A zöldborsó az egyik legkorábban vethető zöldség, amely könnyen termeszthető a konyhakertekben, így nagyon közkedvelt. Nem csupán a királyok eledele, hanem a család minden tagja odalesz a mézédes borsólevesért vagy főzelékért, amit frissen szedett borsóból készítesz! Az pedig, amikor közösen fejtitek ki a borsót a családtagokkal, lehetőséget ad egy jó nagy, vidám beszélgetésre is a munka közben. Adj hát esélyt a borsónak, és készíts belőle királyi lakomákat.
Miért érdemes zöldborsót termeszteni?
A zöldborsó gazdag növényi szterolokban, amelyek segítenek alacsony szinten tartani a szervezet koleszterinszintjét. Magas a K-vitamin tartalma, ezen kívül tartalmaz még A-vitamint is, mely nélkülözhetetlen az egészséges nyálkahártya és bőr számára, de a látásban is fontos szerepet tölt be. A borsó ezek mellett még B-komplex vitaminokat is tartalmaz. Rendkívül gazdag ásványi anyag forrás, tartalmaz kalciumot, vasat, rezet, cinket, és mangánt, de emellett nagyszerű folsav forrás is, és igen magas a C-vitamin tartalma. A zöldborsó rendszeres fogyasztása esetén polifenoljai közül a kumesztrol csökkentheti a gyomorrák kialakulásának kockázatát. Rost és fehérje tartalma segít a vércukorszint szabályozásában. A hab a tortán pedig, hogy a zöldborsó kiváló fogyókúra esetén is. Rendszeresen fogyasztva serkenti az emésztést és remek méregtelenítő hatása miatt segíti a méreganyagok távozását. A borsó a lencséhez hasonlóan a termékenységet jelképezi, így esküvők alkalmával a menü részét szokta képezni, és a szertartás után az ifjú párt is meg szokták dobálni vele, hogy bőséges gyermekáldásban legyen részük.
A zöldborsó csoportosítása
Hazánkban a termelt zöldborsófajtákat három csoportba sorolhatjuk a rendszertani szempontból és kertészeti felhasználás szerint.
Kifejtőborsók
Ezek a fajták rövid tenyészidejűek, magjuk éretten sima, nem töppedt, nagyméretű, gömbölyű szemek alakulnak ki. A borsószemek héja feszes, élénkzöld. A szemek az érés során sem válnak hajlamossá a ráncosodásra. Legnépszerűbb fajtái a Rajnai törpe vagy más néven Petiborsó (Petit Provencal). Korán, már február végén, március elején vethetőek. Jól tolerálja a fagyokat, és az időjárási szélsőségeket. A termés minősége viszont gyengébb, mint a velőborsók esetében.
Velőborsók
Ezek hosszabb tenyészidejűek, a magok felülete ráncos, töppedt, enyhén szögletesek, zsengék, édesek. A velőborsó jobban tartja az ízét, mivel a benne lévő cukor csak az érés után 3-4 nap múlva kezd keményítővé átalakulni. A termésminőség jóval magasabb, mint a kifejtőborsónál. A velőborsó ellenben kevésbé tolerálja a mostoha körülményeket, csak március második felében javasolt vetni.
Cukorborsó
Ezeknek a fajtáknak a hüvelye is ehető, különösen zsenge hüvelyeket fejlesztenek, amelyekből hiányzik a többi borsóra jellemző belső hártya. Igen magas cukortartalma miatt jól használható salátákba, párolt zöldségbe. Az ázsiai konyha egyik kedvelt alapanyaga. Nem csoda, hogy nagyon kedveltek a kiskertekben.
A zöldborsó vetése és gondozása
A zöldborsó vetése és gondozása nem igényel különösebb kertészeti szaktudást, így kezdő kertészek is nyugodtan vágjanak bele.
Helyválasztás és Talajelőkészítés
A zöldborsó minden fajtája fényigényes, ezért a kert napos részére vessük, kerítés mellé. Nem igényes a talajtípusra, bár a legjobb termést a közepesen gazdag, jó vízelvezetésű, mély termőrétegű, enyhén meszes vályogtalajokban hozza. A borsó a tápanyagdús talajokat kedveli, ezért érdemes már ősszel előkészíteni a földjét. A tápanyagok közül is elsősorban a nitrátból és foszforból hasznosít nagyobb mennyiséget. A vetés előtt a kijelölt helyet mindenképpen célszerű meglazítani kapálással, vagy sekély ásással. A borsófélék meghálálják a komposzt vagy az érett istállótrágya őszi bedolgozását. Nitrogén szempontjából közepes igényű, hiszen a pillangósvirágúakra jellemző gyökérgümőkben található nitrogénmegkötő baktériumok segítségével jól hasznosítja a talaj, illetve a levegő nitrogéntartalmát. Fontos viszont a talaj jó foszfor-, kálium-, és mész (kalcium- és magnézium-) ellátása.
A talaj kémhatásának meghatározásához egy pohárba egyharmad részig földet kell tenni, majd fel kell tölteni vízzel és el kell kevergetni. A teljes ülepedés és letisztulás után, bele kell mártani az indikátor papírt. Ha pH 4 alatti vagy pH 9 fölötti, akkor már szélsőséges, javításra szoruló talajról beszélünk. A savanyú talajok mészporral könnyedén javíthatók. A sötétebb színű talajok több szervesanyagot tartalmaznak, mint a világos színűek. Minél sötétebb a kertünk talaja, annál jobb. Becsüljük meg a talaj felső rétegét, mert az a legértékesebb. A talaj humusztartalma könnyedén javítható istállótrágyával vagy komposzttal egyaránt. Növelik a talaj szervesanyag és humusztartalmát az ott termő növények és gyomok beásott maradványai is: gyökér, levél, szár. Ilyenkor azonban érdemes arra figyelni, hogy beteg növényi részeket ne ássunk bele a talajba, mert akkor tovább terjedhet a betegség.
Termesszen BORSÓT, mint egy profi: A tökéletes útmutató
Vetési idő és mód
A zöldborsó az egyik legkorábban vethető zöldségféle a kertben. Igen jól tolerálja a hideget, már plusz 2-3 °C-on csírázni kezd, és a friss hajtások is elbírják az akár még mínusz 4-5 °C-ra visszahűlő éjszakai hőmérsékletet is. Jellemzően február végén, március elején kezdődhet meg a vetése. Ha a korai vetését lekéstük, már legközelebb csak nyáron vessük. Először a kifejtőborsókat vessük, majd valamivel később a velőborsókat. Védett helyen az Expressz borsó már novemberben vethető, ilyenkor lombbal takarják a hidegtől védve.
A borsót 3-6 centiméter mélyre, 25-30 centiméteres sortávolságra kell vetni. Az optimális tőtávolság 4-6 cm, az optimális sortáv pedig 15-20 cm. Ha sokáig szeretnénk élvezni a friss borsó ízét, érdemes szakaszosan vetni, vagyis egyszerre nem túl sokat, majd két héttel később egy újabb adagot vessünk el. Sajnos sokszor csipegetik fel a madarak a vetés után a borsót, ezért nagyon ügyelni kell rá, hogy egyetlen szem borsó se maradjon fedetlen. A madarak igen jól látnak, így ha észreveszik a finom, felszínen hagyott csemegét, bizony nem fogják sajnálni az időt és az energiát, és meg fogják keresni a föld alatt a többit is. Érdemes kelésig rachel hálóval vagy fátyolfóliával takarni a borsósorokat.
Öntözés és támaszték
A zöldborsó vízigényes növény, különösen a virágzás időszakában és a hüvelyfejlődés idején. Fontos a vetését követő kelesztő öntözés. Rendszeresen kell öntözni, és ne hagyjuk kiszáradni a talajt. Ebben nagy segítségünkre lehetnek a különféle talajtakaró növények. A borsó kúszónövény, így megfelelő támasztékot kell számára biztosítanunk, különben a növény a termés súlya alatt el fog feküdni, ami nagy veszteséget jelent. Ráadásul a rothadásra sem olyan érzékeny, ha meg tud támaszkodni. Ez lehet kerítés, vagy csak egyszerűen egy kifeszített madzag, uborkaháló, illetve növénytámasz, ami lehet levágott ágas-bogas gally is. Ha magasra növő fajtát vetünk, annak érdemes támasztékot is készíteni már előre, akárcsak az uborkánál vagy a futóbabnál.
Gyomlálás és talajlazítás
A zöldborsó nem kedveli a gyomot, így rendszeresen kell gyomlálni. A gyomok mind tápanyagot vonnak el tőle. Kapálással tegyük körülötte porhanyóssá a földet, hogy a levegő kellő mértékben át tudja járni. A rendszeres kapálás nemcsak a gyommentesítés miatt, hanem a talaj tömörödöttségét megelőzendő is nagyon fontos.
Növénytársítás
A borsó kedveli a társaságot, különösen a sárgarépa, a zeller, a kukorica, az uborka, és a retek mellett érzi igazán jól magát. Javasolt növénytársításra retekkel, sárgarépával, kaporral vagy zellerrel.
Betegségek és kártevők
A betegségek közül a lisztharmat, vagy a borsóperonoszpóra jelenik meg legkönnyebben. Rovarkártevők közül a zöldborsó-levéltetű, a borsómoly, a csipkézőbarkó, valamint a borsózsizsik megjelenésének van legnagyobb esélye.
Betakarítás és Utókezelés
Ahogyan oda kell rá figyelni a növekedési szakaszában, úgy kell résen lenni a tökéletes szedés időpontjánál is. Ha akkor szedjük le, amikor a hüvelyek még zsengék, csodásan édes zöldborsó lesz a jutalmunk. A legrövidebb tenyészidejű fajták a 12. héten már szedhetők. Átlagosan 1-2 kg termésre számíthatunk négyzetméterenként. Ha ügyesen vetettük, akkor akár másfél hónapon át részünk lehet a zsenge zöldborsóban. Júliusban megismételhetjük a vetést, azonban ez a borsó már alacsonyabb lesz, és jóval kevesebb termést fog hozni, mint a tavaszi társa.
Mivel a borsó remek elővetemény, a letermett borsót érdemes gyökerestől kitépni, majd a szárát és a levelét bedolgozni a talajba. Kiválóan érzi magát a zöldborsó után a bimbóskel, a karalábé, a káposzta, az uborka és a cékla is.
A frissen szedett zöldborsó elképesztően finom ízt kölcsönöz a belőle készült ételeknek. Bár a termesztett borsónak csupán 5%-a kerül frissen eladásra, és nagy részét fagyasztva vagy konzervként árusítják, azonban beltartalmi értéke frissen fagyasztva szinte azonos a friss borsóéval. A szakértők szerint a hűtőbe egy laza papírzacskóban érdemes eltenni a kifejtett szemeket, így ugyanis 1-2 napig elállnak. Ha pedig fagyasztani szeretnéd a borsót, előtte alkalmazd a blansírozást. Ez azt jelenti, hogy 1-2 percre forró vízbe teszed, utána pedig jeges vízben lehűtöd a szemeket. A bejegyzésben rámutattak továbbá arra is, hogy a borsó héját sem kell feltétlenül a szemetesbe dobni.
Zöldborsó palántázása: Lehetőségek és alternatívák
A zöldborsó nem kedveli, ha palántázzuk. Inkább vesd őket közvetlenül szabadföldbe! A palántázás célja, hogy a növények a kiültetés időpontjában már nagyok legyenek, így hamarabb teremjenek. Azonban a zöldborsó esetében erre nincs szükség, mivel jól tűri a hideget és viszonylag gyorsan fejlődik. Ha túl sokáig késlekedünk a vetésével, akkor sajnos kényszerérés indul meg, így akkor már nem fogunk tudni zsenge borsót szüretelni.
Vetés szabadföldbe
A zöldborsó az egyik legkorábban vethető zöldségféle a kertben. Már akár 3-4 °C-on csírázik, és a kikelt növények 4-5 °C-os fagyot is elviselnek, illetve, ha elfagytak, később újra kihajtanak. Az optimális vetési időszak február végétől április közepéig tart. Ha folyamatosan szeretnénk friss borsót fogyasztani, érdemes szakaszosan vetni, körülbelül két hetes időközönként.
Másodvetés
A zöldborsó jól termeszthető másodvetésben is. Ehhez július végén vessük el a magokat. A másodvetésben mindenképpen rövid tenyészidejű fajtákat célszerű választani, ilyen lehet a Meteor, vagy a Kelvedon csodája. Ezeknek az átgondolását követően tudjuk szűkíteni a számos kínálatból választható fajták körét.
Balkonon vagy ablakpárkányon
Ha nincsen kerted, viszont szeretnél zöldborsót fogyasztani, egyes fajták akár a balkon kertben is termeszthetők. Ilyen esetben viszont célszerű a legkisebb növekedésű, törpe borsók közül választani, amelyek akár egy nagyobb balkonládában is jól érzik magukat. Erkélyre, akár cserépben is jó választás a Rajnai törpe. Ha pedig csak egy napfényes ablakpárkány áll rendelkezésedre, ott is termeszthetsz borsót, mikrozöld formájában. Ha mindkét lehetőség adott, akkor az időpont és a növény adottságai dönthetik el a kérdést.
Ismerkedj meg a sárgaborsóval is
A sárgaborsó nem egy különálló növényfaj, hanem a zöldborsó hántolt, szárított és felezett magjából készülő ételkészítmény. A hámozás során a borsószemeket megszabadítják a növény hüvelyborításától és ezután a külső héjazatuktól is. Ezért lesz sárga a színe. A borsó a szárítás és a tisztítás során két lencse formájú részre esik szét, ezért is nevezik feles borsónak.
A sárgaborsót a World's Healthiest Foods nevű alapítvány a világ legegészségesebb táplálékai között tartja nyilván. Szabályozza a vérnyomást és a koleszterinszintet, magas a rosttartalma, és megtalálható benne a B1- és B2-vitamin. Ezen kívül gazdag biotinban, folsavban, E-vitaminban, káliumban, kalciumban, magnéziumban, vasban, cinkben, foszforban és mangánban. A sárgaborsót érdemes egy éjszakára vízbe áztatni, hogy megpuhuljon. Készülhet belőle főzelék, pástétom, de még fasírt is.
Egyéb zöldségek, amelyeket nem kell palántázni
Ha nem szeretnénk palántázni, akkor sem szabad feladni, hogy saját veteményesünk legyen, hiszen a megfelelő időben el tudjuk vetni az adott zöldségfélék magjait. Ráadásul vannak olyan zöldségek, amelyek esetében egyáltalán nem érdemes palántázni, hanem inkább közvetlenül a kertbe kell vetni a magokat.
Retek
A retekkel borítékolható a siker. Ugyanis az egyik legkorábban vethető zöldség, ráadásul rövid tenyészideje miatt még a legtürelmetlenebb kertészek is ki tudják várni, hogy az asztalra kerüljön. Nem igényel nagy területet, és a magvetést követően 6 héttel már szedhetjük is. A retek szereti a napfényt, így ennek megfelelő helyre vessük. Érdemes nem túl sűrűn vetni, mert ha túl közel vannak egymáshoz, elveszik egymás elől a tápanyagot, és nem fognak megfelelően fejlődni. 4-6 héttel az utolsó fagy várható ideje előtt kell elvetni a retekmagokat, ez azt jelenti, hogy körülbelül március közepén lesz itt az ideje. A magokat 1-2 centiméter mélyre és egymástól körülbelül 2-3 centiméter távolságra vessük el úgy, hogy a sorok között 30 centiméternyi távolság legyen. Ha folyamatosan szeretnénk retket enni, akkor 10 nap különbséggel vessük el a következő adagot, így nem fogunk kifogyni a finomságokból. Ügyeljünk rá, hogy a retek szereti a vizet, és ahhoz, hogy ne legyen túlságosan erős, rendszeresen öntözni kell. Helytakarékos megoldás, hogy a petrezselyem magokat a retek közé vetjük. Mivel a petrezselyem nagyon hosszú idő után bújik ki, amire a petrezselyem növekedésnek indul, a retket már szüretelhetjük is.
Saláta
Bármelyik salátát választhatjuk, legyen akár fejes, akár madársaláta, egészen biztosan nem marad el a sikerélményünk, hiszen a saláta magvai még a fagyokat is kibírják a talajban, és nagyon gyorsan kikelnek. Éppen ezért akár már most, március elején el lehet vetni a saláta magjait. Érdemes egyszerre nem sokat vetni, hanem 10 nap csúsztatással, hogy folyamatosan friss salátához juthassunk, ahogyan a retek esetében is. A saláta vetése előtt lazítsuk fel a talajt és forgassunk bele jó minőségű komposztot. A retekhez hasonlóan a saláta is a napos helyet kedveli. A magvakat 1-2 cm mélyen, 15 cm-es sávban vessük, majd takarjuk be földdel. Amikor a kis növények 1-2 centiméteresek lesznek, ritkítsuk az állományt úgy, hogy a növények között legalább 10 cm hely maradjon. Így kellő tere lesz a fejnek a növekedéshez. A salátának a fej növekedésével együtt nő meg az igénye a víz iránt is, így folyamatosan ügyelni kell az öntözésére. A fejképződésig kis adagokban, inkább kora reggel öntözzük.
Bab
A bab is szereti a napfényt, így számára is kiváló választás a kert napos része. Fontos, hogy jó víztartó képességű talajba vessük. Mivel a lóbab fagytűrő, ezért már március elején el lehet vetni. Nem kell aggódni, az esetleges később megjelenő fagyok sem tesznek kárt benne. Az ültetési helyeket 30-40 cm mélyen ássuk fel, és öntözzük be alaposan a területet. A babot, attól függően, hogy milyen fajtát választottunk, körülbelül 3-5 cm mélyre vessük el. Körülbelül 2-3 hét alatt kel ki, szára pedig akár egy méter magasra is képes megnőni. Érdemes kikarózni, vagy felkupacolással megelőzni, hogy eldőljön. A zöld hüvelyek akkor szedhetők, amikor a mag már kitapintható bennük. Ez általában június elején kezdődik és július végéig tart. Kétféle módon takaríthatjuk be a lóbabot. Vagy zsengén, fiatalon a tejes hüvelyeket, vagy a már beérett magokat még azelőtt, hogy a hüvelyek szétnyílnának. A hüvelyek a tövön mindig alulról felfelé érnek, így alulról érdemes megkezdeni a szedést. A magokat mindig kiterítve szárítsuk meg, különben zsizsikesek lehetnek. Érdemes úgy kikarózni, hogy egy sátrat formázunk, mert így kiváló búvóhely lehet a gyerekek számára a nyári hőségben. A sátorhoz támasztékra és kötözőzsinórra lesz szükség. A támaszték akár bambusz is lehet. Vágjuk azonos magasságúra, majd jelöljünk ki a talajon egy körülbelül 1-2,5 m átmérőjű kört, és szúrjuk a körbe a támasztékokat, 20-25 cm-re egymástól. Mélyen szúrjuk be, nehogy egy erősebb szél felborítsa azokat. Hagyjunk ki a bejáratnak egy körülbelül 70 cm-es szakaszt. A támasztékok tetejét kössük össze, és csigavonalban húzzunk végig egy spárgát a támasztékokon, amelyre a bab fel tud majd futni.
Termesszen BORSÓT, mint egy profi: A tökéletes útmutató
tags: #zoldborsot #lehet #e #palantazni