A dohányzás, legyen szó hagyományos cigarettáról, nikotinpárnákról vagy hevített dohánytermékekről, rendkívül komplex és szerteágazó témakör. Az egy töltött cigaretta tömegére és a benne található káros anyagokra vonatkozó kérdés messze túlmutat egy egyszerű grammban megadható értéken, hiszen magában foglalja a jogi szabályozás, a gyártási folyamatok, az összetevők, a fogyasztói szokások és az egészségügyi kockázatok sokrétű aspektusait. A dohánytermékek gyártására, forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó szabályok folyamatosan változnak, a jogalkotók igyekeznek lépést tartani a piaci trendekkel és az egészségügyi kihívásokkal.
A hagyományos cigaretta összetevői és a jogi korlátok
Egy cigarettában általában 1 gramm dohány van. Ez a mennyiség egyszázalékos nikotintartalom esetében 10 milligramm nikotint tartalmaz. Fontos hangsúlyozni, hogy ez csupán egy átlagérték, mivel a dohány típusa, a gyártási eljárás és az adalékanyagok jelentősen befolyásolhatják a végső összetételt. Az Európai Parlament és Tanács 2001/37/EK irányelve szerint a tagországok között a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket közelíteni kell egymáshoz. Ennek keretében meghatározták a cigaretták megengedett legnagyobb kátrány (10 mg), nikotin (1 mg) és a szén-monoxid (10 mg) (TNCO érték) szintjét. Ez a szabályozás célja az volt, hogy egységesítse a piacot és csökkentse a dohányzással járó egészségügyi kockázatokat.
A dohánytermékek alkotóelemeiről a dohányiparnak tájékoztatni kell az illetékes hatóságokat, amelyhez korábban már elkészült az egész Unió területén ajánlott egységes formanyomtatvány, illetve kiépült a dohánnyal foglalkozó, független uniós laboratóriumok hálózata (GoToLab). Magyarországon a 102/2005. (X. 31.) FVM rendelet szabályozza a dohánytermékek gyártását, forgalmazását és ellenőrzését. 2010 márciusától a hatósági mintavétellel kiválasztott cigaretták hozamát - a kátrány, nikotin, szén-monoxid értékek tekintetében - a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma vizsgálja. A laboratóriumi vizsgálat azt ellenőrzi, hogy a címkén feltüntetett értékek megfelelnek-e a valóságnak. A mintavételre elsősorban jövedéki termékeket forgalmazó cégek nagykereskedelmi raktáraiban, illetve a nagyobb készlettel rendelkező áruházláncok üzleteiben, raktáraiban kerül sor.
A nikotin és a kátrány mennyisége a cigarettában: tévhitek és valóság
Fontos megérteni, hogy a gépi vizsgálat alapján nem állapítható meg, hogy egy adott dohányos ember egy adott márka egy szál cigarettájából mennyi kátrányt, nikotint és szén-monoxidot juttat a tüdejébe. A dohányzó emberek ugyanis a géptől eltérő és egymáshoz képest is különböző módon dohányoznak. A szippantás mennyisége, időtartama, időköze és a cigaretta tartása, illetve ajkakkal történő összenyomása ugyanannál a dohányosnál is eltérő. Ezért a kanadai megközelítés szerint a termékből a fogyasztás során lehetséges maximális káros anyag kibocsátást kell mérni. Beszámoltak olyan esetekről, amikor a cigaretta csomag felirata szerint a kátrány tartalom 10 mg volt, a mért tartalom azonban 25 mg. Ez rámutat arra, hogy a feltüntetett értékek nem mindig tükrözik a valós expozíciót.
Álláspontjuk szerint, ha a dohányipar kevesebb nikotint tartalmazó cigarettát gyárt, akkor az a dohányos, akinek megvan a saját nikotinmennyiség igénye, annyit fog szívni, amennyiből azt megkapja. Ez azt jelenti, hogy a "light" vagy "mild" cigaretták sem jelentenek valós egészségügyi előnyt, mivel a dohányosok kompenzálják a nikotin hiányát azzal, hogy többet szívnak belőlük, vagy mélyebben inhalálják a füstöt. A "gyenge" cigarettát szívó ember ugyanolyan kockázatot vállal, mint a bármely más dohányterméket rendszeresen elfüstölők. Sőt! A dohányfüstben levő egészségkárosító anyagoknak nincs biztonságos szintje: nincs olyan kis mennyiségük, aminek a belégzése ne lenne ártalmas.
Dohányzás káros hatása - kísérlettel (2020.05.22)
Adalékanyagok a dohánytermékekben: élvezhetőség és függőség
A cigaretta gyártás során hozzáadott adalék- és ízesítő anyagok befolyással bírnak a fogyasztókra és sajnos az utóbbi években emelkedő tendenciát mutat ezek használata. Az összetevőkkel kapcsolatosan az Európai Parlament határozatában a vonatkozó irányelv módosításainak elvégzésére kérte fel a Bizottságot. Például: valamennyi olyan adalékanyag betiltása, amelyről a gyártó és az importőr nem bocsát rendelkezésre teljes adatbázist; a függőséget fokozó valamennyi adalékanyag és a jelenleg rendelkezésre álló toxikológiai adatok szerint - önmagában vagy pirolízist követően - rákkeltőnek, mutagénnek vagy teratogénnek kimutatott valamennyi anyag azonnali betiltása. Kanadában pedig a közelmúltban (2009 októberében elfogadott) a C32 Törvénnyel betiltották a mentolon kívül valamennyi dohány adalékanyag használatát.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kezdeményezett, és az EU által 2003-ban elfogadott, majd a Magyar Köztársaság Országgyűlése által is törvénybe iktatott Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény (FCTC) 9-10. irányelve más országokhoz hasonlóan nálunk is szigorítani javasolja (korlátozni vagy tiltani) mindazon anyagok alkalmazását, amelyek a dohányterméket élvezhetőbbé teszik (pl. méz, melasz, mentol), vagy olyan hatást keltenének, mintha egészségesebbek vagy legalábbis kevésbé károsak lennének (pl. vitamin, zöldség, gyümölcs), esetleg élénkítő vagy vitalitásfokozó hatásúak (pl. koffein, taurin). A dohánygyártás résztvevői szerették volna megakadályozni, hogy ezek a szigorítások megszülessenek. Az irányelv magyar vonatkozása azonban nem a Burley dohányról és a Nyírségről szól, hanem mindazon adalékanyagoknak a betiltásáról, amelyek élvezhetőbbé teszik a dohányzást, és könnyítik a rászokást. A még nemdohányzók számára a dohányzástól visszatartó egyik legnagyobb akadályt a dohányfüst bűze és kellemetlen íze jelenti. Mivel a Burley dohány keserűbb, mint a Virginia típusú dohány, ezért annak elviselhetővé tételéhez adalékanyagokra van szükség. Ezek nélkül az adalékanyagok nélkül sokkal kevesebb fiatal tudná elviselni/elfogadni a dohányfüst beszívásával járó kellemetlenségeket. Az adalékanyagoknak (pl. melasz, gyümölcs, fahéj, szegfűszeg stb.) is jelentős szerepük van abban, hogy a vízipipázás rendkívüli mértékben elterjedt a fiatalok körében.
A WHO egy tudományos alapú összefoglaló tanulmánnyal támasztotta alá a dohányfogyasztás korlátozására vonatkozó rendelkezéseket. A tanulmányban részletesen kitér a dohánytermékek összetevőire, az ízesítésekre és egyéb adalékanyagokra és ezek népegészségügyi hatásaira, a biomarkerekre, mennyiségi szabályozásokra és a tudományos eredményeken alapuló ajánlásokra. A SCENIHR (Scientific Committee on Emerging and Newly Identified Health Risks) bizottság jelentésében „Addictiveness and Attractiveness of Tobacco Additives” a dohány adalékanyagok vonzóságot és függőséget keltő hatásáról készített előkonzultációs jelentést. A SCENIHR értékeli a kritériumokat, ami alapján egy adalékanyag függőséget okozó vagy vonzóságot keltő anyagként osztályozható és a módszereket, ennek figyelembe vételével a termék, illetve anyag függőséget vagy vonzóságot keltő tulajdonságait vizsgálják. A bizottság szerint annak ellenére, hogy a válaszok többségében a konkrét bizonyítékok hiánya, a meglévők újbóli alátámasztása merül fel, illetve a legtöbb eredmény a „talán” kategóriába tartozik, nincs értelme újabb vizsgálatokat végezni. A tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy a jelenlegi törvényi szabályzások mellett nem lehet teljes körűen embereken vizsgálatokat végezni, az állatokon végzett kísérletek eredményei pedig nagyban eltérnek az embereken végzettektől, továbbá nem állnak rendelkezésünkre a megfelelő modellek, műszerek.
Nikotinpárnák: a szabályozás szigorodása és a piaci változások
A Magyar Közlönyben megjelent a dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság részletes szabályairól szóló kormányrendelet módosítása, amely különösen a nikotinpárnák - hivatalos nevükön nikotintasakok - fogyasztóit és gyártóit érinti. A szabályozás az EU-val és tagállamaival folytatott nyilvános egyeztetések miatt nagyrészt már ismert volt a dohányipar számára, és az év eleje óta várták a módosítások megjelenését. Az Orbán Viktor által aláírt rendelet egyik legfontosabb része a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékekre vonatkozó szabályok rögzítése. A jogalkotó előírta, hogy egy csomagban legfeljebb 20 nikotintasak lehet, és azok nikotintartalma fogyasztási egységenként nem haladhatja meg a 17 milligrammot. Korábban a dobozokban bármennyi nikotinpárna lehetett, és a nikotintartalmuk a most meghatározott maximum többszöröse is lehetett.
Újdonság továbbá, hogy a nikotintasakokat gyermekbiztos zárral kell ellátni, és tisztázták a fogyasztóknak nyújtandó tájékoztatás és az egészségvédő feliratok kérdését is. A kormány felismerte, hogy ez problémás terület, és ezért szabályozták, ami azt is jelenti, hogy egyes termékek eltűnhetnek a dohányboltok polcairól, vagy módosított formában lesznek elérhetők. A nikotinpárna előállításához cellulózt, ízesítőket, édesítőszereket, nikotint, vizet (a megfelelő nedvességtartalom biztosításáért) és stabilizátorként nátrium-kloridot használnak. A nikotintasakok népszerűsége itthon a többi dohánytermékhez képest alacsony, de növekvő tendenciát mutat. 2023-ban kevesebb mint 28 tonnát értékesítettek belőle, ami körülbelül 40 millió darabot jelent. Forrásunk rámutatott, hogy a füstmentes alternatívákra való átállásban példaként emlegetett Svédországban sem a snüssz a legnépszerűbb már, hanem a nikotinpárna, mivel az dohánymentes és beltérben is használható. Ezért várható, hogy Magyarországon is többen fognak áttérni erre. A kormány rendelkezett arról is, hogy mostantól egy doboz 20 szál cigarettát tartalmazhat. Korábban a dobozokban legalább 20, de legfeljebb 25 szál cigaretta lehetett.
Hevített dohánytermékek: Az „ártalmatlanság” mítosza
Az új dohánytermék-kategóriákba tartozó termékek (pl. hevített dohánytermékek) olyan dohánytermékek, amelyek nem tartoznak a hagyományos dohánytermék kategóriák egyikébe sem, tehát nem cigaretta, cigarettadohány, pipadohány, vízipipadohány, szivar, szivarka, rágódohány, tüsszentésre szolgáló dohánytermék vagy szájon át fogyasztott dohánytermék. A hevített dohánytermékek működési elve a dohánylevelek égésénél alacsonyabb hőfokon történő hevítésen alapul. A felhasználók a dohánylevelek melegítése során nyert nikotintartalmú aeroszolt lélegzik be. Egy cigarettánál kisebb méretű, propilén-glikolba mártott dohányrúd helyezhető egy henger alakú eszközbe, amelyben egy akkumulátor segítségével hevítődik a dohány. Már léteznek úgynevezett hibrid készülékek is, amelyek nikotintartalmú folyadékot és dohányt is tartalmaznak.
Egyelőre nincs bizonyíték azokra a dohányipar által hangoztatott állításokra, miszerint a hevített dohánytermékek 90-95%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanának ki a hagyományos cigarettához képest. Egyes káros és esetlegesen káros vegyületek ugyan kisebb mennyiségben vannak jelen, mint a hagyományos cigaretta égésekor keletkező füstben, ugyanakkor mások - amelyek között számos mérgező és rákkeltő is van akár kétszer vagy 10-szer nagyobb mennyiségben találhatók meg bennük. Több olyan vegyület is előfordul továbbá a képződő aeroszolban, amely a hagyományos cigaretta füstjében nem. Ezek az e-cigarettához hasonlóan, az ízesítő adalékanyagokból és az oldószerből származnak és hevítés hatására mérgező vegyületekké alakulhatnak (pl. formaldehid, acetaldehid, akrolein).
Az eddigi laboratóriumi és klinikai vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a hevített dohánytermékek a hagyományos cigarettához hasonlóan károsítják a tüdőt, az immunrendszert és az érrendszert, szabadgyökök képződésével károsíthatják a tüdősejteket, amely hozzájárulhat az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kialakulásához. Összefüggést mutattak ki továbbá a hevített dohánytermékek használata és az allergiás megbetegedések (asztma, szénanátha és atópiás ekcéma) előfordulási gyakorisága között. Mivel a daganatok kialakulásához hosszabb időre van szükség, mint az érrendszeri és légzőszervi károsodásokhoz, az eddigi vizsgálatok alapján nem lehet következtetni a hevített dohánytermékek daganatkeltő hatására. Dohánytermék lévén, kiemelendő a hevített dohánytermékekben lévő nikotinnak és származékainak az érelmeszesedés, a cukorbetegséget megelőző állapot, illetve a daganatos betegségek kialakulásában betöltött szerepe. A hevített dohánytermékek által előállított aeroszol összetételét és tulajdonságait illetően nem megalapozottak azok az állítások, miszerint ezek a dohánytermékek kevésbé károsak volnának, mint a hagyományos cigaretta.
A dohánytermékek főbb káros összetevői és azok hatásai
A dohánytermékek az egyetlen legálisan kapható árucikk, amely a gyártó előírása szerinti használat esetén is gyilkol. A dohányfüstben található számos káros anyag, melyek közül a legfontosabbak a nikotin, a kátrány és a szén-monoxid.
Nikotin: a alattomosan ölő méreg
A nikotin akár vad sci-fik főszereplője is lehetne, ugyanis alattomosan ölő méreg. Lassan, de biztosan végez gyanútlan áldozatával. Felnőttek esetén 40-60 mg, míg gyermekeknek már 6 mg nikotin véletlen lenyelése, bőrön keresztüli felszívódása is életveszélyes mérgezést okozhat. Ugyanakkor a kisebb mennyiség rendszeres fogyasztása sem veszélytelen. A nikotin a dohány legnagyobb hatású alkotóeleme. Belégzéskor a szervezet a nikotin mintegy 90%-át elnyeli. Felszívódik a szájban, a légutakban, tüdőben és gyomorban. A nikotin közvetlenül növeli a pulzusszámot, emeli a vérnyomást, szűkíti a bőr kisereit, megváltoztatja a vér összetételét és az anyagcserét. Ezek hosszú távon számos nagyon súlyos betegség kialakulásáért felelősek. Kiemelendő a nikotinnak és származékainak az érelmeszesedés, az inzulinrezisztencia, illetve a daganatos betegségek kialakulásában és progressziójában betöltött szerepe. Ismert a nikotin káros hatása a termékenységre és a magzati fejlődésre. Ami nagyon fontos egy fiatal dohányos számára is: a krónikus légzési nehézségek már nagyon korán, a dohányzás elkezdése után egy-két évvel kimutathatók! Az igen gyakori szív- és érrendszeri betegségek, valamint a fekélybetegség neked nem mondanak semmit, tudjuk. Viszont nem kell neked bemutatni a rosszindulatú daganatokat, a rákos betegségeket, amelyek puszta hallására is rosszul lesz az ember. Nos, a dohányzók körében a tüdőrák 10-15-ször, a gégerák 20-30-szor gyakrabban fordulnak elő, mint a nemdohányzóknál. Ne félj, nem matematika feladatot kell megoldanod, csak gondolkodj el az alábbi számokon. Az élő szervezetek természetes reakciója a füstre, az ellenállás. A cigi esetében a szervezetünk a füst miatt egy idő után már nem enged be több nikotint, míg az e-cigi esetében nem tudjuk korlátozni a nikotin bevitelt - így akár mérgezés is előfordulhat.
Kátrány: a tüdő fekete ellensége
A másik összetevő, a kátrány. Képzelj el 1 kg kátrányt! Ez nem olyan nehéz, mint első hallásra látszik. Egy felnőtt férfi összetartott tenyerében elférne, büdös, fekete és ragacsos anyag. A Nyolcadik utas, a halálban láthattunk ilyesmit. No, most ezt képzeld el egy ember tüdejében. Nem vicc, egy átlagos dohányos tüdejébe tíz év alatt 1 kg kátrány jut be. A kátrány egy kis része söprődik ki a csillószőrökkel. De mi is a kátrány? A dohányfüst sokféle szénhidrogént tartalmaz, amelyek kátrány formájában jutnak be a szervezetbe. Méreg.
Szén-monoxid: az oxigén tolvaja
A cigit szívó ember vérének jelentős része nem oxigént, hanem szén-monoxidot juttat el a szervekhez. Az oxigéntartós hiánya megzavarhatja a növekedést és a sebgyógyulást, valamint a tápanyagok felvételét. A szén-monoxid befolyásolja a szívműködést, és a vér összetételében a dohányzás hatására bekövetkező egyéb változásokkal együtt előidézi a zsírszerű anyagok lerakódását az érfalakban. A szén-monoxid, amely a fő mérgező anyag a kipufogógázban és a cigarettafüstben, sokkal jobban kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, ezáltal akár 15%-kal is csökkenti az erős dohányosok vérének oxigénszállító képességét.
Radioaktív anyagok: a láthatatlan veszély
Vajon mitől sugárzik a cigi? A sugárzás forrása a cigarettafüstben található radioaktív polónium 210-es atom. A polónium a mezőkön kerül be a dohányba, annak levelén ugyanis mirigyszerű szőrök találhatók, melyek összegyűjtik a levegőben e nyomokban megtalálható anyagot. Állatkísérletekkel igazolták, hogy a polónium 210 magában is rákkeltő, továbbá a radioaktív polónium más rákkeltő anyagokkal együttműködve még több rákot okoz. Az elmúlt években számos publikáció foglalkozott a dohánytermékekben jelenlévő radioaktív és más anyagokkal - radon (Rn), polónium (Po-210), kadmium (Cd) stb. - és azok egészségre gyakorolt hatásaival. E kérdések mind a dohánylevelekkel állnak összefüggésben.
A dohányzás általános egészségügyi következményei
A dohányzás esetében nem csak a tüdőrák vagy a szívbetegségek okoznak komoly egészségi problémákat és halált.
- Szemproblémák: A dohányzás okozhatja, vagy tovább ronthatja a szem rossz állapotát. A dohányzóknak 40%-kal nagyobb esélye van rá, hogy szürkehályog fejlődjön ki a szemükön, amely elhomályosítja a szemlencsét, nem ereszti át a fényt és akár vaksághoz is vezethet. A dohányzás összefüggésbe hozható a sárgafolt korral járó sorvadásával, egy olyan gyógyíthatatlan szembetegséggel, amelyet a retina középső részét képező sárgafolt károsodása okoz.
- Bőr öregedése: A dohányzás a bőr idő előtti ráncosodásához vezet azáltal, hogy elhasználja a rugalmasságot biztosító fehérjéket, kimeríti az A vitamin készletet és korlátozza a véráramlást.
- Halláskárosodás: Tekintve, hogy a dohányzás miatt lerakódások keletkeznek a vérerek falain, és így kevesebb vér jut a belső fülbe, a dohányosok korábban elveszíthetik a hallásukat, mint a nemdohányzók, és a fül fertőzései vagy a zajártalom miatti halláskárosodásra is nagyobb esélyük van.
- Bőrrák: A dohányzás nem okoz ugyan melanómát (a bőrrák néha halálos formája), viszont növeli az e betegségben szenvedők elhalálozási arányát.
- Szájüregi problémák: A dohányzás megzavarja a száj kémiai folyamatait, többlet fogkő lerakódást okoz, sárga lesz tőle a fogazat, és hozzájárul a fogszuvasodás kialakulásához.
- Tüdőbetegségek: A dohányzás nem csak tüdőrákot okoz, hanem tüdőtágulást is, melynek következtében a tüdő légzsákjai felfúvódnak és szétszakadnak, ezáltal csökken a tüdő oxigénfelvevő és szén-dioxid kiválasztó felülete, ezáltal a kapacitása. Extrém esetekben a beteg csak légcsőmetszés segítségével képes levegőt venni. Ez azt jelenti, hogy egy nyílást metszenek a légcsövön és egy ventillátor továbbítja a levegőt a tüdőbe.
- Csontritkulás: Ennek eredményeként a dohányosok csontjai elvesztik tömörségüket, könnyebben eltörnek és akár 80%-kal is több idő kell a gyógyulásukhoz.
- Szív- és érrendszeri betegségek: A világon három halálesetből egy, szív- és érrendszeri megbetegedések miatt következik be. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában az egyik legnagyobb kockázati tényező a dohányzás. Ezek a betegségek évente több, mint egymillió embert ölnek meg a fejlődő országokban. A dohányzás okozta szív- és érrendszeri betegségek minden évben több, mint 600 000 embert ölnek meg a fejlett országokban.
- Emésztőrendszeri problémák: A dohányzás miatt csökken az ellenállóképesség a gyomorfekélyt okozó baktériummal szemben. Ezen kívül a dohányzás rontja a gyomor étkezések utáni savsemlegesítő képességét, így a sav szétmarja a gyomor falát.
- Női termékenység és terhesség: Azon kívül, hogy a dohányzás növeli a méhtest- és méhnyakrák kockázatát, termékenységi problémákat, valamint terhesség és szülés alatti komplikációkat is okoz a nőknek. A terhesség alatti dohányzás növeli az újszülött alacsony súllyal történő világra jöttének, valamint későbbi megbetegedéseinek kockázatát is. A dohányzó anyák 2-3-szor gyakrabban vetélnek el, vagy születik halva a gyermekük, hiszen a cigarettafüstben lévő szén-monoxid és nikotin magzati oxigénhiányt és méhlepény rendellenességeket okoz. A hirtelen csecsemőhalál szintén összefüggésbe hozható a dohányzással.
- Férfi termékenység: A dohányzás eldeformálja a hímivarsejteket és károsítja azok DNS-ét, amely vetélést vagy születési rendellenességeket okozhat. Néhány tanulmány szerint a dohányzó férfiaknak nagyobb a kockázata arra, hogy olyan gyermekük szülessen, aki rákos. A dohányzás csökkenti a spermiumszámot és akadályozza a vér péniszbe történő áramlását, amely impotenciát okozhat.
- Bürger-kór: A Bürger-kór, amely thromboangitis obliterans néven is ismert, a láb artériáinak, vénáinak és idegeinek gyulladásos betegsége, amely elsősorban a vér áramlását korlátozza.
- Rákos megbetegedések: A dohányfüst több, mint 40 alkotórészéről mutatták ki, hogy rákot okoz. A dohányosoknak 22-szer nagyobb esélyük van arra, hogy tüdőrákot kapjanak, mint a nemdohányzóknak. Számos tanulmány szerint, minél régebben dohányzik valaki, annál nagyobb a kockázata annak, hogy különböző egyéb szervei elrákosodjanak, mint például: az orr (2-szer nagyobb kockázat); nyelv; száj, nyálmirigy és garat (6-27-szeres kockázat); torok (12-szeres kockázat); nyelőcső (8-10-szeres kockázat); gége (10-18-szoros kockázat); gyomor (2-3-szoros kockázat); vese (5-szörös kockázat); húgyhólyag (3-szoros kockázat); pénisz (2-3-szoros kockázat); hasnyálmirigy (2-5-szörös kockázat); vastagbél (3-szoros kockázat) és végbélnyílás (5-6-szoros kockázat).
