Leonardo da Vinci világhírű festménye, Az utolsó vacsora, Milánó egyik legnépszerűbb látnivalója. A műalkotás 1495 és 1498 között, három év alatt készült el. Leonardo da Vinci - az akkori freskófestési szokásokat félretéve - tempera és tojásfehérje keverékét használta, ami nagyon praktikus volt, mert folyamatosan tudta korrigálni a képet. Hamar kiderült azonban, hogy a használt technika és a fal nyirkossága miatt a festmény rendkívül sérülékeny. Alighogy elkészült, már repedezni, peregni kezdett, így igencsak kétséges volt, hogy kiállja-e az idő próbáját. Már a 16. században sokat romlott Az utolsó vacsora állapota, és menthetetlennek tűnt, így bő 200 éven át nem is foglalkoztak vele. 1652-ben ráadásul vágtak a falba egy ajtót, ami a festmény alsó részét is érintette, ezért nem látszik Jézus lába.
A restaurálás viszontagságos története
A 20. század elején kezdődött meg az első komolyabb restaurálás, de a viszontagságok még ekkor sem értek véget. 1999-ben fejeződött be a legjelentősebb, 22 évig tartó restaurálás. Tudósok, művészettörténészek és restaurátorok kemény munkájának köszönhető, hogy sikerült helyreállítani Az utolsó vacsorát. Három korabeli másolat is készült az eredetiről, mindhármat Leonardo da Vinci tanítványai készítették, az eredetivel szinte teljesen megegyező méretben, vászonra festve. Giampietrino festménye ma a londoni Királyi Művészeti Akadémián van kiállítva, és mivel ez remek állapotban van, mintaként szolgált a restaurálás során. Giampietrino festménye alapján néhány évvel ezelőtt elkészült Az utolsó vacsora nagyfelbontású, online változata is. A digitálisan elérhető festmény a szupermodern technológiának köszönhetően rendkívül részletgazdag, a legapróbb ecsetvonások és még a vászon szövetének szálai is látszódnak.
Kompozíció és szimbolika
Leonardo da Vinci azt a pillanatot festette meg, amikor Jézus bejelenti apostolainak, hogy valamelyikük el fogja őt árulni. Csak Jézus arca nyugodt, mindenki más meg van döbbenve. Az alakokat a festő - feltehetően - valós emberekről mintázta, Júdást például állítólag egy bűnözőről. A háttérben három ablak van, az apostolok hármasával csoportosulnak Jézus körül, és több helyen felfedezhető a háromszög kompozíció, például Jézus és János között, valamint Jézus testtartásában. Nem véletlen! Rengetegen tanulmányozzák a mai napig Az utolsó vacsorát, és mindig akad újabb feltételezés, elmélet a festmény szimbolikájával kapcsolatban. A kép egyik különlegessége, hogy olyan érzést kelt a nézőben, mintha csatlakozhatna az asztaltársasághoz, minden perspektívavonal Jézus arcához vezet. Ezt úgy valósította meg, hogy egy szöget ütött a falba, arra madzagot kötött, és így jelölte ki a pontokat, amik aztán irányították a kezét.
Ugyan a laikus ember számára nem feltétlenül szembetűnő, de a műelemzők számára nem maradt észrevétlenül az a részlet sem, hogy Da Vinci nem festett fényt a szereplők feje köré, még Jézus feje köré sem. Azt, hogy miért nem festett fényt a szereplők feje köré, kétféle módon is magyarázzák.
Az alkotás új perspektívái: A civatei kapcsolat
Színészek játszották el a világ egyik legismertebb műalkotásának, Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című faliképének történetét, méghozzá pont azon a helyszínen, amelyet a reneszánsz művész a remekművére festett, és amelyet egy magyar kutató azonosított nemrég. Ez az észak-olaszországi Civate város központjában álló San Calocero-kolostor második emeleti refektóriuma. Spielmann Gábor független magyar kutató kellő mennyiségű és minőségű bizonyítékot gyűjtött össze, hogy ki lehessen jelenteni: Leonardo da Vinci ott járt, és oda képzelte el Jézust és a 12 felbolydult tanítványát. A kutató tavaly nyáron kereste fel a Milánótól 50 kilométerre északra fekvő Civate városkát. Onnantól fogva pedig nem hagyta nyugodni a felismerés: tényleg szembetűnő a hasonlóság a refektórium terének dimenziói és az onnan látható panoráma, valamint Az utolsó vacsora faliképen látható háttér között. A terem erkélyéről keletre és délkeletre nézve pontosan ugyanazok a tájrészletek jelennek meg, mint a festményen.
Zene és matematika a festményben
Elképesztő állítás! Giovanni Maria Pala olasz zeneszerző már hosszú évek óta tanulmányozta Leonardo da Vinci munkáit, mígnem olyan felfedezést tett, ami lenyűgözte a kutatókat is. Pala mindössze néhány vízszintes vonalat húzott a kép másolatára, majd néhány pontot helyezett el, amiből a puszta véletlennek köszönhetően óriási felfedezés született: a festményben zenei struktúrák rejtőznek.
MI megfejtette Da Vinci Utolsó vacsoráját – a rejtett szavak rettegésbe taszították a történészeket
Gyakorlati tudnivalók a látogatáshoz
Az utolsó vacsora otthona, a Santa Maria delle Grazie-kolostor Milánó legszebb reneszánsz temploma. A freskó csak előre megváltott jeggyel látogatható, helyben nem lehet jegyet venni. A jegypénztár a bejárattól 10 méterre, balra található. Hétfőnként zárva tart, a hét többi napján látogatható. A belépési időponthoz képest 30 perccel korábban kell érkezni. A jegypénztárnál valamilyen személyazonosító igazolvány bemutatásával azonosítani kell magunkat, majd átvenni a jegyet és leadni a csomagokat, hátizsákokat a csomagmegőrzőben. 18 év alattiak számára a belépés ingyenes.
Minden hónap első vasárnapján az állami múzeumokba ingyenes a belépés. Az utolsó vacsora is ingyenesen tekinthető meg ezeken a vasárnapokon, de ezekre a vasárnapokra csak telefonszámon (+39 02 92800360) lehet regisztrálni. Érdemes kalkulálni az utazási irodák által kínált csomagokkal is, ha az egyéni regisztráció nem vezet eredményre. A freskó megtekintésekor a létszámkorlátozás miatt - 15 perces turnusokban, 25 fő - tökéletesen meg lehet nézni a képet, nem kell tolongani. Az ebédlőben, ahol a freskó található, meglepő módon szabad fényképezni. A szomszédos falon Giovanni Donato Montorfano: Keresztre feszítés című freskója látható.
Építészeti összefüggések
Leonardo munkássága mellett érdemes megemlíteni Brunelleschi tevékenységét is, aki a firenzei dóm kupolájának megépítésével írt történelmet. A feladat hatalmas volt, hiszen a katedrális már rég állt, minden részében készen, leszámítva a kupolát, amelyhez addig senki nem tudott és nem is mert hozzálátni. Brunelleschi mérnöki zsenije abból is látszott, hogy bár a kupola nyolcszögletű volt, mégis tudott közelíteni a félgömb alakú kupolák terveihez - egy belső félgömbbel ugyanis kiküszöbölte a nehézségeket. Az épület akkora jelentőségű volt, hogy a kész katedrális felszentelését a Mediciek felkérésére maga a pápa végezte. Ezek a reneszánsz mérnöki és művészi újítások - mint amilyeneket Leonardo is alkalmazott a perspektíva kialakításakor - alapozták meg azt a művészeti forradalmat, amelynek Az utolsó vacsora is része.