Bár a legtöbben megértjük, hogy a csigák a természet részei, ez nem jelenti azt, hogy meg akarjuk osztani velük a teret. Végül is a csigák nyálkásak, csúnyák és elég pusztítóak ahhoz, hogy kárt tegyenek a gyepben és a kertben. Ha csigaproblémája van, az első lépés, hogy kiderítse, mi okozta.
A csigák életmódja és megjelenési körülményei
A csigák nyálkás, nedves testük miatt olyan környezetben érzik jól magukat, amely védi őket a nap melegétől. Szerves anyagokkal táplálkoznak, beleértve a legkülönfélébb élő növényeket és a bomló fát, terméseket és növényi leveleket. Alighogy megérkezik a tavasz, vele együtt jönnek a csigák is, egészen az ősz végéig jelen vannak a kertünkben. Sok esetben nem is magát az állatot pillantjuk meg elsőként, hanem a gusztustalan csíkot, amit maga után húzott. A meztelencsigák - köztük a spanyol csupaszcsiga is - kedvelik a nedves, párás helyeket, az elhanyagolt, burjánzó kerteket. Májustól őszig indítják pusztító hadjárataikat, napközben nyirkos kövek alatt, vízaknák környékén húzzák meg magukat, majd éjjel indulnak portyájukra. A meleg tavasz miatt számos kártevő megjelenésére kell számítani a kertben, így több csigafaj is előkerül. Nem árt felkészülni, hogyan védekezzen ellenük.
Milyen károkat okoznak a csigák?
Egy kis élőlényhez képest a csigák nagyot tudnak ütni. A csigáknak durva, reszelőszerű nyelvük van, amellyel végigkaparják a növényi levelek szélét. Ha virág- vagy zöldségeskertje van a telkén, a csigák megeszik a növényeit, és csökkentik a terméshozamot. Egyes trópusi vidékeken súlyos fertőzést terjesztenek az édesvízi csigák, betegségeket és élősködő férgeket hordoznak (beleértve a skisztoszómás betegséget), amelyek veszélyesek lehetnek a háziállatokra és az emberekre. Emellett tönkretehetik a vízi létesítményeket, például elpusztíthatják a dísztavakban és vízjátékokban lévő halakat. Senki sem szeretne egy friss salátalevelet szedni a kertből, csak hogy egy csigát találjon benne, így ronda látványt is nyújtanak.
Kártevő csigafajok Magyarországon
Magyarországon 26 meztelencsigafaj előfordulása ismert, ebből 10 faj esetenként kártevő. Habár a hazánkban található mintegy 26 házatlan csigafaj közül csupán tíz azonosítható kártevőként. Egy felmérés alapján a valóban kártékony fajok minden második kertben évente akár 20-30 ezer forintnyi kárt is okoznak.
A kártevő csigák sajnos nagyon sok növényünket károsítják. Kedvelt csemegéik közé tartoznak a zöldségnövények, a palánták fiatal, zsenge hajtásai, a saláta friss, ropogós levele, a bab csíranövényei, az uborka lombja és virága, valamint a káposztafélék palántái, a sárgarépa és retek répateste, a petrezselyem, a cukkini és tök lombja és virágai, a paprika, földieper lombja, és még a fűszernövényektől sem tartják távol magukat, különösen a bazsalikomot kedvelik. De még a dísznövényeink sincsenek biztonságban, melyek közül különösen kedvelik a büdöskét, az évelő csillagfürt- és szarkaláb-fajokat, a dáliát, a viaszvirágot és az árvácskákat.
A kártevő csigák közé tartozik a hazánkban a nagyobb távolságokat megtevő nagy csupaszcsiga (Arion rufus), a valódi csapásként emlegetett spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus), a főként ősszel károsító kerti csupaszcsiga (Arion hortensis), a friss veteményeket egyetlen éjszaka alatt eltüntető szántóföldi csupaszcsiga (Deroceras reticulatum), és a kevesebb bosszúságot okozó, de szarkalábra és salátára mindig vevő kerti sávoscsiga (Cepaea sp.).
A spanyol csupaszcsiga: a legnagyobb kártevő
A vörösesbarna spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) előszeretettel eszegeti a virágokat és a zöldségeket, rövid idő alatt lelegel mindent. Bátran kijelenthetjük, hogy a spanyol csupaszcsiga okozza a legnagyobb károkat az összes csiga közül. Ráadásul rendkívül szapora, 150-200 tojást rak le egyszerre, amelyek képesek a telet is átvészelni. Az invazív spanyol csupaszcsiga Magyarországon 1985 óta jelen van. Étrendjük változatos, gyakorlatilag mindenféle lágyszárú növényben kárt tesznek. Imádják a palántákat, ezért veteményesünkben semmi sincsen tőlük biztonságban. Dísznövényeink közül vígan csemegéznek a büdöskéből, az évelő csillagfürt- és szarkalábfajokból, a dáliából, a viaszvirágból és az árvácskafélékből. Rajonganak a pitypangért, ami azért probléma, mert szinte minden kertben előfordul ez a vidám, napsárga gyomvirág.
Kártékony házas csigafajok
A házas csigák közül a kerti sávoscsigát (Capaea hortensis) is meg kell említeni, melynek a saláta az egyik kedvenc eledele. A kerti sávoscsiga közeli rokonaként előszeretettel fogyaszt zöld részeket, de kertünkben nem okoz jelentős kárt, védekezni ellene ritkán szükséges. A kerti sávoscsigától sötét színű ajakduzzanata különbözteti meg, ezért méltán hívják más néven sötétszájú ligeticsigának. Európában őshonos faj. Változatos színű házának mérete nem nagyobb, mint 3 cm, színe lehet fehéres, sárgás, barnás vagy vöröses, a különböző árnyalatok a házán húzódnak végig hosszanti csíkokban. Ritkán találkozni olyan fajjal is, aminek háza egyszínű. Korhadó, hervadt növényi részekkel táplálkozik.
A sárga pincecsiga
A sárga pincecsiga (Limacus flavus) a kertekben nem, inkább a raktárakban kell odafigyelni a jelenlétére, ugyanis imádja az érett gyümölcsöket. Világossárga-barnássárga teste 8-10 cm-re is megnőhet, testét sötétebb foltok tarkítják, tapogatói pedig jellegzetes kékesszürke színűek.
Csiga okozta betegségek és veszélyek az emberre és háziállatokra
Amikor az emberre veszélyes állatokról esik szó, a legtöbben alighanem cápákra, kígyókra, esetleg skorpiókra asszociálnak. A fertőzéshez és megbetegedéshez még csak arra sincs szükség, hogy az ember közvetlenül érintkezzen a csigákkal. Valójában ugyanis nem maga az édesvízi csiga felelős a szkisztozomiázis, avagy bilharziázis nevű betegségért, hanem az általa terjesztett laposférgek, a vérmételyek (Schistosoma) néhány fajának lárvái. A lárvák édesvízben kelnek ki, majd a csigákban telepednek meg, hogy aztán a megfelelő alkalmat kihasználva megtapadjanak az emberen. Panaszokat a nőstény férgek által lerakott tüskés peték okoznak. Ezek egy része vagy a széklettel, vagy a vizelettel távozik a szervezetből, hogy elölről kezdje a ciklust. Ennek fájdalom és vérzés is lehet a tünete. A szervezetben maradó peték viszont még komolyabb kárt okozhatnak a szövetekben, szervekben. A többi között kialakulhat máj- és lépmegnagyobbodás, magas vérnyomás az alhasi vérerekben, húgyhólyag- és húgycsőfibrózis, vesekárosodás egyaránt szkisztozomiázis szövődményeként, sőt, késői stádiumban hólyagrák is. A húgyutakat érintő fertőzés emellett a HIV-fertőzés egy lehetséges rizikófaktora.
A szkisztozomiázis trópusi és szubtrópusi területeken elterjedt, főként olyan közösségekben, amelyek nem férnek hozzá biztonságos ivóvízhez, illetve ahol a higiénia sem megfelelő. Becslések szerint a megbetegedések legalább 90 százaléka Afrikában történik, ezzel együtt a világ 78 országában jelentettek már eseteket. Az ökoturizmus népszerűségének növekedésével ugyanakkor egyre gyakoribb, hogy turisták is megfertőződnek, akiknél nem ritkán súlyos akut megbetegedés alakul ki, továbbá olyan kevésbé általános panaszok, mint akár a bénulás. A betegségre a hetvenes évek óta létezik gyógyszer, a súlyosan fertőzött területeken pedig megelőző kemoterápiát is alkalmaznak az érintett lakosság körében.
Hasznos csigafajok és az éticsiga
Persze a csupasz, nyálkás állatokat sokan akkor sem kedvelik a kertjükben, ha épp nem a friss zöldet fogyasztják, hanem az elszáradt, elhalt növényi maradványokat. Azonban ez nem így van. Szinte minden házat viselő csiga ártalmatlan, sőt néha kifejezetten hasznos.
Az éticsiga: védett és hasznos
A házas csigák közül az éticsigát kifejezetten örömmel láthatjuk, hiszen nemcsak a korhadó szerves anyagokat és növényi maradványokat pusztítja el, hanem más csigák tojásait is. Ilyen az éticsiga (Helix pomatia) is, amelyik nem véletlenül védett, még ha nem is sokan tudnak erről. Az éticsiga ugyanis hasznos állat. Főként sérült növényi hajtásokkal, levelekkel és rothadó gyümölccsel táplálkozik. De nem csak emiatt kedvelhetjük, hanem azért is, mert elpusztítja a nagyon is kártékony spanyol csupaszcsiga által rakott tojásokat. Nem érdemes tehát minden csigát likvidálni a kertünkből. Az éticsiga jobb, ha nem húzza el a csíkot tőlünk. Az őshonos éticsiga hazánkban védett faj, eszmei értéke 2000 forint. Az éticsiga elpusztítása természetkárosításnak minősül, éppen ezért büntetendő. Habár az igazán nagy károkat a különféle a meztelen csigák végzik a kertben, az éticsiga is okozhat bosszúságot. Az éticsiga házas csiga, ami nem azt jelenti, hogy az egész világ előtt felvállalt, elkötelezett kapcsolatban él egy másik csigával, hanem hogy nem meztelen, mivel házat visel a testén. Ez a legismertebb csigafajunk. Barnás-krémszínű háza akár még az 5 cm-t is meghaladhatja. Teste szürkés-fehér színű. Télen pihen, és háza bejáratát vastag mészfedővel zárja el. Sajnos nem védhetjük meg őket teljes mértékben, mivel előfordul, hogy nem csupán a sérült növényi részekkel táplálkoznak, hanem az egészségeseket is megkóstolják. Az éticsiga a legnagyobb méretű házas csigafaj Európában. Nem csak Magyarországon őshonos, hanem Európa számos országában is. Több északi országba a középkorban a szerzetesek telepítették be, mivel a csigákat a böjti időszak alatt is szabad volt megenni, hiszen nem tekintették sem húsnak, sem halnak.
Az éticsiga legszembetűnőbb ismérve a külső meszes váza, vagyis a csigaház. A csiga házát mész és egy a conchyolin nevű fehérje alkotja. Két rétegből áll, és a köpenymirigyek termelik. A legtöbb csigahéj jobbra csavarodik, és ez az irány apai ágon öröklődik a csigáknál. Egy kifejlett éticsiga háza átlagosan 45 mm átmérőjű. Teste egy fejből, egy lábból és a zsigerzacskóból áll, és a fején két pár tapogató található. A felső tapogatón ül a szeme. Az éticsiga igazi lopakodó, mivel ha veszélyt érez, az egész testét képes visszahúzni a házába. De nem csak veszély esetén használja ki, hogy testközelben van az otthona. A nyári nagy melegekben, és a téli hidegben is kiváló menedéket nyújt neki a háza. Sőt, ekkor még egy epifragmának nevezett meszes réteggel le is zárja a háza bejáratát. Az éticsiga reszelőnyelvével darabolja fel a növényeket, hogy azután el tudja azokat fogyasztani.
Az éticsiga nagyon érdekes módon szaporodik, mivel hímnős. Amikor két csiga találkozik, kicserélik a hímivarsejtjeiket, amelyekkel megtermékenyítik a saját petesejtjeiket, peterakás közben. A párzási időszak májustól augusztusig tart. A körülbelül 70 petét egy földbe ásott üregbe rakják, melyek úgy néznek ki, mint az apró, átlátszó gyöngyök.
Az éticsigát sokan megeszik. Különösen a francia konyhában kedvelt. Itthon áprilistól június közepéig lehet gyűjteni, kizárólag engedéllyel. Az éticsiga gyűjtése engedélyhez kötött. Április 1-től június 15-ig országosan összesen 2000 tonna gyűjthető belőle, és kizárólag a 3 cm-nél nagyobb házátmérőjű példányokra vonatkozik. Az éticsiga tehát hasznot is hozhat a kertben, így hát nem biztos, hogy jó nekünk, ha elhúzza tőlünk a csíkot.
Más hasznos csigafajok
Az éticsiga inkább elhalt, elszáradt növényeket fogyaszt, a tarka csiga (vagy tarka diszkoszcsiga) előszeretettel táplálkozik gombákkal, a fehérszájú kerticsiga pedig nem tud ellenállni az algáknak. Szinte szeretnivalóan bájos a pincelakó kristálycsiga és örülhetünk a bumfordi nagy meztelencsigának (Limax maximus) is, amelynek étlapján más csigákat találunk, akár még a spanyol csupaszcsigát is megeszi. Meztelen fajtársai közül sok szintén hasznos lakója kertünknek: madarak, pókok eledeleként fontos tagjai a táplálékláncnak. Spórákat és magvakat terjesztenek, valamint növelik a talaj humusztartalmát. Ha például nagy meztelencsigába (Limax maximus) vagy sárga pincecsigába (Limax flavus) botlunk, nem kell háborút indítanunk ellenük.
Meztelen csigák irtása - Kertbarátok - Kertészeti TV - műsor
Védekezés a kártevő csigák ellen
Ahogy azt az előzőekben említettük, nem minden csiga káros, sőt, egyesek kifejezetten hasznosak is lehetnek. Fontos, hogy megkülönböztessük a kártékony fajokat a hasznosaktól, és csak az előbbiek ellen védekezzünk.
Megelőző intézkedések a csigák ellen
Tartsuk mindig rendben a kertünket! Szüntessük meg az elhanyagolt, burjánzó, nyirkos területeket, és ne hagyjuk a csigacsalogató pitypangokat elszaporodni! A konyhakertet lehetőleg napos, száraz helyen alakítsuk ki, és a növények magjait olyan későn vessük el, amennyire későn csak lehet! Virágokból válasszunk inkább egynyári fajtákat, ezeknek kevesebb az ellenségük, mint az évelőknek, vagy ültessünk kemény vagy bőrlevelű, fás szárú növényeket.
A napi öntözést időzítsük inkább reggelre, hiszen a meztelencsigák éjszakai állatok, és a nedvességet is szeretik, az esti locsolással tehát kedvező feltételeket teremtünk számukra. Ha mulcsozunk, ezt mindig száraz, meleg időben tegyük, különben igazi csigahotelt hozunk létre. A korai mulcsozás is jó búvóhelyet ad a csigáknak.
Telepíthetünk profi csigakerítést is, amely a villanypásztor elvén működik.
Természetes védekezési módszerek
Ha annak ellenére, hogy segítségével csökkenhet a kertünkben a meztelencsigák száma, mégis szeretnénk, ha az éticsiga elhúzná a csíkot, az alábbi módszerek közül válogathatunk.
Kézi gyűjtés és elszállítás: Ha van elég időnk és gumikesztyűnk, és nem vagyunk jó alvók, sötétedés után tegyünk egy elemlámpás sétát a kertben és gyűjtsük össze az éticsigákat. Leginkább a kert nyirkosabb, északi részén, illetve a veteményesben járhatunk sikerrel. Mivel az éticsiga védett, így a só szóba sem jöhet. Ehelyett gyűjtsük össze és vigyük el jó messzire, ahol szabadon engedhetjük őket. Este, amikor a csigák aktívak, menjünk ki a kertbe, és zseblámpa fényénél szedjük össze a kártevőket egy zárható dobozba vagy edénybe. Állatbarátok a doboz tartalmát ezután elszállíthatják egy messzi árokpartra, ha viszont meg szeretnénk semmisíteni a hívatlan vendégeket, dobáljuk be őket egy sós vízzel teli vödörbe.
Deszkacsapda: Ha leteszünk pár deszkát a kertben éjszakára, és aláteszünk pár karika nyers krumplit, reggelre nagyon sok éticsigát foghatunk. Egyszerű, de nagyszerű trükk a deszkacsapda. Tényleg nem kell hozzá más, mint pár darab deszka. Alkonyatkor a veteményes sorai közé fektessük le a deszkákat, amelyek alá hajnalban bebújnak a menedéket kereső meztelencsigák! Délután fordítsuk fel a deszkákat, és távolítsuk el róla a kártevőket!
Kávézacc: Ha nem szeretnénk érintkezni velük, szórjuk fel a kert legvédettebb részeit kávézaccal. Az éticsigának ugyanis valószínűleg nem alacsony a vérnyomása, mivel nem kedveli a kávét, így a zaccot is messzire fogja kerülni.
Akadálypálya építése: Akár akadálypályát is építhetünk a csigáknak. A fűrészpor, kőzúzalék, vagy az apróra vágott tojáshéj is kiváló lehet, mivel ezeken nem fognak keresztülmászni. Védjük a veteményesünket olyan természetes anyagokkal - apróra zúzott tojáshéjjal, fűrészporral, apró kőzúzalékkal, fahamuval, kávézaccal -, amelyen a csigák nehezebben mozognak! Végső esetben szúrós minikerítéssel is bekeríthetjük az ágyásokat.
Természetes ellenségek: Alakítsunk ki kertünkben kedvező körülményeket a csigák természetes ellenségei számára. Az indiai futókacsa igazi csodafegyver a házatlan csigák ellen. Kedvenc eledele a meztelencsiga, sőt még a petéket is szívesen fogyasztja. Mielőtt azonban bárki szaladna kacsákat vásárolni, érdemes elolvasni, mi szükséges a tartásukhoz. Szintén hatékony biológiai védekezés lehet a csigapusztító fonálférgek alkalmazása.
Növényi védekezés: Ültessünk olyan növényeket - akár veteményesünk köré védőfalként is -, melyeket ki nem állhatnak a meztelencsigák. Ilyen például a zsálya, a fokhagyma, a majoránna, a kakukkfű, a levendula, az üröm, az édeskömény, az ánizs vagy a rozmaring. A fenti módszer fordítottját is lehet alkalmazni: ültessünk virágaink vagy veteményesünk köré olyan növényeket, amelyeket imádnak a csigák, így nem fognak hamar tovább mászni és megtámadni az ágyásunkat. Azonban ebben az esetben folyton résen kell lenni, és az állatokat rendszeresen össze kell szedegetni.
Sörcsapda és egyéb csapdák: A csupaszcsigák imádják a sört. Nincs más dolgunk, mint leásni egy rossz edényt a veteményesünk földjébe, majd félig megtölteni sörrel és vízzel. Szappanos vagy sós vízzel töltött edényeket is helyezhetünk a levelek alá, hasonló módon leásva őket. Ezekbe mászás közben eshetnek bele a kártevők. Jó megoldás lehet az is, ha a csigák vonulási útjára grapefruithéjat helyezünk, majd a héjak alatt talált állatokat naponta összegyűjtjük. A boltokban számos helyen kaphatóak gyári csigacsapdák is, meztelen- és házas csigák ellen egyaránt.
Háló: Húzzunk virágainkra, veteményesünk terményeire hálót!
Az éticsiga elpusztításának következményei
Az, aki más módon, az éticsigát elpusztítva akar tőle megszabadulni, súlyos pénzbírságra számíthat. Ha valaki a védett éticsigafajból elpusztít 20 példányt, a büntetés mértéke elérheti akár a 100 ezer forintot is, sőt, egyedi mérlegelés nyomán akár még börtönbüntetéssel is járhat a tevékenysége. Az éticsigát össze tudjuk gyűjteni és el tudjuk szállítani távolabbra, ha zavar minket a kertben.