A modern konyhákban egyre elterjedtebbek a szilikon sütőformák, amelyek számos előnyüknek köszönhetően váltak népszerűvé a háziasszonyok és a profi cukrászok körében egyaránt. Ezek a viszonylag olcsó, könnyű és praktikus eszközök megkönnyítik a sütést, a tisztán tartásuk és tárolásuk pedig pofonegyszerű.
A szilikon sütőformák előnyei
A szilikon sütőformák népszerűségének titka, hogy rengeteg formában megjelenhetnek, nagy a hőállóságuk és rugalmasak. Alapvetően mellette szól a hosszú élettartam, a rugalmas, könnyű, nem törékeny, tapadásmentes anyag, mely jól ellenáll a hirtelen hőmérséklet-változásnak, akár forró vagy jéghideg összetevő is kerülhet bele. Megspórolható használatával az egyszer használatos, így sok hulladékot jelentő sütőpapír, alufólia, muffinpapír, folpack. A szilikon sütőformák ellenállóak a különböző savakkal szemben.
Sokoldalú felhasználás
A szilikon sütőformák sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé. Ínycsiklandó sütemények és torták mellett ötletes muffinokat, fagylaltokat, jégkockákat is varázsolhatsz az asztalra. Muffinok, kuglófok, gyümölcskenyerek, de még fasírtok, hús- és zöldségételek elkészítésekor is jó szolgálatot tehetnek a különféle, szilikonból készült sütőformák. A szilikon formákból nagyon könnyen kifordulnak a sütemények sütés után. Ha szedtél már ki darabokban kuglófot egy fém kuglóf formából, akkor a szilikon kuglóf forma jelenti a megváltást számodra!
Hogyan használjuk a szilikon sütőformákat
Hőállóság és tartósság
A szilikon sütőformák általában 220-260 °C-ig hőállóak. Ez a széles hőmérsékleti tartomány lehetővé teszi, hogy gáz-, elektromos- vagy mikrohullámú sütőben egyaránt használhatók legyenek anélkül, hogy elolvadnának. Fontos azonban figyelni rá, hogy ne tegyük ki közvetlen hőforrásnak (pl. tűzhely lángjának), mert az károsíthatja az anyagot.
Használat és karbantartás
A szilikon sütőformák megfelelő használata és karbantartása hozzájárul hosszú élettartamukhoz és biztonságos működésükhöz.
Első használat előtt és alapvető tisztítás
A szilikon sütőformákat első használat előtt alaposan mossuk el meleg mosószeres vízzel, töröljük szárazra és kenjük ki bőségesen zsiradékkal. Erre legközelebb már csak akkor lesz szükség, ha a sütőforma nagyon kiszáradna. A szilikon formák könnyen tisztíthatóak. Érdemes őket kézzel elmosni, mert így marad bennük minimális mennyiségű zsiradék, nem száradnak ki. A szilikon sütőformák különleges tulajdonsága, hogy a zsiradékot szinte magukba szívják, ezért előfordulhat, hogy az alaposan elmosogatott szilikon sütőformán néhány nap múlva zsiradékpöttyök jelennek meg.
Mire figyeljünk a használat során?
A szilikon formába késsel vagy éles eszközzel soha ne vágjunk, mert megsérülhet. Hátránya, hogy az éles tárgyak megsérthetik, így nem javasolt az ételt benne szeletekre vágni. Minden esetben jelölik, használható-e az adott eszköz mikrohullámú sütőben, és milyen hőmérsékleti tartományban kell maradni sütés-főzéskor.
Környezetvédelmi szempontok és kockázatok
Bár a szilikon sütőformák rendkívül praktikusak, fontos beszélni az anyag környezetvédelmi hatásairól és az esetleges egészségügyi kockázatokról.
Környezeti lábnyom
Bár időtálló, nem környezetbarát anyagról van szó, sőt, kifejezetten környezetszennyező, hiszen nem lebomló, és ugyan elméletben újrahasznosítható lehetne, ám a technológia drágasága miatt ez nem működőképes módszer, így jelenleg nem is elérhető. Sérülés, törés, szakadás esetén gyakorlatilag nem megjavítható.
Egészségügyi aggályok és ellenőrzések
Veszélyei abból adódhatnak, ha nem elég tiszta az anyag, az olcsóbb, rosszabb minőségű eszközök kevésbé megbízhatók. Előfordul, hogy a hatóságok vizsgálatai szerint szerves illékony komponensek, sziloxán oligomerek, egyéb adalékanyagok, bomlástermékek szabadulnak fel, és jutnak az élelmiszerekbe, elsősorban magas hőmérsékleten, ezért egy-egy ilyen tárgyat vissza kell hívniuk. Az is veszélyt jelenthet, ha nem megfelelő módon használják az anyagot. Az irányadó mindig a formákon, tálakon feltüntetett használati utasítás szövege. A jogszabályi előírások szerint a szilikon sütőformák használati-kezelési útmutatóval hozhatóak forgalomba. A szilikon sütőformákkal kapcsolatban a túl magas szerves illóanyag tartalom miatt merülhet fel, hogy esetleg káros az egészségre. Azonban a forgalomba hozott szilikon sütőformákat folyamatosan vizsgálják a Nébih szakemberei. Legutóbb 2016. októberében fordult elő, hogy egészségre káros szilikon sütőformát találtak. Mindig vegyük figyelembe a terméken, termékcímkén lévő jelölést.
Alternatívák és ajánlások
Amennyiben valaki aggódik a szilikon sütőformák környezeti vagy egészségügyi hatásai miatt, léteznek más, bevált alternatívák is.
Hagyományos sütőedények
Alternatívaként a fémedények, -formák működhetnek, a zománcozott, öntöttvas, kerámia, netán agyagalapú konyhai eszközök is tartósak, jók.
Érdekes felhasználási módok
A szilikon formák sokoldalúsága nem csak a süteményekre korlátozódik. Készíthető bennük amerikai fánk, torta, diócska süti, vagy akár szív alakú torta. A hagyományos fánkokhoz képest a szilikon fánk sütőformában készült amerikai fánk nem tocsog az olajtól.
Misna és a Tóra: Az örökérvényű törvények
Izrael népét többször űzték el hazájából, a Szentföldről, de mindig visszatértek, mert örökségük miatt erre kényszerültek. Az örökség, maga a mózesi törvény, ismertebb nevén, a Tóra. A Héber Biblia, és azon belül a mózesi törvény nem egyetlen könyv, hanem egy „könyvtár”: huszonnégy könyv gyűjteménye. Közöttük első helyen szerepel Mózes öt könyve, héberül: תורה (Tóra), görögül: pentateuch. A Tóra öt része és nevük rövidítése: Teremtés könyve (Ter), Kivonulás könyve (Kiv), Léviták könyve (Lev), Számok könyve (Szám) és a Második Törvénykönyv (MTörv).
A mózesi törvények eredete és átadása
A Tóra öt könyvében szerepelnek a mózesi törvények, melyek száma hatszáztizenhárom. Két típusú törvényt, más szóval parancsolatot, (héberül micvá - t.sz. micvot) különböztetünk meg: a tiltó, pl. „ne ölj”, és az előíró parancsolatot, pl. „tiszteld apádat és anyádat”. A hagyományról Mózes második könyvében úgy értesülünk, hogy a Tóraadás Mózes életében történt. A középkori filozófus, Maimonidesz (1138-1204) leírja, hogy a törvényeket egyenként, azok magyarázatával, a Misnával együtt, egyszerre adták át Mózesnek, aki mindkettőt megtanította testvérének, Áronnak, aki pedig tovább adta a fiainak, ők pedig a nép vezetőinek. Az egyiptomi kivonulás és az azt követő törvényadás a hagyomány szerint i.e. 1300 körül történt.
A Tóra keletkezése és a Misna szerepe
Keletkezésük, ill. leírásuk ideje szerint az öt könyv közül a Második Törvénykönyv az első, amelyet Josijáhu, Judea királyának uralma idején (i.e. 638) írtak. A jelenkori kutatások szerint a Héber Biblia szövegeinek jelentős része a perzsa uralom idején alakult ki, miután a bábeli száműzetésben élő izraeliták II. Kurus, (görög nevén Kürosz) jóvoltából visszatérhettek Judeába, és a Jeruzsálemi Szentély újjáépítéséhez kezdhettek.
A Tóra elsőszámú magyarázata a Misna, magyar nevén, a szóbeli Tan. A Tóra minden szavát még idejekorán leírták, de a Misnát a hagyomány őrzői emlékezetükben őrizték és nemzedékről nemzedékre, emlékezetből tanították.
A Misna és a Talmud fejlődése
A Misna írott változata viszonylag későn, csak a harmadik században készült el, ám nem kizárt, hogy egyes misnákat ennél korábban, keletkezésük pillanatában leírtak.
A Misna megfogalmazói és felépítése
A Misna megfogalmazói a tánáitá-k, (héb. tánáim). Táná az a bölcs, aki törvényt alkot, bíráskodik és tanít. Rabbinikus, ún. halachikus határozataik a mózesi törvények kiegészítéseként születtek. A táná (תנא) jelentése: ismétlő. Az első tánák a Második Szentély utolsó éveiben, Hilel és Sámáj iskoláiból kerültek ki. A Misna a kiterjedt, szóbeli bölcselet írásos formája és több, mint négyezerkétszáz szöveget tartalmaz, melyeket misnáknak (héb. misnájot) neveznek. A harmadik évszázad elején Rabbi Jehuda há-Nászi (135-217) aki maga is hozzájárult számos misna írásához, úgy döntött, hogy összegyűjti és rendszerezi az addig ismert szóbeli anyagot, úgy, hogy a Misna, mint „szülőanyja”, a Tóra, végre írásos formát kapjon. A tánáitá-k hat nemzedéke ismert, Rabbi Jehuda há-Nászi az ötödik nemzedékhez tartozott.
A Gemára és a Talmud kialakulása
A misna szövege a rabbinikus törvény szemléletét szem előtt tartva, kiegészült azokkal a kiterjedt és gyorsan növekedő magyarázó és értelmező szövegekkel, melyek egy sajátos vitastílus, bölcseleti szemlélet megnyilvánulásai, és amelyeket gemárá-nak nevezünk. A héber nyelvű misnákat, azok kiegészítésével, az arámi nyelvű gemárá-val együtt Talmudnak nevezzük. A gemárá írói, a tánáitá-k követői, az ámorá nevet viselik, ők a magyarázók. Az ő idejükben, Júdeában és attól keletre, a Jordánon túl, már nem beszélték a héber nyelvet, ez az oka, hogy a gemárá szerkesztése és a talmudi tevékenység arámi nyelven folyt, részben Babilóniában. Ennek eredményeként kétféle Talmud keletkezett: a Jeruzsálemi Talmud és a Babilóniai Talmud. A Talmud középpontjában álló Misna, a rabbinikus törvény, (héberül háláchá) első és legfontosabb eleme. A háláchá kialakulása hatalmas időszakot ölel fel, Mózes megjelenésétől kezdve a Jeruzsálemi szentély pusztulását követő évszázadok során. A Második Szentély pusztulása, i. sz. 70-ben az áldozati szertartások végét jelentette. Misna nélkül ma nem ismernénk a jeruzsálemi oltár tevékenységét, a modern ember számára elképzelhetetlennek látszó áldozati szokásokat, melyek a misnai időket követően vallásos tartalommal telített szellemi értékké változtak. A Misna a posztbiblikus hébernyelvű irodalom legjelentősebb műve, melynek magyar fordítása eddig csak szemelvényes formában létezett.
A Misna szerkezete és a „Magvak rendje”
A Misna hat rendet és hatvanhárom traktátust tartalmaz. Jelen fordítás a teljes Misna első két rendjének javított szövegváltozatát tárja az olvasó elé. A Misna szövegeiben előforduló héber szavakat a mai szefárd-héber kiejtés szerint írtuk át, dőlt betűkkel. A Biblia idézeteket minden esetben az IMIT héber-magyar kétnyelvű bibliából vettük, és idézőjelbe tettük. A misnákban szereplők párbeszédei, mondásai idézőjel nélkül szerepelnek. Minden traktátus elején a fordító bevezető szövege áll, amely röviden összefoglalja a traktátus tartalmát. A Misna szövegeit sűrűn lábjegyzetek kísérik, melyek a pontosabb megértést szolgálják. A traktátusok többsége a különböző fordításoknál szokásos, fonetikusan átírt héber címszavak helyett, magyar nevet kapott, valamint a héber szakkifejezések helyett több magyar hangzású szakkifejezést újítottunk. A magyarra való fordítás szakmai lektora Zsom Dóra volt.
A Magvak rendje (Zráim)
A Magvak rendje (héb. Zráim) tizenegy traktátust tartalmaz: Áldások (héb. bráchot), A mező széle (héb. peá), Kétes tized (héb. demáj), Tiltott keverék (héb. kilájim), A hetedik év (héb. sviit), Papi adományok (héb. trumot), Tizedek (héb. máászrot), Második tized (héb. máászer seni), A kalács adománya (héb. hálá), Érintetlen (héb. orlá), Első zsengék (héb. bikurim).
Az Áldások traktátus: az imák rendje
Az ÁLDÁSOK - héb. Bráchot, a magvak rendjének első traktátusa. A traktátus kilenc részből áll, melyek az imák rendjét és az áldások szabályait tárgyalják, különös tekintettel a Smá Jiszráel (Halljad Izráel) és a Tfilát smone eszre, (Tizennyolc áldás) imáira. Izrael a hagyomány szerint a napot estétől estéig számítja. Mivel az este mondott Halljad Izráel a nap elsőszámú vallási kötelessége, ezáltal az „első hely” a misnában is biztosítva látszik, nevezetesen az áldások c. traktátusban. Az áldások a nap-napi liturgia és a hit ébren tartásának fontos tartozéka. Az áldások csoportjai: élvezeti áldások (pl. étkezéskor), parancsolatok teljesítésekor mondott áldások, természeti jelenségek láttán mondott áldások, és az időtől függő áldások (pl. ünnepek beköszöntése).
Az imák időpontjai és szabályai
A Misna részletesen tárgyalja az imák időpontjait és a hozzájuk kapcsolódó szabályokat.
Az esti Smá ideje
Kérdezi a Misna: mikortól lehet mondani az esti smát? Rabbi Eliezer szerint, akkortól amikor a papok bemennek, hogy egyenek az adományból, az [éj] első harmadának végéig. Ez Rabbi Eliezer véleménye. Bölcseink szerint legfeljebb éjfélig. Rábán Gámliel azt mondja: amíg hajnalodni kezd. Egyszer történt, hogy a fiai [későn] tértek meg az ivóból és azt mondták apjuknak: Még nem mondtunk smát. Azt mondta nekik: ha még nem virradt meg, kötelesek vagytok mondani. De nemcsak ez, hanem minden olyan parancsolat, amelynek teljesítése a Bölcsek szerint éjfélig kötelező, az első hajnali fénysugár megjelenéséig teljesítendő. Az [áldozat] zsírjának és belső részeinek elégetése az első hajnali fénysugárig teljesítendő. Azok [az áldozatok], melyek húsát aznap kell elfogyasztani, elégetésük hajnalig kötelező. Ha így van, [hogy hajnalig halasztható], miért mondták a Bölcsek, hogy „éjfélig”?
A reggeli Smá ideje
Mikortól lehet mondani a reggeli smát? Mikor az égszínkék a fehértől megkülönböztethető. Rabbi Eliezer azt mondja: Mikor az ég színe [megkülönböztethető] a póréhagyma színétől, de a napkelténél nem később. Rabbi Josua azt mondja: A harmadik óráig, mivel királyfiaknál szokás a harmadik órában felkelni. Aki ekkor, vagy később mondja, nem veszít.
Az ima módja és megszakítása
Bet Sámáj ezt mondja: este minden ember fekve mondja a smát, reggel állva mondja, mivel az [ima] így szól: „ha lefekszel és ha felkelsz”. Bet Hilel azt mondja: mindenki szokása szerint mondja, mert [az imában az is] szerepel: „ha úton jársz.” Akkor miért mondták, hogy „ha lefekszel és ha felkelsz?” Ez arra vonatkozik, hogy az ember este lefekszik és reggel felkel. Rabbi Tarfon azt mondta: Úton voltam és ledőltem, [hogy smát mondjak]. Bet Sámáj [előírása] szerint jártam el és ezzel veszélybe sodortam magam az útonállók miatt. Reggel két áldást mond, egyet [a smá] előtt és egyet utána; este kettőt mond előtte, és kettőt utána. [A két áldás közül] az egyik rövid, a másik hosszú. Ahol azt mondták, hogy hosszasan [áldjon], ott nem veheti rövidre, és ahol azt mondták röviden áldjon, ott ne legyen hosszú.
Az Egyiptomi Kivonulás megemlítése
Éjszakánként megemlítik az Egyiptomi Kivonulást. Rabbi Elázár ben Ázárjá azt mondta: hetven éves vagyok, de nem hallottam, hogy említést tennének éjszaka az Egyiptomi Kivonulásról, míg nem jött Ben Zomá, aki ezt megmagyarázta a [következő verssel]: „hogy életednek minden idejében megemlékezzél arról a napról, amelyen kijöttél Egyiptom földjéről.” (MTörv 16, 3). Az „életednek idejében” a napokat jelenti, és a „minden idejében” az éjszakákat.
Az ima szándéka és megszakításai
Épp [a smát] olvasta a Tórában, mikor eljött a smá [imádkozásának] ideje. Ha a szíve szándékát [az ima kötelességének teljesítésére] irányította, akkor teljesítette a kötelességét. Ha nem, akkor nem teljesítette. Ha az imádság szakaszai között szünetet tart, a társa hogyléte felől kérdez, és viszonozza [a köszöntést]. Ha az ima a közepénél tart, csak akkor kérdez és viszonoz, ha fél. Ezek Rabbi Meir szavai. Rabbi Jehuda azt mondja: ha a közepénél tart, akkor kérdez, ha fél, és a köszöntést tiszteletből viszonozza. Ezek az ima szakaszai között lehetséges szünetek: az első és a második [bevezető] áldás között; a második áldás és a smá között; a smá és a ve-hájá im sámoá között; a vehájá im sámoá és a vá-jomer között; a vá-jomer és az emet ve-jáciv között. Rabbi Jehuda azt mondja: A vá-jomer és az emet ve-jáciv között nem szakíthatja meg.
Az imák sorrendje és kiejtése
Rabbi Josua ben Karha azt kérdezte: Miért került a smá [szakasza] a ve-hájá im sámoá [szakasza] elé? Azért, hogy [az ember] először magára vegye az égi királyság terhét, és aztán a parancsolatok terhét. Miért előzi meg a ve-hájá im sámoá a vá-jomer szakaszát? Aki smát olvas, de nem fennhangon, teljesítette [a parancsolatot]. Rabbi Josze azt mondja: Nem teljesítette. Olvas, de nem pontosan, Rabbi Josze szerint teljesítette, Rabbi Jehuda szerint nem teljesítette. Aki rossz sorrendben olvas, nem teljesítette.
Kivételek és speciális esetek az imádságban
A Misna számos kivételt és speciális esetet is tárgyal az imádságra vonatkozóan.
Mentességek az imádság alól
Építők a fa tetején is mondhatják, vagy a fal állványzatán. Újdonsült férj mentes a smá olvasásától, az első éjszakától a szombat kimeneteléig, ha addig nem hálta el [a házasságát]. Történt Rábán Gámliellel, hogy mondott [smát] az esküvőt követő első éjszakán. Tanítványai azt mondták: Rábbénu, azt tanítottad, hogy a vőlegény mentes a smá mondásától az első éjszaka. [Rábán Gámliel] fürdőt vett a felesége halálát követő első éjszakán, erre azt mondták a tanítványai: Rábbénu, azt tanítottad nekünk, hogy gyász idején tilos a fürdés. Mikor meghalt Távi, a szolgája, elfogadta a részvétnyilvánítást. Azt mondták a tanítványai: Rábbénu, azt tanítottad nekünk, hogy rabszolga halála után nem jár részvétnyilvánítás! Azt válaszolta: Tavi az én szolgám más, mint a többi rabszolga. Ha az újdonsült férj smát akar mondani az első éjszaka, mondjon. Aki előtt halott fekszik [a házban], nem kell smát mondjon se imádságot, és az imaszíj felöltése alól is fel van mentve. Akik a hordágyat viszik a halottal és akik felváltják őket és akik felváltják ezeket, meg azok, akik a hordágy előtt, vagy mögött mennek, ha szükség van rájuk, [hogy a hordágyat vigyék] nem mondanak smát. Aki nem viszi, köteles smát mondani. Miután a halottat eltemették, és hazatérőben vannak, ha idejük engedi, hogy elkezdjenek és befejezzenek [egy smát] mielőtt elérik a [vigasztalók] sorfalát, kezdjék el, ha nem, ne kezdjék el. Asszonyok, rabszolgák és kiskorúak nem mondanak smát, valamint imaszíjjal sem imádkoznak.
Tisztátalanság és imádság
Akin tisztátalanság esett, gondol rá, de nem mondja, de az előtte és az utána következő áldásokat sem. Az étel után mond áldást, de étkezés előtt nem. Már belekezdett az imádkozásba és közben eszébe jut, hogy tisztátalanság esett rajta, ne hagyja abba, hanem vegye rövidre az imádságot. Ha lement, hogy megmerítkezzen [a rituális fürdőben]: ha még napfelkelte előtt fel tud jönni, be tudja takarni magát és el tudja imádkozni, akkor menjen fel, takarja el magát, és imádkozzon. Ha [nincs idő], elfedi magát a vízzel és mondja. Ne merüljön alá zavaros vízben, vagy áztató vízben, csak ha [tiszta] vizet ad hozzá. Mennyire kell eltávolodjon onnan, ha ürülék van ott? Akinek folyása van és tisztátlanság került a testére, vagy a menstruáló nő, aki ondót talált magán, vagy a közösülő nő, aki közben vért látott, meg kell merüljenek [a mikvében].
Az Ünnepek Rendje (Moed)
Az Ünnepek Rendje (héb. Moed) tizenkét traktátust tartalmaz: Szombat (héb. sábát), Kiterjesztés (héb. eruvin), Pészahok (héb. pszáhim), Sékelek (héb. skálim), Engesztelő nap (arámiul, jomá), Sátrak (héb. szuká), Tojás (héb. béicá), Újév (héb. ros há-sáná), Böjtnap (héb. táánit), Könyv (megilá), Kis ünnep (héb. moed kátán), Zarándoklat (héb. há-gágá).
Az imádság további szabályai és fontossága
A Misna számos további szabályt és megfontolást tartalmaz az imádsággal kapcsolatban, hangsúlyozva annak fontosságát a hívő életében.
A reggeli, délutáni és esti imák időpontjai
A reggeli imádság ideje a nappal közepéig tart. Rabbi Jehuda azt mondja: A negyedik óráig. A minhá ima ideje estig tart. Rabbi Jehuda azt mondja, a minhá időszakának közepéig. Az esti imának nincs meghatározott ideje, és a muszáf imája egész nap mondható.
Az imádság gyakorisága és minősége
Rabbi Nehunjá ben há-Káná rövid imádságot szokott mondani a tanházba való belépésekor és a kijövetelekor. Azt mondták neki: mire való ez az imádság? Rábán Gámliel azt mondja: Az ember minden nap mondjon tizennyolcat [tizennyolc áldást]. Rabbi Josua azt mondja: „egyfajta” tizennyolcat. Rabbi Eliezer azt mondja: Aki megszokásból imádkozik, imádsága nem imádság. Ha szamárháton ül, szálljon le. Rabbi Elázár ben Ázárjá azt mondja: Muszáf imádságot csak a gyülekezet előtt mondanak. De a Bölcsek hozzáteszik: mondani kell, akár van, akár nincs gyülekezet. Csak teljes komolysággal szabad imába kezdeni. A régi hászidok egy órát vártak, mielőtt imába kezdtek, hogy Isten felé kitárják szívüket.
Különleges áldások és figyelmeztetések
Ha a király felőled kérdez, [imádság közben] ne válaszolj. [Isten] esőadó erejét a feltámadás áldásában kell megemlíteni, és esőért az évek áldásában imádkozunk, és a hávdálát attól kérjük, aki „kegyességében értelmet ad nekünk” áldásában. Rabbi Ákiva azt mondja: Ezt külön kell mondani, negyedik áldásként. Ha valaki [a Tizennyolc áldás közben] azt mondja, hogy „madárfészek fölé is kiterjed a könyörületed” vagy „a jótettekért áldjuk a te Nevedet”, vagy „hálát adunk, hálát adunk” - azt elhallgattatják. Aki a frigyszekrény előtt ima közben hibázik, másvalaki lépjen a helyére, és ha erre kérik, ne utasítsa vissza. Honnan kezdje? Aki a frigyszekrénynél imádkozik, ne válaszoljon a papok áldására ámennel, mert belezavarodhat [a szövegébe]. Ha rajta kívül nincs jelen pap, ne emelje magasra a kezeit. Aki ima közben hibázik, rossz jel maga számára, de ha az előimádkozó hibázik, rossz jel a gyülekezet számára, mivel aki az embert képviseli, az olyan, akár ő maga. Ezt mondták Hánina ben Doszá rabbiról: miközben a betegek felépüléséért imádkozott, így beszélt: ez élni fog, ez meg fog halni. Azt mondták neki: honnan tudod? Milyen áldást…
Óbudai emlékek és a kulturális örökség
A cikk a szilikon sütőformák és a Misna témája mellett egy személyes hangvételű, gazdag visszaemlékezést is tartalmaz Óbuda kulturális és személyes jelentőségéről.
A gyermekkor és ifjúság Óbudán
Diákkoromban már jártam itt, a Fő téren. Krisztinavárosban laktunk az ostrom után, ott volt az én kamaszkoromnak az ideje a Vérmezőn, a Petőfi Gimnáziumban, ahová jártam és a Krisztina templomban, ahol orgonáltam. Persze, nem vagyok orgonista, de a kántort helyettesítettem, olvastam a kottát, tudtam kórust kísérni vagy szólistákat, népénekeket lejátszani. Volt egy kedves kislány, a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba járt, akinek elkezdtem a tánciskolában udvarolni, lehettünk olyan 15 évesek. Ő hívott el a nagymamájához Óbudára. Igen, aztán Óbudán laktunk. Krisztinavárosban a szüleimmel éltünk egy kétszobás lakásban, ami már hetünknek, amikor megnősültem, és a gyermekeim megszülettek, egy kicsit szűkös volt. Akkor Óbudán kaptunk a Miklós utca 1. Az első feleségem, Jámbor Erika gyógypedagógus volt, a Szellő utcai iskolában logopédusként tanított. A gyerekek mind itt jártak iskolába, Ildikó, Zoli, Gergő is; Gergő a Mókus utcai zenei általánosba, a nagyobbak a Martos Flóra Gimnáziumba, amit most már Óbudai Gimnáziumnak hívnak. Megszerettük az óbudai életet. Nagyon sok óbudai emlékem van!
Irodalmi és művészeti találkozások Óbudán
Volt egy prózaversszerűségem, amit a Kortárs közölt, abban éppen Óbudáról írtam, aztán később volt olyan, ami Krúdy Gyulához kötődött, mert Krúdy regényeiből kivett motívumokból egy verset komponáltam Díszlet-darabok Szindbád színpadáról címmel. Weöres Sándorral több műsorom volt Óbudán, és volt úgy, hogy meglátogatott otthonomban is, a Miklós utcában. Akkor sokan laktak itt Óbudán a művészeti élet személyiségei közül. Toldalagi (Toldalaghy) Pál például a Tábor-hegyen lakott, voltam ott többször is, de nem nála, hanem Pilinszky Jancsinál, ő dolgozgatott nyáron ott, nyaralt, pihent ebben a kölcsön kapott villában, ami szép környezetben volt. A Kedves lemezeim című rádióműsorom kapcsán találkoztunk Toldalagi (Toldalaghy) villájában a Tábor-hegyen, itt Óbuda fölött, a hegyekben. Nagyon kedves emlékem, hogy Pilinszky gyermeki precizitással készítette ki kedves lemezeit, mintha azoknak meg kellene ottan szólalniuk, pedig a zenéket a rádióban tettük hallhatóvá, itt csak a beszélgetést vettük föl, de hát mégis, azért a lemezek fontosak voltak számára, ott voltak tárgyi valóságukban, ha némán is… Akkor láttam az asztalán egy kötetre való nyomtatott lapot, a Szálkák kötet korrektúrája volt. A rádiófelvétel megtörténte után fölolvasta hihetetlen lassan, nyugodtan, az ő előadói stílusában azt az ötvenegynéhány verset… legalább másfél-két órát tartott. Lenyűgöző élmény volt, ugyanakkor kimerítő, mert nagy figyelmet is igényelt. Eléggé elvont, furcsa, különös, nehezen megközelíthető, sűrített szövegű versek ezek, tehát a figyelmet nem nélkülözhetik. Nagy boldogan fölolvasta - ugye a költők szeretik megmutatni a műveiket, hát ő is, ha itt egyetlen embernek is, de fölolvasta -, s hát, a végén néztük egymást boldogan, az öröm lázában, kis sört is ittunk, és csak nézett-nézett engem mosolyogva. És egyszer csak azt mondja: Gyuri, fölolvassam még egyszer? Máskor Vas Istvánnal az Óbudai Művelődési Házban zajlott le egy televízióműsor, vele volt felesége, Szántó Piroska is természetesen. Aztán voltunk Nemes Nagy Ágnessel, Lator Lászlóval, Ottlik Gézával, Rónay Lászlóval a Zichy-kastély valamelyik szép termében, ezekben is gyakran voltak tévéműsoraim. Galsai Pongráccal a piacon sétáltunk, Somogyi Jóskával is gyakran találkoztam itt. Mondjuk, egy nagyon otthonos világ volt ez, ahol nagyszerű emberek jöttek-mentek, az utcán lehetett velük találkozni, beszélgetni.
Óbudai Társaskör: a kulturális központ
És ez a helyszín, ahol most vagyunk, az Óbudai Társaskör, ez aztán tényleg óbudai létem szíve közepe, mert rádiósként, televíziósként műsorok tömegét sugároztuk innen, de volt itt nekem saját előadásom, szerzői, költői estem is. De most is minden hónapban jövök még Játékos muzsikát tartani a Társaskörbe. A Játékos muzsika lényegében a Ki nyer ma? Szinte klubbá szerveződött spontán, mindenféle szervezettség nélkül. Ugyanazokat az arcokat is gyakran lehet látni, meg újakat is. Mindig összejön 50-70 főnyi közönség, és remekül tudnak válaszolni a nem is mindig könnyű kérdésekre, hiszen nem csak azt kérdezzük meg, hogy adott esetben mi az a zene, amit a muzsikusok játszanak. Az is fontos, hogy ugyanakkor szereplési lehetőséget ad sok fiatal művész, de az idősebbek számára is. A nézők pedig lehetőséget kapnak arra, hogy gondolkozzanak az asszociatív kérdéseken, sok irodalmi, képzőművészeti vonatkozás merül fel egy-egy évszámhoz köthetően.
Családi és irodalmi rezonanciák
Említette Zoltán gyermekét, aki sajnálatosan fiatalon meghalt. Zolinak a novellái is tele vannak óbudai motívumokkal, minthogy ő a kamaszkorát itt élte, itt voltak a szerelmei, itt alapítottak kis együttest, itt muzsikáltak a barátaikkal, tehát rengeteg óbudai élménye volt. Igen, hát Zolival volt egy családi és irodalmi rezonancia is, egymás dolgait elolvastuk, és azt mondhatom, hogy kölcsönösen hatással voltunk egymásra, talán ez így természetes. A gyermekeim ebben a légkörben nőttek föl. Az egyetlen fényképet, ami otthon megvan Mándy Ivánról, Ottlikról és rólam, azt Gergő fiam 12 éves korában készítette, szinte véletlenül. film, rádió, írók, barátok, művészek társasága számukra bizonyos szinten természetes volt. S ez nagyon hatott rájuk. Zoli 14 éves korában nézte, hogy mit olvasson a könyvek közül, mert a kötelező olvasmányokhoz nem volt olyan nagy kedve, én meg szinte játékosan levettem neki a könyvespolcról Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését, mondom, olvasd el ezt. Elkezdte olvasni, hihetetlen élmény volt számára, később azt mondta, ez volt az a könyv, ami véglegesen az irodalomhoz kötötte az életét. Azt hiszem, hogy a gyerekek nyitottak, ha nem is érettek, de nyitottak arra, hogy megismerjék az igazi nagy irodalmat, talán már korábban is, mint ahogy gondoljuk. Az, hogy pedagógus didaktikus módon nekik való irodalmat adjon, nem tudom, helyes-e, én azt hiszem, amihez kedve van, azt kéne olvasnia.
Költészet, filozófia és az idő múlása
A személyes visszaemlékezések mellett a cikk mélyebb filozófiai gondolatokat is érint a költészet, az idő és a létezés témakörében.
A költészet témái és az emberi lét alapjai
Költészetének témái közül két dolog szembetűnő: az egyik a hittel, a másik pedig a halállal való állandó kapcsolat. Mindkettőből valamiféle bölcs belenyugvás hangzik ki, hogy nem lehetünk nagyobbak a saját árnyékunknál. Létezni hiány - írja egy helyen. Valószínű. Gyerekkoromtól kezdve jellemző rám ez a filozofikus gondolkodás, ami a költészettől elválaszthatatlan. Ha egy költő nem nyíltan filozófiai problémákkal, a halál meg a létezés kérdéseivel foglalkozik, az kimondatlanul akkor is mögötte van. Ősz volt, és egy gyönyörű, leveleit hullatni készülő bokor látványára úgy belém dermedt az elmúlás és a pusztulás szépsége, döbbenete, hogy hirtelen azt éreztem, ezt én meg akarom valahogy írni. S akkor kétség kívül ugyanazok az élmények érdekeltek, mint azóta is, és nyolcvanegynéhány éves koromban is. Az ember hatéves korában már szembesül a létezés alapkérdéseivel és ellentmondásaival, avval, hogy élni valami nagyszerű dolog, ahogy Ottlik Géza mondja, meg azzal is, hogy ez nagyon sok tragédiával, szomorúsággal, szorongással jár, és mégis valamilyen öröm is benne van. Összekapcsolódnak, összeölelkeznek ezek a dolgok, egymást nem tudják föloldani, nem tud vigaszt nyújtani a szomorúságra az öröm, hanem valamilyen párhuzamos módon a létezésünkben mindig jelen vannak.
Metaforák és az érzelmek kifejezése
Feltűnő, hogy rendkívül intenzív képeket használ költészetében, nagyon erőteljes metaforikus világot jelenít meg: „szétrobban az árnyék”, „bomlásba kulcsolt fény a dög-bűzben”, „lélegző láva a testünk”, „sikolyok kristály törmeléke”. És hát valamiképpen lehet, hogy az ember személyes sorsában is az adja a rehabilitálást, hogy erről beszélni tud. Illyés Gyula mondatát gyakran idézzük, hogy „… ki szépen kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja” (Bartók).
Művészet és technikai fejlődés
A 80 nyár című könyvében írja, hogy a technikai fejlődéshez hasonló fejlődés nincs a művészetben. Igen, mert arra gondoltam - talán ezzel is folytattam -, hogy Puccini autóját ma megmosolyogjuk, pedig a XX. század elején volt minden technikai vívmány, már villany, minden volt, mégis, egy öreg autóra megértő mosolygással nézünk. Puccini 40 km-es sebességgel száguldott vele, igaz, hogy ott a Lucca környéki hegyekben össze is törte magát valamelyik kanyarban alaposan, a Pillangókisasszony komponálása közben. Erre gondoltam, hogy ilyen értelemben nincs technikai fejlődés a művészetben, nem mosolygunk meg egy Bach kantátát vagy egy Monteverdi madrigált, hogy szegény ilyet írt, ma pedig milyen nagyszerűeket írunk már. Minden jelen idejű, minden tökéletes volt már akkor is, kezdve az ókori nagy eposzoktól a maiakig. Így a múltból veszi az ember elő, ami modern és új, mert az megvolt és megvan.
Az idő természete
A Kalitkám is madár kötet Tíz mondat az időről című szövegében azt írja, hogy „a múlt és a jövő közti jelenlétnek nincs időtartama, ez az átmenet túl van bármely mérhető sebességen”. Érdekes, hogy Szent Ágoston, mert az ember ma rögtön Bergsonra gondol, a Babits által és Dienes Valéria által népszerűsített időelméletére. Természetesen, amit kedvesen idézett tőlem, az laikus mondat, ha mint filozófiát nézzük, ezek a költő megnyilatkozásai. Isten nincs jelen az időben, csak az által, hogy várakozik szeretetünkre - írta Simon Weil annak idején. Mi a „semeddig” és az „örökké” feszültségében létezve tűnődünk az időről. Van jövőnk: tudjuk, hogy azonnal leszünk, de a múlt és a jövő közti jelenlétnek nincs időtartama, ez az átmenet túl van bármely mérhető sebességen. Időhalandóságból, a pusztuló test, az anyag rabságából halálunkkal lépünk csak át a végleges jelenbe. Amelynek cselekvő alkotórésze vagyunk, a mindenki egységének misztériumában egyetlen személyként: az Isten képére teremtett lény tudatának megszentelt lehetőségeivel. Tudatunk homályából a színről-színre látás kozmikus jókedvébe, örömébe érkezhetünk. A teremtő idő és a haldokló világ, múltunk és jövőnk közös lendületével léphetünk ki az időből majd mi is, a szakadatlan újba, az ifjúi lét szabadság mámorába. Ez nagyon érdekes dolog…
Oktatási és személyes kapcsolatok Óbudával
A cikk zárásaként az óbudai kötődések az oktatás és a személyes kapcsolatok révén is megjelennek.
Tanítás az Árpád Gimnáziumban és a Veres Péter Gimnáziumban
Az unokabátyám az Árpád Gimnáziumban tanult. Elsős gimnazista koromban jártam ott először. Néztem a gimnázium kinyitható nagy helyiségét, amely a tornateremből, az aulából és a másik tornateremből állt, s ki gondolta akkor, hogy én egyszer ott fogok tanítani. A másik Óbudához köthető érdekesség, hogy a feleségem, Kati - vele is táborozáson ismerkedtem meg a Balatonon - óbudai volt akkor, amikor megismerkedtünk. Idén személyesen Tiszavölgyi igazgató úrtól vehette át pedagógusnapon a Tiszavölgyi István-díjat. 1969-ben kezdtem tanítani az Árpád Gimnáziumban, és 1971-től ő volt az igazgató. Gyakorlatilag egy halódó iskolából lett egy fantasztikusan jó intézmény: egy csomó olyan - akkor - fiatal pedagógussal kerültem össze, akikkel egy nagyon kellemes légkörű iskolát sikerült kialakítani Tiszavölgyi István vezetésével. 1986-ban vele együtt jöttem az akkor induló Veres Péter Gimnáziumba tanítani. Az Árpádban lenyomtam 17 évet, a Veresben 1986 óta vagyok, azaz 32. éve. Az összesen 49 év tanítás Óbudán. A Testnevelési Egyetemen tavaly kaptam meg az ötvenéves okl…
tags: #bosegesen #kikentek #a #sutoformat