A biológiai sokféleség, vagy biodiverzitás védelme és megőrzése a földi élet sokszínűségének - az élőhelyek, fajok és fajokon belüli genetikai változatosság - megőrzését jelenti. A genetikai erőforrások védelme, különös tekintettel a kultúrnövények és a haszonállatok genetikai tartalékainak megőrzésére, az egész világon kiemelt feladat. Ezt konkrét kötelezettségeket tartalmazó nemzetközi egyezmények is rögzítik, mint például a Biológiai Sokféleség Egyezmény, valamint a FAO Mezőgazdasági és Élelmezési Célú Növényi Genetikai Erőforrásokról Szóló Nemzetközi Egyezmény. Magyarországon ezen feladatok ellátásában kulcsszerepet játszik a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK).
Az NBGK felépítése és céljai
Az NBGK a hazai génmegőrzés bázisintézményeként jött létre 2019. június 1-jén, az egykori tápiószelei Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) és a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK) egyesülésével. Az NBGK két pillére a tápiószelei Növények Génmegőrző Intézete (NGI) és a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Intézet (HGI). Az NBGK az agrárpolitikáért felelős miniszter által irányított központi költségvetési szerv, amely teljes körű növényi és állati génmegőrzési tevékenységet végez.
A Növények Génmegőrző Intézete (NGI) Tápiószelén
A tápiószelei intézet Magyarország legnagyobb és legfontosabb növényi génbankja, felbecsülhetetlen értékű, nemzetstratégiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű gyűjteményét a világ tizenhetedik, Európa nyolcadik legnagyobb génbankjaként tartják számon. Feladatai közé tartozik a hazai kultúrnövény génforrás-megőrzés bázisintézményi feladatainak ellátása, a haszonnövények génforrásainak genetikai tartalékként történő megőrzése, valamint a hazai kultúr- és természetes flóra genetikai erőforrásainak felkutatása, felmérése, gyűjtése, leírása, szaporítása és közreadása. Különös figyelmet fordítanak a magyar tájfajtákra és a hazai flóra mezőgazdasági és élelmezési szempontból fontos elemeire. Gondoskodik a ritka és kipusztulással fenyegetett hagyományőrző növényfajták és tájfajták fenntartásáról és szaporítóanyaguk előállításáról.
A Haszonállat-génmegőrzési Intézet (HGI) Gödöllőn
A gödöllői intézet az állati génmegőrzés meghatározó intézménye. Itt, ebben a haszonállat-génbankban őrzik az ősi magyar állatfajták génkészletét, amit nem lehet pótolni, ha egyszer elveszik. Az intézet a jelenleg őshonosként védett 35 magyar haszonállatfajtából 14 baromfifajtát állami génbankként tart fent. Ezek a fajták 7 tyúk-, 1 gyöngytyúk-, 2 pulyka-, 2 kacsa- és 2 lúdfajtát foglalnak magukba, és közel 30 éve állami génbankként tartják fenn őket. A szárnyasok mellett juh (hortobágyi racka, gyimesi racka, cikta, cigája, hegyi berke) fajtákat, magyar parlagi kecskét is tartanak és részben tenyésztenek. Megtalálható náluk a magyar szürke-, a kárpáti borzderes- és az erdélyi mokány marha, valamint a parlagi szamár is.
A génmegőrzés gyakorlata és kutatásai
A HGI feladatkörébe tartozik a génmegőrzéshez, a kisállattenyésztéshez és a GMO mentes takarmányozáshoz kapcsolódó kutatási-fejlesztési tevékenység. Az intézetben in vivo génbanki állományokra épülnek az in vitro génbankok kialakítását és fenntartását megalapozó molekuláris genetikai és in vitro génmegőrzési kutatások. Számos nagy hazai és uniós konzorciumi kutatási pályázat (ÚMVP, KTIA, VEKOP, Horizon 2020) eredményeként korszerű laboratóriumi eszközállomány segíti a munkát.
Genetikai diverzitás vizsgálatok és in vitro technikák
A morfológiai vizsgálatokra alapozva megkezdődtek a genetikai diverzitás vizsgálatok is. Elindult az in vitro ondótárolás módszereinek fejlesztése, mely lehetővé teheti a fagyasztott spermával történő mesterséges megtermékenyítést. Ez a technika kulcsfontosságú lehet az örökítő anyag hosszú távú megőrzésében és a genetikailag értékes állományok sokszorosításában. A mínusz 196 fokon tárolt örökítő anyag meddig használható, hogyan tanítható meg a kakas a spermaadásra, és hogyan lehet átvinni a megőrzendő tulajdonságokat hiánytalanul az utódokba, ha a tojás nem fagyasztható? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a gödöllői szakemberek, akik által kidolgozott génmegőrzési technikákat világszerte elismerik.
A méhészeti termékek vizsgálata és a méhészeti örökség
A HGI-ben működő méhészeti termékvizsgáló laboratóriumban számos növény (akác, napraforgó, hárs, facélia) méhészeti értékeit határozták meg. A Méhészettörténeti Kiállítóhelyen található történelmi és modern eszközök bemutatása hozzájárul a méhészet megismertetéséhez és az ágazat iránti érdeklődés felkeltéséhez. Az Intézet szakemberei több egyetemi képzési program előadójaként közreműködnek (méhészet, méhészeti termékek vizsgálata, méhlegelők és megporzás).
Oktatási és képzési tevékenység
A HGI a MATE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán belül két kihelyezett tanszéket működtet: a Kisállattenyésztési és Génmegőrzés-biológiai Tanszéket, valamint a Méhészeti és Méhbiológiai Tanszéket. Ezekben a tanszékeken szakemberek több egyetemi képzési program előadójaként közreműködnek (keltetésbiológia, baromfi szaporodásbiológia, citogenetika, nyúltakarmányozás, hal-biotechnológia, illetve méhészet, méhészeti termékek vizsgálata, méhlegelők és megporzás).
Az állattenyésztés genetikai erőforrásainak megőrzése az emberek számára (összefoglaló)
Az Intézet folyamatosan fogad hallgatókat gyakorlati és elméleti képzésekre. Évente nő azon - különböző egyetemeken, de elsősorban a MATE-n tanuló - hallgatók száma, akik gyakorlati félévüket a HGI-ben töltik, nagyrészt az Intézet Haszonállat-fajtavédelmi Osztályának baromfi génbanki telepén, illetve a fajtavédelmi bemutató telepén, de a Méhészeti és Méhbiológiai Osztályon, valamint a Génmegőrzés-tudományi és Kisállattenyésztési Osztály laboratóriumaiban is. A HGI szakemberei, kutatói évente 35-40 diplomadolgozatot bírálnak.
Az egyetemi hallgatókhoz hasonlóan bemutatókon és szakmai gyakorlaton vesznek részt az Agrárminisztérium Közép-magyarországi Agrárszakképző Központ - Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakgimnáziuma Szakközépiskolája és Kollégiuma és a péceli Fáy András Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanulói. Az egyetemi és szakközépiskolai képzések, gyakorlatok mellett évente közel 100 gyermekcsoport látogat az Intézetbe, ami a jövő generációjának környezettudatos nevelését is szolgálja.
Nemzetközi együttműködés és vendéglátás
Intézményünk rendszeresen fogad külföldi delegációkat, hazai és nemzetközi szakembereket az Agrárminisztérium koordinációjában. Csoportokat fogadtunk már Oroszországból, Japánból, Tajvanról, Vietnámból, és vendégül láttuk több, hazánkban megrendezett nemzetközi konferencia résztvevőit is. Ez a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen a génmegőrzési stratégiák fejlesztésében és a bevált gyakorlatok megosztásában.
A régi magyar baromfifajták nyomában és a tenyésztői támogatások
Az MGE (Magyar Génmegőrzési Egyesület) több alkalommal vizsgálta és dokumentálta a régi magyar baromfifajták ma még föllelhető parlagi változatait a Kárpát-medencében. A képes útleírásokat A BAROMFI című szaklap nyomán mutatják be (fotók: Kisné, Do thi Dong Xuan és Szalay István). Az elmúlt években megjelentek a „A magyar parlagi baromfi nyomában” című kiadványok, melyek részletesen bemutatták az erdélyi kutatásokat (I. Erdély, 2003; II. Erdély, 2003; III. Erdély, 2004).
Az őshonos magyar baromfifajták fokozottan védendőek. A tenyésztőket kérik, kísérjék figyelemmel az aktuális járványügyi helyzetet, különösen a 2017-es madárinfluenza veszélyhez hasonló időszakokban, amire az Országos Főállatorvos 1/2017. számú határozata is felhívta a figyelmet.
A tenyésztők támogatásának elektronikus benyújtási határideje korábban 2016. február 29. volt. Támogatásra azok a regisztrált tenyésztők jogosultak, akik 2016. január 1-jén regisztrált, MGE származási igazolással és NÉBIH hatósági bizonyítvánnyal ellátott elit (nukleusz) állománnyal rendelkeznek. A támogatási rendszer nyitva áll azon tenyésztők számára is, akik 2016-ban keltetett és 2017. január 1-ig regisztrált elitállományokkal rendelkeznek.
Tekintettel arra, hogy az MGE, mint a régi magyar baromfifajták tenyésztő szervezete nem kívánja az új belépőktől elvenni ezt a lehetőséget, az MGE elnöksége úgy határozott, hogy a Tenyésztők Tanácsa által megtárgyalt és elfogadott feltételt - ami legalább 2 éves, alacsonyabb szintű (szülő, nagyszülő) állomány tartásához kötötte az elittartás lehetőségét - 2016. évre felfüggeszti. Ennek célja, hogy az arra vállalkozó tenyésztők számára is lehetővé váljék a 2017. évi támogatás igénylése, amennyiben teljesítik az elittartás és nyilvántartás feltételeit. Ehhez szükséges napos elitállományt a leendő tenyésztők csak a 2016 évben termelő, MGE és NÉBIH nyilvántartásában szereplő elitállományokból szerezhetik be. Az MGE vállalja, hogy az így megvásárolt naposállományra elit származási igazolást állít ki azzal a feltétellel, hogy az új elitállományok 2016 IV. negyedévében esedékes törzsállománnyá minősítésének feltételeit az MGE 2016. május havi közgyűlésén - az új tagokkal kiegészülve - tárgyalja és határozatban rögzíti. Az MGE arra kéri azokat a leendő tenyésztőtársakat, akik elittartóként kívánnak bekapcsolódni a régi magyar baromfifajták hosszú távú megőrzésébe, hogy naposállat-igényüket mielőbb jelezzék az MGE munkatársainak és az elittenyészetek tulajdonosainak a korlátozott naposállat-kiadás miatt.
Pályázati információk és dokumentáció
Az MGE részletes információkat tesz közzé a tenyésztők számára, amelyek segítik őket a támogatások igénylésében és a tenyésztési programokban való részvételben. Ezek közé tartozik:
- MGE információk
- Pályázati útmutató
- Pályázati felhívás
- Pályázati felhívás mellékletek
- Állategészségügyi protokoll
- Ólnapló
Minden tenyésztőt arra kérnek, hogy az ólnapló adatlap másolatát kézzel kitöltve minden hónap 5-éig küldjék meg scannelt formában vagy postai úton.
A Kárpát-medencei génbanki stratégia fejlesztése
A "Kárpát-medencei őshonos haszonállatfajok, -fajták és -ökotípusok XXI. századi génbanki stratégiájának tudományos megalapozása és fejlesztése" című európai uniós támogatás révén megvalósuló projekt elsődleges célkitűzése az volt, hogy Magyarországon megalapozza az őshonos haszonállatfajok, -fajták és ökotípusok génbanki megőrzését a legszélesebb körben, azaz a mézelő méhtől a baromfifajokon át egészen a szarvasmarháig. A projekt konzorciumvezetője a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete, konzorciumi tagok a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem.
A 4,5 éves pályázati időtartam alatt a Konzorcium bővítette az NBGK HGI élő baromfi génbankját és továbbfejlesztette emlős haszonállat nukleusz populációkkal. Az erdélyi tájfajták élőhelyükön történő megőrzésével létrehozta egy két helyszínen működő (Erdély, NBGK HGI Gödöllő) élő génbank alapjait. A hazánkban egyedülálló mélyhűtött baromfi Génbankot további szaporítóanyag és genetikai minták tárolásával bővítette, ezzel is hozzájárulva a magyar genetikai örökség hosszú távú megőrzéséhez. Ez a munka nem csupán tudományos értékű, hanem nemzeti és globális szinten is létfontosságú a biológiai sokféleség fenntartásához.
