A Magyar Tarka: Több mint egy húshasznú szarvasmarha – A hazai marhahús-ágazat megújulásának kulcsa?
A magyar gasztronómia és húsipar egyik nagy ígérete a magyar tarka szarvasmarha, amely a remények szerint képes lehet arra, hogy a hazai fogyasztók asztalára a minőségi, márványos hús kerüljön, ne pedig a kiöregedett tejmarhákból származó, kevésbé értékes termék. A magyar tarka fajtával kapcsolatos nemesítési és tenyésztési programok már több éve zajlanak, és arra hivatottak, hogy ezt a potenciált kiaknázzák. Annak ellenére, hogy a fajta eredete és képességei ígéretesek, számos akadály gördült eddig a sikertörténet útjába.
A magyar tarka eredete és potenciálja
A magyar tarka egy kettős hasznosítású szarvasmarhafajta, ami azt jelenti, hogy mind tejtermelésre, mind hús előállítására alkalmas. Létrejötte a múlt század első felére tehető, a svájci szimentáli és a magyar szürke marha tudatos és kitartó keresztezésének eredményeként. Ez a fajta nem csupán jó tejhozammal rendelkezik, hanem megfelelő tartási és takarmányozási körülmények között képes olyan kiváló minőségű, márványos húst produkálni, ami felveszi a versenyt a világ legjobb húsmarhafajtáival. A márványozottság, azaz a zsír finom eloszlása az izomrostok között, felelős a hús szaftosságáért, lágyságáért és gazdag ízéért.
Molnár B. Tamás, a neves gasztronómus és kritikus is kiemelte a magyar tarka húsipari potenciálját. Egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: „A hazai húsmarha tenyésztésben a hangsúlyt a magyar tarkára kellene helyezni. Ez a fajta - ha jól tartanák - kifejezetten alkalmas lenne arra, hogy jó minőségű, márványos húst adjon.” Ez a vélemény rávilágít arra, hogy a fajta adottságai megvannak a sikerhez, de a megvalósításhoz komoly tenyésztési és ágazati stratégia szükséges.
A sikertörténet akadályai
Annak ellenére, hogy a magyar tarka rendelkezik a minőségi marhahús előállításához szükséges összes tulajdonsággal, számos tényező gátolja, hogy a fajta igazi húsipari sikertörténet lehessen Magyarországon.
Az állomány mérete és minősége
Az egyik legszembetűnőbb probléma a magyar tarka állományának viszonylag alacsony létszáma és a tisztavérű egyedek ritkasága. Magyarországon jelenleg mintegy 330 ezer szarvasmarha van nyilvántartva. Ezen belül a kettős hasznosítású, tehát hús- és tejtermelésre is alkalmas egyedek aránya mindössze húsz százalékra tehető, míg a többség a kizárólag tejtermelésre szakosodott Holstein-fríz fajta. A magyar tarka populáció becsült létszáma 60-70 ezer fő, azonban ebből mindössze nyolc és fél ezer állat esik termelésellenőrzés alá, és a teljesen tisztavérű egyedek száma nem éri el az ezret. Ez a tény önmagában is jelzi a fajta nemesítésének és állományának növelésének sürgető szükségességét.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a meglévő magyar tarka állomány jelentős részét exportálják, így a hazai piacra csak korlátozott mennyiség jut. Ez érthető gazdasági megfontolás, hiszen a külföldi kereslet és az ebből származó bevétel vonzóbb lehet a tenyésztők számára, ugyanakkor ez tovább csökkenti a hazai fogyasztók esélyét a minőségi magyar tarka hús beszerzésére.
A kettős hasznosítású vonal gazdasági prioritása
A Magyartarka-tenyésztők Egyesülete, amely 1989 óta működik és jelenleg 1447 tagot számlál, felismerte ezeket a problémákat. Az egyesület szigorú tenyésztési alapelveket és szabályokat dolgozott ki, és 2014 karácsonyán elindította az ötéves magyar tarka programot. Ennek célja a fajta nemesítése és az állomány növelése, miközben a tiszta vérvonalat megőrzik. A program keretében vállalták, hogy 2015-re az 87,5 százalékban tisztavérű magyar tarka marhák száma eléri az ötezret.
Füller Imre, az egyesület ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az egyesület továbbra is a kettőshasznosítású vonal erősítésére koncentrál, elsősorban gazdasági okokból. Elmondta, hogy a magyar tarkának létezik egy kimondottan húshasznosítású változata, ahol nem fejik a tehenet. „Ez a fajta a jó beltartalmú tejtermelés mellett képes minőségi húst is termelni. Példaként említhetem a Pannónia Zrt. Ez a tej azonnal a sajtvonalra kerül a tejiparnál. Mindemellett a bikaborjaik ugyanolyan áron keltek el, mint a húshasznosítású változat bikái. Csak számolni kell, mi éri meg jobban, mik a lehetőségek, és a szerint kell dönteni a csak hús, vagy a kettős mellett!” - magyarázta. Ez a megközelítés azt sugallja, hogy a kettős hasznosítás gazdaságilag vonzóbbnak bizonyulhat, ami növelheti a magyar tarka állományát, de talán nem a legmagasabb minőségű hús előállítását helyezi előtérbe.
A fogyasztói szokások és az információhiány
A magyar tarka húsának elterjedését nemcsak a tenyésztési és állománybeli problémák akadályozzák, hanem a fogyasztói szokások és az információhiány is. A hazai húsfogyasztási trendek nem kedveznek a jó minőségű marhahúsnak. A lakosság jelentős része továbbra is a baromfi- és sertéshúsra támaszkodik, részben az árérzékenység, részben pedig a marhahús elkészítésével kapcsolatos bizonytalanság miatt.
Gál Judit, egy nagy áruházlánc kommunikációs igazgatója elmondta, hogy bár a vásárlók egy rétege megengedhetné magának a minőségi marhahús vásárlását, nem mindig mernek nekiállni az elkészítésnek, mert nem tudják, hogyan kell. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az elmúlt években egyre népszerűbb gasztroblogok, magazinok és főzőműsorok sokat segítenek a hús megismertetésében. A helyzet javulóban van, és növekszik a magyar tarka, valamint a jó minőségű marhahús iránti igény. Ezt támasztja alá az is, hogy az áruházlánc a következő évben 25 százalékkal több érlelt magyar tarka húst tervez értékesíteni.
Azonban a magas költségek és a 27 százalékos áfa is hozzájárul a marhahús magasabb árához. Füller Imre szerint a jó minőségű marhahús nagy része exportra kerül, elsősorban Törökországba és Ausztriába. Érdekes módon, a Magyarországon hizlalt bikákat Ausztriában vágják le, majd féltestként visszakerülnek a bécsi nagyvásárcsarnokba, ahonnan a magyar éttermek újra hazahozzák és itthon fogyasztják el. Ez a bonyolult logisztika és a magas áfa miatt történik így, mert ez a megoldás így olcsóbbnak bizonyul.
A magyar tarka húsának ára ugyan nagyjából másfélszerese egy tejmarhából származó húsnak, de még mindig olcsóbb, mint egy itthon tenyésztett Charolais. Ez azt jelenti, hogy a minőség és az ár tekintetében a magyar tarka vonzó alternatíva lehetne, ha a fogyasztók jobban megismernék és hozzáférnének.
A forgalmazás és a jövőbeli lehetőségek
Ha valaki magyartarka-húst szeretne az asztalára tenni, nem feltétlenül találja meg könnyen. A Magyartarka.hu, a tenyésztő egyesület hivatalos honlapja szerint, a forgalmazással nem sokan foglalkoznak itthon. A legnagyobb lánc az Auchan, utána következik a hajdúnánási Lac-hús Kft., a békéscsabai Pido húsbolt, egy szombathelyi (Kámon-hús Kft.) és egy pécsi forgalmazó. A tavalyi évben az Auchanban mintegy 12 tonna magyar tarka fogyott, ami bár nem jelentős mennyiség a teljes áruházforgalomhoz képest, mégis azt mutatja, hogy van rá kereslet.
A jövőbeli sikerek kulcsa a magyar tarka állományának további növelése és minőségének javítása, a kettős hasznosítású vonal gazdasági előnyeinek kihasználása mellett. Fontos lenne ösztönözni a tisztavérű állomány növelését és a termelésellenőrzés alá vont egyedek számának emelését. Emellett elengedhetetlen a fogyasztók tájékoztatása a magyar tarka húsának előnyeiről, az elkészítési módokról, és a minőségi marhahús fogyasztásának népszerűsítése.
A tenyésztőknek és a kereskedőknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy a magyar tarka húsát szélesebb körben elérhetővé tegyék a fogyasztók számára, és hogy a fajta valóban a hazai marhahús-ágazat egyik megújulásának motorjává válhasson. A jövőbeli stratégiákban figyelembe kell venni a fogyasztói igényeket, a gazdasági realitásokat és a fajta genetikai potenciálját is.
tags: #szatmar #hus #kft #honlapja