Gyömrő, egy dinamikusan fejlődő város Budapest délkeleti határától mindössze 8 km-re, a Cserhát déli, délkeleti halomvidékén, a Gödöllői dombság peremén terül el. A településnek földrajzilag és történelmileg meghatározó térségi szerepe van, lakossága meghaladja a 20 ezer főt. A város pezsgő élettel, gazdag történelemmel és számos látnivalóval büszkélkedhet, melyek között megtalálhatóak a történelmi emlékek, a kulturális intézmények, a természeti szépségek, és természetesen a helyi üzletek, mint például a Táncsics Mihály utca 45 alatt található zöldséges.
Gyömrő, a múlt és a jelen találkozása
Gyömrő területe a kezdetektől fogva lakott, ami lehetővé tette, hogy történelme széles és változatos legyen. A Római Birodalom emléke a ma is álló Kőhíd, mely római őrtorony őrizte. Az első írásos adat a településről 1274-ből származik, majd ezt követi számos más említés királyi oklevelekben a 14-15. századból, jórészt birtokadományozások kapcsán.
A település az Árpád-korban virágzó életet élt. Mátyás király idején pihenőhelyül szolgált a Pestről Szolnokra tartó kereskedőknek, amit a "Szekeresek hegye" elnevezés is őriz. Dózsa seregében gyömrői jobbágyok is harcoltak. A török hódoltság idején azonban hanyatlás következett be, 1597-től 1626-ig lényegében lakatlan volt a terület. Az ismét benépesült falut 1690-ben a török felégette, és öt esztendő telt el, míg újra letelepedtek itt emberek.
Egy kiemelkedő történelmi esemény 1705. július 3-án történt, amikor II. Rákóczi Ferenc fejedelem a település határában mondott buzdító beszédet seregének, mely az egyetlen kézírásban megmaradt teljes műve. Ennek az eseménynek a színhelyén ma emlékoszlop áll.
A település fellendülésének időszaka 1732-ben következett be a Teleki család birtokszerzésével. A Teleki család meghatározó szerepet játszott Gyömrő fejlődésében. Gróf Teleki József kastélyt épített, Gróf Teleki Sámuel a ma is álló kastély építtetője, Gróf Teleki Sándor létrehozta a községi könyvtárat, Gróf Teleki Tibor fáradhatatlan munkájának köszönhetően 1913-ban megalakult a Gyömrői Járás.
A kulturális élet felvirágzásának köszönhetően olyan neves személyiségek fordultak meg itt, mint Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos és Táncsics Mihály. Teleki László, Kossuth Lajos párizsi nagykövete, a szabadságharc leverése után a gyömrői családi kastélyba húzódott vissza, és itt írta a "Kegyenc" című drámáját, mely a Bánk bán mellett a kor legjelentősebb alkotása.
Az 1880-as évekig a lakosság elsősorban földműveléssel foglalkozott, de kisiparosok és kereskedők is éltek itt. 1882-ben megépült a Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonal, ami jelentősen hozzájárult a település fejlődéséhez. 1890-ben Gyömrőy Aurél téglagyárat és malmot építtetett, majd Gróf Teleki Tiborral keskeny nyomtávú vasutat építettek a téglagyár és a vasútállomás között. Gyömrőy Aurél birtokából 1000 kataszteri holdat parcellázott fel, melyből 3000 telket mértek ki. Ennek következtében munkahelyek teremtődtek, a település gyors fejlődésnek indult, gomba módra szaporodtak a lakóházak, új telepek alakultak ki (Mária-, Klotild-, Erzsébet-, Horváth-telep), és sorra jelentek meg az intézmények. 1910-re Gyömrőnek 4120 állandó lakosa volt.
BUDAPEST a századfordulón SZÍNESBEN (1870-1915) #budapest #colorizedphoto
A tófürdő és a modern Gyömrő
A 1920-as évek elején Gyömrőy Aurél téglagyárát elöntötte a földből feltörő víz. A gyárat lebontották, helyén tó keletkezett. Dr. Okolicsányi Kuthy Dezső felismerte a víz gyógyhatását (érelmeszesedés, reuma ellen), megvásárolta a területet és strandfürdőt nyitott. A természetes, gyönyörű környezetű strandfürdő újabb fejlődési lehetőséget nyújtott Gyömrőnek. Üdülőházak, éttermek, cukrászdák, sportpályák épültek. Hétvégeken különvonatok indultak a fővárosból, és új vasúti megálló létesült "Gyömrő - Tófürdő" néven. Ma is remek kirándulóhely és nyáron számos szabadtéri programnak ad otthont.
1926-ban kiépítették a község kövesútjait, és artézi kutat fúrtak, melynek vizét a mai Artézi kút biztosítja. 1927-ben autóbuszjárat indult Monor és Gyömrő között. Ugyanebben az évben alakult a Közüzemi és Községfejlesztési Rt., 25 km elektromos vezeték lefektetésével, mely ellátta a települést árammal és közvilágítással. A járási és községi közigazgatást az ófaluból a község központjába helyezték. 1936-ban új községháza, 1937-ben új járási székház épült.
A 2001-ben városi rangot elnyert Gyömrő ma is büszke történelmi gyökereire és folyamatosan fejlődő infrastruktúrájára. A város központja is kialakításra került, és egy díszkúttal is gazdagabb lett, melyet ifj. Pál Mihály, helyi szobrászművész készített.
Gyömrő nevezetességei és látnivalói
Gyömrő számos nevezetességgel és látnivalóval várja az idelátogatókat. A Hild József által tervezett Teleki kastély már 20-25 km távolságból feltűnik az épület jellegzetes foltja; s közeledve felé, átélhetjük a klasszicista építészeti környezet és az azt körülölelő domboktól hullámzó táj harmonikus egységének élményét. A kastély szomszédságában magasodó Református templom őrzi Antonio Canova carrarai márványból készült gazdagon díszített domborművét, mely egyedülálló az országban. A közelben álló Nepomuki Szent János Római Katolikus Kápolna a település egyik gyöngyszeme, mely Fellner Jakab keze munkáját dicséri.
A "Falu" központját 2006-ban teljes mértékben felújították. Ekkor készült el Pest megye legszebb körforgalma, valamint az 1926-ban létesített közkút, mai nevén az Artézi kút, helyreállítása. A 105 m mély kút percenként 18 liter vizet bocsát a felszínre. Az új - pagodás faszerkezettel ellátott - ivócsarnok egyaránt remekül illeszkedik a hagyományos és modern környezetbe.
A Tájház épülete belesimul egy szakaszosan még fellelhető, hagyományos, fésűs utcaképbe, melynek külső képe és belső elrendezése Gyömrő hagyományos népi életének mozzanatait, a település történetét kívánja bemutatni minél nagyobb hitelességre törekedve.
A város közepén álló Jézus Szíve Római Katolikus Templom kiváló akusztikájával számos komoly zenei koncert színhelyéül szolgál.
További nevezetességek közé tartozik a Teleki család kriptája, a "Szekeresek helye", a Puky kastély, a Teleki kiskastélyok, az I. és II. Világháborús Emlékművek, a Református templom, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, a Kossuth szobor, az Aradi Vértanúk Emlékműve, az Evangélikus Templom, a Szabadság tér, a Polgármesteri Hivatal, Petőfi Sándor mellszobra, a Díszkút, Dózsa György mellszobra, II. Rákóczi Ferenc mellszobra, az Országzászló, a Főszolgabírói Hivatal és a Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola.
Gyömrő mint térségi központ
Gyömrő a Gödöllői - Monori dombvidék közepén fekszik, teljes területe 26,51 km², belterülete 6,45 km². Lakóinak száma 18 301 (2018-as adat), és kertváros jellegű. 1913-tól 1950-ig járási székhely volt, közigazgatásilag Ecser, Maglód, Mende, Péteri, Tápiósáp, Tápiósüly, Úri tartozott a gyömrői járáshoz. Napjainkban vonzáskörzetéhez 7 nagyközség, község - Mende, Péteri, Üllő, Maglód, Ecser, Sülysáp és Úri - tartozik. Gyömrő és vonzáskörzete lakóinak száma megközelíti az ötvenezret.
A település Budapest központjától 30 km-re, Budapest városhatárától és a Ferihegyi repülőtértől 7 km-re fekszik. Közigazgatási területét regionális és térségi jelentőségű utak érintik, mint a Budapest-Újszász-Szolnok kétvágányú villamosított vasútvonal, a 31. sz. Bp. - Jászberény - Dormándi II. számú főút, a 3111. sz. Ecser - Monor összekötő és a 4603. sz. Mende - Üllő - Ócsa összekötő utak. Közlekedési szempontból központi helyzete kiemelkedő, amennyiben Észak-, Kelet- és Dél-Magyarország összekötő útjai, vasútja áthaladnak a nagyközségen, Nyugat-Magyarország pedig Budapesten keresztül kötődik Gyömrőhöz. Könnyen megközelíthető a 4. sz. főút, az M5-ös autópálya, az M0-ás autóút felől is, és fontos szempont, hogy közel van Budapest-Ferihegy repülőtere (személygépkocsival kb. 15 km, 15-20 perc alatt elérhető).
Táncsics Mihály utca 45, Gyömrő: a zöldséges és a helyi élet
A Táncsics Mihály utca 45, Gyömrő címen található zöldséges egyike azoknak a helyi vállalkozásoknak, amelyek hozzájárulnak a város mindennapi életének lüktetéséhez. Egy ilyen zöldséges nem csupán friss termékeket kínál, hanem a helyi közösség találkozási pontjává is válhat, ahol az emberek nemcsak bevásárolhatnak, hanem információt cserélhetnek, és erősíthetik a szomszédsági kapcsolatokat.
Táncsics Mihály, akiről az utca a nevét kapta, maga is megfordult Gyömrőn a Teleki család kulturális fellendülésének idején. Az ő neve fémjelzi a magyar történelemben a szabadság és a társadalmi igazságosság iránti elkötelezettséget. Az utca, ahol ez a zöldséges található, így egy történelmi személyiség emlékét is őrzi, összekötve a múltat a jelennel.
A Táncsics utcai zöldséges hozzájárul Gyömrő helyi gazdaságához, támogatja a helyi termelőket (ha van ilyen kapcsolata), és lehetőséget teremt a lakosság számára, hogy friss és egészséges élelmiszerekhez jusson, anélkül, hogy messzebbre kellene utaznia. Ez különösen fontos egy olyan kertváros jellegű településen, mint Gyömrő, ahol a lakosok nagyra értékelik a helyi szolgáltatásokat és a közösségi szellemet.
Az ilyen jellegű kisboltok hozzájárulnak a város karakterének megőrzéséhez és a helyi identitás erősítéséhez. A vásárlók személyesebb élményben részesülhetnek, mint egy nagy szupermarketben, gyakran ismerik az eladókat, és tanácsot is kaphatnak a termékekről. A zöldséges kínálata a szezonális termékekre is fókuszálhat, ezzel is ösztönözve a fenntartható fogyasztást.
BUDAPEST a századfordulón SZÍNESBEN (1870-1915) #budapest #colorizedphoto
A városban a rendszerváltás óta jelentősen nőtt a magánvállalkozások száma. Az 1999-es statisztikai évkönyv tanúsága szerint 836 működő vállalkozás volt Gyömrőn, köztük 96 kft. és 134 bt., és mintegy 600 egyéni vállalkozó tevékenykedett. Ez a növekedés, beleértve a kiskereskedelmi egységeket is, mint a Táncsics Mihály utca 45-ös zöldséges, jelzi a helyi gazdaság élénkségét és a vállalkozói szellem erejét. Ezek a vállalkozások, legyenek bár kicsik, kulcsszerepet játszanak a város mindennapjainak zökkenőmentes működésében és a lakosság ellátásában.
Gyömrő nem csupán egy történelmi város tele nevezetességekkel, hanem egy modern, fejlődő közösség is, ahol a helyi üzletek, mint a Táncsics Mihály utcai zöldséges, szerves részét képezik a mindennapi életnek és hozzájárulnak a város élénk, barátságos légköréhez. A város vonzza a látogatókat és a letelepedni vágyókat, hiszen amellett, hogy számos szolgáltatást és lehetőséget kínál, megőrizte a kisvárosi báját és a közösségi érzést.