A Gyümölcskenyér Birodalma: Régi Receptek, Modern Ízek és Történelmi Utazás

A csillogó izzósorok és az ablakokban ácsorgó Mikulás csokik tévedhetetlenül jelzik: a karácsony bizony közeleg. Az ünnepek annál bensőségesebben telnek, minél jobban készülünk rá. Otthonunkat már hetekkel korábban is díszbe öltöztethetjük: az apró mécsesek, zöldellő fenyőágak, illatos narancsok karácsonyi hangulatot teremtenek. Ilyenkor természetesen elmaradhatatlan a sok adventi sütemény, no és a gyümölcskenyér. Nevezhetjük püspökkenyérnek, stollennek, drezdai kenyérnek - a lényeg az édes és illatos tészta, telis-tele finom aszalt gyümölccsel, dióval és mandulával, netán csokidarabokkal. Ne gondoljuk, hogy bonyolult vagy időigényes receptekről van szó. A különféle ízesítésű gyümölcskenyerek egyszerűen elkészíthetők, rendkívül ízletesek, mutatósak, és fém- vagy műanyag dobozokban sokáig elállnak. De mielőtt belemerülnénk a modern változatok sokszínűségébe, utazzunk vissza az időben egy igazi, békebeli kuriózumhoz.

Kletzenbrod: Rézi Néni Szegedi Ünnepi Gyümölcskenyere - Egy Békebeli Különlegesség

Sokaknak ismerős lehet Doletskó Teréz, azaz Rézi néni neve Szegeden. Az ő Szegedi szakácskönyve a helyi identitás egyik gasztronómiai alapköve, amely generációkon át formálta a város ízlésvilágát. Most előkerestük híres könyvének egy olyan elfeledett fejezetét, amelyből kiderül, hogyan készült a boldog békeidőkben az igazi gyümölcskenyér. A górcső alá vett, 1079-es számú recept azonban nem egy átlagos süteményt takar, hanem egy igazi ünnepi nagyágyút, a „Kletzenbrod” néven emlegetett finomságot. Ez a gyümölcskenyér nem a hétköznapok édessége volt, hanem a jómódú polgári családok karácsonyi asztalának ékköve, ahol a minőség és a mennyiség nem képezhette vita tárgyát. Bár a mai háziasszonyok gyakran spórolnak az alapanyagokkal, ez a 19. századi leírás a bőség zavarával küzd, és hűen tükrözi a korabeli szegedi gasztronómia gazdagságát.

A mai modern, sokszor levegős piskótára emlékeztető változatokkal ellentétben a Rézi néni-féle eredeti recept szinte ipari mennyiségekkel dolgozik. Amikor azt mondjuk, hogy a szegedi polgári konyha nem ismert kompromisszumot, nem túlzunk. Íme a pontos lista, amitől a régi szegedi szalonok illatoztak, és ami a Kletzenbrod lényegét adja:A sütemény lényege tehát nem a tészta, hanem ez a tömény, összesen több mint 4 kilónyi (!) aszalványtól és magvaktól illatozó tartalom.

Aszalványok és édességek (egyenlő arányban, egyenként fél-fél kilogramm!):

• Aszalt szilva
• Aszalt alma
• Aszalt körte
• Törökszilva (datolya)
• Mazsola
• Citronád (kandírozott citromhéj)
• Birsalmasajt
• Darabos csokoládé

Ropogós magvak (összesen fél kilogramm):

• Mandula, mogyoró és dió vegyesen

Fűszerezés:

• 1 kávéskanál törött fahéj

A recept technológiai szempontból is kihívás elé állítja a mai kor emberét. A rengeteg, apróra vágott tölteléket ugyanis mindössze egy liter lisztből készült, élesztős kalácstésztával kell összefogni. Ez a technika inkább emlékeztet a karácsonyi vásárokban látható tömör, nehéz ünnepi édességekre, mint a szupermarketek polcain sorakozó könnyedebb változatokra. A tészta itt csupán másodhegedűs, a feladata mindössze annyi, hogy összetartsa a mandulával, mogyoróval és dióval gazdagított elegyet, amelyet lassú tűzön kell tökéletesre sütni.

A munka oroszlánrésze azonban csak az összekeverés után kezdődik. Rézi néni szigorú utasításai szerint, miután a tésztába beledagasztottuk a temérdek gyümölcsöt, egy órán át pihentetni kell az elegyet - ennyi idő kell, hogy az ízek összeérjenek és a kelés meginduljon. Ezt követően a masszából lisztezett deszkán két hatalmas, hosszú rudat formázunk. A sütés kritikus pont: mielőtt a tepsibe kerülnének, a rudakat felvert tojással kell megkenni, hogy szép fényesre süljenek. A recept „jó meleg kemencét” ír, ami mai nyelven egy alaposan előmelegített, közepesnél kicsit erősebb hőfokot jelent, ahol a sűrű tészta lassan, de alaposan át tud sülni anélkül, hogy megégne. Ez a sütemény türelmet igényel. Ahogy a szegedi halászlé sem készül el tíz perc alatt, úgy ennek a desszertnek is idő kell - nemcsak az elkészítéshez, hanem az éréshez is. Bár az anyaghányadok mai pénztárcával mérve költségesnek tűnhetnek, és az adagok akár egy egész lakodalomra is elegendőek lennének, az arányosított elkészítése igazi gasztronómiai időutazást ígér.

A Magyar Gyümölcskenyér és Püspökkenyér: Hagyomány és Változatok

Jóllehet számos modern magyar szakácskönyv egymás szinonimájaként használja a gyümölcskenyér és püspökkenyér kifejezéseket a többnyire őzgerinc- vagy szögletes, hosszúkás formában sült kiadós süteményre, a kettő mégsem ugyanaz. Magyarországon gyümölcskenyérnek hívjuk a rendszerint nem élesztős kenyértésztából, hanem kevert tésztából készült, hosszúkás formában sült, mazsolával, dióval és mindenféle gyümölccsel gazdagon megszórt süteményt. Bár nálunk is elsősorban a karácsonyi ünnepkörhöz, húsvéthoz társul, az év bármely szakában süthető - és nem csupán hosszúkás formában, de akár kis adagokban, muffintepsiben is.

Sokan úgy vélik, a gyümölcskenyér és a püspökkenyér között alapvetően az a különbség, hogy az előbbi hozzávalói között nem szerepel az aprított csokoládé, az utóbbiban igen. A helyzet valójában az, hogy a nálunk püspökkenyérként emlegetett sütemény alapja nem kenyértészta, tehát nem élesztővel készül - vagyis amit mi gyümölcskenyérnek hívunk, az valójában püspökkenyér. A kevert tésztát a 19. század végén jobbára csak tojáshabbal, később sütőporral is lazították, sütőformában vagy keskeny tepsiben sütötték. Elsősorban rumba áztatott mazsola, birsalmasajtkockák, dió kerültek bele, de gazdagabb változataiban többféle aszalt gyümölcs és akár csokoládé-, marcipándarabkák is vannak.

Ha már gyümölcskenyér, ne sajnáljuk belőle a finom aszalt gyümölcsöket. A püspökkenyereket nem a hosszú eltarthatóság jellemzi elsősorban, így gyakran csak porcukorral hintik meg, persze a csokimáz is gyakori. Az elnevezés kétségtelenül utal a kora középkori adakozó kedvű naumburgi püspökre, bár erre sokan nem is gondolnak. Sokféle recept szerint készülhet püspökkenyér. Némelyik tartalmaz vajat, némelyik nem. Tény, hogy manapság felváltva használatos rá a gyümölcskenyér és püspökkenyér elnevezés.

Lépésről Lépésre: A Hagyományos Kevert Tésztás Gyümölcskenyér Készítése

A különféle ízesítésű gyümölcskenyerek egyszerűen elkészíthetők, rendkívül ízletesek, mutatósak, és fém- vagy műanyag dobozokban sokáig elállnak. Az előkészítés után hatékonyabban tudunk dolgozni, ezért érdemes minden hozzávalót előre bekészíteni.

1. Hozzávalók kimérése és előkészítése: Mérjük ki pontosan a hozzávalókat. A vajat célszerű kicsit korábban kivenni a hűtőszekrényből, mert ha túl kemény, nehezen lehet eldolgozni a tésztában.
2. Élesztő felfuttatása: Az élesztőt langyos tejjel és kevés cukorral futtassuk fel, majd gyúrjuk bele a tésztába, amennyiben élesztős tésztával dolgozunk. Kevert tésztás változatoknál a sütőpor végzi a lazítást.
3. Gyümölcsök előkészítése: Mindenekelőtt mossuk meg bő vízben a mazsolaszemeket, majd áztassuk rumba. Ha nincs otthon rumunk, megteszi egy bögre teába csepegtetett rumaroma is, ami hasonlóan kellemes illatot és ízt kölcsönöz a süteménynek. Az aszalt gyümölcsök áztatása hozzájárul ahhoz, hogy a végeredmény szaftosabb és ízesebb legyen.
4. Fűszerezés: A gyümölcsök mellett használhatunk fahéjat, csillagánizst, szegfűszeget, vaníliát is, amelyek mélységet és ünnepi karaktert adnak az ízvilágnak.
5. Tészta gazdagítása: Ízlés szerint szórjuk meg a tésztát mindenféle földi jóval: dióval, mogyoróval, fekete és fehér szemű mazsolával, aszalt szilvával, ananásszal, papayával, almakarikákkal - amit csak megkívánunk. A citromhéj szinte kötelező, de tehetünk bele narancshéjat is, amely frissességet és citrusos aromát csempész a süteménybe. Nagyon alaposan mossunk meg egy citromot, majd töröljük szárazra, és sárga héját reszeljük bele a tésztába. Vigyázat, a sárga réteg alatti fehér héj keserű! Fontos megjegyezni, hogy nem érdemes az aszalt gyümölcsökkel túlzsúfolni a tésztát, mert nagyon nehezen fog megsülni, és az állaga is tömörré válhat.
6. Gyúrás és kelesztés: Még egyszer gondosan gyúrjuk át a tésztát, hogy az összes hozzávaló egyenletesen el tudjon oszlani a kenyérben. Keressünk egy műanyag tálat, és az előre megformázott gyümölcskenyeret helyezzük bele, takarjuk le egy tiszta konyharuhával, és legalább egy órán keresztül meleg helyen kelesszük (élesztős tészták esetén).
7. Sütés: Előmelegített sütőben, sütőpapírral kibélelt tepsiben, közepes fokozaton kb. 45 percig süssük a kenyeret. Tűpróbával ellenőrizzük, hogy a belseje nem ragad-e. Ha a teteje nagyon megpirulna, fóliával fedjük le, hogy ne égjen meg, és egyenletesen sülhessen át. Vaníliás vagy fahéjas porcukrot is használhatunk a tálaláskor, meghintve vele a kihűlt süteményt.

A Gyümölcskenyér Évezredes Története: Az Ókortól Napjainkig

A gyümölcskenyér őse valószínűleg már az ókori egyiptomi társadalomban is ismert volt, legalábbis a piramisok mélyén talált leletek erről tanúskodnak. Aztán az antik Hellász, majd a Római Birodalom idejéből is maradtak nyomai a különféle gabonaőrleményből (talán leginkább árpalisztből) készült ős-gyümölcskenyérnek, ami azért nagyon távoli rokonságot ápol a ma ismertekkel. Ezek tésztája minden bizonnyal igen nehéz lehetett, és a mai ízléstől is távol állhatott. Szinte biztosra vehető, hogy tartalmazott mazsolát, fenyőmagot, sőt valószínűsíthetően gránátalmamagot is.

A középkor folyamán aztán került a tésztába mindenféle aszalt gyümölcs is, mézzel édesítették, és főúri házaknál nem spóroltak az illatos fűszerekkel sem. A középkorban valószínűleg kenyértésztából vagy ahhoz nagyon hasonlóból sütötték. Ezek az idővel mind több szárított gyümölcsöt is tartalmazó kenyerek olyan népszerűek lettek, hogy Európa-szerte, majd a tengerentúlon is gyorsan elterjedtek, és minden vidék kezdte kialakítani a maga jellegzetes változatát - ma már az egzotikus karibi szigetvilágnak, sőt Új-Zélandnak is van jellegzetes gyümölcskenyere. Hozzánk minden bizonnyal német közvetítéssel került. Minél többféle szárított gyümölcs, dióféle kerül bele, annál finomabb lesz a végeredmény.

A maihoz már hasonló gyümölcskenyér első középkori említése a naumburgi Henrik püspökhöz kötődik, aki 1329 karácsonyán egy mai szemmel igencsak egyszerű, talán még gyümölcsöt sem tartalmazó kalácsfélével kedveskedett híveinek. Fontos tudni, hogy ekkoriban katolikus vidékeken karácsony előtt szigorú böjtöt tartottak, aminek része volt az is, hogy a tejtermékek - köztük a vaj - is tiltólistán szerepeltek. Maximum olajjal lehetett valamit javítani a tésztán. Nem mediterrán területen ez persze jórészt nem olívaolajat jelentett, és a mai finomítottaktól igencsak messze állt az ekkoriban sajtolt olaj.

A Stollen és a Drezdai Csoda: A „Vajlevél” Hatása

Bármilyen meglepően hangzik, hogy a gasztronómia történetében egy pápai utasítás hozzon fordulatot, pedig a gyümölcskenyér esetében ez történt. A hagyomány szerint jó 160 évvel Henrik püspökségét követően, 1491-ben a genovai születésű és igencsak ellentmondásos VIII. Ince pápa, akire főként a „boszorkánybulla” néven hírhedté vált (a boszorkányüldözést legitimáló) rendelkezéséről emlékszik az utókor, halála előtti évben egy olyan bullát is kiadott, amely vajlevélként (németül Butterbrief) vonult be a történelembe. Nem másról volt itt szó, minthogy a pápai bulla értelmében a mai Észak-Németország területén, persze súlyos rajnai guldenek kicsengetése mellett (ez lényegében egyfajta egyházi adót jelentett), lehetővé vált Szászországban a vaj és tejtermékek használata a karácsonyi böjt idején. Igencsak leegyszerűsítve: aki fizetni tudott, süthetett finomat - vajjal.

A pékek fantáziáját persze meglódította ez a lehetőség, állítólag egy szász udvari pék, bizonyos Heinrich Drasdo volt, aki érezhető mennyiségű szárított gyümölcsöt vagy gyümölcsöket is adagolt az immár vajjal készült kenyértésztához. A vaj és a cukorréteg igazi áttörést jelentett: megszületett a stollen. Ennek köszönhetően váltak egyre ízletesebbé a Németföldön mind elterjedtebb stollenek, amelyek formája, nem utolsósorban az idővel kívülről rákerült vastag porcukorborításnak is köszönhetően, a bepólyált Krisztusra emlékeztetett - innen is a neve: Christstollen (’Krisztuskenyér’). Külön változata a szintén saját legendáriummal rendelkező drezdai stollen, amely kezdetben annyira tekintélyes méretű volt, hogy akár 6-8 markos péklegény is kellett a megmozdításához. Ma már ez a receptúra is eredetvédett az Európai Unióban, a drezdai stollen pedig napjainkban egész évben kapható.

A Világ Gyümölcskenyér Kincsei: Nemzetközi Változatok

Különböző országokban a tészta összetétele és a gyümölcsök aránya is módosult az idők során. Az elsősorban angolszász országokban, de Olaszországban is kedvelt rengeteg szárított gyümölccsel, kevés liszt és vaj hozzáadásával készülő gyümölcskenyerek gyakran igen tekintélyes mennyiségben tartalmaznak alkoholt, mivel a szárított gyümölcsöket rumba vagy konyakba, esetenként whiskybe áztatják, hogy megpuhuljanak és gazdagabb ízt kapjanak. Ezek nemcsak nagyon kiadós és tömény édességek, egy szelet is elegendő belőlük, de az alkoholnak köszönhetően igen sokáig eltarthatók.

Az észak-olasz gyümölcskenyér-specialitás, a panforte szinte kizárólag szárított gyümölcsökből, olajos magvakból áll. Nálunk ugyan semmiképp sem hívnák gyümölcskenyérnek azt a Svájcban, Németországban, Ausztria egyes tartományaiban, valamint Észak-Olaszországban igen kedvelt régi süteményt, amely nem a tésztába dolgozott aprított gyümölcsöktől lesz gazdag, hanem szinte csak gyümölcsből áll - főként aszalt szilvát, körtét, datolyát, fügét, sárgabarackot és persze mazsolát tartalmaz. A panfortét egykor egyáltalán nem édesítették, hanem az aszalt gyümölcsök természetes cukortartalma adta meg a sütemény karakterét.

Svájci specialitásnak számít a körtekenyér, amelyet persze aszalt szilvával, aszalt sárgabarackkal, vagy többféle aszalt gyümölcs keverékével is el lehet tölteni. A hagyományos recept nem tartalmaz tojást, tejet, vajat, cukorból is csak annyit, amennyi az élesztő felfuttatásához szükséges (de egykor még ez sem szerepelt a hozzávalók között), úgyhogy igazi reformkenyérnek is tekinthető, ráadásul hosszan eltartható. Aki persze édesebbre szeretné, nyugodtan tehet a töltelékbe mézet vagy cukrot is. Ma már rusztikusnak számító megjelenése ellenére a reformkonyha hívei újra felfedezték ezt a régi receptet, és sokféle formában készítik.

Jóllehet a gyümölcskenyerek nagy családjához tartozik az olasz panettone vagy az ír barmbrack, és ezek mindegyike egykor a karácsonyi vagy húsvéti ünnepkör jellegzetes édessége volt, de számos országban készítenek gyümölcskenyereket esküvőkre, házassági évfordulókra is ajándékként. Az is hozzátartozik persze az igazsághoz, hogy ma már ezek is erősen fellazultak, egész évben kaphatók, és süthet bárki, bármikor gyümölcskenyeret, püspökkenyeret, hisz kevert tésztás változataik gyorsan összeállíthatók. Kedvünk és ízlésünk szerint fűszerezhetjük is fahéjjal, szerecsendióval, kevés korianderrel vagy akár őrölt gyömbérrel, finomra reszelt citrom- meg narancshéjjal is. A panettonéhoz hasonló colomba, a galambformájú olasz húsvéti gyümölcskenyér is a kategória népszerű tagja.

Innovatív és Egészséges Gyümölcskenyér Receptek

A gyümölcskenyerek kategóriája rendkívül sokszínű, és az alaprecepten túl számos variáció létezik, amelyek kielégítik a különböző ízléseket és étrendi igényeket. A modern konyha lehetőséget ad arra, hogy hagyományos alapanyagoktól eltérő, de annál különlegesebb és egészségesebb verziókat is elkészíthessünk.

Körtekenyér

A svájci körtekenyér igazi kuriózum, amely a hagyományos gyümölcskenyerek középpontjában álló aszalt gyümölcsökre helyezi a hangsúlyt.

Hozzávalók 2 kisebb rúdhoz:

A tésztához:

• 40 dkg világos rozsliszt
• 10 dkg búzaliszt
• 1 csomag friss élesztő (5 dkg)
• ½ dl langyos víz
• 1 csipet só
• 1 mokkáskanál cukor

A töltelékhez:

• 15 dkg aszalt körte
• 10 dkg kandírozott citrushéj (citrom- és narancshéj vegyesen)
• 10 dkg darált mandula
• 2 teáskanál őrölt fahéj
• 1 teáskanál őrölt ánizs
• 1,5- 2 dl körtelé
• ½ dl körtepálinka

Elkészítés:

1. A körtét egy éjszakára langyos vízbe áztatjuk. Másnap, ha megpuhult, egészen finomra aprítjuk. Egy közepes méretű tálba halmozzuk.
2. Hozzáadjuk a szintén finomra aprított citrushéjat, a fűszereket, az őrölt mandulát. Alaposan elkeverjük.
3. Először hozzáöntjük a pálinkát, majd fokozatosan a gyümölcslevet (nem biztos, hogy a teljes mennyiségre szükség lesz!), addig keverjük, míg sűrű, formázható tölteléket nem kapunk. Két részre osztjuk, és mindegyiket hosszúkás hasábba formáljuk.
4. A tésztához a kétféle lisztet tálba szitáljuk, csipet sóval megszórjuk. Az élesztőt a langyos, mokkáskanálnyi cukorral édesített vízben felfuttatjuk.
5. A már felfutott élesztőt a kétféle liszthez adjuk, és a konyhai robotgép dagasztóbetétjével megdagasztjuk. A tésztát két részre osztjuk, kis cipót formálunk belőle. Meleg helyen nagyjából 1 órán át kelesztjük.
6. Lisztezett felületen ½ cm vékony téglalap alakúra nyújtjuk a már megkelt tésztát, a körtetölteléket a hozzánk közelebbi hosszanti oldalára halmozzuk, rétesszerűen feltekerjük. Sütőpapírral borított tepsire helyezzük. A másik tésztával és töltelékkel ugyanígy járunk el.
7. A kenyereket villával kissé megszurkáljuk, majd hideg sütőbe helyezzük. A hőmérsékletet 180 fokra állítjuk be, és 45-60 perc alatt készre sütjük. Hidegen szeleteljük!

Gyümölcskenyér-muffin

A gyümölcskenyér nem csupán hosszúkás formában, hanem akár kis adagokban, muffintepsiben is süthető, így praktikus és mutatós desszertet kapunk.

Hozzávalók 12 db nagyméretű muffinhoz:

• 35 dkg liszt
• 10 dkg porcukor
• 10 dkg méz
• 10 dkg puha vaj
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 csipet só
• 2 db közepes méretű egész tojás
• 1 dl tej
• 10 dkg vegyes aszalt gyümölcs (pl. mazsola, aprított sárgabarack, aszalt szilva, kandírozott narancshéj)
• 2 evőkanál rum
• A tetejére: vaníliával kevert porcukor

Elkészítés:

1. A gyümölcsöket felaprítjuk, meglocsoljuk a rummal, és legalább 30 percet állni hagyjuk, hogy jól átjárja az íz.
2. A lisztet a csipet sóval, sütőporral egy tálban elkeverjük, félretesszük.
3. A puha vajat a cukorral és a mézzel alaposan kikeverjük, majd folyamatos keverés mellett beledolgozzuk az egész tojásokat, végül a tejet.
4. Kanalanként hozzáadjuk a lisztes keveréket, és már épp csak összedolgozzuk. Végül beleforgatjuk a rumba áztatott gyümölcsöket.
5. A muffintepsit papírgallérokkal béleljük, a tésztát egyenletesen elosztjuk a mélyedésekben.
6. A sütőt 175 fokra előmelegítjük, a muffinokat nagyjából 12-15 perc alatt megsütjük. Azon melegében gazdagon meghintjük vaníliával kevert porcukorral. Hidegen tálaljuk.

Liszt Nélküli Gyümölcskenyér

A gyümölcskenyerek készülhetnek akár liszt nélkül is. Ez esetben a tésztába áttört tehéntúró, ricotta kerül, és liszt helyett kukoricakeményítő tartja össze a tésztát. Remek lehetőség a megmaradt tojásfehérje hasznosítására, ha csupán tojásfehérje felhasználásával sütünk gyümölcskenyeret, és akár egzotikus kandírozott gyümölcsökkel, pl. ananász- vagy papayakockákkal, esetleg kókusszal bolondítjuk meg, csokoládédarabkákat is bátran tehetünk bele. Ha meg a tésztáját szeretnénk ízesíteni, kakaóport adagoljunk hozzá - amennyivel növeljük a hozzáadott kakaó mennyiséget, annyival kell csökkenteni a receptben előírt lisztét (vagy keményítőjét, amennyiben liszt nélkül készül).

Banánkenyér - Egészségesen

Banán kedvező áron és egész évben kapható, és előfordul, hogy a kívánatosnál érettebb formában várakoznak a gyümölcsös tálakban. Ilyen esetekre remek felhasználási lehetőség a banánkenyér. Banánkenyeret sokféle ízesítésben lehet készíteni - a tészta tovább gazdagítható aprított kandírozott gyümölcsökkel, a tetejére hidegen kikevert citrommáz is kerülhet, de a gyors és teljes őrlésű vagy finomított liszttel készült alapvariáció is tökéletes választás, ha meg akarjuk menteni a frissen már nem szívesen fogyasztott nagyon érett banánt. A jó banánkenyérhez az igazán érett banánok a legtökéletesebbek.

Hozzávalók:

• 2-3 db közepes méretű nagyon érett banán
• 2 db közepes méretű egész tojás szétválasztva
• 15 dkg méz
• 1 dl gyümölcslé (pl. narancs- vagy ananászlé)
• 25 dkg teljes őrlésű liszt
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 csipet só
• 10 dkg gorombára vágott dióbél

Elkészítés:

1. A banánokat villával vagy botmixerrel pépesítjük.
2. A tojások fehérjét a csipet sóval kemény habbá verjük.
3. A tojássárgáját a mézzel alaposan kikeverjük, majd folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a gyümölcslevet, belekanalazzuk a banánpürét, majd apránként a sütőporral elkevert lisztet.
4. Végül fakanállal beleforgatjuk a dióbelet, óvatosan, hogy a hab ne törjön össze.
5. A sütőt 170 fokra előmelegítjük. Egy őzgerinc- vagy szögletes sütőformát sütőpapírral bélelünk.
6. Belesimítjuk a tésztát, és 45-50 perc alatt megsütjük. Rácson hűlni hagyjuk, csak hidegen szeleteljük.

Almakenyér Tojás és Tej Nélkül

Készíthetünk persze almakenyeret is, amelynek a tésztájába reszelt almát keverünk - ettől lesz igazán puha, szaftos. Ha nincs kedvünk sütőformába önteni, magasabb falú tepsiben vagy akár tortaformában is megsüthetjük, szeletelve kínáljuk. Ennek egyik változatához tojásra és tejre sincs szükség, így az arra érzékenyek is nyugodtan fogyaszthatják.

Hozzávalók:

• 5-6 db nagyobb alma (összesen kb. 80 dkg)
• 50 dkg süteményliszt
• 20 dkg kristálycukor
• 1 evőkanál jó minőségű cukrozatlan kakaópor
• 1 teáskanál fahéj
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 10 dkg mazsola
• 10 dkg szeletelt mandula

Elkészítés:

1. Az almákat meghámozzuk, nagylyukú reszelőn lereszeljük. Tálba halmozzuk, megcukrozzuk, legalább 30 percet állni hagyjuk, amíg levet enged.
2. Közben a lisztet a kakaóval, a sütőporral, a fahéjjal és a vaníliás cukorral elkeverjük.
3. Az almát kissé kinyomkodjuk, a mazsolával együtt a lisztes keverékbe forgatjuk, majd hozzáadjuk a levét is. Végül beleszórjuk a szeletelt mandulát.
4. Egy közepes méretű, magas falú tepsit sütőpapírral kibélelünk. A tésztát egyenletesen elsimítjuk benne.
5. A sütőt 170 fokra előmelegítjük. Az almakenyeret lassú tűzön 45-50 percig sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük, hogy átsült-e. A tepsiben hagyjuk hűlni. Hidegen szeleteljük. A tetejét bevonhatjuk csokoládémázzal, meghinthetjük porcukorral.

tags: #sutik #birodalma #gyumolcskenyer