Gyümölcslevek és daganatos betegségek: Tudományos tények és tévhitek

Az onkológiai kezelések során a táplálkozás kulcsfontosságú szerepet játszik a betegek erőnlétének megőrzésében és a felépülés támogatásában. Hosszú évtizedeken keresztül élt az az elképzelés, hogy az elfogyasztott ételeknek semmi közük nincs az egészséghez, azonban a modern orvostudomány elkezdte az ételek gyógyító hatását vizsgálni, és úgy tekinteni az egészséges táplálkozásra, mint a betegségmegelőzés és a gyógyulás egyik fontos feltételére. Ma már bizton állíthatjuk, hogy tudatos táplálkozással, megfelelő folyadékbevitellel és sporttal sokat tehetünk egészségünkért. A vitamindús gyümölcsök onkológiai kezelések idején és azok után is bevethetők erősítés céljából.

A gyümölcslevek szerepe a daganatos betegek étrendjében

A gyümölcslevek fogyasztásával kapcsolatban megoszlanak a vélemények, különösen a daganatos betegek esetében. Fontos megkülönböztetni a friss, otthon készített gyümölcsleveket a bolti, gyakran hozzáadott cukrot tartalmazó változatoktól.

Cukros üdítők és a rák kockázata

A cukros üdítők fogyasztása, ideértve a gyümölcsleveket is, növelheti a rák kialakulásának kockázatát - írja a Guardian. Dr. Mathilde Touvier kutatásvezető tanácsa szerint: „Mint általában a táplálkozás esetében, nem kell teljesen elkerülni bizonyos ételeket, csak mértékkel kell fogyasztani őket.” Egészségügyi szakértők javaslata szerint kevesebb mint egy ilyen italt lehet fogyasztani naponta. Ez azzal magyarázható, hogy 100 ml kóla és ugyanennyi 100%-os narancslé cukortartalma közel egyenlő.

Dr. Graham Wheeler, a University College London rákkutató központjának munkatársa szerint a gyümölcslevek olyan sok cukrot tartalmaznak, hogy nem csökkentik, hanem inkább megnövelik bizonyos daganatok kialakulásának kockázatát. Egy, a Journal of the American Dietetic Association szakfolyóiratban megjelent ausztrál kutatás, amelyben 2200 felnőtt önkéntes vett részt, azt vizsgálta, hogy a különböző gyümölcsök, zöldségek, illetve gyümölcslevek milyen hatással vannak a béldaganatok megelőzésére. Az étrend elemzése és az utánkövetés alapján kiderült, hogy a gyümölcsök és zöldségek napi fogyasztása csökkenti a rák kialakulásának valószínűségét, míg a nagy mennyiségű gyümölcslevet fogyasztókban magasabb kockázatot mutattak ki. Kiderült, hogy a napi három pohár gyümölcslevet ivók esetében nagyobb az esélye a végbélrák kialakulásának.

Hivatalos ajánlások és ellentmondások

A hivatalos ajánlások szerint a napi öt adag zöldség és gyümölcs gyümölcslevet is tartalmazhat. Brit kutatók azonban a közelmúltban arra hívták fel a figyelmet, hogy a gyümölcslevek magas cukortartalma miatt nem szabad az öt adag egyikének felszámolni. Dr. Forišek Paulová is hangsúlyozza, hogy a gyümölcslevekkel nem helyettesíthetjük az ételeket. Szerinte elég két decit inni a répa- és zellerléből is, és nem kell túlzásba vinni a fogyasztásukat.

Az antioxidánsok szerepe a rák elleni küzdelemben

Kutatók gyümölcsöket vizsgálva keresték a választ arra, hogy melyek képesek hatásosan harcolni a rák ellen. Az eredményeket dr. Michael Greger orvos, író és nemzetközileg elismert táplálkozástudományi, élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi előadó összegezte oldalán.

Miért érdekesek az antioxidánsok?

Az antioxidánsok szervezetünk létfontosságú alkotóelemei, melyek egy része az emberi testben is képződik, azonban bizonyos részük csak növényi táplálékkal juttatható a szervezetbe. Összefoglaló néven azokat az anyagokat tekintjük antioxidánsoknak, amelyek reakcióba lépnek és semlegesítik az olyan úgynevezett szabad gyököket a szervezetben, amelyek sejt- és DNS-károsodást okozhatnak, s ezzel különféle betegségeket, így rákot is kiválthatnak. A hatóanyagokat a növények a maguk védelmére használják, de ezek hatását táplálkozásunk révén mi is felhasználhatjuk a környezeti károk ellensúlyozására. A gyümölcsök, gyümölcslevek és a tea antioxidáns hatását sok kutatás bizonyította.

Gyümölcsök antioxidánstartalma - egy összehasonlítás

Dr. Greger összegzése szerint, ha a két legnépszerűbb gyümölcsünket vizsgáljuk, akkor kimutatható, hogy míg egy almában mindössze 5 mg C-vitamin van, a banánban ennek duplája, azaz 10 mg található. Ez alapján azt gondolhatjuk, hogy a banán kétszer olyan egészséges, mint az alma, ám ne feledjük, hogy a C-vitamin mindössze csak egy a gyümölcsökben és zöldségekben található több ezer növényi tápanyagból. Egy piros, ízletes almát vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a benne előforduló C-vitamin kevesebb mint egy százaléka a teljes antioxidánstartalmának.

Egy harvardi tanulmányban szerepelt korábban, hogy nemcsak az áfonya és az eper, hanem a banán is jelentős antocianinforrás. Mint tudjuk, az antocianin egy erős antioxidáns, mely segít a káros UV-sugarak által létrehozott szabadgyökök elleni védekezésben. Azonban később kiderült, hogy kizárólag a narancssárgától a lila színig pompázó vadbanánokban van antocianin, az általunk jól ismert, boltokban kapható, sárga változatokban nincs. Visszatérve az alma és a banán összehasonlítására egyértelmű, hogy utóbbi kétszeres C-vitamintartalmának ellenére, az előforduló antioxidánsokat tekintve győzött az alma a banán felett - dr. Greger szerint.

Gyümölcsök rákellenes hatásának in vitro vizsgálata

Alma, banán, tőzegáfonya, grépfrút, vörös szőlő, citrom, narancs, őszibarack, körte, ananász, eper - ezt a 11 gyümölcsöt összehasonlítva jutottak az alábbi eredményekre a kutatók. A vizsgálatokat in vitro, vagyis élő szervezeten kívül, ellenőrzött körülmények között, kémcsőben és Petri-csészében végezték.

A kísérlet menete és eredményei

Első lépésben tiszta vizet cseppentettek a rákos sejtekre, nem történt semmi, tovább növekedtek. Ezt követően a leggyakrabban fogyasztott gyümölcsök kivonatait juttatták a rákos sejtekre, a hatásokat lejegyezték és a kapott eredményeket a vizsgálat végén összevetették. Lássuk, ezek a gyümölcsök mennyire voltak képesek elnyomni a rákos sejtek növekedését:

• Ananász, narancs és körte: A rákos sejtekre juttatva nem sok változást eredményezett.
• Őszibarack: Koncentrációjánál a növekedésük körülbelül 10 százalékkal esett vissza.
• Banán és grépfrút: Négyszer hatékonyabbnak bizonyult, 40 százalékkal csökkentve a növekedési rátát.
• Alma, eper és vörös szőlő: Még jobb eredményt értek el, mivel 50 százalékkal csökkentették a rákos sejtek burjánzását.
• Citrom és tőzegáfonya: Maradt a két legjobban teljesítő gyümölcs, melyek már kis dózisokban is drámai esést idéztek elő a rákos sejtek növekedésében. Ám még e kettő között is van különbség, így a kísérlet során a legjobb eredményt az utóbbi érte el.

Bogyós gyümölcsök kiemelt szerepe a daganatmegelőzésben és kiegészítő terápiában

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a daganatos kúrákat (és a megelőzést!!!) a bogyós gyümölcsök egészítik ki a legjobban. A hatóanyagokat a növények a maguk védelmére használják, de ezek hatását táplálkozásunk révén mi is felhasználhatjuk a környezeti károk ellensúlyozására. A bioaktív növényi hatóanyagok, fitonutriensek, pl. a növények azért termelnek hatóanyagokat, hogy megvédjék magukat a baktériumoktól, vírusoktól, penészektől és élesztőktől, valamint a napsugárzás káros hatásaitól.

Konkrét bogyós gyümölcsök és hatásaik

• Fekete málna: Nagyon finom, amerikai gyümölcs, amely kiválóan érzi magát nálunk és soha nincs semmi baja. Ízben átmenet a málna és a szeder között. Nagyon magas az antioxidáns tartalma. Orvosok javasolják a fogyasztását kiegészítő kúraként. Bőven terem, de telepítésénél vigyázzunk, mert nagyra nő és szúrós.
• Tüskétlen fekete szeder: Hálás gyümölcs, amely igazán sokat terem, ezért már egy tő is elláthat valakit egész nyáron hatalmas mennyiségű antociánnal, amelynek egészségmegőrző szerepe és roboráló hatása jól ismert. Kis kertekben is könnyen termeszthető, mert lugasra futtatható és egyben árnyékolóként használhatjuk.
• Mézbogyó (áfonyapótló): Sokszor több bioaktív anyagot tartalmaz, mint ami helyett fogyasztják. Rendkívül könnyű a termesztése, bár nem mondanám, hogy mindenhol jól érzi magát… Semleges talajt igényel, de semmiképpen nem lúgos-meszest! A brutál napfény pedig megégeti a leveleit.
• Mézalmácska: A legszuperebb bogyós biokertekbe. Legalább 5 in1. Először is nagyon magas a hatóanyag tartalma. Másodszor őrületesen sokat és sokáig terem. Harmadszor gyönyörű szép növény, amely dísze a kertnek. Negyedszer ökológiai sövényekbe virágzóként és bogyósként is ültethető a legnaposabb területre is.
• Rezisztens „fekete” szőlők: Többségük kelet-Európából és közép-Ázsiából származó gyökerekkel rendelkezik. Fontos, hogy ha egészségünk megőrzése a fő szempont, akkor ne magnélküli fajtákat fogyasszunk, sőt, a magokat mindig alaposan rágjuk meg.
• Bodza: Őshonos növényünk, melyből régóta készítenek bodzalekvárt, köhögés ellen. Magas antioxidáns és antocián tartalma miatt nemcsak élelmiszerek festésére, hanem gyógyhatású készítményekben is használják.
• Fekete berkenye: Kiemelt szerepet játszik a rák elleni küzdelemben. Az ízét van, aki szereti és van, aki nem. Én úgy gondolom, hogy van az az onkológiai lelet, aminél a fekete berkenye válik a világ legfinomabb gyümölcsévé… Ez is egy mindent kibíró növény, aminek soha semmi baja és kicsinyek az igényei. Az viszont fontos, hogy kell hozzá porzó is.
• Goji bogyó: Gyógyhatásával a világ sok kutatóintézete foglalkozik. Az öregedésgátló, vércukor csökkentő, látásjavító és rákellenes hatásáról tanulmányok egész sora készült már. Elsősorban aszalványként fogyasztják, melyet otthon is nagyon könnyű előállítani. Minél nagyobb a bogyó mérete, annál jobb minőségű lesz az aszalvány.

Bogyós gyümölcsök fogyasztási formái

Bár étrendünkben számos más bogyós gyümölcs is szerepelhet, az említett vizsgálatban az Észak-Amerikában széles körben fogyasztott fajták (fekete és vörös áfonya, fekete és vörös málna, szeder, szamóca) hatását vizsgálták. A kísérletben nem csupán az izolált hatóanyag, hanem a tényleges fogyasztási forma (pl. lekvár, kapszula) hatását is elemezték. Aki teheti, gyűjtse be magának az áfonyát vagy a szedret. Lekvárnak megfőzve egész éven át ehető. Elegendő belőle napi egy mokkáskanál a rák megelőzéséhez. A boltokban kapható lekvárok általában csak kis mennyiségben (pár százalék) tartalmaznak szedret ill. áfonyát, a többi olcsó barack vagy szilva az üvegben. Létezik koncentrált kapszula formában is áfonya, ami szintén jó megoldás a mindennapi bevitelre.

Az étrend-kiegészítők és vitaminok helyes alkalmazása

Miután a rákbetegeknek számos borsos árú étrend-kiegészítőt kínálnak, fontos tudni, hogy kiegyensúlyozott étrenddel nemcsak az egészséges, hanem számos esetben a beteg szervezet is elegendő mennyiségű vitaminhoz, ásványi anyaghoz juthat.

A túlzott bevitel kockázatai

A túlzott antioxidáns bevitel, a mesterséges vitaminbombák rendszeres szedése közel sem biztos, hogy elősegíti az állapotjavulást. Sőt, ha valaki ilyen onkológiai terápiában vesz részt, előfordulhat, hogy egy számára a javulás elősegítésére ajánlott kiegészítő termékkel éppen ellene hat a saját gyógyszerének. Dr. Forišek Paulová szerint a gyógynövények keverését vagy a magas koncentrációjú gombakivonatokat jobb elkerülni. „Már az orbáncfűtea vagy az ebből a növényből készült kiegészítők fogyasztása sem ajánlott. Ez a növény ugyanis csökkentheti a kemoterápia hatékonyságát.”

Táplálkozási stratégiák daganatos betegeknél

A daganatos betegek étrendi stratégiái túlmutatnak a „mit egyek és mit ne egyek” alapvető tanácsokon, és specifikus filozófiákat is magukban foglalhatnak. Az onkológiai táplálkozás egy komplex, személyre szabott stratégia, amely valóban sokkal több, mint két népszerű irányzat. A daganatos betegségek melletti táplálkozásterápia célja egy olyan belső biokémiai környezet megteremtése, amely gátolja a daganatsejtek növekedését és szaporodását, miközben maximálisan támogatja az egészséges sejtek működését, az immunrendszer erejét és a szervezet regenerációs képességét.

Alapelvek és javaslatok

• Gyulladáscsökkentés: A krónikus, alacsony szintű gyulladás a daganatok növekedésének egyik fő motorja.
• Alacsony glikémiás terhelés: A daganatsejtek többsége a normál sejteknél sokkal hatékonyabban használja fel a glükózt (cukrot) energiaforrásként.

Javasolt élelmiszerek:

• Keresztesvirágú zöldségek: Brokkoli, karfiol, kelbimbó, káposzta. Kéntartalmú vegyületeik (pl. szulforafán) bizonyítottan daganatellenes hatásúak.
• Sötét színű bogyós gyümölcsök: Áfonya, málna, szeder. Magas antioxidáns-tartalmuk miatt rendkívül értékesek.
• Zöld leveles zöldségek: Spenót, kelkáposzta (kale), mángold. Vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok.
• Hagymafélék: Fokhagyma, vöröshagyma, póréhagyma. Kéntartalmú vegyületeik és antioxidánsaik előnyösek.
• Gyógygombák: Shiitake, maitake, reishi, lepketapló (turkey tail). Immunerősítő hatásukról ismertek.
• Egészséges zsírok: Hidegen sajtolt olívaolaj, avokádó, diófélék, magvak. Különösen fontos a gyulladáscsökkentő omega-3 zsírsavak bevitele (pl. lenmagolaj, halolaj).
• Növényi táplálékforrások: Gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék és hüvelyesek. Ezt több random és epidemiológiai tanulmány is alátámasztja.
• Növényi zsírok: Dió, magvak vagy az avokádó.
• Állati eredetű ételek: Tejtermékekből inkább a zsírosak, a soványabb baromfihúsok és a halak. A szegény húst azonban gond nélkül fogyaszthatják, ez ugyanis minőségi fehérjeforrás, emellett pedig olyan más tápanyagokat is tartalmaz, amelyek máshonnan nehezebben bevihetőek. A tejtermékek lehetnek zsírszegények vagy félzsírosak. Az ételt könnyebben emészthető zsíron készítik el, először félig megpárolják és az olajat már csak főzés után adják hozzá.

Kerülendő vagy mértékkel fogyasztandó élelmiszerek:

• Cukor és finomított szénhidrátok: Ide tartozik a fehér cukor minden formája, a fehér lisztből készült termékek, a cukros üdítők.
• Feldolgozott és vörös húsok: A feldolgozott húskészítmények (felvágottak, virsli, kolbász) nitrit- és nitráttartalmuk miatt bizonyítottan rákkeltőek. Leginkább az ultrafeldolgozott élelmiszereket, főleg az ultrafeldolgozott vörös húst és a füstölt ételeket kell kerülni, tanácsolja Petronela Forišek Paulová.
• Tej és tejtermékek (megfontolandó): Ez egy vitatott terület. Egyes kutatások szerint a tejben lévő növekedési faktorok (pl. IGF-1) és a kazein nevű fehérje serkenthetik egyes hormonfüggő daganatok (főként prosztata) növekedését. Integratív megközelítésben gyakran javasolják a tehéntejtermékek kerülését vagy minimalizálását a kezelések alatt. A fermentált, jó minőségű termékek (pl. kefir, joghurt) sokak számára tolerálhatóak lehetnek.
• Alkohol: Kockázatos.
• Félkész ételek és a magasabb zsír- és egyszerű szénhidráttartalmú élelmiszerek.

Különleges táplálkozási szempontok daganatos betegeknél

Az onkológiai pácienseknek több energiára és táplálóbb étrendre van szükségük, főleg minőségi élelmiszerekre. Maga az onkológiai betegség és a kezelése - tehát a sebészeti beavatkozás vagy a kemoterápia növeli a szervezet energia-metabolizmusát, amivel növekedik az energia- és tápanyagszükséglet. Egy onkológiai páciens nyugalmi állapotban is több energiát éget el, mint egy egészséges ember. Ezen kívül több energiára van szüksége a műtét utáni felépüléshez, például a sebek begyógyulásához.

Cachexia - Kóros lesoványodás

A kachexia a daganatos betegség által kiváltott kóros lesoványodás, amely izom- és zsírszövet-vesztéssel jár. Ez nem egyszerű éhezés; a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok okozzák. Ilyenkor a legfőbb cél nem a daganat „éheztetése”, hanem a beteg táplálása, az izomtömeg és az erő megőrzése. Egy lesoványodott szervezet nem képes tolerálni a kezeléseket és felvenni a harcot a betegséggel. Ebben a fázisban a szigorú, restriktív diéták (mint a keto vagy a böjt) kifejezetten károsak lehetnek. Az étrendet liberalizálni kell, és a hangsúlyt a magas kalória- és fehérjebevitelre kell helyezni, jó minőségű, könnyen emészthető forrásokból (pl. turmixok, tápszert adhat az orvos jelentős étvágytalanság esetén).

Túlsúly és elhízás

Ha valaki túlsúlyos vagy elhízott, nagyobb a belső szerveiben található zsigeri (visceralis) zsír (az a zsír, ami beborítja a májat, a gyomrot és más szerveket a hasüregben - a szerk.) akkumulációja. A zsigeri zsír hormonálisan aktív és gyulladáskeltő anyagokat termel, amelyek növelik a gyulladás és a hormonális változások kockázatát. Az elhízás szintjét meghaladó súlygyarapodás sosem megfelelő, de figyelembe kell venni a teljes diagnózist. Más a helyzet azokkal a páciensekkel kapcsolatban, akik a diagnosztizálás, illetve a kezelés idején túlsúllyal rendelkeznek, vagy kórosan el vannak hízva. A súlygyarapodás szinte minden esetben a hormonterápia velejárója, emlőrák vagy prosztatarák esetében egyaránt. A hormonterápia hosszú távú kezelés, akár 5-6 évig is tarthat, de a nyolc év is reális. Célja a betegség kiújulási lehetőségének csökkentése a kritikus időszakban. A páciensek a hormonterápia során fáradékonyak, így csökken a fizikai aktivitásuk. A hormonterápia serkenti az étvágyat, az édes ízek utáni sóvárgást. A megbetegedésre való tekintettel a testsúly gyarapodása jó prognosztikus tényező. Ezért célszerű, ha a testsúlyt igyekszünk legalább stabilizálni, ha tudjuk, hogy a kezelés hosszú ideig fog tartani.

Alternatív diéták és tévhitek

Vannak, akik daganatos megbetegedés esetén szigorúan a nyugati orvostudományra számítanak és vannak, akik alternatív megoldásokat keresnek. A kettő azonban tökéletesen ki is egészítheti egymást. Sajnos a csalók, nyerészkedők és önjelölt messiások rárepülnek a beteg emberek hiszékenységére, főként miattuk utasítják el sokan az alternatív, természetes gyógymódokat. A modern, bizonyítékokon alapuló táplálkozástudományi megközelítések mellett léteznek olyan régebbi, nagy hagyományú, de tudományosan nem igazolt és jelentős vitákat kiváltó alternatív diéták is. Ezeket gyakran a „végső remény” eszközeként ismerik, azonban fontos megvizsgálni a mögöttük álló elméleteket és a velük járó, nem elhanyagolható kockázatokat.

A „szervezet elsavasodása” tévhit

Okozhatja-e a rákot az úgynevezett elsavasodás is, mint ahogyan azt a különböző alternatív weboldalak állítják? Teljesen véletlenül pár napja jelent meg egy cikk az Onkoinfo.sk nevű portálon a „szervezet elsavasodásáról”. Az áll benne, hogyan kötik ezt a témát össze gyakran tévesen az onkológiai diagnózisokkal. Ha a szervezet egészséges, nincs ok arra, hogy megbontsuk a sav-bázis egyensúlyt. A testben vannak olyan szervek, amelyek rendszeresen egyensúlyba hozzák a szervezet pH-ját - ezek a máj, a vese és a tüdő. A pH-érték 7,3 és 7,4 körül mozog. Ha egy onkológiai páciensnek nincsenek olyan problémái az említett szervekkel, hogy elkezdenének leállni, akkor semmi sem indokolja azt, hogy a szervezet pH-értéke eltérjen a normálistól. Az étel nem tudja befolyásolni e belső szervek pH-értékét és az egész szervezetét sem. Ezzel különböző sarlatánok foglalkoznak, akik azt mondják a rákos betegeknek, hogy csak gyümölcsöt, zöldséget és gabonaféléket egyenek, teljesen hagyják el az állati eredetű ételeket, a cukrot és a fehér lisztet, mert szerintük megbontják a szervezet pH-ját.

Vegán étrend és rákos betegek

A dezinformációs oldalakat inkább nem olvasom, de beszélgetek a páciensekkel, tehát tudom, mi az, ami a leginkább gyötri őket. Leggyakrabban talán azzal találkozom, hogy a páciensek teljesen áttérnek a növényi alapú étkezésre és vegánok lesznek. Ez azzal a nézettel függhet össze, hogy az állati eredetű termékek állítólag „elősegítik” a rák terjedését. Ez természetesen nem igaz. A páciensek számára azonban ez könnyen elhihető, és azt gondolják, hogy az orvos által beállított kezelés mellett ezzel is elősegíthetik a gyógyulásukat.A vegán étrend gyakran nem elégséges, sem az energia, sem pedig a bevitt fehérjék mennyisége szempontjából, mondja dr. Forišek Paulová. Az onkológiai pácienseknek több energiára és táplálóbb étrendre van szükségük a minőségi élelmiszereket kiemelve.

Böjt és daganatos megbetegedések

„Mi a véleménye a böjtről? Nem, nem lehet. A betegek ezzel csak árthatnak maguknak. Nincs bizonyíték arra, hogy a koplalással vissza lehetne fordítani a betegséget, és hogy a beteg meggyógyulna. Máskülönben az étkezés, legyen bármilyen is, sem az étrendkiegészítők, sem a „csodatevő” gyógynövények nem képesek meggyógyítani egyetlen onkológiai betegséget sem.” - hangsúlyozza Forišek Paulová. Ha páciens kiéhezteti magát és legyengül a koplalás miatt vagy mert vegán lett, amihez a szervezete nem volt hozzászokva, az azt fogja eredményezni, hogy lefogy, csökken az izomtömege, rosszabbodik az immunitása és az egész vérképe. Ennek következtében pedig problémája lehet alávetnie magát a kezelésnek, ami miatt az egész prognózis rosszabbodni fog és a kezelés elhúzódhat.

Makrobiotikus étrend

Hagyományos japán gyógyászati elveken alapuló táplálkozási filozófia, amely a jin és jang egyensúlyára fókuszál az élelmiszerekben. Fő elemei a teljes kiőrlésű gabonák (pl. barna rizs, köles, árpa), zöldségek, hüvelyesek, tengeri algák és fermentált élelmiszerek. Hús, tejtermékek, tojás és cukor általában tiltott vagy erősen korlátozott.

• Hatásmechanizmus daganatokban (elméleti): A makrobiotikus étrend magas rosttartalma, antioxidánsokban gazdagsága és alacsony gyulladáskeltő potenciálja támogatja a szervezetet. A bélflóra egészségét is elősegíti.
• Alkalmazás daganatos betegeknél: Bár sokan követik, és számos pozitív esettanulmány létezik, a szigorú makrobiotikus étrend túlságosan korlátozó lehet daganatos betegek számára, és alultápláltsághoz vezethet, különösen a kezelések során. Fontos a szakképzett dietetikus vagy integratív orvos felügyelete, ha valaki ezt az utat választja.

Ketogén étrend

A ketogén étrend egy nagyon alacsony szénhidrát-, mérsékelt fehérje- és magas zsírbevitelű diéta. Hatásmechanizmus: A szervezet szénhidrát hiányában átáll egy alternatív anyagcserére, a ketózisra. A máj a zsírokból ketontesteket kezd el termelni, amelyeket az egészséges sejtek - beleértve az agyat is - kiválóan tudnak energiaforrásként használni. Ezzel szemben sok daganatsejt, a hibás mitokondriális működése miatt, nem képes hatékonyan felhasználni a ketonokat, így gyakorlatilag „éhezik”, miközben a szervezet többi része jól működik.

• Kihívások és kockázatok: A ketogén étrend betartása rendkívül nehéz, és komoly szakértelmet igényel. Fennáll a tápanyaghiány, az emésztési problémák és a „keto-influenza” (az átállás kezdeti tünetei) veszélye. Onkológiai betegeknél csak orvosi és dietetikusi felügyelet mellett, egyedi mérlegelés alapján alkalmazható.

Időszakos böjt

Az időszakos böjt nem egy diéta, hanem egy étkezési minta, amely váltakozó időszakokat tartalmaz az étkezés és a kalóriabevitel korlátozása között. A leggyakoribb formák a 16/8 (napi 16 órás böjt, 8 órás étkezési ablak), az 5:2 (heti 2 nap kalóriakorlátozás) és az alternáló napos böjt.

• Metabolikus eltolódás: Csökkenti a vércukorszintet és az inzulinszintet, ami elméletileg „éhezteheti” a glükózfüggő daganatsejteket. Elősegíti az autofágiát (sejttisztítás).
• Alkalmazás daganatos betegeknél: Az időszakos böjt alkalmazása daganatos betegeknél szigorú orvosi felügyeletet igényel, különösen a kezelések alatt, mivel fennáll az alultápláltság és a kachexia kockázata. Nem minden beteg számára javasolt. Praktikus tanács: Ha a kezelőorvos és dietetikus engedélyezi, a 16/8 módszer lehet a legkevésbé invazív, és fokozatosan bevezethető.

Dr. Gerson és Breuss kúrák - Tudományosan megalapozatlan, veszélyes alternatívák

A Gerson- és Breuss-féle terápiák a tudományos és orvosi közösség egybehangzó véleménye szerint tudományosan megalapozatlanok és veszélyesek lehetnek, különösen daganatos betegek számára.

Dr. Gerson terápia

• Elméleti háttér: Gerson úgy vélte, a daganatos sejtekben felborul a nátrium-kálium egyensúly (túl sok nátrium, túl kevés kálium). A magas kálium- és alacsony nátriumbevitel ezt hivatott korrigálni. A gyógyulást a szervezet „méregtelenítésével” és a rák „éhezésével” próbálta elérni.
• Gyakorlat: A pácienseknek óránként kell elfogyasztaniuk egy pohár levet, naponta összesen akár 13 adagot (kb. 4-5 litert), leggyakrabban sárgarépa-alma és zöld leveles zöldségek levét. Emellett napi több kávés beöntés is része a terápiának a „méregtelenítés” céljából.
• Súlyos alultápláltság veszélye: Az étrend extrém módon alacsony fehérjében és zsírokban, amelyek elengedhetetlenek az immunrendszer működéséhez, a sejtmembránok felépítéséhez és az izomtömeg megőrzéséhez. A terápia hosszú távon - főleg eleve fogyásban levő és lesoványodott betegeknél! - súlyos energia- és fehérjehiányhoz vezethet.
• Elektrolit-egyensúly felborulása: A rendkívül magas káliumbevitel (gyümölcslevek révén) és a kávés beöntések felboríthatják az elektrolit-egyensúlyt, ami szívritmuszavarokhoz és egyéb súlyos problémákhoz vezethet.
• Gyakorlati kivitelezés: A kúra biotápanyagok friss elkészítését javasolja, ez önmagában nem is lenne baj, de egyre kevesebben jutnak valóban bioélelmiszerhez, annak ára igen magas.

Breuss féle totális rákterápia

• Elméleti háttér: Breuss alapfelvetése az volt, hogy a ráksejtek kizárólag szilárd táplálékok fehérjéiből képesek táplálkozni. Ezért egy 42 napos léböjtkúrát javasolt, amely során a daganatsejtek „éhezni” fognak, miközben az egészséges sejtek életben maradnak.
• Gyakorlat: A kúra egy 42 napos lékúrából áll. A megengedett folyadék egy speciális keverék, amely céklából, sárgarépából, zellergumóból, fekete retekből és burgonyából áll. Ebből naponta maximum fél litert szabad fogyasztani, kortyonként. Emellett gyógyteák fogyasztása is megengedett.
• Téves alapfeltevés: Az az elmélet, hogy a ráksejtek csak szilárd táplálékon élnek, biológiailag teljesen helytelen. A ráksejtek is képesek különböző tápanyagokból (pl. glükóz, aminosavak, zsírsavak) energiát nyerni.
• Garantált, súlyos fehérje- és energiahiány: A 42 napig tartó, gyakorlatilag nulla fehérje- és zsírbevitel, valamint extrém alacsony kalóriatartalom súlyos alultápláltsághoz vezethet sovány vagy normál testalkatú betegeknél. Ez nem gyógyító, hanem rendkívül káros hatású.
• A kachexia előidézése: Ez a kúra nem megelőzi, hanem normál vagy eleve aszténiás betegeknél előidézi a daganatos lesoványodást.
• Összességében: A Breuss-kúra a tudományos és orvosi közösség egybehangzó véleménye szerint tudományosan megalapozatlan, néhány beteg számára akár veszélyes is lehet. Bár mindkét diéta abból a jó szándékú célból született, hogy a test természetes erejét mozgósítsa, mára meghaladott, téves biológiai elveken alapulnak. Szemben állnak a modern táplálkozásterápia legfőbb alapelvével: „Primum non nocere” (Elsősorban ne árts!), és különösen a kachexia megelőzésének fontosságával.

Egyéni igények és orvosi tanácsadás

Ez nagyon egyénfüggő. Még abban az esetben is, ha két páciensnek egyforma a diagnózisa, eltérő módon reagálhatnak ugyanarra az étrendre. Vannak olyan esetek, amikor az egyik páciens nagyobb korlátozások nélkül tud enni, míg más csak féladagot képes megenni vagy emésztési nehézségekkel küzd, amelyek ellehetetlenítik a táplálék felvételét. Vagy az emésztési zavarok, vagy az emésztőrendszeri műtétek miatt kevésbé szívódnak fel a tápanyagok. Némely beteget meg kell operálni, ami a szervezet számára egy újabb táplálkozási terhelést jelent.

Kórházi étrendrendszer

A kórházban 0-tól 14-ig terjedő étrendrendszerünk van, amiben a 0-ás a folyékony étrendet jelöli, amit a sebészeti beavatkozáson átesett páciensek kapnak, a 14-es pedig egy a páciens személyes szükségletei alapján összeállított egyéni étrendet. Az 5-ös számú étrend például, az alacsony maradékanyag-tartalmú étrendet jelöli, amit gyakran az emésztőrendszeri műtéteken átesett pácienseknek írnak fel.

Ha a betegnek nincsenek mondjuk intoleranciái, vagy nem javasolt a specifikus diéta a műtét vagy egy másik diagnózis miatt (cukorbetegség, vesebetegség vagy hasonlók), akkor leggyakrabban az úgynevezett tápláló étrend alkalmazása javasolt, ami a kórházi diéták közül a 11-es számú. Ezt azoknál az onkológiai pácienseknél alkalmazzák, akiknek nincsenek más nehézségei, stabil a testsúlya és normál adagú ételeket fogyaszt. De természetesen az alultáplált pácienseknek is ezt adják, azoknak, akik súlyt vesztenek vagy ha csak korlátozottan tudnak ételt fogyasztani, amikor arra van szükségünk, hogy a betegek kisebb ételmennyiségből is több energiát és fehérjét tudjanak bevinni.

Személyre szabott étrend kialakítása

Az onkológiai páciensek esetében a betegséggel összefüggő nehézségeket is figyelembe veszik. Ide tartozhatnak az emésztési nehézségek vagy az emésztőrendszerben előforduló gyulladások. A testsúly csökkentését vagy növekedését is ugyanígy figyelembe kell venni. Ha a páciens túlsúlyos vagy lefogy, akkor egy táplálóbb étrendet írnak fel neki, amely energiagazdagabb. Ugyanígy bele kell dolgozni az étrendbe az allergiákat és az intoleranciákat is vagy mondjuk a cukorbetegségeket. Ha az onkológiai páciens cukorbeteg, az orvos a 9-es számú étrendet írja elő neki, tehát azt, amelyik a cukorbetegek számára ideális. Ha a páciens rosszul viseli a kemoterápiát és ehhez emésztési nehézségek is társulnak, kímélő étrendet kap, ami a kettes számú. Ilyen esetben a jelentésben az áll, hogy a páciens a 9/2-es étrend szerint étkezik. Ezt én is látom, ha ellátogat hozzám egy beteg, vagy rákérdezek nála. Ha egy páciens kórházi ellátást igényel, akkor számára a betegfelvételnél határozzák meg a szükséges étrendet. Ha a tanácsadás során kiderül, hogy a páciensnek nehézségei vannak, vagy az étrendje összeállításakor valamilyen betegséget nem vettek figyelembe, másfajta étrendet ajánlok. Ezt beleírom az orvosi jelentésbe, és ki is dolgozom a páciens számára. Esetenként orvosokkal is konzultálok. Előfordult, hogy nem értettem egyet az előírt étrenddel, ezért felkerestem az érintett orvost.

A páciens együttműködése

A táplálkozási terápia az onkológiai betegség támogató kezelésének a része. De ez minden betegségnél így van. A táplálkozás és a megfelelő étrend jótékony hatással lehetnek a páciens állapotára. Ha a páciensben kétségek merülnek fel, elmagyarázom neki, hogy nem azért vagyok itt, hogy kényszerítsem őt bármire. Én csak tanácsot adok azzal kapcsolatban, ami az adott páciens esetében bizonyíthatóan megfelelő - ez az ún. evidence-based medicine (bizonyítékokon alapuló orvoslás - ford. megj.). Elmagyarázom a páciensnek, mi az, ami az ő egészségi állapotában előnyös, hogy meg tudjon birkózni a kezeléssel, és lássa maga előtt a gyógyulás lehetőségét. Az már a páciensen múlik, hogy betartja-e az általam javasolt étrendet. Felnőtt emberekről beszélünk.

tags: #gyumolcslevek #rakos #betegeknek