A magyar zöldség-gyümölcs ágazat helyzete és jövőbeli stratégiai irányai kritikus fontosságúak a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar egésze szempontjából. Különösen aktuális ez a téma, mivel 2027-ig a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében soha nem látott mértékű, több mint 4000 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a magyar vidék, mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozási lehetőséggel, ami jelentős növekedés az eddigi 17,5 százalékhoz képest. Dr. Gergely Sándor "Lehetőségek a kertészeti ágazatok fejlesztésében" című írása már elindított egy fontos vitát a témában, amelyre Dr. Apáti Ferenc egyetemi tanár, ágazati szakmai vezető és gyakorló gazdálkodó is reflektált, részletes elemzést nyújtva az ágazat jelenlegi állapotáról és a szükséges fejlesztési irányokról.
A zöldség-gyümölcs ágazat gazdasági jelentősége és kihívásai
A zöldségeket és gyümölcsöket együttesen mintegy 170-180 ezer hektár területen termesztjük Magyarországon. A kertészeti kultúrák termelési értéke az utóbbi években 350 milliárd Ft körül alakult, melyből 80-100 milliárd Ft a gyümölcstermesztésben, 150-200 milliárd Ft a zöldségtermesztésben keletkezett. A hazai gyümölcstermő terület az utóbbi évtizedben 80 ezer hektár magasságában stagnál, míg a termésmennyiség az évi 900 ezer tonna körül jelentős kilengéseket mutatva 600-1 200 ezer tonna között szóródik. A két legjelentősebb gyümölcsfajunk az alma (25 ezer ha) és a meggy (14 ezer ha), melyek együtt a gyümölcstermő felület felét adják.
A gyümölcs esetében kritikusnak tekinthető a termésmennyiségek évek közötti nagyon hektikus változása. A jelentős terméskiesések okai döntően az időjárási károk, amelyek ellen nagyobbrészt védtelenek vagyunk. A legrosszabb évben a 400 ezer tonnát alig haladta meg a gyümölcstermés, ilyenkor a beállt piacainkat sem tudjuk kiszolgálni, piacokat veszítünk. Ezzel szemben a „legjobb” évben 1,2 millió tonna körül alakult, ilyen években a termés kb. 20%-a eladhatatlan, mert nincs rá beállt piacunk. Ez felhívja a figyelmet a nagyon rossz termésbiztonságra, ami jelentős akadálya új piacok építésének, illetve a meglévők megtartásának, hiszen stabil piacot csak stabil áruval lehet teremteni.
A hazai szabadföldi zöldségtermő terület az utóbbi évtizedben 80 ezer hektár körül stagnált, de az elmúlt néhány évben újra növekedésnek indult. Ezt kiegészíti még mintegy 3 500 hektár hajtatott (fóliás és üvegházi) zöldségtermesztés. A zöldségtermő felület közel 2/3-át a csemegekukorica (30-35 ezer ha) és a zöldborsó (18-22 ezer ha) teszi ki. A szabadföldi termőterületek az utóbbi évtizedben stabilak, a hajtatott termesztés viszont 60%-ára zsugorodott. A szabadföldi zöldség - egy-egy extrém évjárattól eltekintve - stabilan 1,4-1,6 millió tonna termést produkált az utóbbi években, a hajtatott kultúrák pedig a jelentős területi csökkenés ellenére - emelkedő termelési színvonal mellett - 400 ezer tonnás mennyiséget adnak.
A hazai zöldség-gyümölcs ágazat külkereskedelmi teljesítménye összességében pozitívan ítélhető meg. A friss és feldolgozott zöldség-gyümölcs termékekből együttesen 250-300 milliárd Ft értékű árut exportálunk, míg az import 150-200 milliárd Ft nagyságrendet képvisel, vagyis a külkereskedelmi egyenleg 50-100 milliárd Ft között alakul. A külkereskedelmi forgalom döntő részét a feldolgozott (konzervipari, hűtőipari, stb.) késztermékek adják, a friss/nyers termékek - vagyis frisspiaci termékek és feldolgozóipari alapanyagok - jóval kisebb export-import forgalmat bonyolítanak.
A hazai - frisspiaci és nyers - gyümölcsexportunk értéke (tehát feldolgozóipari késztermékek nélkül) az EU-csatlakozástól 2008-ig 15 milliárd Ft körül mozgott, azután következett be 6-8 milliárd Ft értékű növekedés. Azonban ennek a növekedésnek mintegy fele a forint-euro árfolyam 2008 utáni 20-30%-os gyengülésének volt tulajdonítható, vagyis csak az exportnövekedés másik fele tekinthető valódi teljesítménynövekedésnek. Az export-import egyenlegben hasonló a tendencia: az EU-csatlakozást követő 3-4 „átmeneti” év negatív egyenlege után 2012-re értük el a csatlakozás előtti szintet. Az utóbbi években (2015-2019) évente változóan 13 és 23 milliárd Ft között változik a friss/nyers gyümölcsexportunk értéke (jellemzően 14-16 milliárd Ft), míg az import 12-19 milliárd Ft. A külkereskedelmi egyenleg 2015-2017-ben pozitív volt, 2018-2019-ben azonban negatívba fordult.
A zöldségágazat külkereskedelmi teljesítménye tekintetében a gyümölcstermesztéséhez hasonló megállapítások tehetők. A frisspiaci és nyers zöldségexport és -import értéke 2004-2010. között gyakorlatilag együtt halad (18-22 Mrd. Ft körüli értéken), így a külkereskedelmi egyenleg nulla körüli, és csak 2010 után mérhettünk folyamatosan növekvő, 2-10 Mrd. Ft közötti pozitív egyenleget. Ez annak köszönhető, hogy az import értéke a 22 Mrd. Ft-hoz közeli szinten stagnált, míg az exportérték 30 Mrd. Ft-ra növekedett. Megjegyzendő, hogy e folyamat is jelentős részben a forint-euro árfolyamváltozás hatásának tulajdonítható. Az utóbbi években (2015-2019) évente 36-39 milliárd Ft a friss/nyers zöldségexportunk értéke, míg az import 30-49 milliárd Ft között ingadozik. A külkereskedelmi egyenleg - a gyümölcsökhöz hasonlóan - romló tendenciájú: 2015-2017-ben pozitív, 2018-2019. években azonban negatív.
A zöldség-gyümölcs ágazat termelési színvonala és versenyképessége
A gyümölcstermesztésünk termelési volumene semmilyen érdemi növekedést nem mutatott az elmúlt másfél évtizedben. A hazai klimatikus adottságokat legkevésbé toleráló, illetve legnagyobb szaktudás-, tőke- és munkaerő-igényű fajok termelése esett vissza leginkább: a málna, a szeder, a fekete ribiszke és a köszméte termesztése gyakorlatilag megszűnt, de nagyon jelentős visszaesést (40%) szenvedett el az alma és az őszibarack is, mely utóbbiak az EU legjelentősebb gyümölcskultúrái. Növekedni mindössze a dió, a bodza, valamint a szamóca, a cseresznye és a kajszi volt képes. Előbbi kettő azért, mert relatíve extenzív, alacsony szaktudás-, tőke- és munkaerő-igényű ágazatok (egészen pontosan: professzionális termelés esetén nem azok, csak sokan kezelik ekként őket), utóbbi három pedig alapvetően jó piaci pozícióinak és jövedelmezőségének köszönheti előrelépését, bár a munkaerőhiány és az időjárási káresemények az utóbbi néhány évben ezekben is egyre inkább gátolják a fejlődést. Az összes többi gyümölcsfaj termelési volumene stagnál vagy enyhén csökkent.
A termelési színvonalunk az elmúlt két évtizedben érdemben nem változott, ami komoly hatékonysági problémákat vet fel. Az 1980-as években az országos átlaghozamok az akkori jó színvonalú termeléstől elvárt hozamok 70-90%-át tették ki, vagyis ágazati átlagban közel volt a termelési színvonal a jóhoz. Az 1990-es években kezdődő rohamos színvonalesés után jelenleg 30-40%-os szinten állunk, ami azt jelenti, hogy az országos átlag 60-70%-kal marad el a hazai profi/jó üzemek termelési színvonalától. Amennyiben ezeket az adatokat korrigáljuk a statisztikákból kieső mennyiségekkel, akkor is legfeljebb 50-60%-os relatív termelési színvonalhoz jutunk, ami az országos átlagnak a jó színvonaltól való 40-50%-os elmaradását fejezi ki. Az egyébként is katasztrofális helyzet megítélését tovább súlyosbítja az a tény, miszerint a relatív termelési színvonalunk az 1980-as években sokkal kedvezőbb volt, mint jelenleg, vagyis a kor elvárásaihoz viszonyítva jelenleg még a ’80-as évek színvonalán sem vagyunk.
Az ágazat gyenge termelési színvonalát nem csak a fajlagos hozamokon keresztül tapasztaljuk: a hazai ültetvények 70-75%-a öntözetlen, fagyvédelemről mindössze 100-200 hektáron, jégvédelemről kb. 2 000 hektáron beszélhetünk. A gyümölcságazat „elmaradottsági mutatói” alapján csak az előzőekben felvázolt kép erősíthető: a hazai országos átlaghozamok fajtól függően 40-80%-os elmaradásban vannak - az adott faj esetében legmagasabb országos átlaghozamokat elérő - „top 5” európai versenytárssal szemben (a statisztikai torzításokat kiszűrve is legalább 30-60%-os az elmaradás). Becsléseink szerint a hazai 80 000 hektáros ültetvényfelület mintegy 40-50%-a korszerűtlen, potenciálisan versenyképtelen, 25-30%-a jelenleg nem eléggé hatékony, de fejleszthető, míg a maradék 25-30%-a - mely néhány száz termelő vállalkozást jelent - tekinthető igazán professzionális, versenyképes felületnek. Hangsúlyozandó azonban az is, hogy a legtöbb gyümölcsfaj esetében megvan hazánkban is az a szűk profi termelői réteg, amelyik eléri a legjobb versenytársak termelési színvonalát. Az országos átlagban számított nagyon alacsony termelési színvonalunk - a fejlesztések elmaradása mellett - arra is felhívja a figyelmet, hogy az ágazatban nem játszódott le a piaci letisztulás, vagyis az alacsony színvonalon termelő vállalkozások kihullása, jóllehet ez a piacgazdaságban egy teljesen törvényszerű, a versenyképesség növekedése irányába ható folyamat (amennyiben ezt szabályozó eszközökkel nem akadályozzuk).
A hazai zöldségtermesztés szintén jelentős területi és mennyiségi visszaesést szenvedett el az EU-csatlakozás óta, bár az utóbbi néhány évben újra javulnak az ágazati mutatók. Stagnálni vagy növekedni csak a periférikus jelentőségű kisebb szakágazatok (spárga, tökfélék, padlizsán, cékla) vagy a kevésbé tőke- és munkaerő-igényes ágazatok (csemegekukorica, zöldborsó, zöldbab) voltak képesek, mely utóbbiak szaktudás-igénye is mérsékeltebb olyan tekintetben, hogy kevesebb a termesztéstechnológiai hiba lehetősége, ezzel a technológiai kockázat mértéke. A tőke-, munkaerő- és tudásintenzív szabadföldi és hajtatott kultúrák területe viszont 30-50%-kal esett vissza, a szakágazatok többsége pedig néhány száz vagy 1-2 ezer hektáros ágazattá zsugorodott.
A zöldségágazat relatív termelési színvonala - az előrehaladottabb piaci letisztulásnál fogva - jóval kedvezőbb, mint a gyümölcstermesztésé, de a top5 külföldi versenytárs ország színvonalához viszonyítva még mindig nagy a lemaradásunk. A zöldségtermesztésünk relatív termelési színvonala ágazattól függően 60-90%-os értéket mutat, vagyis a hazai országos átlag 10-40%-kal marad el a hazai jó színvonaltól (korrigálva a statisztikákból kimaradó mennyiségekkel, az elmaradás 5-30% körül lehet). Ez az érték ugyan nem kiváló, de jónak tekinthető, és sokkal kedvezőbben ítélhető meg, mint a gyümölcstermesztésünk esetében. A zöldség jóval magasabb relatív termelési színvonalának egyik oka, hogy itt már jelentős részben lezajlott a piaci letisztulás, vagyis az országos átlagot lehúzó, gyenge színvonalú gazdaságok nagyobbrészt kiestek a piacról, és csak azok maradtak, amelyek viszonylag magas színvonalon képesek termelni. Jóllehet - a korábbiakban leírtak szerint - ennek az ára az volt, hogy a hajtatott és az intenzív szabadföldi kultúrák hozzávetőlegesen 40%-os területi visszaesést szenvedtek el (ezeken a területeken szántóföldi növénytermesztésre álltak át). Az előrehaladottabb piaci letisztulás egyrészt azzal magyarázható, hogy a zöldség döntően éves kultúrákat takar, ahol a termelési szerkezet jóval gyorsabban változtatható, míg a gyümölcságazat tartós kultúráiban a nagy állóeszköz-lekötés miatt nehezebb a kilépés a piacról. Másrészt fontos ok az, hogy a gyümölcstermesztés relatíve jóval több közvetlen támogatásban részesült, ami konzerválta a versenyképtelen üzemeket és termelési szerkezetet, mert a támogatások önmagukban elegendő nyereséget biztosítottak alacsony termelési színvonal mellett is. A zöldségtermesztésünk ezzel együtt - a kor elvárásaihoz relatívizálva - hozza azt a szintet, amit legfejlettebb korszakában, a ’80-as években is tudott. Az elfogadható termelési színvonal ellenére a hazai termelés a top5 versenytárshoz viszonyítva ágazattól függően eltérően, de még mindig elmaradással küzd. Fontos összefüggés, hogy az utóbbi időszakban azon fajok mennyiségi visszaesése a legnagyobb hazánkban, amelyeknél magas az elmaradottság mértéke a versenytársakkal szemben, vagyis a visszaesés egyik fő oka, hogy nem tudjuk felvenni a versenyt a termelés színvonalában a sokkal hatékonyabban termelő külföldi versenytársakkal.
A zöldség-gyümölcs fogyasztás és az egészség
A zöldség-gyümölcs fogyasztás mértéke (friss és nyersanyagra átszámított feldolgozott termékek együtt) jelenleg 205-210 kg/fő/év értéken mozog, ami gyakorlatilag újra megfelel a 2008 előtti szintnek. Ezen év azért érdemel kiemelést, mert ezt megelőzően 210-220 kg/fő/év volt a fogyasztásunk, mely a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság után 10-15%-kal visszaesett. Ezen fogyasztási értékeknek kb. felét a feldolgozott termékek adják, a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása 100 kg/fő/év körül alakul, és 2013-óta évente enyhén növekvő tendenciát mutat.
A táplálkozás óriási szerepet játszik az egészségben. Az ember nagyon sokáig - évmilliókig - élt ősközösségekben, ahol a vadászó-gyűjtögető életforma volt az általános. Bogyók, bogarak, kisebb növényevő állatok, húsevő ragadozók, levelek, virágok és víz. Ezek alkották a természetes környezetünket. Az életünk azonban teljesen megváltozott. Amikor az ember letelepedett, rátalált a különböző gabonákra. A cukor, a fehérliszt, a só és a többi alapnak számító élelmiszer szinte korlátlan mennyiségben vált elérhetővé, ami a túlfogyasztásukhoz vezetett. Itt jönnek a képbe a zöldségek és a gyümölcsök. Sajnos részben ennek köszönhető, hogy ennyire gyakorivá váltak a szív- és érrendszeri, rákos és egyéb krónikus megbetegedések. További előnyük, hogy teltségérzetet okoznak, ám viszonylag alacsony az energiatartalmuk, hiszen nem nagyon tartalmaznak zsírokat vagy szénhidrátot. Sokszor halljuk a “változatos, kiegyensúlyozott” jelzőket, amikor a táplálkozásunkról van szó. Előfordulhat például, hogy egyes vitaminokból túl sokat viszünk be, ezáltal néhány zöldség fogyasztását mellőznünk kell egy bizonyos ideig.
Az egészséges táplálkozás alapjai - a vitaminok és ásványi anyagok (3-6. osztályos korcsoport)
Fejlesztési irányok és célok a zöldség-gyümölcs ágazatban
A fejlesztési irányokat alapvetően a gazdasági és természeti környezet jelöli ki számunkra, így azt nem magunk választjuk meg, hanem a külső környezeti tényezők. E tekintetben a legfontosabbak a következők:
- Versenytársak és vevők nyomása: A versenytársak és a vevők mint közvetlen versenykörnyezetünk erőteljes versenyre kényszerítenek minket. Általában érvényesül az az elvárás, hogy jó minőséget relatíve alacsony áron vigyünk a piacra. Ráadásul a koncentrálódó vevői oldal igénye, hogy nagy és egységes árualapokkal rendelkezzünk, amivel homogén minőségben, megbízhatóan és a lehető leghosszabb szezonban kiszolgálható a piac.
- Munkaerőhiány: Rossz a munkaerő-ellátottság mennyiségét és minőségét tekintve egyaránt, és munkaerő valószínűsíthetően a jövőben sem lesz több.
- Időjárási változások: Az időjárás az utóbbi egy-másfél évtizedben kedvezőtlen irányba fordult. Egyre gyakoribba…
Egy olyan hazai zöldség-gyümölcs ágazat lenne képes helytállni a nemzetközi versenyben, melyben magas színvonalon működő, európai léptékben versenyképes, termelési színvonalukban homogén termelő és feldolgozó üzemek állítják elő az ország önellátásához szükséges árumennyiséget és elégítik ki az exportpiac igényeit. Az ágazat működését a magas fokú hatékonyság, a szervezettség és a piaci szereplők érdekazonosságon alapuló együttműködése jellemzi, amit a magas szintű ágazati koordináció foglal keretbe. Ehhez képest a hazai zöldség-gyümölcs szektorban az üzemek termelési színvonala erősen heterogén, a termelés hatékonysága tekintetében ágazati átlagban nagy az elmaradásunk az európai élvonaltól és a versenyképes szinttől, a szervezettség 20% körüli a kívánatos 50% helyett, az érdekazonosság és a különböző termékpálya-szintek együttműködése szerény, és markáns ágazati koordinációról sem beszélhetünk. A mottó is ezt tükrözi: „a biztonságos termelés és az olcsó termék egymásnak ellentmondó fogalmak…”.
Támogatások és fejlesztési programok a zöldség-gyümölcs ágazatban
Az Agrárminisztérium csütörtöki közleményében Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy új pályázati felhívás jelent meg 50 milliárd forint keretösszeggel a kertészeti növényházak, hűtőházak, zöldségtárolók létrehozásának és korszerűsítésének, valamint a megtermelt zöldség és gyümölcs fogyasztói áruvá készítését szolgáló eszközök beszerzésének támogatására. A "Kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, és post-harvest fejlesztések támogatása" című felhívás keretében a kisebb termelőktől a nagyberuházásokat megvalósítani kívánó termelői együttműködések egyaránt segítséget kaphatnak. A kiírás egyebek mellett az üveg- vagy fóliaborítású növényházak, hűtőházak, hűtőtárolók, zöldség- és gyümölcstárolók, valamint a betakarítást követő áruvá készítést szolgáló létesítmények kialakítását, felújítását, az ezekhez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzését, ezen felül pedig az energetikai korszerűsítéseket is támogatja.
Ezzel a pályázattal folytatódik a Vidékfejlesztési Program. Az előző támogatási ciklusban a kertészeteket illetően a Vidékfejlesztési Program keretében összesen 7300 darab kertészeti beruházási projektet támogattak 190 milliárd forint összegben. A támogatások segítségével mintegy 452 ezer köbméternyi hűtőház is megvalósult. A mostani kiírás ennek a fejlesztési programnak a folytatását jelenti.
A beruházásokhoz kapcsolódóan az alap támogatási intenzitás mértéke 50 százalék, ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító technológiák - így például a geotermikus kutak - kialakításához 70 százalékos támogatási intenzitás társul. A felhívásban meghatározott tartalmi értékelési rendszer alapján elsősorban azok a projektek számíthatnak a fejlesztési forrás elnyerésére, melyeknél igazolt azok hozzáadott értéke, pénzügyileg megalapozottak, és amelyek esetében a beruházó tartós üzleti kapcsolatokat tart fenn partnereivel. A támogatási kérelmek benyújtására 2024. szeptember 24-től lesz lehetőség.
Zöldség-gyümölcs termelői szervezetek és az operatív programok
A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek által forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermés a 1308/2013/EU rendelet 34. cikk (2) bekezdés f) pontjában említett aránya Magyarországon az alábbiak szerint alakult: 2017-ben 16,96%, 2018-ban 15,72%, 2019-ben 18,21%, 2020-ban 18,11%, 2021-ben 18,98%.
Az (EU) 2021/2115 rendelet 53. cikk (2) bekezdésében említett aránya Magyarországon az alábbiak szerint alakult a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek által forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermés esetében:
- 2020-ban: Kelet-Magyarországon: 18,20%, Nyugat-Magyarországon: 17,38%
- 2021-ben: Kelet-Magyarországon: 18,89%, Nyugat-Magyarországon: 17,81%
- 2022-ben: Kelet-Magyarországon: 21,03%, Nyugat-Magyarországon: 16,21%, Országosan: 20,34%
- 2023-ban: Országosan: 20,52%
Útmutatók és formanyomtatványok
A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek elismerésével kapcsolatos kérelmeket és mellékleteket postai úton az Agrárminisztérium Agrárpiaci Főosztályához kell benyújtani (1860 Budapest, Pf. 1.). A 50/2017 (X. 10.) FM rendelet 4. § (3) bekezdésben felsorolt okiratokban, valamint a taglétszámban, a tagok (3a) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott adataiban bekövetkezett változásokat a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül elektronikus úton, a Magyar Államkincstár Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszerében (IIER) az Elektronikus kérelemkezelés / TÉSZ / TÉSZ Változásbejelentés menüpontban kell bejelenteni. A benyújtónak ügyfélkapus regisztrációval (felhasználói név, jelszó) és az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott, 10 jegyű ügyfél-azonosítóval kell rendelkeznie. Útmutató a változásbejelentéshez a letölthető dokumentumok között található.
A termelői szervezetek társulásának az 50/2017 (X. 10.) FM rendelet 4. § (3) bekezdésben felsorolt okiratokban, valamint a taglétszámban, a tagok (3a) bekezdés e) pontjában meghatározott adataiban bekövetkezett változásokat a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül postai úton kell bejelentenie az Agrárminisztérium Agrárpiaci Főosztálya részére (1860 Budapest, Pf. 1.).
Adatszolgáltatás
A zöldség-gyümölcs termelői szervezeteknek az 50/2017. (X. 10.) FM rendelet 26. § (2) bekezdésében előírt, január 31-ig esedékes előzetes adatszolgáltatást, ill. az április 30-ig esedékes éves adatszolgáltatást a Magyar Államkincstár Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszerében (IIER) az Elektronikus kérelemkezelés / TÉSZ / TÉSZ előzetes adatszolgáltatás, ill. TÉSZ éves adatszolgáltatás menüpontban kell teljesíteni. A benyújtónak ügyfélkapus regisztrációval (felhasználói név, jelszó) és az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott, 10 jegyű ügyfél-azonosítóval kell rendelkeznie. Útmutató az éves adatszolgáltatáshoz a letölthető dokumentumok között érhető el.
A termelői szervezetek társulásának az 50/217. (X. 10.) FM rendelet 26. § (5) bekezdésében előírt, március 31-ig esedékes jelentést postai úton kell benyújtania az Agrárminisztérium Agrárpiaci Főosztálya részére (1860 Budapest, Pf. 1.).
KAP Stratégiai Terv és operatív programok
A KAP stratégiai terv zöldség-gyümölcs operatív programokra vonatkozó fejezete letölthető.
A zöldség-gyümölcs termelői szervezeteknek a KAP Stratégiai Terv szerinti operatív programot az alább letölthető formanyomtatványnak megfelelően kell elkészíteni és az előírt mellékletekkel együtt a Magyar Államkincstár Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszerében (IIER) az Elektronikus kérelemkezelés e-ügyintézési felületen kell benyújtaniuk. Fontos, hogy az operatív program formanyomtatványának nem szerkeszthető mintája érhető el, a beavatkozások mellékleteit beavatkozásonként egy db PDF-fájlban kell föltölteni. A fájlok elnevezése rövid legyen, speciális karaktereket, ékezetes betűket ne tartalmazzon, szóköz helyett az alávonást (_) kérjük használni. A beavatkozások mellékletei esetén a fájlnév a beavatkozás azonosítója legyen.
A 2023-2029. évi operatív program formanyomtatvány minták és a működési alap becslésének formanyomtatványa a letölthető dokumentumok között található.
Egységköltségek az operatív programban
Az operatív programban a képzési és a szaktanácsadási beavatkozások, valamint az ültetvények telepítésével kapcsolatos beavatkozások, továbbá útiköltség és szállás, valamint a biológiai növényvédelem és a munkabérek elszámolása egységköltség alapján történik az alább letölthető dokumentumokban meghatározottak szerint. 2024-ben még további egységköltségek is bevezetésre kerülnek. Az egységköltségek a letölthető dokumentumok között érhetők el.
Releváns jogszabályok
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2117 rendelete
- A Bizottság (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló rendelete
- Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete
- A zöldség-gyümölcs termelői szervezetekről szóló 50/2017. (X. 10.) FM rendelet
- A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek operatív programjainak részletes szabályairól szóló 50/2023. (IX.
