A spenót, más néven paraj (Spinacia oleracea), egyike a legrégebben termesztett zöldségnövényeknek, melynek története a Közel-Keletre nyúlik vissza, ahol már a VIII-IX. században „perzsa fű” néven ismerték. Hazánkba Szírián és Törökországon keresztül került a XVI. és XVII. században. Ez a sokoldalú levélzöldség, amely a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjába tartozik, nem csupán Popeye, a rajzfilmhős kedvence, hanem a tudatos táplálkozás fontos alapanyaga is. Gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, mint a vas, jód, kalcium és magnézium, valamint C-, B1-, B2-, E-, K-vitaminokban, miközben alacsony kalóriatartalmú és kiváló rostforrás. Rendszeres fogyasztása számos betegség elkerülésében segíthet, és jótékony hatással bír a cukorbetegség kezelésében is alacsony glikémiás indexének köszönhetően.
A spenót környezeti igényei és fajtái
A spenót hidegtűrő növény, amely a hűvös időjárást kedveli, és jól viseli a fagyot, valamint az alacsonyabb hőmérsékletet. Optimális növekedési hőmérséklete 15-16 °C körül van. A -4-5 °C-ot károsodás nélkül elviseli, de pótlólagos takarással még -15 °C-on sem fagy ki. Ugyanakkor a nyári forróságot nem bírja, ilyenkor alig fejleszt lombozatot, és gyorsan magszárba megy. A magszárképződéshez viszonylag meleg, 20 °C körüli hőmérséklet szükséges, különösen hosszú nappalos növény lévén, 15-16 órás megvilágítás hatására 15-21 °C-on már magszárat fejleszt.
A spenót a napos vagy félárnyékos helyeket kedveli, és jól áteresztő, humuszban gazdag, középkötött talajban fejlődik a legjobban. Mészben nem szűkölködő, enyhén savas vagy semleges pH-értékű talajt igényel leginkább, nem kedveli az erősen savanyú vagy nagyon lúgos, illetve a laza homokos talajokat.A talaj nitrogénellátottsága nagymértékben meghatározza a termésmennyiséget, a kálium pedig kedvező hatással van a betegség-ellenálló képességére és a hidegtűrésére. A félmikro elemek közül a vasból és a magnéziumból vesz fel nagyobb mennyiséget. Fontos, hogy ne alkalmazzunk közvetlen nitrogéntartalmú trágyát, nehogy túl magas legyen a spenót nitráttartalma. Érdemes előző évben trágyázott talajba vetni, vagy érett komposzttal dúsítani a termesztést megelőző évben.
Számos fajtája létezik, amelyek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek:
- Matador: Nagyon bőtermő, közép-sötétzöld leveleket hoz. Kis igényű fajta, kevésbé jó minőségű talajon is szépen terem. A tavasz végén felmagzik, gyökerét mindig hagyjuk a talajban, mert nagyszerűen dúsítja, előkészíti a talajt a többi növénynek. A biogazdálkodás legfőbb helykitöltő növénye, hideget jól bírja, nagy levelű és gyors fejlődésű.
- Mazurka és Monnopa: Fagytűrő fajták, melyeket még télen is le lehet szedni.
- Celesta és Emilia: Felmagzásra nem hajlamos fajták, amelyek nyáron is friss spenótot biztosítanak.
- Babyleaf és Sardinia: Zsenge leveleik salátaként is fogyaszthatók, a Babyleaf első levelei a vetéstől számított 4 héten belül szedhetők.
- Chica F1: Nagyon lassú növekedésű fajta, amely nem virágzik.
- Seychelles F1: Ellenáll a lisztharmatnak.
- Wallis: Ellenálló a kártevőkkel, betegségekkel és a levélsárgulással szemben.
- Tonga: Március végéig vethető, melegebb időben is elegendő termést produkál.
- Tyee: Ellenáll a spenótfoltosságnak.
- Winter Riesen, Misano F1, Lorelay, Monores: További ismert fajták.
Spenót vetés
A spenót vetésének időpontjai és módjai
A spenót rövid tenyészideje (40-70 nap) lehetőséget ad elővetemények termesztésére és utóhasznosításra. Korán lekerülő spenót után vethetünk rövid tenyészidejű sárgarépát, ültethetünk kései káposztaféléket, babot, őszi és téli retket, valamint másodvetésű uborkát.
A spenót kizárólag helyrevetéssel szaporítható, palántanevelése elhagyható, mivel sekély és nagyon finom gyökerei nem viselik jól az átültetést. Három fő szaporítási időpontot különböztetünk meg: tavaszi, nyári és őszi.
Tavaszi vetés:
- A kora tavaszi vetést kora tavasszal, amint a talajra lehet menni, elkezdhetjük, és egészen április közepéig, egyes fajtákat április végéig szakaszosan vethetjük.
- Szabadföldbe már február végén megkezdhető, és 10-14 naponként érdemes megismételni a friss spenót folyamatos termésének biztosítása érdekében, egészen május első feléig.
- A magok már 4-5 °C-on csírázásnak indulnak, de vetéskor legalább 5 °C-nak, de legfeljebb 10 °C-nak kell lennie a talajhőmérsékletnek.
- Melegágyba vagy fátyolfólia alá takarva februártól áprilisig vethető tavaszi szedéshez.
- Magvetés ideje magaságyásban március-április.
Nyári vetés:
- A nyári vetések ideje július vége, augusztus vége, az ennél későbbi vetések már keveset teremnek.
- Ebben az időben viszonylag nagy annak a veszélye, hogy gyorsan magszárba megy a spenót, ezért a fajták helyes megválasztására különösen nagy figyelmet kell fordítani. Felmagzásra nem hajlamos fajtákat válasszunk, például a ‘Celestát’ vagy az ‘Emiliát.
- Áprilistól júliusig vethetünk nyári spenótot.
Őszi és téli vetés:
- Őszi és téli betakarítás céljából augusztustól októberig lehet vetni.
- Az őszi spenótfajtákat legkorábban augusztus második felében, legkésőbb október végén ültessük el. A talajhőmérséklet (3-10 °C) és a levegő hőmérséklete (15-18 °C) is döntő fontosságú.
- Téli vetéskor körülbelül két centiméter mélyre vessünk, amikor a talaj hőmérséklete 2 °C körül van (október vége - november). Fedjük be a területet vastag réteg levélmulccsal vagy cikóriával, tavasszal, a spenót vetésének időpontjában takarjuk ki.
- Áttelelő zöldségek hajtatásához fűtetlen fóliasátrakban a vetés optimális ideje augusztus végére, szeptember elejére tehető. A korai vetést az indokolja, hogy a tél beállta előtt már kifejlett állományt kell kapnunk, ami jobban ellenáll a hidegeknek és a fényhiányos időszakban is tud fejlődni.
- Szeptemberi magvetés esetén már februárban szedhetjük a friss spenótleveleket fólia alatt.
Vetés technikai részletei:
- A vetés előtt érdemes a világosszürke szögletes magjait beáztatni, hogy elősegítsük a csírázást.
- A legcélszerűbb vetési sortávolság 20-30 cm, a vetési mélység 2-3 cm.
- Fészkenként (lyukanként) vessünk 2-3 szem magot, vagy 30 cm-es sorba, 1,5-1,8 cm mélységben, kb. 3 cm távolságra egymástól kb. 12 magot.
- Takartuk be a magokat földdel, és enyhén tömörítsük, hogy a magok teljes felületükön érintkezzenek a nedves földdel. Bőségesen öntözzük meg.
- 10 m2 vetéséhez 30-40 gramm magra van szükség.
- A kelés után szükséges a növényeket ritkítani, hogy közöttük legalább 10 cm távolság maradjon. Fóliasátras termesztés esetén a tőtávolság 5 cm, ha ennél sűrűbbre van vetve, akkor leaprósodnak a levelek.
- Fóliás vetés esetén az egyenletes kelés elősegítése érdekében a vetést lehengereljük és beöntözzük úgy, hogy a talaj felső 5-8 cm-es rétege egyenletesen átnedvesedjen.
- Szakaszos vetéssel biztosíthatjuk a folyamatos betakarítást.
Gondozás és kártevők elleni védekezés
A spenót gondozása viszonylag egyszerű, így kezdők számára is ideális. A legfontosabb ápolási munkák a gyommentesen tartás, az öntözés és a szellőztetés.
Talaj és tápanyag:A spenót másodvonalbeli növény, ami közepes tápanyagigényt jelent. Ezért olyan talajra van szüksége, amelyet a vetést megelőző évben trágyáztak, vagy ahol télen téli zöldségeket termesztettünk. Kerüljük a közvetlen trágyázást ipari műtrágyákkal, mivel ezek hozzájárulhatnak a nitrátok felhalmozódásához a levelekben, ami nem a legegészségesebb az emberi szervezet számára. A spenót sok nitrogént és káliumot vesz fel, ezért a nitrogén- és káliumtartalmú műtrágyák a legmegfelelőbbek számára, ha feltétlenül szükséges a pótlás.
Öntözés:Fontos a megfelelő öntözés, mivel a gyökerek sekélyen nőnek, így nem tudnak vizet nyerni a talaj mélyéről. A talajt enyhén nedvesen kell tartani, de nem szabad túlöntözni. Folyamatosan biztosítanunk kell a megfelelő talajnedvességet a teljes gyökérzónában. Nagyon fontos rendszeresen ellenőrizni a talaj nedvességét 15-20 cm mélyen is, különösen fóliás termesztés esetén. Az öntözéseket a délelőtti órákban végezzük, nyitott szellőztetőknél, hogy a lombozat minél hamarabb megszáradjon.
Gyomlálás és talajlazítás:A rendszeres gyomlálás és talajlazítás elősegíti a növekedést. A sorközöket szalmával lefedve csökkenthető a gyommagvak csírázása. Helyrevetésnél 10-20 cm közötti sortávolságot alkalmazunk, majd 8-10 sor után művelő utat hagyunk.
Kártevők és betegségek:A spenótnak viszonylag kevés kórokozója van, de néhány kártevő és betegség problémát okozhat:
- Sárguló levelek: Magas talajhőmérséklet, nedvességhiány vagy gombabetegség jele lehet.
- Spenótpenész (peronoszpóra): Főként nedves időben terjed. A leveleken található barnássárga száradási foltokról ismerhető fel. A legjobb védekezés az ellenálló fajták ültetése. Növényvédő szerek is használhatók, de jobb megoldás a fertőzött növények kihúzása és máshol történő újravetése.
- Mozaikvírus: Főleg burgonyát és paradicsomot érint, de meleg időben spenóton is megjelenhet.
- Répalevéltetű és levéltetvek: Harapásnyomokból ismerhetők fel. Permetezés helyett ültessünk retket a spenót köré, levelei mágnesként vonzzák a rovarokat, de nem károsodnak. Kézi szedés, szappanos vízzel való permetezés és ragadozó rovarok csalogatása is segíthet.
- Meztelen csigák: A leveles zöldségek fő károsítói. A védekezés érdekében távol kell tartani őket, például műanyag csigahatárral, rézlemezzel vagy rendszeres összegyűjtéssel. Mérgek is alkalmazhatók, de érdemes figyelembe venni, hogy a megölt csigák helyére újak érkeznek.
Betakarítás és tárolás
A spenót rendkívül gyors fejlődésű növény, a vetéstől számított 2 hónapon belül szedhetők a levelei, fóliás termesztés esetén akár 6-7 hét alatt is szedésre alkalmassá válhat. Az első levelek 4-6 héttel a vetés után szedhetők.A spenót fokozatosan szüretelhető a külső levelek leszedésével, ami ösztönzi a további növekedést, vagy egész növényként is betakarítható. A bébi spenót leveleit már a vetéstől számított 4 héten belül leszedhetjük. Ha a spenót levelei elérik a 10 cm-t, akkor már áruképesek és szedhetők. A levéllemezhez 5-7 cm-es szárrészt kell hagyni, hogy csomózásnál meg lehessen kötni. Egy-egy csomóba átlag 20-25 darab levelet teszünk.A betakarítást ősszel, napsütéses meleg időjárás esetén hetenként el lehet végezni. A téli fényszegényes időszakban a szedések között 2-2,5 hét is eltelhet.Amikor a növény kezd elöregedni, akkor vágjuk le az összes levelet, vagy húzzuk ki a növényeket gyökerestől. Fontos, hogy ne várjunk túl sokáig, mert a túl idős levelek keserűvé válhatnak, ezáltal fogyaszthatatlanná.
Maggyűjtés:Amikor májusban a növények felmagzanak, válasszunk ki két-három erőteljes tövet, és azokat hagyjuk meg. A magszárakat akkor vágjuk le, amikor a levelei már megsárgultak, hervadnak. Ekkor kiterített papírlapra kirázogatjuk belőlük a háromszögletű magokat.
Tárolás:A spenót nagyon hamar romlásnak indul, ezért szedését, vásárlását követően érdemes minél előbb feldolgozni. Csak közvetlenül a felhasználás előtt mossuk meg, ne úgy tároljuk el, mert az még csökkenti az eltarthatóság idejét. Hűtőszekrényben szárazon, fedetlenül maximum 4-6 napig tárolható. Zárt edényben vagy műanyag zacskóban nagyon gyorsan megég és elrohad. Fagyasztva is tárolható.
Különleges spenótfajták és rokon növények
A hagyományos spenóton kívül léteznek más, hasonló ízű vagy megjelenésű növények is, amelyek változatosságot vihetnek a konyhába és a kertbe:
- Spenótfa/óriás spenót (Chenopodium Giganteum): Egynyári, nagyon igénytelen növény, amely a spenóttal azonos családba tartozik. Április közepétől közvetlenül az ágyásba vethető (csírázás 1-2 hét).
- Epres spenót (Chenopodium capitatum): Ez a növény mind ízében, mind megjelenésében tetszeni fog. Valójában a levelek között piros virágfürtök nőnek, amelyek távolról nagy eperre vagy málnára hasonlítanak. Nyáron a napos helyet és a sok nedvességet kedveli. Egész évben cserépben is termeszthető.
- Új-zélandi spenót/négyszögletes spenót (Tetragonia tetragonioide): Botanikailag semmi köze a spenóthoz, de ízre hasonlít rá. Jól tűri a magas hőmérsékletet és az enyhe szárazságot, és az első fagyokig kitart a kertben. Mivel csírázása kicsit hosszabb időt vesz igénybe, kezdjük el az előnevelést április közepén, és csak május 15. után ültessük ki.
- Malabari spenót (Basella Alba): Más néven kúszó spenót. Kúszó hajtásai akár két méter magasra is megnőhetnek és első pillantásra mentára hasonlít. Nedves talajra, napos helyre és melegre van szüksége.
Spenót termesztése cserépben és konténerben
A spenót termesztése cserépben vagy konténerben is nagyon egyszerű, így még egy sötét, hűvös erkélyen vagy ablakpárkányon is megtermelhetjük.
- Válasszunk egy széles, legalább 25 cm mély konténert vagy ládát.
- Töltsük meg érett trágyával kevert virágfölddel.
- A magokat vessük el, takarjuk be földdel, öntözzük meg rendszeresen vetés után, és tegyük a ládát hűvös, félárnyékos helyre.
- Tavasszal és ősszel az erkélyen is termeszthető.
- A spenótmagok 7-10 napon belül kicsíráznak.
- Csírák és mikrozöldségek: A magokat áztassuk egy éjszakára vízbe, öntsük le a vizet, és tartsuk nedvesen, például egy újrazárható üvegben. A csírák 3-4 nap múlva lesznek készen. A mikrozöldségek valójában alulnövesztett csírák, amelyek növekedése körülbelül 14 napot vesz igénybe. Miután a magok kicsíráztak, helyezzük őket egy tálba egy kevés vízzel, vagy használjunk kókuszdió szubsztrátumot.
Biodinamikus vetőmagok és minőségi szempontok
A ReinSaat KG-nál a vetőmagok biodinamikus gazdálkodásból származnak. Az általuk előállított vetőmagokból sokkal edzettebb, ellenállóbb növények nevelhetők, mint az egyéb nagyüzemi vetőmag előállító cégek magjaiból. A Matador spenót vetőmag csírázóképességére saját, speciális előírásokat is használnak, a hatóságilag előírtakon felül, így ezeknek a vetőmagoknak az átlagosnál jobb a kelési aránya. Webáruházaink általában csak olyan növényeket forgalmaznak, amelyek alkalmasak biotermesztésre.