyűlést tartottak, amelyen a küldöttek megszavazták az előző évi pénzügyi beszámolót, valamint - bizonyos feltételekkel és megszorításokkal - a következő évi költségvetést. A küldöttek az éves kamarai tagdíjat húszezer forintban állapították meg, bizottsági tisztségviselőket választottak, elfogadták a fegyelmi eljárási szabályzatot, továbbá az etikai kódexet és az etikai eljárási szabályzatot. Július 19-én három küldött hiányzott ahhoz, hogy határozatképes legyen a küldöttgyűlés. Bár a társadalmi ráfordítások szempontjából nem mellékesek az ilyen rendezvények költségei, a legnagyobb kár inkább erkölcsi volt, hiszen az igazolatlanul távolmaradt küldöttek nem feleltek meg vállalásuknak. Mindazonáltal a hatvan megjelent küldött kezdeményezésére értékes, előremutató eszmecsere alakult ki a kamara jövőjéről, ami reményt ad a további fejlődésre.
Pénzügyi Stabilitás és Közéleti Szerepvállalás
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara pénzügyi alapjainak megerősítése alapvető fontosságú a hatékony működés és a szakmai képviselet biztosításához. Az elmúlt két évtizedben a kamara szinte kizárólag a befolyó tagdíjakból, mintegy évi 16-17 millió forintból gazdálkodott. Márpedig ebből az összegből színvonalas szakmai munkára, hivatali szervezetre, irodára, fejlesztésekre nem futotta, legfeljebb vegetációra, túlélésre. Ráadásul a viszonylag csekély bevétel nagyobbik hányada a területi kamaráknál maradt, miközben az igazságügyi szakértők, akik a korábbi törvény értelmében nem a MISZK-nek, hanem a területi kamaráknak voltak a tagjai, a központi kamarán és a belső feszültségektől is terhelt elnökségen kérték számon a magas szintű érdekképviseletet, a hatékony szakmai irányítást és lobbitevékenységet, vagy éppen a jogszabályi módosításokra vonatkozó kamarai kezdeményezéseket.
Az új szakértői törvény a finanszírozás kérdésében is gyökeres fordulatot hozott: a tagdíj mellett a költségátalány, az igazgatási szolgáltatási díjak, illetőleg a fegyelmi és etikai eljárásokból befolyó díjak és kiszabott bírságok is a bevételünket képezik. Az első félévi adatok alapján a kamara nyereséges gazdálkodást folytat, júliusban csaknem százmillió forint volt a vagyona, ami stabil alapot teremt a jövőbeli fejlesztésekhez és a szakmai feladatok ellátásához. A tagdíjakból kevesebb, a költségátalányból több folyt be a tervezetnél, ami a finanszírozási szerkezet változásának pozitív hatását mutatja.
🔴 Görög Márta igazságügyi miniszterjelölt parlamenti meghallgatása
Konferenciák és Társadalmi Missziók
Fontosnak tartjuk, hogy a kamara gyakrabban vállaljon közéleti szerepet, hogy tovább erősítse helyét az igazságszolgáltatási rendek között. Ennek jegyében rendezték a Nemzeti Szakértői és Kutató Központtal (NSZKK) október 31-én a Második Országos Kriminalisztikai Szakmai Konferenciát. Az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés területén dolgozó mintegy százhatvan szakértő, technikai szakember, nyomozó és meghívott több igazságügyi szakértő előadását is meghallgathatta. A 2018-ban hatályba lépő változásokra való felkészülést szolgálta az új polgári perrendtartási törvénynek a szakértői bizonyítást érintő rendelkezéseit elemző december 5-i szakmai konferencia. Az Országos Bírósági Hivatallal együttműködésben előkészítés alatt áll egy környezetvédelmi vonatkozású konferencia megrendezése is. Társadalmi küldetésünknek tartjuk azt is, hogy júniusban a MISZK vezetői felkeresték a Magyar Sclerosis Multiplex Betegek Szövetségének rehabilitációs táborát. A Mosoly Hete elnevezésű berekfürdői rendezvény megnyitóján a kamara elnöke is részt vett, ezzel is kifejezve a szakma társadalmi felelősségvállalását.
Az Igazságügyi Szakértői Díjazás Kérdései és Előrelépések
Az igazságügyi szakértők régi vesszőparipája a méltatlanul alacsony óradíj, amely hosszú ideje feszültséget okoz a szakma képviselői körében. Mivel több jelzés is érkezett a szakértő kollégáktól, február végén levelet írtak az ügyben dr. Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének. Ebben a levélben többek között leírták, hogy „a Díjrendelet 4.000.-forintos óradíja ott alkalmazandó, ahol hivatalból való kirendelésnek van, illetve lehetne helye (jellemzően büntetőügyekben, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági kirendeléseinél). Minden más esetben, ahol nincs, vagy nem lehet helye hivatalbóli kirendelésnek - jellemzően polgári ügyek - a szakértő a díját szabadon maga állapítja meg. A két kör nincs taxatív módon szabályozva, felsorolva. Elviekben az eljáró bíróságnak a Szaktv. szerint a kirendelésben pontosan meg kellene jelölnie, hogy a szakértő díját milyen módon, milyen forrásból kell majdan megfizetni, letét esetében arra mekkora összeg áll rendelkezésre, azonban tagságunk visszajelzései szerint ez számos esetben nem történik meg. Többször előfordult, hogy a bíróság a Díjrendelet szerinti 4000.-forintos óradíjjal számolt olyan ügyekben is, ahol a szakértő a szabad óradíj megállapítás jogával rendelkezett. Jellemzően ezek a hibák e körben rendezhetők voltak, a szakértői jelzések, jogszabályi hivatkozások megküldését követően a helyes díjmegállapításra került sor.”
Az OBH elnöke válaszlevelében kifejtette, hogy ő jogszabály alapján kizárólag igazgatási feladatokat lát el, a bíróságok szakmai munkájába, ítélkező tevékenységébe nem avatkozhat be. Ezért a megkeresést továbbította a Kúriához. Áprilisban megkapták dr. Darák Péter, a Kúria elnökének levelét is, amelyben arról tájékoztatott, hogy a bíróságok a szakértői díj megállapítása előtt a relevancia, a szükségesség és az életszerűség szempontjából vizsgálják a díjjegyzékben felszámított tételeket. Előrelépés történt a díjmegállapító határozatok jogerősítése kapcsán is. Dr. Ekkert József r. ezredes, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági rendőrfőkapitány-helyettese szeptember 4-i levelében adott tájékoztatást a díjmegállapító határozatok jogerősítésének ügymenetéről. Meggyőződésünk szerint az ügymenet megismerése megkönnyíti a szakértők és a gazdasági igazgatóságon dolgozók munkáját is. Azon dolgoznak, hogy a többi megyei rendőr-főkapitánysággal is tisztázzák az ügymenetet. Ebbe a sorba tartozik dr. Sipos Gyula r. vezérőrnagy, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének a 26/2017. (IX. 1.) OBH utasítása is, amely iránymutatásul szolgálhat a díjazási kérdések egységesebb kezeléséhez.
Az Igazságügyi Szakértői Hivatás Szélesebb Kontextusa
Az igazságügyi szakértői munka nem csupán jogi, hanem szélesebb társadalmi és szakmapolitikai összefüggésrendszerben értelmezendő. A MISZK aktívan vesz részt a Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége munkájában is. Ez az ernyőszervezet csaknem háromszázezer szakembert tömörít, ügyvédeket, könyvelőket, tervezőket, közjegyzőket, kutatókat, gyógyszerészeket, állatorvosokat, az egészségügy és a vagyonvédelem területén működő szolgáltatók szakértőit, orvosokat és természetesen az igazságügyi szakértőket is. Ez a szövetség, amelynek jelenleg tizenhárom szakmai kamara a tagja, pártoktól és politikai mozgalmaktól független, kizárólag szakpolitikai alapon nyilvánul meg, ami a szakma függetlenségét és objektivitását erősíti.
Az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása és az igazságügyi szakértés megerősítése jegyében kialakult új szervezeti rendszerben számottevően megnőttek a kamara és a szakértők feladatai. Ebben a megújult környezetben az olyan szakemberek, akik például céges megbízóik részére rendszeres tanácsadást biztosítanak, szerződéseket készítenek, és társasági jogi problémák megoldását végzik el, vagy ingatlanközvetítő vállalkozások tevékenységéhez kapcsolódóan adásvételi szerződéseket készítenek, a felmerülő egyéb jogi problémák kapcsán az ügyfelek részére teljes körű jogi tanácsadással állnak rendelkezésre, kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Az ő munkájuk, szakértelmük és a folyamatosan fejlődő kamarai háttér együttesen biztosítja, hogy a magyar igazságügyi szakértés a 21. századi elvárásoknak megfelelően működjön, hozzájárulva a jogállamiság erősödéséhez és a társadalmi igazságosság megvalósulásához.
tags: #sule #peter #igazsagugyi #szakerto