A sörfogyasztók világa folyamatosan bővül, és a Borsodi Sörgyárnak köszönhetően immár a hazai sörkedvelők is megismerkedhetnek a Coors világos sörrel, amely a coloradói életérzés esszenciáját hozza el. A Coors, a világ egyik legismertebb sörmárkája, hamarosan új fogalmat honosít meg Magyarországon: a Coors-hideget. „Azt szeretnénk, hogy a fogyasztóink megtapasztalhassák egy, a coloradói hegyek friss levegőjét idéző jéghideg láger üdeségét” - vallják a gyártók.
A Coors Története: A Tökéletes Körülmények Keresése
A Coors története több mint 150 éve, 1873-ban kezdődött, amikor Adolph Coors elindult Denverbe, Colorado államba, hogy megtalálja a tökéletes körülményeket a sörfőzéshez. A fiatal sörfőző a Sziklás-hegység elsőre zordnak tűnő környezetéből ihletet merítve úgy döntött, hogy közvetlenül egy 1670 méter magasan folyó jéghideg, kristálytiszta patak mellett telepszik le. Ez ugyanis ideális helyszínnek tűnt nemcsak a sörfőzde megépítéséhez, hanem egy üde, hideg láger főzéséhez is. A Coors-hideg tehát nem csupán egy marketingfogás, hanem a márka DNS-ébe kódolt, évszázados hagyomány és földrajzi elhelyezkedés eredménye.
A Hordós Érlelés Művészete: Idő és Íz Harmóniája
Bár a Coors láger a frissességet és a hideget hangsúlyozza, a sörök világában vannak olyan stílusok, amelyeknek kifejezetten jól áll a hosszabb érlelési időszak. Az elmúlt évtizedben már itthon is egyre gyakrabban jelennek meg a fahordós érlelés eredményei, amely egyre népszerűbbé válik a kézműves sörök körében. A hordós érlelés során két főbb vonalat különböztetünk meg: amikor új és amikor másodlagosan használt hordóban érlelünk.
Másodlagosan Használt Hordók: Az Ízek Új Élete
A FIRST sörfőzde például elsősorban másodlagosan használt hordókkal dolgozik. Ez azt jelenti, hogy ezekben a hordókban korábban már érleltek valamilyen alkoholos italt, és ennek az italnak a típusa a meghatározó. Ilyen esetekben a korábban érlelt ital alapján választanak direkt rum-, whiskey-, cognac- vagy boroshordót. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem csak a korábbi tartalom, hanem a hordót alkotó fa is lényeges, mivel a fára jellemző ízjegyek is megjelennek a sörben.
Ez egy hosszabb folyamat, ahol nem a sörfőző dönti el, mennyi ideig lesz hordóban a sör, hanem a hordó és a sör közösen mutatja meg, hogy mikor vannak a megfelelő szinten az ízjegyek, vagyis mikor vette fel a sör a legtökéletesebb formáját. Valójában bármivel lehet dolgozni, a lényeg, hogy egészséges és sérülésmentes hordó legyen, illetve előre tudni (vagy legalábbis sejteni) kell, hogyan fog a hordó harmonizálni az adott sörrel.
Új Hordók és Az Elrejtett Ízek
Használhatunk új hordót is, ilyenkor csak a fás jegyek jelennek meg a benne érlelt sörben. Használt hordóknál viszont a korábban benne tárolt ital ízjegyei is belekúsznak a sörbe, így egyedi és komplex ízprofilt alakítva ki. Előfordulhat azonban, hogy a hordókban olyan hibák vagy félrement ízjegyek vannak, amelyekben már nem lehet jó sört érlelni. Ilyen például, ha ecetes, valamiféle oda nem illő fertőzést kapott, penészes, vagy egyebek vannak már a fában, esetleg fizikailag sérült. Az ilyen hordókat kerülni kell a minőségi eredmény érdekében.
Milyen Söröknek Áll Jól a Hordós Érlelés?
Általánosságban elmondható, hogy a testesebb söröknek mutat jól a hordós érlelés, azonban megfelelő technikával és eljárásokkal könnyedebb söröknek is jól állhat a hordó. A legfontosabb talán, hogy a sört már főzéskor úgy építsük fel, ha hordós érlelést is tervezünk, hogy az megfeleljen az érleléshez. Szerencsére ezt szem előtt tartva szinte bármiben gondolkodhatunk.
Példaként említhető egy igen érdekes típus, amelyen jelenleg is dolgoznak: ez egy Imperial Saison lesz, ami amúgy is nagyon ritka típus a piacon (itthon nem is csinált még senki). Ezt a sört gyümölcsökkel érlelték és úgy alakították a sör ízvilágát, hogy egy vörösboros hordós érlelés még különlegesebbé tegye. Ez is azt bizonyítja, hogy a hordós érlelés a kreativitás és az innováció végtelen tárháza a sörfőzésben.
A Hordóérlelés Múltja és Jelene Magyarországon
Hazánkban igen rövid múltra tekint vissza a hordóérlelés sörös vonalon, úgyhogy főként külföldi szakirodalmakból lehet tájékozódni ez irányban. Azonban itt nagyon sokat számít a saját tapasztalat az eddig hordóérlelési projektekben. Az üzemben dolgozó szakemberek folyamatosan kóstolgatják és figyelik a hordók tartalmának alakulását, hogy minél több tapasztalatot és tudást szedjenek össze a témában. Ez a folyamatos kísérletezés és tanulás elengedhetetlen a hordóérlelés művészetének elsajátításához.
A Hordó Anyaga: A Minőség Alappillére
Éveken keresztül érlelt, hónapokon át pihentetett - hangzanak sokszor bizonyos italok kapcsán a különböző leírások. De mégis milyen hordókról van szó, miből készülhetnek ezek és mit érdemes tudni mindezzel kapcsolatban? Az érlelés során bizonyos típusú italok, mint például a bor, a whisky, egyes fajta ginek és rumok - a bennük levő számos aroma közül igen komoly mennyiséget a hordós érlelés során nyernek el. Hangsúlyozandó ennek kapcsán, hogy három fajtája ennek a fának kiemelkedően használatos az italkészítés világában. Ilyen az amerikai, a magyar és a francia tölgy.
A Tölgyfa Változatos Arcai
Míg az amerikai tölgy a lágyabb jegyekért felelős, addig a magyar és a francia tölgy sokkal inkább a struktúra minőségéért. A magyar tölgy például az extraktívabb, tanninban gazdagabb sörök érlelésére alkalmasabb, míg a francia tölgy eleganciát és komplexitást kölcsönöz az italoknak. Az amerikai tölgy édesebb, vaníliás jegyeket ad, amelyek különösen jól illenek bizonyos típusú sörökhöz.
Szintén nem maradhat ki a sorból a pörkölt tölgyfa hordó sem, amely esetében a készítés során a dongákat minimum két esztendőnyi időjárási viszontagságnak kitett tartást követően tölgyfahulladék fölött hajlítják és pörkölik. Minél jobban megég a hordó, annál nagyobb felületen képes érintkezni a nedű a fával, nagy mértékben hatva ezzel az ízekre is. Ez a pörkölési folyamat karamelles, füstös, kávés jegyeket is kölcsönözhet az italnak, tovább gazdagítva annak ízprofilját.
Alternatív Fafajták az Érlelésben
Bár ebben a világban a tölgyfa számít megdönthetetlen klasszikusnak, van néhány olyan fafajta ezen felül, amelyek alkalmasak az érlelésre. Ilyen például a szelídgesztenye, az eperfa és az akácfa is. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy Spanyolországban jelenleg is zajlik egy kísérlet e téren a borok érlelésével kapcsolatban. A szelídgesztenye például diós, földes jegyeket adhat, az eperfa pedig gyümölcsösebb, édesebb aromákat. Az akácfa virágos, mézes illatokat kölcsönözhet az érlelt italnak, egyedi karaktert adva neki.
Az, hogy egy ital milyen hordóba kerül, az gyakorlatilag létfontosságú, hiszen ez tulajdonképpen fő alapanyagnak számít. Vagyis a fentiek alapján egyértelműen látható, hogy az érlelés folyamatán rengeteg múlik, amikor egy ilyen jellegű ital készül. Hiszen a választott hordóban dől el, milyen ízek és illatok fogadják a fogyasztót akkor, amikor kinyit egy palackot és megízleli a benne rejlő nedűt. Abban ugyanis a faanyag minden egyes tulajdonsága benne rejlik majd, egyedi és megismételhetetlen élményt nyújtva a fogyasztóknak.