A házi kenyérsütés sokak számára vonzó, hiszen nincs is jobb, mint a frissen sült kenyér illata és íze. Azonban a folyamat során számos kihívással találkozhatunk, amelyek közül az egyik leggyakoribb a kenyér héjának keménysége. Ez a cikk részletesen bemutatja, miért lehet kemény a kenyér héja a sütőben, és hogyan érhetünk el tökéletesen ropogós, mégis fogyasztható kérget a házilag készített kenyerek esetében, mind a hagyományos sütőben, mind a kenyérsütőgéppel.
I. A Házi Kenyérsütés Művészete: Kezdő lépések és alapvető tudnivalók
A házi kenyérsütés egy starwarsos dolog: kell egy mester és kell egy tanítvány. A mester fejében kell lennie a kenyérsütés minden egyes apró részletének. Hosszú hónapok, rengeteg liszt és számtalan kenyér után lehet szívvel-lélekkel érteni ezt a mesterséget. Az otthoni kenyérsütésnél, főleg kezdőként, nem cél a pékmester-féle tökéletes kenyér, de 80-90%-ban ízre, állagra és kinézetre meggyőző, finom kenyerek kerülhetnek ki a sütőből, egészséges hozzávalókból, garantáltan E-mentesen, egészséges módszerekkel készítve. A hibák emberiek, amikből tanulni kell, hiszen minden hibának az a célja, hogy továbbvigyen, elgondolkozzunk az okokon, és elkezdjük megérteni a tésztában zajló folyamatokat. Szándékosan is lehet és kell is néha "hibázni": játsszunk a hozzávalók mennyiségével, a paraméterekkel, és vonjuk le a következtetést az eredményből.
A. A tökéletes kenyér alapjai: Liszt, élesztő és a megfelelő arányok
1. A Liszt kiválasztása és szerepe
A különféle lisztek a kenyérsütés legfontosabb alapanyagai. Eredetileg a lisztek gabonafélékből készültek, vagyis őrölt gabonákból. Összetételüket tekintve főként keményítőből (szénhidrátból), továbbá fehérjéből és más anyagokból állnak. A 20. században a búzaliszt, ezen belül is a fehér lisztek (finomliszt, rétesliszt) váltak elterjedté és széles körben alkalmazottá. Valójában még napjainkban is ez a legkedveltebb lisztfajta. Ha a kenyérsütés szemszögéből nézzük, laza, puha fehérbélű kenyér, valamint fehér tészta készíthető belőlük. A finomliszt inkább fehérkenyerek, míg a rétesliszt inkább kalácsok készítésére tűnik jobb választásnak. Illetve ízlés vagy szükség szerint keverhető is egymással a két lisztféle.
Ugyanakkor a teljes kiőrlésű (barna) lisztek, és ezekből készült kenyerek, tészták hosszú ideig inkább a szegénység szimbólumának számítottak, mígnem a 21. századra világossá vált, hogy a hántolt gabonák nemcsak barna színüket, de tápanyagaik és a bélrendszerünk egészsége szempontjából oly fontos rostok nagy részét is elveszítik. Így vált az egészségtudatosság beköszöntével a szegények barna lisztje és barna kenyere érthetetlenül drága „mulatsággá”. Teljes kiőrlésű liszt nem csak búzából készül, hanem rozsból és más gabonákból is. Ha a kenyérsütés és a búza oldaláról nézzük, a teljes kiőrlésű búzaliszt, a Graham-liszt, a teljes kiőrlésű tönkölyliszt, illetve a durumliszt is szóba jöhet.
A kenyérliszt a legjobb választás, hisz nagyobb arányban tartalmaz glutént, mint a finomliszt, rugalmasabb textúrájú tészta dagasztható belőle. A kenyér teljes kiőrlésűből is készülhet, de soha ne csak abból, mert akkor nagyon tömör lesz.
A liszt sikértartalma jelentősen befolyásolja a végeredményt. Szükség esetén 1 evőkanálnyi sikérrel javítsuk fel a lisztet. Modern világunkban már minden magőrleményt lisztnek nevezünk. A további lisztfajták inkább ízesítésre szolgálnak, ugyanis ezeknek nincs gluténtartalmuk, vagyis nincs bennük sikér, így önmagukban kenyérsütésre nem alkalmasak, illetve nagyobb mennyiségben a kenyérhez adva a kenyér elnehezedésével kell számolnunk. Ilyenek például a rizs (ebből is létezik teljes kiőrlésű), a zab, az amaránt, a hajdina, az árpa, a köles, a kamut (khorasan búza), a szója, a kukorica, a quinoa (inkarizs), chia (azték zsálya), mandula, gesztenye, kókusz őrlésével keletkező lisztek.
Fontos, hogy a lisztet jól szellőző, de naptól védett helyen tárolják, és átszitálják, hogy oxigénnel keveredhessen, ami segíti az érési folyamatokat. Ahol a liszt átszitálása kimarad a folyamatból, és hatalmas zsákokban egymás hegyén-hátán tárolják a lisztet, a kovász sem lesz megfelelő minőségű, és persze a végeredmény, a kenyér sem.
2. Élesztő és kovász: A kelesztés motorjai
Élesztőből friss és por közül lehet választani, frissel mindig jobb dolgozni, sokkal szebben megkel tőle a tészta. Friss élesztő használatánál fontos, hogy cukros, meleg folyadékban kell felfuttatni. Persze ez porral is megtehető, de a végeredmény nem lesz ugyanolyan. Az élesztő trükkös összetevő, és nem csak a mennyiség terén hibázhatunk. Mindig győződjünk meg róla, hogy az élesztő a lehető legfrissebb. A túl régi élesztő elveszíti hatékonyságát. Ha ellenőrizni szeretnénk, hogy az élesztő még aktív-e, két teáskanálnyit keverjünk el belőle ½ teáskanál cukorral és 125 milliliter langyos vízzel.
Az élesztőt nem szabad közvetlenül a sóra tenni. Ez nem kívánt kémiai reakcióhoz vezethet, ami negatívan befolyásolja a kenyeret. A kenyérsütéshez használhatunk szárított tasakos élesztőt és friss élesztőt is. Ügyeljünk rá, hogy a receptekben megadott élesztőmennyiségeket ne keverjük össze szárított vagy friss élesztő esetén. A szárított élesztőből fél kiló liszthez 6-7 grammra, míg friss élesztőből 30-40 grammra is szükség lehet. Ha rendszertelenül sütünk kenyeret, és problémát okoz a friss élesztő, egyszerűen fagyasszuk le. Még fagyasztás előtt vágjuk félbe az élesztőkockákat, hogy szükség esetén kisebb adagot is könnyen elő tudjunk venni. Az élesztőkockákat tegyük egy visszazárható tasakba, és tegyük a fagyasztóba. Ha sütni szeretnénk, vegyük ki az élesztőt, 10-15 perc alatt hűvösebb konyhában is kienged, ezt követően ugyanúgy használhatjuk, mintha nem lett volna lefagyasztva. Fontos, hogy az élesztő, a só és a cukor a sütés előtt ne keveredjen egymással, főként időzített sütés esetén.
A liszt mellett a kovász az, ami javarészt eldönti, milyen lesz a kenyér. Kétféle kovász létezik, a hagyományos, valamint a vadkovász, és ismert a kevésbé jól hangzó, kovászpótló-szeres kenyér is, ami paszta, por vagy folyékony ipari kovász formájában kerül a kenyérbe. Ha rozsliszttel sütjük a kenyeret, élesztő helyett kovászra lesz szükségünk.
A vadkovász a leghosszadalmasabb, 8 napos érlelést, ezáltal jóval több energiát, odafigyelést igényel. Az így készült kenyér tésztája szép, nagy lyukacsos, a kenyér bele puha, és a héja roppanós. A vadkovász csupán lisztet, valamint vizet tartalmaz, amit a levegőben található élesztőgombák erjesztenek, miközben minden egyes nap egy rész lisztet és egy rész vizet adnak hozzá. Fontos, hogy a vadkovász készítése közben egy nap se maradjon ki, máskülönben megsavanyodik.A hagyományos és a vadkovászra is igaz, hogy szabályozott hőmérséklet és megfelelő páratartalom szükséges ahhoz, hogy jó minőségű kovászt kapjunk: nem mindegy, hogy milyen a helyiség páratartalma és a hőmérséklete, ugyanis 40 fok felett az élesztőgombák elpusztulnak. És persze a víz minősége is nagyon sokat nyom a latba.
3. A folyadék és egyéb hozzávalók
Kenyérkészítésnél valamilyen folyadékra is szükség van, ez recepttől függően lehet víz vagy tej, illetve lehet, hogy hideg, de lehet, hogy meleg folyadékot kell használni. Minden receptben helyettesíthetjük a vizet íróval vagy kefirrel, joghurttal, amitől tovább friss marad a kenyér. A joghurt, kefir, író javítja a kenyér állagát és eltarthatóságát. A hozzávalók frissességére érdemes ügyelni, lejárt szavatosságú alapanyagokból nem valószínű, hogy jó kenyeret tudunk sütni.
A só és a cukor kerülhet a folyadékba, illetve a liszt tetejére is. A liszt tetejére tett cukor és só esetén ügyelni kell rá, hogy ne érintkezzenek az élesztővel. A megadott cukormennyiséget körülbelül húsz százalékkal csökkenthetjük, hogy világosabb és vékonyabb héjú kenyeret kapjunk végeredményként. Ha a cukrot mézzel helyettesítjük, vékonyabb és puhább lesz a kenyér héja.
A hozzávalók, amiket a kenyérsütőbe teszünk, éppúgy legyenek szobahőmérsékletűek, mint egyéb kelt tészták esetén.
Házi kenyér videó recept
II. A Kenyérsütés Folyamata Lépésről Lépésre
A házi készítésű vekninek nincsen párja, nem kell attól tartanunk, hogy dagasztás közben elfáradunk, netán megbánjuk, mert úgy érezzük, nehéz feladatot vállaltunk. Mint minden folyamatnál, a kenyérsütésnél is az első lépés az előkészület. Dagasztás előtt az összes alapanyag és konyhai eszköz legyen kéznél.
A. Dagasztás: A tészta lelke
A kenyértészta összedolbozásából adódó “heg” felfelé van, amikor a fészekbe tesszük a kenyeret. Géppel alaposan elkeverjük a lisztet a tejjel és a vízzel. Akkor jó, amikor elválik a keverőtál oldaláról. Hozzávadjuk a gyorskovászt. 5 perc pihenés letakarva. Újra keverni, gyorsítani. Ez 10-12 perc. Kézzel és konyhai robotgép segítségével is történhet, a lényeg, hogy nem szabad megspórolni a ráfordított időt. Kézzel tényleg energia- és időigényes, de 10-15 percet rá kell szánni.
Ha nem gyúrjuk meg eléggé a tésztát, a lisztben lévő fehérjemolekulák nem fognak összeállni, és nem képződik glutén. A glutén azonban elengedhetetlen a kenyérben, és vázként működik, amely lehetővé teszi, hogy a kenyér megemelkedjen és megtartsa az alakját. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a tésztát eléggé összegyúrtuk-e, akkor tartsunk belőle egy darabot az ablakhoz. Ha óvatosan széthúzva "átlátsz rajta", akkor eléggé átgyúrtuk. A túlgyúrt tésztát nehéz megmenteni. Ezért nagyon kell figyelnünk a tészta állagára. A kenyér kézzel történő gyúrásához szükség van némi lisztre, hogy ne ragadjon le minden. Vigyázni kell azonban, hogy ne használjunk túl sok lisztet, mert a liszt elveszi a tésztából a szükséges nedvességet.
Az öreg tészta
Az öreg tészta, ahogy a neve is sugallja, egy előzőleg begyúrt tésztából kivett kis darab, amit majd a következő tésztába lehet gyúrni. A lecsippentett tésztadarabot műanyag fedeles dobozban, hűtőben kell tárolni, így 1 hétig eláll, de fagyasztható is.
B. Kelesztés: A tészta növekedése
A lassan kelesztett kenyerek a legfinomabbak, hisz pihenés során összeérnek az ízek, a tészta elkezd szépen növekedni. A kelesztés mindig lefedve, meleg helyen történjen, legalább a kétszeresére kell növeszteni a tésztát. Ebbe a fészekbe kerül majd a megformázott kenyér. (Igazán profi megoldás a kelesztéshez a szakajtó lenne, de ha az nincs otthon, egy 20 cm átmérőjű (ikeás) nagy szűrőt is használhatunk. Mivel a szűrő nem áll meg önmagában, ezért egy tálra tegyük.)
A tészta kelesztésénél is elronthatunk valamit: ha túl hideg vagy túl meleg a hőmérséklet, az élesztő kémiai reakciót vált ki, és már nem tud megfelelően működni. Ezenkívül a tésztának fedve kell maradnia kelesztés közben. Folpackkal letakarom és kelesztem. 40 percenként áthajtogatom. A tésztát háromszor át kell hajtogatni és a hajtogatások között 40 perc pihentetést kell hagyni. A jóból is megárt a sok, a kelesztési időt is túlzásba lehet vinni, akkor pedig nyúlós, ragadós lesz a tészta. Probléma lehet még, ha az utolsó kelesztés után felnyitjuk a gép tetejét. Ha bármi tennivaló akad a kenyérrel, a dagasztás ideje alatt tudunk hozzáadni lisztet vagy vizet, ha szükségesnek tűnik, illetve az utolsó kelesztés előtt tudjuk bevagdosni a kenyér tetejét vagy magvakat rászórni. Ha ezt később tesszük meg, össze fog esni a kenyér.
C. Sütés: A kenyér születése
A kenyérsütésnek 4 fázisa van:
- Fázis: Edény előmelegítése: 230 fok, légkeverés nélkül.
- Fázis: Elzárom a sütőt, de a kenyeret még 10-12 percig benne hagyom.
A kenyér 25-25 perc sütés után is remek, de néhány kenyér után arra jutottam, hogy én a sültebb kenyeret jobban szeretem, így mostanság már 30-30 percig sütöm.A korábban bevett módszert az energiaárak elszabadulásával csökkentették és jobban kihasználják a „hulladékhőt”.
A tészta külső felületét mindig be kell kenni, hogy szép fényes, aranyszínű legyen. A megfelelő hő és idő mindig az adott recepttől függ. Nem szabad félvállról venni az utasításokat, ha túl forró sütőbe kerül a kenyér, akkor a kérge megég, a belseje pedig nyers marad. Sütemények készítésénél tűpróbával lehet ellenőrizni, hogy elkészült-e, kenyér esetében pedig érdemes megkopogtatni, ha kongó hangot ad, akkor megsült.
A sütőtér gőzösítése
Az ismrt, hogy kenyérsütő kemencében vagy az otthoni sütőnkhöz hasonló elven működő, de természetesen jóval nagyobb sütőben történik-e a sütés. A kenyérsütő kemencében a tészta közvetlenül érintkezik a sütőlapokkal, ami a héjképződés szempontjából előnyös, és ropogós héjat eredményez. További előnye a kemencének, hogy a gőzzel telített légtérben a gőz a tésztára csapódva nem engedi kirepedni a kenyér héját: így széndioxid nem szabadul ki a kenyérből, ezáltal nem reped ki, nagyobb lesz a térfogata.
D. Kenyérhibák és azok elkerülése
Ha valamit elfelejtünk, elmulasztunk, elkapkodunk, sztrájkol a kovász vagy az élesztő, esetleg valami összeesküdött ellenünk, annak eredményei a különféle kenyérhibák. Némely kenyérhiba egyértelmű és a kenyér ízét és/vagy állagát erősen élvezhetetlenné teszi, ám természetesen, mint ízlések és pofonok, sok közülük vitatható is. Ami pl. az egyik kenyérfajtánál előny, a másiknál hiba.
1. Sápadt héj, sületlen bélzet
Az otthoni kenyérsütés egyik gyakori hibája a sületlenség. Sápadt héj, vizes, rugalmatlan bélzet, amiben benne marad az ujjnyomatunk. Ez azért fordul elő, mert idő előtt ki kellett kapni a sütőből. Probléma lehet még, ha az utolsó kelesztés után felnyitjuk a gép tetejét. Ha ezt később tesszük meg, össze fog esni a kenyér.
2. Túlkelt tészta és lyukacsok
A lyukacsokról olvasható le, hogy túlkelt tésztát tettünk nem kellően forró sütőbe. A vízszintesen futó, nagy üregek egyértelműen túlkelt tésztára utalnak: ezt a kovásszal kelesztett kenyeret jénaiban sütötték, így némi formája azért még lett, ha szabadon sütik, lepénynél tovább nem jutott volna. Nem is lehetett rendesen megsütni, mert jól fel is robbant.
3. Felrepedt kenyérhéj
A hátsó kovászos tönköly-rozs kenyerek egyértelműen felrepedtek. Ennek oka, hogy a sütőtérben keletkező gőzt kb. a sütés negyedénél ki kell engedni. A sütőajtót egy-két másodpercig kitárva kiszellőztethetjük a sütőt.
4. Megégett kenyér teteje
Felül megégett kenyerek. Ezek a nehéz rozstöretes kenyerek két óráig sülnek kétszáz fokon. Ez a teória. A gyenge háztartási sütő a két formakenyér betolása után azonban nem bírta tartani a kívánt 200 fokot, holott 250-ről indult. Leesett 170-re és majdnem egy óra hosszat kínlódott, míg visszatornászta magát alig 200-ra. Eközben persze a kenyerek tetejét jól összeégette.
5. Elromlott program kenyérsütőgépben
Nagyon bosszantó, én is jártam már így, amikor a kétlapátos gépemnél a fele kenyeret ki kellett dobnom, mert az egyik fele szépen elkészült, a másik fele helyett viszont egy sült csirizt találtam a gépben. Ha időben felfedezzük a problémát, vagyis a sütés kezdete előtt észrevesszük, hogy nem keverte el a tésztát a gép, még közbe tudunk avatkozni. Ebben az esetben előfordulhat, hogy még túl meleg a gép. Ilyenkor nem lehet újabb programot elindítani, amíg le nem hűl a gép kelesztési hőmérsékletre. (Kivétel ez alól a csak sütés program). A lehűlés ideje nagyjából fél óra.
Ilyenkor a kenyér fennakad a dagasztókampón. Állítsuk fejjel lefelé a sütőformát, így általában pár perc elteltével magától is kicsúszik a kenyér.Áramszünet esetén a legtöbb gépnél a program leáll, és sajnos nem is indul automatikusan újra az áramszünet befejeztével. Vannak gépek, amelyekben beépített védelem van, így pár percig tartó áramkimaradást gond nélkül átvészel a gép. Ha már megkezdődött a kelesztés vagy sütés, akkor sajnos újra kell kezdeni az egészet. Esetleg menthető a kenyértészta, ha hagyjuk megkelni a tésztát, majd megsütjük a sütőben.
III. Kenyérsütőgépek: Funkciók, kiválasztás és használat
A. Miben változott az utóbbi években a kenyérkészítés?
Az utóbbi években a kenyerek kisebbek lettek, és tény, az ízük és a minőségük is ezerféle. Sőt, még két fehér kenyér között is hatalmas lehet a különbség, a szupermarketekben kapható kenyerek pedig fényév távolságra kerültek azoktól a kenyerektől, amiket nagyanyáink ismertek: „Anno, a régi kenyereknek tömege nagyobb volt, így tovább kellett sütni őket, és vastagabb lett a héjuk is, ennek köszönhetően a bélzet nem tudott kiszáradni. A mostani kenyereknél a vékony héj is hozzájárul a kiszikkadáshoz, ráadásul, ha nincs a tésztában elegendő mennyiségű víz, a tészta sűrűbb, keményebb, a kenyér térfogata pedig kisebb lesz. Mivel sok helyen már gépek végzik a kenyérkészítést, már nincs meg az a lehetőség, mint régen, hogy víz hozzáadásával fellazítsák a tésztát, azaz korrigálják az arányokat.” Egyre többen kezdenek visszatérni a vadkovászhoz, vagyis kezd visszatérni a hagyományos kenyérkelesztés. Az ok pedig egyszerű: szívesebben eszünk olyan kenyeret, ami nem morzsálódik, a belseje puha, a héja pedig ropogós.
B. A megfelelő kenyérsütőgép kiválasztása
Nagy a választék, nem könnyű kiválasztani a megfelelőt. Fontos, hogy jó minőségű gépet vegyünk. Hogy mi számít jó minőségnek, az még csak nem is feltétlenül márkafüggő. Ha ránézésre nem gagyi a kialakítás, és masszívnak is tűnik a gép, akkor nagy eséllyel megfelelő lesz a minősége. Gondoljuk át, hogy mi mindenre szeretnénk használni. Egy túl olcsó kenyérsütőtől valószínűleg nem várhatunk túl sokat semmilyen szempontból. Többféle kenyérsütőgép létezik, többféle program és beállítás közül lehet válogatni.
1. Programok és beállítások
A legalapvetőbb, és a legtöbb gépen megtalálható a normál program mellett a fehér kenyér, a korpás vagy teljes kiőrlésű kenyér (barna kenyér), a kalács (vagy cukrozott, édes kenyér) programok. Ezen túlmenően választhatunk egylapátos, kétlapátos gépet is, ami nem csak a keverőlapátok számában jelent különbséget. A kétlapátos gépekkel általában nagyobb kenyerek is süthetőek (ez a tartály méretétől függ), a nagyobb kenyerek kidolgozottsága jobb lesz a kétlapátos keverés által, a végeredmény pedig vekni formájú. Az egylapátos gépben készülő kenyér inkább fölfelé hosszúkás formájú, mint az olaszok karácsonyi süteménye, a panettone, és kb. 750 grammos kenyerek sütésére a legalkalmasabb.
A sütés program a kenyerek vagy kalácsok, sütemények utánsütéséhez használható. A szendvics nevű programmal pedig lazább szendvicskenyerek készülhetnek. Gyanítom, hogy ez a program helyettesíthető a fehérkenyér programmal. Bár ezt még nem próbáltam, ugyanis pont azt szeretem a legjobban a kenyérsütőben sült kenyerekben, hogy nem olyan „felfújt” lesz a végeredmény (még fehér kenyér esetében sem), mint a bolti kenyereknél. Ha gluténérzékeny családtagunk van, rengeteget spórolhatunk a házilag sütött kenyérrel, így ebben az esetben mindenképpen célszerű a gluténmentes kenyér programmal rendelkező kenyérsütő beszerzése. Ha többféle lisztből készül egy kenyér, érdemes annak megfelelően programot választani, hogy melyik lisztféléből a legtöbb van a kenyérben. Ez alól talán egyetlen kivétel a fehér kenyér program, ezt valóban csak finomlisztes, réteslisztes, kenyérlisztes kenyerekhez használd.
A gyors kenyér program talán furcsa lehet, pláne az extra gyors, hiszen a jó kenyér egyik titka a jó kidolgozottság, a megfelelő kelesztés, és ugyebár mindkettőhöz idő kell. Aztán pedig még meg is kell sülnie a kenyérnek. Mindamellett próbáltam már ezeket a programokat, és nem mondanám, hogy csalódást okoztak. A jelenleg kapható kenyérsütők programszáma 7 és 37 program között mozog. Nyilván a 37 programos tudja a legtöbbet, ennek nagyjából fele kenyérprogram és fele tésztaprogram.
2. Kényelmi funkciók
Vannak levehető tetejű kenyérsütők. A tetőn lévő „ablak” segítségével ellenőrizni tudjuk a készülő kenyeret anélkül, hogy kinyitnánk a gépet. Az egyik leghasznosabb funkció a gépen az időzítő. Nem tudom, hogy létezik-e egyáltalán időzítő nélküli kenyérsütőgép, de ha elfogadsz egy tanácsot, mindenképpen időzítős gépet válassz, nem fogod megbánni. Az időzítő beállítása általában nagyon egyszerű, nem kell azzal foglalkozni, hogy mennyi idő alatt fut le a program, csak arra kell koncentrálni, hogy mikorra készüljön el a kenyér. Ha most este 8 óra van, és holnap reggel 7-re szeretnél kenyeret, akkor beállítod a megfelelő programot, méretet, színt, illetve azt, hogy 11 óra múlva készüljön el, a többit a gép intézi. A gépen 10 percenként lehet léptetni az időzítőt egy gomb segítségével.
A legtöbb gépen beállítható a súly (kenyérméret), illetve a kenyér színe (sültség mértéke) is. A legtöbb kenyérsütőnél szintén egy gomb megnyomásával a kenyér méretét is szinte biztosan tudjuk állítani legalább két méretben. Általában egy másik gomb megnyomásával a kenyér színét is be lehet állítani a világostól a közepesen át a sötétig. Hát igen, vannak, akik a boltban is a „sületlen”, világos színű kenyeret keresik, és vannak, akik szerint csak a barna van rendesen megsülve. Tehát ez teljes mértékben ízlés dolga, a sütési időben pedig mindössze pár perc különbséget jelentenek a különféle színek.
A működést jelző lámpa és/vagy hang a program egyes fázisaiban, illetve a lejártakor jelez. A melegentartó funkció hasznos, ha mindenképpen friss, meleg kenyeret szeretnénk kivenni a gépből, de nem biztos, hogy pont a kenyér elkészültekor lesz szükség a kenyérre. Egyes gépeken van áramszünet elleni védelem, amely rövid áramszünet esetén biztosítja, hogy tovább folytatódjon a kenyérkészítés folyamata.
C. Tisztítás és karbantartás
A kenyérsütőgép semmilyen különleges tisztítást nem igényel. A tartályt elegendő meleg vízzel átöblíteni, a rátapadt kenyérmaradványokat puha ronggyal tudjuk letörölni. Szükség esetén a tartály tisztításához enyhe mosogatószert használjunk. Lágy mosogatószerrel öblítsük el a formát és a dagasztókart/dagasztókarokat. A tapadásmentes bevonat tartósságát elősegíthetjük, ha első használat előtt vékonyan bekenjük a tartály belső falát hőálló zsiradékkal, majd tíz percre betesszük a gép sütő programjába (esetleg a tűhelyünk sütőjébe), majd ha langyosra hűlt, konyhai törlővel letöröljük róla a felesleges zsiradékot. Ha beleragadt a keverőlapát a tartályba, próbáljuk mielőbb kiszedni, amikor már nem túl forró. A kenyérsütőt ne merítsük soha vízfürdőbe, ne tegyük folyó víz alá, és ne használjunk a tisztításához erős vegyszereket, maró, dörzsölő anyagokat, fém eszközöket. A sütés után hagyjuk lehűlni a gépet, közben hagyjuk nyitva a gép fedelét, hogy kiszellőzhessen, kiszáradhasson. Szükség esetén tisztítsuk meg.
IV. A házi kenyérsütés előnyei és buktatói
Házi kenyér videó recept
A. Miért érdemes otthon kenyeret sütni?
Időzíthetjük a kenyér elkészültét, így mindig frissen sült kenyér illatára ébredhetünk. Vagy akár napközben is bármikor rendelkezésünkre állhat a friss, meleg kenyér, aminek hozzávalóit akár egy fél nappal előre is a gépbe készíthetjük. Vagy reggel bekészítjük a hozzávalókat, és az esti vacsorához friss kenyeret kínálhatunk. Ez már önmagában megéri, pedig ez még nem minden. Olyan különleges kenyereket is egyszerűen megsüthetünk, melyek a legjobb pékségek kínálatában sem léteznek. Ráadásul mindig más-más kenyérrel örvendeztethetjük meg szeretteinket. Minél különlegesebb kenyereket sütünk, annál olcsóbb lesz a házi kenyér a hasonló bolti kenyér árával összevetve.
Mindig tudjuk, hogy milyen alapanyagok kerülnek a kenyérbe. Az ipari méretekben sütött kenyerek esetén a kenyerek készítéséhez különféle lisztkezelő adalékanyagokat, tartósítókat is felhasználnak. Ha otthon készül a kenyér, mindig biztosak lehetünk benne, hogy a saját kenyerünk pontosan milyen alapanyagokból készül. Nem kell kézzel dagasztanunk a kenyeret, sőt az egész kenyérkészítési folyamatot leveszi a vállunkról a gép. Ha gyakran sütünk kézzel formázott kelt tésztákat vagy akár pizzát, a munka nehéz részét rábízhatjuk a kenyérsütőre, csak beletesszük az alapanyagokat (a kenyereknél is megszokott sorrendben), elindítjuk a gépet, majd kivesszük a megkelt tésztát, amellyel dolgozhatunk tovább. Amíg a gép dolgozik, végezhetjük az egyéb dolgainkat, akár az ebédet is megfőzhetjük. Egyszerű sütőporos süteményeket (kevert tésztákat) is süthetünk a gépben, amelyeket önmagukban kávéhoz vagy teához, reggelire, tízórai, uzsonnára fogyaszthat a család apraja-nagyja. Vagy felszeletelhetjük, és megkenhetjük valamilyen krémmel, lekvárral, így minimális munkával készíthetünk egy finom süteményt. A kenyérsütőben lekvárt is főzhetünk, ami nyilván nem azt jelenti, hogy a 35 kiló sárgabarackot így fogjuk eltenni télire, de egy kisebb adag gyümölcsből szinte munka nélkül elkészíthetünk néhány kisebb üvegnyi lekvárt.
B. Gyakori hibák és elkerülésük
A receptben megadott mennyiségeket mindig pontosan tartsuk be. A kenyértészta az élesztő miatt egy „élő” alapanyag, a végeredményt nagyban befolyásolja az alapanyagok minősége, hőmérséklete, a helyiség hőmérséklete és páratartalma. Fentiek miatt a legjobb receptek is változó végeredményt adhatnak. Ettől azonban ne ijedjünk meg, mert a végeredmény így is finom lesz. Tehát előfordulhat, hogy magasabb lesz a kenyér, lehet, hogy alacsonyabb, esetleg behorpad egy kicsit a teteje. Készen is vásárolhatunk különféle lisztkeverékeket, ezekhez már csak vizet kell adni, így jóval kényelmesebb a használatuk, nekem is mindig van itthon. Cserébe viszont kicsit drágábbra jön ki a kenyér, mintha te mérted volna ki az összetevőket.
Ne essünk kétségbe. A legtöbb kenyérhez a normál program megfelelő választás. Ha mégis zavar, akkor az okokat a következőkben kereshetjük: alacsony a liszt sikértartalma, nedves a liszt, sok vizet használtunk vagy túl meleg vizet használtunk. A vízzel kapcsolatos probléma megoldása egyértelmű, a liszt minőségét pedig kb. a receptben megadott mennyiségeket mindig pontosan tartsuk be. A kenyértészta az élesztő miatt egy „élő” alapanyag, a végeredményt nagyban befolyásolja az alapanyagok minősége, hőmérséklete, a helyiség hőmérséklete és páratartalma. Fentiek miatt a legjobb receptek is változó végeredményt adhatnak. Ettől azonban ne ijedjünk meg, mert a végeredmény így is finom lesz. Tehát előfordulhat, hogy magasabb lesz a kenyér, lehet, hogy alacsonyabb, esetleg behorpad egy kicsit a teteje.
C. A kenyérbevágás fontossága
Lehet a díszítés miatt is, de ez a bemetszés azért nagyon fontos, mert szabályozza a tészta növekedését a sütőben, így az is kivédhető, hogy a vekni megrepedezzen vagy eldeformálódjon. A tészta sütés előtti bevágása nagyon fontos a szép kenyérhez.