A modern baromfitartásban az állatok jóléte és a termelési hatékonyság kéz a kézben jár. A boldog csirkék nem csupán etikai szempontból fontosak, hanem hozzájárulnak a kiváló minőségű hús- és tojástermeléshez is. Ahhoz, hogy megértsük, mi teszi boldoggá a csirkéket, mélyebbre kell ásnunk a viselkedésükben, élettani szükségleteikben és a legmodernebb tartástechnológiákban.
Az Angliai Mintafarm: Antibiotikummentes és Hatékony Gazdálkodás
Allan Robinson angliai telepe, Lancashire megyében, öt korszerű brojleristállóval példát mutat a fenntartható és etikus baromfitartásra. Mintegy 102 000 Ross 308-as csirke nevelkedik itt antibiotikummentesen, alacsony elhullási aránnyal és magas hatékonysággal. Robinson, akit 2025-ben a Sainsbury’s áruházlánc Év Csirketenyésztője díjjal ismert el, több mint négy évtizede foglalkozik baromfitenyésztéssel, és folyamatosan fejleszti gazdaságát. 2015 és 2022 között lecserélte az eredeti épületeket négy modern Clearspan típusú ólra, melynek célja a madarak jólétének javítása és a termelési hatékonyság növelése volt. 2025-ben az üzemi átlagos EPEF-érték 475 volt, az FCR pedig 1,39. A pododermatitisz arány 1% alatti, az elhullás mértéke pedig kevesebb mint 3%. A farm több mint tíz éve nem használ antibiotikumot.
Robinson a takarítást, az alom és csirkepapír lerakását, valamint a berendezések karbantartását személyesen végzi, míg az istállók takarítását külső cégre bízza. A farm napelemekkel, biomassza fűtéssel és Fancom növekedésmérő rendszerekkel van felszerelve. A szellőztetőventilátorokat saját igényei szerint módosította, hogy a légcsere igazodjon az állományhoz és az időjáráshoz, ennek köszönhetően hőség idején is minimális az elhullás. A friss alom csak akkor kerül a madarak alá, ha az istálló teljesen száraz.
Probiotikumok és Vitaminok a Vízben
2019 óta Robinson speciális probiotikumot adagol a vízhez. Eredetileg a Gumboro-oltások után tapasztalt vízfogyasztás-csökkenés kivédésére vezette be, később azonban a bélflóra állapotának javulását és az alomminőség kedvező változását is tapasztalta. A készítményt minden turnusban, általában a 4-8. napon, valamint a 19. nap körül alkalmazza. A probiotikumon kívül csak vitaminokat adagol időnként az ivóvízhez, minden más takarmány-kiegészítést elhagyott. A központi vízrendszer jól kezeli a probiotikumos oldatot, nem okoz dugulást vagy lerakódást.
Robinson gazdaságát gyakran látogatják más termelők és szakmai partnerek, mivel működése következetes és jól dokumentált. Bár nem alkalmaz látványos újításokat, munkáját nagy pontossággal és megbízhatósággal végzi, amit eredményei is igazolnak.
A Csirkék Jóléte: Alapvető Szükségletek és Viselkedés
Az állattenyésztők folyamatosan arra törekszenek, hogy javítsanak az állatok jólétén, annak érdekében, hogy a legjobb teljesítményt érhessék el. Philip A. Stayer a Poultry Health Today szaklapban próbál választ találni arra, hogy mi teszi boldoggá a csirkéket. Szerinte a csirkék boldogok, ha ehetnek, ihatnak és jól elvannak a modern istállókban.
Csirke viselkedése: Mire számíthat 🐓
A csirkék számára a legalapvetőbb szükséglet a ragadozóktól való védelem. Ez egy olyan ösztön, mely jól megfigyelhető a baromfinál. Ha a csirkék feje felett egy szilárd tárgyat lengetnek, vagy a sötétben erős fényt gyújtanak, azok azonnal kotkodácsolással válaszolnak és elmenekülnek a zavaró inger elől. A megfelelő hőmérséklet is kulcsfontosságú a jólétükhöz. Mivel Ázsiától távol tenyésztjük őket, mesterségesen kell megteremteni számukra a kellő hőmérsékletet, azaz télen fűteni, nyáron pedig hűteni kell az épületeiket.
A táplálék- és ivóvízellátás szintén létfontosságú. A csirkék mindenevők, így a legkönnyebben magok és valamilyen állati eredetű fehérje keverékével elégíthetjük ki tápanyagigényüket. Az életvidámsághoz szükséges negyedik tényező, hogy a csirkék - társas lényként - csoportokban élhessenek. Amikor egyszer egy állatorvos kollégával a lehető leggyengédebb módot keresték a feldolgozásra szánt csirkék kezelésére, felfigyeltek rá, hogy a csirkék akkor csapkodtak többet a szárnyaikkal, amikor egyszerre csak egy csirkét vettek kézbe, míg a szerződött rakodó munkások egyszerre több csirkét tartottak kézben. Amikor kettesével vették kézbe a madarakat, kettőt mindkét kézben, a szárnycsapkodás mértéke csökkent.
A Csirkék Megóvása Saját Maguktól
A csirkéket meg kell óvni saját maguktól is. Egy példa erre a „csipkelődés”, mely a csoportrangsor kialakítása során jelentkező természetes viselkedés, és amely során a madarak megtanulják, hogy hol helyezkednek el a csoport hierarchikus felépítésében. Nem tudható, hogy a természetes viselkedés megnyilvánulási formáinak bizonyos mértékű korlátozása hat-e a csirkék önmegvalósítására. Mindazonáltal a legjobb megközelítés egy Mississippi állambéli állatorvos kollégától származik, aki azt tanácsolta a Mississippi Állami Egyetemen, hogy „Hallgassátok mit mondanak a csirkék”. Ez alatt azt is értette, hogy figyeljük meg az állatokat.
Uniós Szabványok és Bakteriológiai Kontroll
Az uniós szabvány szerinti baromfitelepre bejutni ma csak lábzsákkal, hajhálóval, köpenyben, maszkban és kézfertőtlenítéssel lehet. A szakáldi kisebb, a szentistváni nagyobb telep tartási követelményei egyformák. Egy kereskedelmi végzettségű vállalkozó, aki majd húsz éve „csirkéző”, folyamatosan az internetet bújja, és pontosan tudja, hogy az unió 2010. december 12-ig állatjólétet és teljes baktériummentességet követel a tartóktól. Utóbbi miatt kitört a „szalmonellafrász”.
„A csirke akkor boldog, ha száraz, tiszta alomban, jó levegőn, télen fűtve, nyáron hűtve, jó koszton, tiszta vízen él, és van helye jönni-menni. Nálunk ezt megkapják!” - állítja Vargáné. - „Ezért akadtam ki, mikor az újságok szerint a magyar csirkét koszos, büdös, sötét helyen tartják, az állományok 70 százaléka szalmonellával fertőzött, s mi, állatkínzók megérdemeljük, hogy eltűnjünk a magyar piacról! Nézzenek már meg legalább egy telepet! Én két éve benne vagyok a szalmonellaprogramban, s évente 300-350 ezer csirkét nevelünk.”
A korszerű technológia a naposcsibe beszerzésétől kezdve mindenre kiterjed. A debreceni Bárány Lászlótól, a Baromfi Terméktanács elnökének törzstenyészetéből szerzik be a garantáltan baktériummentes naposcsibéket. Minőségi takarmányt Szentistvánból hoznak, és a csirkék tisztán tartása érdekében mindenre oda kell figyelni. Új szállítmány előtt majd egy hétig gépekkel nagytakarítást végeznek, erős fertőtlenítők miatt vegyvédelmi ruhákban. Utána az istállót elárasztják habbal, ami felszív, felold minden szennyező anyagot, ezt is mintavétellel ellenőrzik. Majd klóros mésszel meszelnek, széthintik a friss szalmát, leeresztik a plafonig húzott, szintén átmosott, fertőtlenített etetőket-itatókat, és jön a ködgenerátor, ami a friss szalmától az utolsó zugig szétpermetezi a fertőtlenítőszert. Ezután lehet csak telepíteni! Egy ilyen akció után nagyobb a tisztaság, mint egy átlagos magyar lakásban.
A 1500-2000 fajta szalmonellából csak kettő okozhat élelmiszer-biztonsági kockázatot, főleg tömegkonyhák rosszul kezelt-tárolt ételeivel. Ez a kettő is elpusztul sütéskor-főzéskor. Ennek ellenére az előírásokat be kell tartani. A takarmányt, a naposcsibét kötelező bevizsgáltatni. A csibe alatti papírból mintákat küldenek, egyet maguknak, egyet a tenyésztőnek a Debreceni Állategészségügyi Intézet laboratóriumába, ahol kimutatják a baktériumot.
A „Hibernált” Csirke és a Versenyképesség
„Ha csak kétfajta baktérium problémás, mi értelme a „hibernált” csirkének?” - teszi fel a kérdést a vállalkozó. - „Semmi! Újabb tekerés a magyar termelőkön, iszonyú pénzért! Múltkor láttam egy filmet egy francia pulykafarmról, s majd kiestem a székből! A telep egy összetákolt kalyiba volt, körötte bogarásztak a pulykák. Ennyit a zárt technológiáról! Mi a hasznot mindig visszaforgattuk a vállalkozásba, de elveszíthetjük, ha ezt az „agyrémet” nem vesszük komolyan! Pályázattal, támogatással talán kigazdálkodjuk. De míg küszködünk, ömlik be hozzánk az olcsó távol-keleti, brazíliai csirke. Azokat bezzeg nem vizsgálják! A vevő a magyar baromfit drágállja.”
Szabadtartásos Csirke: Életmód és Minőség
A boldog csirkék nevelése a szabadtartásos gazdaságokban közvetlenül a farmon történik. Az előnevelt csirkéket, amelyek megerősödtek és pihés ruhájukat tollakra váltották, fokozatosan kiszoktatják a kinti élethez. A csirkék minden idejüket a szabadban töltik a kék ég alatt, néhány naponta friss legelőre költöztetik őket. Sütkérezhetnek, kapirgálhatnak és méltó boldog életet élhetnek.
A vágás és feldolgozás a lehető legkíméletesebb módon zajlik, nem okozva felesleges stresszt és szenvedést számukra. A tisztítás és feldolgozás a legnagyobb odafigyeléssel és a higiéniai szempontok betartásával történik.
Miért Egészségesebb és Etikusabb a Szabadtartás?
A szabad tartású csirkéknek nagy mozgásterük van. Szabadon szaladgálhatnak, ami segíti az izomfejlődésüket, így a madarak fittek és egészségesek. A szabadban folytatott életmód hozzájárul a hús texturáltabb, finomabb ízéhez. Lényegében a stresszmentes környezetben nevelt, egészségesebb csirke jobb minőségű terméket eredményez.
Az etikus állattartás alapvető fontosságú és mindannyiunk javát szolgálja. Minden állat, amelyet gondoznak, megérdemli, hogy a lehető legjobb bánásmódban részesüljön. Az etikus tartás fontos pillére, hogy mindig csak annyi csirkét nevelnek, amennyire igény van. Ezért lehetséges előrendelni a csirkéket, biztosítva számukra a boldog, teljes életet. A csirkék darabolva is kérhetők, fő részekre bontva vákuumcsomagolva, felár ellenében. A tervezett vágási időpontok a csirkék növekedésének függvényében módosulhatnak.
A Csirke Boldogságának Tudományos Bizonyítékai
Ruth Harrison, az amerikai állatjogi aktivista már 1964-es alapművében, az „Állati gépekben” felvázolta az állatjólét alapjait. A Popular Science cikke szerint azonban ha a cél az állatok boldogsága, ahhoz jó volna tudni, hogy mikor boldogok. Ez bizonyos állatfajták esetén még nem is olyan nehéz. A kutyákról például tudjuk, hogy ha boldogok, akkor főleg jobbra csóválják a farkukat. A patkányok röhögnek, ha csikizik őket. Márpedig tyúkot elég nagy mennyiségben tart az emberiség, lassan csirkehúsból fogy a legtöbb, hogy a tojásokról ne is beszéljünk.
Azt, hogy egy tyúk szenved, már meg tudjuk állapítani. Ebben leginkább az segíthet, ha felismerjük, hogyan játszanak. Ez utóbbi megfigyelve különösen szórakoztató: ha egy ember besétál a csirkék közé, megfigyelhető, hogy a haladása nyomán keletkező üres térbe szárnycsapdosva kezdenek berohanni a kiscsibék. A másikra az ún. kajaroham (food run) jó példa. Ez az, amikor egy csibe vagy tyúk egy hosszúkás, gilisztára emlékeztető tárgyat - faágat, vagy akár csak egy toll kupakját - a csőrébe kapva rohanni kezd. Korábban azt gondolták, hogy ez szimplán arról szól, hogy próbálja elrejteni az ételt. De az ilyen esetekben a csibék és a tyúkok jellegzetes hangot hallatnak, ami akkor, ha a céljuk az étel elrejtése lenne, kontraproduktívnak bizonyulna.
Nem is olyan egyszerű tudományosan bizonyítani, hogy egy tollas jól érzi magát. Hogy megvizsgálhassák, miről is ismerszik meg az igazi tyúkboldogság, a Patrick Zimmerman vezetésével dolgozó kutatócsoport a Svéd Agrártudományi Egyetem skarai campusán először megtanította az állatoknak az örömteli vagy a kellemetlen eseményekre való felkészülést. Egy bizonyos akusztikus jel után röviddel a tyúkok finom lisztkukacokkal teli területet vehettek birtokba. Azok a tyúkok, amelyek a hallott jel alapján a lisztkukacbüfére készülhettek fel a hideg zuhany helyett, csapkodni kezdtek a szárnyukkal, és tisztogatni kezdték a tollaikat - ez a magatartás azt jelezte, hogy jól érzik magukat. A „kukacvadászat” előöröme tehát utalhat a madarak azon igényére, hogy nem mindig csak arra vágynak, etessék őket, hanem arra is, hogy aktívak lehessenek, jól érezhessék magukat. A viselkedéskutatók szerint kizárólag a szabadtartásban tartott tyúkok mutatják a tyúkokra jellemző viselkedést.
A Tyúkok Természetes Viselkedése és a Kotlós Szerepe
Csörgő Attila, a dióspatonyi Kukkónia farm zootechnikus-állatgondozója szerint a magát komfortosan érző, boldog tyúk kapirgál és porfürdőzik. Ilyenkor porhanyós földet keres, a lábával jól fellazítja, majd befészkeli magát a földbe. Ülés közben az egyik lábával tovább kapar, oldalmozgást végez és az evezőtollak segítségével magára szórja a porföldet. Ez többször megismétlődik, ám mindig a másik oldalra fordulva kezdi a porfürdőt, majd időnként feláll, a szárnyaival csapkod és kirázza a tollazatából a port. A nyújtózkodás azt jelenti tyúkéknál: de jól érzem magam! Ilyenkor a tyúkasszonyság egyik lábát hátrafelé nyújtóztatja, miközben azonos oldali szárnyát megemeli. A kapirgálást pedig élelemszerzés céljából műveli: bal, majd jobb lábával felhasítja a talajt, majd hátraszórja.
Fekete István „21 nap” című regényének részlete is érzékletesen írja le a kotlós szerepét a kiscsibék kikelésében és gondozásában: „A pajtában csend volt, mert figyelt mindenki, s ebben a figyelésben szépen el is aludt mindenki. Csak Kata virrasztott, és nem gondolt még a görényre sem, csak arra, hogy jó lenne, ha láthatna, ha segíthetne, de nem tehetett mást, csak ide-oda helyezkedett, hogy a kibúvó kiscsirkének jó helye legyen, ki se másszanak a takarásból, levegőt is kapjanak és száradjanak is. Alig múlt éjfél - az újhold vékony kiflije szűzi szerénységben parádézott a csillagos égen -, Kata alatt megszűnt a mozgás. Két tojás nem mozdult a fészek fenekén, de Kata ezekkel már nem is törődött.”
Az üzemi csirkéket kotlós nélkül nevelik. A nagyüzemi tartás miatt a tyúkokban feszültség támad, s ezt vezetik le egymás csipkedésével, megtámadásával. Hiánybetegség is okozhatja, ám utána is rossz szokásként fennmaradhat a kannibalizmus. A megvérzett állatot addig támadják, míg az el nem pusztul. Az állatorvos ezért azt mondja: szórakoztatni kell a tyúkokat! Kapjanak foszfor- és kalciumtartalmú eleséget, és az alomba is lehet takarmányszemeket szórni, hadd múlassák az időt kapirgálással.
A Kakas Szerepe és a Fajták sokszínűsége
Fontos, hogy a kakas nagy és erős legyen, de számít a taréj és a szakállka mérete is: minél nagyobb és vörösebb az, annál jobban szeretik őt a „hölgyek”. - „A kakas azért kell, hogy a nőstényeket kicsit megkergesse, ne lustuljanak el. És természetesen a produkció szempontjából is fontos szerepe van: hisz ha nincs kakas, nincs kiscsibe sem. Azokban az üzemekben, ahol brojler csirkéket nevelnek, meg van adva, hogy 15 tyúkra kell egy kakas. A tyúkoktól nyert tojás kerül a keltetőbe, ebből lesznek a csirkék…”
A fajta az anyától és apától függ, és a fajtákat nem szokás keverni. A legmenőbb jelenleg az amerikai Cobb500 és Ross1-es vagy a Ross308-as. Ezek a brojler fajták mind hófehér kakastól és hófehér tyúktól származnak. Akár négykilósra is megnőhetnek! Ma már tyúk és tyúk között is nagy különbség van. Vannak a „menő” csúcsfajták, a tetrák, a lohman brown, meg a bábolnai tetra, aztán vannak a régebbi fajták, a dominantok. Ez utóbbiak is jók, de nem adnak annyi tojást, mint társaik. Velük ellentétben tetra fajták 300 feletti éves hozamot produkálnak.
Egy udvarban egy kakas éppen elég. Ha ketten vannak, annak az egyik kárát láthatja. Gyakran heves harcba keverednek, és azt csak az egyik éli túl. - „Persze, inkább csak hajnalban kukorékolnak, hogy felhívják magukra a figyelmet. Fajtától függ, hogy melyik mikor zendít rá, általában hajnali négy órakor kezdik. És ha az egyik elkezdi, akkor a többi folytatja: ilyenkor az egész falu kukorékol. Itt is érvényes, hogy minél öregebb a kakas, annál finomabb a húsa. A kakas tíz évig is elélhet, de ez is fajtafüggő” - ecseteli a sok kakast látott zootechnikus. Azt is megtudjuk, hogy a kakas finomabb, ha fiatalon elveszíti a „férfiasságát”. A kappan, azaz a herélt kakas jobban felhízik, és a húsa is omlósabb, ízletesebb.
A Tyúkok Napi Ritmusai és a Szabadtartás Előnyei
Amikor pirkad, a tyúkól ülőkéiről leugrálnak, és már mennek is kapirgálni az udvarba. Ez az egész napos elfoglaltságuk. Esznek, isznak, tyúktrágyát termelnek. Aztán mikor sötétedni kezd (azaz honkorodik), felülnek a tyúklétrára. Tudják, mikor kell elvonulni a világ elől. Persze, ez is csak a szabadtartású tyúkok kiváltsága. Amelyek ketrecben élnek, azok sosem láthatnak napot. A korosabbak hamarabb nyugovóra térnek. Innen származik a közmondás: „A tyúkokkal tér nyugovóra.” A szárnyasokat minden este bezárják, nem azért, mintha félnének, hogy meglógnak az éj leple alatt. Ám az éjszaka sötétjében számos kisebb ragadozó áll lesben, hogy lecsaphasson a finom falatra.
A Szabadtartásos Baromfi Program Magyarországon
Öt éve kezdte a szabadtartásos csirkenevelést Magyarországon Bárány László, az öt társaságot összefogó Master Good cégcsoport tulajdonosa, a Szabadtartásos Baromfitermelők Szövetségének alapítója. Az első öt-nyolc hónapban heti 250-300 szabadtartásos csirkét adtak el országos viszonylatban. Esetenként több volt a fuvarköltség, mint az áru értéke. Az eladások lassan növekedtek, áttörés 2-2,5 éve volt, amikor átlépték a heti bűvös ötezer darabot - nyilatkozta Bárány László.
A baromfivésszel kapcsolatos 2006. februári fogyasztói pánik hatására minden baromfitermék kereslete visszaesett, nem tört le azonban a szabadtartásos baromfi iránti igény. Sőt, a kereslet fokozódott, s a piaci helyzet konszolidációját követően, 2006. május-júniusban az eladások már csúcsot döntöttek: meghaladták a heti 15 ezer darabot, ami a belföldi csirkefogyasztás 0,5-0,6 százaléka. Ez az arány Franciaországban csaknem 30 százalékos, német nyelvterületen 8-12, angol területen pedig 5-7 százalék. A cégcsoportnál 2006-ban körülbelül 600 ezer ilyen csirkét neveltek, de számukat 2007-ben szeretnék 50 százalékkal növelni. Bárány László bízik abban, hogy a szabadtartásos csirke egy idő után a magyarországi baromfihús-fogyasztás 2-3 százalékát is kiteszi majd. „Ehhez azonban még komoly marketingmunka, logisztika kell.”
A Red Master néven elindított szabadtartásos baromfiprogram egy hasonló franciaországi rendszer magyarországi megfelelője. Van egy sor tiltószabály is arról, hogy mi mindent nem lehet etetni ezzel a csirkével. A szabadtartás - vagy ökotartás - lényege, hogy a speciális feltételek között tartott csirkéknek ólanként egy hektár kifutót kell biztosítani, s ennek 30 százaléka fás, bokros rész kell legyen. Az ökotartás csupán abban tér el a biotartástól, hogy a szabadtartásos csirke takarmányát nem biobúzából és biokukoricából keverik. Takarmánya ugyanakkor csak gabonamagvakból állhat, amit kiegészíthet szója és ásványi alkotóelemek. A biotartásra vonatkozó szakmai, technológia előírások, a fajta megválasztása és a tartási mód viszont teljes mértékben megegyezik a szabadtartású program feltételeivel.
„Fentiekből adódik, hogy ez a termék drágább, mint a brojler, nem beszélve arról, hogy az ipari baromfival szemben, 40 helyett 80 nap alatt hízik 2 helyett 1,8 kilogrammra, így az ára is a duplája annak. A külföldi csirke olcsó, csak 1-2 euró a kilója, ámde antibiotikumoktól és víztől dagad a húsa.”