A megtermelt, illetve előállított javak piacokon történő értékesítése egyidős az emberi civilizációval. Eleinte cserekereskedelem formájában zajlott, a pénz megjelenése után pedig egyre inkább az adott kor és kultúra fizetőeszközéért, annak szabályai szerint történő adásvételként működött. A piaci árusítás szabályai jellemzően koronként és országonként változtak, ám ezeknek köszönhetően az áruk és termények kereskedelme kiszámítható és rendezett volt. Nincs ez másként napjainkban sem, talán csak annyi változott, hogy részletesebb és gyakran specifikusabb szabályok vonatkoznak a piaci értékesítésre.
Jogi háttér és szabályozás Magyarországon
Magyarországon a piacok és vásárok kapcsán több jogszabály is megkerülhetetlen. Ezek közül kettő kiemelten fontos: az 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól, valamint az 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról. Ezen felül ide tartozik még az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről.
Az EüM rendelet előírásait a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló kormányrendelet szerinti vásár, piac (vásárcsarnok) és bevásárlóközpont létesítése és üzemeltetése során kell alkalmazni. Ez a rendelet tartalmazza a piacok létesítésének, fenntartásának és üzemeltetésének szabályait, külön tekintettel arra, hogy az egyes árukat milyen biztonsági és higiéniai feltételek betartása mellett lehet árusítani a piacon, vásáron. Emellett meghatározza ezen tereknek milyen feltételeknek - burkolat, folyóvíz, illemhelyek, stb. - kell megfelelniük.
A kormányrendelet hatálya a Magyarország területén rendezett, illetve tartott vásárokra, piacokra és üzemeltetett bevásárlóközpontokra, valamint a vásárokon, a piacokon és a bevásárlóközpontokban folytatott kereskedelmi tevékenységre terjed ki. Ennek értelmében a vásár vagy a piac üzemeltetését annak helye szerint illetékes települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző engedélyezi. A piac működési rendjét a fenntartónak, avagy az üzemeltetőnek kell megalkotnia. Ez a működési rend tartalmazza azokat a részletes feltételeket, amelyek alapján az egyes személyek árusíthatnak a piacokon.
Ki árusíthat a piacokon és vásárcsarnokokban?
A piacokon és vásárokban őstermelők, kistermelők, egyéni vállalkozók és jogi személyek értékesíthetik termékeiket, akik e tevékenység végzésére jogszabály alapján jogosultak. Míg az őstermelőknek korábban az értékesítéshez őstermelői igazolvánnyal kellett rendelkezniük, 2021. januárja óta már FELIR azonosítót és Nébih tevékenységazonosítót kell igényelniük, majd ezeket megjeleníteniük a szabályos árusításhoz. A mezőgazdasági őstermelő kizárólag azt a terméket értékesítheti, amit saját gazdaságában állított elő és szerepel az őstermelői nyilvántartásban. Az árusítás helyszínén a két azonosító mellett fel kell tüntetni a "Saját őstermelői tevékenységből származó termék" feliratot.
Helypénz és bérleti díjak
A piacokon az árusító helyek bérlésére jellemzően napijeggyel, valamint kedvezményes bérleti szerződéssel van lehetőség. Ilyen bérleti szerződés személyesen a piacok területén köthető. A piacok és vásárcsarnokok azokra az árusító helyekre tudnak napijegyet kiadni, amelyre nincs bérleti szerződés. Az alkalmi értékesítőknek éppen ezért célszerű lehet a tervezett árusítás előtt felvenni a kapcsolatot a piac üzemeltetőjével, hogy biztosan legyen helyük, és ne a helyszínen szembesüljenek azzal, hogy minden kiadható hely elfogyott.
A piacon alkalmazott díjakat az üzemeltető saját hatáskörében határozza meg, a napi helypénzdíjat az alkalmi árus által elfoglalandó terület nagysága határozza meg. A fizetendő díj mértékét illetően általában minden megkezdett méter egésznek számít. Aki az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el, az a többletterület után megállapított helypénz kétszeresét köteles megfizetni. Az árusító asztalok mérete semmilyen módon nem növelhető. A piacok általában engedélyezni szokták, hogy az árus az asztalok előtt valamennyi árut kipakoljon, amely azonban nem zavarhatja a vevőket az asztalon levő áruhoz való hozzáférésben, valamint a közlekedésben sem.
Higiéniai és biztonsági előírások az élelmiszer-értékesítésben
A rendről és a tisztaságról az árusítóknak is gondoskodniuk kell. Az élelmiszereket, élelmiszer-nyersanyagokat az árusítás egész időtartama alatt szennyeződéstől védve kell tartani. Éppen ezért élelmiszert csak tiszta asztalról, állványról, edényből szabad értékesíteni, a gyümölcsöket és zöldségféléket pedig tiszta ládából, kosárból, alátéttel ellátott zsákból vagy kocsiból lehet csak árusítani.
A piacokon csak olyan nyers gyümölcsöt, zöldséget szabad forgalomba hozni, amelynek növényvédőszeres kezelésére előírt élelmezés-egészségügyi várakozási ideje letelt, és a határértéket meghaladó növényvédőszer-maradékot nem tartalmaz. Az erre vonatkozó külön jogszabályban előírt nyilvántartást (permetezési naplót) az árusítónak az ellenőrző hatóság kérésére be kell mutatnia. Nyers zöldség, gyümölcs felvásárlásakor a termelő írásos nyilatkozatát kell beszerezni, amelyben igazolja, hogy az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időket betartotta.
Speciális termékek árusítása
A piacokon lehetőség van szabadon termő gomba árusítására, de csak abban az esetben, ha gombavizsgáló szakellenőr arra - adott napra és gombafajonként - engedélyt ad. Ez az engedély tartalmazza az eladó nevét és lakhelyét, a gombafajta nevét és súlyát, az engedély keltét és a szakellenőr aláírását. Az engedélyt az eladónak az árusítás idejére jól látható helyen köteles tartani.
A mezőgazdasági kistermelő saját termelésű tejet és tejterméket csak nyers állapotban és az Állategészségügyi Szabályzat szerinti hatósági állatorvosi igazolás birtokában hozhat forgalomba. Emellett csak olyan saját tenyésztésű bontatlan vágott baromfit árusíthat, amelyet hatósági állatorvos fogyasztásra alkalmasnak minősített, és bélyegzőjével megjelölt, baromfihúst daraboltan pedig nem árusíthat. A szükséges igazolás beszerzése az árusító kötelezettsége.
Tej és tejtermékek árusításának speciális szabályai
A piacokon tejet, tejterméket kimérve csak kifogástalanul tiszta edényben, szállítótartályban lehet értékesíteni. A tejeskannák és tejszállító edények fedelének tömítésére csak tiszta, szennyezést nem okozó anyagot szabad használni, és árusítás közben a szennyeződéstől való védelem céljából a mérés, árusítás szünetelése alatt a tejet, tejtermékeket fedve, takarva kell tartani, óvni kell a napsütéstől, illetve felmelegedéstől. Fontos továbbá, hogy tejbe, tejtermékbe, továbbá közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmiszert tartalmazó edénybe kézzel belenyúlni tilos. A kimérés, adagolás csak tiszta mérőedénnyel, eszközzel történhet. Tilos a vásárló edényébe kimért árut az árusító tartályába visszaönteni.
Vásárcsarnok: két hónapja az új helyen
Édességek a piacokon és vásárokon: Termékmeghatározások és Minőségi Követelmények
Az édesség árusítás tekintetében is vannak specifikus szabályok és definíciók. A termékcsoport meghatározása alapján vékony cukorkéreg burokban cukorszörpös vagy szeszes cukorszörpös tölteléket tartalmazó termékről van szó, amelyet túltelített és ízesített cukoroldatból készítenek, esetenként bevonnak. Fontos megjegyezni, hogy nem minden édesség tartozik feltétlenül a 17049 VTSZ szám alá, a Nemzeti Dohányboltban is forgalmazható édességek közül sok az ízesített cukorkák kategóriájába esik, és eltérő VTSZ számmal rendelkezhet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete például a Raffaello termékeket a 2106-os KN/VTSZ. szám alá sorolja.
A minőségi követelmények is pontosan rögzítettek. Például, olajosmag korpuszú drazsé esetén a korpusz mennyisége (korpuszarány) legalább 30% (m/m) kell, hogy legyen. Ezek a részletes előírások biztosítják, hogy a fogyasztók megfelelő minőségű és biztonságos termékeket vásárolhassanak a piacokon és vásárokon.
Karácsonyi vásárok: Különleges hangulat és gyakorlati tanácsok
A karácsonyi vásárok különleges helyet foglalnak el a piaci értékesítésben, ünnepi hangulatukkal és egyedi kínálatukkal vonzzák a látogatókat. Európa-szerte, így Magyarországon is, már jóval advent előtt megnyitják kapuikat. A magyarok körében a hazai vásárok mellett egyre népszerűbbek a párnapos külföldi utak, különösen Németországba, amely közismert adventi forgatagjairól.
Maren Schullerus, egy német karácsonyi vásárokra specializálódott idegenvezető szerint érdemes december közepén, egy hétköznapi napon, délután 4 óra körül felkeresni a vásárokat. Ilyenkor a gyerekek általában még iskolában vannak, de mivel korán sötétedik, a karácsonyi hangulat ugyanúgy adott. A német helyszínek közül a hamburgi Santa Pauli karácsonyi vásárt ajánlja azoknak, akik elkerülnék a tömeget, mivel itt nem csak gyermekeknek, hanem felnőtteknek szóló programok is találhatóak, mint például a Bauble Burlesque Show.
Turistacsapdák és hasznos tippek a karácsonyi vásárokon
Schullerus felhívta a figyelmet a turistacsapdákra is. A szuvenírek tekintetében azt tanácsolja, hogy olyan standoknál vásároljunk, amelyek nem engednek fényképezni és keressünk olyan árusokat, akik el tudják mondani, hogy hogyan készült az adott termék. Így ugyanis kikerülhető, hogy kézművesnek álcázott tucattermékeket vigyünk haza. Lényegesnek tartja azt is, hogy a bankkártya mellett vigyünk magunkkal készpénzt is, hiszen néhány árus csak az utóbbit fogadja el. A vásárok közelébe kihelyezett ATM-ek pedig általában magasabb díjat számolnak fel a készpénzfelvételért.
Ezen felül számoljunk arra, hogy hideg lesz, amire kiváló megoldás lehet, ha a zsebünkbe pakolunk egy kézmelegítőt. A forralt borok tekintetében érdemes Winzer-Glühwein feliratot keresni, mivel ezeken a helyeken a borok ténylegesen helyi borászatokból származnak.
Árak a budapesti karácsonyi vásárokon
A budapesti karácsonyi vásárok, mint a Szent István téri Advent Bazilika és a Vörösmarty téri Classic Xmas, a magas áraik miatt gyakran kerülnek a figyelem középpontjába. Sokan úgy vélik, ezek az árak már rég nem a budapestieknek, illetve a magyaroknak szólnak, hanem a turistáknak. A rekordmagas infláció az ünnepi bazárok esetében is visszaköszön. Korábban a Vörösmarty téri vásár esetében nem volt tapasztalható nagyobb áremelkedés 2019-hez képest (2020-ban a Covid miatt elmaradtak a karácsonyi vásárok), azonban hosszú idő után nagyobb mértékben emelkedtek az árak. Vannak ételek, amikért közel dupláját kérik el a tavalyihoz képest. A Vörösmarty tér egyik szélén kora esti forralt borukat iszogató fiatalok is azt mondták, hogy csak a hangulat miatt jöttek ki, és egyetértettek abban, hogy a magyar pénztárcának ezek az árak már bőven a „luxus” kategóriába tartoznak.
A sör ára is jelentősen emelkedett: korábban 900-1000 forint között kértek el egy korsóért, ma már ez 1500 forint. Aki mégsem sört inna, az sem számíthat sok jóra árak tekintetében: a három deci forró tea ára 600-ról 1000 forintra nőtt, a forró csokié pedig 1000-ről 1500 forintra. Amennyiben forró csokiból valaki belgát szeretne, akkor még mélyebbre kell nyúlnia a zsebében, azt már 2400 forintért mérik. A rövid italok szintén 2400 forintért kaphatók.
A Szent István téri Advent Bazilika vásáron - amit korábban Európa egyik legjobb karácsonyi vásárának választottak - gyakorlatilag egyeznek az árak a Vörösmarty téren tapasztaltakkal. Ez nem véletlen, mivel idén mindkét központi vásárért egy vállalat felelős, a főváros, illetve annak nonprofit cége, a Budapest Brand nem rendezett karácsonyi vásárt. Azonban ha az ember Szent István-bazilika előtti forgatagban kürtőskalácsot enne, megéri körülnézni: 2000 forintért és 2800 forintért is lehet találni - méretkülönbségek és az extra ízesítések is befolyásolják az árakat.
Az árusok közül néhányan bizakodóak az idei szezon forgalmát illetően, különösen azért, mert vásárlóik többsége külföldi, akiknek Budapest továbbra is viszonylag olcsónak számít. Nem is csoda, hogy az étkező részlegen és a pavilonok közti sorokban is a turisták alkotják a többséget. Enni és inni vélhetően idén sem éri meg majd a fővárosi karácsonyi vásárokban, ám nézelődni, hangolódni az ünnepekre - ahogy azt sokan teszik - idén is alkalmas mindkét esemény. A járvány előtt megszokotthoz képest mindkét vásár sokkal tágasabb, és nagyobb helyet hagytak a bódék közt is, így remélhetőleg tömeg is ritkábban alakul majd ki. A Vörösmarty téri vásár december 28-ig várja a kilátogatókat, hétköznap és vasárnap 11 és 21 óra, szombaton 11 és 23 óra között.
tags: #edesseg #arus #vasarokban