A zöldborsó (Pisum sativum) a világon 1 millió hektár területen termesztett, ezzel a legfontosabb zöldségnövények között a 11. helyet foglalja el. Magyarországon is kiemelkedő szerepet tölt be a zöldségtermesztésben, termőterülete általában meghaladja a 20 000 hektárt. Az elterjedt intenzív technológiával magasabb terméseredményeket és jobb minőséget produkál, ezért tipikusan nagyüzemi növény. Évente körülbelül 80 000 tonna zöldborsó kerül értékesítésre, ebből több mint 80-85% a feldolgozóipar alapanyag igényét fedezi. A piacokon az összes mennyiség közel 4-5%-a kerül eladásra. A közvetlen friss export körülbelül 10 tonna, míg az üzemek saját feldolgozása 2-3%-ot tesz ki. A saját termelésből történő fogyasztás mintegy 5-6%. Az ország teljes zöldborsó exportja közel nyolcszorosa a behozott mennyiségnek, értékben viszont csak mintegy háromszorosa az importnak.
A zöldborsó termesztésének előnyei és jellemzői
A zöldborsó termesztésének nagyságrendje több pozitív tulajdonságával magyarázható. Pillangós virágú növény, így a gyökerén élő nitrifikáló baktériumok a talajt nitrogénben gazdagítják, növelve a tápanyag-gazdálkodás hatékonyságát. Rövid tenyészidejéből adódóan korán bevételhez juttatja a termelőket. A kultúra betakarítása után másodvetemény termesztésére is sor kerülhet az adott évben. Üzemi szinten legeredményesebbnek a zöldborsó utáni csemegekukorica-termesztés bizonyult, amennyiben mindkét növénynél intenzív termesztéstechnológiát alkalmaznak. Másodnövényként káposztafélék, levél- és gyökérzöldségfélék, zöldtakarmány-növények, esetleg különleges zöldségnövények, például gumós édeskömény stb. is számításba vehetők. Teljesen gépesíthető a feldolgozóipari alapanyag előállítása. Jók az értékesítési lehetőségek, mivel a konzerv- és hűtőipar nagy mennyiséget igényel zöldborsóból. A korán fogyasztható zöldségfélék közé tartozik, emellett kedvező táplálkozástani értékekkel rendelkezik. Energia tartalma a magas szénhidráttartalmából adódóan nagy. A zöldségnövényekhez képest jelentős fehérjetartalommal rendelkezik. Viszonylag komplett az emberi táplálkozás szempontjainak megfelelő aminosav-összetétel jellemző rá. Jó C- és B-vitamin, valamint ásványi anyag tartalom jellemzi. A benne lévő nagy mennyiségű diétás rost segíti az emésztést.
Borsótermesztés a vetéstől a betakarításig 💚
Fajtakiválasztás és termesztéstechnológia
A zöldborsó termesztés biológiai alapjai biztosítottak. A nemzeti fajtajegyzékben szereplők mellett az EU-ban elismert bármely fajta termeszthető. A köztermesztésben kizárólag szabad elvirágzású fajtákat alkalmaznak. A fajtahasználatra a külföldi fajták túlsúlya jellemző. A feldolgozóipar is befolyást gyakorol a fajtahasználatra - jellemzően adott típusba tartozó, hasonló minőségi paraméterekkel rendelkező alapanyagot igényel. A szántóföldi termesztés egyértelmű túlsúlyával összhangban a fajtatípusok közül a velő típusba tartozó borsófajták száma a legnagyobb. Erre a típusra (Pisum sativum conv. medullare) a kedvezőbb szénhidrát-átalakulás jellemző. Az egyszerű cukrok keményítővé alakulása lassúbb, a fajták zsengeségüket hosszabb ideig megtartják, mint az igénytelenebb, jobb hidegtűréssel jellemezhető, gyorsan öregedő kifejtő típusok (Pisum sativum conv. sativum). Ez utóbbi, simaszemű borsók elsősorban a kerti termesztés kedvelt korán vethető fajtái. A hüvelyestől fogyasztható cukorborsók termesztése Magyarországon nem terjedt el. Csak néhány kiskertben található meg ez a típus, ezért is igen szegényes nálunk ebből a fajtakörből (Pisum sativum conv. saccharatum) a vetőmag-választék. A lapos hüvelyű, egészben fogyasztható „sugar” változat termesztése általában támrendszert igényel, míg a telt hüvelyű, vágott formában fogyasztott „snap” változat növekedési habitusára a bokor típus jellemző.
Az üzemi termesztésben a fajtaválasztás alapvető szempontjai az alábbiak:
- Nagy termőképesség: A fajta potenciális termőképességéből és a környezeti feltételek optimalizálásából tevődik össze. A koncentrált érésű, egy virágzatban háromnál több virágot tartalmazó fajtákat csak intenzív termesztéstechnológia (folyamatos víz- és tápanyag-ellátás) alkalmazása mellett érdemes választani.
- Szemszín és szemméret: Fontos szempont a fajtaválasztáskor a szemszín és szemméret, amit elsősorban a feldolgozóipari igények határoznak meg. Jelenleg legnagyobb igény a sötét szemszínű, közepes szemméretű fajták iránt jelentkezik.
- Tenyészidő és érésdinamika: A feldolgozóipar folyamatos alapanyag-szállítást igényel, amit különböző tenyészidejű fajták egy időben történő vetésével (fajtasor) vagy ugyanazon fajta és szakaszos vetésével lehet biztosítani. A tenyészidőt a nagyobb pontosság miatt aktív hőösszegben fejezzük ki. A legkorábbi fajták a 600 °C közeli, a legkésőbbiek pedig a több mint 900 °C-os éréscsoportba tartoznak. Természetesen a fajták tenyészidejében jelentkező különbségeket is figyelembe kell venni szakaszolásnál. Szoros összefüggés van a fajták tenyészideje és termőképessége között - a későbbiek többet teremnek. Az utóbbi években a korai fajták arányának növekedése volt jellemző, ami a feldolgozóipar csemegekukorica-feldolgozásának nagyságrendjével van összefüggésben. A minőséget meghatározó zsengeség változása általában a tenyészidő és az ezermagtömeg értékeivel jellemezhető, azonban az adott fajta érésdinamikájának ismerete nagyobb biztonságot adhat a betakarítási idő rugalmasabb meghatározásához.
- Termésbiztonság és ellenállóképesség: A gazdaságos zöldborsó-termesztés fontos tényezője a termésbiztonság is, amely a fajták ellenálló képességétől, a környezethez való jobb alkalmazkodóképességtől és a kórokozók, kártevők elleni rezisztenciától függ.
A termesztés során a precíziós termesztéstechnológiát alkalmazzák, amivel a szükségszerű, okszerű vetőmag, növényvédőszer és műtrágya felhasználásra törekednek.
Vetés, talajművelés és tápanyagellátás
A zöldborsó vetése február végétől elkezdhető. Az idei év időjárása ebből a szempontból nem okoz gondot. A fő vetésidő májusig tart. Mivel a borsó eredendően hosszúnappalos növény, ezért a másodvetés (nyári termesztés) általában a generatív fejlődés felgyorsulásával a kisebb vegetatív tömegből adódó gyengébb asszimilációs teljesítmény miatt kevésbé gazdaságos. Magyarországon a szubmediterrán klímával rendelkező Mecsek, illetve Villányi-hegység adottságai lehetővé teszik egy speciális termelési változat, az áttelelő termesztés megvalósítását.
A talajművelésnél figyelembe kell venni a talaj szerkezetének védelmét és a nedvesség megőrzését. Tavasszal kerti minőségű, morzsalékos, jól ülepedett magágyat kell készíteni. Legjobb eredménnyel a zöldborsó a mészlepedékes, semleges vagy enyhén lúgos pH-jú csernozjom talajokon termeszthető.
A borsó tápanyagigényes növény, de a túlzott mennyiségben kijuttatott nitrogénműtrágya akadályozhatja a gyökereken a növénnyel szimbiózisban élő nitrogéngyűjtő baktériumok tevékenységét. Viszonylag rövid ideig, az infekció kialakulásáig kell tehát a nitrogént trágyázással biztosítani. A tápanyagellátásnál az alap (makro) elemeken kívül fontos a kalcium és a magnézium ellátás is. Jó kultúrállapotú területeket válasszunk a termelésre, mert a zöldborsó 1-1,4 millió/hektáros állománya (tőszáma) csak a megfelelő vegetatív fejlettség elérése után érezteti gyomelnyomó hatását.
Növényvédelem és kártevők elleni védekezés
A gyomirtást korai vetés esetén vetés után, kelés előtt (preemergens) kell végezni egy- és kétszikű gyomok ellen ható szerkombinációval. A későbbi szakaszokban vetés előtti (presowing) kezelés is lehetséges. Elsősorban a hosszú tenyészidejű fajtáknál lehet szükség „post” kezelésre is. A kórokozókat és kártevőket a kemény tél ritkítja meg, ami most elmaradt, így a termelőknek komolyabb fertőzésekre kell felkészülniük. A gombás betegségek közül a Fusarium oxysporum-mal szemben a korszerű fajták ellenállóak, de számítani lehet a Fusarium solani kártételére. A borsó aszkohitás betegsége minőségrontó tényező lehet. A borsó rozsda, peronoszpóra, a későbbi termesztésnél a lisztharmat fertőzheti az állományt, de ellenük hatékony szerek állnak rendelkezésre. Nincs gazdasági jelentősége a vírusos fertőzéseknek, a pseudomonasos betegsége is csak időszakonként tűnik fel. Az állati kártevők, mint a csipkézők, levéltetvek, tripszek, bagolylepkék miatt saját kártételük és vektor tevékenységük miatt is védekezni szükséges.
Fontos a megelőzésre helyezni a hangsúlyt. Vetésváltással, a növények jó kondíciójának biztosításával, rezisztens fajták termesztésével, kiváló használati értékű csávázott vetőmag használatával, egyenletes vetésmélység tartásával stb. biztosítható a megfelelő tőállomány és a növény természetes ellenálló képességének erősítése.
Betakarítás és minőségellenőrzés
A betakarítás időpontját a zöldborsó zsengeségének mérése alapján határozzák meg. A konzervipar 45-55 finomméterfok (F°) zsengeségű alapanyagból tud jó minőségű végterméket előállítani. A hűtőipar ennél fiatalabb, 40 F°-os zsengeségű borsószemet igényel. Itt a pontosabb meghatározás biztosítása inkább a tenderométer használatával oldható meg. A zöldborsó betakarítására 1-2 nap áll rendelkezésre, ha jó minőségű termést akarnak értékesíteni. A betakarításnál figyelembe kell venni a minőség és termésmennyiség, illetve a minőség és felvásárlási ár közötti összefüggéseket.
Üzemi termelés esetén gépi betakarítást alkalmaznak. Fő követelmény, hogy minél hamarabb kerüljön be a borsó a feldolgozó üzembe, mert néhány órás várakozási idő is jelentősen ronthatja a minőséget. A zöldborsó legjobb minőségben kombájnokkal takarítható be, lefésülő rendszerrel, ahol az aratás és cséplés egy menetben történik. Néha előfordul kétmenetes betakarítás is, ahol először a rendre vágást végzik el, ezt követi a felszedés és cséplés. Előnye lehet, hogy az állattartással is foglalkozók a melléktermékből takarmányt állíthatnak elő. A kerti zöldborsó és cukorborsó termesztés munkái kézi erőre alapozottak. A fajtahasználatra a konzervativizmus jellemző. Nagyobb szerepet kapnak a kifejtő fajták, mivel friss piaci értékesítés esetén az újdonság érték kompenzálja a gyengébb minőséget. Cukorborsó esetén a kínai típusok főleg támrendszer melletti termesztése alakult ki. A vegyszerhasználattal szemben nagyobb szerepet kapnak a mechanikai beavatkozások. A betakarítás hüvelyes formában kézzel, többszöri szedéssel történhet. A megtermelt mennyiség zömében friss piaci árut képez, további része házi tartósításra kerül.
A zöldborsó hámozó kiválasztása feldolgozó üzemek számára
Az élelmiszer-feldolgozó üzem megfelelő berendezésének kiválasztása kulcsfontosságú a hatékonyság, a termelékenység és a minőség biztosítása érdekében. Amikor a zöldborsó hámozásáról van szó, több tényezőt is figyelembe kell venni vásárlás előtt.
- Kapacitás: Az első dolog, amit meg kell határozni, a zöldborsó hámozó kapacitása. A megfelelő méretű gép kiválasztásához tudni kell, hogy adott időkeretben mekkora mennyiséget kell feldolgozni. Ha kisüzemi tevékenységet folytatnak, elegendő lehet egy 50-100 kg/óra kapacitású asztali gép. Ha azonban nagyobb műveletet végeznek, szükség lehet egy olyan gépre, amely akár 500 kg/óra vagy annál is többet képes kezelni.
- Hatékonyság: Kiválasztásánál a hatékonyság is lényeges szempont. Egy hatékony gép több borsót képes rövidebb idő alatt feldolgozni, ami növelheti a termelékenységet és csökkentheti a munkaerőköltségeket. Keressen olyan fejlett funkciókkal rendelkező gépeket, mint az állítható sebesség, könnyen tisztítható felületek és automatikus adagoló mechanizmusok. Ezek a funkciók elősegíthetik a hámozási folyamat egyszerűsítését és minimalizálhatják a karbantartás vagy tisztítás által okozott leállást.
- Tartósság: A tartósság kritikus minden olyan berendezésnél, amely olyan igényes környezetben működik, mint például egy élelmiszer-feldolgozó üzem. Olyan zöldborsó hámozót szeretne, amely elbírja a napi használat fáradalmait anélkül, hogy elromlana. Keressen olyan kiváló minőségű anyagokból készült gépeket, mint például a rozsdamentes acél, amely ellenáll a rozsdának, a korróziónak és a kopásnak. Egy jól megépített géppel hosszú távon pénzt takaríthat meg a javítási és csereköltségek csökkentésével.
- Biztonság: A biztonság minden élelmiszer-feldolgozó üzemben elsődleges szempont. Gondoskodnia kell arról, hogy az Ön által választott zöldborsó hámozó megfeleljen az összes biztonsági előírásnak és szabványnak. Keressen olyan gépeket, amelyek rendelkeznek biztonsági funkciókkal, például vészleállító gombokkal, reteszelő védőelemekkel és túlterhelés elleni védelemmel. Győződjön meg arról is, hogy a gép könnyen kezelhető, és hogy a személyzet megfelelő képzésben részesüljön a használat előtt.
- Költség: A berendezés vásárlásakor mindig figyelembe kell venni a költségeket. A költségmegtakarítás érdekében azonban fontos, hogy ne kössön kompromisszumot a minőség és a hatékonyság terén. Egy jó minőségű zöldborsó-hámozó magasabb előzetes költséggel járhat, de hosszú távon pénzt takaríthat meg a munkaerőköltségek csökkentésével, az állásidő minimalizálásával és a termelékenység javításával. Gondosan mérlegelje költségvetését, és keressen olyan jó ár-érték arányú gépeket, amelyek megfelelnek az Ön igényeinek.
- Ügyfélszolgálat: Végül vegye figyelembe a szállító vagy gyártó által kínált ügyfélszolgálat szintjét. Megbízható beszállítót szeretne választani, aki szükség esetén folyamatos műszaki támogatást, karbantartást és javítást tud nyújtani. Keressen olyan beszállítókat, amelyek jó hírnévvel rendelkeznek az iparágban, és nézze meg más ügyfelek online értékeléseit és ajánlásait.
Az ipari zöldborsó termesztés kihívásai és kilátásai
A zöldborsó termesztése egészen 2021-ig az egyik leginkább kiszámíthatóbb termékpálya volt, azóta azonban teljes a bizonytalanság. Az elmúlt években a korai zöldborsó hektáronkénti kihozatala elmaradt az elvárttól. Mivel nem volt megfelelő hozam, így az eredményes gazdálkodás és a fenntarthatóság is veszélybe került. A hiány emiatt tekintélyes a zöldborsónál, a feldolgozók által támasztott gyártási tervek is alulmaradtak a tervezettől, ezért - a területi fekvésből adódóan - eltérő lesz a terméskiesés, de minimum 10 százalékra számítani lehet. Varga István, a Fruitveb Zöldség-, Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke foglalta össze nemrégiben a két ipari zöldségnövény idei eredményeit. Mint kiderült, a korai zöldborsók között is nagyon szélsőséges terméseredmények születtek a 2-8 tonna közötti határokkal. Összességében az időjárás már tavasszal is megnehezítette a termesztést. A csemegekukoricánál 30-40 százalékos terméskiesés várható a termelőknél, de a legnagyobb probléma az, hogy az idei szerződések - a kiegyenlített termés esetén - is nulla terméseredményt hoztak volna a termelőknek.
Az idei alacsony felvásárlási áraknak a fő oka az, hogy az év elején még jelentős készletek voltak a hűtőházakban. Idén kevesebb területen jóval kevesebb termett, így a termelők is rossz helyzetbe kerültek. Normál körülmények között június elején kezdődik meg a zöldborsó betakarítása és feldolgozása, ehelyett már május közepén indult a munka. Ugyanez igaz a csemegekukorica hozamaira is, amelyek szintén alulmúlnak minden várakozást, tehát jelentős a kiesés. A csapadéktól függ az egy hektárra vetített önköltség, elsősorban az energiadrágulás a meghatározó. Idén megfeleződtek a tavalyi árak, a hűtő- és a konzervipar jóval kevesebb alapanyagra kötött szerződést a korábbiakhoz képest. Mindennek tetejében kifejezetten rossz az idei termés mennyisége. Sok termelőnél akár 60 százalékkal is csökkent a zöldborsó vetésterülete a tavalyihoz képest.
A termesztett szamóca különösen érzékeny a késői fagyokra, miközben erdei rokonai sokkal ellenállóbbak. A Karlsruhei Műszaki Egyetem szakemberei az erdei szamóca fagytűrő génjeinek vizsgálatával igyekeznek megoldást találni. Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.
A zöldborsó a legkorábban lekerülő növényfaj, ezáltal utána másodvetésben újra használható a termesztési terület. Sok nitrogént hagy a talajban, így kiváló elővetemény, illetve a termesztésének a teljes folyamata gépesíthető. Kedvező tulajdonsága még, hogy a munkálatok jól szervezhetőek, azaz megelőzik a nagy munkacsúcsokat, illetve már az év első felében jövedelemhez juttatja a termelőt.
Együttműködés a feldolgozóiparral
A zöldbab és zöldborsó termesztése kifejezetten a konzervipar kiszolgálására történik. A fajtaválasztást is ez határozza meg. Fő partnereink a Bonduelle Central Europe Kft., a Mirelite Mirsa Zrt. és a Frescoverde Srl. Az évenkénti átlag vetett terület 300 hektár. A zöldborsó lekerülése után másodveteményként kerül elvetésre a zöldbab és esetenként a csemegekukorica. A teljes termelés intenzív körülmények között, öntözött területen folyik. A termesztés során igyekeznek a precíziós termesztéstechnológiát alkalmazni, mellyel törekednek a szükségszerű, okszerű vetőmag, növényvédőszer és műtrágya felhasználásra. A betakarítást követően a learatott termést rövid időn belül beszállítják a konzervgyárba, így garantálva a friss, jó minőségű konzervgyári alapanyagot.
További kapcsolódó szakterületek és témák
A mezőgazdaságban számos más terület is szorosan kapcsolódik a zöldborsó termesztéséhez és feldolgozásához, például a szójatermelés, a torma termesztése, vagy a gyümölcskertészet. A szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik, és Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. Az év végéhez közeledve nehéz meghatározni a dió idei árát, de az biztos, hogy a háziasszonyok óvatosabban vásárolnak majd belőle, a termelők pedig szeretnék magasabban tartani az árakat. A gyenge európai termés miatt nagy az igény a magyar étkezési és ipari almára egyaránt, ezért az árakat alapvetően befolyásolja, hogy mennyi lesz az export. A huelvai Szamóca és Bogyós Gyümölcsök Termelőinek és Exportőreinek Szövetsége, a Freshuelva arról számolt be, hogy az ágazat a 2023-2024-es szezonban 221 412 tonna szamócát termelt. Az elmúlt évek átlagát tekintve csaknem 700 termelő mintegy 2800 hektáron 5000-6000 tonna dohányt termelt évente. A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége, és kevesen tudják, hogy hazánk nagyhatalomnak számít csemegekukorica-termesztésben. A konzervipari felhasználásra szánt csemegekukorica termesztése is kiemelkedő.
Borsótermesztés a vetéstől a betakarításig 💚
A magyar mezőgazdaság évről évre újabb és újabb nehézségekkel szembesül. A tavaszi hidegbetörések, a 2022-es aszály, az idei év elmaradt tele és tavasza újabb és újabb kihívásokat jelent. A minőségben nem sikerült előrelépniük a hazai búzatermelőknek, az eddigi tapasztalatok szerint a tavalyinál is több a takarmánybúza. A sok csapadék hátráltatja a munkát. Az egyéni gazdaságok és társas vállalkozások 2024 első negyedévében összesen 39,5 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket.