Az édesburgonya (batáta, Ipomoea batatas (L.) Lam.) egy trópusi-szubtrópusi eredetű növény, amely a mérsékelt égövön is sikeresen termeszthető. Rendkívül elterjedt, hagyományos kultúrának számít az USA déli államaiban, továbbá Európa egyes részein. A világon a 6-7. legfontosabb élelmiszert adó növény. Hazai termesztése és fogyasztása egyre szélesebb körben kezd terjedni, mivel a gasztrokultúrába könnyen beilleszthető amellett, hogy jótékony hatású az egészségünkre. A kertészkedők körében inkább zöldségkülönlegességként volt ismert, de a 2000-es évek eleje óta már a termőföldeken is megtalálható. Sokféleképpen felhasználható, gumója magas energiatartalmú, könnyen emészthető szénhidrátokat tartalmaz. A sárga hússzínű fajták A-vitamintartalma jelentős, a lila fajták pedig antioxidánsban gazdagok. A növények levelei is fogyaszthatóak, saláták alapanyagaként, míg a szára állati takarmányozásra megfelelő.
Az Édesburgonya Levelek Károsodásának Okai és Tünetei
Az édesburgonya növények sárga leveleket mutathatnak, ami befolyásolhatja növekedésüket, hozamukat és megjelenésüket. Ennek számos oka lehet, a tápanyaghiánytól kezdve a környezeti stresszen át a kártevőkig és betegségekig.
Tápanyaghiány
Az édesburgonyának elegendő mennyiségű nitrogénre, foszforra, káliumra, kalciumra és egyéb ásványi anyagokra van szüksége ahhoz, hogy jól fejlődjön. Ha a talajból hiányoznak ezek a tápanyagok, vagy a növény nem tudja felvenni őket, a levelek sárgává, sápadttá vagy foltossá válhatnak. Az édesburgonya különösen káliumigényes növény, a káliumot a gumófejlődés időszakában, körülbelül augusztus elejétől célszerű kijuttatni.
Vízhiány
Az édesburgonya jobban szereti a nedves, de jó vízelvezetésű talajt, nem túl nedves vagy túl száraz. Ha a talaj túl száraz, a növény elszáradhat, a levelek felkunkorodhatnak vagy megsárgulhatnak. Ha a talaj túl nedves, a növény rothadhat, és a levelei is sárgulhatnak. Az ültetés után, a megfelelő eredés érdekében fontos a beiszapoló öntözés, aminek egészen a tenyészidőszak végéig nagy szerepe van. Erre többféle módszer áll rendelkezésre, például az esőztető vagy a csepegtetőszalagos öntözés.
Környezeti Stressz és Fagyérzékenység
Az édesburgonya érzékeny a szélsőséges melegre, hidegre, szélre vagy fényre, különösen a korai növekedési szakaszban. Ha a növényt intenzív napfénynek, fagynak, erős szélnek vagy más környezeti tényezőnek teszik ki, a levelek leéghetnek, lefagyhatnak, elszakadhatnak vagy kifakulhatnak, és sárgává vagy barnává válhatnak. Az édesburgonya fagyérzékeny növény, így a kiültetésre a megfelelő idő a tavaszi fagyok után, május közepe és június vége között van.
Batáta (édesburgonya) termesztés a konyhakertben =A hőkezelés tárolás előtt=
Az Édesburgonya Betegségei és Kártevői
Az édesburgonyát különféle kártevők támadhatják meg, például fehérlegyek, levéltetvek, takácsatkák vagy fonálférgek, vagy olyan betegségek, mint a fuzáriumos hervadás, gyökérrothadás vagy vírusfertőzések. Ezek a kártevők és betegségek károsíthatják a gyökereket vagy a leveleket, ami sárgulást, hervadást vagy deformációt okozhat.
Vírusos Betegségek
Növényegészségügyi szempontból jelentős, édesburgonyát (batátát) károsító vírus jelent meg Magyarországon. Bár a szakemberek az étkezési édesburgonya gumójából már korábban is kimutatták a klorotikus törpülést okozó vírust, jelenlegi előfordulása azonban amiatt különösen jelentős, mert ezúttal a szaporítóanyag-előállításban igazolódott a vírus jelenléte.
Sweet Potato Chlorotic Stunt Virus (SPCSV)
Az édesburgonya klorotikus törpülését okozó Sweet Potato Chlorotic Stunt Virus (SPCSV) vírus a 2019/2072 számú uniós végrehajtási rendelet II. mellékletében szereplő zárlati károsítóként a bejelentés-köteles károsítók közé tartozik. Megjelenésének gyanúját - a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével - kötelező jelenteni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalnak. A Nébih emellett tájékoztatja a lakosságot, hogy a vírus az emberi egészségre nem veszélyes, kizárólag a növényeket károsítja, az étkezési célú batátagumók fogyasztása nem jelent kockázatot.
Tünetei: A SPCSV vírus tüneteire a törpülés, mozaikosodás és klorotikus foltok vagy a levélerek mentén enyhe világoszöld színezetű mintázat megjelenése a jellemző, továbbá egyes fajtáknál lilás elszíneződés is előfordul. Sokszor tünetmentesen is jelen lehet, de az elszíneződés és a levélerek enyhe sárgulása és duzzadása is megfigyelhető. A vírus okozta tünetek az édesburgonya levelein és a gumón is megfigyelhetőek. Előfordulhat az alsó vagy a középső levelek lilás vagy sárgás színváltozása, a vírusokra jellemző mozaikos elszíneződés és a kör alakú klorotikus foltok megjelenése, de a levélerek enyhe sárgulása és duzzadása és/vagy besüppedése is megfigyelhető. Súlyosabb tünetek közé tartozik a terméscsökkenés vagy a satnyulás. Egyes tüneteket akár tápanyaghiány vagy környezeti hatások is okozhatnak, de jelenlétük miatt a vírusfertőzés gyanúja is fennáll. A vírust csak laboratóriumi körülmények között, molekuláris diagnosztikai módszerrel lehet azonosítani, különös tekintettel arra, hogy akár tünetmentesen is jelen lehet a gumókban vagy az állományban.
Terjedése: A vírus terjedhet fertőzött gumóval vagy palántával, sőt fertőzőképes tud maradni mechanikai eszközökön is. Nagyobb távolságra fertőzött területről származó édesburgonya-gumókkal képes eljutni. A vírus képes vektorokkal: üvegházi molytetvekkel és levéltetvekkel is terjedni. A vírus eddig ismert vektorai: Bemisia afer, Bemisia tabaci, Trialeurodes abutiloneus.
Előfordulása: Az SPCSV vírus világszerte előfordul: Európán kívül Ázsia, Afrika, Észak- és Dél-Amerika, valamint Óceánia valamennyi édesburgonya-termesztő régiójában. Európában először 2002-ben Spanyolországban írták le a vírust, majd 2020-ban Portugáliában, 2022-ben Belgiumban, Görögországban és Hollandiában is igazolták a jelenlétét. Magyarországon először 2020-ban a Dél-Alföldön mutatták ki édesburgonya-gumókból. Idén májusban a hatósági szemlék során vett növényi minták laboratóriumi virológiai vizsgálata az SPCSV károsító jelenlétét igazolta egy édesburgonya szaporítóanyag-előállítónál. A vírust Csongrád-Csanád vármegyében 12 dugvány-előállító fóliasátorban termesztett növényekből vett mintákból mutatta ki a hatóság.
Édesburgonya madártollszerű-foltosság vírus (SPFMV)
Az egyik legjelentősebb batátavírus, amelyet a levéltetvek nem perzisztens módon terjesztenek, illetve a szövetnedvvel is átvihető, az az édesburgonya madártollszerű-foltosság vírus (SPFMV). Általában maga a fertőzés tünetmentes, esetenként enyhe kör alakú klorotikus foltok jelennek meg, illetve a levélerek mentén alakulhat ki enyhe világoszöld mintázat. A fertőzés bekövetkeztekor az akut tüneteket az új levelek látszólagos kigyógyulása követi. A krónikus tünetek az idősebb leveleken válnak ismét láthatóvá, amik erősen klorotikus, lilás elszíneződésű foltok. Általában a vírus fennmaradását a fertőzött gumók biztosítják.
Komplex vírusbetegségek
Elmondható az is, hogy a legjelentősebb károkat víruskomplexek okozzák, ekkor a batáta hatalmas lombozata megbetegszik és a gumóhozam is jelentősen csökken. Ilyen betegség komplex az édesburgonya vírus komplex (több vírus vesz részt a fertőzésben) pl.: SPFMV+SPCSV. A vírus veszélyessége abban rejlik, hogy képes kölcsönhatásba lépni más növénykórokozó vírussal, például az SPFMV (Sweetpotato feathery mottle virus) vírussal. A két vírus között fellépő kölcsönhatás (ún. „szinergikus reakció” vagy „komplex vírusbetegség”) a fertőzött növényben az SPFMV vírusrészecskék gyors felszaporodásához vezet, amely a Sweetpotato virus (SPVD) betegséget eredményezi. Az SPVD tünetei súlyos satnyaság és sárgulás, amely terméscsökkenést okoz.
Gombás Betegségek
Bár az édesburgonya számos gombás betegsége még nem jelent meg hazánkban, fontos tudni róluk.
Fusariumos gumórothadás és tőhervadás
A burgonya legsúlyosabb gumóbetegsége. A betegség tünetei: A burgonyatövek fuzáriumos hervadása az alsó levelek sárgulásával kezdődik, majd a levélzet viszonylag gyorsan elhal. Az elhervadt levelek csüngve maradnak a még zöld száron. A vastagabb gyökerek, illetve a szártövek ferde átmetszésekor az edénynyaláb gyűrű alakban vagy egyöntetűen barnán elszíneződött, s ez rendszerint a kettévágott gumókban is észlelhető. A gumók felületén a sebzések vagy a köldökrész helyén egyre nagyobbodó vizenyős, barna rothadó foltok alakulnak ki. Ezek később besüppednek, ráncosodó, hullámos felületűek lesznek és beszáradnak. A gumó húsa szürkül, barnul, esetleg üregesedik. Felületükön, valamint az elhalt részek belsejében is fehér, sárgás vagy rózsaszínes penészcsomók, penészpárnák alakulnak ki, amelyek a gumófelszínen gyakran körkörös zónázottságot mutatnak.
Alternáriás szárazfoltosság és gumókorhadás
Rendszeresen előfordul Magyarországon, de itt nem okoz nagy károkat. A betegség tünetei: A nyár közepétől a leveleken elszórtan sötétbarna, éles határvonalú foltok jelennek meg, amelyek kerekdedek, oválisak, illetve aprók, szabálytalanok, szögletesek is lehetnek. Az alsó, idősebb levelek elsárgulnak, elpusztulnak. A száron barnásfekete nekrózisokat okoz.
Édesburgonya ceratocisztises betegsége (Ceratocystis fimbriata)
Tünete, hogy a növény fejlődése leáll, a levelek lankulnak, sárgulnak, vízhiányra emlékeztető tünetegyüttes alakul ki. Ennek oka, hogy a kórokozó a növény szállítószöveteiben van jelen. A gumókon fekete, rothadó foltok alakulnak ki; a betegség termőföldön és a tárolás során is okozhat kárt.
Elzinoés betegség (Elsinoe batatas)
Tünete a levélnyélen megjelenő, kezdetben barnás, majd parásodó foltok. A levelek kanalasodnak és sodródnak. A szárakon lila közepű, barnával határolt foltok jelennek meg. A foltok össze is olvadhatnak egymással. A tartós levélfelület-nedvesség kedvez a kialakulásának. A csepegtető öntözés használatával elkerülhető a tartós levélnedvesség kialakulása.
Bakteriális Betegségek
Ervíniás betegség vagy baktériumos szártő- és nedves gumórothadás
Két baktérium, amely a világ burgonyatermesztő területein mindenütt elterjedt. A betegség tünetei: A gumók lágy- vagy nedves rothadása jellegzetes, az egész gumó nedvesen rothadó kásás péppé alakul át, melyet sokszor a burgonyagumó héja tart össze. A rothadó gumóknak kellemetlen, dohos szaga van. A szártőrothadás vagy „feketelábúság” jellegzetes szántóföldi szimptóma. A növényen az alsó szárrészek sötétbarnán, feketén elrothadnak, a fertőzött hajtások elhalnak.
Baktériumos lágyrothadás (Erwinia chrysanthemi, Erwinia carotovora subsp. carotovora, Pseudomonas syringae)
Leveleken megjelenő tünete az apró, barnás, vizenyős, szegletes formájú elváltozások. Ezek szélsőséges esetekben növekednek, majd a levél idő előtti hullását idézik elő, amivel az asszimilációs felület csökken. Ezeknek a kialakulásához azonban nagyon meleg, és párás időre van szükség, ami hazánkban nemigen fordul elő. A nagyobb probléma az, hogy az állományban rejtve is megjelenhet, és a betakarításkor, a sérüléseken keresztül jut be a gumóba. Ez a tárolás során tovább fertőz, és lágy rothadást idéz elő. A tárolás során gumóról gumóra is terjed.
Ralstoniás hervadás (Ralstonia solanacearum)
Európában karantén kártevő. Polifág, sok-sok gazdanövénye van a jelenleg termesztett növények között is, például muskátli, burgonya, paradicsom. A tünete, hogy a friss hajtások barnulnak, hervadnak, a szártövek puhulnak és vizesednek. A szárak felvágása során fehéres színű baktériumnyálka látható. A szállítónyalábokból a gumókat is megfertőzheti.
Közönséges vagy sugárgombás varasodás (burgonya sztreptomiceszes varasodása)
Baktérium okozza. A betegség tünetei: A varasodás elsősorban a burgonya gumóin, a héjon jelentkezik, de esetenként a gyökereken, sztolókon is megfigyelhető. A paraszemölcsökből kiinduló, apró, felszakadozó, barna foltok a gumó növekedésével fokozatosan nagyobbodnak, kiterjednek, majd kialakulnak a tipikus, szabálytalanul felszakadozó, barnán elhaló varas foltok. Ezek a gumó jelentős felületét beboríthatják.
Fitoplazmás Betegségek
Burgonya sztolburja vagy burgonya boszorkányseprűsödés
A betegség tünetei: a burgonyatő sok megvastagodott oldalhajtást fejleszt, elsöprűsödik. A beteg növények deformálódnak, a hajtástengelyeken léggumócskák képződnek. A virágképzés elmarad, egyes esetekben pedig virágelzöldülés lép fel. Később a növények lankadnak, elhervadnak.
Kártevők
Az édesburgonya károsítói a növény kis múltú termesztési háttere miatt még nem teljesen ismertek, akár évről évre is változhatnak. Mindenképp pozitívum, hogy a legtöbb károsítója eredeti élőhelyének klímájához alkalmazkodott, így hazánkban ezek megjelenésére egyelőre nem kell számítani.
Talajlakó kártevők
A rovarok közül a legjelentősebbek a talajlakó kártevők. Frissen feltört talajok szintén nem alkalmasak, mert itt nagyobb eséllyel vannak jelen a pajorok és drótférgek. A gumót rágja a vetési bagolylepke lárvája és a cserebogár pajorok. A cserebogárpajorok táplálkozásuk során minőségi kárt okoznak, mert hámozgatják és kirágják a gumókat. A gyökérzöldségeknél számított küszöbérték figyelembe vételével 1 pajor/m2 a védekezési küszöbérték. A pattanóbogarak lárvái járatokat készítenek a gumókban. Mindkét kártevőnél igaz az, hogy ha nagy egyedszámban vannak jelen a területen, akkor a termesztést egy időre szüneteltetni kell.
Fonálférgek
A gyökérgubacs fonálférgek szintén polifág fajok, így a batáta gumóin is megjelenhetnek. Évente akár 10 nemzedékük is kifejlődhet. Szaporaságuk miatt komoly gondot okozhatnak. Az L3-as lárvák szívogatása során sejtburjánzás jön létre, így deformitást okoznak. A fonálférgek elleni védekezés alapelve, hogy csak egészséges, ép gumókat szabad vetési célra használni, a már fertőzött területről pedig legjobban úgy lehet kiirtani, hogy legalább 5 évig ne kerüljön burgonya vagy a kártevő más tápnövénye ugyanoda.
Lombkártevők
Száraz nyarakon a földibolhák és a burgonyabolha a levelek rágásával okoznak kárt, a lombszinten élő bagolylepke lárvája. A lombot rágó állatok nem jelentenek nagy veszélyt a gumókra. A lomb kártevői közül a leglátványosabb kártételt a rendkívül polifág gyapottok-bagolylepke okozza. Mivel nem a lomb védelme a kiemelt feladat, így a védekezésre nincs szükség addig, amíg nem nagy egyedszámban tűnnek fel a területen. Ha azonban mégis nagy egyedsűrűségben jelennek meg a lombot fogyasztó hernyók, akár tarrágás is bekövetkezhet. Ezt mindenképp el kell kerülni, mert a lomb nélkül a gumók fejlődése is visszamarad. A szárazabb nyarakon a takácsatkák is megjelenhetnek az állományban.
Megelőzés és Kezelés
Az édesburgonya betegségei ellen javarészt a megelőzéssel küzdhetünk. A biológiai védekezés a lehető legjobb megoldás, mert a termőtalaj, a növények és az állatok harmonikus együttélésére épít, a környezetre és az emberre nézve veszélytelen és hosszútávon fenntartható.
A Szaporítóanyag Fontossága
A zárlati károsító hazai előfordulása miatt különösen indokolt a szaporítóanyag vagy batátagumó kizárólag megbízható forrásból való beszerzése, valamint az étkezési célra termesztett gumók használatának kerülése. Fontos, hogy az általunk hajtatásra felhasznált gumók vírusmentesek legyenek, mivel a palánták állapota nagyban függ a felhasznált gumóktól, továbbá a hajtatás során is védenünk kell az esetleges levéltetű fertőzéstől a kiültetésre szánt növényeket. A jó szaporítóanyag felhasználásával jelentősen tudjuk növelni a hozamunkat.
Az ideális méretű dugványok körülbelül 20 centiméteresek, és 1-2 egészséges levelük van. Az ültetésre szánt dugványok általában gyökeresek, de a gyökér nélküli szaporítóanyag is megfelelő méretű gumókat képes nevelni, ekkor viszont nagyon fontos, hogy ne száradjon ki a növény. A dugvány előállítása házilag is végezhető, ekkor a gumókat nedves közegbe kell helyezni, és így kell őket hajtatni. A gumó hajtásokat nevel, amiket le lehet választani a róla. A hajtásképzés folyamatos, így a gyűjtés is az. A leszedett dugványokat szintén nedves közegbe kell helyezni, ahol a végleges helyükre való ültetésig gyökeret eresztenek. A hosszú gyökereket viszont vissza kell csípni, mert a gumók nem lesznek szépek.
Higiéniai Intézkedések
Emellett szükséges a termesztés és a forgalmazás általános higiéniai szabályainak szigorú betartása, valamint a használt eszközök alapos és rendszeres fertőtlenítése. A fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében szigorú higiéniai előírásokat rendeltek el, amely magában foglalja a fertőzés terjesztésére alkalmas minden anyag (így például a munkaruhák, metszőollók) rendszeres fertőtlenítését is.
Vektorok Elleni Védekezés
Javasolt továbbá a vírus vektorok elleni védekezés és az önellenőrzés, ugyanis a megbízható forrásból származó ültetési anyagoknál is előfordulhat a vírus. A fiatal hajtásokat kedvelik a levéltetvek, ami utat nyit a vírusátvitelnek. Elengedhetetlen a gyomok irtása, a vektorok elleni védekezés a termesztőberendezésekben, a vetésforgó betartása és az eszközök, például a metszőolló fertőtlenítése. Édesburgonyában nincsenek engedélyezett növényédő szerek, szükséghelyzeti engedélyek kérvényezhetőek vagy biológiai növényvédelem alkalmazható a kártevők ellen.
Talaj és Környezeti Feltételek
A napos, meleg területeket kedveli, valamint a kiegyenlített vízellátása is lényeges. Az árnyékos, nyirkos területek nem megfelelőek a termesztéséhez. A talajokkal szemben nem igényes, de a lazább szerkezetűekben a termés méretre nagyobb, egyöntetűbb és szebb lehet. A kötöttebb területeken bakhátak kialakítása is megfelelő gumóméretet eredményez, de síkművelésben is eredménnyel termeszthető.
Betakarítás és Tárolás
A betakarítás előtt a lombot célszerű eltávolítani. Növényenként a termés körülbelül 1-2 kilogramm. Ügyelni kell arra, hogy minél kevesebb sérülés érje az értékes részeket. A tárolás előtt a gumók héját néhány, általában négy-öt napig, 30 °C fokon párásítani kell. A parásítás szintén segít a védekezésben, mert ilyenkor a felületen keletkezett sebek záródnak. A betakarításkori odafigyeléssel lehet védekezni a baktériumos lágyrothadás ellen, hogy a gumók minél kevesebb sérülést szenvedjenek el.
Egyéb Védekezési Módszerek
- Vetésforgó: A vetésforgó betartása és a növényi maradványok eltávolítása is lényeges elem a védekezésben, különösen a Ralstoniás hervadás és a Ceratocisztises betegség ellen.
- Negatív tőszelekció: Ha a fertőzés megtörtént, és torzult növények fejlődnek az állományban, akkor a negatív tőszelekció jó megoldás lehet.
- Rezisztens vagy toleráns fajták: A rezisztens vagy toleráns fajták használata is javasolt.
tags: #edesburgonya #lefagyott #levele