A keresztény liturgikus év számos böjti időszakot tartogat a hívek számára, amelyek közül az egyik legjelentősebb és legismertebb a nagyböjt. Ez az időszak a húsvét előtti negyven napos felkészülést jelenti, melynek során a hívők imával, önmegtartóztatással és bűnbánattal fordulnak Krisztus szenvedése és feltámadása felé. Bár a nagyböjt kezdetének időpontja a húsvét mozgó ünnepéhez igazodva évről évre változik, és így február 14-e is beleeshet a hamvazószerdára, ez a dátum a közösségi tudatban gyakran összekapcsolódik a nagyböjti előírások kezdetével és a húshagyással.
A nagyböjt eredete és jelentősége
A nagyböjt története több mint 1500-1600 évre nyúlik vissza. Ez a húsvét előtti, negyvennapos előkészületi időszak a keresztény egyházi naptárban hamvazószerdával kezdődik, és Jézus Krisztus negyvennapi böjtölésére, szenvedésére és kereszthalálára emlékezteti a híveket. A 40-es szám a Bibliában a próbatétel, tisztulás és felkészülés idejének jelképe: 40 napig tartott az özönvíz, 40 évig vándorolt Izrael népe a pusztában, Mózes 40 napig volt a Sínai-hegyen. A nagyböjt Jézus 40 napos nélkülöző pusztai böjtjére utal. A nagyböjt lényege a megtisztulás. Régebben ekkor volt az utolsó előkészületi idő a felnőttek keresztelésére, mely szintén hamvazószerdához köthető.
Az erre az időszakra eső hat vasárnap nem számít bele a negyven napba, nem része a böjtnek, mert minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Így a vasárnapokat nem számítva hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma pontosan negyvenet tesz ki. A szerdai kezdet a VII. században alakult ki. Az ókeresztények hamvazószerdáján a nyilvános bűnösök mezítláb, zsákruhában vonultak a templomba, ahol a pap hamut szórt a fejükre, kiutasította őket a templomból, s ők nagycsütörtökig vissza sem mehettek. A hamuszórás hamvazkodás néven a XII. században vált általánossá. A hamu már az Ószövetségben a bűnbánat jele volt, és Jézus is említi. A hamut a hagyomány szerint az előző évi virágvasárnapi barkák elégetésével nyerik.
A böjt és az önmegtartóztatás szabályai
A böjt, mint neve is mutatja, a mértékletesség erényének cselekedete, tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás; szoros értelemben az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és ivásban. Célja a lélek felemelése a testi vágyak megfékezésével, s a bűnbánat kifejezése. Az egyház már a kezdeti időktől fogva Jézus 40 napos sivatagi böjtölését mintául véve ír elő alapvető böjti szabályokat a híveknek.
Kötelező böjti napok és hústilalom
A katolikus egyházban a kötelezően előírt böjtölésnek három szintje van:
- Szigorú böjt: Évente két alkalommal, a nagyböjt kezdőnapján, hamvazószerdán, valamint Jézus halálának napján, nagypénteken kell tartania minden katolikus hívőnek. Ez azt jelenti, hogy 14 éves kortól kötelező a hústilalom (melegvérű állatok húsának fogyasztása tartozik bele, tehát pl. a halak, tenger gyümölcsei nem). Kivételt jelenthet természetesen a betegség vagy az édesanyák áldott állapota. 18 és 60 év között ezenfelül azt is kéri az Egyház, hogy ezen a napon csak egyszer étkezzünk bőségesebben, ezenkívül pedig legfeljebb két alkalommal vegyünk még valamit magunkhoz erősítésként, így emlékezvén Jézus szenvedésére. A szigorú böjt alatt a táplálkozás a növényi alapanyagokból és halból készült ételekre koncentrálódik.
Hústilalom: Nagyböjt minden péntekén szintén hústilalmat kell tartania minden katolikus hívőnek, aki 14. életévét betöltötte és nem beteg, stb. Az étkezések száma azonban ezeken a napokon nincs korlátozva. Az Egyházi Törvénykönyv 1251. kánonja kimondja: „A húsevéstől vagy a püspöki konferencia előírásai szerint más eledeltől való tartózkodás az év minden péntekén kötelező, hacsak egybe nem esnek egy főünnepek közé tartozó nappal; hústilalmat és böjtöt kell tartani hamvazószerdán és nagypénteken, Urunk Jézus Krisztus szenvedésének és halálának napján.” A 1253. kánon azonban hozzáteszi, hogy a püspöki konferencia „egészében vagy részben helyettesítheti is a hústilalmat és a böjtöt a bűnbánat más formáival, főként a segítő szeretet cselekedeteivel és vallásos gyakorlatokkal.” Ez a változás sok egyházmegyében lehetővé tette, hogy a pénteki hústilalom helyett más bűnbánati formát válasszanak a hívek.
Bűnbánati napok: Az év összes pénteke bűnbánati nap Jézus kereszthalálára emlékezvén. Ez azonban nem jelent kötelező hústilalmat. A hívők vagy böjttel, vagy pedig több jócselekedettel kell, hogy megszenteljék ezeket a napokat.
Kivételek és enyhítések
Az Egyházi Törvénykönyv 1252. kánonja szerint a hústilalom kötelezi azokat, akik tizennegyedik életévüket betöltötték; a böjt pedig az összes nagykorúakat kötelezi hatvanadik életévük megkezdéséig. Az időskorúak egészségüket veszélyeztethetik, ha böjtölnek, a gyermekek pedig növekedésüket és fejlődésüket kockáztathatják. Kivételt képeznek a súlyos betegek, a nehéz fizikai munkát végzők, a szellemi fogyatékosok, az áldott állapotban lévő nők, a szoptató anyák, valamint az utazó személyek és azok, akik nem otthon étkeznek, hanem éttermekben. A lelkipásztoroknak és a szülőknek legyen azonban gondja arra, hogy a bűnbánat valódi értelmére megtanítsák azokat is, akik fiatal koruk miatt nem kötelesek a böjtre és a hústilalomra.
Időszakos böjt: Kezeld természetes módon az egészségügyi problémáidat
A modern egyház a böjti előírásokon sokat enyhített. Eredetileg az egész nagyböjt során csak egyszer, este lehetett enni. Idővel egy kisebb étkezés, majd még egy engedélyezetté vált. A jelenlegi böjti fegyelmet 1966-ban határozta meg a püspöki kar, és az nem szól „jóllakásról”, hanem arról, hogy „csak egyszer van (teljesebb) étkezés, de megengedett reggel és este némi étel fogyasztása”.
A görögkatolikus hagyományok
A görögkatolikus egyházban a böjti időszak nem hamvazószerdán kezdődik, hanem előtte már két nappal, vagyis hétfőn. Ennek kapcsán tudni kell, hogy a nagyböjt első hete, valamint az utolsó hét, a Nagyhét hústalan időszak. Azonkívül a nagyböjtnek első, valamint utolsó napja, nagypéntek szigorú böjt. Szigorú böjt alatt azt értik, hogy tartózkodnak minden állati eredetű tápláléktól - hústól, vajtól, tejtől stb. -, s csak növényi eredetű ételeket - burgonya, hagyma, bab, valamint számos egyéb zöldség és gyümölcs - fogyasztanak, valamint halat. Meg kell említeni, hogy hal viszont az egész nagyböjt során fogyasztható, még a szigorú böjt idején is, ez ugyanis nem minősül húsnak. A böjt negyven napja során a szerda, valamint a péntek hús- és tejtermékektől mentes napok. Ami a táplálkozást illeti, fontos a mértékletesség: reggel és délben ajánlott kevesebbet enni, majd este, a nap végeztével valamivel többet. A böjti fegyelem 14-60 éves korig kötelező. Annak okán, hogy kompenzálják magukat azért, hogy nem böjtölnek olyan szigorúan, a böjti időszakban naponta el kell még mondani három Miatyánkot, három Üdvözlégyet és egy Hiszekegyet.
Elmondható, hogy jelenleg nem olyan szigorú a böjt, mint a múlt század elején-közepén, amikor azt a hívek sokkal szigorúbb körülmények között tartották meg. Például egyes helyeken még az volt a szokás, hogy a családok ekkor abszolút nem főztek: amikor a vajhagyó vasárnapot követően eljött a nagyböjt ideje, elmosták edényeiket, s azok a polcon várták a böjt elmúltát.
Az ortodox keresztény böjti rend
Az orthodox keresztény böjti rend a liturgikus rendhez hasonlóan igen összetett, egyrészt azért, hogy megfelelően tükrözni tudja az egyes ünnepi események sajátos karakterét, másrészt, hogy a testi világot ne felkészítetlenül, hanem fokról-fokra illessze bele a liturgikus év eseményeibe. Az ortodox egyházakban elvileg még mindig szerepel a hústilalom a szabályok között minden pénteken és szerdán. És nemcsak a hús tiltott, hanem sok más is: olívaolaj, hal, tojás, tej és az összes egyéb tejtermék ugyancsak. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a hét minden napjára nagyböjt idején.
Az ortodoxok (valamint sok keleti rítusú katolikus) számára három további „böjtidőszak” létezik a nagyböjtön kívül:
- a karácsonyt megelőző 40 nap (november 15-től december 24-ig),
- az apostolok böjtjének 8 és 42 nap közti hosszúságú, egészen Szent Péter és Szent Pál június 29-i ünnepéig tartó időszaka (Minden Szentek Vasárnapja - június 28.),
- valamint a 15 napos böjt augusztusban Nagyboldogasszony ünnepe előtt (augusztus 1-től 14-ig).
Az ortodox böjti előírások különbséget tesznek a melegvérű állatok, valamint a hal fogyasztása között. A teljes böjt Nagyszombaton és áldozás előtt van érvényben. A szigorú böjt: ekkor sem bor, sem olaj fogyasztása nem engedélyezett, kizárólag zöldség-, gyümölcs- és gabonaféléké, valamint mézé. Az olajtól való tartózkodás ugyan egyesek szerint gyakorlatilag a főtt ételektől való tartózkodás szinonimája, de általánosságban azért fogyaszthatók e napokon is olaj nélkül készült, meleg ételek.
Fölmentések az ortodox böjt alól
Az ortodox egyházban is léteznek fölmentések a böjti előírások alól. Fölmentést kapunk hal fogyasztására is, ha az Úr, az Istenszülő, vagy Keresztelő Szent János ünnepei esnek böjti napokra. Az alább felsorolt ünnepek mindegyikén fölmentés van érvényben a böjt alól borra és olajra, amennyiben szerdára vagy péntekre esnek:
- Január: 1. (Újév, Nagy Szent Vazul ünnepe), 6. (Urunk megkeresztelkedése), 8. (Istenszülő összegyűlése), 14. (Szent Nina egyenlő az apostolokkal), 18. (Vízkereszt előtti nap), 23. (Szent Klement pápa és Szent Agathangelosz vértanú), 26. (Szent Xenofón és családja).
- Február: 2. (Urunk bemutatása a Templomban), 8. (Nagy Vártán vértanú), 13. (Istent hordozó Szent Márton pápa), 14. (Próféta Hóseás), 16. (Szent Pál apostol), 21. (Szent Zakariás próféta), 24. (Keresztelő Szent János fejének első és második megtalálása), 25. (Tarassziosz konstantinápolyi pátriárka).
- Március: 4. (Szent Geraszimosz jordániai), 6. (Szent Teodor Tyro), 9. (Negyven Szevasztei Vértanú), 17. (Szent Alexiosz), 18. (Szent Kirill jeruzsálemi érsek).
- Április: 23. (Szent György vértanú), 25. (Szent Márk evangélista), 26. (Szent Vazul püspök), 30. (Szent Jakab apostol).
- Május: 8. (Szent János evangélista), 21. (Szent Konstantin és Ilona).
- Június: 1. (Szent Jusztinusz filozófus és vértanú), 11. (Szent Bertalan és Barnabás apostol), 24. (Keresztelő Szent János születése), 29. (Szent Péter és Pál apostol ünnepe), 30. (A Tizenkét Apostol ünnepe).
- Július: 1. (Szent Kozma és Damján), 20. (Szent Illés próféta), 26. (Szent Anna, az Istenszülő édesanyja), 27. (Szent Pantaleon).
- Augusztus: 6. (Urunk színeváltozása), 15. (Az Istenszülő Elszenderedése - Nagyboldogasszony), 29. (Keresztelő Szent János fejvétele).
- Szeptember: 8. (Az Istenszülő születése), 14. (A Szent Kereszt Felmagasztalása).
- Október: 26. (Szent Demeter).
- November: 8. (Szent Mihály és Gábriel főangyalok), 13. (Szent Aranyszájú János konstantinápolyi érsek), 14. (Szent Fülöp apostol).
- December: 6. (Csodatévő Szent Miklós, Myra püspöke), 25. (Krisztus születése), 26. (Istenszülő összegyűlése).
Karácsony és Vízkereszt között (december 25 - január 6.) minden nap felmentés van érvényben a böjt alól.
A böjt célja és gyakorlati haszna
A böjt egy lelki bűnbánat és fegyelem, amelynek célja, hogy elszakítson minket a világi dolgoktól, és közelebb hozzon minket Krisztushoz. A böjt lelassít. Ilyenkor magunkba nézhetünk, elgondolkodhatunk: mi irányít engem? Mihez ragaszkodom túlzottan? Mire kellene több figyelmet fordítanom?
A böjtnek elsődlegesen testi célja is van: az, hogy „megfegyelmezzük” a testünket, hogy „ne a farok csóválja a kutyát”, hanem az értelem adja ki a parancsokat, és ne a test kényelme, önzése vezessen. A mai, kényelemre épített fogyasztói kulturálatlanságban ez még fontosabb, mint ezer éve. Visszanyerni a lélek, a szellem uralmát: emberségünket adja vissza. A győzelem erkölcsi: ura vagyok magamnak.
Az időszakos böjtölésre épülő diéták manapság az egészség- és fitneszipar felkapott őrületét jelentik, és a programok többsége az étkezés és a böjtölés rendszeres ciklusára épül. A lelkes hívek azt állítják, hogy az időszakos böjtölés ideális a súlyvesztés és az egészséges életmód szempontjából, mert utánozza azt, ahogyan a vadászó-gyűjtögető ember sok százezer éven át táplálkozott. És maga a nagyböjti időszak is - akár a hústalan nagyböjt, akár csak az önmegtartóztatás időszaka - egy másik fogyókúra-őrületre, a méregtelenítő tisztításra hajaz. Bármely orvos a megmondhatója, hogy ha 40 napon át elhagyjuk a cukor, a koffein, az alkohol, avagy a vörös hús fogyasztását, az segít a szervezetünknek megszabadulni egy csomó méreganyagtól, és visszazökkenti a rendes kerékvágásba az anyagcserénket és emésztésünket - egészen addig, amíg fel nem virrad húsvét reggele.
Különleges böjti szokások és érdekességek
A kántorböjt
Valamikor a katolikusok nem csak a nagyböjti péntekeken tartózkodtak a húsfogyasztástól, hanem nagyböjt teljes időszaka alatt. De a szabályok a nagyböjti időn túl is szigorúbbak voltak: a péntekek egész évben húsmentes napok voltak, hacsak valamely nagy ünnep nem esett éppen péntekre. Emellett volt a kántorböjt. Az elnevezés a quatuor tempora latin kifejezésből származik, és negyedévente három olyan napot jelentett, amelyet imádsággal, önmegtartóztatással és böjtöléssel kellett eltölteni. A kántorböjt megtartását VI. Pál pápa 1966-ban önkéntessé tette, ám számos hagyománytisztelő katolikus és anglikán továbbra is tartja ezeket a szigorú szabályokat. A kántorböjti napok a történelem során a papszenteléshez is kapcsolódtak.
A kapibara és a jezsuita lelemény
Amikor a 16. században jezsuita misszionáriusok érkeztek Dél-Amerikába, azt látták, hogy egyes helyeken a helyi lakosság úgy fogyasztja a kapibarát, mint ahogyan az amerikaiak a marhahúst. A kapibara vagy vízidisznó a rágcsálók rendjének legnagyobb tagja, idejének nagy részét a vízben tölti. A jezsuita misszionáriusok azonban nem ehettek kapibarát nagyböjt idején vagy más hústilalmi napokon. A történet szerint Rómába kellett írniuk, és útmutatást kérniük: „Van itt egy fura, Európában nem látott állat, amelyet nehéz valahova is besorolni. Hártyás lábai vannak és a vízben él, halíze van. Akkor ez hal, ugye? Mellesleg az újonnan megkeresztelt helyi lakosok nagyon élvezik ezt a vízi csemegét.” Róma pozitívan válaszolt: A fura teremtmény, amely halízű, vízben él és hártyás lábai vannak, valóban a halak közé sorolandó. Ettől a naptól kezdve mindenki a kegyelem állapotában lakmározott ebből a méretes egérből. A venezuelaiak körében még ma is tartja magát a kapibara, a legjezsuitább hal fogyasztásának nagyböjti szokása.
Az önmegtartóztatás és a bűnbánat más formái
A böjt, a lemondás fontos, hogy egyéni legyen. A böjti időszakban az egyház ajánlja még, hogy ekkor gyakoroljon mindenki önmegtartóztatást: vagyis a hívek mondjanak le valamiről, amit szeretnek. Tartózkodjanak például a dohányzástól, a szeszes italok fogyasztásától, a televízió nézésétől, olvassák inkább helyette a Szentírást. Ezen időszak során tilos még minden hangos zene, táncmulatság - beleértve a lakodalmi mulatságot is. Ezt nevezzük böjti fegyelemnek. A kiemelt napokon sem temetési misét, sem esküvőt nem tartanak meg a papok.
A belső elcsendesülés mellett ez a hitbéli hovatartozás ünnepe is. Miközben bűnbánati napokat tartunk, emlékszünk az értünk hozott áldozatra, saját gyarlóságunkra, bocsánatot kérünk bűneinkre, de az is eszünkbe jut, amire a Biblia figyelmeztet: a hit tettek nélkül halott. Aki csak szavaiban hisz, de semmiféle korlátot nem fogad el, az vajon tényleg hisz-e? Nem válik rutinná s ezért üressé a lelki élete? Emlékeztetnünk kell magunkat a Szentírás másik soraira: egyes ördögök csak imával és böjttel űzhetők ki.
A nagyböjt nem csak a lemondás, hanem a jócselekedetek és az irgalmasság gyakorlásának időszaka is. Az alamizsnaadás, a rászorulók segítése, a több jócselekedetre való felhívás mind hozzátartozik ehhez a lelki felkészüléshez. Az egyház arra kéri a hívőket, hogy próbáljanak lemondani számukra kedves dolgokról azért, hogy az általa sokszor túl sok időt vagy energiát felemésztő percekben inkább az Istennel és az embertársaikkal való kapcsolatuk javítására fordítsanak több figyelmet.
A nagyböjt liturgikus sajátosságai
A nagyböjtben a liturgia is sajátos jelleget ölt. Az Alleluja sajátosan húsvéti, a feltámadást hirdető liturgikus rész, ezért nagyböjtben traktus (folyamatos szólózsoltározás) helyettesíti a misében. Ezen időszakban a templomok díszítése is visszafogottabbá válik, a színek lilára változnak, jelezve a bűnbánat és a megtérés idejét. A negyedik nagyböjti vasárnap, a Laetare vasárnap azonban kivétel, amikor örömünnepet tartanak. Ez a vasárnap a böjt felén túl vagyunk, illetve a keresztségre készülők első vizsgáján (skrutínium): örvendünk a húsvét közeledtének, és az Egyház új tagjainak. Örömünkben enyhül a nagyböjt liturgikus szigora: kicsit szólhat az orgona, némi díszítés kerülhet a szentélybe, és a lila szín rózsaszínűre világosodik.
Van olyan templom, ahol egész nagyböjtben, van, ahol a virágvasárnapot megelőző vasárnapon letakarják a főoltárképet és/vagy a feszületet. A szentélyt régen hétköznap nagy függönnyel takarták el, amit vasárnap elhúztak (ezt a németek „éhségfüggönynek” nevezték). A képek, szobrok eltakarása általánosan szokásban volt, és maradt is néhol. Ez a dísztelenség a befelé fordulás és bűnbánati időszak külső megnyilvánulása. A keresztet feketevasárnapra (nagyböjt ötödik vasárnapja) takarják el, hogy aztán nagypénteken még drámaibban, az újdonság erejével szembesüljünk vele.
Keresztút
A nagyböjti időszakban kiemelten fontos a keresztútjárás gyakorlata. A szentföldi zarándokok lelkes úti beszámolói után az itthon maradottak is végig akarták járni Jézus útját, elmélkedni az eseményekről az elítélésétől az eltemetéséig. A ferencesek már a 14. században jártak tizennégy állomásos keresztutat Jeruzsálemben. Az idők során sokféle számú stációval állítottak keresztutat, a 18. században pedig a tizennégy stáció vált általánossá. Fontos megjegyezni, hogy egyes stációk eseménye nincs benne a Bibliában (például Veronika kendője, Jézus elesik a kereszttel), ezek a hagyomány részét képezik.
Lábmosás nagycsütörtökön
Ferenc pápa rendelkezése alapján nagycsütörtökön, az utolsó vacsora miséjében nőknek is megmosható a lába. Ferenc pápa már szolgálata kezdetén kilépett néhány merev keretből: nem kitüntetésként mosta meg bíborosok lábát, hanem elment börtönbe, és mindenféle ember lábát megmosta. 2016-ban minden papnak lehetőséget adott, hogy a közösség változatosságát és egységét megjelenítse a tizenkét ember kiválasztásánál. Jézus tettét ezzel nem pontosan utánozzuk, hanem követjük őt. Ebben a követésben a Szentatya nem tartotta kizárólagosnak, hogy csak férfiak lábát lehessen megmosni.