
Amikor az ember e címet leírja, eszébe jut valami, ami sokaknak mosolyt csal az arcára, de biztos, hogy lesznek olyanok is, akik azt gondolják: „No lám, milyen jó, hogy mások is hasonlóan gondolkodnak.” De hogyan is gondolkodnak? A rohanó világban gyakran elveszítjük a kapcsolatot azzal, ami valójában táplál minket, mind testileg, mind lelkileg. A modern élet tempója sokakat sodor abba az irányba, hogy a gyors és kényelmes megoldásokat keressék az étkezés terén is, megfeledkezve arról a bölcsességről, amit őseink generációkon át felhalmoztak. Ez az írás egy olyan gondolkodásmódba enged bepillantást, amely a rend, a tisztaság és az előrelátás fontosságát hangsúlyozza az étkezésben, különösen a téli hónapokra való felkészülés során.
A rend fontossága - nem csak a kamrában

Húsz év alatt sokat lehet utazni szerte a kis hazában, de sok környező és távoli országban is. Amikor egy-két vagy több hét után beléphet az ember a kis szerény hajlékaiba, az első „tette” sokaknak az, hogy rendet tesz az utcán, levágja a nagyra nőtt füvet, lesöpri, majd következik az előkert, és nem utolsó sorban az éléskamra! Attól függően, hogy milyen évszakban élünk, folytatható a takarítás, vagy a zöldségeskerttel, vagy bent, a lakás többi helyiségében. A sorrend azonban így helyes, hiszen hogyan beszélhetnénk arról, hogy a jó Isten művében mindenütt rendet, szépet, tisztát láthatunk, és mennyi szépet teremtett az ember gyönyörűségére, ha a házunk előtti rész gazos, piszkos? Hogyan tudjunk egészségesen táplálkozni, ha a port, amit a szél az éléskamrába az ablakon át befújt, nem takarítjuk azonnal? Ha netán elutazásunk előtt sietségünkben nem raktunk valamit a helyére, most mindent rendbe kell tenni. Milyen jó benézni, mikor szépen tisztán sorakoznak a befőttesüvegekben elrakott finomságok: lecsók, gyümölcslevek, lekvárok, a saját darálású liszttel teli üvegek (búza, rozs, árpa, köles), a frissen sült barna kenyér, a kis fűszeres üvegek, stb.
Itt van a nagy kérdés: kihasználjuk-e a nyári gyümölcs-zöldség „áldását” a jó Istennek, hogy gondoskodjunk családunkról, magunkról a téli időszakokra, vagy nem? Mielőtt valaki azon szörnyülködne, hogy miként gondolhatja Katalin, hogy van ebben a rohanó világban befőzésre idő? - érdemes leülni, és számot vetni az idővel. De úgy igazán, őszintén.
Időgazdálkodás és befőzés: egy befektetés az egészségbe
Hogyan engedd le a falat magad körül?
Hetente - a családdal együtt - beütemezhető egy délután a bevásárlásra, és majd a befőzésre. A különböző gyümölcsökkel-zöldségekkel teli üvegek szépen sorakoznak, és lassan, lassan gyarapodnak a polcon. Júniustól októberig havonta négy-hat napot nagyon érdemes erre rászánni. Most számoljuk ki, mennyi időt fognak majd kitenni azok az órák, amelyeket naponta el kell tölteni a bevásárlással, valamint a bevásárolt zöldségekből vagy gyümölcsökből eredő ételek elkészítésére kell szánni? És télen mennyivel drágábban vásárolunk? Összeadtuk? Vagy ha az elkészítést nem is számoljuk, de a konzervek, fagyasztott ételek bevásárlására, hazacipelésére is idő kell! Most azt is vegyük figyelembe, hogy mennyivel egészségesebb a saját készítésű kompót, gyümölcsrostlé, lecsó, lekvár, stb., mint a sok cukrozott, szénsavas, vegyszerekkel tartósított „üdítőital”, amelyekről már a médiából is sokat hallhattunk, olvashattunk, hogy mennyire nem egészségesek. Gondoljunk vissza a TV-ben látott konzervekről, melyekben például zöldbabon kívül kis állatmaradványok is voltak.
A Művelődési Házakban tartott tavaszi előadások címét legtöbbször úgy határozzák meg: „Hogyan kerülhető el a tavaszi fáradtság? Mit tehetünk ellene?” Sokat, de ezek mind időigényesek! Hogy mit? A jó háziasszony kora nyártól késő őszig gondol a téli étkezésre, hogy milyen ételekkel fogja majd családját ellátni a hideg napokon, hiszen a tavaszi fáradtság attól is függ, hogy hogyan táplálkoztunk a hosszú téli időben. Az édesanya, aki „mindent meg akar tenni családja egészségéért”, igyekszik egész nyáron mindent befőzni, hogy télen csak a polcról kelljen levenni azokat. Az egészség elősegítői ezek is csak akkor lesznek, ha tartósítószer, ecet, cukor stb. nélkül tette el azokat.
Frissesség és tápanyagmegőrzés: Barnard tanácsai és a befőzés
Befőzésről írunk, és nem a fagyasztóláda megtöltéséről. Elgondolkodtató dr. Christiaan Barnard tanácsai, hogy - még a hűtőszekrénybe is - gyakrabban vásároljunk be, és ne egy hétre előre, mert például a saláta körülbelül két napig tartható el, és ezután el is tűnik a C-vitamin-tartalmának a fele. Ez hasonlóan történik a répával, zöld káposztával, spenóttal stb. Lehet, hogy praktikusabb egy hétre is bevásárolni, de testünknek, és szívünknek egyáltalán nem teszünk jót vele. Megfigyeltük? Itt nem a fagyasztószekrényről, ládáról ír, hanem csak a hűtőszekrényről!
Szinte már májusban el lehet kezdeni a későbbi időkre, illetve a télre való előkészületeket. Az elmúlt években elkezdődött „reform” eredményeként azt tapasztalhatjuk, hogy minden évben több háziasszony kezdi el nyáron a befőzési munkát. Már 1991-ben jelent meg az első „Befőzés cukor nélkül?” című könyv (tartósítószer és ecet nélkül), amely többszörös kiadás után még ma is - bár már nagyon kevés van belőle - kapható. Igaz, hogy O vércsoportúaknak „állítólag nem tanácsos padlizsánt fogyasztani”, de mivel sokan ezt egyáltalán nem tudják elfogadni, és nem is hisznek benne, ezért tavasszal is, még az ősszel ujjnyi vastagra sütött padlizsánt ehetünk kelbimbó pitével.

Az ipari élelmiszerek illúziója: „A leves hazudik”
Van különbség? Érdemes elgondolkodni az alábbiakon, hogy belássuk, mennyire kellene szeretni a „konyhát!” A Leves hazudik című könyvből idézhetjük: „Az emberiség, mintha egyre jobban kedvelné a futószalagról származó ételeket. Egyre ritkábban akarunk mi magunk a tűzhely mögé állni. Miközben még soha nem volt ennyi időnk, mint manapság. Sokan már csak heti 35 órát dolgoznak, vagy többnyire kényszerből - annyit sem. A sok szabadidőt mégis számítógépes játékokkal, mozival, tévénézéssel vagy focimeccseken töltik. A legfontosabbat, a túléléshez szükségeset, a naponta elkerülhetetlent, ételeik elkészítését mérnökökre, technikusokra és kémikusokra hagyják.”
Tetszetős ez a meghatározás: „És akkor jön a ribotid. Mit kezd azonban az ínyencek gyomra a ribotidével? Vagy egy vegetáriánus a marhahús aromájával? Semmit - véli az érzékfiziológus. A készülék üresen jár, mivel az aromák képesek kicselezni a szervezetet. Ha az ízanyagok marhahúst jeleznek, az agy értesítést kap, az emésztőhormonok aktiválódnak, amelyek az egész rendszert felkészítik a marhahús feldolgozására. Most minden üresen fut. A szervezet becsapva van. Ez fiziológiailag hiányállapot. A következmény a farkaséhség. A reflexszerű reakció erre a továbbevés. A tyúkpástétomok, tyúkhús-ízt utánzó keverékek tartalmán mi magunk is elcsodálkozhatunk, annak ellenére, hogy minket egyáltalán nem érint. Régebben hatszáz különböző ízanyag gondoskodott a tyúk-íz utánzásáról, de ma ezekből az anyagokból tizenkettő is elég egy „sült” típusú tyúkaroma előállításához. Természetesen úgy jelölik, mint „természetazonos” aroma, hiszen ezek valahol a természetből kerültek elő. Egy trágyadombon, egy pillangóban stb. Ugye, mennyire természetes?”
A befőzés csúcsidőszaka és a C-vitamin ereje

Augusztus-szeptember a legzsúfoltabb a befőzés terén. E két hónapban sok finom lecsót lehet eltenni, amit télen nagyon jó felbontani. Soroljuk? Sima lecsó, padlizsános lecsó, babbal együtt eltett lecsó, töklecsó stb. De ilyenkor készül több tíz üveg finom paradicsomital, a sült paprikák, a nyersen eltett darált paprika. Miért? Mert egy kanál paprikapép több C-vitamint tartalmaz, mint öt citrom leve.
Már több mint negyven éve minden ősszel két adag Vegetát tesznek el sokan maguknak, és az a következő őszig elegendő. Ládába, homokba még azért tesznek zöldségeket, hogy frissen is tudjunk enni. Mennyire finom a kis cserépdézsából fogyasztani a savanyú káposztát, a brassói savanyúságot, a vizes uborkát, vagy egyéb különböző savanyúságot! (Teljesen ecet nélkül, tejsavas erjesztéssel, egészségesen.)
A Vegetával kapcsolatban még elmondható az alábbi eset: Egy középkorú hölgynek, miután a betegségével kapcsolatos problémái megbeszélésre kerültek, és a terápiák leírása megtörtént, szó esett a befőzés előnyeiről, hogy több mint 40 éve teszik el a nyers Vegetát, mivel a vásároltak amit tartalmaznak, egyáltalán nem segítik elő egészségünket. Pár perc sem telt el, mikor a kedves beteg azt mondta: „Tudom, hogy teljesen igaza van kedves Katalin, hiszen annak a cégnek én vagyok az egyik vezetője!!”
Receptek a téli éléskamrához: Brassói savanyúság és Padlizsánkrém

Abban a reményben zárjuk e cikket egy-két kedves recepttel, hogy sok háziasszony kapjon kedvet a „téli előkészületekre”, és biztosan jó érzéssel fogják karácsonyra, vagy még január- és februárban is levenni a polcról a finom rostos leveket, lekvárokat, lecsókat, vagy a (kedvencet) a cseréphordóba eltett „Brassói savanyúságot”.
Brassói savanyúság
8-10 literes cseréphordóba szokták eltenni, az alábbiak szerint.
Hozzávalók a 10 literes hordóhoz:
- 1 kg fehér káposzta
- 0,5 kg vörös káposzta
- 0,5 kg hosszú piros- és fehér paprika
- 0,5 kg bogyiszlói paprika
- 0,5 kg kis dinnye
- 0,5 kg sárgarépa
- 0,5 kg kisebb uborka
- 1 kg karfiol
- 1-1 csokor kapor, zeller zöldje
- 4 liter víz
- 4 evőkanál só
Elkészítési módja:
- A káposztát kétujjnyi vastag szeletekre vágjuk, hogy torzsája összetartsa. A sárgarépát hosszú csíkokra szeleteljük, a karfiolt rózsáira bontjuk.
- Minden hozzávaló anyagot felváltva a fehér- és vörös káposztával szépen a kis hordóba (vagy két 5 literes befőttesüvegbe) rakjuk.
- 4 liter vizet 4 evőkanál sóval felforralunk, és lehűtés után a szépen berakott zöldségekre öntjük.
- 1-2 óra múlva megnézzük, mennyire „rendeződött” el a víz, és teljesen telire utána töltjük.
- Ha a cseréphordóba tettük zöldségeinket - rátéve a kis cserépfedőt, - a kis árkába vizet töltünk, amire mindig vigyázunk, hogy ki ne fogyjon, így elzárva a levegő „bejutását”.
- Jó egy hétig még zavaros lesz a zöldségen a víz, de lassan magától majd letisztul.
- Ha 5 literes üvegekbe tettük el zöldségeinket: az utántöltés után lekötjük, és egy kis tálba tesszük az üveget, hogy míg „tisztul”, legyen hova gyűljön a felesleges víz. Majd letisztulás után megint sós vízzel utána töltjük, és véglegesen lekötjük.
Ez egy elsőrendű - ecet nélküli - egészséges savanyúság. Jó étvágyat kívánunk hozzá!
Padlizsánkrém
Hozzávalók: padlizsán, olaj, só
Elkészítési módja:
- Tetszés szerinti mennyiségű padlizsánt, héjastól láng felett vagy sütőben megsütünk.
- Mikor teljesen átpuhult, hideg vízbe mártjuk - így könnyebben le tudjuk húzni a héját.
- A tisztítást fakéssel végezzük, és ezután jól összetörjük.
- Lábasunkba téve 15-20 percig, állandó kavargatás mellett - ízlés szerint megsózva - főzzük.
- Mielőtt megfőne, a végén 1 kg-hoz 1 deci olajat is keverünk bele.
- Forrón - meleg - jól kimosott üvegekbe tesszük, és majd lekötjük.
- A celofán rátevése után kevés nátrium-benzoáttal megszórjuk, majd a második celofánt, vagy a csavart rátéve - lezárjuk.
- Száraz dunsztba tesszük, ahol 24 órát állni hagyjuk.
- Télen - fogyasztáskor - nyers vöröshagymát, vagy fokhagymát keverünk bele. Finom szendvicskrém.
Rebarbara rostos lé: egy B-vitamin bomba
Hogyan engedd le a falat magad körül?
A „Különleges zöldségételeink” című könyv táblázatából tudható, hogy a rebarbara igen értékes - vitaminokban gazdag - növény. Minden évben - a kertből - mikor szárai nagyra megnőnek, júniusban, és szeptemberben tesznek el belőle finom rostos levet. Milyen jó, ha vendég jön, csak felnyúlni a polcra, és egészséges itallal meg tudjuk kínálni. Íme a recept:
Rebarbara rostos lé:
Elkészítési módja:
- A hosszú rebarbaranyélről a héját lehúzzuk, majd 3-6 cm-es darabokra vágva, fazékba annyi vizet öntünk rá, hogy jól ellepje.
- 5-15 perc alatt jól puhára fő, és ekkor kiturmixoljuk.
- Mivel „koktélként” szokás elkészíteni, - az idénygyümölcsöt hasonlóan megfőzzük és kiturmixoljuk - nyáron meggyet, nyári almát, - ősszel, szilvát, almát, - és a kettőt ízlés szerint összekeverjük, és kevés mézzel édesítjük.
- Összefőzve, forrón üvegekbe öntjük, és a fentebb említett módon lezárjuk, és ugyancsak száraz dunsztba tesszük.
- Finom, sok B-vitamint tartalmaz, tartósítószer, adalék mentes, kevés költségbe kerülő ital.
Az ecet, a cukor és a mustár elkerülése
Kedves NŐI olvasóink! Kívánjuk, hogy kapjanak kedvet a télre való készüléshez, ne sajnálják rá sem az időt, a fáradtságot, és a pénzt sem, hiszen éppen így sok pénzt, fáradtságot, de nem utolsó sorban egészséget tudnak „megspórolni”.
Miért nem használjunk ecetet? Az ecet elpusztítja a vörösvértesteket a vérben, ezért elősegíti a vérszegénységet. Ne éljünk vele, kerüljük minden étkezésünknél. Helyettesíteni tudjuk citromlével, rebarbaralével.
Miért nem használjunk cukrot? Körülbelül 30 éve a „Nők Lapja” újságban olvasottak szerint: Mire jó a cukor? Semmire! Aki szervezete eltömítését, hízását, feledékenységét akarja növelni, akkor fogyassza csak! Sokan nem tartanak lakásukban cukrot. Itt csak megjegyezni szeretnénk, kérem gondoljanak bele, milyen egészségtelen az a gyümölcsszörp, amikor 1 kg gyümölcshöz 0,5 kg vagy még több cukrot tesznek? Igaz, hogy „tartósítja” - de az elhízáshoz, a „butuláshoz”, székrekedéshez is hozzá fog segíteni. Gyümölcseinket csak mézzel, - amit az utolsó pillanatban teszünk a gyümölcshöz, - vagy teljesen anélkül tehetjük el. Nyugodtan lehet télen fogyasztáskor tenni hozzá kívánság szerint mézet, ha édesebben szeretjük.
Mi tudható a mustárról? Izgatja a gyomrot, beleket és a vesét. Szomjúságérzetet produkál, sokféle betegséget idéz elő, illetve gátolja, hogy betegségeinkből felgyógyuljunk.
A tartósítószerek veszélyei és a házi praktika
Miért a celofánra teszik a tartósítószert? Dr. Antalóczi Zoltán: Szív és érbetegségekről mindenkinek című könyvéből a szalicilsavval kapcsolatosan ezt írja: „Azt hiszem, nem mindenki tudja azt, hogy a Colfarit voltaképpen szalicilsav, tehát Aspirin. A szalicilsav tehát nem csupán reumás és hűléses megbetegedésekben, izomfájdalmakban hatásos, hanem egyben ún. kis hatású véralvadásgátló szer is. Sajnos, nem ritkán - akár már néhány szalicilsav tabletta bevétele is - gyomorfekélyt okozhat vérzéssel, amelyet a beteg, ha nem hány vért, szurokfeketére színezett székletéről önmaga is felismerhet…”
Kérdés: Mi történik velünk, amikor minden üveg befőttünkre egy késhegynyi szalicilt szórunk, vagy - mint több helyen olvastunk - minden kiló gyümölcsbe egy kávéskanálnyit belekeverünk? Elgondolni is rossz.

Bölcs Salamon és az éléskamra üzenete
Mit is tanulhatunk Bölcs Salamontól? „Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket. Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy. Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányainak. -Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait. .. Csalárd a kedvesség, hiábavaló a szépség, amely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának! Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dícsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei.” Példabeszédek könyve 31. részből.
Kedves Női olvasóink! Kívánjuk, hogy családjuk, és saját egészségük érdekében fogjanak hozzá a téli előkészülethez. Fáradtan hazaérve a munkából, egy kész lecsót levesz a polcról, burgonyapürét, vagy finom barna rizst - házi vegetával megfőzve, már kész is az ebéd. Vagy milyen könnyű így télen is egy „tisztító kúrát” csinálni - hiszen ekkor több időt tudunk magunkra szánni! Azt hiszem, ma is ildomos lenne az a közmondás: „Mutasd meg az éléskamrádat, s megmondom, hogy ki vagy!” (Régen a lakás, vagy a kertes ház legkisebb helyiségére mondták ezt. (Pl. fürdőszoba, WC) mert ha azt a háziasszony tisztán tartotta, akkor máshol is biztos tisztaság volt.”
És mire figyeljünk még fel? És miért nem fogyasztunk vitamin-tablettákat, táplálék-kiegészítőket? A vitamintablettákra úgy érezhetjük, hogy semmi szükségünk nincs, mivel nyers gyümölcsökből, és zöldségekből biztosak lehetünk benne, hogy fedezni tudjuk a szervezetünk szükségleteit. A természetes forrásokból származó vitaminok és ásványi anyagok sokkal hatékonyabban szívódnak fel és hasznosulnak a szervezetben, mint a szintetikusan előállított változatok. Ezért a befőzés, a friss alapanyagok felhasználása nem csupán az ízlelőbimbókat kényezteti, hanem az egészség megőrzésének is alapkövét képezi. A tudatos táplálkozás és az otthon elkészített ételek előnyei messze túlmutatnak a puszta kalóriabevitelen; az életminőség javításához és a hosszú távú vitalitás megőrzéséhez is hozzájárulnak.
