Amikor élelmiszert vásárolsz vagy étteremben eszel, bizonyára találkoztál már azzal, hogy egy terméken kiemelten szerepelnek bizonyos összetevők. Ez a gyakorlat nem véletlen, hiszen az élelmiszer-allergia és -intolerancia egyre több embert érint, és súlyos egészségügyi problémákat okozhat. Az EU 1169/2011 számú rendelete alapján az élelmiszereken kötelezően fel kell tüntetni, ha a termék a 14 jelölendő allergén valamelyikét tartalmazza. De mit is jelent pontosan az allergén, és miért olyan fontos ezeknek az anyagoknak a pontos ismerete?
Allergia és Intolerancia: Mi a Különbség?
Az allergia az immunrendszer kóros reakciója, amikor a szervezet „veszélyesnek” azonosítja az adott allergént, majd védekezésként ellenanyag-termelésbe kezd. Ez a reakció lehet enyhe, például bőrkiütés vagy orrfolyás, de súlyosabb esetekben akár anafilaxiás sokkhoz is vezethet, ami életveszélyes állapot. Az intolerancia - vagy más néven érzékenység - nem immunreakció. Bár hasonló tüneteket okozhat, mint az allergia (például emésztési zavarokat, puffadást), a szervezet más mechanizmusokkal reagál az adott élelmiszerre, és általában nem jár életveszélyes kockázattal. Fontos tudatosítani, hogy mind az allergia, mind az intolerancia jelentősen befolyásolhatja az érintettek életminőségét, ezért a pontos diagnózis és a diéta betartása elengedhetetlen.
A 14 Jelölendő Allergén
Az Európai Unió szabályozása szerint 14 olyan allergén létezik, amelyet kötelező feltüntetni az élelmiszerek címkéjén, ha a termék tartalmazza azokat. Ez a lista kulcsfontosságú a fogyasztók tájékoztatásában és a biztonságos élelmiszerválasztásban.
1. Glutén Tartalmú Gabona
A glutén a rozs, árpa és tönköly, valamint az ezek keresztezésével előállított magokból készült, a felsorolt búzaeredetű termékekkel analóg termékek, valamint a malátáik fehérjekeveréke. A zabról megoszlanak a vélemények, mert bár maga a zab nem tartalmaz számunkra káros fehérjét, a keresztszennyeződése nehezen elkerülhető. A legbiztonságosabb, ha GM jellel és/vagy felirattal ellátott, törzskönyvezett különleges táplálkozási igényeket kielégítő gluténmentes liszteket, kenyérporokat, tésztákat és egyéb termékeket vásárolunk. Sajnos az ilyen termékek ára sokszorosa a normál termékek árának. A kukoricaliszt, kukoricadara, rizsliszt, a GM gabonafélékből és magvakból készült pelyhek természetesen gluténmentesek, de csak akkor biztonságosak, ha a betakarítás, szállítás, feldolgozás és csomagolás során sem szennyeződnek.
Keményítők és Glutén
Minden olyan keményítő gluténmentes, amely természetesen gluténmentes növényekből készül. A búzakeményítő is lehet gluténmentes, ha a gluténtól speciális eljárással megtisztítják. A belőle készült termékek íze jobban emlékeztet a búzalisztből készültekére, sütési tulajdonságai jók. A gluténmentes búzakeményítő több kenyérpor alapanyaga. Minimális a gluténtartalma, amely a kutatások szerint a betegek többségének rendszeres fogyasztás esetén sem okoz egészségügyi problémákat. Ennek ellenére a hiperszenzitív lisztérzékenyeknek még ez a minimális mennyiség is árthat! Az E1400 alatti sűrítőanyagok gluténmentesek. Az E1400-1450 közötti adalékanyagok keményítőből készülnek (ez búzakeményítő is lehet). A kukorica-, burgonya-, tápióka- vagy rizskeményítőből készült sűrítőanyagok gluténmentesek. A búzakeményítőből készültek tartalmazhatnak glutént, ezért a gluténmentes táplálkozásban kerülni kell akkor is, ha a detektálható gluténtartalom nagyon alacsony. Az új élelmiszer jelölési szabályok szerint a címkén fel kell tüntetni a búza- (vagy más gluténtartalmú) keményítő eredetét.
Gluténmentes Élelmiszerek Szabályozása
A gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek összetételéről és címkézéséről szóló 41/2009/EK rendelet (2009. január 20.) előírásait 2012. január 1-től kell alkalmazni. A gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek (ha ezek búzából, rozsból, árpából, zabból vagy ezek gluténcsökkentés céljából feldolgozott keresztezett változataiból készült összetevők felhasználásával készülnek) legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmazhatnak. Ezek címkézése, kiszerelése és reklámozása során a „rendkívül kis gluténtartalmú” megnevezést kell feltüntetni. Legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmazhatnak azok a gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek, amelyek búzát, rozst, árpát, zabot vagy ezek keresztezett változatait nem, de őket helyettesítő összetevőket tartalmaznak. Anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek egyáltalán nem tartalmazhatnak glutént (2006/141/EK bizottsági irányelv szerint), ezért esetükben tilos a „rendkívül kis gluténtartalmú”, illetve „gluténmentes” megjelölések használata.
Az igazság a gluténmentes ételekről: Amit tudnod kell | Oz Health
2. Rákfélék és abból készült termékek
Ezek közé tartoznak a garnélarák, homár, rák, tarisznyarák. Allergiás reakciókat válthatnak ki, amelyek súlyosak is lehetnek.
3. Tojás és abból készült termékek
A tojás az egyik leggyakoribb allergén, különösen gyermekek körében. Megtalálható számos süteményben, tésztában, majonézben és egyéb élelmiszerben.
4. Hal és abból készült termékek
Bár kevésbé elterjedt, a halallergia is komoly tüneteket okozhat. Fontos odafigyelni a halat tartalmazó ételek, például szószok, saláták összetételére.
5. Földimogyoró és abból készült termékek
A földimogyoró-allergia rendkívül súlyos lehet, akár életveszélyes anafilaxiát is kiválthat. A Parola Kft. sem használ földimogyorót, de mivel a kókuszreszelékek nagy része olyan üzemben készül, ahol földimogyoróval is dolgoznak, így nyomokban a kókuszreszelékek tartalmazhatnak földimogyorót. Ez a keresztszennyeződésre jó példa, amire különösen oda kell figyelni.
6. Szójabab és abból készült termékek
A szója számos élelmiszerben megtalálható, például szószokban, vegetáriánus termékekben. Bár a Parola Kft. nem használ szójababot, de mivel egyes nem kiváltható alapanyagaik emulgálószerként szója-lecitint tartalmaznak, így a szójabab is megjelenik allergénként egyes termékekben. A lecitin egy zsíros anyag, ami például a szójababban, a tojássárgájában és napraforgóolajban található.
7. Tej és abból készült termékek (laktózt is beleértve)
A tejfehérje-allergia és a laktózintolerancia is gyakori probléma. A tej és tejtermékek széles körben elterjedtek. Nagy részük szabadon fogyasztható (tej, túró, kefir, tejföl, vaj, kemény sajtok), míg a tejdesszertek (gyümölcsjoghurtok, pudingok, túrókrémek) tartalmazhatnak glutént, ezért összetételüket ellenőrizni kell. Csak abban az esetben ajánlottak fogyasztásra, ha a gyártó feltüntette a csomagoláson a gluténmentességet, vagy megkeresésünkre nyilatkozott róla, illetve a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbankban gluténmentesként regisztrálva vannak. A tejmentes étrend betartása csak addig szükséges, amíg a gluténmentes étrend hatására a bélboholy struktúra helyreáll, a bélnyálkahártya kóros áteresztőképessége megszűnik, és az allergének már nem jutnak el az immunológiailag aktív sejtekhez.
8. Diófélék (mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámdió)
A diófélék allergiája is súlyos reakciókat válthat ki. Fontos odafigyelni a sütemények, desszertek, kekszek összetételére. A mogyorót és dióféléket tartalmazhat.
9. Zeller és abból készült termékek
A zellerallergia kevésbé ismert, de előfordul. Megtalálható levesekben, szószokban, fűszerkeverékekben.
10. Mustár és abból készült termékek
A mustárallergia is okozhat problémákat, különösen a mustárt tartalmazó szószok, öntetek fogyasztása során.
11. Szezámmag és abból készült termékek
A szezámmag egyre népszerűbb, de allergiás reakciókat válthat ki. Megtalálható pékárukban, salátaöntetekben.
12. Kén-dioxid és szulfitok (10 mg/kg vagy 10 mg/liter felett)
Ezeket tartósítószerként használják borokban, szárított gyümölcsökben és egyéb élelmiszerekben. Asztmás betegeknél légzési problémákat okozhatnak.
13. Csillagfürt és abból készült termékek
A csillagfürt egy hüvelyes növény, amelynek lisztjét kenyerekben, tésztákban használják. Allergén potenciállal rendelkezik.
14. Puhatestűek és abból készült termékek
Ide tartoznak a kagylók, tintahalak, osztrigák. Allergiás reakciókat válthatnak ki, hasonlóan a rákfélékhez.
Minden előrecsomagolt élelmiszer címkéjén kiemelten szerepelnek ezek az allergének - akár zárójelben, akár vastagon jelölve. A vendéglátóhelyeknek (pl. étterem, büfé, kávézó) szintén tájékoztatniuk kell a fogyasztókat az allergénekről, akár étlapon, akár külön tájékoztatóban.
Élelmiszerek és Allergének: Részletes Áttekintés
Az allergének jelenléte nem mindig nyilvánvaló. Sok esetben rejtett formában fordulnak elő, vagy keresztszennyeződés útján kerülnek be az élelmiszerekbe.
Húsok, Húskészítmények
A tőkehúsok szabadon fogyaszthatók, míg a húskészítmények közül csak a garantáltan gluténmentes termékeket szabad vásárolni. Gyakran tartalmaznak glutént a hurkafélék, májkonzervek, pástétomok, húskonzervek. Több húsipari készítmény gyártója garantálja a termékei gluténmentességét. Néha találkozni olyan sonkával és egyéb felvágottal, amin ez áll: aroma gluténnal, vagy glükóz/dextróz búzából. Az ilyen termékek gluténmentesnek tekinthetők, a hatályos rendeletek szerint nem is kellene a gyártónak a glutént feltüntetnie, mert az aromák és a glükóz/dextróz gluténtartalma jóval a megengedett határérték alatt van.
Zöldség- és Gyümölcsfélék, Szárazhüvelyesek
Ezek szabadon fogyaszthatók. Elkészítésüknél csak gluténmentes lisztet szabad használni! A fagyasztott és konzerv NATÚR zöldségek és gyümölcsök nem tartalmaznak glutént, az ízesített változatoknál viszont néha előfordul.
Rizs
Szabadon fogyasztható. A lisztérzékeny beteg diétájának összeállításakor alapvető élelmi anyag lehet a burgonya mellett.
Méz, Kristálycukor és Lekvárok
Az első kettő szabadon fogyasztható. A lekvárok között azonban már találkoztunk olyannal, ami tartalmazott glutént!
Édességek, Fagylaltok
Gyakran tartalmaznak különféle adalékanyagokat, ezért csak gondos mérlegelés után szabad fogyasztani őket. Lehetőleg csak listás termékeket vásároljunk! A fagylaltporok nagy része nem gluténmentes. Édességek, fagylaltok: gyakran tartalmaznak különféle adalékanyagokat, ezért csak gondos mérlegelés után szabad fogyasztani őket. Lehetőleg csak listás termékeket vásároljunk! A fagylaltporok nagy része nem gluténmentes. Stacciatella ízű készítmény (cukor, ivóvíz, glükóz-fruktóz szörp, csokoládé darabkák, kakaó massza, kakaóvaj), módosított keményítő, savanyúságot szabályozó anyagok (kálcium-citrát, citromsav, nátrium-citrát), aroma, sűrítő anyagok (szentjánoskenyérliszt, guargumi), cukor, módosított keményítő, élő joghurtkultúra.
Ételízesítők, Instant Kávé és Kakaóporok, Pudingok, Ketchupok, Mustárok, Majonézek
Ezek a termékek is tartalmazhatnak glutént! A nátrium-glutamát (E621) az egyik legáltalánosabban alkalmazott élelmiszer-adalékanyag. Rendkívül széles körben alkalmazott ízfokozó. Legnagyobb mennyiségben hústartalmú vagy hús ízű élelmiszerekben fordulhat elő, de más ízek kiemelésére, erősítésére is alkalmazzák.
Alkoholok
A bor, pálinka, pezsgő eddig is fogyasztható volt. A legújabb álláspont szerint a gabonaalapú párlatok, azok közül is elsősorban a whisky és a vodka nem tartalmaz glutént. Ez szerepel az EFSA (European Food Safety Authority = Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) honlapján is, mégpedig az eredet megjelölés kötelezettsége alóli kivételek egyikeként, mivel a szeszgyártási folyamat során a végtermékben már nincs kimutatható gluténtartalom. A hagyományos árpamalátából készült sörökben mindig van gluténmaradvány, amely általában magasabb, mint a 20 mg/kg-os határérték. Magyarországon egyelőre csak néhány szaküzletben árulnak gluténmentes sört.
Egyéb Élelmiszerek
Néhány gyártó készételei között találhatunk gluténmenteset. Fontos a tudatos választás.
Élelmiszer-Adalékanyagok és Allergének
Az adalékanyagok használatát a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza, amelynek előírásai a világméretű Codex Alimentarius szervezet által elfogadott szabályokon alapulnak. Az adalékanyagokat többféle célok elérése érdekében használják a gyártók: megnövelhetik a termékek eltarthatósági idejét, szebb megjelenést tudnak elérni terméküknek, megkönnyíthetik velük a különböző alkotó részek összekeveredését, a készített oldatok stabilitását, vagy növelhetik velük az adott élelmiszerek táplálkozási értékeit. Egy bizonyos élelmiszeradalékot kizárólag akkor lehet felhasználni, ha azt az adott ország szakhatósága megvizsgálta és engedélyezte. A szabályozás azt is előírja, hogy az adalékanyag-listán szereplő anyagok jelenlétét egy adott készítményben a gyártó jelölni köteles, a végtermékben megtalálható mennyiségétől függetlenül. Az E-számok ismerete sok hasznos információt nyújthat számunkra, bár a gluténmentességet tekintve gyakran nem sok értelme van az ilyen irányú kutatásoknak.
Ízfokozók
A nátrium-glutamát (E622) a leggyakrabban használt ízfokozó, szárított ételekben, levesporokban, mártásokban alkalmazzák.
Sűrítő- és Kötőanyagok, Stabilizátorok
Önmagukban is növelik az élelmiszerek viszkozitását, térfogatát, vagy zselésítő anyagokkal is együttműködve alakítják ki az élelmiszer végleges szerkezetét. A sűrítő anyagok az emulgeálószerekhez hasonló anyagok, amelyek alkalmazási célja is hasonló. Gyakran használt adalékanyagok, az élelmiszerek konzisztenciájának optimalizálására használják. A leggyakrabban például majonézek, töltelékek, tejdesszertek, joghurtok, habok, krémtúró stb. gyártásához használják. Régebben az E1400-1450 közötti adalékanyagokat nevezték csak sűrítőanyagoknak, ma már az E400-418 között növényi gumik, az E440 pektinek és az E460-466 cellulózok is ebbe a csoportba tartoznak.
Ízesítő és Aromaanyagok
Jellegzetes adalékanyagok, amelyekből több mint 500 különfélét használ az élelmiszeripar. Kellemesebbé, ízletesebbé teszik az élelmiszereket, pótolják a feldolgozási folyamat során elveszített ízeket, aromákat. Az ízesítő anyagok, fűszerek sokszor többféle anyag keverékéből állnak, nehéz egy névvel jellemezni ezeket - ennek megfelelően jellemzően nem tartozik hozzájuk azonosító E-szám sem. Nem tartoznak közéjük a fűszernövények, a fűszerek, az intenzív édesítőszerek, az édesítő, a savanyító és a sós ízek sem. Az ízesítő- és aromaanyagok eredetük szerint három csoportba sorolhatóak: a természetes, a szintetikus „természetazonos” és a szintetikus aromák csoportjába. Nagyon kis mennyiségben adagolják a termékekhez, és soha nem fogyasztjuk ezeket önmagukban. A por alakú ízesítők gyakran tartalmaznak maltodextrint vagy keményítőt vivőanyagként. Ezek a vivőanyagok, még ha van is bennük glutén, alacsony gluténtartalmúak, és az ízesítőkből is csekély mennyiséget használnak fel egy adott élelmiszer készítéséhez.
Módosított Keményítők
A „klasszikus” kukorica-, búza- és burgonyakeményítőt manapság „módosítják”, hogy a terméket a felhasználás szempontjából a legmegfelelőbbé tegyék. Sokféle módosított keményítő áll rendelkezésre, hogy betöltse a különféle technológiai elvárásokat. Van, amelyik stabilan tartja az élelmiszer állományát fagyasztás - felengedtetés - sütés során (pl. mélyfagyasztott péksüteményeknél), mások például a zsír érzékszervi tulajdonságát helyettesítik a könnyű élelmiszerekben (pl. light margarinokban). Csak a kémiailag módosított keményítők számítanak adalékanyagnak. Csak ezek rendelkeznek E-számmal, és ezekre vonatkoznak a szigorú engedélyezési szabályok. A módosított keményítő megjelölés azt jelenti, hogy az adott élelmiszer készítményben felhasznált keményítőt fizikai (pl. hőkezelés) vagy vegyi (pl. savval főzés) hatásokkal átalakították. Ennek célja az, hogy a keményítő eredeti tulajdonságait megváltoztassák, pl. hideg vízben is jól oldható legyen. Ezekkel az eljárásokkal előnyös és nagyon különleges jellemzőkkel rendelkező, többféle iparágban és különböző célokra jól használható alapanyagokat, félkész termékeket tudnak előállítani. A jelenleg érvénybe lévő címkézési szabálynak megfelelően a módosított keményítő fajtáját csak akkor kell feltüntetni, ha az glutént tartalmaz.
Az igazság a gluténmentes ételekről: Amit tudnod kell | Oz Health
A Sütemények Allergén Jegyzéke a Gyakorlatban
A Parola Kft. cukrászdai rendszerének vonatkozó modulja készíti számukra az allergének listáját. Minden felhasznált alapanyag allergén adatait rögzítik, majd a rendszerbe töltött receptúrákat felhasználva a tápanyagérték számítással egyidőben kapják meg, hogy az adott termék milyen allergéneket tartalmaz.
A gasztrovállalkozásoknak, mint például cukrászdák, éttermek, kávézók, alapvető fontosságú az allergén tájékoztatás pontos és érthető biztosítása. Számos üzletnyitási tanácsadás során tapasztalták, hogy az allergének tájékoztatásával kapcsolatban sok gasztrovállalkozás sötétben tapogatózik. Pedig fontos foglalkozni vele, hiszen a hatóságokhoz a bejelentések jelentős része a téves allergén tájékoztatással vagy annak teljes hiányával kapcsolatosan fut be.
Néhány esetben az ételek egyes összetevői allergiás reakciót vagy intoleranciát válthatnak ki bizonyos embereknél, amely súlyos tünetekkel, egészségkárosító tényezőkkel járhat, drasztikus esetben életveszélyes is lehet. A hivatalos allergén lista a 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet 4. paragrafusában található.
Akár az étlapos, akár a szóban történő tájékoztatásra törekszel, minden esetben szükséged lesz egy receptúrára, ahol az ételek összetevői mellett az allergéneket is fel kell tüntetned. Sok vendéglátóegység egészíti ki a választékát más egységektől érkező ételekkel, például süteményekkel vagy csomagolt szendvicsekkel, hideg konyhai termékekkel. Jó, ha a munkatársak könnyen és gyorsan tudnak az egyes ételekről felvilágosítást adni, hiszen az étteremmel kapcsolatos bizalmat építi, ha a vendéged azonnali tájékoztatást tud kapni. Erre a legegyszerűbb, ha egy táblázatot készítesz, ahol az összes allergént feltünteted az étel- és italkínálatodhoz, legyen az helyben készített vagy beszállítói.
Ne feledkezz el arról, hogy az egyes összetevőkön kívül az ételeid nyomokban más allergéneket is tartalmazhatnak. Például a földimogyoró esetén nem zárhatod ki, hogy az ételkészítéshez használt eszközeiden már olyan mennyiségben lehet jelen az összetevő, ami bizonyos vendégeknél szélsőséges allergiás reakciót válthat ki. Ez nem azt jelenti, hogy az allergén biztosan jelen van a termékben, hanem azt, hogy fennáll a keresztszennyeződés kockázata.
Példák sütemények allergénjeire:
- Vanília aroma, stabilizátor (pektinek), fahéj, tartósítószer (kálium-szorbát), színezék (kurkumin, kárminsav). Nyomokban más dióféléket tartalmazhat. Túlzott fogyasztása hashajtó hatású lehet.
- Vanília aroma, étkezési só, színezék (kurkumin, kárminsav). Nyomokban más dióféléket is tartalmazhat. Túlzott fogyasztása hashajtó hatása lehet.
- Mogyorót és dióféléket tartalmazhat.
- Mandulaliszt, xilit, piskóta paleo mix kakaós, kakaópor, dia sárgabarack lekvár, paleo T-por (növényi zsír /kókusz/, élelmi rost, kókusztejpor, só), víz, paleolit házi krémes alap (tápiókaliszt, tojássárgapor, sűrítő anyag: agar-agar, só, vanília őrlemény, étkezési sav, citromsav), dia wellness sárgabarack variegato.
A 14 allergén ismerete nem csak azoknak fontos, akik komoly allergiával élnek. Azonban az egyéni érzékenységek és allergiák mindig személyre szabott figyelmet igényelnek. A biztonságos választás alapja a tudatos címkeolvasás és a saját diagnózis ismerete. Nincs azzal baj, ha felvállalod, hogy nem tudsz minden ételérzékenységre és speciális igényre „reagálni”.
Gyógyszerkészítmények és Allergének
Bár a gyógyszerek többsége gluténmentes, sokszor elbizonytalanodunk, hogy betegség esetén milyen gyógyszert szedhetünk. Ebben segít a lista az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján (Gyógyszerkészítmények laktóz, glutén (gliadin) és benzoát/benzoesav tartalma).
Tudatos Diéta és Tájékozódás
Nagyon fontos tudatosítani, hogy a diéta egész életre szól. A gluténmentes diéta pontos betartása érdekében próbáljunk utánajárni, hogy mely cégek mely termékeit fagyaszthatjuk. Ebben segítenek a www.liszterzekeny.hu - található GM élelmiszerek listái.
Információs Források és Segítség
A diagnózis után az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban minél több hasznos információhoz jusson a beteg, illetve a szülő és a hozzátartozók, hogy el tudják kezdeni a gluténmentes diétát. Ismerkedj meg a LÉOE honlapjával, a www.liszterzekeny.hu-val. Szánj rá időt, és tanulmányozd a felépítését, így hamar meg fogod találni a keresett információkat, és minden fontosabb eseményről időben tudomást szerezhetsz. Ha regisztrálsz, be tudsz kapcsolódni a társalgásba. Lépj be a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesületébe (LÉOE) és csatlakozz valamelyik tagcsoportjához/helyi egyesülethez. Ezek a csoportok komoly lelki és gyakorlati segítséget tudnak nyújtani az új betegeknek. Rendeld meg a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank „zöld füzetét” és nyomtasd ki a gluténmentes élelmiszerek listáit a LÉOE honlapról. Ismerd meg azokat a természetesen gluténmentes élelmiszereket, melyeket biztonsággal fogyaszthatnak a gluténérzékenyek.
Vásárlás és Tervezés
Mérd fel a gluténmentes diétában fogyasztható termékek választékát a közelben lévő üzletekben. Nagyobb boltokban és szupermarketekben ma már egyre több gluténmentes terméket lehet találni, de célszerű havonta egy-két nagyobb bevásárlást szervezni valamelyik szaküzletbe, vagy postai úton rendelni tőlük. A csoporttalálkozókon is szokott lenni vásárlási lehetőség, érdemes ezt kihasználni.
Családi és Baráti Támogatás
Járd végig a rokonokat és barátokat, és magyarázd el nekik, miben fog ezentúl megváltozni az életed. Nem valószínű, hogy rögtön mindent megjegyeznek, de talán megértik a gluténmentes diéta lényegét és fontosságát. Az első időkben, amikor látogatóba mész, vigyél magaddal egy kis kóstolót, egyrészt, hogy nehogy éhesen maradj, másrészt, hogy felhívd táplálkozásod egyediségére a figyelmet.
Az igazság a gluténmentes ételekről: Amit tudnod kell | Oz Health
Egyéb Fontos Adalékanyagok
- Szentjánoskenyér: A szentjánoskenyérfa ehető magjaiból készül.
- Xantán: A baktériumok által termelt xantán egy sűrítőanyag, melyet gyakran szentjánoskenyérmag-liszttel (E 410) kombinálva használják, így gumiszerű zselé jön létre. A xantán megnöveli a tészták vízkötő képességét, így késlelteti a kenyerek öregedését is.
- Guargumi: A guarbabból kivont poliszacharid.
- Fiber Husk (Psyllium Husk): Az indiai gyógynövény, a Plantago Ovata lisztté őrölt maghéja, mely a legszigorúbb Uniós tisztasági szabályok betartása mellett Dániában készül.
- Karragén: Egy, a természetben előforduló szénhidrát, amit a vörösmoszatból vonnak ki.
A 2003/89/EC EU Irányelv azt kívánja a gyártóktól, hogy megjelenítsék a potenciális allergének mintegy 12 csoportját, amennyiben azokat hozzávalóként használták fel előre csomagolt ételeikben, mennyiségtől függetlenül. Általános szabály, hogy többé semmi allergén nem képezhet kivételt. Azonban lehetőséget adva arra, hogy egy köztudottan allergén élelmiszer bizonyos származékai nem válthatnak ki allergiás reakciókat, azoknak a törvény mentességet biztosít. A jelenleg is érvényben lévő legfontosabb hazai jogszabály a 36/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 8. § (1) pontja a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről, amely a kötelező notifikációt (bejelentési eljárást) előírja a gyártóknak, importőröknek, forgalmazóknak.
