Az egészséges táplálékok toplistáján bérelt helye van a különböző gyümölcsfajtáknak. A táplálkozás óriási szerepet játszik az egészségben. Az ember nagyon sokáig - évmilliókig - élt ősközösségekben, ahol a vadászó-gyűjtögető életforma volt az általános. Bogyók, bogarak, kisebb növényevő állatok, húsevő ragadozók, levelek, virágok és víz. Ezek alkották a természetes környezetünket. Az életünk azonban teljesen megváltozott. Amikor az ember letelepedett, rátalált a különböző gabonákra. A cukor, a fehérliszt, a só és a többi alapnak számító élelmiszer szinte korlátlan mennyiségben vált elérhetővé, ami a túlfogyasztásukhoz vezetett. Itt jönnek a képbe a zöldségek és a gyümölcsök. További előnyük, hogy teltségérzetet okoznak, ám viszonylag alacsony az energiatartalmuk, hiszen nem nagyon tartalmaznak zsírokat vagy szénhidrátot.
Antioxidánsokban gazdag gyümölcsök a mindennapokban
A fekete datolyaszilvát nem véletlenül hívják „csokipuding gyümölcsnek”, tényleg hasonlít az íze a gyerekek (és sok felnőtt) kedvencére. Az édességgel ellentétben viszont 100 grammban csak 130 kalória van, valamint 191 milligramm C-vitamin. Egy tanulmány kimutatta, hogy remek forrása a karotinoidoknak és katekineknek, melyek csökkentik a zsírsejtek termelését, valamint a zsír energiává alakítását a májban. Kiváló smoothie alapanyag!
A grépfrút esetében bizonyított, hogy egy fél grépfrút elfogyasztása az étkezések előtt csökkenti a veszélyes viszcerális (belsőszerveken megtelepedett) zsírmennyiséget, emellett megfelelő szinten tartja a koleszterint. Ezzel a módszerrel hat hét alatt több centit is fogyhatsz a derekadból! A kutatók a gyümölcsben található C-vitaminnak és a fitokemikáliáknak tulajdonították ezt a hatást. Amennyiben napi másfél grépfrút kicsit soknak hangzik, csak egészítsd ki vele a gyümölcssalátádat!
A meggyel kapcsolatban az elhízott patkányokon mutatta ki a Michigani Egyetem, hogy a meggy jótékony hatással bír a szívre és a testsúlyra is. A hagyományos diétán áteső állatkákhoz képest 9%-kal kevesebb zsír volt végül azoknak a hasán, akiket meggyes fogyókúrára fogtak. Ráadásul ez a gyümölcs tele van antioxidánsokkal! Kiváló reggeli, ha szezonja van.
A bogyós gyümölcsök (málna, eper, ribizli, áfonya, szeder) és az eper tele vannak polifenollal, ami nem csak a fogyást segíti, de még az új zsírréteg képződését is megakadályozza! A meggyhez hasonlóan itt is rágcsálókon végeztek vizsgálatokat, és a kontroll csoporthoz képest 73%-kal csökkent a bogyóevő egerek zsírsejttermelése! Önmagukban fogyasztva is fenségesek, de megbolondíthatod velük a reggeli müzlidet vagy joghurtodat is.
Az alma hihetetlenül magas rosttartalommal rendelkezik, ráadásul vizsgálatok igazolják, hogy jelentős szerepe van a viszcerális zsír elleni küzdelemben is. Az ausztrál „Pink Lady” fajtában a legmagasabb az antioxidáns flavonoidok szintje.
A görögdinnye esetében a legtöbb diétázónál magas cukortartalma miatt tiltólistán van a görögdinnye, pedig ez a gyümölcs is számos jótékony hatással bír az egészségünkre. A Kentucky Egyetem vizsgálatai igazolták, hogy segít az ideális zsírháztartás beállításában, egy spanyol tanulmány pedig kimutatta, hogy csökkenti az izomlázat. Magas víztartalma miatt pedig kiválóan hidratál.
A banán talán az a gyümölcs, amelyet a legtöbb előítélet övez a fogyókúrázók körében. Pedig igazi energiabomba, magas cukor- és szénhidráttartalma miatt az egyik legtáplálóbb gyümölcs. Edzés mellé kiváló, a benne lévő kálium segíti az izmok gyors fejlődését és regenerálódását. Tökéletes reggeli, ha komoly kihívásokkal kell szembenéznünk a nap folyamán.
Több gyümölcs és zöldség beépítése az étrendünkbe
A házilag tartott egerek táplálkozása
Az egerek nem csak a fészerekben, házakban vagy lakásokban élő nemkívánatos kártevők és vad bérlők, hanem nagyon kedvelt haszonállatok is. Olcsó és kevés karbantartást igénylő állatok, ezért gyakran választják őket a gyerekek első háziállatként. Emellett nagyon bizalomgerjesztő és intelligens háziállatok - könnyen megszelídíthetőek, és nagyon szórakoztató velük játszani.
A házi egér nevelése meglehetősen könnyűnek tekinthető - az egereket olcsó fenntartani, és az étrendjük sem a legbonyolultabb - minden termék könnyen beszerezhető, és egyáltalán nem kerül sokba. A gabonafélék a házi egér táplálékának egyik alapanyaga. Búza, árpa, köles, rozs és sok más gabonaféle mellett szívesen táplálkoznak búzával, árpával, kölessel vagy rozzsal. A tökmag, a napraforgómag vagy más olajos magvak nagy csemegének számítanak az egerek számára. Sikeresen készíthetsz magadnak gabonakeveréket az egerek számára. A diófélék szintén nagyszerű csemegék, és értékes vitamin- és egyéb tápanyagforrások. Minden kétségtelen előnyük ellenére azonban nem érdemes minden nap diót adni az egereknek.
A házi egér sem veti meg a zöldségeket, és ezeknek is szerepelniük kell az étlapjukon. Nagyon szívesen fogyasztanak tököt, paprikát, sárgarépát, zöld, éretlen részeitől megfosztott paradicsomot, uborkát, csicsókát, petrezselymet és sok más zöldséget. A gyümölcsöknek is szerepelniük kell az egérmenüben. Eper, alma, kivi, málna, dinnye, ribizli, körte, egres - ezek mind nagyon értékes gyümölcsök, amelyek az egeret ellátják a szükséges vitaminokkal és más értékes összetevőkkel. A gyógynövények kiváló kiegészítői az egér étrendjének. Kifejezetten egerek és más rágcsálók számára kész gyógynövénykészleteket is vásárolhat.
Az egerek mindenevők, és bár táplálkozásuk alapja a gabona és a növények, a házi egerek húst is esznek. Jó ötlet, ha időről időre sovány, főtt húsdarabokat adunk nekik. Ez egyrészt nagyon ízletes rágcsálnivaló, másrészt értékes és teljes értékű fehérjeforrás, amelyre a háziegérnek szüksége van. Hetente egyszer-kétszer adjunk neki sovány főtt húst, sótlan fehér túrót, egy darab tojást vagy egy kis natúr joghurtot.
Az egér etetésére vonatkozó gyakori asszociáció a sajt. Ez a kép elsősorban a filmeknek, rajzfilmeknek és általában a popkultúrának köszönhetően rögzült az emberek tudatában. A sajtban elég sok zsír van, és sok sót tartalmaz. A boltban vásárolt sajtokban egyéb nemkívánatos összetevők is lehetnek - íz- és illatfokozók, valamint a sajt frissességét meghosszabbító tartósítószerek. A sárga sajt viszont - ellentmondásos módon - nem ajánlott az egerek számára.
Ideális esetben az egérnek folyamatosan hozzáférnie kell egy tál gabonához, és akkor kell tudnia enni, amikor csak akar. Minden nap adhat gyógynövényeket, zöldségeket és gyümölcsöket, de ésszerű arányban, hogy ne etesse túl kedvencét. Ezek az ételek gyorsan megromlanak, ezért győződjön meg róla, hogy a házi egér megeszi a megadott darabokat.
A vadon élő egerek és a kártevőirtás kihívásai
Még a megszállott állatbarátok sem tartják "cukinak", ha a hipermarket lisztes zacskói közül, vagy saját kamrájukban egy amúgy helyes, csillogó szemű kisegér néz vissza rájuk. A Walt Disney mesefiguráin szocializálódott nemzedék, különösen a városlakók hajlamosak összekeverni a mesét a valósággal, így sokaknak az egér szóról csak egy kedves, okos, szeretni való kis állatka jut eszébe. A kiábrándító valósággal, az állat rágcsáló, kártevő voltával nem jó szembesülni, de olykor elkerülhetetlen.
Nem is annyira az elfogyasztott élelem mennyiségével okoz kárt (bár az sem elhanyagolható, hiszen egy-egy pár grammos egér körülbelül kétkilónyi élelmet eszik meg egy évben), hanem azzal, hogy mindent összejár, összerág, és emésztésének termékeivel beszennyez, bebüdösít maga után. A rágásnyomokon és az ürüléken kívül a jellegzetes pézsmaszag árulja el az egér jelenlétét.
A nyaralótulajdonosok, illetve kertes házban lakók ősztől tavaszig számíthatnak az ilyen hívatlan látogatókra, de nyáron és városban is előfordulnak, fogtak már egeret lakótelepi panelház emeletén is. Különösen a szárazabb időjárás kedvez a szaporodásuknak - egy-egy aszályos nyár után szinte biztosan bekövetkezik az egérinvázió - de mivel egy kifejlett nőstény évente öt-hatszor is képes elleni hat-nyolc kölyköt is, amelyek aztán két hónapos korukban maguk is ivaréretté válnak, így még a "rossz" években is lehet egy szülőpárnak akár több száz ivadéka is.
Több fajtája van ennek a kisrágcsálónak. A házi egér, mint neve is mutatja, szeret az emberek környezetében élni, de nem ritka a mezei egerek "beköltözése" sem. A szürke házi és a barnabundás mezei egér egymáshoz rendszertanilag közel állnak, szaporodni is képesek egymással. Kereszteződésükből alakult ki a "güzü" egér fajtája, amely mindkét őse életkörülményeihez képes alkalmazkodni, tehát szívesen él kazlakban, szántóföldeken, de házakban, padlásokon, pincékben, fészerekben is. Ritkábban, de feltűnhetnek a ház körül a hegyes orrú, fekete színű cickányok is, amelyek a népi tapasztalat szerint a többinél nehezebben irthatók ki, mivel még a macska sem eszi meg ezeket a keserű húsuk miatt.
Mi a baj az egerekkel? A fentebb felsorolt kellemetlen kártétel mellett a legfontosabb gond az, hogy ezek a rágcsálók - távoli, nagy rokonaikhoz, a patkányokhoz hasonlóan - nagyon súlyos betegségeket is terjeszthetnek. Az általuk hordozott kórokozók közül a legveszélyesebb a fertőző agyhártyagyulladás (Lymphocytas choriomeningitis, LCM) vírusa. A fertőzött egér ürüléke, orrváladéka, vagy nyála útján terjeszti a kórokozót, ami a vírussal szennyezett élelmiszeren, esetleg vízen keresztül, vagy (ritkábban) az egér érintésével jut az ember szervezetébe. Ezért a megelőzés egyik fontos területe az élelmiszer-raktárak és a feldolgozó helyek egérmentességének biztosítása. Az LCM vírus a bőrön, a tápcsatornán, sőt, a légutakon keresztül is bejuthat az emberi szervezetbe.
Ragadozóhüllők táplálása fagyasztott rágcsálókkal
A vadon élő állatok ritkán táplálkoznak tudatosan, a túlélési ösztöneik diktálnak. Mindazonáltal jelentős különbség van a „túlélés” és a „gyarapodás” között, ezért nekünk, mint hüllőtartóknak meg kell találnunk az arany-középutat az állat egészséges testi fejlődése és a megfelelő táplálás között. A következetesség, a rendszeres és felügyelt táplálás a kulcsa az állatok jólétének.
A királypitonok teljes mértékben húsevők és egész állatokat kell enniük a megfelelő táplálkozás érdekében. Fagyasztott egeret vagy patkányt több helyen is beszerezhetünk. A fagyasztott rágcsálók ma már széles körben elérhetők és megfelelő felhasználás esetén biztonságos táplálékforrást jelentenek, amellyel időt, helyet és pénzt takaríthatunk meg. A boltból vagy tenyésztőtől vásárolt fagyasztott rágcsálókat tiszta, önzáró tasakba kell csomagolni, mielőtt hűtőbe, fagyasztóba vagy mosogatóba helyezzük.
A kiolvasztási idő a hűtési hőmérséklettől függően változik. Ez a módszer gyorsabb, mint a hűtős, de időszakos vízcserét igényel, és több teret hagy a hibáknak. Az önzáró tasakokban lefagyasztott rágcsálókat helyezzük egy vödör hideg vízbe 30 percre, ezután a vizet öntsük le és engedjünk újat rá. Felolvasztás után a rágcsálókat némileg fel kell melegíteni, mielőtt etetünk velük. Ezt a legjobban úgy lehet, ha a felolvasztott rágcsálót tasakostól egy vödörbe vagy más melegvizes edénybe helyezzük (a víz nem lehet forró).
A betegségekhez és a bomláshoz kapcsolódó baktériumok, amelyekről feltételezhető, hogy minden rágcsálóban jelen vannak, 4.5 °C-os hőmérsékleten kezdenek szaporodni. A rágcsálókat soha nem szabad felolvasztani a saját ételeihez használt mikrohullámú sütőben. A rágcsálók sok esetben sebesítettek már meg fogságban tartott kígyókat, néha akár halálos sérüléseket okozva. Ez általában akkor következik be, ha a rágcsálót felügyelet nélkül hagyják bent a terráriumban. Míg a fagyasztott/kiolvasztott változat biztonságos ilyen tekintetben.
A királypitonok egészben fogyasztják el zsákmányukat, így minden szükséges tápanyagot ebből kell kinyerniük. Előfordulhat, hogy a rágcsálók által nyújtott tápanyag rosszabb minőségű, mint amit a vadonban fogyasztanak. Fennáll annak a veszélye, hogy idővel tápanyaghiány alakulhat ki, még akkor is, ha a zsákmányt a legjobb helyről szerezzük be. Tehát hasznos lehet, ha időnként kalcium és vitamin por 50-50%-os keverékébe forgatjuk a felkínált eleséget.
Léteznek olyan nézetek, ami szerint a terráriumban való etetés egy „terrárium-agressziónak” nevezett jelenséget hoz létre. Ez nem alakul ki, ha van egy megszokott rutinunk, amikor a terráriumba nyúlunk, pl. ha terráriumon kívül etetünk, előfordulhat, hogy ezt stresszként éli meg a kígyó és akkor sem fog enni, ha éhes. Én személy szerint egy nagy műanyag dobozban etetek, szerintem higiénikusabb, minden etetés után el tudom mosni, mert előfordul, hogy mindenféle nedveket szorongat ki a rágcsálókból. Papírtörlőt teszek a doboz aljára és beleteszek egy hajlított parafa bújót, ebbe kerül a kígyó.
Alapvetően nem baj, ha kimarad egy-egy étkezés, ismertek arról, hogy válogatósak, ne gondoljuk azonnal, hogy valamit rosszul csinálunk. A téli hónapokban gyakoribb az eleség visszautasítása (az éjszakai hőmérséklet 22-23 °C vagy ez alá csökken), ilyenkor ne is vegyük kézbe olyan gyakran, mint szoktuk. A természetben egy kifejlett királypiton évente átlagosan 10-szer eszik, és még a legtermészetesebb terráriumban élő kígyók is a legjobb gondoskodás mellett is „böjtölhetnek”, általában az év hűvösebb, szárazabb időszakában.
Az újonnan vásárolt állatnak szüksége lehet egy kis időre, hogy hozzászokjon az új környezethez, ezután kezd el rendszeresen enni. Mindaddig, amíg a kígyó nem veszít túl sok súlyt (a testtömeg több, mint 10%-a), és egyébként egészségesnek tűnik, nincs ok az aggodalomra. A súly mérésére egy digitális konyhai mérleg teljesen alkalmas, hetente mérjük. A királypitonokat megviseli a táplálék visszaöklendezése. Ha bármilyen okból megesik, várjunk körülbelül másfél hetet az újabb etetés előtt és adjunk kb. egy hónapig kisebb eleséget a megszokottnál. A terrárium környezeti hőmérsékletét 29.5-32 °C-ra kell emelni.