A macskák világa lenyűgöző sokszínűséget mutat, ahol a tenyésztett fajták eleganciája és a vadon élő macskafélék titokzatossága találkozik. A házimacska mellett nagyon sokféle cica létezik még a világon. Nemcsak a nagymacskákra gondolunk, a fenséges oroszlánra, a tigrisre vagy a rejtélyes pumára, hanem a kisebb, kevésbé ismert fajtákra.
Az amerikai görbe fülű macska (American Curl)
Ez a csendes, szelídfajta az Egyesült Államokban szinte családtag, és ennek egyetlen gén mutációja az oka: fülei a hát irányába és a fej közepe felé kunkorodnak. Ez a sajátos jelleg a macska arcát manószerűvé teszi, csodálkozó arckifejezést adva neki. 1981-ben egy hosszú, selymes szőrű és furcsa fülű kóbor kismacska tűnt fel Grace és Joe Ruga kaliforniai otthonában, melyet Shulamithnak neveztek el. Minden görbe fülű macska eredete erre a macskára vezethető vissza.
A jelleg dominánsan öröklődik, vagyis bármilyen macskát párosítunk egy görbe fülűvel, az utódok fele arányban görbe füllel születnek. A fül görbesége háromfokozatú skálán osztályozható: a hátrahajló fülűek (első fokozat) váltak házi kedvencekké, az erősebben görbült fülűeket (második fokozat) használják fel a tenyésztés során, a sarló alakban hátrahajló fülekkel (harmadik fokozat) rendelkező egyedeket pedig kiállításokra hordják. Közepes méretű macska, ék alakú fejjel és hosszú, bozontos farokkal.
Keleti típusú fajták és az angóra története
A hosszú, vékony lábakon lépdelő macska természetét és típusát tekintve a keleti fajtákra hasonlít - élénk és kíváncsi. Az európai kontinensen jávainak is nevezik, hogy ne keverjék össze a török angóramacskával, ezt az elnevezést egyes észak-amerikai szervezetek a Balinéz macska bizonyos színváltozataira használják.
Az angóramacskát az 1970-es években Nagy-Britanniában alakították ki, azt az 1960-as évek közepén tett kísérletet folytatva, melyben egy sorrel színű abesszin és egy fókabarna sziámi keresztezésével árnyalt sziámi macskákat szerettek volna létrehozni.
A sziámi örökség: Balinéz és Himalája
A eFA 1928-ban Angliában törzskönyvezett egy hosszú szőrű sziámit, de a tenyésztési program csak az 1950-es években indult el az Egyesült Államokban. A hosszú szőrű sziámikat 1961-ben ismerték el, nevüket egy tenyésztőtől kapták, akit a macska a Bali szigeti templomi táncosokra emlékeztetett. Közepes méretű, kecses macska, hosszú és karcsú, intenzív kék szemekkel.
A Himalája macska - valószínűleg az első olyan fajta, amely két fajta tudatos keresztezéséből származik - a sziámi jellegzetes mintázatának más fajtába való első elismert "exportálása". Egy hosszú szőrű macskaféle - típusában perzsa, szőrzetmintában sziámi.
Birman és Tiffany
A birma igencsak feltűnő fajta, melynek selymes bundáját mindennap fésülni kell. A legenda szerint a fajta burmai templomi macskáktól származik, illetve Sitától, a vemhes nősténytől, melyet 1919-ben vittek Franciaországba. Az ivartalanított kandúrok figyelmet igényelnek, a hasonló operáción átesett nőstények viszont önkényeskedőkké válhatnak.
A Tiffany fajta 1967-ben indult, amikor egy floridai tenyésztő vásárolt egy Burma szülőkre utaló csokoládébarna szőrzetű, ismeretlen származású macskapárt. Az 1980-as évek zavaros időszakában a fajta majdnem kihalt, 1988-ban Kanadában újjáélesztették.
These Are The Best (and Worst) Cat Breeds For First Time Owners - Updated!
Különleges mutációk: Cymric és Japán csonkafarkú
A "cymric" szó walesi nyelvjárásban walesit jelent, ennek ellenére ez egy hamisítatlan észak-amerikai fajta. A Man szigeti macska almában mindig előfordul egy hosszú szőrű kölyök - a tenyésztők az 1960-as években kezdtek el azon dolgozni, hogy ebből a változatból önálló fajta legyen. Háromféle farokhossz létezik, a "Stumpy" típusnál a farok teljesen hiányzik.
A japán csonkafarkú macska társas hajlamú és kíváncsi fajta, mely egész Japánban elterjedt. A rövid, dús, bolyhos és pomponszerű farok kialakítása nem hozta magával a gerinc- vagy csont deformitást. Intelligens, barátságos, hűséges cica, amely szeret úszni és apportírozni.
A nagyméretű macskafajták világa
A macskák a világ egyik legnépszerűbb háziállatai, de vannak fajták, amelyek messze meghaladják a tipikus házimacska méretét.
- Maine Coon: A legismertebb nagyméretű fajta. Akár 13 kg-ot is nyomhatnak, és elérhetik az 1 méteres hosszúságot is.
- Norvég erdei macska: Vastag, duplaszőrű bundája tökéletesen alkalmazkodik a hideg éghajlathoz.
- Szavanna: Egy igazán egzotikus fajta, amelyet egy házimacska és az afrikai szervál keresztezésével hoztak létre.
Táplálkozási tudnivalók: A virsli kérdés
Sokan úgy gondolják, hogy egy falat virsli vagy egy kanál májkrém nem árthat a cicának hiszen hús. Valójában azonban ezek az emberi ételek súlyos veszélyt jelenthetnek a macskák egészségére. Dr. Farkas László állatorvos szerint a virsli, szalámi és egyéb házi koszt nem lehet a macskák fő tápláléka. A fűszerek, a magas sótartalom és a tartósítószerek hosszú távon vesekárosodást, elhízást vagy szívproblémákat okozhatnak. Soha ne adjunk nyers disznóhúst, mert az halálos fertőzéseket hordozhat.
Színek és genetikák
A macska színezési táblázata lenyűgöző. A gének létfontosságú szerepet játszanak a melanin termelésében, amely színt ad szőrüknek, szemüknek és bőrüknek. A KIT gén szabályozza a sejtmigrációt a szmokingmacskáknál, míg a Calico macskák háromszínűsége az X kromoszóma dominanciájának köszönhető. Bár sokan próbálják a színt a személyiséggel párosítani, a fajta, a genetika és a nevelés sokkal meghatározóbb a temperamentum kialakulásában, mint pusztán a bundázat mintázata.
A rejtőzködő vadmacskafélék
A házimacska mellett a világban számos vadon élő, kevésbé ismert macskaféle él. A Pallas-macska Közép-Ázsia hideg területein él, kölykei igazi plüssállatokra emlékeztetnek. A szervál Afrika szavannáin vadászik, bundájáért sajnos sokan üldözik. A kistestű macskafélék közül említést érdemel a rozsdásfoltú macska, amely India déli részein él, és a legkisebb termetű fajták egyike, vagy a borneói ködfoltos párduc, amely az egyik legrejtélyesebb macskaféle. A háziasított macskák gondozása felelősségteljes feladat, de a vadon élő fajták megfigyelése csak természetes élőhelyükön vagy állatkertekben ajánlott, tiszteletben tartva azok törékeny ökológiai szerepét.