Sós Antal dudás és vitéz Vattay Antal Pál altábornagy életútja

Ez a cikk két kiemelkedő magyar személyiség, Sós Antal dudás és vitéz Vattay Antal Pál altábornagy életútját mutatja be, részletesen kitérve tevékenységükre és a történelmi környezetre, amelyben éltek.

Sós Antal, a csallóközi dudás

Sós Antal, a tehetséges dudás 1896-ban született a csallóközi Nagyszarván. Családjában heten voltak testvérek, édesapját, Sós Pétert tudós parasztként tartja számon az emlékezet. A zenei tehetség és a hangszeres játék iránti vonzalom korán megmutatkozott Sós Antal életében.

A dudajáték elsajátítása

1913-14-ben édesapja vette az első dudát a fiai számára egy kisécsi vagy nagyécsi pásztortól. A két fiú sokat veszekedett a hangszeren, mert mind a kettő egyszerre akart játszani rajta. Sós Antal ekkor elhatározta, hogy készít egy dudát magának. Az első próbálkozása nem járt sikerrel. Azonban kitartásának köszönhetően 1915-ben elkészítette az első dudáját, ami már jól sikerült.

Apja barátja, aki Kisbodakról járt hozzájuk, igen jó dudás volt, szinte kizárólag dudanótákat ismert. Ő tanította meg a két testvért a dudajátékra. Az első dal, amit Sós Antal megtanult játszani, a „Szeretnék szántani, hat ökröt hajtani” kezdetű volt, amelyet a legkönnyebb nótának tartottak. A kontra tanulását és használatát magától, valamint mások megfigyelésével sajátította el.

Sós Antal életútja kiváló példája a népzenei hagyományok megőrzésének és továbbadásának, valamint a kitartó munka és a tehetség erejének.

Vitéz Antal Pál altábornagy élete és pályafutása

Vitéz Vattay Antal Pál, születési nevén Vetter Antal (Sopron, 1891. augusztus 13. - Budapest, XI. kerület, 1966. november 2.) magyar katonatiszt, altábornagy, aki jelentős szerepet játszott a második világháború alatti magyar hadtörténelemben.

Korai évek és első világháborús szolgálat

Vattay Antal a bécsújhelyi Katonai Akadémián végzett 1912. augusztus 18-án hadnagyi ranggal. Fiatal katonatisztként harcolt az első világháború alatt a nyíregyházi császári és királyi 14. huszárezredben. Részt vett a gorlicei áttörésnél Volhiniában, ami az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország egyik jelentős offenzívája volt a keleti fronton. Később, 1918-ban, a piavei harcokban az 5. század parancsnokaként vett részt, ahol egy támadás során olasz hadifogságba került. Az első világháború után szabadon bocsátották, és visszatért Magyarországra.

A két világháború közötti időszak

1920-tól a miskolci körletparancsnokságon szolgált: ott 1920-1921-ben a 7. körletparancsnokságon nemzetvédelmi tiszt volt századosi rendfokozattal. Ekkor ismerkedett meg a nyékládházi földbirtokos nemesi négyesi Szepessy családdal és hamarosan el is vette feleségül négyesi Szepessy Eleonóra kisasszonyt.

Röviddel ezután elvégezte a Hadiakadémiát, ami tovább mélyítette katonai ismereteit és vezetői képességeit. Ezt követően József főherceg szárnysegédje volt, ami magas rangú és bizalmi pozíciót jelentett. 1922. március 1. és 1928. október 22. között Horthy Miklós kormányzó szárnysegédje volt, ami a legszűkebb politikai-katonai körbe emelte.

1928-tól 1932-ig ismét Miskolcon anyagi vezérkari tiszt és őrnagyként szolgált. Ez idő alatt jó baráti viszonyok alakultak ki Lenz József (1897-1965) nyékládházi földbirtokossal, tartalékos huszárfőhadnaggyal, gyümölcs-nagykereskedővel, akinek a lánya szintén jó barátságban is volt Vattay Antal lányával. 1929-ben megváltoztatta a vezetéknevét Vattayvá. Szárnysegédi szolgálata után a 7. vegyesdandár anyagi vezérkari tisztjének nevezték ki, és 1932-től a HM VI-2. osztályán tevékenykedett. 1935-től a lovassági felügyelő melletti vezérkari tisztként szolgált. 1937-től Szegeden az 5. vegyesdandár vezérkari főnökeként tevékenykedett, ahonnan 1939. január 15-én a Kormányzó Katonai Irodájába főnökhelyettesnek osztották be.

Második világháború és az ejtőernyős alakulatok

Vattay Antal karrierjében fontos állomás volt az 1940. december 24-én történt nyíregyházi áthelyezése. Az 1941. évi délvidéki, illetve az ukrajnai hadműveletekben az 1. lovasdandár élén vett részt. 1942. október 1-től, a lovassági alakulatok utolsó átszervezése után, az 1. lovashadosztály parancsnoki teendőit látta el.

Az ejtőernyős alakulatok története szorosan összefonódik a magyar katonai vezetés második világháború alatti tevékenységével. Vitéz Boksay Antal főhadnagy 1918. március 23-án első magyarként hajtott végre ejtőernyős ugrást Olaszországban, a dél-tiroli Pergine repülőtere felett. Ez az esemény jelentős előzménye volt a későbbi katonai ejtőernyős alakulatok megalakulásának.

Az első magyar kísérleti ejtőernyős alakulat 1938. szeptember 12-én alakult meg Szombathelyen, melynek parancsnoka vitéz Bertalan Árpád százados (később őrnagy) lett. A saját tapasztalatokra építő alakulat előbb század-, zászlóalj-, majd a háború végén ezredméretben működött. 1939-től Pápán állomásoztak a légierő kötelékében. Az alakulat propagandisztikus jelleggel vett részt 1940-ben Észak-Erdély visszacsatolásában.

A magyar katonai ejtőernyősök 1941. április 12-én estek át a tűzkeresztségen, amikor a délvidéki támadó hadművelet keretében egy körülbelül 100 fős harccsoporterőben vetették be őket. A bevetésben részt vett Sacelláry György zászlós is. A négy repülőgépből álló kötelék azonban nem tudott felszállni, mert a nagy esőzések miatt felázott a pápai repülőtér, ezért a felszállást Veszprémből kellett megindítani.

1941. április 12-én az elsőként felszálló parancsnoki repülőgép, jobb szárnyával a föld felé átbillenve zuhanni kezdett, majd Jutaspusztán becsapódott. A vezérgépet Kelemen Károly százados vezette, másodpilótája és megfigyelője Bene László főhadnagy volt. A gép parancsnoka Bertalan Árpád őrnagy volt, beosztott tisztjei Majthényi és Sacelláry, ezen kívül 26 fő legénység. A zuhanás pillanatában Sacelláry zászlós is a fedélzeten tartózkodott, aki később így emlékezett vissza: „A zuhanás pillanatában önkéntelenül körbepillantottam a gépben. Minden ember a helyén ült Bertalan az ajtó kinyitásával foglalatoskodott. Majthényi, aki közvetlenül előttem állt, kinyitotta a jobboldali ajtót és ugrani akart. (…) Visszarántottam, erősen megkapaszkodtam a szemben lévő merevítőben és már a földön is voltunk. A gép, erősen jobbra dűlt helyzetéből visszatért megközelítőleg vízszintes helyzetbe, de még így is, jobb szárnyával ért először földet. Majthényi kilépett a félig nyitott ajtón. Ebben a pillanatban hallottam a kiáltást: „Ég a gép!” A következő másodpercben Sacelláry zászlós és egy ejtőernyős katona kiléptek a gépből. Ekkor egy tűzcsóva vágott végig a gépen, melyet szerencsére nem szembe, hanem csak félbalról kaptam és így a repülősapka megvédte arcomat és csak kisebb sérüléseket okozott. Ekkor én is - kissé szédelegve, de - kiugrottam az égő gépből.” A gépen lévő 31 főből mindösszesen 8 fő jutott ki élve, köztük Sacelláry György zászlós. A halottak között volt vitéz Bertalan Árpád őrnagy is. Az alakulat a baleset után sikeresen végrehajtotta a feladatot. 1941. május 17-én vette fel a Magyar Királyi vitéz Bertalan Árpád 1. Honvéd Ejtőernyős Zászlóalj nevet az alakulat. (Ma Szolnokon a Magyar Honvédség vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár viseli a nevét.) Ezt követően az ejtőernyősöknek támogató szerepük volt, a keleti hadszíntéren többen megfordultak. Sacelláry György szintén eltöltött három hónapot a keleti fronton tapasztalatszerzés céljából. 1944-ben az ejtőernyősök a magyarországi harcokban tűzoltóalakulatként, könnyűgyalogosként vettek részt. Sacelláry az I. ejtőernyős zászlóalj kötelékében a Kárpátokban teljesített frontszolgálatot. A háború végén megsebesült, lába elüszkösödött és német kórházba került. A háború után kalandos események után az USA-ban kötött ki és ott élt családjával 1993-ban bekövetkezett haláláig.

Vattay Antal 1944. augusztus elején a magyar II. tartalék hadtest parancsnokaként irányította a Varsó környékére visszaszorult magyar megszálló seregtesteket. A Lengyel Honi Hadsereg főparancsnokának, Bor-Komorowski tábornoknak kérésére, két közlekedési útvonalat biztosított a németek által körülzárt varsói felkelők részére. Nem maradhatott tovább csapatai élén, mivel rövid időn belül ez a tette a németek tudomására jutott. 1944. augusztus 17-től főhadsegédként a Kormányzó Katonai Irodájának vezetését vette át. Vattay jelentős szerepet játszott a háborúból való kiugrás október 15-i, végül is balul sikerült kísérletének előkészítésében. A Kormányzó legszűkebb köréhez tartozott.

A háború utáni évek és a politikai megtorlás

Német, nyilas, majd amerikai fogsága után Vattay Antal 1946. június 16-án tért haza. 1951. november 2-án az Államvédelmi Hatóság letartóztatta. A Budapesti Katonai Bíróság „háborús bűntett és a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny tagként valórészvétel miatt” tízévi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet a korabeli politikai megtorlások jellegzetes példája, mely során sok egykori katonatisztet koholt vádak alapján ítéltek el. 1956. augusztus 31-én ideiglenesen szabadlábra helyezték, majd 1957. november 22-én büntetését háromévi próbaidőre felfüggesztették. 1966. november 2-án hunyt el Budapesten. A koholt vádak alól csak 2001-ben rehabilitálták posztumusz.

Az állambiztonsági szervek működése a Kádár-rendszerben

A Kádár-rendszer idején az állambiztonsági szervek, különösen a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnöksége, kiterjedt megfigyelő és elnyomó tevékenységet folytattak. Ez a korszak jelentős hatással volt számos magyar állampolgár életére, köztük azokra is, akik a korábbi rendszerekben töltöttek be pozíciókat, mint például Vattay Antal.

A Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége, mely a belső elhárítással foglalkozott, központi állományában dolgozó tisztek és főtisztek névsorát, valamint a megyei rendőrfőkapitányok helyetteseként szolgáló III/III. Osztályok vezetőinek nevét és rendfokozatát a hvg.hu korábban közölte. A listák olyan személyeket sorolnak fel, akik 1956 és 1989 között szolgáltak a szerveknél. Ezek a dokumentumok betekintést nyújtanak az állambiztonság működésébe és az abban részt vevő személyek szerepébe.

Az 1989-es állapotot tükröző publikáció 225 nevet tartalmazott. A későbbi, 1000 nevet felsoroló lista rendfokozattal és a tevékenység rövid leírásával egészült ki. Fontos megjegyezni, hogy ezek a nevek már szerepeltek korábbi történeti publikációkban, feltárásuk a témával foglalkozó történészek érdeme.

A lista olyan személyek nevét tartalmazza, akik a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségen, illetve jogelődjeinél szolgáltak, s 1956 és 1989 között belső elhárítással kapcsolatos állambiztonsági ügyekben jártak el. A nevek túlnyomó többségét a III/III. (belső elhárítás) Csoportfőnökségen szolgáló személyek adják. Kisebb mértékben ugyan, de a másik két csoportfőnökség, a III/I (hírszerzés) és a III/II (kémelhárítás) is érintett volt a „belső reakció elleni ügyekben”. Előbbi a magyar emigráció és a katolikus, valamint a református egyházak megfigyelését is koordinálta, utóbbi pedig a Magyarországra beutazó és ellenségesnek tekintett személyeket figyelte meg. Csak olyan adatokat vettek fel a listára, amelyek a Kádár-rendszer állambiztonsági elnyomó tevékenységére vonatkoztak. Tényleges kémelhárító vagy hírszerző tevékenységre vonatkozó adatokat az összeállítás nem tartalmazott.

Egyelőre a belügyi állomány életrajzi adatai nem publikusak, levéltárban sem kutathatók, annak ellenére sem, hogy az egykori rendőrök közfeladatot láttak el. A listán szereplő nevek csak egy részét teszik ki az összes állambiztonsági tisztnek. Minden bizonnyal a tízezret is meghaladhatja azok száma, akik 1956 és 1990 között az állambiztonság hivatásos tiszti állományában megfordultak. A számokra csak következtetni lehet. Kenedi János által közölt kimutatás szerint 1971. január 1-én a Belügyminisztérium (BM) III. Főcsoport-főnökség központi szerveinél 3975-en voltak állományban, közülük 242-en szolgáltak a III/III. Csoportfőnökség központjában. Nagyjából hasonló létszámmal működtek a szervek közvetlenül a rendszerváltást megelőzően is. Ha 5 százalékos fluktuációval számolunk, akkor ez majd 11 ezer állambiztonsági tisztet jelent, ha pedig 10 százalékossal, akkor meghaladhatja a 17 ezret is. A megyei állománnyal kiegészülve a korszakban szolgálók létszáma akár 20 ezret is meghaladhatja.

A kutatások elősegítése érdekében a továbbiakban a már publikált szakirodalmi adatokat az egyes tisztek személyéhez rendelve ismertetik. A táblázat első sorában megadott rendfokozat a személy legutolsó ismert rendfokozatára utal, a második sorban ismertetett adatok pedig mindig a megadott évre.

Annak érdekében, hogy az egyes személyek szerepét és felelősségét megítélhessék, megadták az ismertté vált beosztást, funkciót, és azokat az ügyeket, amelyekben az érintett tiszt eljárt. A jobb beazonosíthatóság érdekében megadták azon ügynökök fedőnevét is, amelyeket az adott tiszt „tartott”, és ha ismert, a valódi nevet is közölték. Még élő személyek esetében, ha az illető ügynökmúltját nem ismerte el, csak monogramot közöltek.

A III. Főcsoportfőnökség szervezeti felépítése

A III. Főcsoportfőnökség 1963 utáni felépítése számos alosztályra tagolódott, melyek mindegyike specifikus feladatkörrel rendelkezett. Az alábbiakban ennek a szervezeti struktúrának a sematikus vázlatát mutatjuk be, különös tekintettel az 1972-1989 közötti időszakra.

III/I. Hírszerző Csoportfőnökség

• III/I-1. osztály: hírszerzés az USA és nemzetközi szervezetek ellen
• III/I-2. osztály: külföldi elhárítás
• III/I-3. osztály: hírszerzés az NSZK ellen
• III/I-4. osztály: hírszerzés a Vatikán, Izrael, az egyházi emigráció ellen
• III/I-5. osztály: tudományos-műszaki hírszerzés
• III/I-6. osztály: tájékoztatás, értékelés, elemzés
• III/I-7. osztály: hírszerzés és bomlasztás az emigráns szervezetekben
• III/I-8. osztály: illegális rezidentúrák és hírszerzők foglalkoztatása
• III/I-9. osztály: dokumentációk és okmányok készítése
• III/I-10. osztály: személyi ügyek, kiképzés, módszertan
• III/I-11. osztály: hírszerzés harmadik országokban és hazai bázison
• III/I-12. osztály: összeköttetési, nyilvántartási, pénzügyi, stb. feladatok
• III/I-13. osztály: rejtjelfejtés, rejtjelezés, Országos Rejtjelközpont
• III/I-X önálló Osztály: operatív összeköttetés szervezése
• III/I-Y önálló Osztály: külképviseletek, hírszerző rezidentúrák biztonságtechnikai védelme

III/II. Kémelhárító Csoportfőnökség

• III/II-1. osztály: elhárítás az USA és egyes latin-amerikai országok hírszerzésével szemben
• III/II-2. osztály: elhárítás az NSZK és Ausztria hírszerzésével szemben
• III/II-3. osztály: elhárítás a többi európai NATO-ország és semleges államok hírszerzésével szemben
• III/II-4. osztály: elhárítás a közel- és távol-keleti országok hírszerzésével szemben, magyarországi ösztöndíjasok között
• III/II-5. osztály: határon túli operatív intézkedések
• III/II-6. osztály: hadiipar, közlekedés, hírközlés, hatóságok és minisztériumok preventív védelme
• III/II-7. osztály: elhárítás a nemzetközi együttműködés területeken
• III/II-8. osztály: elhárítás az idegenforgalom területén és az amnesztiával hazatértek között
• III/II-9. osztály: elemzés, értékelés, tájékoztatás
• III/II-10. osztály: nemzetközi együttműködés, elhárítás harmadik országban
• III/II-11. osztály: hírösszeköttetés, operatív nyilvántartás, ellátmány

III/III. Belső Reakció (és Szabotázselhárító) Csoportfőnökség

• III/III-1. osztály: elhárítás az egyházakban, szektákban, volt szerzetesek között, emigráns szervezetekben (a III/I. Csoportfőnökséggel együtt)
  • III/III-1-a elhárítás a római katolikus egyházzal szemben
  • III/III-1-b elhárítás a római katolikus egyház vezetésével és intézményeivel szemben
  • III/III-1-c elhárítás a protestáns és egyéb vallási mozgalmakkal szemben
• III/III-2. osztály: elhárítás az ifjúság körében (egyetemek, főiskolák, ifjúsági klubok, galerik, stb.)
  • III/III-2-a elhárítás felsőfokú intézményekben
  • III/III-2-b ifjúságellenes reakciós erők elhárítása
• III/III-3. osztály: a társadalomra veszélyesnek tekintett személyek tevékenységét ellenőrző Osztály
  • III/III-3-a „F” (Figyelő) dossziés személyek, volt politikai foglyok ellenőrzése
  • III/III-3-b írásos elkövetők, röpcédulázók, falfirkálók, stb. ellenőrzése
• III/III-4. osztály: Ellenséges ellenzék fő erőit elhárító Osztály
  • III/III-4-a radikális ellenzékiekkel szembeni eljárások
  • III/III-4-b szektásnak tekintett párttagok, trockisták és álbaloldaliak megfigyelése és ellenőrzése
  • III/III-4-c elhárítás a „nemzeti” ellenzékkel szemben
• III/III-5. osztály: kulturális terület védelme
  • III/III-5-a Elhárítás a Magyar Rádió és Televízió, az MTI, a MUOSZ és az Írószövetség területén
  • III/III-5-b Elhárítás a képzőművészet, zene, múzeumok, színházak, cirkuszok, Magyar Tudományos Akadémia, film, egyetemek, főiskolák, homoszexuálisok, Bős-Nagymarosi vízlépcső ellen tüntetők ellen.
• III/III-6. osztály: ellenséges propagandaanyagok készítésének és terjesztésének elhárítása
• III/III-7. osztály: Jelentőszolgálat, belső elhárítás, adattár, nyilvántartás vezetése
• III/III-A önálló alosztály: a Párt és a Kormány vezetőinek operatív védelme
• III/III-B önálló alosztály: elemzés, értékelés, tájékoztatás

III/IV. Katonai Elhárító Csoportfőnökség

• III/IV-1. osztály: elhárítás a Magyar Néphadsereg (MN) Vezérkara központi szervei és alárendelt alakulatai, valamint a minisztériumok katonai vonatkozású területein
• III/IV-2. osztály: elhárítás a Honvédelmi Minisztérium központi szerveinek, fegyvernemi főnökségeinek és az ezeknek alárendelt intézmények és csapatok területein
• III/IV-3. osztály: elhárítás az 5. hadsereg területén
• III/IV-4. osztály: elhárítás a légvédelem területén
• III/IV-5. osztály: elhárítás a 3. hadtest területén
• III/IV-6. osztály: elhárítás a hátországi parancsnokságok területén
• III/IV-7. osztály: elhárítás a Határőrség területén
• III/IV. - Önálló koordinációs alosztály: szökött katonák és polgári alkalmazottak körözése, központi ellenőrzések tervezése és végrehajtása
• III/IV. - Értékelő, elemző, adatfeldolgozó és propagandaosztály
• III/IV. - Önálló hadszíntérelőkészítő alosztály: hírszerzés a Magyar Néphadsereg várható alkalmazási területein (Olaszország, Ausztria)
• III/IV. - Önálló szervezési, mozgósítási és híradó alosztály

III/V. Operatív Technikai Csoportfőnökség

• III/V-1. osztály: „K” ellenőrzés
• III/V-2. osztály: vegyészet, nyomdatechnika, okmánykészítés
• III/V-3. osztály: operatív-technikai eszközök karbantartása és üzemeltetése
• III/V. önálló értékelő, ellenőrző, írásszakértői és gazdasági alosztályok

III/1. Vizsgálati Osztály

• III/1-A alosztály: kémelhárítási ügyek
• III/1-B alosztály: belső reakció elhárítása
• III/1-C alosztály: katonai ügyek
• III/1-D alosztály: értékelés, elemzés, nyilvántartás
• III/1-E alosztály: jogi véleményadás, állásfoglalás
• III/1-F alosztály: börtönelhárítás, fogdaügynöki hálózat működtetése
• III/1-G alosztály: őrszolgálat

III/2. Operatív Figyelő és Környezettanulmányozó Osztály (10 alosztállyal)III/3. „K” ellenőrzési osztály (postai küldemények, 6 alosztállyal)III/4. „X” Tájékoztató, Értékelő, Nemzetközi Kapcsolatok Osztály (lehallgatások, 5 alosztállyal)III/5. Rádió-elhárítási osztály (5 alosztállyal)III/6. Személyzeti Osztály (itt működött az ún. Kutató Csoport az állambiztonsági állomány utánpótlásának megszervezésére)

Ez a részletes struktúra jól mutatja, milyen kiterjedt és hierarchikus rendszerben működtek az állambiztonsági szervek, melynek célja a Kádár-rendszer belső és külső ellenségeinek felderítése és semlegesítése volt.

Az állambiztonsági tisztek névsorának részletei

A Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségéhez köthető tisztek névsora hosszas kutatások eredménye. Az alábbiakban egy részletesebb betekintést nyújtunk az említett nevekbe, rendfokozatokba és a hozzájuk köthető tevékenységekbe. Fontos megjegyezni, hogy ezek az adatok a nyilvánosan hozzáférhető, korábbi történeti publikációk alapján lettek összeállítva.

• Abonyi János őrnagy
• Ács Ferenc ezredes: ÁVH karrier, 1958-ban III/2 osztályvezető
• Ács Péter alezredes: ÁVH-karrier, 1989-ben alezredes és a III/III-1-b alosztály vezetője
• Ács Tibor hadnagy: 1989-ben a III/III-3-b alosztály beosztottja
• Ádám György dr. őrnagy
• Agócs István alezredes: 1966-ban alezredes és a III/III-3-a alosztály vezetője, 1968-ban a III/III-3. osztály vezetője, "Róka", azaz dr. Balogh György tartótisztje, 1984-ben a III/III-D osztály vezetője
• Ambrus Sándor vezérőrnagy: 1978-ban ezredes, a BRFK állambiztonsági helyettese
• Andó József alhadnagy
• Andrási József őrnagy
• Anhalt Róbert főhadnagy: 1973-ban Galántai elleni eljárás, "Olasz" fn. tmb. tartótisztje
• Antal József alezredes: 1973-ban osztályvezető, Galántai György elleni eljárás egyik vezetője, "Kárpáti" és "Győri Anna" fn. tmb tartótisztje, 1982-ben a BM III/III-4-c osztály vezetője, eljár a "Subások" fedőnevű ügyben
• Antal József dr. hadnagy
• Antal Pálné II.o.ir.ti.: 1989-ben a III/III-3-b alosztály beosztottja
• Antal Sándor százados: ÁVH-karrier
• Antal Zoltán főhadnagy
• Appel György őrnagy
• Augusztini Tamás főhadnagy: 1989-ben főhadnagy és a III/III-4-c alosztály beosztottja
• Babarczi István hadnagy
• Bácskai Mihály százados: 1989-ben százados és a III/III-1-c alosztály beosztottja
• Bagi Mihály alezredes: ÁVH-karrier
• Bagó Ottó hadnagy: 1989-ben hadnagy és a III/III-1-b alosztály beosztottja
• Bajcsi István: 1989-ben a demokratikus ellenzékkel felvette a kapcsolatot az iratmegsemmisítések megakadályozása érdekében
• Baji László százados: 1957-ben százados és a II/5-c alosztály beosztottja, "Veres" tartótisztje
• Bajnai Gyula hadnagy: 1989-ben hadnagy és a III/III-6-a alosztály beosztottja
• Bakó József őrnagy
• Bakonyi Lajos őrnagy: 1966-ban a III/III-1-b alosztályon
• Bakonyi László százados: 1979-ben százados és a szegedi III/II. kirendeltség beosztottja, eljárt Ilia Mihály ügyében
• Balás Jánosné százados
• Balás Márton hadnagy
• Balaska József százados
• Balázs János százados
• Balázs Jánosné százados
• Balázs József százados: ÁVH-karrier, 1964-ben a III/III-1-c osztály beosztottja, "Ecsedi István" és más ügynökök tartótisztje
• Balázs Tibor ezredes: 1989-ben a III/III csoportfőnökség titkárságának beosztottja
• Balázsi Béla ezredes: ÁVH-karrier
• Balázsi Tibor főhadnagy
• Bálint Balázs főhadnagy: 1989-ben főhadnagy és a III/III-1-a alosztály beosztottja
• Bálint Ferenc százados: 1989-ben százados és a III/III-2-a alosztály beosztottja
• Bálint István százados
• Balogh Bertalan őrnagy
• Balogh György dr. ezredes
• Balogh Gyula százados
• Balogh János dr. őrnagy: a Somogy megyei III/III kirendeltség vezetője 1973-ban, részt vett a Galántai György elleni eljárásban
• Balogh Péter hadnagy: Esterházy Mátyás ("Csanádi" fn. hálózati személy) tartótisztje
• Balogh Viktor százados: 1988-ban a szegedi III/III kirendeltség osztályvezetője, Ilia Mihály megfigyelésének felelőse
• Balogh Zoltán: kecskeméti III/III kirendeltség tagja, "Erika", "Victor" és "Firkász" tartótisztje
• Baloghné Farkas Ilona: 1989-ben a III/III csoportfőnökséghez beosztott összekötő, Berecz Károly PB-titkár beosztottja
• Bán István őrnagy: 1973-ban a Csongrád megyei rendőrkapitányság III/III kirendeltségének vezetője
• Bana Géza őrnagy: 1989-ben őrnagy és a III/III-1-b alosztály beosztottja
• Bándi Ferenc alezredes: 1989-ben alezredes és a III/III-1-c alosztály beosztottja
• Bányai Gábor őrnagy
• Baranyai György ezredes: 1968-ban a III. főcsoport helyettese
• Baranyi István főhadnagy
• Baráth Jenő százados
• Baráth Tibor őrnagy
• Bárdos Gusztáv főhadnagy
• Bárdos Gusztáv főhadnagy
• Bárdos József alezredes: 1962-ben százados, "Borisz", azaz Nagy Péter, valamint "Nagy Lajos", azaz Bácskai Tamás tartótisztje
• Barkóczi Pál százados
• Barna János őrnagy: 1989-ben őrnagy és a III/III-5-a alosztály beosztottja
• Barna Józsefné II.o.sti.: 1989-ben a III/III-2-a alosztály beosztottja
• Barta Gyula százados
• Bartik János főhadnagy
• Baticz Viktor százados
• Beck Ernő őrnagy
• Becker István alhadnagy: 1973 III/III-A, osztály, "Kárpáti" fn. tmb. tartótisztje
• Bedö Eszter őrmester
• Bedő Lászlóné I.o.ir.ti.: 1989-ben a III/III-3 osztály beosztottja
• Békési András dr. alezredes: 1973 III/III-5-b majd III/III-4-c alosztály vezetője, a Galántai György elleni eljárások egyik tagja, 1981-ben a III/III-4-c alosztály vezetője mint alezredes eljár a hétfői szabadegyetem ügyben; 1989-ben nyugállományú alezredes és a III/III csoportfőnökség titkárságának beosztottja
• Bekő István százados
• Bencs László főhadnagy: 1989-ben főhadnagy és a III/II-3-a alosztály beosztottja
• Béndek János főhadnagy: 1989-ben főhadnagy és a III/II-3-b alosztály beosztottja
• Benedek Endre dr. őrnagy
• Benke Gábor alezredes
• Benkő Ferenc ezredes: 1989-ben a III/II. csoport vezetője
• Benkovics Sándor: a szegedi III/III kirendeltség beosztottja
• Beofsics György hadnagy
• Berecz Károly párttitkár: 1989-ben a III/III csoportfőnökség beosztottja
• Berényi Ferenc százados
• Berényi István őrnagy: ÁVH-karrier, 1960-ban a BM II/5-c alosztályon lehallgatásokkal foglalkozik, 1964-ben a III/III-1-a osztályvezető, Timkó Imre, azaz "Kiss János" tartótisztje
• Berényi Mátyás százados: 1989-ben százados és a III/III-6-b osztály beosztottja
• Béres Andor őrnagy: ÁVH-karrier
• Béres István százados: 1910-ben született. 1933 óta volt tagja a Magyar Kommunista Pártnak. 1932-től a Komintern…
• Bittner Helmut dr.
• Bodoky Richárd dr.
• Böhm Ferenc dr.
• Bolza Ilona gr.
• Bossányi Andor dr.
• Bugyi István dr.
• Burg Ete dr.
• Csetényi Artúr dr.
• Csík Imre, Csík Imréné és Csík Imre ifj. dr.
• Csizmadia Malvin dr.
• Fischer Károlyné (Csizmadia Olga)
• Csizmadiáné
• Csurka László özv. dr.
• Czobor Miklós dr.
• Daday Zoltán id.
• Daday Zoltán ifj.
• Dávid Katalin dr.
• Della Martina M. dr.
• Dobek Pálné (korábban özv.)
• Dobos Károly dr., Dobos Károlyné dr.
• Doby József dr.
• Drégely Béla dr.
• Dubay Miklós dr.
• Mózes Sándorné dr.
• Endrédy István id.
• Eőry Kató (Mátyássy, sz.)
• Érdy Béla dr.
• Ervin Gábor dr.
• Eszláry István dr.
• Eyssen Tibor dr.
• Barnea Yehuda
• Biro Paul-Thomas
• Blau Endre
• Lustig Gh.
• Farkas Olivér dr.
• Fekete Edéné dr.
• Ferdinándy György dr.
• Fischer Gyula dr.
• Fodor Géza dr.
• özv. katona: 109/18.
• Gaskó Miklós dr. katona: XIII/1.
• Gyenge László dr.
• Haggenmacher Ottó id.
• Haynal Imre prof.
• Hegyi Lajos dr.
• Heintz Erzsébet dr.
• Hencsey Antal id.
• Hévey Gyula dr.
• Hivert Dezső dr.
• Hódos Ferencné özv.
• Holéczy Zoltán dr.
• Horváth Ferencné özv.
• Horváth Lajosné özv.
• Tennenbaum Benjámin
• Neumann József, Neumann Margit, Neumann Piroska, Neumann-né Margit
• Jobbágyi György dr.
• Ángyán Károlyné, Ángyán Salamonné, Székely Béla dr. sebész orvos, Székely Béláné, Székely Mária
• Holzer László dr.
• Kaba Márton dr.
• Kamarás Artúrné (F.) dr.
• Gömöri János G. Kasi Bálint id.
• Katona Justinián dr.
• Keken András dr. katona: a 201.
• Király Vince, Király Vincéné (Krisztina), Király Vince ifj.
• Kis Józsefné özv. vendéglátás: kávéház tulajdonos: Jókai u.
• Kiss Géza dr.
• Kiss Józsefné dr.
• Koller Gusztáv dr.
• Konrády László dr.
• Koppány Béla dr. katona: számvivő törzsőrmester (1.
• Koren Emil dr., Koren Emilné dr.
• Langer Tamás
• Kossuth Lajos Gábor dr.
• Baba
• Kovács Sándor dr.
• Kraici Kálmán dr.
• Krompaszky Attila dr. katona: alhadnagy, 108/52.
• Kudar Lajos dr.
• Kun Miklós dr.
• Kvasznyik Józsfené dr.
• Leitner Ferenc dr. katona: hadnagy: a 101/332. század parancsnoka, tartalékos hadnagy (a pénzügyigazgatóság IX. B.
• Leszkovszky György és felesége Leszkovszky Györgyné, szül. Szenes Edmund mérnök, fia Szenes János id.
• Lukács Antal dr.
• Makai Ödönné dr., özv.
• Mariássy Lajos dr.
• Marik Miklós dr.
• Máthé Elek dr.
• Matyasovszky dr.
• Medgyesi Dezső P.
• Mester Miklós dr.
• Metzger Frederick W.
• Mikulay Gusztáv prof.
• Miltényi Dénes dr.
• Moll János dr.
• Nagy Barna dr. katona: hadnagy, 706/1.
• Nagy György dr.
• Nagy Jenő dr. polgári védelmi parancsnok, VI. ker.
• Nagy Miklós dr.
• Nyerges Pál dr. katona: százados, a 101/359.
• Liebermann Lukrécia, Fenyő Ágnes, Forgách Hann Erzsébet, Beck Ö. Fülöp, Beck Ö. Payrich Sándor dr.
• Perlaki Géza dr.
• Petényi Géza dr.
• Berendorfer Alfréd, Deményi Lili, Gordon házaspár, Gordon Mária, Gordon Ottó, Kenedy Ágnes, Makai dr.
• Petrássy Miklós dr.
• Petrássy Miklós dr.
• Schey Lipót (101/341 sz.
• Petrovics László dr. katona: tartalékos főhadnagy, a 107/11.
• Prugberger József dr.
• Radics Józsefné (Preiczer Margit), Radics József és fiuk, Radics József ifj.
• Radocsay Jenő dr.
• Rajcsányi Lóránd dr.
• Stern Sándor dr. katona: a 110/58.
• Révész Kálmán dr.
• Ritzky Antalné özv.
• Barabás Tiborné dr.
• Rupert Dezső dr.
• Saád Ferenc dr.
• Sámson József dr.
• Sédey (Schréder) Gyula dr.
• Séthy Béla dr.
• Halda Antal dr.
• Simonyi János dr.
• Slachta Margit dr.
• Soltész Gáspárné dr.
• Spáczel István dr.
• Stolcz Zsigmond dr., Stolcz Zsigmondné dr.
• Stollár Béla dr.
• Suta János (Ioan) ifj.
• Szabó Árpád dr. katona: őrnagy (1. sz.
• Szarka Gyula dr.
• Szentes József dr.
• Szerb Zsigmond dr.
• Szob Zsigmond dr.
• Szondy Viktor dr.
• Takaró Géza dr.
• Tartsay Vilmos dr.
• Telbisz Albert dr.
• Tiszolczy Lajos dr.
• Tordai Sándor dr.
• Tóth Endre dr.
• Tóth László, Tóth Lászlóné (Péter Ilona), Tóth László ifj.
• Tóth Pál dr.
• Ujváry Sándor dr.
• Urr Ida dr.
• Fellner Ferencné sz.
• Vajda Anna, Mezradt Károlyné sz.
• Varga Ferenc dr.
• Vass Imréné szül.
• Victor János dr., Victor Jánosné dr.
• Vígh József, Vígh Józsefné (Julianna), Vígh József ifj.
• Vukán Ferenc dr. az Antiqua Nyomda és Irodalmi Rt.
• Blau Vera, Blauné, Bleier György (George Bleier), Bleier Vilmosné (Róth Ibolya), Róth Ignácné özv.
• Benkő Gyuláné dr.
• Heller Judit, Heller Katalin, Heller László gyógyszerész, Heller Lászlóné, Paul Ilona és anyja, Schwartz (Simor) Dezső dr. katona: 105/6.

Ezek a nevek és adatok segítenek megérteni az állambiztonsági apparátus kiterjedtségét és az abban részt vevő személyek sokszínűségét. A listák nyilvánosságra hozatala fontos lépés a múlt feldolgozásában és a történelmi igazságtétel szempontjából.

tags: #vitez #sos #antal