A birsalma, ez a csodálatos, aranyló színű gyümölcs, amelyet egészen a tél elejéig számíthatunk a kertünkben, sajnos gyakran válik különböző betegségek áldozatává. Ezek közül az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb probléma a birs moníliás fertőzése, mely jelentős terméskiesést és lombhullást is okozhat megfelelő védekezés hiányában. A birsalma minden évben izgalommal tölti el a kertészeket: vajon idén sikerül-e épségben begyűjteni a zamatos, illatos gyümölcsöket? Sajnos gyakori, hogy a birsalma felvágásakor barna, foltos hús néz vissza ránk. Ennek elsősorban az az oka, hogy kevés gondot fordítunk a növényvédelemre. Nem ritka, hogy a moníliás fertőzés a teljes termést is elviheti és a bő virágzás ellenére a gyümölcsfejlődés elmarad.
A birsmonília és tünetei
A birset két monília faj is megtámadhatja. A Monilinia fructigena a gyümölcsrothadásért felelős monília faj, míg a Monilinia linhartiana kizárólag a birs levelein megjelenő gombás betegség. Ez a gombabetegség a kertészek egyik legveszélyesebb ellensége.
Tünetek a leveleken és hajtásokon
A betegség a leveleken levélnyéltől kiindulóan okoz ék alakú barnulást. A fertőzés a levelek csúcsától indul, később beteríti az egész levelet, a kórokozó szaporítóképleteit tartalmazó barna gombatelep. A levelek színi oldalán továbbá a vastagabb levélerek mentén szürkésfehér bevonat megjelenése egyaránt észlelhető. A kórokozó a hajtásba csakugyan bejuthat, így a beteg hajtáson található levelek lankadnak, barnulnak, majd végül pedig elhalnak. A levelek elszáradnak, de lombhullásig a fán maradnak. A hajtáscsúcson lévő virág alatti leveleken gyorsan terjedő vörösesbarna elhalás mutatja a fertőzés létrejöttét.
Tünetek a virágokon és terméseken
A virágokon tünetek nem láthatók, viszont a kötődött beteg apró termések elbarnulnak és lehullnak a fákról. A fertőzött gyümölcsök felületén ekkor szaporító képletek megjelenése ugyancsak nem tapasztalható. A kórokozók közül a nyár második felében gondot okozhatnak a moníliás rothadás és a különböző levélbetegségek. A monília a birs legveszélyesebb kórokozója. Gyakran és súlyos károkat idéz elő, és ha ekkor csapadékos az idő, az a termés nagy részét tönkreteheti. Nyáron a kórokozó a kifejlett gyümölcsöket támadja. Ha a barna foltok már a héjon is láthatók, és a gyümölcs puha, akkor valószínűleg a monília gomba támadta meg a termést. Ez a parazita sebfertőzéssel terjed, gyakran a molyok lárvái segítik a bejutását. Ilyenkor a foltok nőnek, a gyümölcs rothad, a birsalma menthetetlen.
A mézgásodás jelensége
A mézgásodás nem egy betegség, hanem a betegség egy jele. A fertőzés hatására jelenik meg és a fa szövetében bekövetkező károsodást jelzi. A tápanyag szállítására alkalmas edénynyalábok eltömődnek, ezért a cukor és szerves anyag úgymond mézszerűen „kicsapódik” a fa felszínén. Ez egyfajta védekezésként is szolgál, elzárja az utat a tovább kórokozók bejutásától.
A moníliás fertőzés okai és terjedése
A moníliás megbetegedést a Monilinia fructigena vagy a Monilinia laxa nevű gombaspórák okozzák. Még egy kis jele sincsen, mikor a spórák már bejutnak a fák szövetébe, gyakran a virágokon keresztül. Innen terjed tovább aztán az ágakra, fiatal hajtásokra, majd a fa törzsére. A veszély főleg a szeszélyesebb tavasszal a legfenyegetőbb, amikor is a szélsőséges időjárástól, a gyakori hőingadozástól (pl. fagyok és szokatlan meleg váltják egymást) könnyebben szaporodik és fertőz a gomba. A szeszélyesebb tavaszi időjárásban, mikor a melegebb és hidegebb időszakok (mínuszok) váltják egymást, a virágok legyengülnek. A helyzetet súlyosbítja, hogy az esőzés is, így a kialakuló párás levegő ideális táptalaj a monília elszaporodásához. A meggyengült virágot könnyen megtámadja ilyenkor.
Fertőzési források
A fertőzés forrásai elsősorban a fákon és a fák alatt megtalálható gyümölcsmúmiák. A gyümölcsmúmiákon, kisebb részben a vesszőkön, ágakon található fekélyes sebeken élő áttelelő micéliumokból fejlődnek a konídiumtartók, ezekből szóródnak a spórák. Ha virágzáskor csapadékos az idő, a téli, tavaszi mechanikai védekezéseken túl - amikor a fertőzött részeket eltávolítjuk, elégetjük -, csak kémiai védekezéssel menthetjük meg a termést. A spórákat a szél, a lecseppenő eső terjeszti főleg, de tisztítatlan metsző szerszámmal mi is könnyen terjeszthetjük. Súlyosbító körülmény, ha a szélsőséges időjárásban még olyan károkozó elem is végigsöpör a fákon, mint a jégeső.
Amazon, a bio megoldás gombabetegségek ellen
A sebparazita jelleg
Mivel a kórokozó sebparazita, a terméseken megjelenő apró, majd növekvő rothadó foltok képződését jellemzően valamely sérülés kialakulása előzi meg a termések felületén. A gyümölcsök sérüléseinek képződése kártevők által, pl. az almamoly, körtemoly, sodrómolyok hernyóinak táplálkozása során, de akár jégverés, szélverés hatására is kialakulhatnak.
Monília elleni védekezés
A monília az a kórokozó, amely ellen talán a legnehezebb a védekezés, az ökológiai termelés előírásait betartva különösen nagy kihívást jelent. A moníliás betegség gyakori kórokozója a birsnek, így a kémiai védekezés fontos részét képezi a növényvédelemnek.
Mechanikai védekezés
A védekezés alapját a fertőzési források eltávolítása jelenti. Épp ezért különösen fontos a fertőzött termés eltávolítása, megsemmisítése, jelentse ez azt, hogy elássuk vagy elvitetjük zöldhulladék szállítóval. Erre a műveletre különösen ősszel és kora tavasszal ügyeljünk, nagyon sok időt és fejfájást spórolunk meg vele.A beteg vesszők lemetszése elengedhetetlen. A fertőzött rész alatt 20-30 cm-rel kell levágni a száradás tüneteit mutató vesszőt, ágat. A metszéseket mindig kövesse a metszési felületek sebkezelése, illetve ügyeljünk a metszőollónk fertőtlenítésére is.A gyümölcsmúmiák és levelek összegyűjtése és megsemmisítése szintén kulcsfontosságú. A talajra hullott beteg termést, gyümölcsmúmiákat pedig távolítsuk el és máshol komposztáljuk!A beteg gyümölcsöket lehetőleg már a szürettel egy menetben érdemes eltávolítani, majd megsemmisíteni, mivel a tél folyamán ezek gyümölcsmúmiává, a kórokozó gomba telepévé alakulnak; ekkor már a rezes lemosás sem pusztítja el a belsejükben megbúvó kórokozót.
Kémiai védekezés
A kihajtás után már ajánlatos megelőző jelleggel permetezni, ezt pedig a hajtásnövekedés kezdetekor, a virágok rózsaszínbimbós állapotában, sziromhullás után és gyümölcsnövekedés kezdetén is megismételni. A hajtásnövekedés kezdetére, rózsaszínbimbós állapotban, sziromhullás után, végül pedig gyümölcsnövekedés kezdetére érdemes időzíteni a kezeléseket.A rügypattanás előtt elvégzett rezes lemosó permetezés nemcsak a tűzelhalásos betegség, de más, gombás eredetű betegség megelőzésének céljából is ajánlatos kezelés. Az őszi és a rügypattanáskori rezes lemosással gyéríthetjük az áttelelő gombaképleteket, melyekről beindul a tavaszi fertőzési hullám. A további rezes kezeléseket a bimbók kiterülése előtt végezhetjük el biztonságosan, a virágok károsodása nélkül. Ezt követően kockázat nélkül a virágzás végétől van lehetőség ismét réz tartalmú szereket használni.Jégverés, nagyobb szélkár esetében érdemes rögtön gombaölő szeres kezelést végezni, mellyel a betegség kialakulását tudjuk megelőzni (pl. Switch 62,5 WG 10 g /10 liter dózisban). Gombaölő készítmények közül felhasználható például a Champion 2 FL, Champion WG, Chorus 50 WG vagy Cuprosan 50 WP. A lemosópermetezés rügypattanásig az ökológiai termelésben is engedélyezett, kajsziban, meggyben és cseresznyében egyaránt alkalmazható réztartalmú készítményekkel, amelyek a monilia ellen is hatnak, mint pl.: Astra Rézoxiklorid, Bordómix DG, Champion 2 FL, (WG) Joker 77 WP, Neoram 37,5 WG, Vitra Rézhidroxid. A kezelést érdemes megismételni a virágzás végén, intenzív sziromhulláskor.
Biológiai védekezés és biostimulátorok
A kórokozó gombákat kiszorító, ún. antagonista Aureobasidium pullulans var. pullulans élesztőgomba spóráit tartalmazó Blossom Protect az érés kezdetétől termésbetakarításig alkalmazva felépíthető egy olyan biológiai védőháló a gyümölcs felületén, amely a tárolási betegségek (például Penicillium spp., Botrytis spp., Monilia sp.) ellen is védelmet nyújt. Az A. pullulans jól tűri a napfényt, szárazságot, jól szaporodik és elfoglalja a „helyet” a kórokozó gombák elől. Mivel a készítmény élő anyag, körültekintően kell használni. Semmiképp nem szabad réz hatóanyagú termékkel kombinálni, sőt az sem ajánlott, hogy a terméket és bármelyik réz hatóanyagú (vagy bármely más gombaölő) növényvédő szert két nap eltéréssel használják.Több biostimuláló (más néven növénykondicionáló) készítménynél leírták a moníliák elleni mellékhatást. A növény ellenálló képességét növelik, és ezzel segítenek minket a küzdelemben. Vannak köztük olyanok, amelyek gyógynövénykivonatokat, többek között akár csalán kivonatot is tartalmaznak, és vannak, amelyeket algakivonatokat, vagy huminsavakat. Ezek a termékek a növény kondíciójának, természetes ellenálló képességének javításán keresztül hatnak, de erős fertőzés esetén nem nyújtanak biztos védelmet.Az egyszerű anyagok közül őszibarackban és cseresznyében a csalán kivonatának használata ajánlott többek között a moníliás virágfertőzés ellen. A csalán - amely egyébként ökológiai termelésben hagyományosan régóta használt - értékelési jelentése szerint tavasszal és nyáron gyümölcsérésig, azaz BBCH 87 stádiumig lehet használni, erjesztett csalánlé formájában.
Egyéb betegségek és kártevők, melyek hozzájárulhatnak a monília terjedéséhez
A birs legfontosabb károsítóinak és a védekezési módszereinek olvasásakor a Kedves Olvasó jogosan vélheti felfedezni, hogy sok az átfedés az alma károsítóival és növényvédelmi stratégiájával. A birs leggyakoribb betegségei és kártevői gyakran elősegítik a monília bejutását a növénybe.
Almatermésűek tűzelhalásos betegsége (Erwinia amylovora)
A betegségre való fogékonyságot tekintve a birs az egyik legfogékonyabb gyümölcsfaj az almatermésű gyümölcsök között. A birsalmán megfigyelhető tünetek megegyeznek az almánál és a körténél leírt tünetekkel. Főként a fiatal hajtásvégek pásztorbot-szerű csavarodása és megfeketedése lehet a legszembetűnőbb tünet. A betegség előrehaladásával az idősebb ágrészek is feketévé válnak, tűzperzselés látszatát keltve. A fertőzött ágrészeken a levelek nem hullanak le, de színük elsötétül.Védekezés: A rügypattanás előtt elvégzett rezes lemosó permetezés nemcsak a tűzelhalásos betegség, de más, gombás eredetű betegség megelőzésének céljából is ajánlatos kezelés. A beteg, feketedő vesszőket jó erős visszametszéssel el kell távolítani.
Birs diplokarponos betegsége (Diplocarpon soraueri)
A birs diplokarponos betegségének tünetei a fa levelein, hajtásain és termésein mutatkoznak. A birs levelén 3-4 mm-es barna foltok formájában látszódnak a tünetek, mely foltok később egybeolvadhatnak. A hajtásokon ovális, enyhén kiemelkedő foltokkal találkozhatunk, melyek később elparásodhatnak és felrepedhetnek. Gyakoriak azonban a termésen megjelenő barna foltok is, melyek a levélen található képleteknél valamivel nagyobb, 4-6 mm-es nagyságúak. A fertőzés következtében tavasszal a leveleken 3-4 mm átmérőjű világosbarna foltok keletkeznek, közepükön fekete pontszerű acervuluszokkal. A levélnyélen, a hajtáson a foltok oválisak, kissé kiemelkedők. A gyümölcsön besüppedő, barna, elhaló foltok jelzik a fertőzést.Védekezés: Az elsődleges fertőzési forrás a talajra hullott, fertőzött levelek, melyek megsemmisítése vagy talajba forgatása elkerülhetetlen növényvédelmi feladat. A kémiai védekezés technológiája és a felhasználható szerek is megegyeznek az alma és körte ventúriás varasodásánál leírtakkal. A réz hatóanyagú (pl.: rézszulfát) kontakt szerek megfelelő védelmet nyújtanak közvetlenül rügyfakadást követően. Bimbós állapottól egészen a sziromhullásig használhatunk házi kertben III. forgalmi kategóriás felszívódó szereket, mint például a difenokonazol hatóanyagú növényvédőszerek.
Birslisztharmat
Meleg nyári időjárás esetén a birslisztharmat veszélyezteti a fákat. Elsősorban a birs levelein okoz kárt, de megfertőzheti a hajtásokat és a gyümölcsöket is. A fertőzés nyomán a levelek színén szürkésfehér bevonat látható, amelyben később fekete kleisztotéciumok képződnek.Védekezés: A betegség kémiai védekezésekkel eredményesen leküzdhető. A fertőzési források a beteg növényi részek, ahol a kórokozó micéliummal telel át.
Almamoly (Cydia pomonella)
Neve ellenére nem válogat, legyen szó dióról, almáról vagy akár birsről. A gazdasági kárt a lárva okozza, melynek első dolga, hogy a tojásból kikelve egyből felkeresse az érésben lévő gyümölcsöt. A termés magházáig berágják magukat, eközben pedig felélik a gyümölcshúst. Az almamoly a birset gyakran megtámadja. Évente két nemzedéke van. Az első május közepétől, a második július közepétől rajzik. A fertőzött gyümölcs húsában egyenes vagy gyengén hajlított járat látható, ami a magház felé tart. A károsított birs termésen egy apró lyukat és az azt körülvevő ürülékszemcséket vehetjük észre, mely egyértelműen az almamoly jellegzetes kártétele.Védekezés: Az almánál leírtaknak megfelelően a feromoncsapdás módszer házi kertben eredményes védekezés megfelelő időpontjának megválasztásában nyújt segítséget. Permetezőszerek közül a lambda-cihalotrin hatóanyagú Axiendo 2,5 WG vagy a Karate Zeon 5 CS, a Klórantraniliprol hatóanyagú Coragen 20 SC alkalmazható almamoly elleni védekezéshez.
Zöld alma-levéltetű (Aphis pomi)
A zöld alma-levéltetű az almán kívül a birsre is specializálódott. A birsalma hajtásain szorgoskodó hangyák egyet jelentenek a levéltetvek jelenlétével.Védekezés: A nyugalmi időszakban végzett lemosó permetezés, valamint a vegetációs időszakban felhasználható speciális aficidek (levéltetveket irtó szerek) eredményesen gyérítik a levéltetű populációkat.
Sodrómolyok (Pandemis spp., Adoxophyes spp.)
Tavasszal a lárvák okozzák a kártételt, melyek a rügyeket odvasítják. Lombfakadást követően a kifejlett egyedek a leveleket sodorják össze. Terméséréskor a levelet a gyümölcsre sodorják, amely alatt a lárva a gyümölcs felületén sekélyen táplálkozik. A berágásokon apró sebfelületek keletkeznek, melyek másodlagos sebparaziták megtelepedését segítik elő. A birsfákon a barna rügysodró gyakori.Védekezés: A sodrómolyok populációit eredményesen pusztítják a kártevő természetes ellenségei, így külön védekezésre nincs szükség.
Birsgubacsatka
A birsgubacsatka kártételének következtében a levelek színe felé kidomborodó, fonákukon pedig fehéres, himlőszerű dudorok keletkeznek. Ezek kezdetben sárgás, majd barna, végül fekete színűek.
Közönséges teknős pajzstetű
A közönséges teknős pajzstetű soktápnövényű kártevő. A birsen a kártétele abban nyilvánul meg, hogy a hímek és a nőstények ellepik a vékonyabb ágakat, a lárvák pedig a leveleken szívogatnak és mézharmatot ürítenek. A hajtások nem fejlődnek megfelelően, és a termésmennyiség is jelentősen elmarad a kívánatostól. Évente egy nemzedéke fejlődik, és lárvaként telel át a 2-3 éves ágakon.
Megelőzés és agrotechnikai intézkedések
A megelőző agrotechnikai műveleteket, így a szellős lombkorona kialakítását nem szabad elhagyni. Törekedjünk arra, hogy a virágzás idején az esetleges sor vagy sorköztakaró növényzet legyen levágva. A fák alatti magas növénytakaró párásító hatása elég sokáig tarthat, növelve a monília fertőzés kockázatát.Ha új faültetést tervezünk, a termőhely kiválasztásakor kerülendők a mély fekvésű területek, ahol a pára könnyedén megreked, hiszen ez a körülmény elősegíti a kórokozó fertőzését. Az optimális ültetvény és lombkorona a kórokozó elleni védekezés szempontjából szél által jól átjárható, érvényesítve annak szárító hatását.
Fajtaellenállóság
Fajtaellenállóság tekintetében a Pipacs, a Csengődi, a Meteor és az Érdi jubileum meggyfajták, a Bigarreau Burlat, a János és a Valerij Cskalov cseresznye fajták, valamint a Pannónia, Piroska és Magyar kajszi fajták rendelkeznek viszonylagos ellenállással, illetve toleranciával a betegséggel szemben. A virágzáskori hűvös, párás időszak azonban e fajták esetén is hajlamosít a moníliás fertőzésre! Faiskolák gyakran reklámozzák portékájukat úgy, hogy „rezisztens”, „biotermesztésben is használható”, „permetezés nélkül is termelhető”, stb.
A birs ültetése és gondozása
A birsalmafa nem túl nagy, így kisebb kertekbe is ideális. Meleg, napos helyet válasszunk neki, a homokos talajt viszont nem kedveli. A birs csemetét érdemes a kert napsütötte, huzatmentes részére ültetni. Virágai későn nyílnak, így a tavaszi fagyok sem tesznek kárt benne. Metszeni nem kell, mert a termőrügyek a vesszők végén fejlődnek. Legnagyobb ellensége a monília, ezért figyeljünk a megelőzésre!
Miért barnul meg a birsalma húsa?
A birsalma csodás, aranyló színű gyümölcs, de sajnos előfordulhat, hogy elkezd barnulni, amelynek azért is fontos tudni az okát, hogy a jövőben meg tudjuk azt előzni.
Élettani okok: kalciumhiány
Az egyik leggyakoribb bűnös a kalciumhiány. Ha a talaj kalciumtartalma alacsony, vagy a birsalma nem kap elég vizet, a gyümölcs húsa könnyen megbarnulhat. Sőt, túl sok nitrogén is gátolhatja a kalciumfelvételt! Tipp: száraz időben öntözzünk rendszeresen, és ha kell, használjunk Ca-tartalmú lombtrágyát.
Késői szüret és helytelen tárolás
A birsalma utóérő gyümölcsfaj: termését szeptember közepétől október első feléig lehet szedni. Ha túl sokáig hagyjuk a fán, vagy túl meleg helyen tároljuk, a barnulás szinte garantált. Az így barnult birsalma még fogyasztható, de a látványa kevésbé csábító. A megoldás? Szüreteljünk időben, és hűvös, szellős helyen érleljük! Sajnos a tárolóhelyiség hőmérséklete, páratartalma sem mindig ideális, ezek is megtizedelhetik a ládában lévő gyümölcsöket. Szüret előtt már meglehetősen kevés lehetőségünk van beavatkozni.
A birsalma jótékony hatásai és felhasználása
A barnulás ellenére a birsalma igazi szupersztár a gyümölcsök között! Több vitamin van benne, mint az almában, így újra kell értelmezni a "napi egy alma az orvost távol tartja" gondolatmenetet. Egy birsalma ugyanis fedezi a napi C-vitamin szükségletünket.A birsalma bővelkedik jól lebomló szénhidrátokban, valamint A-, B3-, B6-, B9- és C- vitaminban, de jelentős a kalcium-, vas-, magnézium-, foszfor-, kálium- és nátrium tartalma is. Kitűnő méregtelenítő is, és az emésztést is segíti, a pektintartalmának köszönhetően. Ráadásul támogat minket, amikor fáradtak vagyunk, és könnyebben tudunk koncentrálni a segítségével. Ezt magas vastartalmának köszönhetjük. A birsalma hatásos a magas vérnyomással szemben, de az ízületi fájdalmak elleni küzdelemben is számíthatunk rá. Vírus- és baktériumölő hatása is van a birsalmának, de amellett, hogy egészséges, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy milyen finom. A birsalma egyszerre édes és savanyú.Nem tartozik a friss fogyasztásra szánt gyümölcsök közé, azonban magas vitamin- és pektintartalma miatt mégis érdemes elgondolkodni a termesztésén, hiszen feldolgozva megannyi finom ételkülönlegesség készíthető belőle. Terméséből akár ivólé, gyümölcszselé, befőtt, de akár birsalmasajt is előállítható!A népi gyógyászat a magvait köhögéscsillapítóként, enyhe hashajtóként alkalmazza. Krémekben is megtalálhatjuk, hiszen segít a repedezett és az égett bőr kezelésében.Ne hagyd, hogy a barnulás elvegye a kedved a birsalmától - egy kis odafigyeléssel minden évben egészséges, illatos termést szüretelhetsz!
Amazon, a bio megoldás gombabetegségek ellen
Birsalmasajt recept
A birsalmasajt egy klasszikus őszi finomság.Hozzávalók: 60 dkg birsalma, fél citrom, 30 dkg cukor.Elkészítés: Mosd meg, darabold fel a birsalmát, ne hámozd meg és ne vedd ki a magházát! Tedd annyi vízbe, ami ellepi, és főzd puhára (kb. 35 perc). Szűrd le, törd át, keverd hozzá a citrom levét és a cukrot. Főzd tovább kevergetve, majd langyosítsd jeges vízben. Simítsd ki hideg vízzel öblített formába, két napig pihentesd, majd egy hétig szárítsd ruhával letakarva. Száraz, hűvös helyen tárold - és élvezd a birsalma mennyei ízét!