Vadas József és a magyar design világa

Bevezetés a design elméletébe és kritikájába

Vadas József munkássága a modern építészet és design területén felbecsülhetetlen értékű, alapos kutatásain és publikációin keresztül bepillantást enged a magyar formatervezés gazdag és sokszínű történetébe. Az irodalom, történelem és művészettörténet terén szerzett széleskörű tudása, melyet az ELTE Bölcsészettudományi Karán sajátított el 1964 és 1969 között, megalapozta szakmai pályáját. Egyetemi doktori értekezését 1972-ben szerezte meg a magyar avantgárd kiemelkedő alakjának, Kassák Lajosnak a „MA” című folyóirata képzőművészeti programjáról. Ez a téma már önmagában is kijelölte érdeklődésének fókuszát, a modern művészeti irányzatok és azok társadalmi-kulturális kontextusának vizsgálatát.

A modern művészeti publicisztika útjai

Vadas József 1973-tól a Corvina Kiadó szerkesztője lett, majd 1980 és 1989 között a modern művészeti szerkesztőség vezetőjeként tevékenykedett. Ebben az időszakban aktív művészetkritikusként is elismertséget szerzett, 1973 és 1992 között az „Élet és Irodalom” kolumnistája volt, és számos tanulmányt publikált olyan rangos folyóiratokban, mint az „Ipari Forma”, „Kritika”, „Művészet”, „Új Írás” és „Valóság”. Művészeti írói tevékenységét 1984-ben Munkácsy-díjjal ismerték el, ami szakmai hozzáértésének és elhivatottságának ékes bizonyítéka.

Vadas József írásai az avantgárd mozgalmaktól kezdve, mint Kassák folytathatatlanságáról és a folytatott Kassákról szóló reflexiói, egészen a mai magyar iparművészet II. részéig terjedtek. A „heti zsűri”-ről szóló kritikák, valamint az „Ipari Forma” és a „Kritika” hasábjain megjelenő írások, mint például a „Formatervezés az új Hilton Szállóban” vagy az „Imaginárius térben (Zománc- és üvegművészeti biennále)”, rávilágítottak a kortárs design és művészet aktuális kérdéseire. Munkásságában kiemelt figyelmet kapott az iparművészképzés az új Magyarországon témaköre is.

A design nemzetközi és hazai kontextusa

A hetvenes évek végétől sorra jelentek meg könyvei, melyek a magyar design történetét és nemzetközi kapcsolatait dolgozták fel. „Kozma Lajos és Le Corbusier” című írása (Ars Hungarica, 1981/1.) rávilágít a magyar és nemzetközi építészeti és design-influenciák közötti összefüggésekre. A „Magyarok a Salon d’Automne-on” (Ars Hungarica, 1981/2.) tanulmány a magyar művészek nemzetközi szerepléseit vizsgálja.

Vadas József kritikai szemlélete számos területre kiterjedt, a „Borz Kovács Sándor” (Ars Hungarica, 1977/1.) portrétól kezdve, Nádai Pál, az Iparművészeti nevelő munkásságának elemzéséig (Ars Hungarica, 1979/2.). Az „Iparművészeti vásárlás - képzőművészeti mecénálás” (Művészet, 1979/11.) című írása a művészetfinanszírozás kérdéseit feszegeti. A „Rend van-e a konyhában? Egy tervezési kísérlet” (Valóság, 1980/6.) a mindennapi élet design-kihívásaira mutat rá.

Az írásai bemutatják a „Lakáskultúra ma, tegnap, tegnapelőtt” (Mozgó Világ, 1984/6.) témakörét, valamint a „Régi tárgyak, mai tanulságok” (Ipari Forma, 1985/4.) gondolatmenetét, melyek a történeti örökség és a jelenkori design dialógusát boncolgatják. A „Textil a betonban. A Szombathelyi Képtár” (Mozgó Világ, 1991/9.) egy speciális területre, a textil designra fókuszál.

A magyar design intézményesülése és oktatása

1989 és 1994 között az Iparművészeti Múzeum tudományos titkáraként dolgozott, ahol elkészítette és megvédte „A típusbútor Magyarországon” című kandidátusi értekezését, mely később könyv formájában is megjelent. Ez a munka kulcsfontosságú a magyar bútortervezés történetének megértésében. 1996-tól különféle építészeti és designfolyóiratok szerkesztője, 1998-tól pedig a Nyugat-Magyarországi Egyetemen tanított, ahol 2002-ben habilitált doktor, 2007-től pedig egyetemi tanár lett.

Oktatói és szerkesztői munkája során Vadas József aktívan részt vett a designkritika fejlesztésében, amiről a „Designkritika tegnap és ma” (Design, 1993/2.) című írása is tanúskodik. Kutatási területe kiterjedt a „Thék Endre” munkásságára (Évfordulók, Design, 1993/1.), és a „Válaszúton a formatervező-képzés” (Kritika, 1987/9.) témájára, mely az oktatás és a szakma kihívásait vizsgálja.

A magyar design 150 éve: Múlt és jelen

„A magyar design 150 éve” című kötet a 19. század második felétől napjainkig közel két évszázados múltra tekint vissza, bemutatva a modern ipar és a művészet mind szorosabbá váló együttműködését, melynek révén kialakult a ma design-ként ismert tervezőtevékenység. A könyv bevezető tanulmányt is tartalmaz Herendről (1993), mely a magyar iparművészet egyik kiemelkedő szereplője.

A könyv illusztrált szakértő szöveggel mutatja be a magyar formatervezés elmúlt időszakának szép és érdekes, sokszor világhírű műveit. Példaként említhető a Parlament miniszterelnöki dolgozószobájának zománcbetétes faragott berendezése, az áramvonalas Ganz motorvonat, vagy Ekler Dezsőnek az Alessi cég pályázatára tervezett ezüst teáskészlete.

A design mindennapi valósága és a kritikai reflexiók

Vadas József számos írásában foglalkozott a mindennapi designnal és annak társadalmi beágyazottságával. A „Mindennapi dizájn” sorozat keretében olyan témákat vizsgált, mint „A lavór reinkarnációja” (Kritika, 2004/5.), „Ég a lámpa ég” (Kritika, 2004/7-8.), „Zeisel Éva” (Kritika, 2004/9.), „A magyar ezüst bevonulása” (Kritika, 2004/10.), „Még mindig magyar ugar?” (Kritika, 2004/12.), „A lim-lom apoteózisa” (Kritika, 2005/2.), „A skandináv (intő) példa” (Kritika, 2005/4.), „A könyv mint műtárgy” (Kritika, 2005/5.), „Új chinoiserie és japonizmus” (Kritika, 2005/7-8.), „Magyarok és nem magyarok” (Kritika, 2005/9.), „A probléma az utcán hever” (Kritika, 2005/11.), „Kicsúsztunk a pályáról” (Kritika, 2006/1.), „A divat mint szellemi innováció” (Kritika, 2006/3.), „Hová lettél magyar bútor” (Kritika, 2006/4.), „Replika és retró” (Kritika, 2006/7-8.), „A műanyag is anyag” (Kritika, 2006/9.), „Bezzeg a finnek” (Kritika), „Villák hús nélkül és mócsinggal” (Kritika), „Lakás és/vagy kultúra” (Kritika), „A plakát színeváltozása” (Kritika), „Tengeri csikó és mértani csiga” (Kritika, 2008/1.), „Design a mai Magyarországon” (Kritika, 2008/3.), „Az újraértelmezett Moholy-Nagy” (Kritika, 2008/4.), „A farmer nem lóden” (Kritika/7-8.), „A bútor nem fogyóeszköz” (Kritika, 2009/3.), „Traktor a múzeumban” (Kritika, 2009/10.), „Mit válasszunk?” (Kritika, 2010/4.), „Mágnás bútor” (Kritika, 2010/12.), „A Bauhaus mint genius loci” (Kritika), „Parttalan design” (Kritika, 2016/7-8.).

Ezek az írások nem csupán a tárgykultúra változásait dokumentálják, hanem kritikusan vizsgálják a design szerepét a társadalomban, felhívva a figyelmet a minőség, az innováció és a fenntarthatóság kérdéseire.

A bútortervezés és az építészet metszéspontjai

Vadas József kutatásai és írásai kiterjedtek a bútortervezés és az építészet közötti szoros kapcsolatra is. A „Képes bútorkrónika” sorozat, mely olyan témákat ölelt fel, mint „Székek” (Szép-Lak, 2016/1.), „Asztalok” (Szép-Lak, 2016/2.), „Ágyak” (Szép Lak, 2016/4.), „Szekrények” (Szép-Lak, 2016/5.), „Könyvespolcok” (Szép-Lak, 2016/6.), „Komód” (Szép-Lak, 2017/1.), „Szófa” (Szép-Lak, 2017/3.), „Bútorórák” (Szép-Lak, 2017/4.), „Térbútorok” (Szép-Lak, 2017/5.), és „A csillár” (Szép-Lak, 2017/6.), részletes áttekintést nyújt a bútortörténetről.

A "Thonet" (Szép-Lak, 2011/1., 2015/1.) és a "Cassina" (Szép-Lak, 2015/2.), "B & B Italia" (Szép-Lak, 2015/4.), "Wittmann" (Szép-Lak, 2015/5.), "Zanotta" (Szép-Lak, 2015/6.) cégekről szóló írásai a nemzetközi bútortervezés nagyjait mutatják be.

Az "Empire és biedermeier" (Octogon, 2012/6., 2013/2.) témakör Rostás Péter könyvével kapcsolatban, valamint a „Két világ határán” című könyvről szóló elemzések (Octogon, 2012/6.) a bútorstílusok fejlődését tárják fel. A „Régi Thonet, hol késel…?” (Design, 1994/1.) című írás a klasszikusok és a modern formák közötti viszonyt vizsgálja.

Kertvárosok és lakótelepek: A településfejlesztés dilemmái

Vadas József érdeklődése nem korlátozódott csupán a tárgydesignra, hanem kiterjedt a településfejlesztés és az építészet tágabb kérdéseire is. „Les Cités-jardins du Mitteleuropa” (szerk. Stéphane Jonas) című, „La réception de la cité-jardin dans la presse hongroise” című tanulmánya (Budapest-Strasbourg, Magyar Képek-Collection Villes. Sociétés, Idées., 2003) a kertvárosok magyarországi recepcióját elemzi.

A „Kertváros kontra lakótelep” (Műemlékvédelem, 2011/1.) című írása a urbanizáció és a különböző lakóformák előnyeit és hátrányait vizsgálja. A „A tulipán affér. A Pécs Csoport paksi lakótelepe” (P.Szűcs Julianna, Bachmann Erzsébet (szerk.): Pécs építészete. Tegnap, ma, holnap. Balassi, Budapest, 2021.) egy konkrét lakótelep tervezésének és fogadtatásának történetét mutatja be.

A „Lakótelep kontra családi ház” (Mozgó Világ, 2018/6.) és a „Napraforgó-telep Pasaréten” (Mozgó Világ, 2021/1.) című írások a lakhatás modernkori dilemmáit járják körül.

Építészeti ikonok és a kortárs építészet

Vadas József számos írásban foglalkozott ikonikus épületekkel és kortárs építészeti trendekkel. „L’ Eplattenier, élève à Budapest” (Le Corbusier. Europe et Modernité. 1887-1987 Budapest-Strasbourg, 1987.) című tanulmánya Le Corbusier és a magyar építészet kapcsolatát tárja fel.

A „Lakás 1927. A Weissenhof-telep Stuttgartban” (Szép-Lak, 2012/1.) című írása a modern építészet egyik mérföldkövét mutatja be. „Szecessziós otthon. Vitor Horta műteremháza Brüsszelben” (Szép-Lak, 2012/3.) a szecesszió építészeti jegyeire fókuszál.

Az „Új historizmus felé” (Mozgó Világ, 2019/1.), „A trójai lovarda” (Mozgó Világ, 2020/5.) vagy a „Zsinagóga hidraulikus bimával” (Mozgó Világ, 2019/10.) című írásai a kortárs építészet sokféleségét és kihívásait elemzik.

Iparművészet és design a mindennapokban

Vadas József munkái gyakran hívják fel a figyelmet az iparművészet és a design mindennapi életben betöltött szerepére. A „Die Metamorphose des Kunsthandwerks oder die Reinkarnation der bildenden Kunst - Ungarische Kunst als Schicksal” (Configura l. Kunst in Europa. Erfurt, 1991.) című tanulmány a kézművesség és a képzőművészet közötti átmeneteket vizsgálja.

A „A parketta története. Avagy a pallótól a parkettáig: a parketta kialakulása és gyártásának kezdetei Magyarországon” (Molnár Sándor, Várkonyi Gábor (szerk.): Nagy parkettakönyv, Parketták, fapadlók típusai, gyártásuk, lerakásuk. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2007.) egy specifikus iparművészeti terület történetét mutatja be.

A „Designtól dizájnig. Kis magyar formatervezés-történelem” (Craft & Design. Iparművészeti Múzeum/Képzőművészek Szövetsége, Budapest, 2008-2009.) átfogó képet ad a magyar formatervezés fejlődéséről.

A Játék Anno budaörsi székhelyére való zarándoklat és a bemutatóterem látogatása, ahol a régebbi idők játékait lehetett látni, ma már újragyártott, de az eredetihez hű formában, is rávilágít a design mindennapi életben betöltött szerepére. Ez a "szépen berendezett múzeum", ahol meg is lehet venni a tárgyakat, jól szemlélteti, hogyan tér vissza a múlt designja a jelenbe. A cég munkatársnőinek kedves fogadtatása és az egyes játékok részletes bemutatása emlékezetessé teszi ezt az élményt, annak ellenére, hogy a budapesti üzlet megszűnt. A webáruházban pontosan le vannak írva és fényképezve a termékek, sőt némelyikükről még mozgókép is van, ami a digitális korban is biztosítja a design élményét és hozzáférhetőségét.

Mesterek és ikonok a design történetében

Vadas József számos cikket szentelt a design történetének kiemelkedő alakjainak. A "Design klasszikusok" sorozatban olyan neveket mutatott be, mint Eileen Gray (Elle Dekor, 2010/1.), Josef Frank (Elle Dekor, 2010/2.), Gaetano Pesce (Elle Dekor, 2010/3.), Terence Conran (Elle Dekor, 2010/5.), Arne Jacobsen (Elle Dekor, 2010/6.).

Az "A bútorművészet óriásai" sorozatban Daniel Roentgen (Szép-Lak, 2010/1.), Percier és Fontaine (Szép-Lak, 2010/6.), Danhauser (Szép-Lak, 2010/9.), Steindl Ferenc (Szép-Lak, 2010/12.) munkásságát tárta fel. Emellett írt Alvar Aaltóról (Elle Dekor, 2009/1.), Alessandro Mendiniről (Elle Dekor, 2009/2.), William Morrisról (Elle Dekor, 2009/3.), Breuer Marcellről (Elle Dekor, 2009/4.), Charles és Ray Eamesről (Elle Dekor, 2009/5.), Lissák Györgyről (Octogon, 2009/5.), Charles-André Boulle-ról (Szép-Lak, 2009/5.), Wilhelm Wagenfeldről (Elle Dekor, 2009/6.), Georges Jacobról (Szép-Lak, 2009/8.), Vogel Sebestyénről (Szép-Lak, 2009/9.).

A magyar bútor mestereiről is születtek írásai: Lingel (Szép-Lak, 2011/4.), Kaesz Gyula (Szép-Lak, 2011/5.), Borz Kováts Sándor (Szép-Lak, 2011/6.), Király József (Szép-Lak, 2011/7.), Finta Csaba (Szép-Lak, 2011/9.). Ezen írások nemcsak a tervezők életművét mutatják be, hanem rávilágítanak a design történetének és fejlődésének kulisszatitkaira is.

A „Kortárs svájci design” (Atrium, 2001/4.) és a „Bauhauson innen és túl. A német design évszázada” (Atrium, 2001/5.) című írások a nemzetközi design-történet fontos fejezeteit elemzik.

tags: #vadas #jozsef #szentagothai #janos