Vinkó József neve fogalom a hazai konyhaművészetben, a Magyar Konyha főszerkesztője és számos irodalmi mű fordítója, rádiós és televíziós személyiség. Műsorai és írásai révén mélyen belemerül a gasztronómia, az ételek sava-borsa világába. „Meggyőződésem, hogyha egy ételt úgy esznek, hogy ismerik a történetét, a legendáját, akkor jobban fog ízleni” - fogalmazott Vinkó József a Dankó Rádió Derűs napot! című műsorában, hangsúlyozva az ételek mögötti történetek fontosságát. A Kossuth Rádióban szombat délelőttönként hallható "Szellem a fazékból" című műsora különleges betekintést nyújt a gasztronómia, a konyhaművészet és az evés-ivás témaköreibe. Ez a gasztrotörténeti sorozat, amely már az 500. adásához közeledik, nemcsak a "gasztrokibicek" és a hobbiszakácsok, hanem az irodalom és a történelem iránt érdeklődők körében is népszerű. Vinkó József a meglepő ételrajzokhoz készíti el a körítést, miközben színészek adják elő írók, költők, gasztronómusok sorait, megszólaltatva az utca hangját is arról, ki a gourmet és ki a gourmand, vagy éppen ki hogyan készíti el a töltött káposztát. A műsor különlegessége abban rejlik, hogy a gasztrotörténeteket meghívott vendégekkel, regény- és színdarabrészletekkel színesítik, ezáltal komplex és szórakoztató élményt nyújtanak.
A Kürtőskalács Múltja és Jelenének Kérdőjelei
A "Szellem a fazékból" című műsor egyik kiemelt témája a kürtőskalács múltja és jelene volt. A múlt ismert és jól dokumentált, hiszen Erdélyben már a XVIII. század elején cserélgették receptjét a főúri konyhákban. A korabeli készítési variációk közül többet is meghallgathatnak a műsor hallgatói, bepillantva e régi finomság eredetébe. Azonban régi finomságunk jelene is alapkérdéseket vet fel, mint például: „Manapság ki süti a kürtőskalácsot?” vagy „Miért olyan sok a kontár a készítők között?”. Ezek a kérdések rávilágítanak a modern kori kihívásokra és a hagyományőrzés nehézségeire.
Vinkó József ebben a gasztrotörténeti műsorában elmeséli a kürtőskalács fejlődéstörténetét és megjelenését a magyar irodalomban. Ez magában foglalja az édesség eredeti receptúráit, a készítési technikák alakulását, valamint a kulturális és társadalmi kontextust, amelyben a kürtőskalács évszázadokon át szerepet játszott. A műsorban bemutatott irodalmi utalások, mint például az 1878-as vőfényvers - "Még megpótolják e vacsorát kaláccsal, apám a kocsisát megverte korbáccsal. Hozok még melléje egy kis kürtősfánkot, Ezzel ugyancsak megtömjük pofánkot." - rávilágítanak az édesség mély kulturális gyökereire és népszerűségére a magyar hagyományokban. Az irodalmi források segítségével Vinkó József nem csupán egy étel történetét meséli el, hanem a hozzá kapcsolódó emberi sorsokat és kulturális értékeket is bemutatja, gazdagítva ezzel a hallgatók élményét.
Földrajzi Eredetvédelem és Nemzetközi Rokonság
A kürtőskalács kapcsán egy másik kardinális kérdés is felmerül: „És miért csak a szlovákok kértek földrajzi eredetvédelmet a saját változatukra, még 2007-ben?” A Szlovák Köztársaság már 2007-ben földrajzi eredetvédelmet jelentett be a skalický trdelník - szakolcai kürtőskalács - nevű édességre. A szlovákok szerint Gvadányi József költő-generális honosította meg Skalicán a XVIII. század végén. A valóság az, hogy A peleskei nótárius szerzője 1784-ben tényleg a nyitrai Szakolcára költözött anyja birtokaira és ott is halt meg 1801-ben. Előtte azonban még kertészkedett, eljárogatott a pöstyéni fürdőbe, és főként lakomákat adott a megyegyűlés urainak. Így lett a pozsonyi kifli után a kürtöskalács is szlovák. Szerencsére csak az egyik változata, hiszen a parázs fölött forgatott dorongfánknak kiterjedt rokonsága él a világban, és a maguk botfánkját sokan levédték.
Ez a jelenség rávilágít arra a szélesebb körű gasztronómiai vitára, hogy egyes ételek hovatartozása miként válhat nemzeti identitás és kulturális örökség részévé. Az eredetvédelem kérdése nem csupán jogi, hanem kulturális és történelmi dimenziókkal is bír, hiszen az ételek gyakran mélyen gyökereznek egy-egy nemzet hagyományaiban.
A kürtőskalács nemzetközi rokonai is rendkívül sokszínűek. A német Baumkuchen, az osztrák Prügeltorte, a litván ragoulis, a lengyel sekacz és a svéd spettakaka mind hasonló elven alapuló, nyárson sütött tészták. A francia változatát, a gateau a la broche-t - nyársra húzott süteményt - állítólag Napóleon katonái hozták magukkal Lengyelországból. Ez a sokszínűség jól mutatja, hogy az étel olyan, mint a népmese: számos változata létezik, és mindnek van létjogosultsága. A globális gasztronómiai paletta gazdagsága abban rejlik, hogy a különböző kultúrák saját ízlésükre és hagyományaikra formálják az alaprecepteket, létrehozva egyedi és felismerhető változatokat.
Vinkó József, a Gasztronómiai Műfordító és Média Személyiség
Vinkó József nemcsak a gasztronómia világában, hanem a médiában is jelentős szerepet játszott. 1985-től a Stúdió című kulturális hetilap egyik televíziós szerkesztő-műsorvezetője volt, és nevéhez fűződik Jean-Paul Belmondo, Juliette Gréco, Robert Merle és Hundertwasser első megszólaltatása. Számtalan magyar és külföldi művészről készített portréfilmet, ezzel is gazdagítva a hazai kulturális életet. Televíziós producerként létrehozta a "Helló, világ!", a "Helló, Magyarország!" című turisztikai magazint, valamint a "Megáll az ész!" című szórakoztató műsort, amelyek mind hozzájárultak a magyar média sokszínűségéhez.
Műfordításainak és színházi adaptációinak száma meghaladja a százat, ami bizonyítja széleskörű irodalmi tudását és tehetségét. 2010-ben indították újra tulajdonostársával a Magyar Konyha című gasztronómiai havilapot, amelyet azóta is főszerkesztőként irányít. Ez a lap kulcsfontosságú szerepet játszik a hazai gasztronómiai kultúra ápolásában és terjesztésében, bemutatva a magyar konyha sokszínűségét és újdonságait.
Több mint egy évtizede publikálta a "Szellem a fazékból" esszégyűjtemény első kötetét, amely alapját adta rádiós műsorának. Akkor az ételek lelkéről beszélt, megnyitva egy új perspektívát a gasztronómiai irodalomban. Az azóta megjelent második kötetben húsz magyar író és költő étkezési szokásairól ír, összekapcsolva az irodalmat és a gasztronómiát. Ezek a könyvek nemcsak receptgyűjtemények, hanem mélyreható kulturális és történelmi elemzések, amelyek az ételek mögötti történeteket és az emberi kapcsolatokat vizsgálják. Vinkó József munkássága révén a gasztronómia nem csupán az ízekről szól, hanem az identitásról, a hagyományokról és az emberi létezésről is.
A "Szellem a fazékból" február 1-én, 9.30 órakor: Vinkó József gasztrotörténetei ismét a kürtőskalács legendás magyar édességéről mesélnek, ezúttal a Kossuth Rádió hullámhosszán. Azok, akik lemaradtak az adásról, ne aggódjanak, hiszen a rádióműsorok gyakran elérhetők online archívumokban vagy podcast formájában, így bárki meghallgathatja Vinkó József izgalmas történeteit a kürtőskaláccsal és más gasztronómiai érdekességekkel kapcsolatban.