A tanú: Amikor a gombócot is megzabálja a rendszer

Bacsó Péter 1969-ben készült, egykor betiltott kultikus filmszatírája, „A tanú” nemcsak a magyar filmtörténet egyik legfontosabb alkotása, hanem a közbeszédbe is szállóigéket adott, amelyeket generációk idéznek a mai napig. A remek forgatókönyvnek és többek között Kállai Ferenc, Őze Lajos és Both Béla felejthetetlen alakításainak köszönhetően a film mondatai beégtek a kollektív emlékezetbe. A „nemzetközi helyzet egyre fokozódik” vagy „az élet nem habostorta” mondatok túlnőttek eredeti kontextusukon, és általános bölcsességekké váltak. Bacsó Péter filmjével nemcsak kultuszfilmet alkotott, hanem a magyar társadalom önértelmezésének részévé vált.

A betiltás és a diadalút: Egy film, ami 10 évig pihent dobozban

„A tanú” eredetileg 1969-ben készült el Bacsó Péter rendezésében, de a Rákosi-rendszer túl merész kritikája miatt 10 évig betiltott film volt. Elkészülte után - bár a Rákosi-rendszerről szól, mégis túl korainak tűnt - azonnal betiltották. Tíz évig „dobozban pihent”, és annak eltelte után 1979-ben is csak azért mutathatták be, mert külföldön a Betiltott filmek Fesztiváljára készültek. 1981-ben még a XXIV. Cannes-i Filmfesztiválon is szerepelt, de nem versenyfilmként.

„A tanú” évek alatt kultuszfilmmé érett. Az első legális vetítések egyike egy Bacsó-vígjátékszemle keretében zajlott, a József körút 63. szám alatti Bányász moziban, 1977-ben. Később a Nagymező utcai Tinódiban vetítették hosszú hetekig, hónapokig. A Tinódi moziban a bemutató vetítés időpontja 1979. június 6. Mától, azaz november 8-ától látható újra a mozikban Bacsó Péter 1969-es egész estés kultuszfilmje, A tanú.

A történet: Pelikán József odüsszeiája a szocializmus abszurditásában

A film az 1950-es években játszódik. A főhős, Pelikán József, a jámbor dunai gátőr egyedül neveli gyerekeit, mivel neje megszökött egy - román - uszálykormányossal. A történet a hithű kommunista Pelikán abszurd kalandjait követi nyomon, akit akaratán kívül rángat bele a személyi kultusz korszakának hazugságrendszere.

A feketevágás és a börtön

A film elején Pelikán nem tud a boltban húst venni gyermekeinek, ezért otthon bejelenti: „Dezsőnek meg kell halnia” - vagyis titokban le kell vágniuk a pincében nevelt egyetlen disznajukat, ami akkor illegális, ún. feketevágásnak minősült. A tervet végrehajtják: mialatt a Pelikán gyerekekből álló őrs énekpróbát tart (Ej, haj, száll az ének…), a pincében az apa levágja Dezsőt, és a dal hangja elnyomja a disznó visítását.

Másnap a folyóparton Pelikán találkozik egy régi illegális kommunista elvtársával, Dániel Zoltánnal, aki most már miniszter, és éppen horgászik. Eközben a vízbe esik, ám Pelikán kimenti, majd hazaviszi. Otthon egy „komoly, névtelen, géppel írott feljelentés” miatt ismét ott a rendőrség. Dániel nagy hévvel magyarázza a szervnek, hogy hibát követnek el: Pelikán régi kommunista, mindenkin segít, sose szegne törvényt; őt is elbújtatta a nyilasok elől a második világháborúban - és mielőtt Pelikán közbeléphetne, megmutatja az asztal alatti pincelejárót a törvény őreinek, ahol szépen tálba rakva kínálják magukat az illegálisan levágott disznóból készült ínyencségek. Pelikánt feketevágás miatt letartóztatják és bebörtönzik. Pelikán börtönbe kerül, és itt találkozik az egykori rendőrségi verőember Gulyással, aki még ’44-ben kiverte az összes fogát. Majdnem összeverekednek, amikor belép szobatársuk, egy katolikus püspök.

Nem sokkal ezután Pelikánt meglátogatja a lánya is, aki megnyugtatja: múltjára való tekintettel lehet, hogy enyhe büntetést kap, hacsak nem éppen vele akarnak példát statuálni, merthogy „szocialista jog, meg minden”. Lehet, hogy védőügyvédje(!) a legsúlyosabb ítéletet fogja kérni, mivel a statuálás a fontos.

A "megbízható káderek" útja: Uszodaigazgatóból Narancskutató Intézet vezető

Pelikán végül titokzatos módon hazakerül. Találkozik egy Csetneky nevű földijével is (aki már ’42-ben is feljelentette). Egyik este érte jön „egy nagy, fekete autó”, és az elviszi egy titokzatos helyre, a még titokzatosabb Virág elvtárshoz. Virág elvtárs megvendégeli és elmondja neki, hogy „a nemzetközi helyzet egyre fokozódik”, hogy „az osztályharc élesedik”, és „az élet nem (egy) habostorta”. Sajátos konspiratív modorában azt magyarázza Pelikánnak, hogy a kommunizmus és a kapitalizmus közti harc egyre durvul, ezért óriási szükség van megbízható, régi kommunistákra, minél több társadalmi poszton - hiszen „ahol nem vagyunk mi, ott az ellenség”. Ennek értelmében megbízza, hogy legyen a Fedett Uszoda igazgatója, valamint közli vele, hogy „egyszer majd kérünk magától valamit…” Pelikán hiába szabadkozik, hogy „én kérem ideológiailag nem vagyok elég képzett”, a kérés az kérés.

Másnap Pelikán fagyizni viszi a gyerekeit. Amikor hazatérnek, már várja őket a látogatóba érkezett Virág elvtárs és az ő „két fia”. Pelikán munkába áll mint uszodaigazgató. Amikor a „Fedetthez” ér, iszonyú sort lát. Kérdezi a jegyszedőtől, hogy miért nem engedi be az embereket. A jegyszedő bizalmasan odasúgja, hogy odabent úsznak. Pelikán erre bemegy tájékozódni. Mivel nem ismeri fel Bástya elvtársat a legfőbb hadügyért, utasítja a jegyszedőt, hogy mindenkit engedjen be, hiszen van jegyük. A tömeg felszabadultan a medencébe ugrál, de ezzel veszélyeztetik Bástya elvtárs biztonságát. Az ávós testőrök, ruhástul vízbe ugorva, „kimentik” őt a forgatagból.

A börtönben újra találkozik a püspökkel és Gulyással. Ismét elengedik, de este megint elviszi a „nagy, fekete autó” Virág elvtárshoz, aki elmondja neki (miközben lehordja titkárnőjét, akinek (térdig érő) „kurta szoknyája” van: „hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának”), hogy Bástya elvtárs már megbocsátott, mivel minden a jegyszedő hibája („A jegyszedőt internáltuk…”). Ezután kinevezi Pelikánt az Angol Park igazgatójává. „De miért pont Angolpark? Miért nem Vidámpark? Vagy Viccpark?” - kérdi Pelikán. „A torkánál ragadta meg a kérdést… Angol Park? Hogy az angol imperialista világbirodalom röhögjön a markába!? Egy frászt! Vidámpark!”

Pelikán teljesen átszervezi a Vidámparkot. Nincs többé Szellemvasút… helyette lesz a SZOCIALISTA SZELLEM VASÚTJA, táncoló csontvázak helyett bilincseiket törő proletárokkal. Bástya elvtárs elsőként utazik végig az átalakított szellemvasúton, de a saját képét kísérő sikolytól elájul. Bástya elvtárs az ún. Új munkaköre a Narancskutató Intézet vezetése lesz.

A magyar narancs: „Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk”

Amikor Bástya elvtárs az Intézetbe látogat, az ünnepség előtt Pelikán gyerekei megeszik a termést, az egyetlen érett narancsot. Virág elvtárs ekkor egy citromot csúsztat oda Pelikánnak, s azt szolgálják fel Bástya elvtársnak. „Mi ez?” - kérdi Bástya elvtárs csodálkozva, meglehetősen fancsali képpel. Pelikán Virág elvtárs megerősítésére megismétli: „Narancs. Ez az új magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk.” - feleli Pelikán.

A koronatanú és a politikai fordulat

Virág elvtárs pedig kér végre valamit. Pelikánt megkínálja minyonnal, és elmondja, hogy azt szeretnék, ő legyen a koronatanú a Dániel Zoltán miniszter elleni koncepciós perben, akit kémkedéssel vádolnak. „Dániel mindent bevallott” - mondja Virág elvtárs. „Mindent?” - kérdi Pelikán. „Mindent.” - ismétli nyomatékkal Virág. Pelikánnak összezavarodik a valóság és a kitaláció, de végül a párt szava lesz az erősebb.

Pelikánt elkezdik felkészíteni a perre. Orvosi vizsgálaton vesz részt, lúdtalpbetétet és beszédképzési órákat kap, felöltöztetik, betanítják neki a szöveget, tudományos alapossággal alakítják ki rajta a becsületes, de az ellenség által megtévesztett proletár szerepét. Akkor is betanult szöveget mormolja, amikor a tárgyalásra készülése miatt felügyelet nélkül maradt gát átszakad, és mindent elönt a Duna. A házukból kiöntött lakosságnak Virág elvtárs bölcsességét recitálja: „Na ja, az élet nem (egy) habostorta.” (ez nem teszi túl népszerűvé).

Mivel Gulyás, a volt rendőrségi pribék is fontos tanúja a tárgyalásnak, Pelikán teljesen összezavarodik, felháborodásában elfelejti a betanult szöveget, a bíró legnagyobb meglepetésére nem tesz terhelő vallomást Dániel ellen. Összeszólalkozik viszont Gulyással a szembesítéskor, nyilas pribéknek nevezi. Gulyás erre szemrebbenés nélkül módosítja vallomását, Pelikánt is összeesküvőnek nevezi, akit később ezért halálra ítélnek.

A kivégzés és a „Nem baj!”

Mire eljön a kivégzés reggele, hirtelen változás áll be a politikában (minden bizonnyal a Sztálin halála utáni néhány könnyebb hónapra való utalás), sem a hóhér, sem a helyettese, sem a helyettes helyettese nem jelenik meg a kivégzésen. Pelikán már kint áll az akasztófa alatt, de a hóhér csak nem érkezik meg. A börtönőrrel együtt hívogatják az ítéletvégrehajtót: - „Dr. Kotász! Dr. Kotász!” Ezzel felriasztják álmából a börtönigazgatót, aki végül rájön, hogy valami itt sem stimmel.

Pár év múlva a tömött 6-os villamoson Pelikán újra találkozik az azóta mellőzött Virág elvtárssal, aki morcosan kijelenti: „Nem baj! Nem baj. Visszasírnak még maguk engem!”

Az örökzöld idézetek: A magyar szocializmus szállóigéi

„A tanú” sok-sok mondata szállóigévé vált, köszönhetően a remek forgatókönyvnek és a felejthetetlen alakításoknak. Ezek az idézetek ma is élnek a magyar közbeszédben, tükrözve a film örökérvényű mondanivalóját.

Kedvenceink a filmből:

1. „A tények makacs dolgok!"
2. "Én csak azt mondom, Pelikán elvtárs, a nemzetközi helyzet egyre fokozódik."
3. " - Isten hozott, fiam! - Meg egy fekete autó, Szentatyám."
4. " - Gogolák elvtársnő, egy pillanatra! Ez egy új szoknya magán, igaz? - Új, Virág elvtárs. - Kurta. Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának!"
5. "Az élet nem habostorta."
6. "Tudja, Pelikán elvtárs, egyszer majd kérni fogunk magától valamit."
7. "- Azért van egy kis rossz érzésem. Miért kell ekkora felhajtást csinálni? Mégiscsak becsaptuk az embereket. - Ugyan, kit csaptunk be? Magunkat? Mi tudjuk, miről van szó. A kutatókat? Azok örülnek, hogy plecsni van a mellükön. A széles tömegeket? Azok úgyse esznek se narancsot, se citromot, de boldogok, hogy velünk ünnepelhetnek. Az imperialistákat? Ühüm, azoknak alaposan túljártunk az eszén. Nem szeretnék most a helyükben lenni! Kiadtuk a jelszót: legyen magyar narancs! És lett magyar narancs. Mi nem ígérgetünk a levegőbe, Pelikán."
8. " - Mi ez? - Narancs. - Narancs?! - Az új magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk."
9. " - Nem akarja még egyszer átnézni a vallomását, Pelikán? - Nem, annyit gyakoroltuk az elvtársnővel, nem akarom! - Egy kis frissítés sosem árt, jó pap holtig tanul. Tudja, ki mondta ezt, Pelikán? - Tudom, tessék ideadni! - Mi egy nagyon szép vallomást várunk magától, Pelikán elvtárs! - Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet! - Ejnye, az álmatlan éjszakák…"
10. "Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes jövőnkben sem bízik."
11. „Mutasson nekem egyetlen embert ebben a tetves országban, akire ha kell, 5 perc alatt nem bizonyítom rá, hogy bűnös!"
12. „ - Pelikán József vagyok, bocsánat a zavarásért, engem kellene felakasztani. - Pelikán, Pelikán… Micsoda kupleráj van itt! Hát gratulálok, magát rehabilitálni fogják."
13. " - Nem baj, visszasírnak még maguk engem!"
14. „Ne humorizáljon!"
15. „A jegyszedőnek az anyja egy malomtulajdonos kulák szeretője volt. Spongya rá!"
16. „Ne mondjon semmit. Mi úgyis tudunk mindent. (…) Ezt a zakót például 1938-ban varrták. Angol szövet, 85%-os gyapjú. A kémek nem úgy dolgoznak, hogy gyanút keltsenek. Épp ellenkezőleg!"
17. „Nincs homok??!! Akkor csinálunk, elvtársam! Nekem homok legyen a föld alól is!"
18. „A torkánál ragadta meg a kérdést Pelikán elvtárs… Angol Park? Hogy az angol imperialista világbirodalom röhögjön a markába?? Egy frászt!! Vidámpark!"
19. „Ezeken lovagol maga? Amit a vaksi szemével lát? A süket fülével hall? A tompa agyával gondol?"
20. „Nincs mit tenni. Doktor Kotász!"
21. „Te jelentettél fel, Csetneki?"
22. „Virág elvtárs megmondta: az osztályharc élesedik."
23. „Az a gyanús, ami nem gyanús."
24. „Hát Isten veletek, fiúk!"
25. „Ha Bástya elvtárs tábornoki egyenruhában úszott volna, megismertem volna. A piros stráf miatt."
26. „Ávós: Ezredes elvtárs, elfogyott a lőszer! De van még két kézigránátom."
27. „Bástya elvtárs: Mi ez? Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni?"
28. „Bástya elvtárs: Szerénység! Ne tömjénezze magát! Szerénység!"
29. „Börtönőr: A gombócot is megzabálta, a bort is megitta, ki se végzik, dohányt is kap, egy brancs maguk, ne is tagadja! Na mit romantikázik itt?"
30. „Rendőr: Jelentem, nem értem."
31. „Pelikán: A duma bojkottja?"
32. „Pelikán: Áh, ne politizáljunk."
33. „Pelikán: Nem ehetjük meg az aranytyúkot."
34. „Pelikán: Végtelenül sajnálom az ügyet, Virág elvtárs, de hát én jó előre megmondtam, hogy én ideológiailag nem vagyok elég képzett. Mert ha például Bástya elvtárs tábornoki egyenruhában úszkál abban a medencében, csak megismertem volna a vörös stráf miatt, és akkor megóvtam volna a sprickoló tömegektől. De így abban a gatyában olyan furcsán nézett ki, hogy hát talán a… fénytörés miatt."
35. „Virág elvtárs: Bástya elvtárs már megbocsátott. Pelikán: De hát ő nem tehet semmiről! Virág elvtárs: A jegyszedőnek az anyja egy malomtulajdonos kulák szeretője volt. A jegyszedőt internáltuk…"
36. „Virág elvtárs: Nem nyitok vitát!"
37. „Virág elvtárs: Gogolák elvtársnő, egy pillanatra! Virág elvtárs: Kurta."
38. „Virág elvtárs: Türelem."
39. „Virág elvtárs: Lehet, hogy egy hülyeséget mondok, de mit szólnál például ahhoz, ha - maradna a doboz, de - ürgebőrbe varrva. Tuschinger elvtárs: Nem rossz!"
40. „Pelikán: Az új magyar narancs."
41. „Pelikán: Azért van egy kis rossz érzésem. Miért kell ekkora felhajtást csinálni? Virág elvtárs: Ugyan, kit csaptunk be? Magunkat? Mi tudjuk, miről van szó. A kutatókat? Azok örülnek, hogy plecsni van a mellükön. A széles tömegeket? Azok úgyse esznek se narancsot, se citromot, de boldogok, hogy velünk ünnepelhetnek. Az imperialistákat? Ühüm, azoknak alaposan túljártunk az eszén. Nem szeretném most a helyükben lenni! Kiadtuk a jelszót: legyen magyar narancs! És lett magyar narancs."
42. „Virág elvtárs: Nem baj! Nem baj."
43. „Virág elvtárs: Egy kis frissítés sosem árt, jó pap holtig tanul."
44. „Pelikán lánya: Hát az attól függ, mert lehet, hogy csak pénzbírság, de lehet, hogy a legsúlyosabb, hát szóval halál. Pelikán József: Micsoda? Pelikán József: Szép dolog. Pelikán József: Kicsoda? Pelikán József: Mi van a szocialista joggal? Pelikán lánya: Hát a statuálás a lényeg. Logopédus: Elég! Logopédus: Nekem elhiheti."

A szereplőgárda: Felejthetetlen alakítások

Bacsó Péter - Kállai Ferencen és Őze Lajoson kívül - kiváló, de kevésbé ismert színészekkel és amatőr szereplőkkel dolgozott. Négy évtized elteltével egyes szereplők pontos azonosítása problémát jelent, mivel a stáblista nem nyújt megfelelő segítséget, a közreműködők neve szerep nélküli felsorolásban jelenik meg.

A főbb szerepekben:

• Kállai Ferenc (1925-2010) Pelikán József gátőr alakításával teremtette meg pályája egyik legfontosabb szerepét. Kétségkívül Pelikán József gátőr megformálása volt pályájának legnagyobb szerepe. Ez talán Pelikán elvtárs legismertebb mondata, amely az egyszerű ember tanácstalanságát fejezi ki a bonyolult politikai rendszerben.
• Őze Lajos (1935-1984) Virág elvtárs szerepében nyújtotta életének legkiemelkedőbb, és pályája egyik legnagyobb alakítását.
• Both Béla Bástya elvtárs szerepében kevesebb szöveget kapott, de minden mondatát emlékezetessé tette.
• Versényi Ida Gogolák elvtársnő szerepében kevés, de annál emlékezetesebb mondatokat mondott, például a „Kurta. Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának!” párbeszédben.
• Ifj. Fábri Zoltán a durrantó kisfiú szerepében.
• A legendás színházcsináló Both Béla ekkor éppen a Nemzeti Színházat igazgatta, sikeresen lavírozva Marton Endre és Major Tamás között.
• Vámos László a Madách Színház máshol is sokat foglalkoztatott rendezője volt.
• Az ország első színházában játszott Velenczey István és a filmen is sokat foglalkoztatott Horváth József.
• Bánó Pál, Pálffy György és Fehér Tibor a felvétel idején a Miskolci Nemzeti Színháznál volt szerződésben.
• Kézdi György Pécsett, Iványi József és Novák István Debrecenben működött.
• Bicskei Károly „száműzetésének” aktuális állomása Veszprém volt.
• Kátay Endre Szegeden, Mezey Lajos Kecskeméten, Tándor Lajos - vidéki évek után - a Thália Színházban volt szerződésben.
• Szintén Pesten, a Madách Színházban játszott (zömmel epizódszerepeket) Rákosi Mária.

Bacsó Péter öröksége: A homo politicus alkotó

Bacsó Péter (1928-2009) „A tanú” című filmjével nemcsak kultuszfilmet alkotott, hanem a magyar társadalom önértelmezésének részévé vált. Ahogy ő maga fogalmazott: „Alapvetően homo politicus vagyok, kiskoromtól nagyon érdekelt a politika, a korszak pedig nagyon izgatott.” Ez az érdeklődés és a kritikus szemléletmód tette lehetővé, hogy olyan maradandó alkotást hozzon létre, amely nemcsak szórakoztat, hanem gondolkodásra késztet, és emlékeztet arra, hogy a múlt tanulságai ma is aktuálisak lehetnek.

„A tanú” idézetei máig élő része a magyar kultúrának. A film szereplői - Pelikán elvtárs, Virág elvtárs, Gogolák elvtársnő és Bástya elvtárs - olyan karaktereket teremtettek, akiknek mondatai generációkon keresztül szolgáltak és szolgálnak a magyar közönség számára. A film egy időtálló szatíra a hatalomról, az abszurditásról és az emberi esendőségről, mely örökre beírta magát a magyar filmtörténetbe.

tags: #a #tanu #a #gombocot #is #megzabalta