Szegedi Szakácskönyv: Árak, Története és Kulináris Öröksége

A „Szegedi Szakácskönyv” nem csupán egy receptgyűjtemény, hanem egy darabka magyar kulináris történelem, amely generációk ízlését formálta. Ez a kiadvány az igazi magyar konyha remekei iránt érdeklődő olvasóinknak ajánlott, akik ezeket a csodálatos ételeket majd nemcsak megismerik, hanem feltehetőleg el is készítik, ki is próbálják. A könyv mélyen gyökerezik a dédszüleink konyhaművészetében, és a mai napig referenciaként szolgál sok háztartásban. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a könyv történetét, tartalmát és a beszerzésével kapcsolatos tudnivalókat.

A Szegedi Szakácskönyv Szerzője és Eredete

A „Rézi néni szakácskönyve” a legismertebb szakácskönyvek közé tartozik. A számtalan kiadást megért szakácskönyvből dédszüleink konyhaművészetével ismerkedhetünk meg. A könyv először 1876-ban jelent meg, és szerzője Dolecskó Terézia volt, aki igazi művésze volt a konyha tudományának. A Rézi néni művésznév mögött rejtőző Dolecskó Teréz, Zsalosevits Józsefné (1821-1883) a szegedi piaristák szakácsnője volt. Dolecskó Teréz /becenevén: Rézi Néni/ (Szeged, 1821 körül - Szeged, 1883. szeptember 29.) szakácsnő, szakácskönyvíróként vált ismertté. Életében egyetlen kötete jelent meg „Szegedi szakácskönyv” címmel Szegeden (1876), ami számtalan kiadást élt meg.

Több újítás is fűződik a nevéhez, például a „halpaprikás halászosan”, amikor minden hozzávaló egyszerre kerül a bográcsba, vagy a 35 tésztalappal készült „rétes-béles”. Ezen újítások is hozzájárultak a könyv kiemelkedő népszerűségéhez és tartós hatásához a magyar gasztronómiában.

A Könyv Népzserűsége és Kiadásai

Dolecskó Teréz 1876-os receptkönyve annyira közkedveltté vált a maga idejében, hogy számos újabb, sőt, kalózkiadás követte. Burger Zsigmond özvegye, majd fia adta ki háromszor is, 1876-ban, 1878-ban és 1882-ben, majd még nyolcszor került az olvasók és háziasszonyok elé, különböző kiadásokban. Nagy sikerét valószínűleg annak köszönheti, hogy tartalmazza a millenniumi magyar gasztronómia „minden gyöngyszemét”, kezdve a levestől a süteményig, fagylalttól az "ecetbe csinált gyümölcs és zöldség”-ig, ezeken túl pedig hasznos gyakorlati tanácsokat is nyújt a húsok szeleteléséről, az ünnepi asztal megterítéséről, valamint komplett étlapokat is ajánl a mindennapi alkalmakra. 1926-ra már összesen tizenhat kiadást ért meg a kötet.

A könyv kiadása Budapesten, 1916-ban az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. által történt (Athenaeum Rt. Könyvnyomdája, Bp.). A kiadvány XVI p. + 484 p. terjedelmű, illusztrált, és az Igazi Magyar Konyha c. sorozatban (számjelzés nélkül) jelent meg. A „Szegedi Szakácskönyv” ezen kiadása ezernél több ételkészítési utasítással, Rézi Néni tollából látott napvilágot. Tizenkettedik, javított és a legújabb ételreceptekkel bővített kiadásról van szó, betűrendes tárgymutatóval, 1268 receptúrával, szövegközti, korabeli hirdetésekkel kibővítve, fekete-fehér könyvdíszekkel és rajzokkal illusztrálva, részletes tartalomjegyzékkel ellátott szakácskönyv. Nyomtatta az Athenaeum Rt. Könyvnyomdája Budapesten.

Hivatkozások és Kulturális Hatása

A könyv jelentőségét irodalmi hivatkozások is alátámasztják. Krúdy Gyula is megemlíti a „Böske, vagy a szerkesztőség pesztonkája” című novellájában: Szortiment, a szerkesztő a Rézi néni féle szakácskönyv lapjai között őrizgette a költőknek szánt ötforintos bankókat. Tömörkény István írását is sokszor idézik a könyv kapcsán: „Nem is ételek voltak azok, hanem költemények.” Ezek a hivatkozások rávilágítanak arra, hogy a könyv nem csupán egy gyakorlati segédlet volt, hanem a korabeli kultúra és irodalom részévé vált.

A Szegedi Szakácskönyv Tartalma

A „Szegedi Szakácskönyv” rendkívül gazdag tartalommal bír, átfogva a magyar konyha szinte minden szegmensét. A részletes tartalomjegyzék jól mutatja a könyv sokszínűségét és alaposságát.

Első szakasz:

• Levesek: Ez a rész a levesek sokféleségét mutatja be, kezdve az egyszerűbb, mindennapi fogásoktól a különlegesebb alkalmakra szánt variációkig. A bőjti és rántott levesek külön fejezetet kaptak, hangsúlyozva a korabeli étrendi szokásokat és a tradicionális elkészítési módokat.
  • Bőjti és rántott levesek

Második szakasz:

• Előételek (Assiettek.): Az előételek bemutatása a vendéglátás fontosságára utal, bepillantást engedve a korabeli ünnepi asztalok kínálatába.

Harmadik szakasz:

• Marhahús: A marhahús különböző elkészítési módjai, receptek és tippek, amelyek a húsok megfelelő felhasználását segítik elő. Ez a rész rávilágít a marhahús sokoldalúságára és a magyar konyha gazdag húsételeire.
  • A marhahús különféle készítésmódja

Negyedik szakasz:

• Meleg, hideg és tésztákra való mártások: A mártások kulcsfontosságú elemei a magyar gasztronómiának, és ez a szakasz részletesen bemutatja a különböző típusokat és felhasználásukat.

Ötödik szakasz:

• Főzelékek: A főzelékek a magyar konyha alapvető ételei közé tartoznak, és a könyv számos receptet kínál ezek elkészítéséhez, egészséges és tápláló alternatívákat nyújtva.
• Borjú-, ürü-, bárány- és sertéshús különféle készítésmódjáról:
  • Ürühús-készítmények
  • Bárányhús-készítmények
  • Sertéshús-készítmények

Hatodik szakasz:

• Szárnyas állatok: A szárnyasok, mint a csirke, kacsa, liba, elkészítési módjai és változatos receptek a magyar konyha kedvelt alapanyagaihoz.

Hetedik szakasz:

• Vadak: A vadételek, mint a vadhús, vadmadarak, elkészítésének fortélyai, amelyek a különlegesebb alkalmakra szánt fogásokat mutatják be.

Nyolczadik szakasz:

• Halak: A halételek elkészítése, beleértve a híres „halpaprikás halászosan” receptet is, amely Dolecskó Teréz egyik újítása volt.

Kilenczedik szakasz:

• Hideg-, meleg-, tál- és apró pástétomok: A pástétomok sokfélesége, amelyek a hideg és meleg előételek között is megállják a helyüket.

Tizedik szakasz:

• Kolbászok és hurkák: A kolbászok és hurkák készítése, a magyar disznóvágások hagyományaira épülve.

Tizenegyedik szakasz:

• Sültek (Pecsenyék): A sültek, mint a pecsenyék, elkészítésének mestersége, amelyek a magyar ünnepi asztalok elengedhetetlen részei.

Tizenkettedik szakasz:

• Saláták: A saláták, mint kiegészítő ételek, amelyek frissességet és változatosságot visznek az étrendbe.

Tizenharmadik szakasz:

• Párolt gyümölcs-saláták (Compótok): A kompótok, mint desszertek vagy kiegészítők, amelyek édes ízeket hoznak az asztalra.

Tizennegyedik szakasz:

• Tésztaneműek: A tészták, mint a „rétes-béles”, és más tésztaalapú ételek, amelyek a magyar konyha édes és sós finomságait képviselik.

A Szegedi Szakácskönyv Állapota és Beszerzése

A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. engedélye nélkül tilos.

Egy tipikus, ma is kapható példány kopott kiadói tűzött kemény papírkötésben található, két színnel feliratozott, színes illusztrációval ellátott címfedéllel, új, feliratozatlan könyvkötő által pótolt vászon könyvgerinccel, kötészetileg belülről megerősített kivitelben. Az ilyen példányok enyhén foltos előzéklapokkal és belívekkel, de hiánytalan, átlagos állapotban vannak. Az árak változhatnak az adott példány állapotától, kiadásától és ritkaságától függően, ezért érdemes alaposan tájékozódni a könyvkereskedőknél és online platformokon. A régi, első kiadások vagy ritka kalózkiadások nyilvánvalóan magasabb áron kelnek el, míg a későbbi, tömegesebb kiadások megfizethetőbbek.

A „Szegedi Szakácskönyv” beszerzése történhet antikváriumokban, online könyvesboltokban vagy aukciós oldalakon. Fontos figyelembe venni, hogy a régi kiadások állapota nagymértékben befolyásolhatja az árat és az olvashatóságot. Sok esetben digitalizált változatok is elérhetőek lehetnek, amelyek könnyebb hozzáférést biztosítanak a könyv tartalmához.

tags: #szegedi #szakacskonyv #arak