A Kígyóuborka: Frissesség és Egészség a Tányéron

Az uborkafélék a legkedveltebb zöldségfélék közé tartoznak, melyek a tökfélék (Cucurbitaceae) család tagjai. A kígyóuborka egy friss fogyasztásra alkalmas uborkaféle, amely hosszú, hengeres termésével és vékony, sötétzöld héjával hódítja meg a konyhákat. Lédús, ízletes húsának köszönhetően rengeteg finom recept alapanyaga lehet, emellett egészségünkre nézve is rendkívül hasznos.

Az Uborka Botanikai Besorolása és Története

A zöldség-gyümölcs besorolás kapcsán gyakran felmerülnek kérdések, de valamennyi önkényes és tudománytalan értelmezést félresöpörve szögezzük le: az uborka bizony gyümölcs. Ahogy a paradicsom, az avokádó és a padlizsán is. A gyümölcs ugyanis mindig valamilyen virágot hozó növény termése, a zöldség pedig egy növény szára, levele, gyökere, vagyis bármilyen része, ami nem a termés maga. Botanikailag tehát az uborka gyümölcs, még azok a nemesített fajták is, amelyekben nincsenek magok. Ami már érdekesebb, hogy bogyós gyümölcsnek tekinthetők, azaz furcsa, de nem a dinnyék közé tartoznak. Ahelyett viszont, hogy azon szőröznénk, zöldség vagy gyümölcs-e, inkább fogyasszunk belőle minél többet!

Az uborka (Cucumis sativus) a tökvirágúak (Cucurbitales) rendjébe, a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó növényfaj. Modern genetikai vizsgálatok szerint Dél-Ázsiából, a Himalája déli lejtőiről származik, de már nagyon régen, az i. e. 10. évezredben is termesztették. Az ókori Egyiptomban, a görögöknél és a rómaiaknál is ismerték, a feljegyzések szerint a kedvelt táplálékok egyike lehetett. Indiához hasonlóan ezeken a területeken sem csak élelmiszerként, de gyógynövényként is becsülték. A régi Egyiptomban szomjoltó uborkát kaptak a kőfejtő rabszolgák, Tiberius császár pedig gyógyszerként fogyasztotta. Európában hivatalos említést először a 9. században találunk róla, amikor Nagy Károly elrendelte, hogy birtokain termesszenek uborkát. XIV. Lajos francia király nagy kedvelője volt az uborkás leveseknek és salátáknak. Az Újvilágba Kolumbusz Kristóf vitte át, 1494-ben már bőségesen ültetett belőle Haitin. Magyarországon valószínűleg a 13. században jelent meg, és főúri és kolostorkertekből került a paraszti termesztésbe. A hazánkban legelterjedtebb kígyóuborka Hollandiából származik, a második világháborút követően kezdődött el a termesztése.

A Kígyóuborka Termesztése és Igényei

Az uborka egy hajtásaival kapaszkodó növény, melynek hajtásai törékenyek, levelei nagyok. Neveléséhez mindenképp támrendszer, kordon szükséges. A kígyóuborka számára válasszunk napos, szélvédett helyet, mert melegigényes növény. Érzékeny a szélsőséges időjárásra. A palántákat is csak akkor ültessük ki, ha nem fenyegetnek a tavaszi fagyok. 12-13 oC alatti éjszakai talajhőmérséklet már gyökérkárosodáshoz vezethet.

Talajigény: A kígyóuborka kedveli a morzsalékos, tápanyaggal jól ellátott talajokat. Talaja legyen szerves anyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, semleges pH-jú. A komposztban gazdag talaj elégíti ki legjobban igényeit. Használhatunk érett istállótrágyát is a talaj szerves anyaggal történő dúsításához. A szerves trágyázást ősszel kell megejteni!

Vízigény: Vízigénye viszonylag nagy, gyakran, kisebb vízadagokkal öntözzük. Ez a zöldség víz és páraigényes. Termésérése folyamán sok vízre van szüksége.

Tápanyagigény: Az uborka tápanyagigényes növény.

Mulcsozás: Meghálálja, ha talaja mulcsozva van, hiszen ezzel gátat szabunk a betegségek terjedésének, amelyek kórokozói a csupasz talajjal érintkező leveleken keresztül fertőznek.

Beporzás: A kígyóuborka beporzást nem igényel.

Betegségek és Kártevők elleni Védekezés

Az uborka fogékony vírusos megbetegedésekre, mint az uborka mozaikvírus. Fontos odafigyelni a Xanthomonas és Peronospora fertőzésekre. Az ellenálló fajtáknál is érdemes odafigyelni a növényvédelemre, mert az uborkát nagyok sok minden károsíthatja. Kevés lisztharmatra rezisztens fajta létezik, így hajlamosító környezeti tényezők esetén könnyen előfordulhat ez a kórokozó.

Az uborkáknál komoly gondot okozhatnak az olyan szívókártevők, mint például a levéltetvek, vagy atkák. Ezek a legfőbb vírusátvivők, de például a peronoszpóra terjesztésében is részt vesznek. Ellenük mindenképpen védekezni kell!

Az olyan uborkafélékre jellemző gombás betegségek ellen, mint például a fuzáriumos hervadás és szklerotíniás betegségek, egyrészt agrotechnikával védekezünk, azaz vetésváltással, ellenőrzött vetőmag használatával. Sajnálatos módon az utóbbi években az afrikai vándorpoloska nagy kedvence lett az uborka. Ellenük mechanikai gyérítéssel (pl. A lótücsök nagy pusztítást végezhet az uborka állományban is.

Az Uborka Egészségügyi Előnyei és Táplálkozási Értéke

Az uborka igazán remek zöldség (botanikailag gyümölcs, de a köztudatban zöldségként él). Sokoldalúan felhasználható, rengeteg finom recept alapanyaga lehet, emellett egészségünkre nézve is rendkívül hasznos. Az uborka lédús és sok ásványi anyagot (főként káliumot, foszfort, nátriumot, magnéziumot és vasat) és vitamint tartalmaz (a B-csoport összes vitaminját, C-vitamint [8 mg 100 g-ban], némi A-elővitamint és E-vitamint).

• Alacsony kalóriatartalom: Az egyik legalacsonyabb kalóriatartalmú zöldség; 100 grammban mindössze 15 kalória van. Egyáltalán nem tartalmaz telített zsírt vagy koleszterint.
• Élelmi rost forrás: Az uborka héja remek élelmi rost forrás - a rostok segítenek a székrekedés enyhítésében, és megkötik a lerakódott méreganyagokat, letisztítják a bélfalakat, ezáltal csökkenthetik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
• Káliumban gazdag: Kitűnő káliumforrás, ami a legfőbb sejten belüli elektrolit. 100 gramm uborka 147 mg káliumot biztosít, viszont csak 2 mg nátriumot. A kálium egy „szívbarát” elektrolit, ami segít a vérnyomás és a pulzusszám csökkentésében, mivel ellensúlyozza a nátrium hatását.
• Antioxidánsok: Az uborka mérsékelt mennyiségben egyedi antioxidánsokat is tartalmaz, például béta-karotint, alfa-karotint, C- és A-vitamint, zeaxanthint, és luteint. Ezek a vegyületek segítenek megvédeni szervezetünket az oxigén eredetű szabad gyökök és reaktív oxigén származékok (ROS) ellen, melyek nagy szerepet játszanak az öregedés és a krónikus betegségek kialakulásának folyamatában. Az uborka ORAC (Oxygen Radical Absorbance Capacity, vagyis Oxigéngyök Elnyelő Kapacitás) értéke 100 grammra viszonyítva 214.
• Vízhajtó tulajdonság: Az uborka enyhe vízhajtó tulajdonsággal rendelkezik, ami valószínűleg magas víz- és káliumtartalmának, illetve alacsony nátriumtartalmának köszönhető. Segít a súlyfelesleg és a magas vérnyomás elleni küzdelemben.
• K-vitamin tartalom: Meglepően sok K-vitamint is tartalmaz, 100 gramm uborka elfogyasztása körülbelül 17 mikrogrammot biztosít ebből a vitaminból. A K-vitaminnak szerepe lehet a csontok erősségének megőrzésében, mivel fokozza a csontépítő sejtek, az oszteoblasztok aktivitását. Emellett bizonyítottan szerepe van az Alzheimer-kór kezelésében is, ugyanis mérsékli a betegség következtében létrejövő agyi neuronális károsodást.

Egyéb felhasználások: Az éhgyomorra fogyasztott uborkalének tisztító és étvágyjavító hatása van. A bőrgyógyászatban puhításra használják (maszk vagy lemosó formájában), így segít a pirosodás, a viszketés és a hámlás gyógyulásában. Fajtától függően az uborka több vagy kevesebb keserű aromás anyagot tartalmaz (amely a szárhoz közeli részben koncentrálódik).

Az Uborka Vásárlása és Tárolása

Kígyóuborka egész évben kapható, de a fürtös, hazai fajták júniustól szeptember végéig kaphatóak, ilyenkor érdemes ezeket választani. Természetesen a friss változat mellett a savanyú uborka is egész évben megtalálható a boltok polcain.

Uborka vásárlásakor kerüljük a foltos, sárgás, felpuffadt egyedeket, és ne válasszunk olyan uborkát, amelyet a kiszáradás megelőzésére viaszréteggel vontak be, hiszen az uborka héja is rendkívül egészséges. A jó uborka szép fényes, feszes, nem puha, színe a zöld mellett fehér. A sárgás, hasas már túlérett, étkezésre nem alkalmas. Ugyancsak kerüljük el az olyan uborkát, amelynek a végei már ráncosak, ez arra utal, hogy régi, és már az íze sem jó. Hazaérve alaposan mossuk le, hogy ne maradjon rajta kosz és vegyszer. 2-3 napon belül használjuk fel. Szobahőmérsékleten hamar romlásnak indul, ezért feltétlenül hűtve tároljuk. Hamarabb romlik, ha együtt tároljuk paradicsommal, dinnyével és almával.

Felhasználási Módok a Konyhában

Az uborka sokoldalúan felhasználható, rengeteg finom recept alapanyaga lehet. Az apró fürtös uborkákból, amelyek 3-5 cm hosszúra nőnek, kitűnő savanyúság készíthető, az 5-7 cm-es példányok ideálisak kovászos uborkához, vegyes savanyúságokhoz, míg a sima héjú 20-40 cm közötti saláta- vagy kígyóuborka frissen fogyasztva a legízletesebb.

• Saláták: Önálló salátát készíthetünk belőle, de a kevert salátáknak is kedvelt alapanyaga. Vegyítsük hagymával, salátával, paradicsommal, petrezselyemmel. A tzatziki saláta egy közkedvelt uborkasaláta: hámozott, reszelt uborka joghurttal, fokhagymával, olívaolajjal, kevés citromlével elkeverve. Pici só, ízlés szerint zöld fűszer is mehet bele!
• Töltött uborka: A nagyobb uborkákat gabonakeverékkel tölthetjük és kisüthetjük. Önmagában vagy köretként is kiváló.
• Levesek: A Gazpacho hideg spanyol zöldségleves, mely kifejezetten jól tud esni ebédre a nyári forróságban: nyers paradicsom, paprika, hagyma és uborka kevés zsemlemorzsával, vagy kenyérrel sűrített, leturmixolt keveréke.

A Híres Uborkaszabály és Tények

Amikor valaki az uniós túlszabályozást akarja szidni, általában az uborka görbületére hozott szabályokat szokta emlegetni. Az Európai Gazdasági Közösség 30 éve határozta rendeletben meg, hogy az extra osztályzatú uborka görbülete maximum 10 milliméter lehet. Az ennél görbébbek 1-es vagy kettes osztályzatot kaptak. Ráadásul az uborkaszabályt még csak nem is az EU találta ki, hanem az ENSZ gazdasági bizottságának ajánlását vette át, amivel a gyümölcs- és zöldségkereskedők követelését teljesítette, hogy könnyebben egységesíteni tudják az árukat. Végül a legendás rendeletet 2009-ben eltörölték, pedig az akkori 27 tagállamból 15 ragaszkodott volna hozzá. Utána az egyik német agrárszövetség keményen neki is ment Brüsszelnek, amiért egy ilyen szimbolikus hülyeség miatt átírják a zöldségek szabályozását.

Biogazdálkodás és Vetőmagok

A Biokiskert kezeletlen, azaz csávázatlan vetőmagjai olyan nagy múltú vetőmag előállító cégektől származnak, amelyek minden esetben igazolják a vetőmag származását és vegyszermentességét. Ennek a tényét a tasakon saját jelöléssel feltüntetjük. Biogazdálkodók számára mi szolgáltatjuk a minősítő szervezetek által elfogadott formában az erről szóló igazolást. Fontos megjegyezni, hogy a vegyszermentes vetőmag nem ökológiai gazdálkodásból származik és nem elsősorban ellenálló képességre szelektált. A webáruházunk csak olyan növényeket forgalmaz, amelyek alkalmasak biotermesztésre.

Sütik (Cookie-k) Használata

Tájékoztatjuk, hogy a honlapunkon sütiket (cookie) alkalmazunk. Néhány süti használata technikailag elengedhetetlen a weboldal működéséhez. Más sütik a felhasználói élmény kényelmesebbé tétele miatt vagy a célzottabb és megfelelő reklámtevékenység miatt használunk. Ez utóbbiakat csak akkor alkalmazzuk, ha ezt Ön kifejezetten engedélyezi. Ezek a sütik elengedhetetlenek az alapfunkciók működéséhez. Az összes süti elutasítása a vásárlóhoz igazított gyorstárazás funkciók elvesztésével járhat. Ezek a sütik a kényelmesebb vásárláshoz járulnak hozzá, pl a webáruház megjegyzi a látogatót, és lehetővé teszi a fejlegyzések (pl. kívánságlista stb.) használatát.

tags: #zoldseg #szabvany #kigyouborka