A Paprika és a Paradicsom Bogyótermésű Növények Termesztése

A paprika és a paradicsom két népszerű növény a kiskertekben, amelyek nemcsak ízletesek és sokoldalúak, hanem viszonylag könnyen termeszthetők is. Hazánkban étkezési és fűszerpaprikát, valamint számtalan paradicsomfajtát termesztenek. A burgonya és a dohány "testvéreit" tisztelhetjük e két közkedvelt zöldségfélénkben. Voltaképpen gyümölcsnek is nevezhetnénk őket, csak ízviláguk és felhasználásuk miatt kategorizálták be őket zöldségnek. Főleg a paradicsom az, akit őszibarackhoz hasonlóan, élvezettel lehet fogyasztani csak úgy, magában. Sokan még meg sem kóstolták só nélkül e jeles terményt, nekik javasoljuk, hogy mielőbb próbálják ki és kedveljék meg csökkentett nátriumtartalmú kivitelben is a paradicsomot. Egészen más ízélmény, ami először idegennek tűnhet, ám idővel ezt tartjuk majd kellemesnek.

A Paprika és a Paradicsom Botanikai Jellemzői

A paprika és a paradicsom egyaránt a bogyótermések közé tartozik. A paradicsomnövény termése a közismert zöldség, a paradicsom. Az éretten piros termések különböző nagyságúak lehetnek. A paradicsomot kívülről a hártyás bőrszövet borítja, amely alatt a húsos termésfal látható. Ennek különösen a külső része tartalmaz sok piros színanyagot (likopin). A paradicsom magjainak elnyálkásodó maghéja adja a termésfal alatt elhelyezkedő magas víztartalmú kocsonyás réteget. A paprikának a paradicsomhoz hasonlóan bogyótermése van, amelyben a magtanyán ülő magvak és a termésfal belső felszíne között egy levegővel telt üreg helyezkedik el, ezért a termést felfújt bogyótermésnek nevezzük. A pritaminpaprika metszeten jól látható a csuma felső részén elhelyezkedő szivacsos magtanya a rajta elhelyezkedő nagyszámú maggal. Az erős paprika csípősségét a magtanya kapszaicin nevű anyaga okozza. A paradicsom és a paprika gyökérzete egyaránt főgyökérzet. A paradicsomnövény Közép-Amerikából származik. Melegkedvelő, termését nyáron érleli. Ősszel a növény elhal.

Az Ültetőközeg Kiválasztása és Előkészítése

Az ültetőközeg minősége az egyik legfontosabb tényező a palántázás sikerességében. Egy jól előkészített közeg biztosítja a magok megfelelő csírázását, valamint a palánták gyors és egészséges fejlődését.

Készen kapható ültetőközeg: Palántaföld formájában vásárolhatunk készen is, amely összetételével kifejezetten a palántáknak lett összeállítva.

Házilag elkészített ültetőközeg: Ez pénztárcabarát és fenntartható megoldás.

• Tőzeg vagy kókuszrost: A tőzeg az egyik leggyakrabban használt összetevő, mivel könnyű, jó víztartó képességű, és biztosítja a megfelelő levegőzöttséget a gyökerek számára, azonban előállítása nem fenntartható.
• Komposzt: A komposzt természetes tápanyagforrást biztosít a fejlődő növények számára.
• Mikorrhiza: A mikorrhiza a gombák és a növények között kialakult szimbiózis (mutualizmus) egyik formája. Nevezik gyökérkapcsoltságnak is.

A közegnek kiegyensúlyozott tápanyagtartalommal kell rendelkeznie, különösen nitrogénben, foszforban és káliumban. Ezeket alaposan keverjük össze, és használat előtt fertőtlenítsük a közeget, például sütőben (80-100°C-on 30 percig) vagy gőzöléssel, hogy elpusztítsuk a kártevőket és kórokozókat.

A Palántázás Időzítése

A palántázás időzítése kulcsfontosságú a növények egészséges fejlődése és a bőséges terméshozam szempontjából. A paprika és a paradicsom esetében az időzítés elsősorban az éghajlati viszonyoktól és a kiültetés tervezett időpontjától függ.

• Paprika: A vetést általában 8-10 héttel a tervezett kiültetés előtt kell elvégezni. Korai hajtatáskor (melyhez fűtött termesztőberendezés szükséges) február 1. Középkorai és hideghajtatás esetén február 1. Magvetés?
• Paradicsom: A paradicsom gyorsabban fejlődik, mint a paprika, ezért 6-8 héttel a kiültetés előtt kell vetni.
• Csírázási szakasz: Ez a fázis 7-14 napig tart, a mag csírázási körülményeitől (hőmérséklet, nedvesség) függően.
• Szabadföldi termesztés: Ha a palántákat szabadföldbe tervezzük kiültetni, fontos megvárni, hogy a talaj hőmérséklete legalább 12-15°C legyen, és az éjszakai fagyok veszélye elmúlt. Május 15-e után tehát az évnek az az időszaka, amikor már nem kell félni a szabadföldi ágyások beültetésétől, különösen a hőigényes növények, például a paprika, a paradicsom, az uborka és a tökfélék esetében.

A Palánták Gondozása

Ahhoz, hogy a paprika és a paradicsom palánták egészségesen fejlődjenek, megfelelő környezeti feltételeket kell biztosítani számukra.

Fényviszonyok:

• Természetes fény: A palánták napi 10-12 óra napfényt igényelnek.
• Mesterséges fény: Ha a természetes fény nem elegendő, például télen vagy borús időben, érdemes növénylámpát használni. A LED vagy fluoreszcens lámpák energiatakarékosak és megfelelő spektrumot biztosítanak.
• Fényhiány tünetei: A palánták megnyúlása és gyenge szárképződés utalhat arra, hogy nem kapnak elegendő fényt.

Öntözés:

• Öntözési gyakoriság: A palánták ültetőközegét mindig tartsuk enyhén nedvesen, de ne legyen vizes. Ne egy megszokás szerint locsoljunk (pl.: minden este), hanem emeljük meg az ültető edényt, ha az könnyű nincs benne víz, így szükséges az öntözés.
• Túlöntözés tünetei: A túlzott vízellátás sárguló levelekhez és gyökérrothadáshoz vezethet.

Tápoldatozás:

• Tápoldatozás: Használjunk kifejezetten palántaneveléshez ajánlott, alacsony koncentrációjú tápoldatot. Palántaneveléskor célunk, hogy erős, zömök palántákat kapjunk. Ekkor magas foszfortartalmú tápanyagellátás célszerű. Kiültetés után a foszfortartalmú tápoldat a begyökeresedést, és a virágképződést segíti. Virágzásig mindenképp biztosítani kell a kiegyensúlyozott nitrogénellátást is.
• Túltrágyázás tünetei: Ha a palánták levelei égettnek tűnnek vagy torzulnak, az a túlzott tápanyagbevitel jele lehet.

Hőmérséklet és páratartalom:

• Hőmérséklet: A paprika és a paradicsom palántái számára a nappali 20-25°C és az éjszakai 15-18°C ideális.
• Páratartalom: A fiatal palánták számára a 60-70%-os páratartalom ideális.

A Palántanevelés Alapvető Módszerei

A palántanevelés gondos tervezést és odafigyelést igényel, de néhány egyszerű módszerrel nagyban növelhető a siker esélye.

• Vetésmélység: A magok mérete határozza meg a vetés mélységét. A paprika és a paradicsom magjait általában 0,5-1 cm mélyre kell vetni. Joghurtos poharakban is nevelhet palántát, ha a poharak alját kilyukasztja, megtölti őket laza, tápanyagban dús talajjal, és 2-3 szem magot vet el kb. 1,5 cm mélyre. Alakítson ki vízelvezető drénréteget!
• Magtávolság: Fontos, hogy a magok ne kerüljenek túl közel egymáshoz, mivel a zsúfoltság gyenge növekedést és betegségek kialakulását eredményezheti.
• Mérsékelt öntözés: A palántákat ne öntözzük túl, de ne is hagyjuk kiszáradni.
• Fokozatos edzés: Kiültetés előtt a palántákat fokozatosan szoktassuk a kinti körülményekhez. Kezdjük napi 1-2 órás szabad levegőn való tartózkodással, majd fokozatosan növeljük az időtartamot egy héten át.

Gyakori Problémák a Palántanevelés Során

A palántanevelés során számos kihívással szembesülhetünk, amelyek akadályozhatják a paprika és a paradicsom egészséges fejlődését.

• Megnyúlt palánták: A fényhiány a leggyakoribb ok. Ha a növények nem kapnak elegendő fényt, megnyúlnak a fényforrás felé.
• Túlöntözés: Sárguló levelekhez és gyökérrothadáshoz vezethet.
• Túltrágyázás: Égettnek tűnő vagy torzult levelek jelezhetik.
• Kártevők és betegségek: Figyelni kell a levéltetvekre, hernyókra és más kártevőkre. A gyakori problémák gyors felismerése és hatékony kezelése hozzájárul a palánták egészséges fejlődéséhez. Sárguló levelek a paprikán: kártevő vagy a túlöntözés jele? Az egészséges leveleknek mélyzöld színűnek kell lenniük, barna foltok vagy bármilyen folt nélkül. Különösen figyeljünk a levél aljára, ahol általában levéltetvek és fehér molyok találhatók. A torz levelek atkák vagy atkák jelenlétére utalnak, de ezek szabad szemmel nem láthatók. A fenti kártevők esetében azonnal hatékony permetezést kell alkalmazni, mivel az egész növényt nagyon rövid idő alatt elpusztíthatják. Ma már kémiai vagy biológiai alapú szerek széles választéka áll rendelkezésünkre. A permetezés elvégzésekor igyekezzünk a levél aljára juttatni. A levelek csak felülről történő permetezése hatástalan.

A Palánták Kiültetése

Amikor a paprika és paradicsom palánták elérik a megfelelő fejlettségi szintet, készen állnak arra, hogy kiültessük őket a szabadföldbe vagy fóliasátorba.

Kiültetés előtti teendők:

• Hőmérséklet: A paprika és paradicsom melegigényes növények, ezért csak akkor ültessük ki őket, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 15-18°C-ot, és az éjszakai fagyok veszélye elmúlt.
• Edzés: A palántákat kiültetés előtt fokozatosan szoktassuk hozzá a kinti környezethez. Kezdjük napi 1-2 órás szabad levegőn való tartózkodással, majd fokozatosan növeljük az időtartamot egy héten át.

Ültetési mód:

• Ásólyukak kialakítása: Készítsünk 20-25 cm mély és széles gödröket, amelyek elegendő helyet biztosítanak a gyökereknek. Ássunk egy gödröt kapa mélységig. Miután a víz beszívódott, öntsünk egy evőkanál granulált természetes trágyát (pl. tyúk- vagy juhtrágyát) a gödör aljára, és fedjük be jó minőségű komposztfölddel vagy tőzeges aljzattal kb. 5 cm vastagon.
• Palánták behelyezése: Óvatosan vegyük ki a palántákat a cserépből vagy tálcából, ügyelve arra, hogy ne sérüljön a gyökérzet. Helyezzen egy jó minőségű palántát a gödörbe anélkül, hogy meghajlítaná, amíg az első valódi levelek meg nem jelennek (a növényen az első két levél csírázik, ezt követik a valódi levelek).
• Öntözés: A frissen kiültetett palántákat rendszeresen öntözzük, különösen száraz időszakokban. Miután a talaj megülepedett, öntözze meg a talaj felszínét kb. 1 liter vízzel, majd egy hétig ne öntözze a palántát, hogy a gyökereket a víz lefelé húzza. Mire a palánták termést hoznak, már öntözni kell. A reggeli időpont ideális, az első napsugaraknál öntözzük a növényeket, gyakran már reggel 6-7 órakor. Mindenesetre a vízzel való érintkezést a növénnyel a lehető legkevesebbre kell csökkenteni, csak a gyökerekig öntözzük, és ne hideg vízzel. Langyos vizet használjunk.
• Tápanyagpótlás: A kiültetést követően 2-3 héttel kezdjük el a növények tápoldatozását.

Távolságok és Elrendezés

A palánták kiültetését mindenképp előre meg kell terveznie. A paprikát és paradicsomot ne ültesse túl közel egymáshoz, mivel a zsúfoltság gyenge növekedést és betegségek kialakulását eredményezheti.

• Paprika:

  • Determinált fajtáknál: négyzetméterenként 12-15 tő javasolt. A tőtávolság 20 cm. A sortávolság ágyásos elrendezésnél 30 cm. Az ágyások közötti távolság 60 cm. Ikersoros elrendezésnél a sortávolság 25 cm.
  • Folytonos növekedésű fajták: tőtávolsága 25 cm. A sortávolság ágyásos elrendezésnél 40 cm. Az ágyások közötti távolság 60 cm. Ikersoros elrendezésnél a sortávolság 25 cm.
  • Balkonládában: a paprika palántákat 15-20 cm tőtávolságra ültesse!

• Paradicsom:

  • A paprikatöveket kb. 20-30 cm-re ültesse egymástól, ehhez azonban ismerni kell a paprikafajta növekedését, végleges méretét is figyelembe kell venni.

Hajtatás (Fóliasátorban Termesztés)

Ha van termesztőberendezése, akkor hajtatással is könnyű dolgunk van vele, ha pár fontos alapszabályt betartunk.

Időzítés:

• Korai hajtatásnál: február 1.
• Középkorai hajtatásnál: február 1. és április 15.
• Hideghajtatásnál: április 15. és május 15.

Fajta kiválasztás:

• Középkorai hajtatáshoz folytonos növekedésű fajtákat válasszon, illetve egyes determinált fajták is megfelelőek.

Előkészítés:

• A palánták ültetése előtt készítse elő a termesztőberendezést! Fertőtlenítse a vázszerkezetet, és a talajt! Gondoskodjon a megfelelő tápanyag utánpótlásról!
• A palántaneveléshez a tervezett ültetési időpont előtt 6-8 héttel szükséges elvetnie a magokat szaporítóládába (szórva, vagy sorba), tápkockába, műanyag poharakba, vagy műanyag tálcákba (szemenként).

Elrendezés:

• A paprika fóliasátorban történő termesztésénél a legcélszerűbb az ágyásos, vagy ikersoros elrendezés. Megkönnyíti az ápolási munkák és a szedés végzését!

Ápolás:

• A palántának ültetőkanállal készítsen gödröt, és abba ültesse el a paprikapalántát!
• A palánták fóliasátorba ültetése után az ápolási munkák, melyeket el kell végeznie a siker érdekében: az öntözés, szellőztetés, (ha szükséges - hajtatási módtól függően- fűtés), talajápolás és növényvédelem.
• A paprika egyszáras termesztéstechnológiájú hajtatásához támberendezést kell létesítenie. A támrendszert úgy kell kialakítani, hogy a paprikasorok felett 2 méter magasan drótot kell kifeszíteni. Ezeket a drótokat keresztirányban oszlopokhoz rögzített huzalok támasztják alá. A növények felkötözéséhez többszálas műanyag zsinórt használjon! A zsineget csúszókötéssel rögzítse a felső támrendszeren, majd lent lazán kötözze a paprikatőre, (figyelembe véve a növény szárának vastagodását).

Paprika Metszése és Gondozása

A paprika esetében is fontos a metszés. Az 5-7 cm magasságot elérő első hajtások közül ki kell választani a legszebbet, és a többit tőből el kell távolítani. Ezt vezesse függőlegesen a zsinór mellett! Az alsó részeken akkor kezdje el a felesleges hajtásrészek eltávolítását, mikor már 90-110 cm hosszúak. Erős növekedés esetén az első elágazás alatti levélhónaljakból is fejlődhetnek hajtások. Ezeket tőből távolítsa el!

• Tápanyagigény: Virágzásig biztosítani kell a kiegyensúlyozott nitrogénellátást, míg a termésképzés alatt a paprika káliumigénye nő meg. A kalcium hiánya csúcsrothadást okoz, de figyelni kell a paprika folyamatos mikroelem ellátására is. A tenyészidőszak végén a tápanyagigénye csökken.
• Öntözés: A paprika nem igénytelen növény. Nagyon fontos, hogy rendszeresen öntözzük. Nem elég, ha csak ímmel-ámmal locsolgatjuk, bőséges vízellátásra van szüksége. A paprikának a paradicsomhoz képest sekély gyökerei vannak, így a paradicsommal ellentétben nem tudnak nagyobb mélységből vizet biztosítani, ezért a paprika esetében nagyon fontos a rendszeres és bőséges, legalább heti háromszori öntözés.
• Kapálás és trágyázás: Két héttel a palánták kiültetése után el kell végezni a paprika első kapálását. Ez egy nagyon fontos művelet a gyomoktól való megszabadulás érdekében, de a legfontosabb a kapálás fő haszna a talaj levegőztetése és átszellőztetése, ami rendkívül fontos a növény fejlődése szempontjából. A kapálást a szezon során kétheti időközönként meg kell ismételni. Az első kapálás után kezdjük meg a növények első trágyázását is. Erre a célra elsősorban biológiai trágyát (juh- vagy csirkeürüléket hígított formában) igyekszünk használni.
• Első virág eltávolítása: Amikor az első három virág kialakul a növényen, javaslom, hogy távolítsuk el őket. Ha elszalasztottuk, és már kis termések képződtek, akkor azokat minél hamarabb le kell szedni. Ez nagyon fontos a termés erőteljes növekedése szempontjából. A növekedés korai szakaszában arra törekszünk, hogy a növényen elsősorban a zöld anyag képződjön, amely a gazdag termés alapja.
• Támrendszer: A folyton növő paprika esetében nagyon fontos, hogy ne bokrosodhasson túl a növény. Így ugyanis nem lesz elég energiája virágozni, és termést növeszteni.

Paradicsom Kacsozása és Gondozása

Fontos, hogy ne hagyjuk abba a paradicsom hónaljhajtásainak eltávolítását júliusban sem. Akár ki is törhetjük, vagy ki is metszhetjük, a lényeg, hogy ne feledkezzünk meg róla, hiszen ezáltal sokkal nagyobb és tökéletesebben érett paradicsomokat szüretelhetünk. A kacsozás, vagyis a paradicsom metszése sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk. A titka, hogy hetente törődjünk vele, mert akkor nem tud túlságosan fejünkre nőni a növény.

• Determinált fajtáknál: Nem kell kacsozni. Ennek az az oka, hogy ezek bokros növekedésű paradicsomok, így miután elértek egy bizonyos magasságot, már nem növekednek tovább, így termést sem fognak hozni ekkor. Ezért, ha még meg is metsszük őket, még kevesebb lesz rajtuk a termés.
• Nem determinált növekedésű fajtáknál: Nagyon fontos a kacsozás. Ha ugyanis ezt nem tesszük meg, óriási lombot fog növeszteni, amiben jóval kisebb termések lesznek, és azok sem tudnak jól megérni, hiszen a növényt nem járja át a levegő és a napfény. Nem is beszélve a rengeteg betegségről és kártevőről, amelyek sokkal könnyebben támadják meg a paradicsomot, ha nem gondozzuk megfelelően.
• Metszés szabályai:
  • Soha ne metsszük le a legmagasabban növő virágokat, hiszen ezáltal megállna a növény növekedése, így oldalirányban terjeszkedne, és bokrosodna.
  • A hónaljhajtásokat még akkor metsszük le, amikor azok kicsik, hiszen egyrészt így sérül meg legkevésbé a növény, és így von el minél kevesebb energiát a terméstől.
  • Ne csak a hónaljhajtásokat távolítsuk el, hanem azokat a fattyúhajtásokat is, amelyek a növény tövénél nőnek.
  • A paradicsomot kora reggel metsszük meg, mert ilyenkor még nem puhulnak fel a napfénytől. Később már jóval nagyobb a növény sérülésének veszélye.
  • Mindig válasszuk ki a főhajtást és a fő oldalágakat, és ezután már könnyebben találjuk meg a metszésre alkalmas hónaljhajtásokat.
  • A hónaljhajtásokat a legegyszerűbb a hüvelyk- és mutatóujjunkat összecsípve eltávolítani. Ha viszont már vastagabbak a hajtások, inkább metszőollót vagy kést használjunk, hogy minél kisebb legyen a sebzési felület.
  • Ha egy második főhajtás hajt ki a földből, azt is távolítsuk el. Akár máshová is elültethetjük, így önálló növényként hozhat majd termést.
  • A magas paradicsomfajtákat, hogy a legnagyobb termést adják, általában két hajtáson termesztik. Ha két hajtáson akarjuk termeszteni a paradicsomot, akkor nem törjük le az első virágzat alatti oldalhajtást, ahogy az az ábrán látható. Az első virágzat alatti hajtás a legerősebb (ez hozza a legtöbb gyümölcsöt), ezért meghagyjuk.
• Tápanyagpótlás: A paradicsom a nyár folyamán akár kétszer, háromszor is kaphat tápoldatot. Nagyon meg fogja azt hálálni. Én a természetes paradicsomtrágyát - a juhtúrót - ajánlom. Ez a paprikához is használható. Úgy készítek belőle fermentet, hogy 1 kg granulált juhtrágyát 10 liter vízben feloldok. Ezt 10 napig hagyom erjedni, időnként megkeverve. Így egy koncentrátum keletkezik, amelyet felhasználás előtt 1:10 arányban vízzel kell hígítani. Mielőtt a trágyát a növény gyökerére öntenénk, jól öntözzük meg a növényt, hogy a hajszálerek megnyíljanak, és a gyökerek jobban fel tudják venni a trágyát. A paradicsomot 10 naponta egyszer javaslom ilyen módon trágyázni. Ezen a juh- vagy tyúktrágyán kívül jó tapasztalataim vannak a házi készítésű csalántrágyával is, amelyből ugyanezen az elven ferment is készül.
• Kalciumpótlás: Ha egy nagy, rothadó folt látszódik a bogyó alsó, földhöz közelebbi részén, amelyen később penészréteg keletkezik, akkor ez sajnos a paradicsom csúcsrothadása. Ennek oka egy fejlődési rendellenesség, amelyet a kalcium hiánya okoz. A kalciumnak fontos szerepe van a sejtnövekedésben és a sejtfal megfelelő kialakulásában. Nem az a baj, hogy nincs kellő mennyiségű kalcium a talajban, hanem az, hogy a növény nem tudja azt felvenni onnan. Ha a talaj kiszárad két öntözés között, vagy a talaj túlságosan felmelegszik, illetve, ha túl sok tápoldatot vagy műtrágyát adtunk a növénynek, mind előidézhetik ezt az állapotot. Sajnos azokon a bogyókon, amelyeken már megjelent a csúcsrothadás, nem tudunk segíteni, de azzal, ha megszüntetjük a kiváltó okokat, könnyedén el tudjuk kerülni. Így hát, öntözzük rendszeresen a paradicsomot, mulcsozzuk a felszínt, hogy ne száradjon ki olyan gyorsan, és ne melegedhessen fel olyan könnyedén. És persze tartsuk be a tápoldatozás mennyiségi és gyakorisági kitételeit. A kalciumpótlás lesz még az, ami főleg a paradicsomnál, de paprikánál is gondot okozhat. Ennek egyik legtermészetesebb módja a meszezés lehet.
• Levél eltávolítása: Sokan tépik le a paradicsom leveleit, hogy a növény több fényt kapjon, és a gyümölcs jobban érjen a napon. Mi soha nem törjük le a leveleket, amíg nem egészségesek, nem sárgultak és nem rozsdafoltosak. Fontos funkciókat látnak el a paradicsom növekedése során, és megvan a helyük a növényen. Semmiképpen sem árnyékolják a gyümölcsöt, sőt, éppen ellenkezőleg, a legjobb ízt adják a gyümölcsnek.

Talajjavítás és Fajtaválasztás az Ökológiai Termesztéshez

Sokszor az sem mindegy, hogy házikerti szinten vagy gazdasági szinten szeretnénk ökológiai termesztésre átállni.

• Fajtaválasztás: A fajták között érdemes a figyelmünket az un. rezisztens fajták felé fordítani. Sok fajtánál jelölve is van, hogy ajánlják-e egyáltalán ökológiai termesztésre vagy sem. Egy fitoftóra-érzékeny fajtánál meg fog gyűlni a bajunk a növényvédelemmel, de ugyanúgy azok az intenzív fajták sem megfelelőek, ahol a tápanyagigény rendkívül magas. A számunkra eddig leginkább bevált fajták saját fajtaszelekciók, melyek korábbi alapjait talán a San Marzano fajtákra lehet visszavezetni. A Reinsaat fajtái fémzárolt vetőmagként kapható fajtáival bátran lehet kísérletezni a biogazdálkodásban való induláskor. Jelenleg nincsenek olyan paradicsomfajták, amelyek teljesen ellenállóak lennének a foltossággal szemben, de vannak olyan fajták, amelyek fokozottan ellenállóak a foltossággal szemben. Ajánlom például az Orcado F1, Tipo F1 vagy a Bejbino F1, Sonet F1 (ovális alakú) fajtákat.
• Talajvizsgálat és -javítás: A talaj és a csapadék mennyisége az, ami a tápanyag-utánpótlást meghatározza alapvetően. A nagyon gyenge homoktalajokon merész döntés biogazdálkodásra adni a fejünket. A tápanyagok hasznosulása nagyban függ a talajtól is. Egy 40 Arany-koronás talajon szinte elvetjük a magot és minden megterem. De egy homoktalajon ez már messze nem ilyen egyszerű. Első lépésként a talajt vizsgáltassuk meg és még termesztés előtt töltsük fel szerves és szervetlen anyagokkal. Gondoljunk itt a hasznos mikroorganizmusokra, az NPK mellett a többi elemre is. Mikroorganizmusok bevitelére a komposzt is beoltható pl.
• Komposztálás: A komposztálás és a kész komposzt kijuttatása az egyik legkézenfekvőbb megoldás a talajjavításra.

Betakarítás és Felhasználás

A paprika betakarítása egy igencsak nagyszerű feladat, és több hullámban végezhető, szinte folyamatosan egészen őszig.

• Érési idők:

  • Gazdaságilag érett paprika: még nem teljesen érett, sokszor nem érte el a végleges, fajtára jellemző színét, de már finom, ropogós, és nagyon jól betakarítható és feldolgozható.
  • Biológiailag érett paprika: akkor szedjük le, ha ténylegesen megérik, általában pirossá vagy sárgává válik, kissé megráncosodik, a húsa kissé megpuhul.

• Egészségügyi előnyök:

  • Paprika: A zeaxantin a paprikában található vegyület, mely (a benne szintén megtalálható luteinnel együtt) az éles látásért felelős; e tekintetben értékesebb, mint a zöld leveles zöldségek. Magas C-vitamin tartalmánál fogva ezt a hatását még tökéletesebben ki tudja fejteni. A kapszaicin a benne található másik vegyület, melynek jótékony hatása nem merül ki a vérbőség fokozásában. A daganatsejtekben segít elindítani a programozott sejthalált, ami általában a rákos sejtekben nincs meg, ezért is képesek elszaporodni.
  • Paradicsom: A likopinjáról mindenki tudja, hogy daganatok kialakulását megelőző hatással bír.

• Kulináris felhasználás: Felhasználásukkal ízletes ételek készíthetők: lecsó, töltött paprika, és a nyári paprikás krumpli, mely mindig tartalmazzon paprikát, paradicsomot! A spanyolok nemzeti eledele, a gazpacho a két zöldségen kívül uborkát, néhol cukkinit, kevés hagymát, fokhagymát, citromlevet, bazsalikomot és olívaolajat tartalmaz. A hagyományos lecsót mindenki ismeri, ám ennek a nemes éteknek létezik egy ugyanolyan finom, csak még egészségesebb változata: a lecsó-saláta! Tetszés szerinti mennyiségű paprikát, paradicsomot és némi lilahagymát hajszálvékony karikákra vágunk, kevés zúzott fokhagymával elkevert extra szűz olívaolajjal meglocsoljuk, apróra vágott zöldpetrezselyemmel meghintjük, és legalább egy órára hűtőbe tesszük, hogy összeérjenek az ízek. Ha túl töménynek érezzük, lazíthatjuk bármilyen zöldsalátával. Olaj nélkül is készíthető, ekkor tálalásnál megszórhatjuk szeletelt mandulával vagy dióval. Önmagában is kiváló frissítő fogás, de grillezett halak, húsok körete is lehet, illetve tepsis burgonya vagy tésztás-rizses étel mellé is illik.

Szeptember végéig még nagyon sok ízletes, hazai, szabadföldi paprikát és paradicsomot ehetünk, éljünk az alkalommal! A szezonon kívül kapható, melegházi import termékek sem zamatukban, sem beltartalmi értéküket tekintve nem tartoznak a legjobbak közé (nem is beszélve arról, hogy esetenként több ezer kilométert utaztatják őket, míg ideérnek hozzánk, így széndioxid-terhelésük is jelentős).

Balkonon és Erkélyen Történő Zöldségtermesztés

Nem kell sok, kevés is elég a jó érzéshez. Gyerekekkel is remek elfoglaltság. Az erkélyen történő zöldségtermesztésnek számos előnye van. Természetesen az ilyen termesztésből származó hozamok alacsonyabbak a hagyományos kerti termesztéshez képest. De óriási előnye van annak, ha valaki a munkából hazatérve az erkélyén ültet valamit. Kiszellőzteti a fejét, lefoglalja a kezét. A hagyományos paradicsom és paprika mellett kevésbé hagyományos balkonzöldségeket is termeszthetünk az erkélyen, például zsákos burgonyát. Vagy babot, ami nyáron árnyékot is ad. Ültethetünk karalábét vagy borsót is cserépbe.

tags: #a #paprika #es #a #paradicsom #bogyotermes