A Kőszegi Marcipán Múzeum és Kőszeg történelmi kincsei

Kőszeg, Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében fekszik, és a Kőszegi kistérség központja. A város műemlékei szerencsére átvészelték a háborúkat, idegenforgalma pedig a rendszerváltás után élénkült meg igazán, ma Vas vármegye egyik legkedveltebb turisztikai célpontja. A szűkebb értelemben vett Kőszeg-hegyalja az Írottkő Natúrpark része. A műemléki jegyzék alapján a városban 326 épület, építmény van országos egyedi védelem alatt. Mindemellett a belváros és az azt övező zóna műemléki területként védi az örökségük fennmaradását. Kőszeg városa Magyarország nyugati csücskében, igazi ékszerdobozként várja látogatóit, és soha nem okoz csalódást annak, aki felkeresi. Az 1263-74. között megalakult Kőszegi-családnak köszönhetően folyamatos építkezések zajlottak a Gyöngyös-patak körüli vidéken, és a család egyre nagyobb területekre és befolyásra tett szert.

Kőszeg történelmi időutazása

Kőszeg belvárosában sétálni olyan, mintha időutazáson venne részt az ember. A középkori hangulat mindenkit magával ragad, a várhoz érkezve pedig könnyen bele tudjuk magunkat képzelni az 1532-es török ostrom idejébe. A város számos gyűjteménye várja a történelem iránt érdeklődőket.

Kőszeg kialakulása és a középkori város

Az osztrákok hatalmi törekvései miatt Kőszeg királyi várossá válik, s ebben az időszakban alakul ki az a fallal körülvett, tipikusan középkori jellegű városszerkezet és hangulat, amely a település központjára máig oly jellemző. Az évszázadok során több nagy úr is uralta a várost (pl. Garaiak, majd III. Frigyes, Mátyás király), míg végül 1532-ben megérkeztek a törökök. A Kőszegi-család ugyanis 1263-74. között jelenik meg és telepszik le a környéken, és ebben az időszakban meg is építik a mai Óház-tetőn a Felsővárat. Ettől kezdve folyamatos építkezések zajlanak a Gyöngyös-patak körüli vidéken.

Az 1532-es török ostrom és a déli harangszó legendája

A Bécs elleni török hadjárat egyik legfontosabb színterévé válik Kőszeg, ahol a törökök nem várt ellenállásba ütköznek. A harci események 1532. augusztus 5-30. között zajlottak. Az ostrommal kapcsolatban Kőszegen rengeteg emléket, hagyományt találunk. Az egyik legérdekesebb helyi szokás szerint Kőszegen a déli harangszó 11 órakor is megszólal. Úgy tartja a hagyomány, hogy a törököknek bevett szokása volt, hogy az év adott napján hazafelé indulnak, hogy biztosan visszaérjenek a védett és élelmet adó területeikre, különben félő, hogy a hatalmas létszámú hadsereget nem tudják majd élelemmel ellátni, ami nemcsak éhezéshez, a betegségek gyorsabb terjedéséhez és halálhoz vezet, de könnyen lázadást is szülhet a janicsárok között.

Ugyanakkor a bécsi hadjárat során Kőszegnél nem várt nehézségekbe ütköztek: 25 napig tartó heves csaták során sem voltak képesek bevenni a Jurisics Miklós vezényletével védett kőszegi várat. A csata török vezetője Ibrahim pasa volt, de a közelben, a Kőszegi-hegység egy kellemes, védett pontján ott ült I. Szulejmán szultán is, aki fentről figyelte a lent zajló eseményeket. (Azon a helyen, ahol a legendárium szerint a szultán sátra állt, ma a Szulejmán kilátó található.) Mivel egyre nagyobb volt az elégedetlenség a török seregen belül, s egyre közeledett a hazaindulás napja is, török részről egyre sürgetőbbé vált a csata kimenetének rendezése.

A magyar oldalon sem volt sokkal jobb a helyzet: a hősiesen küzdő kőszegiek maroknyi csapata egyre kimerültebb és elkeseredettebb volt, és a harcosok nagy része nem volt katona, hanem a helyi lakosságból kerültek ki a várvédők, akik így különösebben képzettnek sem voltak mondhatóak. Az élelmiszer a várban is fogytán volt, ezért a kőszegi oldalon is a harcok lezárására törekedtek. Amikor augusztus végén az utolsó nagy csatára készülődtek a csapatok, a vezérek megállapodtak, hogy azé lesz a vár, aki augusztus 30-án, pontban a déli haragszó elhangzásakor nyerésre áll: ha addig elfoglalják a várat a törökök, akkor az övék a vár, ha viszont nem tudják addig bevenni, akkor elmennek. Tudta ugyanakkor Jurisics, hogy az ő maroknyi serege nem biztos, hogy kitart addig, ezért cselhez folyamodott: utasításba adta, hogy az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére elrendelt déli haragszó ezen a napon ne délben, hanem egy órával korábban, 11 órakor zúgjon fel. A harangzúgás olyannyira meglepte a török sereget, hogy -mivel nem sikerült bevenniük a várat - a sereg a harang megszólalásakor hazaindult.

Az eseményről egy másik legenda is tudósít, kicsit más módon. A történet szerint a kimerült csapatok vezetői, Ibrahim pasa és Jurisics kapitány megegyeztek abban, hogy a törökök a vár 8 tornyára kitűzhetnek 8 török zászlót, de ezután békésen távoznak a csata helyszínéről és oda többé nem térnek vissza. Erre a cselre azért volt szükség, mert a szultán, Szulejmán a Kőszegi-hegység egy bizonyos pontjáról (ma Szultán-domb) figyelte a fejleményeket, s a zászlók kitűzése látszólagosan győzelemről tájékoztatta őt. A hős várvédők nem tudhatták azonban biztosan, hogy a török sereg hamarosan nem tér vissza, ezért ahogy lehetett, nekiláttak a vár megerősítésének, amelynek következtében minden addiginál erősebb védelmi rendszer épült ki nemcsak a vár, hanem a teljes város körül is. (Újabb törökellenes harcokra itt már végül nem került sor.)

Kőszeg a Rákóczi-szabadságharc és az Eszterházyak idején

1648-ban szabad királyi városi rangra emelték a várost. Ettől kezdve megerősödött a vallási élet (előbb evangélikus, majd katolikus iskolát alapítottak a városban). A vár és a város 1695-ben az Eszterházy család hercegi ágának tulajdonába került és egészen 1931-ig ők birtokolták a környékbeli területeket. Kőszeg még egyszer játszott fontos történelmi szerepet, mégpedig a Rákóczi-féle szabadságharcban, amikor 1705-1708 között itt rendezte be főhadiszállását a kuruc vezérkar. A szabadságharc leverését követően a város és a vár elveszíti katonai jelentőségét.

Kőszeg a két világháború között és a vasfüggöny idején

Ezzel együtt megerősödött viszont a kereskedelem, a gazdaság, az oktatás és a vallásosság. Itt jön létre Vas vármegye első pénzintézete, megépül a szanatórium és a Kőszeget Szombathellyel összekötő vasútvonal, manufaktúrák létesülnek. Ennek az idilli fejlődésnek vet gátat az 1. világháború lezárását jelentő Trianoni békediktátumok aláírása, amelynek következtében Kőszeg elveszíti korábbi területeinek jó részét és az eddigi központi fekvése helyett egy eldugott határszéli várossá válik. Ezt a sorsot súlyosbítja, hogy a 2. világháború utáni új rendszer a város határában és a város felett húzódó hegyekben hozza létre a szinte hermetikus lezárást biztosító határvédelmi rendszerét, az ún. vasfüggönyt, így a környéket ellepik a katonák és határőrök. A város lakosságának élettere méginkább beszűkül, amin nem segít az időközben egyre komolyabban pusztító filoxéra-járvány sem.

Kőszeg újjáéledése és a turizmus fellendülése

Ez az elszigeteltség az 1960-as évekig tartott, amikor elkezdték felébreszteni a várost kényszerű „Csipkerózsika-álmából”. Nemzetközi határátkelő épült, elkezdték komolyan fejleszteni a korábban már virágzó turizmust (új turista célpontokat alakítottak ki a hegyvidéki területen a korábban meglévők, pl. Óház-kilátó vagy Hörmann-forrás helyett, amelyek beleestek a szigorú határvédelmi sávba, így akkortájt nem voltak látogathatóak). Új vendéglők, szálláshelyek épülnek és a turizmus újra fénykorát éri. Gyönyörűen felújítják a város nevezetes épületeit is, aminek elismeréseként a város 1978-ban elnyeri a Hild-díjat is.

A Kőszegi Marcipán Múzeum

A Jurisics vár elővárának földszinti termeiben több, mint egy évtizede nyílt meg a Szamos Marcipán Mesegaléria, az első állandó kiállításunk. A régi és a mai meseirodalom kedvelt alakjai szinte életre kelnek - marcipán szobrok és jelenetek formájában. Látható itt Pöttöm Panna, a tücsök és a hangyák, az aranyszőrű bárány, Lúdas Matyi, Csipkerózsika és sorolhatnánk még sokáig. A várakat bemutató tablók melletti vitrinekben a Gyöngyösfalun élő Nagy Lajos petróleum lámpa gyűjteményének több mint 100 szépséges darabja ékeskedik, az elmúlt két évszázad míves termékei.

A Szamos Marcipán Múzeum korábban a Főnix Házban működött, ahol a marcipán(mese)figurákon kívül számos magyar vár 3D-s fotóját is megtekinthették a látogatók. A marcipán cukrászipari alapanyag, általában egy rész blansírozott, hámozott édes mandulából és egy rész őrölt cukorból vízzel sziruposra főzött massza. Pár szem keserűmandula hozzáadásával pedig létrejön a marcipán sajátos íze. A marcipán massza lehet egyszeres, kétszeres, háromszoros, ahol ez a jelző a mandula és a cukor arányát jelenti. Az egyszeres marcipánban fele-fele a mandula és a cukor aránya.

A marcipán története és mesterei

A marcipán feltalálását több ország is magáénak tekinti, mint pl.: Olaszország, Törökország, Irán, Irak, Németország. A Magyarországon eladott mennyiség - bizonyos termékkörből - nyolcvan százaléka Szamos marcipán (Wikipédia szerint). Az 1935 óta folyamatosan működő cukrászda Szamos Mátyás kitartásának, szorgalmának és tehetségének köszönheti meglétét és a receptek nagy része is az ő kísérletező kedvének köszönhető. A marcipánok mellett ma már cukrászsüteményeket, tortákat és csokoládét is készítenek. Csokoládéiskolájukban mi is megismerkedhetünk a csokoládé készítésének rejtelmeivel. A Szamos Gourmet Ház 2011-ben nyitotta meg kapuit, amely otthont ad cukrászdának, kávézónak és csokoládé manufaktúrának is.

Az üzlet egyik kuriózuma a különleges látványt nyújtó, jókora csokoládéfa, melyen az ezüst ágak végén aranyló kakaótermések sötétedés után kivilágítva csalogatják a látogatókat. Ez a második darab a világon, az első a kölni Imhoff Csokoládémúzeumban található. Ennek a fának a megtervezésén és elkészítésén legalább tíz, a különleges kihívásokat kedvelő tervező, művész és kézműves iparos dolgozott. Az acélból készült fa 2.5 méter magas, súlya 220 kg, ágain 82 darab, aranyló kakaó gyümölcs helyezkedik el. Az üzlet másik kedvence az életnagyságú marcipánlány, aki egy, a XVIII. században alkotó, holland festő „A csokoládés lány” című, ismert festményén szereplő nőalak mása.

Kopcsik Lajos Oscar-díjas, olimpiai- és világbajnok Guinness rekorder mestercukrász alkotásaiból nyílt kiállítás. Szabó Károly nevéhez kötődik a Szabó-marcipán létrejötte. A tanulóévek után Bécsben kápráztatta el a nagyközönséget cukrászkészítményeivel. Majd Libanonba költözött és a Közel-Kelet uralkodóival ismertette meg süteményeit. 7 év után visszatért Európába és Puchberg am Schneebergben alapította meg a marcipánüzemét. Pár év múlva Európa-szerte ismertté vált a műhelye, amely Ausztriában az egyik legnagyobb olyan cég, ahol kézzel állítanak elő mindent. A manufaktúra mellett létrehozott egy múzeumot is az általa készített marcipáncsodákból.

A marcipán művészete

Az elmúlt időszakban, mintha kicsit kevesebb figyelmet kapna a marcipán a kézműves csokoládék és a finomabbnál finomabb sütemények mellett. Ez valószínűleg nem annak köszönhető, hogy kevésbé lenne finomabb, mint a másik két társa, hanem inkább az elkészítés nehézségében. A látványosabbnál látványosabb formák elkészítése nagy szakértelmet és kézügyességet igényel. Hazánkban is vannak ennek a szakmának olyan mesterei, akik igen magas szinten űzik hivatásukat.

Kőszeg további múzeumai és látnivalói

A legfőbb látnivalók az óvárosban helyezkednek el, melyet a Várkör vonala zár körül, ez egyben a régi városfal külső vonala is. Több egykori erődítés ma már csak a helyüket jelölő utcák nevében maradt fenn: Tüskevár utca, Sánc utca, Sáncárok utca. Kőszeg azon ritka városok közé tartozik, ahol a középkori városfal még áll, így városszerkezete alig változott. E többszáz éves városfal része volt az egykori Árpád-kori Déli kapu, melynek helyén ma a Hősök tornya (vagy Hősök kapuja), a város jelképe áll. E mellett található a Tábornokház, ami ma a Városi Múzeum központi épülete.

Jurisics vár és múzeum

Az egykoron vizesárokkal körülvett épület két részből áll: a belső és külső várból. A vár a 13. században keletkezhetett földesúri vár kiépítésével. A történelem során biztosította Kőszeg és környékének védelmét, a változó hatalmi viszonyok megtartását és védte a kereskedelmi utakat. Legjelentősebb szerepét az 1532-es, törökök elleni harcban nyújtotta, amikor is bevehetetlen erődként feltartóztatta a Bécs ellen vonuló seregeket. 1931-ig az Eszterházyak kezében volt, majd állami tulajdonba került. 1963-ban felújították és megkapta a mai múzeumi és művelődési funkciót, 1982-től otthona a nyári Várszínház programjainak. 2011-től kezdődően felújították és 2013. július 2-ától ismételten látogatható.

A felújítást követően látogatható a Fegyvertár korhű fegyverekkel és páncélokkal, kínzóeszközökkel. A földesúri asztal és konyha betekintést nyújt a XII-XVI. századi főzési és étkezési szokásaiba, illetve a látogatóknak korhű jelmezek állnak rendelkezésükre. A Lovagteremben a vár történetét bemutató filmek láthatók, illetve egy csúcstechnológiás 3D-s film a magyar történelemről. A Vár folyosóin Somogyi Győző történelmi katonai viseleteket és fegyverzetet bemutató kiállítása látható, illetve számtalan időszakos kiállítás várja a látogatókat. Látogatható továbbá a vár nyugati tornya, a kiállítások mellett vár-bazár, büfé és fűszernövénykert is várja a látogatókat.

A Kőszegi vár ad otthont a Jurisics Miklós Vármúzeumnak. A kiállítás darabjai közül kiemelendőek a helytörténettel kapcsolatos emlékek, de ott találjuk a Szőlő Jövésnek Könyvét és Francz Bálint 1746-os, a várost ábrázoló festményét is. A palotarész belső termeiben többféle kiállítás várja a látogatókat. Az első néhány terem a kőszegi alsó-vár történetétől kezdve mutatja be a város korai történelmét, ezzel együtt a várost alapító, teljhatalmú Kőszegi-családot, akik egészen Kőszeg 1328-as királyi várossá nyilvánításáig működtették a városban olykor kegyetlen kiskirályságukat. A második terem Kőszeg 15. századi történetét és a Garai Miklós nádor általi kiváltását mutatja be. A harmadik terem a nagyhatalmi szembenállásokat és a nándorfehérvári, mohácsi csaták következményeit tárja fel. A negyedik terem a híres 1532-es kőszegi ostrom eseményeit eleveníti fel. Az ötödik terem a jelentős kőszegi zálogbirtokosokat mutatja be, közülük is kiemelten a híres névadó várkapitányt, Jurisics Miklóst és a várat felújító Széchy családot. Az utolsó terem a kőszegi várat 1695 és 1932 között birtokló Eszterházy családot és tevékenységét mutatja be. Ebben az időszakban a vár, mint uradalmuk központja funkcionált.

A palotarész bejárata mellett fekszik a gyógynövénykert, amelyen keresztül sétálva ismerkedhetünk a gyógyulást hozó növényekkel. A séta másik végpontja egy bástya, amelyben jelenleg szuvenírbolt működik.

Városháza

Az ország legrégebbi, ma is városházaként működő épülete, a Jurisics tér egyik ékessége. Eredetileg is városi hivatalnak épült, és már a 14. században állt, ennek tanúbizonysága a boltíves egykori földszinti tanácsterem és a feltárt lőrések. Egyenes záródású magas attikafalak építésére a sorozatos tűzvészek - ezek közül is az egyik legpusztítóbb, az 1720-as - késztették a várost.

Arany Egyszarvú Patikamúzeum és Fekete Szerecseny Patika

A Jurisics tér 11. számú házban látható az Arany Egyszarvú Patikamúzeum. Az épület eredetileg is patikának épült a 18. században, éke a jezsuita bútorzat és díszes helyisége. Van még egy gyógyszerészeti kiállítás a városban, a Rákóczi út 3. szám alatt. Ebben az épületben működött egykor a Küttel család Fekete Szerecseny patikája, ma az ódon berendezések között üzlethelyiség, az emeleten pedig orvostörténeti könyvtár van.

Városi Múzeum (Tábornokház és Hősök Tornya)

A Városi Múzeum a Tábornokházban látogatható. Itt kapott helyet a város céhes múltját és szakmáit - többek között mézeskalácskészítő, könyvkötő, szíjgyártó - felvonultató tárlat. Innen lehet felmenni a Hősök Tornya kilátó loggiájára és gyönyörködni a belváros panorámájában. Az országban egyedinek számító kiállítás két részből tevődik össze. Egyik része a kismesterségek kiállítása, melyhez hasonló legközelebb csak Prágában található. Másik a kőszegi céheket bemutató kiállítás, melyek története 1504-re nyúlik vissza.

Postamúzeum

A Rajnis utca 3. szám alatt működik a Postamúzeum, bemutatva a kőszegi postatörténelem emlékeit.

Zwinger (Öregtorony)

Időszakos kiállításokat az Öregtoronyban - ismertebb nevén a Zwingerben - tartanak. Az egykori saroktorony a 14. században épült, majd funkcióját elvesztve ismét a helyi közösséget szolgálja.

Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont

A Bechtold István természetvédelmi látogatóközpont Kőszeg egyik legújabb látnivalója és nevezetessége. Földbe süllyesztett, terméskővel kirakott, kerek épülete a város nyugati peremén, az Aradi vértanúk parkjában, a Chernel-kert Arborétum közelében áll. Az 1980-ban megalakult a Kőszegi Tájvédelmi Körzet, amelynek központja a Chernel-kert Arborétum és Bechtold István természetvédelmi látogatóközpont.

Templomok és szakrális emlékek

A város plébániatemploma, ma a Fő tér meghatározó épülete. 1892 és 1894 között épült neogótikus stílusban, Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján.

A Jurisics teret északról lezáró templom, amit 1615-1618 között építettek a magyar evangélikusok. 1673-ban a katolikusok vették birtokba, majd a város plébániatemploma lett, ameddig az új plébániatemplom - a Jézus szíve templom - el nem készült.

A város egyik legrégebbi épülete, a Szent Jakab-templom, 1246-ban már említik. 1403-1407 között ifj. Garai Miklós nádor bővítette ki. Az 1937-es restaurálás során 15. századi freskókat tártak fel.

A Gyöngyös utca 29. számú ház udvarán áll az evangélikus templom, ami a Várkör 46. szám felől közelíthető meg. Késő barokk stílusban épült 1783-ban, a türelmi rendelet kihirdetését követően. Különálló tornya csak 1930-ban készült.

A Rajnis utcán elindulva két szent szobra emlékeztet arra, hogy itt valaha egy kapu, mégpedig a Felsőkapu állhatott. Az egykori vizesárokhoz tartozó híd hídfőjének őrzője volt Szent Donát és Szent Lénárd, akiknek szobrai most a házfalba süllyesztett fülkében állnak, üdvözölve a látogatót.

A Jurisics térről jól látható a Kálvária templom, amely barokk stílusban épült 1734-ben, majd a Remetelak egy évvel később. A stációk 1763-ban épültek, 1890-ben Ludwig Schöne tervei szerint átalakították őket. A templombelső 1947-ben kiégett. A templom mögötti erdőben magasodik Ausztria felé nézve a trianoni kereszt.

Óház-kilátó

Az egyik hegycsúcson van az Árpád-kori vár romjaira épült Óház-kilátó, ami a Fő térről is látható. Először 1896-ban emeltek itt kilátót, ez 1917-ben egy szélviharban összeomlott, majd 1996-ban épült az új, ma is látogatható épület. A Kőszeg mellett emelkedő Óház tetőn a Héder nembeli Kőszegiek talán még a 12. században egy hatalmas, téglalap alaprajzú kőtornyot emeltek. A torony bejárata nem a földszinten, hanem az első emeleten nyílt, amit lépcsőn lehetett megközelíteni.

Stájerházak

Messze a várostól, az erdőben áll a Stájerházak épületegyüttese. A 18. században épült lakóház és harangláb a városi erdészetet szolgálta, ma erdei iskola van itt.

Csónakázótó és Kerékpáros Centrum

A Kálvária aljában van a város Csónakázótava, a pihenésre vágyók kirándulóhelye, mellette áll a Kerékpáros centrum épülete.

Kőszeg-Lukácsháza-víztározó

A 2010. október 12-én átadott Kőszeg-Lukácsháza-víztározó új színfoltja lehet a város turizmusának.

Kőszeg rendezvényei és programjai

A város gazdag múltjából merítve számos programot kínál vendégeinek és lakóinak egyaránt, arra törekedve, hogy minden korosztály megtalálja a kedvére valót.

Kőszegi Bál

Kőszegen a bálok bálja az 1859-ben alakult Kőszegi Énekkórus rendezvénye volt egykoron, amelyet minden évben farsang utolsó szombatján rendeztek meg. Ma a város legnagyobb pompával megrendezett városi bálja.

Húshagyó keddi vigasságok

Húshagyó kedden tartják a városban a széles tömegeket megmozgató egész napos vigasságot. Ez a nap a bolondozásé, az üzletekben, vendéglátóhelyeken - s bárhol, ahol erre lehetőség van - jelmezben dolgoznak az alkalmazottak, ezzel is hozzájárulva a jó hangulathoz. Rendeznek farsangtemetést koporsóval a Fő téren, s van bolond esküvő is, akiket a farsangi pap ad össze.

Szőlő Jövésnek Könyve emlékünnepség

A tájegység múltjában és jelenében is kiemelkedő szerepe van a szőlő- és bortermelésnek. A „Szőlő jövésnek könyve” emlékünnepség keretében minden évben Szent György napján hajtást vágnak a várost övező szőlőkből és bemutatják a polgármesternek. A vesszőket aztán ünnepséggel egybekötött borkóstolás mellett bejegyzik a Szőlő Jövésnek Könyvébe. Amióta az eredeti könyv betelt, és a Vaihingen an der Enz testvérvárostól kapott új könyvbe rajzolás a hajtásokat, a testvértelepülés szőlőinek hajtását is feljegyzik. A Szőlő Jövésnek Könyvébe 1740 óta (néhány év kihagyással, amikor minden elfagyott) az adott év április 24. napján lerajzolják, hogy hogyan néz ki az adott évben a szőlőhajtás, ebből próbálnak következtetni az év várható termésére. Az eredeti könyvet, amelybe a mai napig is rajzolnak, a várban őrzik. A hagyomány 2013-ban bekerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe.

Kőszegi Várszínház

A Kőszegi Várszínház 1982-ben alakult. A kezdeti években magyar szerzők magyar történelmi drámáinak bemutatását tűzte ki célul a szakmai vezetés. 1988-tól - a közönség igényeihez igazodva - a könnyedebb, szórakoztatóbb vígjátékokat részesítik előnyben, melyek nagyobb sikerre számíthatnak a szabadtéri előadások alkalmával. A szórakoztatás mellett természetesen megőrzik az előadások jó szakmai színvonalát is. 1996-tól nem csupán prózai előadásokat lehet találni a színház programjában, hanem opera, operett, komolyzenei hangversenyek, utcaszínházi produkciók, táncbemutatók és folklórprogramok is színesítik a palettát.

1532-es ostrom évfordulója

A város legifjabb programja az 1532-es törökök elleni csata évfordulóján, augusztusban kínál többnapos látnivalót. Az események fénypontja a várostrom felidézése és újrajátszása jelentős számú önkéntes segítségével, korhű kosztümben. A Kőszegi vár árkában a tábori életbe kaphat bárki bepillantást, míg a Fő téren a zenés kísérő programok zajlanak, vásári forgatag mellett.

Kőszegi Szüret és Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó

Kőszeg legnagyobb ünnepe a Kőszegi Szüret, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó. A háromnapos programsorozat fő eseménye a minden év szeptember utolsó szombatján megtartott szüreti karnevál. Ekkor jelmezekben felvonul a város apraja-nagyja, az iskolák, a civil szervezetek, a testvérvárosok delegációi, fúvószenekarok és a vállalkozó kedvűek. A felvonulás köré épül a további két nap programja, mely pénteken este fúvósszerenáddal indul és vasárnap könnyű zenei programmal és tűzijátékkal zárul. Szombaton délelőtt zenés felvonulással fogadják a városba érkező zenekarokat. Délben minden jelentősebb vendéglőben fúvószene szól. A felvonulást követően a város több pontján van mód népzenét és néptáncot, modern táncot és fúvószenét nézni és hallgatni. Az események központja a Jurisics téren lévő vásárban és a Károly Róbert téren felállított rendezvénysátorban van.

Írottkő Natúrpark őszi rendezvénye

A Kőszegi vár ad otthont a Kőszegi-hegység területén működő Írottkő Natúrpark ízeit és terméseit felvonultató kétnapos őszi rendezvénynek.

Kőszeg és a Kőszeghegyalja településeinek látnivalói

A következőkben bemutatom Kőszeg és a Kőszeghegyalja településeinek (Cák, Bozsok, Velem, Kőszegszerdahely és Kőszegdoroszló) legfontosabb látnivalóit abban a sorrendben, ahogyan szerintem érdemes ezeket a helyszíneket bejárni. Fontosnak tartom kiemelni, hogy aki ellátogat ide, ne egy napra tervezzen, hiszen hamar érzékelni fogja, hogy ide több idő kell.

Kőszegi városnéző séta útvonalterve

• Kőszeg - Cák: kb. 4 km
• Velem - Kőszegszerdahely - Bozsok - Kőszegdoroszló: kb. 15 km
• Kőszegi városnéző séta a belvárostól indulva a Csónakázó tóig, majd onnan Ördögárok, Szulejmán kilátó és Chernel-kert útvonalon át vissza a belvárosba: kb. 8 km
• Ebből az Ördögárok geológiai tanösvény hossza: kb. 2,5 km
• „Mini túra” a Csónakázó tótól az Ördögárok területén át a Szulejmán kilátóig, majd onnan a Chernel-kertig: kb. 4 km
• Cákon belül: kb. 1 km
• Velemen belül: kb. 1 km
• Kőszegszerdahelyen belül: kb. 1 km
• Bozsokon belül: kb. 1 km
• Kőszegdoroszlón belül: kb. 1 km
• Összes séta az első napon kb. 8 km
• Összes séta a második napon kb. 8 km

Kőszeg főtere és környéke

A város egykori központja és vásártere volt, ma közigazgatási központ. Egykor itt volt a város plébániatemploma, pellengére, fontosabb üzletei, sőt a kezdetekben még a temető is, de ma is itt van a város kútja. A téren áll a Levéltár, az Arany Egyszarvú Patikamúzeum, a plébánia, a városháza, a Szent Imre-templom és a Szent Jakab-templom. Nyugati oldalának házai már a 14. században álltak. A keleti házsor mai alakját a 17. században, a földszintes házak átépítésével felépült díszes épületekkel nyerte el. A helyreállítások során rekonstruálták az ún. „dalmát kapukat”, azaz az egykori elárusítóhelyek bejáratát és kínálóját. A tér mai arculatát a Hősök kapuja uralja. 1880-ig itt álló városkaput rossz állapota és keskeny átjárója miatt lebontották, helyette 1932-ben felépült a ma látható épület. Alatta található az 1532-es ostrom emlékműve is. Mellette áll a Tábornokház, ma Városi Múzeum. A tér egykor egyenes volt, a sorozatos feltöltések és a Mária szobor körül kialakított virágágyások, azután az elmúlt évtizedekben végrehajtott burkolások azonban mára lépcsőssé tették. A tér a 2011-ben megkezdett és 2012. október 20-án átadott megújult formájában várja a látogatókat.

A „(…) Szűk kiterjedésű, rendetlen építésű, viszont mentségére legyen mondva, hogy hasonlít Budához, remek vidéken fekszik, és vadregényes út köti Szombathelyhez. A mai városlátogatót ugyancsak megejti a környék változatossága, a település szép fekvése. S ha verőfényes nyári napon, befelé haladtában a Hősök kapujának árnyékos íve alól a Belvárosba lép, lenyűgöző erővel ragadja meg az eléje táruló pompás látvány. Köröskörül régi házak sora zárja le a teret, szemben a Szent Imre templom magasodik a nemes vonalú városkút mögött; távolról szelíd vonalú hegy tetején, fák zöldjéből, ég kékjéből fehérlik a Kálvária háromtornyos homlokzata. A városkép esztétikai örömei megsokszorozódnak, ha részletesebben szemlélődni kezdünk. Már rövid járás-kelés során is meggyőződhetünk arról, hogy a város „rendetlen” építésű magja szerencsésen átvészelte a türelmetlen reformkor és a századok városképromboló évtizedeit. Hazánk területén valóban ritka a megmaradt építmények ilyen összhangja, s ezért joggal nevezik építészeink Kőszeget az ország legvárosiasabb városának.

Rajnis utca és a poncichterek

A Rajnis utcán haladva hamar elérjük az ún. poncichtereket (balra), amelyek a helyi hagyományban a borozókat jelentik. A poncichter vicceskedő kifejezés eredetije egy német szó (Bohnenzüchter), amelynek magyar jelentése: babtermelő. Az osztrák határ közelében található településeken ugyanis a szőlőműveléssel foglalkozó földművesek gyakran ültettek babot is a szőlő mellé, amely aztán gyorsan felfutott a szőlő szárán, biztosítva a család számára az ételek alapanyagát, mivel ők rengeteg babot fogyasztottak (ez elsőként a Lövérekben történt Sopron környékén, majd akkor került a kifejezés Kőszegre, amikor a filoxéra miatt megcsappant kőszegi bormennyiséget a soproniakkal kellett kipótolni.). A kőszegi Poncichter Borozó (Rajnis u. 10.) az egyik leghíresebb helyi borozó, ahol csak helyi borokat lehet kapni, egészen alacsony áron, így érdemes akár kóstoló, akár vásárlási szándékkal felkeresni a helyet.

Egyéb érdekességek

A Királyvölgyből nyíló Gesztenyefa utcában van az 500 éves gesztenyefa törzskorongja, mely mutatja egykori méretét. A királyvölgyi tanösvény sokat veszített egykori szépségéből, azonban az Óház kilátó felé menő út új tanösvénye vonzó kialakítású.

Múzeumok nyitvatartása és információk

A Kőszegi Városi Múzeum kiállítóhelyei

Érvényes 2025. 02. 01-től 2026. 07. 30-ig.

• 2025. január 1.: ZÁRVA
• 2025. március 15.: NYITVA
• 2025. április 18.: ZÁRVA
• 2025. április 19.: NYITVA
• 2025. április 20.: NYITVA
• 2025. április 21.: NYITVA
• 2025. május 1.: NYITVA
• 2025. május 2.: NYITVA
• 2025. június 8.: NYITVA
• 2025. június 9.: NYITVA
• 2025. június 10.: NYITVA
• 2025. június 21.: NYITVA
• 2025. augusztus 20.: NYITVA
• 2025. október 23.: NYITVA
• 2025. október 24.: ZÁRVA
• 2025. november 1.: NYITVA
• 2025. december 23.: NYITVA
• 2025. december 24.: ZÁRVA

A Kőszegi Várkiállítás látogatásához szükséges belépőjegyek nem a Múzeumban, hanem a Jurisics-vár Művelődési Központ pénztárában válthatók, ezért az ott meghatározott kedvezmények érvényesíthetők! Kérjük, a kedvezményre jogosító érvényes igazolványt, okiratot feltétlenül hozza magával. Annak hiányában nem áll módunkban a kedvezményes, illetve a díjtalan belépést biztosítani!

Múzeumok pünkösdi nyitvatartása (2012)

• BECHTOLD ISTVÁN TERMÉSZETVÉDELMI LÁTOGATÓKÖZPONT (KŐSZEG, ARADI VÉRTANÚK PARKJA): Május 26-27. (szombat-vasárnap) 10-17 óráig. Május 28., hétfő: ZÁRVA!
• ARANY EGYSZARVÚ PATIKAMÚZEUM (KŐSZEG, JURISICS TÉR 11.): Május 27-28. (vasárnap-hétfő): 12-16 óráig.
• FEKETE SZERECSENY PATIKAMÚZEUM (KŐSZEG, RÁKÓCZI U. 3.): Május 26-28. (szombat-hétfő): 10-17 óráig.
• FŐNIX HÁZ, SZAMOS MARCIPÁN MÚZEUM (KŐSZEG, RAJNIS U. 9.): Május 26-28. (szombat-hétfő): 10-17.30 óráig. TECHNIKAI OKOK MIATT CSAK A TÁBORNOKHÁZ-HŐSÖK TORNYA (KŐSZEG, JURISICS TÉR 6.) LÁTOGATHATÓ!
• TÁBORNOKHÁZ-HŐSÖK TORNYA (KŐSZEG, JURISICS TÉR 6.): Május 26-27. (szombat-vasárnap): 10-17 óráig.
• POSTAMÚZEUM (KŐSZEG, RAJNIS U. 3.): Május 27-29. (vasárnap-kedd): ZÁRVA!
• ZWINGER (ÖREGTORONY): Május 27. (vasárnap): ZÁRVA TART!
• CÁKI PINCESOR (CÁK, JURISICS MIKLÓS U.): Május 26. (szombat): 9-13 óráig. Május 27. (vasárnap): 12-16 óráig. Május 28. (hétfő): 12-16 óráig.

Kőszegi múzeumok ünnepi nyitvatartása (2010)

• Tábornok ház, Patika múzeum, Zwinger (Öregtorony): 2010. április 2-5 ZÁRVA, nyitás 2010. április 6.
• Marcipán múzeum: 2010. április 2-5 NYITVA, 10-17 óráig.
• Gyógy-és fűszernövénykert - Natúrbolt -: 2010. április 2-5 NYITVA, 10-17 óráig.
• Postamúzeum: nyitva: szombaton (ápr. 3.) 10-18 óráig. Húsvét Vasárnap: 10-18 óráig.
• Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont: zárva tart: április 3-4-5-én. Nyitás: ápr. 6.
• Ügyeletes információs pont: a Gyógy- és Fűszernövénykert, Natúrbolt (Rajnis u. 9.) április 3. és 5. között.
• Tourinform Iroda: 2010. április 2. (péntek): 9-17 óráig. 2010. április 3. (szombat): 9-13 óráig. 2010. április 4. (vasárnap): 10-13 óráig. 2010. április 5. (hétfő): 10-13 óráig.

Tourinform Iroda hétvégi nyitvatartása (2012)

• 2012. április 28., szombat: 9-13 óráig. (Kőszeg, Táblaház u. 14.)

Patikamúzeumok nyitvatartása (április vége - május eleje)

• ARANY EGYSZARVÚ PATIKAMÚZEUM: ÁPRILIS 28-MÁJUS 1., 10-17 ÓRÁIG.
• FEKETE SZERECSENY PATIKAMÚZEUM: ÁPRILIS 28-MÁJUS 1. 10-17 ÓRÁIG, KIVÉVE ÁPRILIS 29., EKKOR 13.30-TÓL 17 ÓRÁIG.
• FŐNIX HÁZ, SZAMOS MARCIPÁN MÚZEUM: ÁPRILIS 28- MÁJUS 1.: 10-17.30 ÓRÁIG.
• TÁBORNOKHÁZ-HŐSÖK TORNYA: ÁPRILIS 28-MÁJUS 1.: 10-17 ÓRÁIG.
• POSTAMÚZEUM: ÁPRILIS 29-IG: 11-18 ÓRÁIG, ÁPRILIS 30. ÉS MÁJUS 1. ZÁRVA!
• CÁKI PINCESOR: ÁPRILIS 28.: 9-13, ÁPRILIS 29.: 12-16, ÁPRILIS 30.: 12-16, MÁJUS 1.: 9-13 ÓRÁIG.

tags: #koszegi #marcipan #muzeum